udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1281
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 1261-1281
Névmutató:
Ilie, Ion
2002. április 12.
Elcsendesültek a kedélyek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban. A román tagozat diákjai trikolórok lobogtatásával is felhagytak. Stefan Somesan főtanfelügyelő úgy véli, az ügy eltúlzásában jelentős szerepet játszott a román nyelvű sajtó is. A helyi román nyelvű napilap, a Cuvintul liber is ápr. 11-i számában hét magyar-, illetve RMDSZ-ellenes cikket közölt. Iliescu: nincs szükség a cserére Nincs szó arról, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban megszüntetnék a román tannyelvű osztályokat ? reagált a sajtóvisszhangra Ion Iliescu elnök csíkszeredai sajtótájékoztatóján. /Szucher Ervin: Csituló kedélyek. Már nem tüntetnek a Bolyaiban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./2002. április 13.
Virág György, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az SZDP és az RMDSZ közötti egyezség a lényeges, nem kibúvókat kell keresni abban a kérdésben, hogy a Bolyai Farkas Líceum magyar tannyelvű lesz a 2002-2003-as tanévtől kezdődően. Egyeseknek az a szándéka, hogy ebből botrányt kavarjanak. Az Adevarul szerint Ion Iliescu elnök nem érti az etnikai tisztogatás ügyét a Bolyai Farkas Líceumban. Sem a miniszterelnök nem hivatkozott erre, sem a prefektus. A miniszter asszony azt állította ugyanebben az újságban, hogy nem érti és nem tudja, mi történik ebben az iskolában. Virág cáfolta ezt, ugyanis a prefektus személyesen beszélt vele erről és megígérte, hogy jövő héten fogadja a küldöttséget. Az országos protokollumban is benne van a Bolyai ügye. /(mózes): Virág György: Nagyon kilóg a lóláb! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./2002. április 17.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium magyar nyelvű tanintézménnyé való visszaállítását olcsó demagógiával, mesterséges etnikumközi feszültségkeltéssel megakadályozni kívánó érdekcsoportok veszélyeztetik az ország politikai stabilitását, Románia NATO-csatlakozási esélyeit, ugyanakkor megfertőzik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést, valamint a békés etnikumközi kapcsolatokat ? hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén. Reményét fejezte ki, hogy a rendkívül veszélyes, gyűlöletet szító demagógia Marosvásárhelyen nem talál követőkre. Kifejtette, hogy tizenkét év után Marosvásárhely lakossága megérett arra, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium ügyét az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodás jegyében felelősségteljesen megoldja. A magyar nyelvű tanintézmény visszaállítása a marosvásárhelyi magyarság jogos igénye. Markó Béla továbbá sajnálatosnak nevezte, hogy egyelőre a kormánypárt sem foglalt határozottan állást, és ismét erőre kaptak a Szociáldemokrata Párton belüli nacionalista szólamok. Markó rácáfolt Ion Iliescu államfő és Ecaterina Andronescu miniszter asszony nyilatkozataira, és leszögezte: az a tény, hogy valaki nem ért egyet egy közösség igényével, nem jelenti azt, hogy az illető közösség igénye törvénytelen. Romániában jelenleg 638 önálló magyar tannyelvű óvoda működik, 313 elemi iskola (I?IV osztály), 254 gimnázium (V?VIII osztály), 55 önálló magyar tannyelvű líceum, 3 szak- és inasiskola, valamint 4 posztliceális tanintézet. A fent említettekkel párhuzamosan a román tagozatok mellett 491 óvodában működik magyar tannyelvű csoport, 382 iskolában I?VIII osztályos képzés, ugyanakkor 88 vegyes, román és magyar tagozatú líceum, 3 szak- és inasiskola és 5 posztliceális tanintézet működik országszerte. /Markó: Olcsó demagógia, mesterséges etnikumközi feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./2002. április 19.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöke márc. 17-én a román parlamentben mondott beszédében kijelentette, Románia nélkül nem lehet beszélni "egységes Európáról", és a NATO "nem képviselné teljes mértékben a Nyugatot", ha Románia nem lenne e szervezet tagja. Kiemelte, az országa és Románia közötti kereskedelmi forgalom 6 milliárd euró értékű, s ez bizonyítja, hogy Olaszország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere. Végül Ion Iliescu államelnök a Cotroceni Palotában a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Silvio Berlusconit. /Berlusconi beszédet mondott a parlamentben. Olaszország támogatja Románia NATO-tagságát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2002. április 20.
