udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
723
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 721-723
Névmutató:
Ráduly Róbert Kálmán
2015. október 10.
Csatát nyertek Rádulyék
Váratlan fordulat állt be Ráduly Róbert, Csíkszereda volt polgármestere, illetve Szőke Domokos alpolgármester ügyében. A Hargita megyei törvényszék kizárta csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség bizonyítékainak egy részét az elöljárók perében.
A törvényszék honlapján található csütörtöki végzés szerint a bírák csak részben hagyták jóvá a védelem kérését. A vádirathoz csatolt mintegy ötven jegyzőkönyvet zártak ki a bizonyítékok sorából. Almas Sonia, Ráduly Róbert ügyvédje sikerként könyvelte el a törvényszéki végzést. Szerinte olyan lehallgatások jegyzőkönyveit nem használhatja a vád a bizonyítási eljárásban, amelyeket törvénytelen eszközökkel készítettek. Az ügyvéd azt is megjegyezte, hogy a végzés ellen óvást nyújthat be a korrupcióellenes ügyészség, melyet a marosvásárhelyi táblabíróság bírál majd el. A Hargita népe napilap szerint a törvényszék azt is elrendelte, hogy a döntés tudomásul- vételét követően az ügyész nyilatkozzon arról: a kizárt bizonyítékok hiányában is fenntartja-e a vádat Csíkszereda volt polgármestere és alpolgármestere ellen. Ráduly Róbert és Szőke Domokos ellen június közepén emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. Ráduly még a vádemelés napján lemondott polgármesteri tisztségéről, Szőkét a prefektus felfüggesztette tisztségéből. A volt polgármestert háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a korrupcióellenes ügyészség.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 12.
Átadták a felújított emlékművet Madéfalván
Ünnepélyes dísztanácsülést tartottak október 11-én vasárnap a madéfalvi kultúrotthonban, ahol a helyi tanács egyetlen napirendi pontja a település díszpolgári címének odaítélése volt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár részére.
Szentes Csaba polgármester köszönetét fejezte ki a helyi döntéshozó tesületnek valamint Hargita Megye Tanácsának, Magyarország kormányának, a Csíkszeredai Főkonzulátusának, valamint a Siculicidium emlékmű felújítását végző vállalkozásoknak, hogy régi pompáját nyerte vissza a 251 évvel ezelőtti vérengzésre emlékeztető oszlop és tetején a Köllő Miklós által készített turulmadár. A Siculicidium emlékmű 110. évfordulóján Szentes Csaba polgármester emléklapot nyújtott át Borboly Csaba megyeitanács-elnöknek, köszönetet mondva Hargita Megye Tanácsának az anyagi és erkölcsi támogatásért. Az ünnepi szentmisét a Siculicidium-kápolnában tartották, ahol a szentbeszédet Darvas-Kozma József esperes-plébános tartotta. A szentmisét követően a gyülekezet az emlékműhöz vonult át, ahol sor került annak újjáavatási ünnepségére. Mint elhangzott, 110 év elteltével az emlékmű teljes felújításon esett át, ami nemzeti összefogás és közös munka gyümölcse. A három évig elhúzódó restaurálás során sikerült az emlékoszlopot rendeltetéséhez méltó formájába visszaállítani, hogy további évszázadokon át az önfeláldozás és önzetlen hazaszeretet jelképeként hirdesse a székely ősi erényt utódaink számára.
Szentes Csaba polgármester köszöntő szavai után, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök osztotta meg ünnepi gondolatait. Ráduly Róbert Kálmán felolvasta Zsögön Zoltán azon versét, amelyet 1910-ben olvasott fel és amiért le is tartóztatták. Az ünnepség végén Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Becze István megyei tanácsos, Korodi Attila parlamenti képviselő, Tánczos Barna szenátor és Ráduly Róbert Kálmán közösen helyezték el a kegyelet koszorúját és hajtottak fejet a székely mártírok emléke előtt. Közlemény
Erdély.ma2015. október 14.
Továbbra is hatósági felügyelet alatt Ráduly és Szőke
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla megerősítette a Hargita Megyei Törvényszék múlt heti végzését, amelynek értelmében újabb két hónapra szükségesnek ítélték a hatósági felügyelet fenntartását Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos esetében. Csíkszereda volt polgármestere és hivatalának gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármestere így csak decemberben várhatja az előzetes kényszerintézkedés feloldását.
A hatósági felügyelet meghosszabbítását az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérte, erről múlt héten, a korábbi, két hónapra vonatkozó időszak lejárta előtt tárgyalt a Hargita Megyei Törvényszék. Akkor az ügyész indítványát fogadták el, a vádlottak fellebbeztek, de szerdán a másodfokú döntés megerősítette a törvényszéki végzést.
Az ítélőtábla honlapján megjelent információk szerint alaptalannak találták és elutasították Szőke és Ráduly fellebbezéseit a törvényszék október 7-én hozott ítélete ellen, és egyúttal egyenként 100 lej perköltség kifizetésére kötelezik őket. A döntés jogerős, így Szőke Domokos alpolgármester nem térhet vissza hivatalába, és nem gyakorolhatja tisztségét. A hatósági felügyelet időszakában a két vádlottnak idézésre meg kell jelennie a törvényszék vagy a bíró előtt, és a meghatározott program alapján vagy hatósági idézésre meg kell jelenniük a csíkszeredai rendőrségen. Nem hagyhatják el az ország területét, és nem találkozhatnak egymással, illetve más, tanúkként megnevezett személyekkel.
Ráduly és Szőke júniusban került hatósági felügyelet alá, miután a DNA vádat emelt ellenük, és az április végén történt házkutatások után alkalmazott házi őrizetet erre az enyhébb kényszerintézkedésre változtatták. A polgármestert akkor az ügyészség háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, az alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A vádemelés után Ráduly lemondott tisztségéről, Szőkét pedig a bíróság eltiltotta hivatali tisztségének gyakorlásától.
Kovács Attila
Székelyhon.ro2015. október 19.
Fenntartja a vádat a DNA Rádulyék ügyében
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) nem vonja vissza a vádemelést Csíkszereda volt polgármestere és hivatalának gyakorlásától eltiltott alpolgármestere esetében – derül ki a vádhatóságtól kapott tájékoztatásból.
Miután többszöri halasztás után az október 8-án kihirdetett ítélet szerint a Hargita Megyei Törvényszék a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ügyvédjei által korábban a vádirattal kapcsolatosan emelt kifogások nagy részét elfogadta, jelentős mennyiségű bizonyíték kizárását rendelte el. Jórészt lehallgatások jegyzőkönyveiről van szó, olyan beszélgetésekről, amelyeket a védőügyvédek álláspontja szerint törvénytelenül rögzítettek. A törvényszék internetes honlapján ugyanakkor az is megjelent, hogy ezek után a vádiratot összeállító ügyésznek jeleznie kell az ügyben eljáró bírónak, hogy fenntartja vagy sem a vádemelést.
Mivel ezzel kapcsolatos fejleményekről még a múlt héten sem értesültek az ügyvédek, írásban kérdeztük meg a vádhatóság álláspontját. A DNA-tól érkezett igen rövid tájékoztatásból kiderül, fenntartják a vádemelést az ügyben, de további részletekkel nem szolgáltak. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy a törvényszéki döntés ellen nyújt-e be fellebbezést a vádhatóság, erre vonatkozó információ az igazságügyi rendszerben hozott döntésekről tájékoztató gyűjtőportálon sem jelent meg. Eugen Constantin Iordăchescu, Ráduly ügyvédje a múlt héten kérdésünkre azt mondta, erre a lépésre nincs megállapítva törvényes határidő.
Kovács Attila
Székelyhon.ro2015. október 20.
Fékezett visszaszolgáltatás Hargita megyében?
Tisztségéről való lemondásra szólította fel a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal vezetőjét, Sorin Truţát a Hargita Megyei Geodéták Egyesülete.
A földmérők szervezete közleményben jelezte: a megyei illetékes a földterületek visszaszolgáltatásának eleve nehézkes folyamatát minden lehetséges eszközzel igyekszik akadályozni.
A Rákossy Botond József földmérő mérnök által aláírt közlemény szerint Sorin Truţă „szabadon értelmezi a föld-visszaszolgáltatási procedúrát rögzítő, 2013-ból származó 165-ös törvényt, s ezáltal teljes összevisszaságot teremt a földterületek visszaszolgáltatása terén”.
Az említett törvény szerint ugyan 2016. január elsejéig minden birtoklevelet ki kellene állítani, ám a földmérők szerint jelen körülmények között „az ember hamarabb hoz a Marsról vízmintát – azt 2034-re becsülik –, minthogy a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal kiállítsa az utolsó birtoklevelet”. Ahhoz ugyanis, hogy ez a folyamat végbemehessen, „előbb parcellázási tervre, földmérésre és rengeteg, bizonyos mértékben fölösleges adminisztratív munkára” van szükség – közölte megkeresésünkre a levelet aláíró Rákossy Botond József.
A problémák azonban már a parcellázási tervek elkészítésénél megkezdődnek: ezek ugyanis elméletileg ingyenesen hozzáférhetők minden szükséges adattal és információval együtt, a valóságban azonban az ingyenes parcellázási tervek, az ingyenes birtokba helyezés százezrekbe kerülhet egy-egy településen, amely összeg mind a kataszteri hivatalba folyik be – mutatott rá a szakember, hozzátéve, ebben az ügyben bírósághoz fordult.
A folyamatot tovább bonyolítja, hogy a különféle dokumentumok – amelyek digitalizálására Rákossy szerint az állami illetékesek 2008-ban dollármilliókat költöttek – mai napig sem hozzáférhetők számítógépről a megyében, ami jelentősen nehezíti a telekkönyvi irodák munkáját, és az igénylőknek rengeteg idejébe telik bármilyen információhoz hozzájutni. A gondok azonban korántsem érnek ezzel véget: mint Rákossy elmondta, a rendszerváltás utáni földvisszaigénylések idején rengeteg hibás birtoklevelet állítottak ki, amelyek kijavítása majdhogynem lehetetlen. Mint kifejtette, a bukaresti kataszteri hivatal nem hajlandó segíteni sem a helyi, sem a megyei szinten jelentkező problémák megoldásában, csupán kitérő válaszokat adnak az illetékesek.
A jogász végzettségű Sorin Truţă, aki 2010 óta tölti be a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (OCPI) igazgatói tisztségét, megkeresésünkre azt mondta, nem szeretne élni a replika jogával. „Nem élhetek a válaszadás jogával Rákossy úr felé, főként, ha figyelembe vesszük, hogy tanúként szerepelek abban a perben, amelyben Csíkszereda volt polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán és tisztségéből felfüggesztett alpolgármestere, Szőke Domokos vádlottak. Úgy értékelem, hogy ez a nyílt levél nem más, mint egy, a tanú megfélemlítésére irányuló próbálkozás” – fejtette ki.
Mint korábban beszámoltunk róla, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által felhozott egyik vád szerint Ráduly és Szőke 2007 és 2011 között hitelutalványozóként többrendbeli indokolatlan kifizetést hagyott jóvá a Rákossy Botond József által vezetett Topo Service Rt. számára anélkül, hogy a cég által elvégzett kataszteri felméréseket törvényes módon átvette volna az erre hivatott Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (OCPI), amely három alkalommal utasította vissza a dokumentációkat.
A vádiratban a DNA úgy értékeli, hogy az akkori polgármester és alpolgármester által elkövetett hivatali visszaélés során, amelynek következtében a cég jogosulatlan anyagi haszonhoz jutott, Csíkszereda költségvetése 961 ezer 304 lejjel károsodott.
Szabadság (Kolozsvár)2015. október 20.
Egyelőre kivár az RMDSZ Csíkszeredában
Nem nevesített még jelöltet az RMDSZ Csíkszereda polgármesteri tisztségére a jövő évi helyhatósági választásokon – tudtuk meg Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől, aki ugyanakkor elismerte, a korrupciógyanús ügye miatt időközben lemondott Ráduly Róbert Kálmánt tartja a legmegfelelőbbnek.
„Ami engem illet, én szeretném megvárni, hogy legalább alapfokon felmentő ítélet szülessen a lemondott polgármester perében, mert akkor érdemes gondolkodni azon, hogy ismét Ráduly legyen a jelölt” – mondta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor egyébként cáfolta azt az értesülésünket, miszerint szóba került Hajdú Áron csíkszeredai vállalkozónak, illetve a szintén csíkszeredai Gyerkó László volt szenátornak, a Versenytanács jelenlegi tagjának a neve is. „Ez álhír, vagy diverzió, nem igaz” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
„Sem Gyerkó László, sem Hajdú Áron neve nem merült fel, nekem Áron jó barátom, kizártnak tartom, hogy ő ilyesmibe belevágjon” – közölte érdeklődésünkre Kelemen Hunor. Hozzátette, a csíki területi RMDSZ-szervezet úgy döntött, hogy egyelőre nem keresnek polgármesterjelöltet, mert még túl korai.
Kelemen Hunor szerint egyébként ezzel kapcsolatban az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsának (SZKT) novemberi ülésén fognak kijelölni. „Ez nyilván attól függ, hogy mikor van a választás, mert attól visszafelé számoljuk a határidőket. A lényeg az, hogy mi a szövetségben úgy beszéltük meg, egyelőre nem keresünk jelölteket, mert még van időnk erre” – szögezte le.
