udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1030
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 1021-1030
Névmutató:
Farkas Réka
2010. december 6.
Döntöttek a pártalapításról (EMNT-küldöttgyűlés)
Erdélyi Magyar Néppárt néven új pártot hívnak életre — erről döntött Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos küldöttgyűlése.
,,Ez az új párt hiteles hordozója kíván lenni a rendszerváltozásnak és az autonómiapolitikának" — mondotta Tőkés László, az EMNT régi-új elnöke, aki azonban arra is figyelmeztette az egybegyűlteket, lehetséges szövetségesként kell közeledniük a többi romániai magyar párthoz, politikai alakulathoz: ,,Ha nem vagyunk képesek az erdélyi magyarság integrációjára, a nemzetegyesítés is kudarcot vall, és európai egyesítésünk is megmarad az üres jelszavak szintjén." A küldöttek igen nagyszámú jelenléte is mutatta, a székelyudvarhelyi ülésnek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak, a 230 delegátusból 221-en a rossz idő ellenére is megérkeztek a ,,székely anyavárosba". A több mint hatórás ülés az egyetértés jegyében zajlott, az elmúlt egyéves tevékenységről szóló beszámolók, az elkövetkezendő tervek nem váltottak ki vitát, és a pártalapítási szándék kapcsán is csak árnyalatnyi véleménykülönbségek merültek fel.
Egységtől az összefogásig
A magyar kormány nevében Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője köszöntötte a küldöttgyűlést, a nemzetépítő munkához keresnek szövetségeseket — mondotta, és felhívta a figyelmet: hittel és önbizalommal nagy dolgok valósíthatóak meg. Az autonómia egy közösség szabadsága, és a magyar államnak kötelessége támogatni ezeket a törekvéseket — hangsúlyozta, de kiemelte azt is, ,,legfontosabb céljainkat csak a legszélesebb összefogással érhetjük el". Tőkés László beszédében az új párt szerepét világította meg, a rendszerváltás eszközévé kell válnia — mondotta, s kiemelte: az RMDSZ hiteltelenné vált, elveszítette azt az erkölcsi tőkét, amit a 90-es évek elején sikerült felhalmoznia, és ideje volna eldönteniük: ,,Bukarestet képviselik a magyarság előtt vagy a magyarságot Bukarestben". Nagyfokú kiábrándultság tapasztalható az erdélyi magyarság körében, és ,,a demagógia jegyében sulykolt egység elvét a plurális összefogás, a nemzeti összefogás elvére kell változtatni" — hangsúlyozta. Korszakzáró időket élünk, s a Kempinski-korszak, a december 5-i népszavazás korszakának lezárta után megtisztulva, erkölcsileg megújulva és megerősödve indulhatunk tovább — fejtette ki. Majd kiemelte: ,,politikai irányváltozásra van szükség, talpra állásra, kiáltó szóra, s ennek nyomán tettekre, egészséges jövőképre". A rendszerváltás kiteljesítése, az autonómia megteremtése érdekében dolgoznak, szövetségeseket keresnek, és nyitottak az együttműködésre — fejtette ki Tőkés László, aki azt is leszögezte, meggyőződése, az általuk folytatott ,,szilárd, bölcs, józan, egészségesen radikális nemzetpolitika meghozza gyümölcsét".
Magyarnak lenni jó
Az elnök beszámolója után a vendégek, meghívottak köszöntötték az EMNT küldöttgyűlését, majd a regionális elnökök, Toró T. Tibor ügyvezető elnök és a szakbizottságok elnökei tartottak beszámolót az elmúlt egyéves tevékenységükről. A jövő tervei közül két programot emeltek ki. A Demokrácia Központok hálózatát ismertették: tizenkilenc városban hoznak létre ilyen központot (Háromszéken Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen), és tizenegy településen fiókirodát működtetnek majd (Baróton és Kovásznán). A működésüket januárban megkezdő irodáknak feladata lesz az információáramlás, az adatgyűjtés, tanácsadással, kapcsolatépítéssel kívánják segíteni a helyi közösségeket, és konkrét támogatást nyújtanak a magyar állampolgárság megszerzéséhez. A Magyarnak lenni jó! program célja a nemzeti hovatartozás erősítése. A teljes közösségi egyenjogúság eléréséhez és a többszintű autonómia megteremtéséhez elengedhetetlenül fontos ,,önmegszámlálásunk", az önazonosság vállalása pedig szükségeltetik, hogy ne találtassunk híjával. Az EMNT az egyházak, a civil szervezetek, a politikai érdekképviseletek és a média segítségét kéri, hogy ,,minden eszközzel segítsék a magyarság önmagára találását", alkossanak stratégiákat a tömbmagyar és szórvány területeken egyaránt, és minél teljesebb mozgósítással ,,az utolsó magyart is kutassák fel". Ennek kapcsán hívta fel a figyelmet a temesvári Kabai Zoltán a www.magyarvagyok.com közösségi portálra, amelynek célja szintén a magyarságtudat és az összetartozás erősítése.
Gyűjtőpártot alapítanak
Az EMNT-küldöttgyűlés egyhangúan meghosszabbította az egy éve megválasztott elnökség mandátumát, majd utolsó pontként ismertették a pártalapítási szándékot hitelesítő határozatot. Ennek értelmében a testület egyetért a választmány javaslatával, és Erdélyi Magyar Néppárt néven új ,,befogadó gyűjtőpártot" kívánnak bejegyeztetni, amelynek a Tőkés László által két évtizede következetesen képviselt elveket kell felvállalnia. A választmánynak január végéig kell kijelölnie a pártbejegyzést lebonyolító testületet, de az EMNT elnöksége arra is megbízást kapott, hogy a párt bejegyzéséig is kezdeményezzen tárgyalásokat egy ,,jövőbeli választási együttműködés kialakításáról", a jelenlegi politikai alakulatok elhiteltelenedése miatt ugyanis veszélybe kerülhet a parlamenti és helyenként az önkormányzati képviselet biztosítása is.
RMDSZ-es jelenlét
Egyedüli RMDSZ-esként, meghívottként volt jelen az EMNT ülésén Édler András háromszéki képviselő. ,,Én hiszek az egészséges verseny jótékony hatásában. Ugyanakkor bízom benne, hogy a kezdeményezők tisztában vannak azzal a veszéllyel, amely a romániai magyarság megosztásából származhat. Éppen ezért remélem, hogy a kulcsfontosságú pillanatokban a magyarság érdeke felül tud majd írni minden pártérdeket, és egy ,,Magyar Összefogás" típusú együttműködés a jövőre nézve is kivitelezhető lesz" — összegezte az új párt alapításával kapcsolatos véleményét Édler.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 8.