Ion Iliescu és Gheorghi Parvanov bolgár államfő, valamint Costas Simitis görög miniszterelnök az ápr. 19-én Snagovon rendezett hármas csúcstalálkozó végén a közel-keleti helyzetre vonatkozó közös nyilatkozatot fogadott el. Ion Iliescu, Gheorghi Parvanov és Costas Simitis a találkozó első részében a három ország közötti gazdasági együttműködés fellendítéséről és a regionális vonatkozású közös programok kezdeményezéséről tárgyaltak. Megegyeztek, hogy olyan programokat indítanak el, amelyek az európai közlekedést, a szabad áruforgalmat, a programozásban való együttműködést és a Fekete-tenger régiójában való üzleti esélyek fejlesztését célozzák. /Román-bolgár-görög találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./ 2002. április 24.
Az Európai Parlament strasbourgi ülésén Ion Iliescu államfő leszögezte: Románia megtette mindazokat a lépéseket, amelyek a faji és nemzeti megkülönböztetésnek gátat szabhatnak. Az államfő viszont megjegyezte: ellene van annak, hogy ezeket a szabadságokat egyesek etnikai feszültségek keltésére használják fel. Iliescu hangsúlyozta: a nemzetiségi szabadságjogok nem vezethetnek enklavizációhoz és szeparatizmushoz. Az ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatával kapcsolatban megjegyezte: Románia jóhiszeműen próbálja megoldani az ebből adódó problémákat, de a gazdasági helyzetből adódó sajátos helyzet miatt nem tud eleget tenni minden anyagi jellegű kártérítési követelésnek. Ion Iliescu Strasbourgban. Románia jóhiszemű kisebbségpolitikát folytat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./2002. április 24.
Ion Iliescu elnök ápr. 23-án Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Ülésén azt nyilatkozta, Románia és Moldova Köztársaság között a történelemből, a hagyományból és a kultúrából következően jó kapcsolatok vannak, így Romániának semmiféle területi követelései nincsenek Moldova Köztársasággal szemben, s beavatkozni sem akar e független állam belügyeibe. A Moldova Köztársaságbeli hatóságok azzal vádolták Romániát, hogy támogatja a kisinyovi utcai megmozdulásokat, amelyek azután törtek ki, hogy a moldáviai kormány kötelezővé tette az orosz nyelv tanítását az iskolában és a Románia történelme nevű tantárgyat Moldávia történelmével cserélték föl. - Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy ebben a pillanatban Moldova Köztársaságban alapvető jogaiktól fosztják meg az állampolgárokat, és ezáltal az ország nem a demokrácia és a jogállam felé vezető úton halad - mutatott rá Iliescu. A román államfő kifejtette, Romániának feltett szándéka, hogy teljesítse a Moldova Köztársasággal szemben vállalt ígéreteit, és hogy "sajátos kapcsolatot" létesítsen ezzel az országgal olyan területeken, mint amilyen a gazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a közös történelmi hagyomány megőrzése. /Iliescu: Romániának nincsenek területi követelései. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./2002. április 24.
Ion Iliescu államfő szerint a szocialisták és a velük szövetségben lévő liberálisok sikerével zárult magyarországi törvényhozási választás megnyitja az utat a kétoldalú román-magyar kapcsolatok fejlesztése és megszilárdítása előtt. Az államfő véleményét Corina Cretu elnöki szóvivő tolmácsolta ápr. 22-i bukaresti sajtóértekezletén. /Iliescu a román-magyar kapcsolatok jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./2002. április 24.