A szövetségi elnök által elmondottakat Hajdú Áron is megerősítette. „Ez egy hamis információ, én nem tudok erről” – válaszolta érdeklődésünkre, hozzátéve, egyáltalán nincsenek ilyen ambíciói. „Szerintem ezt csak valakik beszélték. Mondjuk nagy megtiszteltetés, hogy egyesek rám is gondoltak, de felejtsék el” – nyomatékosított.
„Pletykaszinten én is hallottam a városban” – ezt mondta kérdésünkre Gyerkó László, aki leszögezte, őt nem kereste meg senki, és nem is érdekelt ebben a tisztségben. Szerettük volna megtudni Csíkszereda lemondott polgármesterétől is, hogy amennyiben felkérnék, vállalná-e jövőben a jelöltséget – vagy ha nem, akkor miért nem kívánja ismét megpályázni a tisztséget –, de Ráduly Róbert Kálmán nem kívánt nyilatkozni a témában.
Kovács Attila
Krónika (Kolozsvár)2015. november 7.
Biró Rozáliát választotta elnökévé az RMDSZ kisparlamentje
Újraválasztotta Biró Rozália Bihar megyei szenátort az elnöki tisztségbe a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A megújult SZKT-ban Biró Rozália 98, ellenjelöltje, az RMDSZ bukaresti szervezetét vezető Budai Richárd pedig 38 szavazatot kapott. Biró Rozália elnökjelölti beszédében a tematikus SZKT-ülések bevezetését, a nők és a fiatalok hangsúlyosabb szerepvállalásának a biztosítását ígérte, míg Budai Richárd az RMDSZ belső demokráciája visszaállításának az ígéretével szerzett támogatókat.
A tanácskozáson elfogadták a jövő évi önkormányzati választások jelöltállítási szabályzatát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az SZKT-t záró sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, a szabályzat „nyitva hagy minden kaput", nem zárja ki az együttműködés semmilyen formáját a többi pártokkal. A szabályzat értelmében minden helyi szintű együttműködési megállapodást a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) kell jóváhagynia.
A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ-nek attól függetlenül is szüksége van a megújulásra, hogy az utcai tüntetéseken a politikai elit megtisztulását követelik. Az MTI-nek nyilatkozva hozzátette, az elfogadott szabályzat nem tiltja meg, hogy olyan politikusok legyenek a szövetség jelöltjei, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, de minden egyes ilyen esetet külön meg fognak vizsgálni.
„Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármestert például nem korrupcióval vádolják. Ha felmenti alapfokon a bíróság, miért ne indulhatna?" – említette példaként Kelemen Hunor. Hozzátette: azoknak azonban mindenképpen vissza kell lépniük, akik ellen korrupció miatt emelt vádat az ügyészség.
A jelöltállítás újdonsága, hogy valamennyi RMDSZ-jelöltnek olyan nyilatkozatot kell tennie, amelyben vállalja, hogy hatáskörének megfelelően érvényesíti a nyelvhasználati jogokat az önkormányzatában, a magyar oktatási hálózat struktúrájának az esetleges módosításáról pedig tanácskozik az RMDSZ megyei és országos illetékeseivel.
Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta, Románia leendő technokrata miniszterelnökének olyan szakmai múlttal rendelkező hiteles embernek kellene lennie, mint például Dacian Ciolos volt mezőgazdasági európai biztos, vagy Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank alelnöke. Hozzátette, olyan személyt látna szívesen a miniszterelnöki tisztségben, akinek szolid szakmai karrier van a háta mögött, nem kötődik egyik politikai párthoz sem, és semmilyen párt színében nem száll versenybe a 2016-os választásokon, így tehát nem használja a kormányzati eszközöket a választási kampányban. Nyomatékosította: a két személy nevesítése nem jelenti, hogy az RMDSZ őket javasolná a miniszterelnöki tisztségre.
MTI
Erdély.ma2015. november 11.
Korodi Attila korrupcióról, felelősségvállalásról
Rengeteg olyan baklövést nézett el a romániai társadalom az elmúlt 26 évben, amelyek egyszer csak összegyűltek. Az embereknek elegük lett abból, hogy az elöljárók egyet mondanak és mást tesznek – véli Korodi Attila csíki parlamenti képviselő.
– A bukaresti Colectiv klubban történt tragédia kapcsán felmerül a kérdés: mivel magyarázható az, hogy a romániai magyar közélet kicsit úgy tesz, mintha tőle távol állna ez a tragédia?
– Az elmúlt 25 évben annyira tudatos – Bukarestből táplált –, az erdélyi magyarokra vonatkozóan negatív döntéssorozatok voltak, hogy az erdélyi magyarság, főleg a tömbben élő magyarság úgy érzi, az ő problémáira az ország többi része nem érzékeny. Úgy látják, hogy sajátos a helyzetük, amellyel szemben teljesen passzív, érdektelen az állam. Ha tehát mi ki tudunk hozni valamit magunknak, akkor jó, ha nem, hát nem. Keresztély Irma volt háromszéki főtanfelügyelő fogalmazott a minap nagyon jól a román nyelvtanulással kapcsolatban, miszerint a román államnak azért érdeke, hogy a magyar gyermekek ne tanuljanak meg románul, mert az az állam érdeke, hogy a magyar gyermek felnőttként menjen el az országból. Szerintem a magyarok részéről a szolidaritás azért működik ilyen rosszul, mert a 25 év gyakorlata azt mutatta, hogy Románia nagyon homogénen gondolkodik mindenről. Így a székelyföldi magyar ember azon veszi észre magát, hogy elszörnyülködik a tévékészülékek előtt a történtekről, de úgy érzi, mintha a látottak egy más világ része lenne, és olyan emberekről szól, akik érte talán nem mozdulnának meg. És később persze rájön, hogy ez nem így van, de Csíkszereda esetében el kellett telnie négy napnak, hogy kifejezze együttérzését az utcán.
– Amúgy mitől jutott odáig a romániai társadalom, hogy nagyvárosokban ezrek-tízezrek tüntettek napokon keresztül? Huszonhat esztendő frusztráltsága gyűlt össze?
– Rengeteg olyan baklövést nézett el a társadalom az elmúlt huszonhat évben, ami egyszer csak összegyűlt. A Colectiv lokálnál történt szerencsétlenség rávilágított arra, hogy az embereknek elegük lett abból, hogy sokan egyet mondanak és mást tesznek, a kettő között pedig hatalmas középszerűség van.
– Hogyan tisztulhat meg egy ilyen helyzetben a romániai és ezen belül természetesen a romániai magyar közélet? Mert ugyebár erről is beszélnünk kell.
– Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülésén is elmondtam: egy dolog, ami a politikai döntéshozást illeti és más az, ami a közszférában, tehát a legnagyobb munkáltatórendszerben dolgozókat illeti. Mert az egyszerű ember a legtöbbször nem a döntéshozóval találkozik, hanem magával a végrehajtóval. És ha a közintézményekben nincsen egyfajta életpálya modell, ami megélhetést, karriert és kiszámíthatóságot biztosít, akkor az emberek improvizálnak, egyszerűen nem törekednek arra, hogy fejlődjenek. Kitérve a politikusokra: néhány kérdést jó lenne újragondolni. Jelenleg el van csúszva a döntéshozatal és a felelősségek vállalása. Teljesen elavult rendszerrel találjuk szembe magunkat, amire nincs válasz hat-hét éve, pedig válaszolni kell. Nem lehetne megengedett például az, hogy egy átlátható parlament helyett most közel hatszáz fős intézmény dolgozzon, ekkora számmal a munka lehetetlen.
– Mit gondol, aki ellen vizsgálati eljárás indul, illetve akinek megkérdőjeleződik a szakmai hozzáértése, az induljon vagy sem helyhatósági vagy parlamenti választásokon?
– Kétfelé kell választanom a válaszom. A klasszikus korrupciós történetek esetén kérdés nélkül félre kell állni. Másfelől amikor azt firtatják, hogy egy meghozott döntés jogos-e vagy sem, és ezért ugyanazon köpeny alá tesznek, ilyenkor megálljt kell mondani, mert így bármikor bárkit kivesézhetnek. A nyugati társadalomban ezt nem kezelik egy lapon. Nálunk Ráduly Róbert lemondott csíkszeredai polgármester esete is bebizonyította – aki szerintem nem kellett volna lemondjon, de a döntése az ő szempontjából korrekt volt –, hogy bármikor bármelyik kolléga hozható ilyen kiszolgáltatott helyzetbe, aki közügyeket vállal. Ez is jelzi, hogy baj van.
– Ha mondjuk az ön tisztességét, a munkához való hozzáállását megkérdőjeleznék, mit tenne?
– Hűha, ez nagyon nehéz kérdés, mert az ember bármikor kerülhet ilyen helyzetbe. Nem hiszek a kaptafára való szabásra, az ország most ettől szenved. Mert mindent kaptafára szabnak. Az igazságszolgáltatás is örül, hogy kaptafára szabhat, ebből viszont csak feszültség jöhet ki.
Kozán István
Székelyhon.ro2015. november 18.
Részt vehet a novemberi önkormányzati ülésen Szőke Domokos
Csíkszereda önkormányzati képviselőjeként részt vehet a novemberi tanácsülésen Szőke Domokos, akinek erre vonatkozó kérését szerdán fogadta el a Hargita Megyei Törvényszék.
Szőke Domokos, hivatalának gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott csíkszereda alpolgármestere azzal a kéréssel fordult a Hargita Megyei Törvényszékhez, hogy részt vehessen önkormányzati képviselő minőségében a testület ülésén.
Bár a tárgyalás időpontját csütörtökre tűzték ki, a törvényszéki döntést erről már szerdán közzétették a törvényszék honlapján. Szász Ferenc, Szőke Domokos ügyvédje megkeresésünkre elmondta, a Hargita Megyei Törvényszék jóváhagyta kérésüket, így védence részt vehet a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület novemberi ülésén, de nem alpolgármesteri minőségében, hanem önkormányzati képviselőként.
Szőke Domokos június óta van hatósági felügyelet alatt, birói döntéssel van eltiltva alpolgármesteri tisztségének gyakorlásától. Jelenlegi jóváhagyással úgy is jelen lehet a novemberi tanácsülésen, hogy az ügyében tanúként megnevezett Antal Attila alpolgármester is jelen van. Ez a döntés már nem óvható meg.
Amennyiben Szőke a decemberi ülésen is részt szeretne venni, akkor újabb folyamodvánnyal kell a törvényszékhez forduljon.
Szőke Domokos és Ráduly Róbert Kálmán volt polgármester előzetes szakaszban lévő büntetőperének újabb tárgyalási időpontját november 26-ra tűzték ki. Szász elmondása szerint ekkor dönthetnek arról, hogy megkezdik-e érdemben a tárgyalást vagy sem.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro2015. november 25.
Mégsem mehet tanácsülésre Szőke Domokos
Nem vehet részt csíkszeredai önkormányzati képviselői minőségében a testület ülésein Szőke Domokos.
Bár korábban Csíkszereda hivatalának gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármesterének ez irányú kérését a Hargita Megyei Törvényszék elfogadta, a marosvásárhelyi táblabíróság szerdán megsemmisítette az alapfokú ítéletet, és úgy határozott, hogy a Szőke Domokost érintő, korábban elrendelt korlátozások érvényben maradnak.
Szőke azt kérte a törvényszéktől, hogy engedélyezzék helyi önkormányzati képviselőként részvételét tanácsüléseken, illetve szakbizottsági üléseken akkor is, ha az ügyében tanúként megnevezett Antal Attila alpolgármester is jelen van, holott bírói döntés értelmében ők nem találkozhatnak. A törvényszék alapfokú, Szőke számára kedvező döntését az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) fellebbezte meg az ítélőtáblánál, és ezt elfogadták.
A Hargita Megyei Törvényszék november 18-án rendelte el az alapfokú tárgyalás elkezdését Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ügyében, ezt a döntést a volt polgármester ügyvédje fellebbezte meg az ítélőtáblánál. Mivel erről a fellebbezésről csak december végén döntenek, egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor kezdődhet el a per alapfokú tárgyalása.
Kovács Attila
Székelyhon.ro2015. november 27.
Továbbra is hatósági felügyelet alatt Ráduly és Szőke
Nem oldotta fel a hatósági felügyeletet a Hargita Megyei Törvényszék Szőke Domokos és Ráduly Róbert Kálmán ügyében, így Csíkszereda volt polgármestere és hivatalának gyakorlásától eltiltott alpolgármestere csak a fellebbezésben bízhat.
Miután az Országos Korrupcióellenes Igazgatóságnak (DNA) a hatósági felügyelet újabb két hónappal történő meghosszabbítására vonatkozó indítványáról csütörtökön tárgyaltak, a Hargita Megyei Törvényszék pénteken ismertette döntését. Ennek értelmében a törvényszék törvényesnek és megalapozottnak ítélte a korrupciós bűncselekményekben való részvétellel megvádolt két személy esetében elrendelt hatósági felügyeletet, ugyanakkor ennek további fenntartásáról döntött.
Egyúttal megalapozatlannak ítélte és elutasította a hatósági felügyelet feloldására vonatkozó kéréseket. A döntés értelmében Szőke Domokos alpolgármester továbbra sem térhet vissza hivatalába, és nem gyakorolhatja tisztségét. Az alapfokú ítélet ellen a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához fellebbeznek a vádlottak védőügyvédjei.
Kovács Attila
Székelyhon.ro2015. november 28.