Új erők, új remény
Minden jel szerint a napokban bejelentett új pártnak friss erőket sikerül mozgósítania, egyelőre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács köré csoportosul egy olyan, harmincas évei elején, közepén járó, sőt, még fiatalabb generáció, amely eddig semmilyen formában nem mártózott meg a politikában.
Itthon boldogulni próbáló, többnyire értelmiségi ifjak, akik számára sem az RMDSZ teljes behódolásra épülő klientúrarendszere, sem az MPP-beli összevisszaság, az ezt leplező, olykor diktatúrába hajló szigor nem nyújtott lehetőséget. Ám itt élnek, és tennének valamit szűkebb-tágabb környezetükért, még meg nem született vagy aprócska gyermekeik jövőjéért. Úgy tűnik, Tőkés László hiteles következetessége valamiféle biztosítékot nyújt számukra, hogy ebben a pártban nem az ismétlődik meg, amitől undorodva fordultak el a másik két magyar politikai alakulat esetében. Rég láthattunk ennyi fiatal, új arcot politikai rendezvényen, hosszú idők óta talán először volt túlsúlyban az ifjabb generáció. Személyesen vagy üdvözlőlevélben jelentkeztek korosabb, jeles személyiségek, akik kiábrándultak már egy vagy két érdekképviseletből, de újra tenni akarásuk kerekedik felül, és egy-egy nagyobb cél érdekében hajlandóak ismét remélni, próbálkozni. A magyar tankönyvkiadásért évek óta harcoló Péntek János professzor vagy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófy Pál, a csángószövetség elnöke, Solomon Adrian fontos közösségi célok megvalósításához vár támogatást, húsz éve halasztott kérdések rendezését kéri immár sokadszor, s ezúttal talán nem hiába. Rossz nyelvek szerint sokakat a magyarországi fideszes pénzek reménye vonz az alakulandó párthoz. Bizonyára akadnak ilyenek is, ám a többségre hátha mégsem ez jellemző. A megalkuvásra nem hajlandó, de tiszteletre méltó következetességet képviselő idősebbek tudása, tapasztalata elegyedhet a fiatalok hitével, energiájával, tenni akarásával. S ebből akár érték is születhet. Reményt villantottak fel, de sok munkára és tisztességre lesz szükség, hogy ne okozzanak újabb csalódást.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 10.
Székelyföld felelőssége
Felértékelődni látszik Székelyföld, az elmúlt években erőteljes régióközpontú politizálás bontakozott ki, a különböző magyar pártok, szervezetek felismerték, foglalkozniuk kell a térséggel, a peremvidékre szorult, de tömbben élő magyarság sorsa meghatározó lehet a romániai magyar közösség megmaradása szempontjából.
Az RMDSZ sokéves szórványpolitizálás után fedezte fel újra a Székelyföldet, s igaz, az ellenzék által zászlóra tűzött autonómiaügy kényszere alatt, no meg az erősödő önkormányzatok nyomására, de többé nem tekinthette érdektelennek a térség gondjait. Ma már székelyföldi regionális szervezet létrehozásáról zajlik a vita, és az itteni elöljárók egyre nagyobb beleszólást akarnak a szövetség politikájába. Az MPP építkezését, megnyilvánulásait teljes mértékben a Székelyföldre összpontosította, az SZNT-vel összefonódva kizárólag a területi autonómia harcosa, szavak szintjén programjában megjelennek ugyan más régiókat is érintő autonómiaformák, ám a lassan hároméves pártnak ennél többre nem futotta. Ebből látszottak tanulni a Tőkés-féle új párt kezdeményezői, ők az EMNT mintájára már három térségben gondolkodnak, egyenrangúan jelenik meg a Partium, Közép-Erdély és Székelyföld különböző autonómiaformákkal. Van tehát súlya, rangja Székelyföldnek a romániai magyar politizálásban, és hinni szeretjük az oly sokszor pufogtatott frázist, hogy az elszakított magyarság belső anyaországává válhat a régió, megerősítése érdeke a szórványban élőknek, a csángóknak egyaránt. Támogatást várunk, autonómiaügyünk melletti kiállást, s bizony hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, mi is nyújthatunk segítőkezet. Az elmúlt években tartalmas, hasznos Székelyföld—szórvány együttműködés bontakozott ki, ez azonban alig néhány megyét érint, lenne helye a többnek, a jobbnak, no meg a már bevált recept alkalmazható más megyékre is. A székelyföldi önkormányzatok, vállalkozók pártfogásukba vehetnék a csángó gyermekek magyar oktatását, nem lehetünk annyira szegények, hogy egy kicsit ne tudjunk adni, és a sok kicsi talán elegendő, hogy a Kárpátokon túlról ne tűnjék el, ne olvadjon be a csángómagyarok maroknyi közössége. Sem a szórványnak, sem a csángóknak nincs idejük kivárni az erős, autonóm Székelyföld megszületését, jó lenne hát gyorsabban cselekedni. Jótékony, hasznos figyelem fókuszába került Székelyföld, ám az itt élőknek tudniuk kell, ez nem csak előnyt jelent, de kötelezi is őket. Ha fel akarunk emelkedni, segítenünk kell másoknak a megmaradásban.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 11.
Kongresszusoztak a kereszténydemokraták
Kelemen Kálmán maradt a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke — erről az RMDSZ-platform Kovásznán megszervezett harmadik kongresszusán döntöttek. Traian Băsescu államelnök délelőtti jelenléte ráirányította a figyelmet az ülésre, de nem csak a sajtóérdeklődés volt jelentős, a megyei RMDSZ-es elöljárók többsége is tiszteletét tette a munkálatokon.
Az elnök mellett öt alelnököt is választottak: Kiss Tibor gazdasági, Zsombori Vilmos politikai, Tischler Ferenc ifjúsági ügyekért felel, Dávid Péter társadalompolitikai kérdésekért, Darvas-Kozma József pedig egyházi ügyekért. A kereszténydemokrata mozgalom arról is határozott, majd a jelentkezők ismeretében azt az RMDSZ-elnökjelöltet támogatják, aki felvállalja értékrendjüket, tesz annak megvalósításáért, és erősíti az RMDSZ néppárti tagságát — fejtette ki a Háromszéknek Kelemen Kálmán. Az alapszabályzatot lényeges pontokban nem módosították, célul tűzték ki tagszervezetek létrehozatalát olyan megyékben, ahol eddig nem tudtak megerősödni. A Tőkés László által kezdeményezett új párttal kapcsolatosan nem alakítottak ki álláspontot, nem örvendenek a magyar szavazatok megoszlásának, de véleményt csak azután nyilvánítanak, ha megismerik a pontos szándékokat, ha tárgyalnak az új alakulat képviselőivel — mondotta Kelemen Kálmán. A kereszténydemokrata mozgalom kongresszusának nem Traian Băsescu volt az egyetlen rangos vendége, jelen volt Szili Katalin, a magyar Országgyűlés volt elnöke, aki a húszéves platformot olyan hajónak nevezte, amely tudja, merre tart, és jó szelet kívánt, hogy megvalósíthassák céljaikat.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 5.