Betartjuk az SZDP és az RMDSZ között létrejött protokollumot, melynek egyik előírása, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium újra magyar tannyelvűvé váljon, nyilatkozta ápr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke, és Ion Solcanu, az SZDP szenátusi csoportjának elnöke, a két párt protokollumellenőrző bizottságának ápr. 22-i találkozása után. A szétválásra valószínűleg a jövő tanévben kerül sor - hangzott el. Az RMDSZ és az SZDP vezetőinek ápr. 21-i tárgyalásán nem született megoldás Bolyai-ügyben. Mindkét fél egyetért abban, hogy a protokollumban foglaltakat be kell tartani. Ápr. 22-én Ion Iliescu elnök úgy nyilatkozott: a diákoknak demokratikus joguk abban az iskolában érettségizni, ahová felvételiztek. Véleménye szerint csak a líceumi ciklus befejeztével, azaz négy év múlva történne meg a csere, a mostani román kilencedikesek érettségizése után. - A Nemzeti Liberális Párt parlamenti bizottság létrehozását kérte a Bolyai Farkas Gimnázium ügyében. /Jakab Benke Nándor: Kizárt a protokollummódosítás. Fokozatos szétválás valószínű a Bolyaiban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./2002. április 24.
Ion Iliescu elnök szerint a marosvásárhelyi Bolyai Líceum román diákjainak joguk van ott érettségizni, ahová felvételiztek. Ugyancsak ápr. 23-án Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy kényes kérdésről van szó. A román tagozat diákjai és tanárai erőteljesen tiltakoznak az ellen, hogy a Bolyai magyar tannyelvű intézmény legyen. ? A Népújság emlékeztetett arra, a kormányzó párt és az RMDSZ által aláírt, a 2002. évi együttműködésről szóló központi protokollum előírja, hogy a következő tanévtől a Bolyai Farkas Líceum teljes egészében magyar oktatási nyelvű intézmény lesz. Marosvásárhely az egyetlen, jelentős magyar lakosságú város Erdélyben, ahol nincs önálló magyar tannyelvű állami középiskola. Adrian Severin szerint a protokollumban foglaltakat be kell tartani, különben szavahihetetlenné válik az egész romániai politika. /Iliescu is megszólalt a Bolyai Líceum ügyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./ 2002. április 25.
Visszatértek Strasbourgból a magyar történelmi egyházak vezetői, akik az európai közösség képviselőit tájékoztatták az egyházi tulajdonba tartozó ingatlanok restitúciójával kapcsolatos romániai helyzetről. A küldöttségben részt vett Jakubinyi György katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius, Tőkés László református és Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a görög katolikus egyház képviselője. Szabó Árpád hangsúlyozta: a találkozón elmondták, hogy a mindenkori román kormány ígéretei az egyházi vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatosan továbbra is papíron maradtak. Még azon ingatlanok esetében sem történt előrelépés, amelyeknek visszaszolgáltatására kormányrendelet utasított. Az emlékezetes 1998-as sürgősségi kormányrendeletben megállapított 33 ingatlanból gyakorlatban csupán 6?7-et sikerült birtokba venni ? mutatott rá a püspök. A küldöttség angol nyelvű, mintegy háromezer oldalas iratot nyújtott át a találkozókon, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdéséről tájékoztat részletesen. A küldöttség találkozott Walter Schwimmerrel, az Európa Tanács főtitkárával, Monsignore Gallagherrel, a Vatikán megbízottjával, Bársony Andrással, a magyar ET-delegáció tagjával, aki januártól az ET monitorizáló tanácsának elnöke is, valamint Bruno Hallerrel, az Európa Parlament főtitkárával. A küldöttség ígéretet kapott Bársony Andrástól, hogy a május 15?17. között Bukarestben, Románia "posztmonitorizálásával" foglalkozó bizottság ülésén terítékre kerül az egyházi ingatlanok kérdése. A püspökök látogatásával szinte egyidőben Ion Iliescu államfő is felszólalt Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán. Beszédében részletesen kitért a tulajdon kérdésének romániai rendezésére. Iliescu szerint Románia következetesen és jóhiszeműen járt el a totalitárius rezsimek által elkövetett igazságtalanságok és jogsértések helyrehozásában. Hangsúlyozta: figyelembe kellett venni a folyamat "gazdasági és társadalmi korlátait is". Példaként említette, hogy számos ingatlan már fizikailag nem létezik, más ingatlanokra közpénzeket költöttek, megint más ingatlanokban közintézmények ? iskolák, kórházak, múzeumok ? működnek. Gondot jelent az is, hogy sokan nem tudják igazolni tulajdonosi mivoltukat, visszaélések, korrupciós esetek is előfordultak. Iliescu szerint az elkobzott ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatása mellett közel hárommilliárd dollárra lenne szükség az anyagi kártérítésre. /B. T.: Strasbourgban a romániai restitúcióról. Szabó Árpád: Sikeres találkozó ? Iliescu: Nincs pénz kártérítésre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ 2002. május 13.
