udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2701
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 2701-2701
Névmutató:
Iliescu, Ion
1994. június 14.
Bukarestben a szakszervezetek felhívására jún. 14-én nagy tüntetés zajlott le, bányászok is érkeztek a fővárosba. Le Iliescuval és a Vacaroiu-kormánnyal, kiáltozták a tüntetők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ 50 %-os béremelést, az oktatásügy és az egészségügy megfelelő támogatását követelték. A Demokratikus Konvenció pártja úgy döntöttek, hogy kezdeményezik Iliescu elnök parlament elé idézését: adjon számot kijelentéseiről. /Népszabadság, jún. 15./1994. június 16.
Az RMDSZ érdeklődést az utóbbi időben teljesen lekötötte a romániai magyarság számára kulcsfontosságú tanügyi törvénytervezet vitája, így kevésbé figyelt a marosvásárhelyi Antonescu-szobor felállítása körüli botrányra, továbbá arra, hogy a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt szóvivője jún. 15-én bejelentette: mivel az RMDSZ és a Polgári Szövetség nem írta alá Iliescu elnök felfüggesztésére irányuló indítványt, mondta Markó Béla az RMDSZ vezetőinek jún. 16-i, bukaresti sajtóértekezletén. Először Iliescu elnöknek kell tisztázni, hogy mit mondott. Tovább kell folytatni a harcot az Antonescu-szobor felállítása ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18-19./ 1994. június 16.
Kolozsváron a román egyetem fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen megjelent Iliescu elnök is, aki beszédében támogatást nyújtott Marga rektornak. Iliescu a megyeházára is ellátogatott, ahol Funar előrukkolt az egyetem névcseréjének tervével, de Iliescu elnök ezt elutasította. A távozó elnököt diákok kifütyülték, dulakodás támadt, a rendőrség közbelépett. A kormány lapja, a Vocea Romaniei egészen máshogy számolt be a történtekről, nem említette azt, hogy Iliescu elvetette az egyetem nevének megváltoztatását, sőt ezzel a címmel tudósított: Felső Dacia Egyetemének megünnepléséről. /Népszava, jún. 16./ Éppen ez volt Funar javaslata, Babes-Bolyai helyett Dacia Superior.1994. június 16.
Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszervezet elnöke Iliescu elnöknek, Vacaroiu miniszterelnöknek írt levelében azt kérte, hogy a tanügyi törvény összhangban legyen az alkotmánnyal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./1994. június 20.
A Demokratikus Konvenció egyeztető tanácsában jún. 20-án elvi döntés született arról, hogy megindítják a parlamenti eljárást Iliescu elnöki tisztségből való fölmentése érdekében.- A pártok újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Vacaroiu ellen. /Népszabadság, jún. 21./1994. június 21.
A román-cseh barátsági és együttműködési alapszerződés aláírására jún. 21-én Bukarestbe érkezett Václav Havel elnök. Először Iliescu elnökkel tárgyalt. /Magyar Hírlap, jún. 22./1994. június 22.
Jún. 22-én ezrek tüntettek Kolozsváron a Mátyás-szobor és a főtér megmentéséért. A tüntetésen megjelentek az erdélyi egyházak legmagasabb rangú képviselői, az RMDSZ vezetői és kiemelkedő román személyiségek. Fodor Sándor író ismertette a résztvevőkkel a polgármester újabb provokációját, a főtér feldúlásának tervét. Beszédet mondott Doina Cornea, bejelentve, hogy levélben fordult Iliescu elnökhöz, továbbá az Európa Tanács főtitkárához, Octavian Buracu kifejtette, hogy szervezete, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület kiáll a főtér eredeti arculatának megőrzéséért. Tőkés László püspök kiemelte, hogy Funar a bukaresti politika eszköze. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Czirják Árpád kanonok. A szobornál Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök pedig magyarul olvasta fel az RMDSZ, a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Tanácsa és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívását. A dokumentum aláírói felszólítanak mindenkit, hogy jelenjenek meg jún. 24-én a főtéren ökumenikus istentiszteleten. A tüntetés rendzavarás nélkül folyt le. Ezután az RMDSZ vezetői felkeresték Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust, aki ígéretet tett: ha beleegyeznek az ásatások megkezdésébe, a szobor helyén marad, tudósított Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 23., a felhívás szövege: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Ugyancsak a Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a romániai magyarság valamennyi felelős tényezője, valamint a román ellenzék olyan jeles személyiségei jelenlétében, mint Doina Cornea, Octavian Buracu és Lilian Bacu, a helyi Polgári Szövetség elnöke. Megjelentek a Román Televízió munkatársai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ A nemzetközi sajtóértekezleten Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy a szervezetnek át kell értékelnie eddigi álláspontját, mivel azok hatástalanok maradtak. Funar intézkedéseire a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tétlenül tovább nézni. Az RMDSZ a polgári engedetlenség olyan formáira kényszerül, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. /Magyar Hírlap, jún. 23./1994. június 24.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 24-i sajtóértekezletén a Mátyás-szoborral kapcsolatban elhangzott kérdésekre közölte: Iliescu elnök javasolta a Kolozs megyei prefektúrának, szervezzen megbeszélést az összes érdekelt féllel, hogy elkerüljék a feszültség eszkalációját. Chebeleu mesterségesnek mondta a feszültséget, hozzátéve: "Az utóbbi időben egyes gesztusok és akciók túlpolitizálása figyelhető meg." A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron "keltett lárma valójában nem annyira a belföldi füleknek szól, mint inkább az eljövendő budapesti vezetőségnek. Pontosabban Horn Gyulának és Pethő Ivánnak, a legutóbbi magyarországi választások fő nyerteseinek, akik síkraszálltak a szomszédokkal való történelmi megbékélésért." A konfliktusnak az lenne a szerepe, "hogy bebizonyítsa a magyar vezetők számára: a román-magyar megbékélés nem lehetséges, tehát tovább kell követni Antall József és Boross Péter politikáját a romániai magyar kisebbséggel szemben." /Népszabadság, jún. 25./ 1994. június 25.