A vég vagy a kezdet?
Kínos és igen hosszas vajúdással született meg az új oktatási törvénycsomag, volt vele kapcsolatban minden: parlamenti szavazás, bizottsági huzavona, koalíciós alku, felelősségvállalás és alkotmánybírósági ítélet, több felvonásban is.
Tegnap aztán végre, jó néhány halasztás után kimondatott a döntő szó: a jogszabály megfelel az alaptörvénynek, gyorsan kihirdette hát Traian Băsescu államelnök, ami várható is volt, hisz gyakorta hangoztatta: szívügye a tanügy reformja. És nem mellékesen kedvenc pártjának hatalmon maradása is, hiszen az RMDSZ az új jogszabály elfogadásától tette függővé a kormányzati munka folytatását. A taláros testület döntésével több kényes kérdést oldott meg: megmentette a kínos téblábolástól az RMDSZ-t, a lehetséges kormányválságtól a hatalmat, az elnököt, és zöld utat adott a sokak által ugyancsak vitatott oktatási reformnak. Egyelőre nem teljesen világos, hogy az új rendelkezések mennyi jót és mennyi rosszat hoznak az igencsak gyengén teljesítő, hitelét vesztett romániai oktatásba, a ,,szakértők" ugyanis politikai hovatartozásuktól függően viszik mennybe vagy tiporják sárba a törvényt. Tény, a magyar nyelvű tanítás szempontjából tartalmaz néhány előrelépést, hogy csak a leggyakrabban hangoztatott példákat említsük, a jövőben az idegennyelv oktatási módszertana szerint tanulhatják gyermekeink a románt, és nem kell az állam nyelvén bemagolniuk Románia történelmét, földrajzát. S ha nem is teljes, bár részleges decentralizációt hoz, méltányos támogatást kapnak a felekezeti és magániskolák.
Ha hinni lehet a kezdeményezőknek, egész más oktatási rendszer vár a jövőben gyermekeinkre, túlterhelt magológépek helyett gondolkodni, mérlegelni, képességeiket érvényesíteni tudó ifjakat nevelnek majd az iskolák, új tantervek, tankönyvek készülnek, amelyek kevesebb óraszámban, de remélhetőleg hatékonyabban pallérozzák elméjüket. Bizony, szükség van a gyökeres változásra, ám bizakodásunk mégsem felhőtlen. Alaptétel ugyanis, hogy a reformhoz pénz kell, s a tanügy idei költségvetésében nem jelennek meg az újításhoz szükséges összegek. A tavalyival azonos, a korábban sokszor követelt és ígért négy százalék helyett a GDP csekély 3,8 százalékát kitevő büdzsé a jelenlegi rendszer finanszírozására is kevés, nemhogy az átalakításra.
Üröm és kétség is vegyül hát az új tanügyi törvény elfogadásának mámorába, túl sok a kérdés, a bizonytalanság a jogszabály és alkalmazása körül. Az RMDSZ ünnepel, egy évvel ezelőtti kormányzati szerepvállalása óta első számottevő sikerét könyvelheti el. Egy csatát megnyert, ám a valóban győztes háborúhoz még nagyon sok minden szükséges, a politikai ékesszólás, a jó szándék bizonygatása ehhez már kevés.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 6.
Mikó-terv Erdély fejlesztésére
A magyarországi Széchenyi-terv mintájára Mikó-tervet készülnek kidolgozni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szakemberei a magyarság által lakott régiók gazdasági fejlesztésére.
Jakabos Janka, az EMNT háromszéki elnöke elmondta, az elmúlt hónapokban sokat tárgyaltak magyarországi és brüsszeli szakértőkkel, a gazdasági élet meghatározó személyiségeivel, keresik az együttműködési lehetőséget, fejlesztési programot igyekeznek kidolgozni, bíznak benne, ,,a konkrét kapcsolatok elvezetnek a konkrét tőkéhez is". Sikerült már olyanokkal is egyeztetniük, akik befektetőként érdeklődnek, a magyar Eximbankkal és a Magyar Export Hitelbiztosító vezetőivel pedig a romániai magyar kis- és középvállalkozók számára biztosítandó hitel lehetőségéről tárgyalnak — közölte Jakabos Janka. A Mikó-terv két hónapon belül elkészül, az elképzelések megszülettek, az egyeztetések folynak, ezeket kell egységbe önteni — mondotta.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 6.
Kezdik az aláírásgyűjtést
Várhatóan január második felében kezdik meg az aláírásgyűjtést az új párt bejegyzéséhez. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) január 15-én tart választmányi gyűlést, ekkor döntenek a konkrét cselekvési tervről.
A megyei elnökök feladata megszervezni az aláírásgyűjtést, ám nem kötelesek csatlakozni az új politikai alakulathoz — mondta Jakabos Janka, az EMNT háromszéki elnöke. Azt már tudják, hogy a megyében 4000 aláírást kell összeszedniük — 2000-et Sepsiszéken, 1200-at Kézdiszéken, 500-at Erdővidéken és 300-at Orbaiszéken —, és bíznak benne, ez nem okoz majd nehézséget, bár elismerik, néhány éve sokkal könnyebb volt az MPP bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése, azóta az emberek elkeseredettebbek, reményvesztettebbek lettek, sokan elfordultak a politikától. Az EMNT december elején, székelyudvarhelyi kongresszusán döntött arról, hogy kezdeményezi és támogatja a Tőkés László értékrendjét vállaló és képviselő Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Toró T. Tibor ügyvezető elnök korábban kifejtette, 2011 elején, három-négy hónap alatt szándékoznak összegyűjteni az új párt bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, meglátása szerint ,,ha ennyi idő alatt nem sikerül, akkor fél év vagy egy év sem elegendő". A romániai párttörvény szerint egy új politikai alakulat hivatalosításához összesen 25 000 aláírást kell összegyűjteni az ország tizennyolc megyéjében és a fővárosban. Megyénként legalább hétszáz aláírásnak kell szerepelnie a listákon.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 10.
Felsorakoznak az elnökjelöltek
Nagyon lassan körvonalazódnak az RMDSZ-ben a februári kongresszuson várható változások. Egyelőre kevés szó esik az alapszabályzat és a program módosításáról, az új irányok, célok szinte csak az elnökjelöltek "csatolmányaként" kerülnek szóba. Az azonban kitetszik, dolgoznak a táborok, érdekcsoportok, háttéralkuk születnek, s jó kampányhoz illően ígéretek hangzanak el. Egy-egy kiszivárgott, kiszivárogtatott nyilatkozat jelzi, nagy a munka, sürgés-forgás a kulisszák mögött.