Ion Iliescu államfő részt vett a gyermekek helyzetének szentelt ENSZ-csúcson New York-ban, román újságíróknak tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy Magyarországon "ismert partnerek alakítanak új kormányt". A román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődésére számít azt követően, hogy a magyarországi törvényhozási választást a baloldal nyerte meg. Iliescu felidézte, hogy 1997-ig - első két elnöki mandátuma idején - a Horn-kormánnyal alakította ki a legjobb kapcsolatokat Románia. Mint mondta, Antall József kormányával meglehetősen nehezen haladtak a román-magyar alapszerződésről folytatott tárgyalások. Szavai szerint a román fél az akkori magyar vezetés részéről bizonyos merev álláspontba ütközött. - A Horn-kormány viszont - amikor Kovács László, a mostani választásokat megnyerő magyar párt vezetője volt a külügyminiszter - nyitottságot és pragmatizmust tanúsított, s ennek eredményeként lehetett aláírni az alapszerződést, ami kijelölte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének pozitív szakaszát - mondta. Ion Iliescu értékelése szerint az Orbán-kormány radikálisabb hangot ütött meg a kétoldalú kapcsolatok problémáit illetően, de összességében sikerült "bizonyos, meglehetősen kedvező haladást" elérni. Iliescuban kedvező benyomást keltettek benne Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és Kovács László nyilatkozatai, amelyek szerint az új magyar vezetés véget vet annak a gyakorlatnak, hogy a korábbi kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikális szárnyát támogatta. /Román–magyar kapcsolatok. Ion Iliescu New York–i sajtóértekezlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./2002. május 14.
Máj. 12-én Temesváron dr. Neumann Ernő főrabbit köszöntötték 85. születésnapja alkalmából a zsidó hitközség (zömmel magyar ajkú) tagjai, a történelmi egyházak püspökei, a Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének vezetői és a sok vendég. A temesvári főrabbit levélben köszöntötte Ion Iliescu államelnök, az ünnepségen jelen volt és köszöntőt mondott többek között Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Tőkés László püspök és Schöner László, a Budapesti Rabbiképző Egyetem rektora. Dr. Neumann Ernő 1940-ben, a Budapesti Rabbiképző Intézetben szerzett teológiai oklevelet, közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiából is doktorált. Temesvár kiemelkedő személyisége, a nemzet- és felekezetközi megbékélés, az ökumenizmus rendíthetetlen híve 61 éve szolgálja a helyi zsidó közösséget. Ezalatt tanúja volt az 1941-ben még 12.000 lelket számláló temesvári zsidóság meghurcoltatásának, majd tömeges elvándorlásának, amelynek eredményeképpen mára néhány százra fogyatkozott a közösség. Az ünnepelt arra hívta fel a figyelmet, hogy alig több mint fél évszázaddal a Holokauszt után megjelentek és hódítanak az antiszemitizmus és a rasszizmus új apostolai, mint Jean-Marie Le Pen, Jörg Haider, Corneliu Vadim Tudor, Csurka István, Vladimir Zsirinovszkij és társaik. /(Pataki Zoltán): A béke és a fény papja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2002. május 16.
A Wall Street Journal Europe-ban Philip Shishkin tollából megjelent, a román Védelmi Minisztériummal kapcsolatos utalásokat tartalmazó cikk kapcsán a szaktárca sajtóirodája közleményt adott ki, mely így zárul: "Így nekünk nem marad más, minthogy köszönetet mondjunk azoknak, akik folyton másra vigyáznak és emlékeztetjük őket arra, hogy az ő életük is rövid, az egészség pedig számukra is igen értékes és nem kellene veszélyeztetniük bizonyos magas érzelmi szintű viták beindításával". Több párt, köztük az RMDSZ honatyái bírálták a minisztérium közleményét, míg a kormánypárt Cozmin Gusa főtitkár révén úgy vélekedett, hogy a közleményben szereplő kijelentéseket félreértelmezték. Ion Iliescu államfő kijelentette, hogy a közleményben foglaltak nem fenyegetik a sajtót, az újságírókat. "Azokról a tisztességes viszonyokról van szó, amelyeknek a honvédelmi tárca és a sajtó képviselői között kell fennállniuk", mondta az államelnök. /Iliescu másképp értékeli. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./2002. május 18.