Nemrég zajlott le Párizsban "A román emigráció, identitás és történelmi tudat" témájú tanácskozás, amelyen a Franciaországban élő románokon kívül részt vettek Németországból, Spanyolországból, Svédországból érkezettek, meg amerikaiak, angliaiak, kanadaiak, svájciak - és bukarestiek is. Szinte napra egybeesett vele a Sinaián rendezett találkozó /Románia és a románok a kortársi tudományban/. Sinaián Iliescu elnök is beszédet mondott, a legteljesebb optimizmus jegyében zárták a szimpóziumot. Párizsban viszont elkeseredett volt a hangulat. Octavian Paler prózaíró szerint a vasfüggöny helyébe az emigráció és a szülőhaza románjai közé bizonyos lélektani függöny ereszkedik. Meg kell találni a szóértés lehetőségét, sürgette. Közel kétszáz román író él Nyugaton és 1989 után mindössze ketten tértek haza. /Kántor Lajos: Határjegy. = Magyar Nemzet, jún. 25./1994. június 27.
Cs. Gyimesi Éva és Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai a magyar szakos tanárok és hallgatók nevében levelet intéztek Adrian Nastase képviselőházi elnökhöz, ebben kérték, tegyen meg mindent, hogy az oktatási törvénynek ne legyen diszkriminatív jellege, a törvénynek biztosítani kell az anyanyelvű oktatás teljes szabadságát. Adrian Nastase most vált kegyvesztetté, összeveszett Iliescu elnökkel. /Népszava, jún. 27./1994. június 28.
Teodor Melescanu külügyminiszter jún. 28-án Londonba látogatott, találkozott Douglas Hurd külügyminiszterrel, aki támogatást ígért a piacgazdaságra való áttéréshez. Megegyeztek abban, hogy novemberben Londonban Iliescu elnök találkozik John Major miniszterelnökkel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./1994. június 29.
A történelmi magyar egyházak vezetői júl. 1-re kihallgatást kértek Iliescu elnöktől és a Szenátus elnökétől, hogy megvitassák az egyházi és közösségi élet szabad fejlődését gátló különböző rendelkezéseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./1994. július 1.
Az RMDSZ vezetői sajtóértekezletükön arról beszéltek, hogy a Kolozsváron kialakult feszültség, az oktatásügyi törvény sorsa, a helynévtáblák eltüntetése egyelőre nem utal összehangolt magyarellenes kampányra, de a véletlen egybeesések foglalkoztatják az erdélyi magyarságot. A kolozsvári ásatási terv ügyében az államfőhöz fordultak, azonban Iliescu elnök hallgat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./1994. július 4.
Júl. 4-én Iliescu elnök sajtóértekezletet tartott, éppen azon a napon, amikor a parlament két háza együttes ülésén megkezdte a hivatalos eljárást az elnöki tisztségéből való felmentésére. Az ellenzék felkérte Iliescut, jelenjen meg a parlament előtt és tisztázza szavait. Az államelnök ennek nem tett eleget, ehelyett levélben fejtette ki, hogy az ellene indult eljárás megalapozatlan. Sajtóértekezletén kitért a magyar-román viszonyra. Megérti a magyar fél törekvését, hogy gondját viselje a határon túli magyaroknak, Románia is ugyanezt teszi, a románok egyharmada is a határokon kívül él, mintegy tízmillió román. Románia arra ösztönzi a határokon túli románokat, hogy legyenek lojális állampolgárok. Az RMDSZ által elfogadhatatlan oktatási törvénytervezetet dicsérte, az RMDSZ-álláspontot "nüanszbeli eltérésnek" nevezte: a legszélesebb lehetőségeket biztosítja a nemzetiségeknek. A határokon kialakult áldatlan helyzetet szakértői illetékesek feladatának nevezte. A magyar kisebbség autonómia-igényében a bantusztanizálódásra való törekvést látja. A helyi autonómia kérdése belügy, szögezte le. /Romániai Magyar Szó (Budapest), júl. 6., Magyar Hírlap, Új Magyarország, júl. 5., az interjú szövege: Dimineata (Bukarest), júl. 9./1994. július 6.