Eddig három nagyon különböző jelölt jelentette be, hogy az RMDSZ elnöke szeretne lenni. Kelemen Hunor egyértelműen Markó politikáját folytatná, néhány változást ő is célként határozott meg, ám ezek többnyire formai módosítások. Mögötte áll a teljes RMDSZ-gépezet, a szövetségi források csak Kelemen üzeneteit közvetítik, főszereplő az alárendelt médiában, és sok, a jelenlegi vezetésnek elkötelezett megyei szervezet úgy dönt támogatásáról, hogy az ellenjelölteket meg sem hallgatja. Eckstein-Kovács Péter nem számíthat elsöprő többségre, érdekes színfoltja a megmérettetésnek, ötletei, elképzelései akár figyelemre méltóak is lehetnének, ám előre borítékolható: kevesen adják rá voksukat. Van, aki Băsescu faltörő kosaként tekint rá, mások szabadelvűségét, szabad véleménynyilvánításait nem fogadják el. Olosz Gergely szándékairól egyelőre keveset tudni. Sokat elárul azonban, hogy itthon elzárkózott, de magyarországi lapoknak nyilatkozott terveiről. Változást, új irányt akar a szövetségnek, a felsorakoztatott közhelyhalmazból annyi kihámozható, hogy a magyar közösség versenyképessé tételét tartja fontosnak. Aránylag későn jelentette be indulását, de nem tekinthető esélytelennek, képviselőházi frakcióvezetőnek való megválasztásakor már bizonyította: jól ért a szervezkedéshez, maga mellé tudja állítani azokat, akik úgy érzik, háttérbe szorították őket, semmibe veszik véleményüket. Olosz eredményesen építgette magyarországi kapcsolatait, Semjén Zsolt KDNP-elnök kebelbarátjának tekinthető, és ezt sikerült úgy tálalnia, hogy sokan hiszik, a Fidesz támogatását is élvezi. Tény, régóta készítette a terepet a szövetségi elnöki megmérettetéshez, tetemes vagyonával eddig is jó helyeket, embereket vásárolhatott magának, bizonyára most is megteszi majd. Három nagyon különböző elnökjelölt pályázik az RMDSZ vezetőségére, s hosszú évek óta most először van esély a váltásra, mégis úgy tűnik, csak a rossz és még rosszabb közül választhatnak majd a kongresszusi küldöttek. Nevezhetnénk az egyik romániai magyar párt belügyének a kérdést, de még mindig az RMDSZ a legnagyobb, legnépszerűbb alakulat, amely — egyelőre legalábbis — meghatározó a magyar közösség jövője szempontjából. Nem mindegy hát, hogy ki vezeti, és merre halad, meg tud-e újulni, jövőt építeni, vagy szétcincálják hatalomsóvár önjelöltek, egyéni és kis csoportérdekek.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 13.
Kérdéses támogatás (Hivatalos Olosz Gergely indulása)
Indul az RMDSZ-elnökválasztáson — tegnap hivatalosan is bejelentette döntését Olosz Gergely képviselő. Nyitást és változást akar az érdekképviseletben, a Kelemen Hunor által képviselt folytonossággal szemben kíván alternatívát nyújtani — mondta. Számít a háromszéki szervezet támogatására, ez azonban kérdéses, értesüléseink szerint a döntő szót kimondó megyei Állandó Tanácsban többen ellenzik szándékát, és a megmérettetést lehetővé tevő beleegyezést sem akarják megadni.
Olosz Gergely szerint a romániai magyar közösség új kihívások előtt áll, éppen ezért új irányra, új vezetőre van szüksége. Változás kell a magyar—magyar, illetve a román—magyar viszonyban, válaszokat kell adni a gazdasági válság okozta gondokra. A január 26-án kezdődő belső kampány lehetőséget nyújt majd a kényes kérdések kitárgyalására is, ezek között említette az RMDSZ vezetőségének elfordulását a tagságtól, a szövetség viszonyát más magyar szervezetekhez (ő olyanná kívánja tenni az RMDSZ-t, ahová visszatérnek azok, akik átálltak más szervezetekbe), illetve ki kell térni a magyarországi pártokkal kialakítandó kapcsolatra. Szakítani kíván a kis lépések politikájával, radikális fellépést ígér, és azt, hogy az egyszemélyes vezetést csapatmunkára váltja, lehetőséget teremt valós testületi döntések meghozatalára. Olosz Gergely (képünkön) úgy látja, van esélye megválasztásának a februári kongresszuson. Felmérte támogatottságát, és bízik a sikerben. Értesüléseink szerint azonban már itthon sem lesz egyszerű számára megszerezni a megyei szervezet beleegyező voksát, a szövetségi elnöki tisztségre ugyanis csak az jelöltetheti magát, akit legalább egy megyei szervezet támogat. A 29 tagú Állandó Tanács szavaz erről szombaton, és a megyei vezetőség köréből kiszivárgott hírek szerint azt fontolgatják, nem adják hozzájárulásukat Olosz indulásához. Olosz erről hivatalosan semmit nem tudott. ,,Én bízom a háromszéki szervezet támogatásában, fontos számomra, hogy mellettem álljon az a testület, amelynek és is része vagyok. Nem is gondolkodom azon, hogy mi történik, ha ezt nem adják meg, meggyőződésem, hogy megkapom jóváhagyásukat, hisz ez csupán arról szól, hogy a demokrácia szabályai szerint az én szervezetem lehetőséget biztosít a megmérettetésen való indulásomhoz. Kolozs megyében megadták ezt az esélyt Eckstein-Kovács Péternek, Csíkszeredában Kelemen Hunornak, hiszek benne, hogy én is megkapom" — mondta. Ha mégis valóra válna felvetésünk, léteznek más lehetőségek — hangsúlyozta. Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök tegnap a Háromszék kérdésére elmondta, nem tudja megelőlegezni egy szuverén, széki elnökökből, polgármesterekből, képviselőkből, szenátorokból stb. álló testület az ÁT döntését. Szombaton mindhárom jelölt bemutatkozik, és utána döntenek arról, kit és hogyan támogatnak majd. Tamás Sándor szerint generációváltásra van szükség, a húsz éve feladatot teljesítő ötvenes-hatvanas generációnak át kell adnia a stafétát, de úgy véli, a mai harmincasok, köztük Olosz Gergely, még túl fiatalok, nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, hogy a legreprezentatívabb romániai magyar érdekvédelmi szervezet elnökévé váljanak. Leszögezte, ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és elnökként őt javasolja a háromszéki szervezetnek is.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 17.