Az 1918-as ígéretekre emlékeztették a kormányt Csíkszeredában
Az 1918. december elsejei Gyulafehérvári Határozat alkotmányba foglalását kéri az erdélyi magyarok nevében az MPP abban a Cioloș-kormánynak írt petícióban, amelyet szombat délután olvastak fel Csíkszeredában, mintegy ötszáz tüntető jelenlétében.
A szombat délután 2 órára hirdetett gyűlésen kivetítővel, román, székely, és magyar zászlóval díszített színpad fogadta az érkezőket. A nagygyűlés résztvevői magyar, román és angol nyelvű bannereken hirdették követeléseiket: „Nem akarunk román gyarmatosítást!”, Területi autonómiát Székelyföldnek!”, „Az autonómia a megoldás!”.
A részvételre való felhívást péntek délután a Csíkszeredai RMDSZ is megosztotta a Facebookján, s a téren is több székelyföldi RMDSZ-es városvezető állt a hallgatóságban. A közel másfél órás, kulturális műsorral kísért programon közreműködött a Maros Néptáncegyüttes, a Volt Politikai Foglyok Szervezete részéről szavalat hangzott el, a felvezetőkkel pedig csíkszeredai színművész és a csíkszeredai városháza munkatársa működött közre.
A bevezető szövegben tételesen felelevenítették az 1918-as történelmi eseményeket. „Akkor, az ott összesereglett románság teljes jogegyenlőséget ígért nagyapáinknak. Ma is ezeket az ígéreteket kérjük számon” – hangsúlyozták a nagygyűlés felszólalói. Elhangzott, hogy olyan országot szeretnének, ahol az adott szónak súlya, az írásnak értéke van, és ahol a magyarok egyenrangú állampolgárok, nem veszélyforrásként tekintenek rájuk.
Mint ismert, az Erdély és a Román Királyság egyesülését követelő Gyulafehérvári Határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
Aktuális eseményekre is utaltak a szónokok. Elhangzott Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda becsületből lemondott polgármestere neve, valamint a csíkkozmási községvezetés esete, ahol a „Községháza” feliratot bírósági végzéssel levétették az épület homlokzatáról. Mint a rendezvény során többször elhangzott, az 1918. december 1-jén elfogadott elvek kell hogy képezzék Romániában a nemzeti egyenlőség és szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapját.
Lehurrogták a román nyelvű köszöntést
Nagy Benedek 56-os elítélt, volt RMDSZ-es parlamenti képviselő beszédének elején hangos nemtetszésének adott hangot a hallgatóság, amiért a beszélő románul is üdvözölte az egybegyűlteket: „Frați români, frați in suferință de aproape un secol” (Román testvérek, testvéreink a közel évszázados szenvedésben). A hurrogásra reagálva a szónok figyelmeztetett: ez közös ügy. Beszédében az 1918-as események kevésbé ismert összefüggéseit ecsetelte, arra figyelmeztetve, az akkor szerződéses megegyezés történt.
Elhangzott, hogy a magyar, majd román és angol nyelven felolvasott petíció révén az új kormánynak is szeretnék jelezni, hogy a magyar közösséget megilleti minden olyan jog, ami természetes a 21. század Európájában, mert enélkül nem teremthető meg a társadalmi béke.
A Csíkszéki SZNT felhívása nyomán a tömegtüntetés résztvevői követelték a Székelyföld önrendelkezéséről döntő népszavazás kiírását, a magyar nemzetrészt államalkotó tényezőként elismerő új alkotmányt, a nemzeti jelképek használatának engedélyezését, a magyar nyelv jogállásának elismerését, és az 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nyilatkozat betartását.
maszol.ro2015. november 29.
Tüntetés Csíkszeredában – Bíró Zsolt beszéde
Tisztelt egybegyűltek, kedves Barátaim!
Ne félj – hallottuk Tompa László versét.
Ne féljetek! – mondta II János Pál Pápa székfoglaló beszéde alkalmával homíliájában.
„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.” – ezt a gondolatot George Orwell fogalmazta meg. Látszólag nagyon egyszerű kedves barátaim, tisztelt, egybegyűltek!
Ma kimondhatunk bármit.
De vajon tényleg kimondhatunk bármit?
És ha kimondhatunk, akkor minden egyéb aztán magától következik? A dolgok úgy festenek, hogy az orwelli mondat nagy és örök igazsága mellett sokkal árnyaltabb a kérdés.
Kimondhatunk látszólag bármit.
Ma itt ezen a téren kimondhatjuk, hogy nem örülünk annak, hogy december elseje szabad nap Romániában. Kimondhatjuk azt is, hogy nem örülünk annak, hogy olyan országban élünk, ahol ez a nap az ország nemzeti ünnepe. Egy olyan nap, amely megosztja az ország polgárait.
Kimondhatjuk, hogy magyarok vagyunk,
Kimondhatjuk, hogy ragaszkodunk szimbólumainkhoz.
Kimondhatjuk, hogy ragaszkodunk anyanyelvünkhöz.
De mindannyian tudjuk, hogy a kinyilatkozástól még hosszú út vezet a szabadságig. Ezért teszünk is érte.
Mivel ragaszkodunk szimbólumainkhoz, kifüggesztjük szimbólumainkat.
Mivel ragaszkodunk anyanyelvünkhöz, kiírjuk a községházára, hogy községháza.
Aztán valakinek mindez szemet szúr, és hosszas procedúra kezdődik. A törvényre hivatkozva egy európai uniós jogállamban az európai méltóság nevében létrehozott egyesület kezdeményezésére levétetik feliratainkat, szimbólumainkat.
Csíkmadarason Biró Lászlót arra kötelezik, hogy távolítsa el a zászlót. Csíkkozmáson Bodó Dávidot arra kötelezik, hogy távolítsa el a községháza feliratot. Most pedig minden jel arra mutat, hogy következik a csíkszeredai Városháza felirat.
Mindezt csupán azért, mert valaki, vagy valakik méltóságát sérti.
Ezen a ponton érdemes felütni az értelmező szótárat és az emberi méltóság címszóhoz lapozni. Ezt olvashatjuk: „Az emberi méltóság mindazon értékek összességét jelöli, amelyek az embernek és csakis az embernek, mégpedig minden egyes embernek, származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától függetlenül a sajátjai. Az emberi méltóság olyan minőség, amely egyenlő és abszolút minden egyes emberben. Az emberi méltóság jellemzői: egyetemesség-egyenlőség; elvehetetlenség-eljátszhatatlanság; és sérthetetlenség.” Hogy is állunk akkor ezzel a dologgal tisztelt egybegyűltek, kedves barátaim?
Hol van Mezei János barátom joga az emberi méltósághoz, amikor úgy rontanak rá családjára hajnalok hajnalán, állarcba burkolózott kommandósok, mint teszik azt mostanság Párizs vagy Brüsszel utcáin közveszélyes gyilkosokkal?
Hol van a Mezei János kiskorú gyerekeinek egyetemes, vagy ha úgy tetszik európai méltósághoz való joga, amikor kisiskolásként életre szóló traumát kell elszenvedniük? Hol van Gyergyószentmiklós polgárainak emberi méltósága, amikor még azt a jogukat kis megkérdőjelezhetik, hogy választott elöljárójukért imádkozzanak templomaikban? Sajnos a securitate módszerei kísértenek. A félelemkeltés politikája folytatódik. De megismételhetnénk mindezen kérdéseket Ráduly Róbert és családja esetében is.
Hol van csíkkozmási székelyek méltósága, amikor arra kényszerítik őket, hogy a saját őseik által, saját pénzükön emelt épületre saját nyelvükön írt feliratot távolítsák el? Egy nemzet méltóságát sérti, ha szimbólumát nem használhatja? Ennek ellenére tucatjával távolíttatják el a székely zászlót Székelyföld szerte.
Sajnos megállapítható: távol állunk az emberi méltóság szavatolásától.
Ki kell mondanunk, hogy kettő meg kettő az négy! Ki kell mondanunk, mert csak ha ezt kimondjuk, akkor tudunk tovább lépni. De tudnunk kell tovább lépni! Nem elég kimondani, hogy visszautasítjuk, hogy nemzetbiztonsági kockázati tényezőként tekintenek egy közösségre mely csupán méltóságot szeretne és olyan jogokat, amelyek egyébként természetesek Európában, sőt sok helyütt még azon kívül is, például itt, a közeli Moldvában is.
Ma, amikor a terrorveszélytől és migránshullától hangos a média, nem feledkezhetünk meg a csíkkozmási hírekről sem és meg kell hallanunk azt is, hogy mi történik közvetlen keleti szomszédságunkban. Tőlünk keletre, nem az északkeleti Ukrajnára vagy a délkeleti Szíriára gondolok, csupán Románia leginkább keleti szomszédjára, Moldva Köztársaságra, ahol a parlament létrehozta a moldovai törvényhozásnak a gagauz autonómia-törvénnyel való összhangba hozatalára hivatott, parlamentközi munkacsoportot; munkacsoportot a Chişinău-i Parlament és a Gagauz Népgyűlés között; és ugyancsak a chişinăui parlament elvetette a moldvai gagauz nemzeti közösség „kisebbségként” való meghatározását, mivel a gagauz közösség Moldva egyik államalkotó tényezője. Ennyit kérünk mi is.
Mindezt jogkövető módon.
Azt kérjük, hogy törvény által államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar közösséget! Azt kérjük, hogy törvény által garantálják az autonómiát! Látható: nem ördögtől való dolgot kérünk. Csak azt, ami másutt is természetes. Az Unióban vagy éppen azon kívül. Ráadásul mindezt nekünk megígérték. Lassan 100 éve annak, hogy ezt megígérték Gyulafehérváron.
Azok számára, akik a Nyilatkozatot szerkesztették természetes volt, hogy az autonómia nem a veszély forrása, hanem éppen a probléma megoldása. Nincs ez másként 100 év elteltével sem!
Ezért fordulunk ma ismételten Románia kormányához kéréseinkkel. Kéréseinket egy petíció formájában eljuttatjuk az ország új miniszterelnökéhez, de helyzetünkről, kéréseinkről tájékoztatni kívánjuk a nemzetközi közvéleményt, a világ nagyhatalmait is, ezért petíciónkat eljuttatjuk a Romániában akkreditált nagykövetségekre is. Annak tudatában, hogy kimondhatjuk: hogy kettő meg kettő az négy, legyünk azon, hogy minden további igazságunk valóság legyen.
Ne féljünk!
Ne féljetek!
Csíkszereda, 2015. október 28.
Biró Zsolt,
a Magyar Polgári Párt elnöke
Erdély.ma2015. december 12.
Szőke Domokos: „A legnehezebb az igazságtalanságot elviselni”
Csíkszereda tisztségéből felfüggesztett alpolgármestere, Szőke Domokos várja, ahogyan a gyerekei is mondják: mikor engedi már az ország, hogy dolgozzon a városnak. A portálunknak adott interjúban azt is elmondta: tanulságos leckeként próbálja felfogni a helyzetét, és igyekszik folyamatosan képben maradni a város közigazgatásában történő fejleményekkel, hogy visszatérésekor – amiben bízik –, folytathassa a munkáját.
Részt vett az önkormányzat november 26-i ülésén. Hogy érezte magát a tanácsteremben?
Ez már a harmadik alkalom, hogy ott voltam. Mostanra már leegyszerűsödtek a dolgok, de még mindig van bennem egy kis izgalom, hogy vajon mi fog történni, lesznek-e kellemetlen pillanatok, esetleg el kell-e jönnöm onnan. Ugyanakkor, mivel még ismerem a város problémainak részleteit, a polgármesteri hivatal pozitívumait, hiányosságait, gondjait, az üléseken nem tudok kellőképpen hatékony lenni, hiszen visszafogott vagyok, hogy kerüljem el a látszatát is annak, hogy megjött az ember, aki „mindenhez ért”, megint okoskodik.
Kezdetben nagyon aggasztott, hogy mi lesz a betervezett, elkezdett munkálatok sorsa. Mi lesz a hargitafürdői felújítással, hőszigetelésekkel, a közművesítésekkel, a hivatal működésével… Próbáltam a folyamatban levő ügyeket átgondolni, valamilyen szinten átadni. Összesítőket írtam a megoldásra váró gondokról, és arról, hogy melyek a halaszthatatlan és halasztható ügyek. De jött a felfüggesztés, és az, hogy Antal Attilával nem beszélhetek, így hát be kellett látnom, nem áll módomban a munkaterepet átadni - ami még egy kisebb felelősséggel bíró munkahelyen is normális lenne – hacsak nem akarom bezáratni magam. Mert kiderült, csak értelmezés kérdése, hogy egy tanács, egy javaslat mikor minősül alpolgármesteri utasításnak – amit nem gyakorolhatok, és amiért utólag magyarázkodnom kellene a törvényszéken –, és mikor egy polgári vagy akár tanácsosi észrevételnek.
Vigyáznom kell, mert folyamatos megfigyelés alatt vagyok, és továbbra is megvannak a “jó szándékú” feljelentőim is. Hiszen míg házi őrizetben voltam is jelentettek fel, hogy a városban láttak, illetve később volt kellemetlen történet is Hargitafürdőn, ahova kihívtak egy munkálathoz véleményt mondani, és ahogy megérkeztem, rá pár percre már jött az autó, négyen szálltak ki belőle, filmeztek, és írták a jegyzőkönyvet, és kérdeztek, hogy milyen minőségemben, mit csinálok ott.