Az Alkotmánybíróság júl. 6-án kiadott állásfoglalása szerint Iliescu elnök kijelentéseivel nem sértette meg a román alkotmányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., Magyar Nemzet, júl. 7./1994. július 7.
Kolozsváron júl. 7-én reggel 9-kor megjelentek az Erdélyi Történeti Múzeum emberei, hogy megkezdjék az ásatást. Megkondultak Kolozsvár harangjai, mire a város magyar lakósai a főtérre siettek. A szobor környékét mintegy 200 főnyi csendőrlánc vette körül és válogatás nélkül ütöttek mindenkit gumibottal, aki megpróbált a kijelölt ásatási helyszínre eljutni. A városi tanács egyik tagját, Herédi Gusztávot is megrugdosták. Az elsők között érkeztek a helyszínre az erdélyi magyar történelmi egyházak papjai és az RMDSZ vezetői. Nemsokára csatlakoztak hozzájuk a Bukarestből repülőgéppel hazatérő RMDSZ parlamenti tagok. A téren volt Doina Cornea is, aki értetlenségét fejezte ki a rendőrség brutális fellépése miatt. Délelőtt 10-kor Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával kiadott RMDSZ-közlemény felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kolozsváron kialakult helyzetre. Este azután eltávolították a munkagépeket, elvonult a karhatalom, Gheorghe Lazarovci múzeumigazgató bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem tudják folytatni a munkát, azonban nem mond le a munka folytatásáról. Közben Bukarestben Markó Béla elnök személyesen tájékoztatta a történtekről Iliescu elnököt és a belügyminisztert, az RMDSZ-szenátorok pedig a miniszterelnököt. Markó Béla ismételten kérte Cosmanca közigazgatási államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, azonban Cosmanca ezt csak szóban tette meg. A magyar ügyvezető kormány állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy megbontsák Kolozsvár főterének arculatát. A kabinet tiltakozik az erőszak ellen. Júl. 8-án reggel újból meg akarták kezdeni a munkálatokat, de az ott őrködő kolozsváriak ezt magakadályozták. Délelőtt a kulturális miniszter elrendelte a munka leállítását és azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. A rendkívüli bizottság régészekből, történészekből áll, akiknek az UNESCO nyújt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9., Népszava, Népszabadság, júl. 8., Markó Béla nyilatkozata az MTI-nek: Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./1994. július 7.
A parlament két házának júl. 7-i együttes ülésén elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt: 166-an szavaztak az indítványra és 242-en ellene. A képviselőházi elnök, ügyrendi okokra hivatkozva, megakadályozta az RMDSZ frakcióvezetőit, hogy felolvassák a kolozsvári provokáció miatti tiltakozó nyilatkozatukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9-10./1994. július 8.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 8-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy Iliescu elnök a Kolozsváron keltett "mesterséges feszültséggel kapcsolatban nyugalomra" szólította fel az ásatással kapcsolatos vita résztvevőit. Chebeleu sajnálatosnak mondta, hogy "egyes politikai erők megpróbálnak maguknak tőkét kovácsolni a régészeti ásatásokból, amelyek az egész világon szokásosak". A szóvivő nehezményezte, hogy az RMDSZ "tájékoztatta a nemzetközi fórumokat erről az álproblémáról." /Népszabadság, júl. 9./1994. július 11.
Li Peng kínai kormányfő júl. 9-én este érkezett háromnapos romániai látogatására. Li Peng pihenéssel kezdte, majd júl. 11-én tárgyal Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel. Li Peng a volt keleti tömb országai közül egyedül Romániát keresi fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./ A megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten mind Iliescu, mind Li Peng hangsúlyozták a kapcsolatok gazdasági vonatkozásait. Kína Németország után Románia második legnagyobb gazdasági partnere. Li Peng kiemelte, hogy Kína jól együttműködik Romániával és a két állam sok esetben azonos módon közelíti meg a nemzetközi kérdéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./1994. július 13.
Klaus Kinkel német külügyminiszter júl. 13-án egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel, az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Markó Bélával. Németország támogatja Romániát az európai struktúrákba való integrálódásában, nyilatkozta a találkozó után Melescanu. Vacaroiu miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Németország Románia első számú gazdasági partnere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./