Mélyrepülés
Még nem zárult le a jelentkezések határideje, bő egy hónap még az RMDSZ kongresszusáig, el sem kezdődött a valódi kampány, de máris igen erős ellentétek ütköztek ki az amúgy rendkívül egységesnek, összetartónak hitt szövetségben.
A pilóta távozni készül, úgy tűnik, menet közben rázkódik a gép, és közben folyik a dilemmázás, ki vegye át az irányítást: segédpilótája, aki eddig is figyelte munkáját, tőle tanulta a mesterség csínját-bínját, vagy esetleg az utastérben tartózkodók közül valaki, akinek szintén van jogosítványa az égi manőverekhez, de megtörténhet, más utat választ, módosít a stíluson, esetleg kockáztat is kicsit a gyorsabb célba érésért. Szóba kerül egy harmadik gépvezető is, akinek tapasztalatait, tudását, jó szándékát kérdőjelezik meg, s akit a fegyelmezett, biztos repüléshez szokott legénység a pilótafülke közelébe sem akar engedni. Folyik a lökdösődés, élesedik a vita.
Találó volt a HKT-n is elhangzott hasonlat az irányításra váró repülővel és a pilótaülés megkaparintásáért hadakozó gépvezetőkkel. Kiderült az is, bár minden verseny alapkövetelménye lenne az esélyegyenlőség, ebben az esetben ez bizony hibádzik. A hivatalosan is megjelölt utód élvezi a teljes támogatást, rendelkezésére áll az RMDSZ apparátusa, egyengetik útját, minden szavát közvetítik a hivatalos hírcsatornák, a másik kettőnek azonban hatalmas erőfeszítéseket kell tennie, hogy eljuttassa információit a közvéleményhez, no meg azokhoz, akik szavaznak majd a kongresszuson. Nehezen megmagyarázható az is, a demokrácia melyik szabálya alapján vonták meg az induláshoz szükséges támogatást a háromszéki jelölttől. Kinek miért jó akadályozni versenybe szállását? Nem bíznak a csúcsvezetés által kiszemelt meggyőző erejében, a kongresszusi küldöttek tisztánlátásában? Nem hiszik, hogy az RMDSZ-szervezetek delegátusai képesek a legmegfelelőbbet kiválasztani?
Sok mocsok felszínre került az elmúlt napokban, pedig még igencsak az elején járunk a kampánynak. Volt nyomásgyakorlás, megfélemlítés, megkezdődött a pénztárcákban, bankszámlákon kotorászó vádaskodás, a hálószobába kukkolás, a magánélet kifürkészése. Nem nyíltan, titokban, alattomos eszközökkel kiszivárogtatva az egyiket vagy másikat vádló, sértő értesüléseket. Egymásnak feszülnek immár azok is, akik még hűek maradtak az RMDSZ-hez, szekértáborok körvonalazódnak egyre élesebben. S mindemellett előtűnnek azok a demokratikusnak cseppet sem nevezhető gyakorlatok, amelyeket eddig elsősorban a külső ellenfelekkel szemben használtak a szövetség vezetői.
Rázkódik hát a gép, egyre veszélyesebben, elkezdődött a mélyrepülés, s félő, mire elérkezünk a február végi kongresszushoz, nemcsak a pilótajelöltek becsülete, tekintélye nyirbálódik rojtosra, de maga a jármű is széteshet, vagy olyan mélyre süllyed, ahonnan már nem tudja felemelni, pályára állítani a frissen megválasztott elnök, legyen bármilyen tapasztalt irányító vagy jól kiképzett segédpilóta. Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 26.
Esély vagy veszély? (Egyfordulós polgármester-választás)
Előnye és hátránya egyaránt lenne az új választási rendszernek, annak, hogy a polgármestereket egyetlen fordulóban, egyszerű többséggel választanák meg — vélik sepsiszentgyörgyi politikusok. A magyarságnak Erdély-szinten nagyobb esélyt biztosítana, de ha nem társul felelős összefogással, veszélyeket is hordozhat — nyilatkozták.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere szerint előnyt jelentene, hogy a rövidebb idő miatt kevesebb pénzbe kerülne a kampány, és az önkormányzatok munkája sem állna le újabb két hétig. Hátrány azonban, hogy kisebb lenne a megválasztott elöljárók legitimitása, nem mindegy, hogy valaki 50—70 százalékkal, vagy esetleg 25 százalékkal nyeri el a tisztséget. Egyértelmű, hogy a jelenleg tisztségben levőknek kedvezne, hisz a két hét többletlehetőség az indulónak önmaga, elképzelései megismertetésére — ismerte el. Az új rendszer okozhat kellemetlen meglepetéseket, akár Szentgyörgyön is, ha a román pártok összefognak, és indítanak egy magyar jelöltet, vesztesen is kikerülhetnek a két-három vetélkedő magyar párt jelöltjei — vélekedik Antal Árpád. Összességében azonban kedvezőbb lehet az erdélyi magyarság számára, mert egyetlen magyar jelölt győzhet Marosvásárhelyen vagy akár Nagyváradon is, és azzal a gondolattal is eljátszhatunk, hogy magyar polgármestere lehetne esetleg még Kolozsvárnak is — mondotta Antal Árpád. Amíg az RMDSZ egyedül képviselte a magyarságot, addig nagy esélye lehetett volna egyfordulós rendszerrel számos helyen polgármestert állítani — hangsúlyozta Bálint József, Sepsiszentgyörgy MPP-s alpolgármestere. Ma már ennyi nem elegendő, véleménye szerint egyfordulós rendszerben a magyar politikai alakulatoknak már az önkormányzati választásokon gyakorolniuk kell az összefogást, sokkal felelősebb politizálásra lesz szükség, ellenkező esetben tragikus következményei lehetnek a megmérettetésnek — mondotta. Székelyföldön, a jelentős magyar többségű településeken verseny lesz, és előnyt jelent, hogy a paktumokat már az első forduló előtt meg kell kötni, mert bizony könnyen előfordulhat, hogy más politikai többség lesz a tanácsban, mint amit a polgármester képvisel. A jelenlegi elöljáróknak előnyösebb lenne az új rendszer, ismertebbek, de aki nem dolgozott megfelelően, annak nem lesz nagyobb esélye, mint az új elképzelésekkel jelentkezőnek — vélekedett az MPP-s alpolgármester.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. január 31.
Határok nélkül (Ifjúsági tanácskozás)
A romániai magyar ifjúsági szervezetekkel ismerkedni érkezett Sepsiszentgyörgyre a Magyar Országgyűlés Ifjúsági Albizottsága, kihelyezett ülést tartottak, amelynek bevallott célja volt feltérképezni az erdélyi fiatalok helyzetét, elvárásait, tanulni egymástól, no meg segíteni a kapcsolatépítést.