A sajtóban megjelent néhány cikk szerint Ion Iliescu elnök az utóbbi napokban tárgyalásokat folytatott az NLP és a DP vezetésével egy új kormány megalakításáról, amelyben Traian Basescu is szerepet kapna, továbbá a liberálisok is kapnának egy tárcát. Máj. 17-én azonban a liberálisok, a demokraták és a kormánypárt határozottan elutasították a szövetkezés bármiféle módozatát. Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy pártja soha nem fog együttműködni az SZDP-vel és elutasította az esetleges SZDP–DP–NLP-kormánnyal kapcsolatos találgatásokat. Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke szintén úgy nyilatkozott: "az SZDP-t nem érdekli egy, az NLP-vel közösen létrehozott kormány gondolata". /Új SZDP–NLP–DP kormány? Az érintettek határozottan cáfolják a szövetkezés lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2002. május 30.
Egy nap elteltével változtatott állásfoglalásán Ion Iliescu államfő, ami a Románia arculatának rombolását célzó sajtóközleményeket ellensúlyozó kormánystratégia létezését illeti. Míg máj. 28-án tagadta, máj. 29-én már elismerte a Románia arculatát érintő sajtótámadások kivédésére kidolgozott stratégia létét. Ioan Talpes államelnöki tanácsos magára vállalta Iliescu "bakiját", beismerve, hogy a három hónappal ezelőtt hozzá befutott dokumentumot nem továbbította felettesének, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak. Iliescu megjegyezte, ezek az elővigyázatossági lépések magától értetődőek az ország jó megítélésének érdekében. "Mivel Romániát az utóbbi 12 évben folyamatosan érték az ilyen pszichológiai támadások, nem kell megilletődni az ilyen javaslatoktól" – fejtette ki az államfő. Iliescu ugyanakkor tagadta, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) foglalkozna a stratégia irányításával. Ioan Talpes államelnöki tanácsos elismerte ennek a stratégiának a létezését. Az egész célja az lett volna, hogy információkat szolgáltassanak a Románia imázsát romboló támadásokról, írásokról. /I. F.: Mégis létezik a sajtókritika elleni stratégia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./2002. június 1.
Mádl Ferenc és Ion Iliescu, Magyarország és Románia köztársasági elnöke máj. 31-én a szlovéniai Bledben tartott megbeszélést, a közép-európai államfők találkozója alkalmával. Egyetértettek abban, hogy az utóbbi időben minden területen jelentős mértékben fejlődtek a két ország kapcsolatai. A magyar államfő — valószínűleg szeptemberben vagy októberben — Romániába utazik, ezt megelőzően pedig magyar–román miniszterelnöki találkozót is tartanak. Mádl hangsúlyozta, hogy a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez további államközi lépésekre is szükség van. Nagyon fontos lehet ebből a szempontból is a határátkelőhelyek számának gyarapítása, a konzulátusok számának a növelése. Ez utóbbival kapcsolatban példaként említette Csíkszeredát, vagy más romániai települést. Iliescu elnök kifejtette: országa számít a magyar–román tapasztalatcserére. Az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban a román elnök kifejtette, úgy látja, hogy a magyarországi román kisebbség jogi és kulturális helyzete általában jó — mondta el a magyar elnök. /Magyar–román államelnöki találkozó Szlovéniában. Rendeződtek a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nehézségek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./2002. június 4.
Ha a parlament véglegesíti az erről szóló törvénytervezetet, az év végéig visszaszolgáltathatják a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanvagyont — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő jún. 3-án a bukaresti ortodox pátriárka palotájában. A kormányfő ezzel a kijelentésével II. János Pál pápa ezirányú sürgetésére reagált. Az európai közösségnek is ígéretet tettünk e kérdés megoldására — mondotta a miniszterelnök. A román ortodox egyház vezetősége azt kérte a kormányfőtől, hogy a hatóságok mielőbb véglegesítsék a törvényt annak érdekében, hogy az egykor elkobzott ingatlanokat az egyházak mielőbb ismét birtokukba vehessék. Ion Iliescu államfő jún. 3-án Bukarestben Az egyház és az euroatlanti értékek című konferencián, az ortodox pátriárka palotájában kijelentette: vallásunktól függetlenül el kell ismernünk azokat az értékeket, amelyek az embert és az emberi szolidaritást helyezik előtérbe. Az elnök szerint az egyházak meghatározó szerepet játszhatnak az euroatlanti értékekhez történő felzárkózási folyamatokban. /Az év végéig visszaszolgáltatják az egyházi vagyont? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2002. június 4.