Így hát csak önkormányzati képviselőként, korlátolt lehetőségek között ugyan, de próbálom hasznosítani a város számára – már amennyire igény is mutatkozik rá – azt a tapasztalatot és tudást, amit az elmúlt 11 évben összegyűjtöttem.
Ráduly Róbert, Csíkszereda volt polgármestere és Szőke Domokos alpolgármester ellen június közepén emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. Mindketten ártatlannak vallják magukat. Ráduly még a vádemelés napján benyújtotta becsületbeli lemondását, Szőke egy bírósági döntés értelmében nem láthatja el az alpolgármesteri teendőit. A volt polgármestert három rendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. Mindketten hatósági felügyelet alatt vannak, és legközelebb 2016. január végén kérhetik ismét a kényszerintézkedés feloldását.
Közel féléve kezdődött az eljárás ön és Ráduly Róbert polgármester ellen. Min ment azóta keresztül?
Volt hajnali házkutatás, 24 órásfogva tartás, bilincs, háziőrizet. Törvényszéki tárgyalásokra jártam, járok - bár még érdemben a tárgyalás nem kezdődött el -, próbálok érvényt szerezni az alkotmányos jogaimnak.
Az első napokban felmerült bennem, hogy ez már az a szint, amikor az ember veszi a kalapját, földhöz vágja, és tovább áll, de pár napra rá - főleg mikor kezdtek érkezni a pozitív visszajelzések – úgy éreztem, hogy ez a döntés nem csak rólam szól, ez az ügy másról is szól.
Úgy látom, hogy ez közösségi ügy is, és ilyenkor nem szoktam félreállni. Az önkormányzati társaimnak felajánlottam a lemondásom, de nem fogadták el, ugyanakkor a polgármester is a tárgyaláson elmondta, hogyha őt nem is engedik vissza, bár engem engedjenek, hiszen rengeteg a tennivaló a városban. Ezeket összevetve még kitartok a gáton, de hogy jövőre újra indulok-e, az már kérdéses.
Kezdetben, míg friss volt a seb: nem néztem tévét, nem olvastam újságot, nem használtam számítógépet, telefont, valósággal irtóztam ezektől, a gondolattól, hogy figyelnek, hallgatnak, követik, hogy hátha valamit vétek a bírósági végzés ellen. Ugyanakkor a hivatali telefont leadtam, és a hivatali e-mailcímemet sem követem, hogy ebből se legyen baj. Sajnos ezáltal kissé elszakadtam azoktól is, akik aggódtak értem, érdeklődtek utánam.
De pozitív hozadéka is volt a történetnek: lelassult körülöttem a világ. Több időm van a családra, magamra, ismerősökre, elbeszélgetni az emberekkel az utcán. Önkénteskedtem, volt időm az otthoni dolgokra, meszeltem, kertészkedtem, házimunkát végeztem: főztem, takarítottam, mosogattam, mostam, vasaltam...olvastam. Több idő jut, jutott a gyerekekre: tanultam, játszottam, edzésekre, mérkőzésekre jártam velük. Szerencsére őket nem viselte meg annyira az ügy, sem a hajnali „házi látogatás”. Érdekességként élték meg, megértik azt, hogy most anyagilag is szűkösebb körülmények között kell élnünk. Követik az eseményeket, figyelik a tárgyalások kimenetelét, és rendszeresen kérdik, hogy „mikor engedi az ország, hogy dolgozhassak a városnak”.
Év vége közeledik. Milyen mérleget vonna? És milyet a harmadik mandátuma vége felé?
Már januárban látszott, hogy 2015 egy nehéz, pörgős év lesz. Nem fogunk unatkozni. Talán a legkeményebbnek látszott a 12 évből. Látszottak a gondok, amivel meg kell küzdeni. Álmatlan éjszakáim voltak, hogy megoldásokat találjunk és zárjunk még egy jó évet, és egyszer csak ... összekuszálódtak a dolgok. Rengeteg időm lett.
Tudom, és a mondás is tartja, hogy senki nem pótolhatatlan. De azt a rengeteg vesződést, egyeztetést, utánajárást, a részletek megoldását, kibogozását, nem látom, hogy a hivatal pótolni tudta volna. Ezért a kivitelezés határideje, a munkálatok minősége, a lakók megelégedettsége is megsínylette a helyzetet. Ugyanakkor olyan munkálatok és tervek maradtak el, melyeken, úgy érzem, hogy tudtam volna segíteni. És sajnos, lesz olyan munkálat, amit ebben a mandátumban szerettünk volna befejezni, de már el sem lehetett kezdeni.
Focis hasonlattal élve: nem egy könnyen átvészelhető kiállítás történt a város életében, kevesebb játékos maradt a pályán, és megritkult a csatársor, a védelem, de a középpálya is. Csoda, hogy bírják ilyen feltételek mellett a volt kollegáim. Persze lesz, és van olyan is, aki ilyenkor inkább lazít, mert a számonkérés elmaradt, de akár cégek is kerülnek, akik felszusszantak, hiszen úgy érzik, nyugisabb lett az életük. Valamint vannak, akik épp kihasználjak a helyzetet, mert most lehet azt is, amit eddig nem lehetet. Van, akinek jobb lett, és vannak, akiknek nehezebb.
Nem egy szokványos év vége, sem egy 12 év kemény munkájához méltó végső esemény. Nehéz így mérleget vonni. Arról nem beszélve, hogy ilyenkor ugye sok emberben – főleg azokban, akik el sem tudjak képzelni, hogy létezhet tisztességgel elvégzett munka - ott mocorog a kérdőjel. Van, mikor bármit mondhat az ember, nem ugyanaz jön le a hallgatóságban, az olvasóban. Hiszen bolond világot élünk. A hitetlenkedések, felháborodások, feljelentések idejét éljük újra, akár kisebb közösségi szinteken is, ami torzítja az eseményeket. Lakószövetségi vezetőkre, orvosra, tanárra, de még kisfoglalkozású emberekre, mint egy fociedzőre, de egy szomszédra is, akar csak vélt dolgokért, könnyen rájár a rúd. És sajnos az ártatlanság vélelme megint nem elég. Bár a közösségnek minden hasznos emberre szüksége lenne, oda kerülünk, hogy már nem találni lelkes embereket, akik a közösség érdekében vállalnának munkát. Ugyebár, aki dolgozik, az tévedhet is, és erre ma már nagyítókat gyártanak, hogy megnézzék, és könnyen megtalálják, hogy pontosan hol tévedtél. Ha ehhez a haragosaid is segítséget nyújtanak, már visznek is egy szép reggelen.
Meglátásom szerint a közösség látja ennek nagy kárát, de úgy néz ki, hogy ez most nem szempont – vagy mégis az lenne a szempont?! –, nem jön, hogy elhiggyem. Mert egyetértek én is, jó, ha hull a férgese, de úgy gondolom, hogy emberi életeknél nem helyes a „fűnyíró elv”. Persze, egészen más, ha egy év végi jelentésben vagy a statisztikában csak a mennyiség a fontos, ilyenkor egy-két „kis apró” járulékos kárra mindenki vonja a vállát, gondolják: belefér.
Mi változott meg a gondolkodásában? Ha van valami, amire rádöbbent az eltelt időszakban, ami emberileg is tanulságos, kérem, ossza meg.
Megerősödtek bizonyos emberi értékek: hogy fontos az ember számára a hit, a bizakodás.
Túl vagyok egy pár megpróbáltatáson, de rengeteg a pozitív élményem is. Voltak, vannak, akik mellettem állnak, segítettek, segítenek, meglátogattak a házi őrizetben, olyan emberek is, akikre nem számítottam. Ismerősök, ismeretlenek állítanak meg az utcán, biztató szavakkal, emberek, akik imádkoznak értem. Ez meghat és erőt ad. Erőt ad a talpon maradásban és abban, hogy ne adjam fel. Hogy megtaláljam az események értelmét, hogy higgyem, érdemes küzdeni. És hogy a közösségért - bár egyre nehezebb - nem csak érdemes, hanem kötelesség is küzdeni – ahogy Nagy Zsolt is mondta. Bár van olyan mondás is, hogy minden jó tett elnyeri méltó büntetését, vannak jelek, amik arra is mutatnak, hogy az ember, ha valami pozitívat ad, azt előbb-utóbb visszakapja, még ha nem is ott és akkor ahol vagy amikor várja.
Tudom, hogy az esetem nem szenzáció, ennél nehezebb megpróbáltatáson mentek át nagyszüleink annak idején, és mennek át nap mint nap emberek, családok. Igyekszem én is ez szerint viszonyulni hozzá, újraértékelni magam, az életem.
Pozitívan próbálom megélni a dolgokat. Arra is gondoltam, hogy ha nem ez történik velem, lehet, hogy pár hónap múlva a mentő vagy a helikopter vitt volna el - a sok stressz miatt - agyvérzéssel vagy szívinfarktussal. Hiszen nem egy példa volt mostanában, hogy egész fiatalon hagytak itt bennünket ismerősök, vezető beosztásban levők, akár hasonló okokból is. Ehhez képest én megmenekültem.
Hibáztat valakit vagy valamit a fél éve elhúzódó kellemetlenségekért?
Általában magamban szoktam keresni a hibát. És előfordul most is, amikor keresem, hogy mit tévedtem, mit kellett volna máskeppen tennem, egyáltalán szüksége van-e a városnak, a társadalomnak olyan emberekre, mint én? De nem hibáztatok senkit. Próbálom egy tanulságos leckének felfogni, amit bizonyára fel kell majd használnom még valahol az életben. Lehet, ez egy jel, amit meg kell szívlelni, a tanulságokat le kell vonni, visszább kell venni az iramból. És valószínű, hogy más nem tudott volna a taposómalomból kiemelni, 8 hónap „szabadságra” küldeni, mikor eddig 11 év alatt nem pihentem ennyit. Vasárnap is dolgoztam, évente a maximum 10 nap szabadságot úgy töltöttem le, számítógép és telefon közelben, hogy ha döntést kell hozni, mindig témában és elérhető legyek, ne kelljen majd tüzet oltani, ha hazajövök. De olyan is volt, hogy a családot a tengeren hagytam, és egy pár órára hazajöttem, mert halaszthatatlannak láttam egy megbeszélést egy munkálatnál.
Mi zavarja a leginkább a jelenlegi helyzetben? Mi a legnehezebb?
Többnyire biciklivel és gyalog járom a várost, hiszen erre is van időm. Figyelem a folyamatban lévő munkálatokat, mi hol tart, hiszen továbbra is érdekel a város sora, és gondoltam, hogyha mégis visszaengednek dolgozni, képben is legyek. Zavart, ha valami olyat láttam, ami megelőzhető lett volna, vagy ha más körülmények között segíthettem volna rajta. Valósággal fájt, mikor egy munkálatnál láttam, hol van egy nem oda való cső, egy cölöp, egy szegélykő, egy ferde aknatető, egy nem megoldott vízelfolyás, csatlakozás, egy rossz szín…
Talán a legnehezebb az igazságtalanságot elviselni. A tehetetlenség, hogy az ember hiába próbál a legjobb tudása szerint cselekedni a közösségért, mindig valamivel szembekerül. De hát, ha ebbe is jól bele gondolok, rájövök, hogy sosem adjak ingyen az ilyen dolgokat.
Ha visszaforgatható lenne az idő, meddig menne vissza? Miért?
Nem szeretek megfutamodni a megpróbáltatások elöl. Csak ezért nem utaznék vissza az időbe. Úgy élem meg, hogy ennek bizonyára valamiért így kellett történnie. Ugyanakkor igyekeztem az elmúlt években úgy dolgozni, hogy tetteim utólag is vállalhatóak legyenek. Nem látom, hogy lenne valami olyan nagy dolog, amin az időben visszamenve változtatnom kellene. De talán egy két magánbeszélgetésben vagy telefonbeszélgetésnél pontosabban fogalmaznék a jegyzőkönyv kedvéért.
Mit kér karácsonyra az angyaltól?
Először is köszönöm, amit eddig kaptam. Köszönöm mindazoknak, akik mellettem vannak, segítettek, támogatnak, biztatnak, együtt éreznek, imádkoznak értem. Páromnak, családomnak: egészséget, magamnak: erőt, bölcsességet, hogy szerencsésen túl lehessek ezen a megpróbáltatáson. Ugyanakkor áldott, békés karácsonyt, és egy boldogabb új esztendőt kívánok mindenkinek.
Gellért Edit
maszol.ro2016. január 1.
Csíkszék 2015-ös krónikája – januártól június végéig
A romániai magyarságnak nem sok jót hozott ez az év, mondhatják olvasóink, ha számba veszik a 2015-ös esztendő fontosabb történéseit. Mi is ezt tettük, Csíkszék említést érdemlő történéseit elevenítettük fel. Első rész.
Január – Kezdésre váró állomásfelújítástól a reptérépítő kalákázásig
Január elején még arról volt szó, hogy tavasszal elkezdődhet az igencsak leromlott állapotú csíkszeredai vasútállomás felújítása, amelyre évek óta vár az utazóközönség.
Aztán az év folyamán kiderült, hogy a nagy tervekből nem lett semmi: az épület állapota azóta tovább romlott. Időközben érdeklődtünk, és annyit megtudtunk, hogy noha több hónapja késik, nem marad el a felújítás. Már csak az a kérdés, hogy mikor kezdődik el.