Az ülés ifjúsági kerekasztallá nőtte ki magát, s szombat délben a mintegy hetven résztvevő a Székely Mikó Kollégium védelmében vonult koszorúzni Mikó Imre szobrához. A tanácskozáson szó volt a honosításról, az autonómiáról, a magyar támogatási rendszerről, no meg arról, Sepsiszentgyörgy az erdélyi magyar ifjúság fővárosává válhat.
Az ifjúsági albizottság erdélyi útja után jövő héten Újvidékre utazik, az ottani fiatalok szervezeteivel ismerkednek — mondta el Kapus Krisztián elnök. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntőjében arról szólt, "itt, nálunk" nem annyira pártos az élet, inkább ügyek vannak, amelyekért összefognak a különböző irányultságú szervezetek. A köszöntők után a két meghívott romániai magyar ifjúsági szervezet mutatkozott be, az RMDSZ-közeli MIÉRT és az ellenzéki MIT. Mindkettő ernyőszervezetként működik, és Sándor Krisztina, a MIT elnöke társult szervezeteiknek a Romániai Magyar Cserkészszövetségnek, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek és a Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletnek is lehetőséget adott a bemutatkozásra, illetve felszólalhatott röviden Nemes Előd is, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) háromszéki elnöke is. Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Ifjúsági Főosztályának vezetője a magyar állam ifjúságpolitikájának irányvonalait vázolta, kiemelte: tíz év után ismét elkészítik a Mozaik 2011 kutatást, minden határon túli régióban felmérik a fiatalok életfeltételeit, kilátásait, lehetőségeit, elvárásait, az eredmények alapján igyekeznek olyan programokat kidolgozni, amelyek segítik majd, hogy "mindenki ott lehessen magyar, ahol született". A kutatás első eredményeit már az idei Tusványoson szándékukban áll bemutatni. Elmondta, hogy az Ifjúsági Főosztály 25 millió forintos alappal rendelkezik a határon túli ifjúsági szervezetek támogatására, elsősorban azokat segítik majd, akik nem pályázhatnak a Bethlen Gábor Alapnál. Az albizottság tagjai, pártállástól függetlenül, hasonló álláspontot fogalmaztak meg, a KDNP-s és az MSZP-s képviselő egyaránt biztosította a jelenlevőket, hogy támogatják a honosítást és az autonómiát. Elhangzott az is, jó lenne, ha minél szorosabb kapcsolat alakulna a magyarországi és erdélyi ifjúsági szervezetek között, van egymástól, amit tanulniuk. A tanácskozás szünetében a résztvevők a Mikó-szoborhoz vonultak, az összefogás jegyében koszorút helyeztek el, gyertyát gyújtottak, így jelezték szolidaritásukat azokkal, akik tiltakoztak a nagy múltú iskola visszaállamosítása ellen. Az ülés második felében az erdélyi fiatalok képviselői fogalmaztak meg javaslatokat, egyebek mellett a Magyar Ifjúsági Konferencia működésével, illetve a magyarországi fiatalok erdélyi tanulmányi kirándulásaival kapcsolatosan.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. február 3.
Magyar ügyintézést (Népszerűsítik az anyanyelvhasználat jogát)
Több éve jogunkban áll anyanyelvünk használata a helyi közigazgatásban, de bizony gyakran előfordul, hogy kényelemből, tudatlanságból sem a hivatalok, sem a hozzájuk fordulók nem élnek a lehetőséggel. Gyakran szembesülhetünk azzal, hogy színmagyar településen a magyar tisztviselő románul veszi át a szintén magyar ügyfél kérését, a hivatal pedig románul válaszol a nyelvet alig bíró polgárnak.
Több kezdeményezés is indult, melynek célja tudatni az emberekkel: a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban joguk van anyanyelvüket használni, adott esetben a fordításért sem kell fizetniük. Albert Álmos szenátori irodája szórólapokat osztogat, így kívánják tájékoztatni a háromszékieket arról: jogunkban áll magyarnak lenni, magyarul beszélni, hagyományainkat ápolni és magyarságunkat szabadon vállalni, illetve magyarul és magyarként gondolkodni, véleményünket szabadon kinyilvánítani. Több ezer példányban nyomtatták ki azt a szórólapot, amely tételesen felsorolja a magyarok anyanyelv-használati jogait. Azt kívánják elérni, hogy mindenki ismerje meg, mire teremtenek lehetőséget a jogszabályok, és ne féljen élni ezzel. Hasonló szellemben intézkedett a Kovászna megyei önkormányzat, a Szülőföld Alapnál elnyert pályázat segítségével bevezetik az intézményben a magyar űrlapok használatát, s ígérik, különböző kiadványokkal, valamint a lehetőségeket felmérő szakmai fórum megszervezésével is igyekeznek népszerűsíteni és gyakorlatba ültetni a magyar nyelvű ügyintézést.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. február 9.
Együttműködik az EMNT és az SZNT
Együttműködési megállapodást írtak alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki szervezetei. Rövid és középtávú tervek közös kivitelezésében állapodtak meg, együtt készülnek uniós pályázat benyújtására, de konzultálnak oktatási, gazdasági kérdésekben is — mondta el Jakabos Janka, az EMNT háromszéki elnöke.
Segítséget nyújtanak az SZNT által kezdeményezett egymillió európai polgár aláírásának összegyűjtésében, hogy a tavaly decemberben hozott EP-döntés értelmében az Európai Parlament elé tudják terjeszteni azt a jogszabályt, amely szavatolja az európai őshonos kisebbségek önrendelkezési jogát. A megállapodás szerint az SZNT is segítheti tanácsokkal a magyar állampolgárságért folyamodókat, Sepsiszentgyörgyön a Konsza Samu utcai székházban munkatársuk az érdeklődők rendelkezésére áll — hangzott el.
Gazda Zoltán, az SZNT sepsiszéki elnöke kiemelte, jó példával próbálnak elöl járni, ,,talán sikerül a két szervezet között időközben elhidegült viszonyt újramelegíteni". Szükség van az együttműködésre a közös célok érdekében, két vagy több szervezet jóval többet képes tenni, mint egyetlenegy — hangsúlyozta. Gazda Zoltán székely zászlóval ajándékozta meg az EMNT irányítóit, bízik benne, felkerül székházuk homlokzatára, és átadott egy DVD-t is a budapesti SZNT-ülés felvételével.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. február 10.
Rendőrségen magyarul (Biztosítják az anyanyelv használatát)
Nyitottnak bizonyult Ioan Aron megyei rendőrparancsnok a magyar nyelvhasználati jog érvényesítése ügyében, ígérte, rövid időn belül intézkedik, hogy magyar rendőrök is jelen legyenek ott, ahol a lakossággal kell kapcsolatot tartani — tájékoztatott Kulcsár-Terza József, a háromszéki MPP elnöke, aki február 4-én tárgyalt a Kovászna megyei rendőrség vezetőjével.