Az állam "nem képes interferálni" a katolikus egyház kommunista időszakban elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatásával, jelentette ki jún. 3-án Ion Iliescu államfő, magyarázatként hozzátéve, hogy az ortodox jogi kánon különbözik a katolikustól. Példaként az államfő az édesanyja faluját említette meg, amelyben a hívők már évtizedekkel ezelőtt áttértek a görög katolikusról az ortodox hitre. "A katolikus egyház központosított egyház, a Vatikán eldöntheti, hogy egy közösség katolikus temploma visszakerüljön eredeti tulajdonába, de az ortodox egyháznak nincs meg ez a joga, s mindegyik templom az illető parókia hitközségének tulajdona" – hangoztatta az ország elnöke. Iliescu a fentieket annak kapcsán mondta el, hogy II. János Pál pápa szombaton fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihai Dobrét, és felkérte a román hatóságokat, hogy az ortodox és a katolikus egyház, valamint a Szentszék között megkötött megállapodásoknak megfelelően szolgáltassák vissza a kommunista rendszer idején elkobzott egyházi ingatlanokat. Iliescu elnök azt is kifejtette, hogy "a dolgokat realizmussal és megértéssel kell kezelni", minthogy egyes templomokat vissza lehet juttatni a katolikus egyháznak, másokat azonban nem. Mindezek Az egyházak és az euroatlanti értékek című, Bukarestben megtartott nemzetközi konferencián hangzottak el, amelyen részt vett Adrian Nastase miniszterelnök is. A kormányfő felszólalásában ismertette a hallgatósággal, hogy az ötvenéves kommunista ateizmus ellenére Románia lakosságának 99 százaléka a mai napig valamilyen vallási felekezethez tartozik, s a túlnyomó többségű ortodox egyházon kívül az országban fellelhető a teljes európai vallási spektrum, a katolikusokon és protestánsokon kívül "kicsi, de aktív" zsidó és muzulmán közösség is létezik. A román állam tiszteletben tartja a vallási felekezetek jogait és autonómiáját, "igyekszik biztosítani" a törvény előtti egyenlőségüket – mondta Nastase a George C. Marshall Egyesület és a Román Patriarkátus közös szervezésében megtartott konferencián. Hangsúlyozta, a romániai egyházak képviselői közös dokumentumokban is kifejezték, hogy támogatják Románia európai integrációját. A konferenciát követően megtartott sajtónyilatkozatában a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az ország lakosságának 85 százaléka úgy véli, Románia a NATO tagjává kell váljék, s ez az arány megegyezik azokéval, akik szerint az (ortodox) egyház a legfontosabb és leghitelesebb alapintézmény. Újságírói kérdésre válaszolva Nastase II. János Pál pápa kérésével kapcsolatban a következőket mondta: "A magam szempontjából folyamatban levő eljárásról van szó, tekintettel arra, hogy mindezt magunkkal szemben is, de az Európa Tanáccsal szemben is vállaltuk. Már a parlament elé került egy szöveg, amely előirányozza az illető javak visszaszolgáltatását. Hogy milyen körülmények között, hányat, milyen módon – mindezeket majd a parlament dönti el." A miniszterelnök hozzátette, hogy amennyiben egy ilyen szabályozás megszületik, az valamennyi romániai egyházra érvényes lesz, beleértve az ortodox egyházat is. Nastase úgy véli, a törvény ez év őszén léphet érvénybe. /Iliescu ködösít. A pápa kitérő választ kapott. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./2002. június 6.
Ion Iliescu államfő jún. 4-én kijelentette, hogy a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásakor nem kell a kulturális intézményeket "feláldozni". Egy jogtalanságot nem lehet egy másik jogtalansággal kijavítani - mutatott rá Iliescu. /Iliescu: Nem kell a kulturális intézményeket feláldozni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./