Ugyancsak januárban új sorozatot indult a Csíki Hírlapban: hetente egy alkalommal Biró Albinnak, a Csíki Magánjavak alelnökének közölt a napilap adalékokat arról a tetemes vagyonról, amelyről ma már egyre kevesebben és egyre kevesebbet tudunk.
Biró Albin a téma ismerőjeként mutatta be a Csíki Magánjavak múltját, egykori vagyonát, illetve a közösségi életre gyakorolt szerepét. A sorozat huszonegy részt élt meg.
A múlt év első hónapjában sokan nagyot néztek, amikor Hargita megye önkormányzatának elnökebejelentette: kaláka formájában megépíthető a csíkcsicsói repülőtér.
Borboly Csaba szerint összefogással minden lehetséges, akár ötvenszemélyes repülőgépek indítására és fogadására alkalmas repülőtér építése is. A létesítmény ügyében azóta nem sok előrelépés történt. Még ősszel is tehenek legeltek rajta.
Február – Dan Tănasă akcióba lendül, templomokat fosztogatnak
Február elején cikkeztünk arról, hogy egyetlen hagyományos értelemben vett idősotthon sem működik Csíkszéken, holott sok az egyedülálló idős ember, akiknek segítséget jelentene a megfelelő körülmények között, társaságban, felügyelet alatt tölteni a mindennapokat.
Mint kiderítettük, több kezdeményezés is volt öregotthonok építésére, de van, ahol már feladták, máshol viszont még reménykednek, hogy egyszer elkészül, és működtetni is tudják.
A magyarellenes feljelentéseiről jól ismert Dan Tănasă munkához látott: februárban a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elnevezéséről kért magyarázatot a hivatásos néptáncegyütteshez eljuttatott levelében.
Azóta nagyon sok esetben cikkeztünk arról, hogy az állítólag külföldön élő illető milyen ügyekben kért még magyarázatot. Év végére kiderült, hogy „sikereket is elért”, például azzal, hogy „levetette” a csíkkozmási polgármesteri hivatalról a Községháza feliratot.
Kiemelt helyen számoltunk be arról is, hogy Vízkereszt után, február végén ismét betörtek a csíkcsicsói és a madéfalvi templomba, ahol megrongálták a perselyeket, azok tartalmát pedig magukkal vitték.
A madéfalvi Jézus Szíve plébánia plébánosa arra kérte a tetteseket, hogy ha nélkülöznek, törés-zúzás helyett kérjenek. A tolvajok nem kértek, de legalább nem törtek be újabb templomokba.
Március – Elözönlötték Csíkszeredát az ANAF ellenőrei, nem tartotta szavát a prefektus
A 2014-ben lejárt romastratégia helyett Csíkszereda önkormányzatának kötelező módon újat kellett elfogadnia, amit márciusban meg is tett.
A madéfalvi Jézus Szíve plébánia plébánosa arra kérte a tetteseket, hogy ha nélkülöznek, törés-zúzás helyett kérjenek. A tolvajok nem kértek, de legalább nem törtek be újabb templomokba.
Március – Elözönlötték Csíkszeredát az ANAF ellenőrei, nem tartotta szavát a prefektus
A 2014-ben lejárt romastratégia helyett Csíkszereda önkormányzatának kötelező módon újat kellett elfogadnia, amit márciusban meg is tett.
Egyébként kevesen bíznak abban, hogy az irodai asztalon megírt stratégia egyik napról a másikra megoldja a cigányság helyzetét. A roma nemzetiségűek száma Csíkszeredában hivatalosan megközelíti a félezret.
Kisebb botrányba fulladt a márciusi csíkszeredai tüntetés a székely szabadság napján, hiszen hiába ígérte meg Hargita megye prefektusa a Csíkszéki Nemzeti Tanács vezetőjének, hogy a petíció átvételére várni fogja az irodájában, a március 10-ei tiltakozó megmozdulás végén zárva volt a prefektusi hivatal ajtaja.
Így a téren összegyűlt, időnként autonómiát követelő ezres lélekszámú tömeg keserű szájízzel hagyta el a város központját.
Március 25-én kis túlzással elözönlötték Csíkszeredát a Pénzügyi Csalások elleni Főigazgatóság (DGAF) ellenőrei, akik az adózásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt boltokat, illetve vendéglátó egységeket zárattak be.
Az egyik bezárt étterem működtetője szerint ellehetetlenítik a cégek tevékenységét az adóhatóság ellenőrzései során alkalmazott módszerek, a vendéglátó egységek bezárása és a nagy összegű bírságok.
Április – „Fekete március” ittas rendőrrel, DNA-házkutatás Rádulyéknál
Áprilisra vált nyilvánossá, hogy a 2014. március 15-én Csíkszeredában bekövetkezett, három halálos áldozattal járt tragédia okozója – egy rendőr, aki szintén életét vesztette – ittasan ült a kormánykerék mögé.
Esetében két mintavétel után 1,15, illetve 1,40 ezrelékes véralkohol-szintet állapított meg a törvényszéki orvos. Mivel szolgálati időn kívül következett be a tragédia, a szerencsétlenségért nem indult fegyelmi eljárás a rendőr felettese ellen.
A csíki önkéntes tűzoltó-alakulatok bemutatása után áprilisban a Csíki Hírlap és a Székelyhon.roújabb sorozatot indított: ezúttal Csíkszék mintegy ötven közbirtokosságát vettük górcső alá.
Még tíz közbirtokosság bemutatása hátra van, azokat jövő év elejére időzítjük. Az országban egyedi tulajdonformaként számon tartott közbirtokosságok sajátos szabályzat alapján működnek, ezért is érdekes betekintést nyerni azok mindennapjaiba.
Április 29-én robbant a bomba: az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) házkutatást tartott Ráduly Róbert Kálmánnál, Csíkszereda polgármesterének a lakásán, illetve Szőke Domokosnál, a város alpolgármesterénél.
A házkutatás és az adatgyűjtés egész nap tartott, majd este a két elöljárót Bukarestbe szállították. Másnapra kiderült, hogy ellenük házi őrizetet rendeltek el.
Május – Haszonállat-pusztító medvék, felfüggesztett városvezetők
Május közepén Csíkszereda házi őrizetben lévő polgármesterét és egyik alpolgármesterét felüggesztette tisztségéből Hargita megye prefektusa.
A Ráduly Róbert Kálmánt és Szőke Domokost érintő intézkedésről május 14-én adott ki rendeletet Jean Adrian Andrei prefektus, miután a legfőbb ügyészség és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) közölte a prefektusi hivatallal, hogy a két elöljárót 30 napra házi őrizetbe helyezték.
„A név kötelez” – hangzott el a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium névadásának 25. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen május 26-án.
A nagy múltú iskola dísztermében diákok, tanárok, nyugdíjas pedagógusok és a testvériskolák képviselői gyűltek össze, hogy méltóképpen megemlékezzenek a névadás negyedszázados évfordulójáról.
Medve támadott meg egy tehéncsordát május végén Pottyand közelében, három állat megsérült, egy pedig elpusztult. A gazdáik hazaszállították a jószágokat, és a helyi polgármesteri hivatalon keresztül elindították a kártérítési eljárást. Mint később kiderült, a medvék a nyár folyamán többször is támadtak.
Az eset kapcsán Püsök Lászlót, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivőjét arról kérdeztük, mi a teendő a vadak által megtámadott jószágokkal. „Ha az állat sérült, mindenképpen vágóhídra kell vinni, vagy kezeltetni, ez attól függ, mennyire sebesült meg” – fejtette ki. Hargita megyében egyetlen kisközösségi vágóhíd működik, Gyergyószentmiklóson.
Június – Leégett az egykori kötöttárugyár tetőzete, Ráduly lemondott tisztségéről
Hatalmas tűz pusztított június 7-én Csíkszeredában: nagyon rövid idő alatt borult lángba és égett le az egykori kötöttárugyár épületének tetőzete.
A tűz miatt sűrű fekete füst gomolygott a város jelentős részén. Kilométerekről látni lehetett a begyulladt, kátrányborítású tetőzet füstjét. A tüzet eloltották, az épületen azóta sem végeztek semmilyen javítást. Néhány nap után egyébként egy 16 éves helyi fiatal a rendőröknek beismerte, „véletlenül gyújtotta fel” a valamikori gyárat. Portálunk egy képriporttal is jelentkezett a tűz után,bejártuk a „kísértethellyé vált” telepet.
Június egyik szombatján negyvenöt Somlyó utcabeli cigány származású keresztelkedett meg az apostoli pünkösdi gyülekezet szertartása szerint az Olt vizében.
Megfogadták, hogy felhagynak eddigi életformájukkal: nem fognak lopni, verekedni, káromkodni és alkoholt fogyasztani. Néhány hétre rá felkerestük őket, és örömmel tapasztaltuk, hogy tartják magukat a fogadalmukhoz.
Azonnal benyújtotta lemondását Ráduly Róbert Kálmán, amint június közepén az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádat emelt ellene és Szőke Domokos ellen.
Csíkszereda tisztségéből felfüggesztett, júniusban még házi őrizetben lévő polgármesterét az ügyészség háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja. Ráduly napra pontosan tizenegy évig vezette Csíkszeredát. Székelyhon.ro2016. január 1.
Évértékelő - Erősödött tavaly az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Erősödött 2015-ben az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben. Az év során a közösség képviselőinek a meglévő jogok biztosítására, védelmére kellett összpontosítaniuk. A román hatóságoknak nem sikerült meggyőzniük az erdélyi magyar közvéleményt arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) okkal csapott le egyes székelyföldi önkormányzati vezetőkre, és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) tényleges merényletkísérletet hiúsított meg Kézdivásárhelyen.
A DIICOT által bejelentett állítólagos terrorista merényletkísérlet miatt december 1-jén Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, december 30-án pedig Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét helyezték előzetes letartóztatásba. Az ügyészség állítása szerint a gyanúsítottak házi készítésű szerkezetet akartak felrobbantani a december 1-jei román nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen. A házkutatások során azonban a hatóságok csak petárdákat találtak.
A magyar közösség képviselői eddig gyakran hangoztatták, hogy az erdélyi magyarok mindig békésen, parlamenti úton kérték jogaikat, és sérelmezték, hogy a román belügyminisztérium a márciusban közvitára bocsátott 2015-2020 közötti közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiatervezete ennek ellenére az etnikai alapú autonómia követelését is a veszélyforrások közé sorolta. A kitétel a magyar pártok és a román civil szervezetek tiltakozása nyomán kikerült a stratégia elfogadott változatából.
A székelyföldi terrorvád miatt heteken át estéről estére tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki a meghurcoltakkal. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tartottak.
Kétkedve fogadta a magyarság azt is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) január végén Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen, áprilisban pedig Ráduly Róbert és Szőke Domokos csíkszeredai polgármester és alpolgármester ellen indított eljárást hivatali visszaélés vádjával. Mindhárom elöljárót felfüggesztették tisztségéből, Ráduly le is mondott a mandátumáról. Az keltett visszatetszést, hogy a székelyföldi vezetők olyan apró ügyek miatt kerültek a vádlottak padjára, amelyek minden bizonnyal bármelyik polgármesteri hivatalban előfordulnak. Mezeinek azt rótta fel a DNA, hogy szabálytalanul képviselte a város érdekeit egy céggel szemben, amelyben a város kisebbségi tulajdonos. Ráduly - az ügyészség állítása szerint - azzal követett el visszaélést, hogy a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával adott építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének hőszigetelésére, továbbá egy alkalommal magáncélra használta a hivatali személygépkocsit.
2015-ben tapodtat sem haladt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata a számára törvényben biztosított önállóság felé, és a közösségi szimbólumok használata sem oldódott meg. Noha májusban a helyi zászlók használatáról fogadott el törvényt a parlament, a jogszabály nem biztosít jogi alapot a székely zászló használatához. A szimbólumot ugyan Hargita megye önkormányzata a megye jelképévé nevezte ki, de a törvény kimondja, hogy több közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Újabb jelkép is született 2015-ben. Májusban a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elfogadta a Partium zászlaját.
Az év során számtalan esetben keresték a bíróságokon az igazukat a közösség képviselői. A Magyar Polgári Párt (MPP) keresetére a Kovászna megyei törvényszék szeptemberben jogerős ítéletben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a megye prefektusa a magyar himnusz nyilvános elénekléséért rótt ki. A marosvásárhelyi bíróság azokat a bírságokat érvénytelenítette, amelyeket a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) két önkéntesére rótt ki a helyi rendőrség. A Cemo - megelégelvén, hogy a város román polgármestere 15 éve akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését, maga látott neki a táblák elkészíttetésének és kihelyezésének. A művelet a helyi rendőrség ellenlépéseinek egész sorát váltotta ki.
Kolozsváron is egy civil szervezet kezdett pereskedni a város határaiba kihelyezendő magyar és német nyelvű helységnévtáblákért. A Minority Rights egyesületet létrehozó jogászok tavaly egy hollandiai alapítvány képviselőiként már pert nyertek az önkormányzat ellen a helységnévtáblák ügyében, de az ítéletet másodfokon érvénytelenítette a törvényszék, úgy vélvén, hogy a holland alapítványnak nincs jogosultsága a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. Az újabb pert indító egyesület mellett 403 kolozsvári polgár is beszállt a perbe.