Egy évvel ezelőtt Corneliu Câmpeanuval, az akkori rendőrparancsnokkal tárgyalt, de korántsem találkozott olyan nyitottsággal, mint most, Ioan Aron ugyanis kifejtette, természetesnek és jogosnak találja a polgári párt elnökének felvetését. Ígérte, még a héten intézkedik, hogy főként falvakon többet ne fordulhasson elő, hogy a románul nem tudó nénivel, bácsival számára ismeretlen, a rendőr által megfogalmazott nyilatkozatot írassanak alá, illetve bejelentésnél, kihallgatásnál az általuk nem eléggé tudott román nyelven kényszerüljenek megértetni magukat. Ha a rendőrségnek nincs magyar munkatársa, nem tud gondoskodni tolmácsról, akkor kénytelen lesz halasztani a nyilatkozat felvételét — Kulcsár-Terza szerint ezzel egyetértett a rendőrparancsnok is. A sepsiszentgyörgyi járőröző csapatokban kötelezően helyet kap magyarul is tudó rendőr, és a parancsnokságon sem lesz olyan iroda, amelyben legalább egy munkatárs nem tudna a megye többségi lakosságának anyanyelvén — ígérte a rendőrség megyei vezetője. Szerinte ma már van elegendő magyar, magyarul tudó rendőr, ez nem lesz akadály. Az MPP elnöke hangsúlyozta, kellemesen meglepődött a nemrég kinevezett parancsnok nyitottságán, bízik benne, állja szavát, és intézkedik. Fontolgatja, a csendőrség vezetőjét is felkeresi, tőle is kéri, gondoskodjék arról, hogy a lakossággal kapcsolatba kerülő csendőrök értsék és képesek legyenek megértetni magukat a megye magyar lakóival is.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. február 10.
Autonómiakövetelés levélben (Háromszék is csatlakozik)
A sepsiszentgyörgyi MPP csatlakozik a Gyergyószéki Székely Tanács kezdeményezéséhez, és lehetőséget teremt, hogy a háromszékiek is aláírják a Traian Băsescu államelnöknek címzett, magyar nyelvű, autonómiát követelő levelet.
Kulcsár-Terza József, a megyei MPP elnöke elmondta, székházukban bárki megkaphatja és elláthatja kézjegyével a dokumentumot, a levél postázásáról ők gondoskodnak. Árus Zsolt gyergyói politikus kezdeményezésének lényege, hogy minél több levélben jelezze a székelység az államelnöknek: igényt tart Székelyföld területi autonómiájára, követeli ennek mielőbbi életbeültetését, ha pedig nem fogadja el az ország jelentős számú állampolgárának akaratát, mondjon le. A gyergyóiak egy levélváltozatot megfogalmaztak, lehet ehhez csatlakozni, de lehet külön levelet is írni — nyilatkozták a kezdeményezők. Az MPP-iroda naponta 10—12 óráig tart nyitva, illetve kedd délután a fogadóórák idején is felkereshető. Ha igény lesz rá, hosszabbítják a programot.
Kulcsár-Terza József azt is leszögezte, az MPP háromszéki vezetői az elsők között küldik el a levelet Traian Băsescunak.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy2011. február 11.
Névtelen diverzió, nemtelen vádaskodás (Nem csitul a Mikó-botrány)
Folytatódik a diverzió a Mikó-ügyben, az érintettek félretájékoztatással, álnéven írt levelekkel próbálják megvezetni a közvéleményt. Az elmúlt napokban szerkesztőségünkbe is eljutott az az iskolában tanuló diákok szüleinek nevében megfogalmazott levél, melyben Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert azzal vádolják, hogy a város pénzét bérleti díj formájában átjátssza a református egyház zsebébe.
A Kacsó Árpád e-mail címéről érkezett, de alá nem írt levél feladóját nem sikerült azonosítanunk, hiába jeleztük, hogy csak akkor közölhetjük álláspontját, ha a tiltakozó szülők névvel vállalják véleményüket, nem válaszolt megkeresésünkre. Utóbb kiderült, a Székely Mikó Kollégium negyvenöt tagú szülői választmányában nincs ilyen nevű apuka. A megvádolt polgármester sajnálja, hogy ilyen nemtelen eszközökhöz folyamodtak a gáncsoskodók, megjegyezte azonban, nem jól felkészültek, akik irányítják ezt a kampányt, a megfogalmazott kifogások nem állnak a lábukon. Bemutatta azt a 2008-ban még elődje, Albert Álmos által aláírt szerződést, amelyből kitetszik, az önkormányzat 2020-ig nem fizet bérleti díjat a Székely Mikó Kollégium használatáért az egyháznak. Azért született ez az egyezség, mert abban az évben készült el az 1,2 millió lej értékű pályázat a Mikó épületének felújítására, amelynek kétszázalékos önrészét az önkormányzat fedezi. Antal Árpád szerint minden tisztességes ember hasonlóan járt volna el, szomorú azonban, hogy vannak, akik önző érdekből semmilyen eszköztől nem riadnak vissza.
Első alkalommal említette a polgármester a gáncsoskodók között a már jól ismert, tanári lakások megvétele miatt pereskedő Benedek és Fejér család mellett az iskola szomszédságában lakó Nemeséket is, akik a polgármester szerint az önkormányzat nevére telekkönyvezett udvaruk egy darabkáját féltik. ,,Az iskoláé lenne az a terület, de nem engedik a kerítés lebontását, s mivel egy MPP-s politikus, Nemes Tibor családjának házáról van szó, én sem erőltethettem, nehogy politikai ügyet kovácsoljanak belőle" — állítja a polgármester. Nemes Tibor elismeri, hogy vitáznak az önkormányzattal a kétszáz négyzetméteres udvar sorsáról, s tiltakozik amiatt, hogy politikai nyomásgyakorlással próbálják elvenni tőlük azt, amit 54 éve használnak. ,,Az épületben két család lakott, édesapám (Nemes Antal — szerk. megj.) és Salamon Sándor 1990-ben felajánlotta, hogy elköltözik onnan, ha adnak másik lakást, Orbán Árpád akkor azt mondta, nincs rá szükség, így amikor lehetőség adódott, megvásárolták a lakásokat, de a lakás körüli területet valóban nem" — mondja Nemes Tibor. Ragaszkodnak ahhoz a részhez, tárgyalnak, s ha muszáj, bíróságon is keresik majd igazukat, ám névtelen leveles lejárató kampányhoz, aljas diverzióhoz semmilyen módon nem folyamodnának. ,,Sértő még a feltételezés is, én mindig vállaltam a véleményemet" — mondotta.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. február 15.