A magyar politikai pártok a 2016 nyarán tartandó önkormányzati és a 2016. őszi parlamenti választásokra készültek. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) februárban vezetőcserével próbálta feledtetni azt a presztízsveszteséget, amelyet a 2014. végi államfőválasztás versenyében szenvedett el. Toró T. Tibort Szilágyi Zsolt váltotta az elnöki tisztségben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) áprilisban tartott kolozsvári kongresszusán újraválasztották az elnöki tisztségbe Kelemen Hunort, aki az "újratervezés" programját hirdette meg a szövetségben. A Magyar Polgári Párt (MPP) decemberben az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást írt alá, mely a 2016-os választásokra is kitér. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberben őrtüzekkel világította ki Székelyföld határait. Az akcióval azt a területet jelölte meg, amely számára területi autonómiát kér.
A pártok Marosvásárhelyen gyakorolták az együttműködést. Közösen szervezett előválasztáson döntötték el, hogy Soós Zoltán önkormányzati képviselő, az RMDSZ politikusa lesz a magyarság közös polgármesterjelöltje a 2016-os önkormányzati választásokon. MTI2016. január 7.
Erdélyi magyar számvetés és politikai prognózis
Az elmúlt esztendő Janus-arcú volt a magyarság szempontjából. Egyik oldalról Magyarország és annak kormánya mind európai szinten, mind belpolitikai síkon megerősödött, hála annak, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen európai kormányfő, aki a háttérből szervezett és irányított legújabb kori népvándorlás közepette tisztán, világosan, minden értelmes ember számára felfoghatóan beszélt és mutatott irányt. A másik oldalról viszont Erdélyben a magyarság pozíciói jelentősen meggyengültek.
A kis lépések lenullázott eredményei
Sokadjára bebizonyosodott, hogy taktikájával az RMDSZ még ahhoz a szűk célrendszerhez sem kerül közelebb, amit a szervezet 1993-ban lefektetett autonómiaprogramjának feladása után tűzött ki maga elé. E taktika lényege úgy foglalható össze, hogy kerüljük a konfliktust a létünkre törő román hatalommal annak érdekében, hogy az tartózkodjon a magyarellenes hangulatkeltéstől, s netán még valami jogmorzsát is ejtsen számunkra. Valójában a román hatalom még azokat a szerzett jogokat is jelentősen csorbította, melyeket közösségi szinten magunkénak érezhettünk. Betiltották a Székely Szabadság Napjának megünneplését, ismételt támadásokat indítottak közösségi szimbólumaink és az anyanyelvű feliratok ellen, s bevetésre került a HarKov jelentésre emlékeztető szabályos hecckampány is egy éppen annyira konstruált, koholt vádas ügyben, mint amilyen a Székelyföldről „elüldözött” románok „problémája” volt. Beke István és Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi és erdélyi elnökeinek letartóztatása egyértelmű justizmord, a bukaresti politikum és média ismét az áldozatból próbál bűnöst fabrikálni, mint tette azt a Ceauşescu-rendszer idején is. Az elnyomó hatalom azokból az engedményekből is visszavett, melyekre az RMDSZ oly nagy előszeretettel hivatkozik, lásd a MOGYE ügyét, a Mikó-ügyet, de ide illik az anyanyelvhasználat elleni megannyi támadás. Végül, de nem utolsósorban ott van az ártatlanul meghurcolt városvezetők, Mezei János, Ráduly Róbert és Szőke Domokos ügye. Ez esetben az RMDSZ-es korrupció visszaütött. Hiába hivatkozik az RMDSZ labanc vezetése arra, hogy a román hatalom politikai bunkósbotként használja a korrupcióellenes ügyészséget, mihelyt a perbe fogottak között olyanok is akadnak, akik érintettségéhez kétség aligha férhet.
A közhiedelemmel ellentétben a Markó–Neptun egységfront, majd az azt részben felváltó Kelemen Hunor-féle vezetés labancként történő leírása a valóságot megszépítő jelző, s nem sértés. A labanc főurak között nem kevesen nemzeti elkötelezettségűek voltak, akik igyekeztek az adott helyzetben a maximumot elérni a magyarság számára, kitölteni a nemzetpolitikai mozgásteret. A Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcot lezáró szatmári béke igen kedvező feltételrendszerét ennek köszönhetően sikerült kivívnia. Gróf Pálffy János tábornagy – aki egyébként a császári had főparancsnoka volt – ez idő tájt saját pozícióját veszélyeztetve folytatta a béketárgyalásokat. Bécs vissza akarta hívni, mert túl engedékenynek tűnt a kurucok s általában a magyarság jogköveteléseinek vonatkozásában.
Ha már békeszerződések történelmi kontextusait hasonlítjuk össze, Markóékról inkább a Károlyi Mihály-féle vezetés juthat eszünkbe, melynek tagjai Belgrádba mentek tárgyalni saját kül- és belpolitikai pozíciójukat erősítendő a nemzet rovására. „Sikerült” elérniük a történelmi határok kétségbe vonását – később pedig az ország tényleges szétdarabolását –, miközben a korábbi, pádovai fegyverszüneti egyezmény a határokat nem érintette.
Választások 2016-ban
A három magyar párt pozíciója, stratégiája már a 2015-ös tapasztalatok alapján megjósolható. Az RMDSZ a tavalyelőtti stratégiai partnerségi egyezményt követően 2015-ben lényegében lábon vásárolta meg a Magyar Polgári Pártot, kifizetve a vezetést néhány parlamenti hellyel. Erre már 2008-ban volt kísérlet, de akkor az RMDSZ olyan megalázó feltételeket diktált, hogy az MPP vezetői felálltak az asztaltól. Akkor ez volt a cél. Most viszont az a cél, hogy az RMDSZ felmutassa saját párbeszédképességét, nyitottságát az autonómia és az autonomisták felé anélkül, hogy a román nemzetstratégiai érdekeket kiszolgáló politikáján változtatna. Erre kell az MPP, valamint az ezer sebből vérző s a parlamentbe be sem nyújtott „székelyföldi” – valójában három román megyére vonatkozó – autonómiastatútum.
A marosvásárhelyi előválasztás, majd az azt követő RMDSZ–EMNP tárgyalás megelőlegezte a 2016-os választás forgatókönyvét. Az RMDSZ nem fog visszatérni az autonómiaprogramhoz, folytatja a maga klikkérdekű komprádor politikáját, az MPP pedig ehhez asszisztál. Arcpirító, hogy Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke most nemcsak védi az RMDSZ-szel kötött, a párt létértelmét kétségbe vonó stratégiai megállapodását, de az Erdélyi Magyar Néppártot vádolja meg azzal, hogy szétverte az erdélyi magyar jobboldalt, sőt, még az is a néppárt bűneként kerül felsorolásra, hogy a párt – ellentétben a Magyar Polgári Párttal – elindult a 2012-es parlamenti választásokon. Mondja ezt azon párt megyei elnöke, mely párt korábbi országos vezetője a választás szabadságának megteremtését még az autonómiának is elébe helyezte, hogy megszüntesse az RMDSZ politikai monopóliumát, s mely párt vezetői a 2012-es választáson mégis arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak az RMDSZ-re.
Mindebből világosan kitetszik, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Marosvásárhelyen megmarad az RMDSZ jelöltje, mint hárompárti jelölt, más városokban, de Vásárhelyen is – mint ahogy az országos választásokon – a tanácsosi listák vonatkozásában viszont verseny lesz. A maga számára az RMDSZ ezúttal is gondoskodott a négy megyében elérhető 20 százalékos eredmény alternatív küszöbként történő kodifikálásával. Ezt az RMDSZ jó eséllyel el fogja érni, így nem lesz arra kényszerítve, hogy hárompárti magyar koalíció megalakítását kezdeményezze. Egy ilyen koalíció nemcsak a bejáratott szimbólumot, a tulipánt tenné zárójelbe, hanem arra is rákényszerítené a szövetséget, hogy szakítson jelenlegi önfeladó politikájával.
Rózsa Gáspár húzása
Harc lesz tehát 2016-ban, s csak halvány remény mutatkozik arra, hogy tiszta játékszabályok, választási fair play mellett kerül megrendezésre a küzdelem. A tapasztalatok ugyanis mást mutatnak. Számtalan példa idézhető lenne a konkurens szervezetek kampánytevékenységének konkrét akadályozásán keresztül Rózsa Gáspár katolikus plébánosig, aki azt ígérte Markó Bélának, hogy az ő falujában 80 emberből 90 az RMDSZ-re fog szavazni, különben „agyonveri az egészet”.
„Nincs más vértem, mint akaratom tisztasága, nincs más társam, csak a lelkiismeretem, nincs más reményem, mint kötelességem teljesítése” – írta Szabó Dezső 1922-ben, egyedül maradva. Ez illik az Erdélyi Magyar Néppártra is, mely az egyetlen olyan szervezet az erdélyi politikai páston, mely társadalmi szövetségeseivel, az EMNT-vel, az SZNT-vel és a Magyar Ifjúsági Tanáccsal karöltve a magyar szabadságprogramot, az autonómiát az önérdek és a pártérdek elé helyezi.
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)2016. január 15.
RMDSZ-jelöltállítás: sok még a kérdőjel Székelyföldön
Mint a Hargita, Kovászna és Maros megyei összeállításunkból kiderül, a magyar többségű települések zömében márciusban és április elején zajlik le a jelöltek kiválasztása az RMDSZ-ben, jelenleg ennek módozatáról döntenek a helyi és a területi szervezetek. Marosvásárhelyen már ismert a jelölt neve, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában még kérdéses Antal Árpád, illetve Ráduly Róbert indulása. A jelöltállítások végső határideje április 17.
Csíkszeredában Ráduly Róbert indulása még kérdéses
Hargita megyében talán Csíkszeredában előzik meg a legnagyobb várakozások az RMDSZ jelöltállítását az önkormányzati választásokra. Becsületbeli lemondása után Ráduly Róbert eddigi polgármester még népszerűbb lett a városban, de az ellene zajló bűnvádi per miatt kérdéses, hogy próbálkozik-e újabb mandátummal. Ráduly az RMDSZ felső vezetésének támogatását is élvezi, döntését azonban még nem jelentette be.
A csíkszeredai RMDSZ Városi Küldöttek Tanácsa csütörtökön úgy határozott, hogy egyfordulós, állóurnás előválasztást tartanak április 10-én. Füleki Zoltán, a városi RMDSZ elnöke lapunknak elmondta, az ártatlanság vélelme alapján természetesen Ráduly Róbert is indulhat az előválasztáson. A jelentkezőket a szervezet a jelöltállítás módszertanának elfogadása után várja.
Mint korábban írtunk róla, Székelyudvarhelyen a városi szervezet szintén előválasztáson döntene az RMDSZ jelöltjéről valamikor március folyamán. A pontos időpontot január 20-án rögzíti az udvarhelyszéki szervezet. A területi RMDSZ ekkor dönt arról is, hogy nem RMDSZ-tagok részt vehetnek-e majd az előválasztáson. Ez Arros Orsolya jelöltaspiráns kérése volt, és a jelek szerint támogatja Bunta Levente polgármester is. Az már most borítékolható, hogy az Arros-Bunta párharc győztese lesz majd az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Székelykeresztúron a helyi szervezet választmánya dönt a polgármesterjelöltről és a tanácsosjelöltekről. A jelöltlistát utólag jóvá kell hagynia az udvarhelyszéki szervezetnek is. Dátumokról még nem határoztak – tudtuk meg Rafai Emil polgármestertől, helyi RMDSZ-elnöktől. Az elöljáró elmondta, „nagy valószínűséggel vállalja” az újabb mandátumot. Mint megtudtuk, egyelőre ellenjelöltje még nincs a szervezetben, de ha lesz, akkor is a választmány dönti el, kit jelöl közülük.
A gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet január végéig dönt még a jelölés módjáról. „Egyelőre annyi kezd nyilvánvaló lenni, hogy az előválasztást a többség nem tartja megfelelő formának” – fogalmazott megkeresésünkre Bajkó László városik alelnök. Közlése szerint a városi szervezetnek határozott szándéka polgármesterjelöltet állítani, és „konkrét elképzelése is van a nevesítést illetően”, de nem árult el részleteket.
Mint ismeretes, Gyergyószentmiklóson 2008-ban és 2014-ben az MPP nyerte a választásokat, 2015 januárjától azonban az ellene zajló bűnvádi eljárás miatt nem gyakorolhatja hatáskörét Mezei János polgármester. Az elöljáró még nem jelentette be, hogy vállalna-e újabb mandátumát, de élvezi pártja támogatását.
Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád döntésére várnak
Az RMDSZ háromszéki szervezete március végéig véglegesíti jelöltjeinek listáját, tájékoztatta lapunkat Tamás Sándor. A szervezet elnöke szerint a megyében már az ősszel elkezdték az egyeztetéseket, és legtöbb helyen már tudni lehet ki a jelölt.
A polgármesterjelöltekről a helyi választmányok javaslata alapján a Kovászna megyei szervezet Állandó Tanácsa, a tanácsosi listáról a helyi RMDSZ-szervezetek döntenek. Tamás Sándor közölte: neveket és pontos számokat egyelőre nem tud mondani, de a jelenlegi polgármesterek 50-80 százaléka várhatóan újra indul az idei önkormányzati választásokon.
Tamás Sándor elmondta, Kovászna megye négy városában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton olyan polgármesterjelölteket indítanak, akik a szövetség felmérései szerint esélyesek a tisztségre, és a lakosság is pozitívan viszonyul hozzájuk. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy „az egyik város élén váltás körvonalazódik”, mondta Tamás Sándor, de nem árult el erről részleteket.
Az RMDSZ háromszéki elnöke arra is rámutatott, hogy a megyében vannak polgármesterek, akik 1990-óta tisztségben vannak és támogatottságuk továbbra is nagyon erős, ezért a bodoki és csernátoni elöljárók idén 26 év után ismét újrázhatnak.
Megtudtuk, ahol szükséges és lehetséges, ott helyi koalíciókat kötnek, elsősorban az MPP-vel, mivel az EMNP országos és megyei szinten is elutasította a felkérést, hogy tegyék félre a sértődöttséget és lépjenek fel együtt „a nemzeti ügy” mellett. Tamás azonban rámutatott, hogy Zabolán hármas – RMDSZ-MPP-EMNP – együttműködés körvonalazódik, így az RMDSZ többségű tanács az év végén egy MPP-s tanácsost választott alpolgármesternek, és őt fogják polgármesterjelöltként támogatni.
Emellett Gelencén a helyi RMDSZ a jelenlegi MPP-s polgármestert támogatja és a helyi RMDSZ-elnököt szeretnék alpolgármesternek, a tanácsos listát is az MPP-vel közösen állítják össze.
Ismert, hogy Sepsiszentgyörgy jelenlegi polgármestere könnyedén új mandátumot szerezne, ha indulna a választásokon, de Antal Árpád egyelőre visszavonulását fontolgatja.
Szászrégenben Nagy András újra esélyes
Maros megyében több településen is állóurnás előválasztást szerveznek, míg máshol közgyűlés keretében döntenek a jelöltekről, tájékoztatott Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök. „Én tulajdonképpen a helyi opciókat támogatom, ha bevált, hagyománya van egy állítási módszernek, úgy gondolom, nem kell felülírni, a lényeg az, hogy a közösségnek az akarata tükröződjön a listákon” – fogalmazott a politikus.
Azt már tudni lehet, hogy nem indul Backamadarason Turbák Zoltán, vagy Mezőpanitban Bartha Mihály, aki már több választást megnyert, és Ádámos községben Sipos József sem akar indulni.
Szászrégenben Nagy Andrást támogatja az RMDSZ, akinek Brassai szerint jók a lehetőségei, és van remény is visszanyerni a polgármesteri széket. „Reméljük, nem fogja semmilyen ügy akadályozni Nagy Andrást abban, hogy induljon és abban is bízom, hogy a szászrégeni EMNP lesz olyan bölcs és nem fog ellene jelöltet állítani” – tette hozzá a megyei RMDSZ-elnök. maszol.ro2016. január 20.
Kezdődhet érdemben a tárgyalás
Elkezdődhet a volt csíkszeredai polgármester és a tisztségének gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármester perének elsőfokú tárgyalása, miután a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította a Hargita Megyei Törvényszék döntése ellen benyújtott fellebbezést. Egyúttal elfogadták a vádhatóság fellebbezését is, így az összes bizonyíték a vádirathoz csatolható.
Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos számára kedvezőtlen döntést hozott tegnap a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, amely elutasította a volt polgármester ügyvédje által a Hargita Megyei Törvényszéknek az elsőfokú tárgyalás megkezdésére vonatkozó határozata ellen benyújtott fellebbezését.
A Hargita Megyei Törvényszék még tavaly novemberben döntött arról, hogy elkezdődhet a tárgyalás, lezárva ezzel a törvényszéki eljárás előzetes szakaszát. Ez volt az a döntés, amelyet mind a volt polgármester, mind az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is megfellebbezett az ítélőtáblánál. Ráduly ügyvédje azért, mert a törvényszék a vádirattal kapcsolatos kifogásaiknak csak egy részét fogadta el, a vádhatóság pedig amiatt, hogy korábban kizárták az ügyiratból a bizonyítékok egy részét.
Az ítélőtáblánál január 15-én tárgyalták a fellebbezéseket, kedden volt az ítélethirdetés. A végzés szerint alaptalannak találták és elutasították a Ráduly Róbert Kálmán ügyvédje által megfogalmazott kifogásokat, ugyanakkor elfogadták a DNA fellebbezését a Hargita Megyei Törvényszék november 18-ai ítéletével kapcsolatban. Ennek értelmében nemcsak ezt, hanem a 2015 október 10-i törvényszéki végzést is érvénytelenítették. Utóbbi rendelkezett arról, hogy az ügyvédek kifogásai alapján – akik szerint a lehallgatások egy részét törvénytelen módon végezték, és vitathatók a nyomozás egyes szakaszai – több mint száz oldalnyi, a vádirathoz csatolt lehallgatási jegyzőkönyvet kizártak az ügyiratból. „A bíróság elutasítja a vádlottak összes kérését és kifogását, megállapítja a bűnügyi eljárás, a bizonyítékok és a 2015. június 15-i dátummal kiadott vádirat törvényességét” – olvasható a végzésben.
Ráduly Róbert Kálmánt tavaly júniusban a DNA háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A vádemelés után Ráduly lemondott tisztségéről, Szőkét pedig a törvényszék eltiltotta hivatali tisztségének gyakorlásától. Szintén tavaly június óta tart az ellenük elrendelt hatósági felügyelet is, miután az április végén történt házkutatások után alkalmazott házi őrizetet erre az enyhébb kényszerintézkedésre változtatták.
Kovács Attila. Székelyhon.ro2016. január 20.
Tágmagyar politika a MÁ?RT XIV. ülésének tükrében
A határon túli magyar közösségek csak akkor fogják elhinni, hogy gondolunk vélük, ha érezni fogják elszánt, összehangolt segítségünket.
1.A helyzet a MÁ?RT elott
[...]
A határainkon túl a magyar közösségek egyre nagyobb szorításban élnek. Ha meg akarjuk elozni az ausztriai végállapotot, s az ahhoz rohamléptekben közelíto horvátországi helyzetet, akkor végre összehangolt cselekvésre kell sort keríteni.
A vész-helyzetben a védekezési ösztön sok formát öltött. A bal-sorsú kormányok idején történt leépítések után ismét van MÁ?RT, sot megmaradt a KMKF is. Tartoztak már határon túli ügyeink a Külügyminisztériumhoz, most van a miniszterelnökségen államtitkárság. Van intézete a nemzetpolitikának, sot a nemzetstratégiának is. Intézmények és civil szervezetek burjánoznak - néha a pártok mintájára még egymásnak is feszülve.
Ám amikor gyakorlati lépésekre került volna sor, rendre kudarcot vallottunk. Szomszédaink sikerrel rázták le magukról a kisebbségi magyarság gondjait. Nem hallattuk következetesen hangunkat az európai önkormányzati és civil képviseleteket összefogó szervezetekben, halogatjuk az oktatási-nevelési támogatási rendszer ütoképessé tételét. Már szinte körmünkre ég, hogy egyes veszélyeztetett közösségek (pl. Zoboralja, Baranyai-háromszög) szervezett megsegítésérol döntsünk. Már rég össze kellett volna kötni a civil nyomásgyakorlás lehetoségeit a pártok nemzetközi kapcsolatainak és a kormánynak rendelkezésére álló módszerekkel és utakkal. Erre már csak azért is nagy szükség van, mert minden résztvevonek más a mozgástere. (Pl. a kormánynak nagyobbak az anyagi lehetoségei, mint a civileknek, viszont jobban köti a szomszéd országokkal való térségi együttmuködés parancsa.) Meg kell tehát találnunk a jóakaratú erok együttmuködését. ?gy, ahogy erre utaló jelek voltak láthatók a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ú.n. népi kezdeményezés(ek) elutasításának jogi útra terelésében.
Lássuk világosan: a határon túli magyar közösségek és szórványaink csak akkor fogják elhinni, hogy gondolunk vélük, ha érezni fogják elszánt, összehangolt segítségünket. Ezen a téren viszont 2010-tol sokban megújult nemzetpolitikánk. Ennek kohója maga a MÁ?RT.
2. A megújult nemzetpolitika
[...]
Legmélyebb tartalmában a nemzetpolitika: nemzetmegtartó és szórványápoló, a nemzeti összefogást megvalósító tevékenység függetlenül politikai határoktól és viszonyoktól.
Ennek értelmében arra kell törekednünk, hogy a magyarok semelyik lakóhelye se kerüljön hátrányos helyzetbe, s a magyar nemzet minden tagjának lehetoségei közelítsenek egymáshoz. Ez a gondolat demokrácia-programunk részének is tekintheto. Ezen az alapon fogadjuk örömmel a polgári kormány családpolitikájának lényegét, és veszünk részt a nemzet kulturális építését szolgáló törekvéseiben, mind határainkon belül, mind azokon túl. Különös figyelemmel kísérjük az oktatás és a közösség érdekében muködtetett egyházi létesítmények sorsát. Kiállunk veszélyeztetett állapotba került közösségeinkért, küzdünk közösségeink életlehetoségeit, szellemi és anyagi gyarapodását korlátozó intézkedések ellen. Itt az ido felismerni a nemzetrészek egymásra-utaltságát. Az egész közösség számára az igazi veszély egy nem-nemzeti alapon álló kormány (Orbán Viktor megfogalmazása).
[...]
S mivel bár egy a nemzet, de a nemzetrészek helyzete különbözik - habár egyik sem verofényes - vessünk hát körbe egy rövid pillantást (figyelembe véve a tavalyi XIII. és az idei XIV. MÁ?RT határozatait is).
Erdély és a Részek, valamint a csángó tömb (avagy szórvány?)
A román politika következetes. Minden korábbi országgyarapításuk (1878, 1913, 1919) után megindult a következetes beolvasztás. Így volt ez már Erdélyt (és a Részeket) megelozoen Moldova-Besszarábia, Dobrudzsa esetében is. Miért lett volna másként Erdélyben? Ha sikerült a 250 ezres moldvai katolikus tömb dönto részének beolvasztása (a Jászvásárban kiépített janicsár-püspökséggel), miért remélnénk, hogy ez a törekvés nem ugyanilyen eros a Székelyföldön? Nagy hajtóerot ad ennek a régi területek (a Regát) javára történo forráselosztás; magyarán Erdély kifosztása és elszegényítése. (...)
Romániában már-már folyamatossá vált a nemzeti szimbólumok használatának korlátozása. Fejünk felett lebeg a regionalizáció meg-megújuló támadása: a magyar nyelvu területek közigazgatási felszabdalásának kihunyni nem akaró terve. A magyar közösség helyzetét jellemzi a kisebbségi törvény aszalása, a nyelvhasználatban a visszarendezodés, az ingatlan-visszaszármaztatásoknak nemcsak leállítása, késleltetése, de a jelentkezo újraállamosítás (a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc gimnázium, sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium esete), a magyar orvosképzés akadályozása, a magyar politikusok mint közéleti személyek ellen akár terrorveszély, akár korrupció örvén folyó hajsza. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az eroszakszervezetek vették át a magyarellenes politika végrehajtását, Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének megfogalmazásában: a jogfosztás új módszere maga az igazságszolgáltatás, mert így politikai eszközökkel nem megakadályozható. (Ennek kiugró példái Nagy Zsolt volt miniszter és Markó Attila volt államtitkár, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke, valamint Mezei János gyergyószentmiklósi és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester meghurcoltatása.) Magyar közszereplok veszélyeztetettsége már olyan mérvu hogy az egyetlen vezeto tisztséget betölto magyar nemzetiségu ügyész (Majeczki Izabella) közel három hónapot töltött vizsgálati fogságban, mielott - nem jogeros - felmentést kapott az ellene emelt korrupciós vád alól.
A román parlament pedig ismételten visszaveri a magyar kezdeményezéseket. Ez odáig megy, hogy pl. Hargita Megye Tanácsának a magyar ajkú diákokra szabott, a román nyelv eredményesebb tanítására vonatkozó módszertani javaslatát is kapásból elutasítja a bukaresti minisztérium.
A többségi hatalom bovülo eszközeire utal, hogy az új választási rendszer (levelezéses szavazás) akár félmilliós román szavazatot hozhat a határon túlról (foleg Moldovából). Az RMDSZ egy éve kilépett a román kormányból, miután világossá vált, hogy abban nincs olyan vezeto, akinek szavára a legcsekélyebb mértékben is építhetne.
Mindehhez hozzájárul a magyarellenes hangulat szítása. Nem rég történt a Schengen felé törekvo uniós tagországban, hogy a Román Hírszerzo Szolgálat (SRI) 2014. évi jelentésében az alkotmányosságot veszélyezteto tényezoként nevesítette a székelyföldi autonómia-törekvéseket. S miközben a kisebbség helyzetét illeto kifogásokra a kormány azt hajtogatja, hogy példaszeru a helyzetük Romániában, az ilyen jellegu tanácskozásoktól távol tartja a magyar érdekképviseleteket.
Markó Béla szeptember 12-i írásában rávilágít, hogy az autópályák Erdélyben alig haladják meg a száz kilométert (az Erdélynél kisebb Magyarországon ez boven ezer km fölött van), s arra, hogy ebben is megnyilvánul a román irracionális rettegés a magyar többségu régió gondolatától. (Megjegyzem: a rettegés - és rettegtetés - fokát jól jelzik az olyan nyilatkozatok, mint Ninel Peia parlamenti képviseloé, aki titkosszolgálati forrásokra utalva állítja, hogy a bukaresti diszkótuz Románia feldarabolásának elso állomása volt!) ?s hogy sajnos az EU erre botfülu, mert egyéni jogokban rendkívül toleránsak, de kollektív jogokban még mindig intoleránsak a nyugati demokráciák. Látható tehát, hogy nagy szükség van arra az angol nyelvu tájékoztatási programunkra, amely a román hatóságok magyarellenes visszaéléseit tárja fel.