Gyilkos reform
Még jószerével el sem csitult a tanügyi törvény miatti lázongás — úgy tűnik, nehezen bár, de a pedagógus-szakszervezetek lenyelték a reformbékát —, elkezdték a fenyegetőzést az egészségügyben dolgozók. A gyógyszerészek a ki nem fizetett számlák miatt, a családorvosok az új keretszerződés tervezete ellen, egyes kórházak pedig az összevonás, átalakítás okán tiltakoznak, naponta vonulnak utcára az elégedetlenek.
Ismét kiderült, az irodákban kitalált reformok a terepen nem állnak lábukon. A minisztériumban elképzelt kórházátszervezésnél kikérték ugyan az önkormányzatok véleményét, de most azzal szembesülnek, a költségektől, felelősségtől menekülő polgármesterek kisrégiókat hagynának ellátás nélkül. Ami Bukarestből egyszerűnek, egyértelműnek látszott, a helyszínen bizony igen bonyolult, s hogy sok pontján sántít az intézkedés, jelzi az is, a miniszter hajlandó újraelemezni döntését. Minden esetet megvizsgálnak — ígéri —, de folytatják, amit elkezdtek, szükséges az átalakítás, még akkor is, ha fájdalmas. Még kényesebb kérdéseket vet fel a családorvosokat érintő változtatáscsomag, következményei beláthatatlanok. Miközben Cseke Attila miniszter az alapellátás erősítésének fontosságáról szónokol, s szeretné elérni, hogy a betegek ne a kórházakat rohamozzák meg minden apró-cseprő bajukkal, éppen a családorvosok lehetőségeit szűkíti. Számukra az is fájdalmas, hogy bevételeik évről évre csökkennek, újabb beruházásokra kényszerítik őket (most például az egészségügyi kártyák leolvasásának feltételeit kell megteremteniük), de még aggasztóbbnak találják az új keretszerződést, amely a betegek jogait sértő korlátozást vezet be: felső határt szab az orvosok által felírt ingyenes és térítéses gyógyszerek esetében. Cseke Attila azt is kilátásba helyezte, hogy megjutalmazzák, aki minden megkötést betart, büntetik, aki nem teszi ezt. Jó pontokat szerezhet tehát, aki elküldi majd drága gyógyszerre szoruló betegét, mert kimerítené a havi keretet, s hajlandó olcsóbb, esetleg kevésbé hatásos pirulákkal kúrálni pácienseit. S ha egy családorvos a hónap második felében is szeretne ingyenes vagy térítéses orvosságot felírni, jobban teszi, ha megválogatja a hozzá fordulókat, és csak olyanok gondozását vállalja, akik nem kerülnek túl sokba. Hogy mi történik majd azokkal, akik baján csak borsos árú szerek segítenek? Ennek esetleg a miniszter a megmondhatója. A reform jegyében, jó könyvelőként oszt és szoroz, csekély költségvetésébe (mellyel elfogadásakor elégedett volt) próbál beilleszkedni úgy, hogy eltűnik a szempontok közül a legfontosabb, akiért az egész rendszernek léteznie kellene: az ember. Félő, mire a Cseke-féle reform végére érünk, olyan luxussá válik betegnek lenni, amit csak a legmódosabbak engedhetnek meg maguknak.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. február 16.
Alakuló összefogás (Háromszéken tárgyalt az EMNT és MPP)
Országosan nem, de Háromszéken megtörtént az első lépés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Magyar Polgári Párt (MPP) közeledésére, sor került egy nyitó, tapogatózó megbeszélésre, amelyen sikerült közös témákat, terveket is feltérképezni — mondta el Kulcsár-Terza József, az MPP megyei elnöke.
Év elején Kulcsár kezdeményezte az egyeztetést, majd Szász Jenő pártelnök is megismételte: szükség van az erdélyi magyar jobboldal összefogására. Háromszéken premierként jött létre a beszélgetés, mindkét szervezetet megyei vezetői képviselték. Nem politikai kérdésekről tárgyaltak, arról egyeztettek, hogy a szakbizottságok vezetői közösen veszik majd számba, ágazatonként — egészségügy, oktatás, gazdaság —, mire van szüksége Sepsiszentgyörgynek, Háromszéknek. Kidolgoznának egy megállapodásmodellt is, mely a majdani hivatalosított együttműködés alapja lehet. Kulcsár-Terza abban bízik, a háromszéki példa ragadós lesz, más megyei szervezetek is elkezdik a tárgyalásokat, és ha alulról megfogalmazódik az együttműködés igénye, akkor az elnökök sem zárkóznak el, s létrejöhet az összefogás.
Farkas Réka,Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. február 23.
Vitatott megyehatárok
Itt is, ott is bajok vannak a megyehatárral, ám a legtöbb vitatott terület a Buzău megyével közös részen található, szinte nincs olyan község a térségben, amelynek ne lenne pere a szomszédokkal – derült ki György Ervin tájékoztatójából. A megyehatár kérdése azért került napirendre, mert a kormány március végéig adott haladékot a közigazgatási elosztás végleges tisztázására.
Minden megyével vannak apróbb-nagyobb nézeteltérések, de Buzăuval nincs határsáv, ahol ne lenne vita. György Ervin tárgyalást kezdeményezett kollégájával, ám nem járt sikerrel, így a Zágon–Gura Teghii, Zágon–Siriu, Szitabodza–Siriu közötti viták tisztázása a bíróságra maradt. „Egyszerűbb lenne megegyezni, még akkor is, ha ez nem végződhet minden esetben előnyösen mindkét fél számára, de legalább lezárja a konfliktushelyzetet, és ad egy új kiindulópontot" – vélekedett a kormánymegbízott.
Brassó megyével sem sikerült még rendezniük a bölöni területre áttelepedett romák sorsát, múlt héten is egyeztettek, jövő héten ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Sokféle javaslat elhangzott már, ám megfelelő, mindenki által elfogadott elképzelés még nem született. A bölöni polgármester nemrég azt nyilatkozta, adná inkább a területet is, kerüljön brassói közigazgatásba, ám ez sem olyan egyszerű, veszélyes precedenst teremtene – vélekedik a prefektus.
Több száz szomszéd megyei illetőségű roma él a Bölönhöz tartozó húszhektárnyi területen. Nem kívánnának Kovászna megyei lakossá válni, és Bölön sem szívesen fogadná be őket. Két évvel ezelőtt megfogalmazódott egy javaslat: mederszabályozással kanyarítanák úgy a területeket, hogy Háromszék visszakapná odébb, amit elveszít a romákkal, ám az igen magas költségek miatt ez nem megvalósítható. Farkas Réka, Háromszék
Erdély.ma