Miniszterelnökünk úgy fogalmazott, hogy erdélyi politikánk az ottani tömegerore épül. Ez azonban jól láthatóan még mindig megosztott. Az autonómia, mint stabilitás, mint Erdély fejlodésének alapja - ennek elfogadtatása feltétele lenne a továbblépésnek. Most, hogy technokrata kormánya lett Romániának, még érzékenyebbé válik a brüsszeli véleményekre; így ottani munkánkat is erosíteni kell. Kulturális és gazdasági területen viszont akkor is lehet lépni, ha a politika helyben topog. Igen, hiszen az említett feszültségforrások ellenére Németország után a 2. helyet foglalja el Románia, ha a magyar kivitelt nézzük.
A helyzetet nehezíti, hogy miniszterünk 1 év két hónap hivatalviselés után elmondhatta a parlamenti bizottságunknak: e rövid ido alatt immár a negyedik (!) román külügyminiszterrel tárgyal..
?s miközben odaátról érzékenyen figyelik a magyar megnyilatkozásokat, Dan Stoenescu miniszter Méhkeréken azt jelenti ki, hogy a magyarországi románok egészen a román nép keletkezésétol kezdve ugyanazon a területen élnek. (?s ezzel úgye nem azt kívánta jelezni, hogy a román nép keletkezésére csak a legújabb idokben került sor.)
Felvidék
[...]
Kárpátalja
[...]
Délvidék (Bácska-Bánát):
[...]
Muraköz:
[...]
Ausztria:
[...]
?sszegzés:
Megfutván a kört határaink mentén és azokon túl, láthatjuk, hogy az egyes országokban mennyire eltéroek a jelen kihívásai, s ugyanakkor még a magyaroknak maradt országbeli helyzettel összevetve is a fo kérdések mennyire azonosak. Mindenütt visszaszorulóban, erovesztésben levo magyarság közös értékeire építve lehet csak kitörni a trianoni nemzetgyilkosság siralomházából. A csapda ördögien kiszámított: vegye körbe a csonkolt országot ellenséges érzület!
Ugyanakkor nem kell bizonygatni, hogy nem jó egyszerre mindenkivel szemben lenni! Ebbol születhet újjá a Kisantant, s ez teszi hiteltelenné a magyar törekvéseket: reánk sütve az összeférhetetlenség vádját. Ebbol való kitörés próbája is volt az európai integrációs folyamat térségi beindítása részünkrol. S lehetett volna eredményesebb, ha a magyar szellemi képességek nem egymással való belharcban lettek volna lekötve a rendszer változása után is.
Ha világosan akarunk látni ebben a szövevényes helyzetben, fel kell tenni néhány alapveto kérdést.
Mi a szomszéd hatalmak magyar-politikájának lényege?
Milyenek vagyunk mi ebben a viszonyban?
Mire törekednek a magyar nemzet egyes csonkolt részeinek irányítói?
Mit teszünk (túl a szájmuvészeten, a szimbolikus politizáláson és a gesztusokon)?
Mit lehet tennünk?
1.
Talán nehéz elfogadniuk a békeszereto, s a helyzetbe beletompult magyaroknak, de a szomszédok politikája nem különbözik abban, hogy örök idokre biztosítani kívánják kivételes helyzetben megkaparintott szerzeményüket. (...)
2.
A magyarok világos nemzeti identitással rendelkeznek - írja Andreas Unterberger egyik nagyhatású politikai blogszövegében. (...) Ezt a képet azonban kedvezotlenül árnyalja a tény, hogy számos egymásután következo nemzedék során az ellenünk töro hatalmak ismétlodoen kiirtották és eluzték nemzeti értelmiségünket. (...)
Az összetartozás akár búvópatakkénti meglétét azonban folyamatosan lehetett érezni; még a 2004. december 5-i népszavazási botrány után is. Meglétét a legutóbbi választások is bizonyítják. ?sszetartozásunk jeleként kialakult és várhatóan fejlodni fog országosból össznemzetivé alakuló parlamentünk, s Brüsszelben sikerült biztosítani külhoni magyar néprészeink képviseloinek minél teljesebb jelenlétét.
3.
Félezer éves tapasztalat, hogy a nemzet ügyében fáradozók bukásra - s akár fizikai megsemmisítésre - vannak ítélve, míg az idegen hatalomhoz dörgölodzok anyagi gyarapodásra és békés öregkorra számíthatnak. Az elmúlt 25 év tanulsága sem mond ennek ellent (...)
A szomszédos országok többségi politikája azt a veszélyt is hordozza magában, hogyha lehetoségeket villant meg a magyar kisebbségnek, azt sem biztos, hogy végbeviszi, vagy vissza nem csinálja egy uralomra jutó következo kormány. Ezért a pusztán ciklusig - vagy annál is rövidebb ideig - fennmaradó kormányerokkel szemben a nemzeti kisebbségnek kell tudnia távolságot tartania, vagy biztosítékot szerezni egy-egy elorelépés esetén a visszaesés ellen. (...)
4.
Az 1. pontra adott válaszból következik, hogy a magyar politikának a kisebbségi kérdésben ellenérdekelt felekkel kell együttmuködni: ez a nemzeti kormányaink idején jól muködo V4. Legutóbbi fejlemény e téren a migrációs együttmuködés: Nyugat-Európa számára is szokatlan jelenség, nálunk pedig áttörés a rendorök és katonák szolgálata egymásnál, vendégségben. A térség érdeke a tényleges kapcsolatok alapját adó összeköttetés javítása.
[...]
Az új nemzetpolitika alapját teremtette meg a könnyített honosítás, s a határokat meghaladó nemzetegyesítés immár intézkedésekben megnyilvánuló lépéssora. A választójoggal járó kettos állampolgárság lehetoségének még nem teljes (l. Szlovákia és Ukrajna), de a nemzeti összetartozást így is megüzeno folyamata mellé felzárkózik a térségfejlesztés (korábbi ilyen kísérlet volt a Kárpátok-Tisza Eurorégió). A gazdasági megerosödés segítése immár érezhetové válik és összefonódik a Kárpát-medence gazdasági tér szervezésével. A hasonló felfogásban az egységesülés felé lépo oktatási rendszer egyúttal kiegészül a gazdaságfejleszto programokkal, mint amilyen a Kárpát-medencei szakképzés és a fiatal magyar vállalkozók támogatása.
5.
a) Országvédelem s ezen túl nemzetvédelem az elsodleges szempont; leheto legnagyobb elérheto összhangban a közös érdekekre és értékekre alapozott kezdeményezo térségi politikával. Ennek egyik kerete és jó példája a Visegrádi Együttmuködés (V4). Alakulóban az EU vonatkozásában a szorosabb magyar-lengyel együttmuködés. Meg kell keresni mindazokat a területeket, ahol az egymásrautaltság felmutatható, mégha más területeken fennállnak is az ellentétek (pl. a szlovák vonatkozásban ilyen lehet a 2015. februárjában egyszer már kezdeményezett népszavazás a házasságról), több szomszédunkkal a közös vízgazdálkodás vagy pl. a GMO-mentesség védelme.
[...]
b) A kapcsolatrendszer fejlesztése és ápolása a nemzetegység újjáépítésének alapja. (...) Kormányzati szinten erre segít rá a surubb határátkelok szorgalmazása, a magyar nyelvu és a nemzet minden tagját bevonni törekvo rádió és TV-adások foghatása (sokhelyt még Magyarországon is foghíjat lel ebben az ember). Az egyedi ügyekig eljutó összetartozás fejezodik ki a Kisebbségi Jogvédo Intézet és a kolozsvári Jogaink Egyesület munkájában és minden olyan mozgalomban, amely bátorítja a kisebbségieket a családon kívüli anyanyelvhasználatra, s általában a nem tilalmazott - avagy jogtalanul tilalmazott - jogaikkal való élésre. Nem halasztható egy elhúzódó kérdés megoldása: a határon túl magyarul tanuló gyermekek oktatási-nevelési támogatásának muködoképesebbé történo átalakítása (immár összegét tekintve is eljelentéktelenedoben van, s hatékonysága is csorbul).
c) ?rdekképviseleti szervek erosítése is lehetoségeink közé tartozik. A szomszédos országok magyar közössége nemcsak van, hanem él is. Még akkor is, ha fojtogatva. ?letjelenségei közé tartozik, hogy hol egységbe sajtolja a reá nehezedo nyomás, hol pedig megkísérli újrafogalmazni törekvéseit. (...) A meglevo magyar szervezetek mellé párhuzamos szervezodések sorakoztak fel majd mindegyik utódállamban, s ha egyiket az egyik magyarországi tömegero (párt) vállalta rokonának, a másikat (vagy csak a meghasonlást) a másik támogatta. Ezzel leképezodött a hazai belpolitikai viszály is.
Mostanra csitult ez a fajta megosztottság, köszönhetoen a 2004. decemberi népszavazás rávilágító erejének is. Ám az érdekképviseleti kérdések nem múltak el. (...) Mit lehet ilyen helyzetben tenni? A legfobb célok érdekében történo eroegyesítésben a magyar kormánynak azt a szerepet kell végigvinnie, amivel sikert ért el Kárpátalján.
d) A kultúra nem járulékos elem, nem sorminta tevékenységünk szegélyén, hanem a közösségi lét megélése. (...) A közösségi hálózatok kiépítése különösen fontos a szórványban. (...)
A pályáztatásnak különösen nagy a jelentosége a kisközösségi programoknál. Fontos, hogy javuljon ezek idoben történo kiírása, a lehetoségig csökkenjen a kapkodás és egyszerusödjék a folyamat s hogy a feltételekre elore lehessen felkészülni (legutóbb is volt olyan kiírás, amely a civilektol a karácsonyi ünnepkör idején várta el az anyagok elkészítését, elküldését). A pályáztatás egyik elonye, hogy viszonylag kis összegekkel megvalósítható programokban sok-sok elkötelezett ember vállal(hat) közösségi munkát.
e) Egyes állami feladatok magyar költségvetés terhére történo átvállalása nagy kérdés. (...) ?rthetetlen, hogy az utódállamok nem tartják országaik érdekének a magyar lakosok értékteremto tevékenységének kibontakoztatását. Pedig lehetne az. Addig is, amíg ezen a téren nem tudunk elobbre lépni, magyar nemzeti érdek a határon túl élo közösségeink fenntartása, helybentartása. Eronkhöz mérten segítenünk kell! A magyar kormány ezt vállalja. S ha vállalja, felértékelodik a kisebbségi magyarok szemében az anyaország. Ez pedig erosíti a nemzet egységét. Ugyanakkor ez végso soron a közös Kárpát-medencei politika része, mert ha elhanyagolt területeken hozzájárulunk az életlehetoségek teremtéséhez, az az együtt élo minden nemzetiség számára vonzó üzenet.
f) A magyar politika már a rendszerváltoztatás hajnalán úgy döntött, hogy Trianon revíziója helyett az autonómia kivívását fogja támogatni. Sokszor tapasztaljuk, hogy az ellenséges felfogás még ezt is az elszakadással akarja egyenlové minosíteni. Ezért beszélnek a felvidéki politikusok egy ideje inkább önkormányzásról. A magyar közösségeknek el kell érniük legalább korlátozott önrendelkezést (ezért kíséreljük meg elismertetni a kollektív jogokat).
g) Itt a válasz egyúttal arra a kérdésre, hogy a helyi magyarság politikai képzodményeinek igényei szerint kell-e Magyarországnak politizálnia. Igen, ha arra gondolunk, hogy adott ország, adott térség gondjait helyben ismerik leginkább. Nem, ha arra, hogy a többségi nyomás megfélemlíteni törekszik az ott kisebbségben éloket. Ez az igen és ez a nem azonban semmiképpen sem tekintheto nemigen-nek. Akik arra hivatkoznak, hogy a helyi közösségnek kell a többséget meggyoznie igazáról, s ebbe a magyar állam lehetoleg ne szóljon bele, azok magára hagyják felebarátainkat a bajban. (...)
*
Áttekintve a történteket elmondhatjuk, hogy Magyarország határon túli magyarokra vonatkozó nemzetpolitikájának 3 nagy lépése értelemszeruen nemzeti kormányokhoz kötodött:
1. az Antall-kormány megteremtette a Határon Túli Magyarok Hivatalát, s ezzel állami szintre emelte a kérdést;
2. az elso Orbán-kormány megteremtette a ma már kedvezménytörvénynek nevezett joganyagot;
3. a második Orbán-kormány döntött a teljes jogú magyar állampolgárság könnyített megszerezhetoségérol, s ennek következtében fogyó nemzetünk nemsokára 1 millió visszafogadott állampolgárral bovül.
Lehet és kell is javítani a nemzetegyesítés folyamatában sok részleten, de egyet világosan láthatunk: azt, hogy ha nemzetileg nem elkötelezett ero veszi át az uralmat itthon, újra kezdodhet a közösségünk bomlása - ahogy ezt az elmúlt évtizedekben is megtapasztalhattuk.
[...]
Kelemen András
gondola.hu