udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1461 találat lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 1441-1461

Névmutató: Tamás Sándor

2011. augusztus 29.

Szobrot állítottak Domokos Gézának (Zágon ünnepe)
Domokos Géza (1928–2007) író, szerkesztő, politikus szobrát avatták augusztus 27-én, szombaton a zágoni Mikes–Szentkereszty-udvarház immár szoborparknak nevezhető kertjében a Zágoni Napok nyitányaként. A folytatásban a száz évvel ezelőtt született, gyermekéveit Zágonban töltő Kiss Manyi (1911–1971) színésznőre emlékeztek.
Barabás Tünde, a Mikes Kelemen Művelődési Központ vezetőjének köszöntője után Kis József polgármester megnyitóbeszédében elmondta, még éltében megígérte Domokos Gézának, hogy szobrot állít emlékére, s lám, teljesítette azt.
Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke ünnepi beszédében elmondta, 1990-ben együtt indultak a politikai pályán, akkor a parlamentben magyarellenes hangulat uralkodott, ám Domokos Géza bölcsességével, tapasztalatával, türelmével arra intette őket, forróbb fejű fiatalokat, felelős embereknek szóba kell állniuk, tárgyalniuk kell a hatalommal, de nem kell megalkudniuk, és azt, amit lelkünkben hordozunk, lépésről lépésre érvényesítenünk kell. Mindig az első vonalban volt, nem állt félre soha, még akkor sem, amikor kevesen maradtak mellette, mondta a politikus, hozzátéve, Domokos Géza olyan erkölcsi értékeket adott át, amelyekről nem szabad lemondanunk.
Tamás Sándor, a megyei tanács és a háromszéki RMDSZ elnöke hangoztatta, Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatója, az RMDSZ alapítója, első elnöke írástudóként, politikusként mindvégig az értelmes lét lehetőségét kereste, azt, hogy miként lehet hatékonyan cselekedni a magyarságért, társadalomért, hogyan lehet a történelem csapdáiban a közösség számára előnyöket formálni. Olyan ember volt, aki építeni tudott, legfőbb hagyatéka, hogy építenünk kell, intézményeket, emlékhelyeket, múzeumokat, szellemi műhelyeket kell létrehoznunk. Az elnök idézte II. Rákóczi Ferencet: "a lecke ennyi, a magam személye elé helyezem a közügyet", s ezt érvényesnek mondotta Domokos Gézára is, aki, bár nem fogalmazta meg így, de ennek szellemében dolgozott egész életében.
A szobrot a polgármester és a tanácselnök közösen leplezte le, megáldotta Balázs Imre római katolikus plébános, nt. Incze Sándor ny. református esperes és Nicolae Hagiu ortodox lelkész. Balázs Imre a Kriterion Könyvkiadót alapító Domokos Gézát méltatta. Incze Sándor arra a Domokos Gézára emlékezett, aki 66 évvel ezelőtt fogadta őket a Székely Mikó Kollégiumban, akinek szeméből a szeretet sugárzott, továbbá hangsúlyozta, Domokos Géza hívő keresztény ember volt, a bentlakásban sokszor ő tartotta a kisebb diákoknak a bibliaórát.
Varga Gábor dombóvári szobrász alkotásának megkoszorúzása után Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa megnyitotta a Székely Nemzeti Múzeummal közösen létrehozott In memoriam Kiss Manyi kiállítást, melyet a kúriában berendezett Kiss Manyi-emlékszobában helyeztek el. Elmondta, Zágon és a család mindennél fontosabb volt Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért a székelyföldi faluba, művészete is ebből a talajból gyökerezett. Bár a tárgyak, képek csak halvány lenyomatai lehetnek egy ember életének, egy művész pályája szempontjából mégis konkrét fogódzót jelentenek az emlékek megőrzéséhez. Segíthetnek abban, hogy mind a falu, mind az ide látogató emlékezetében a színésznő, a 20. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsége méltó módon fennmaradjon. A megnyitón közreműködött Zorkóczy Zenóbia előadóművész.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. szeptember 1.

A közelgő népszámlálás kockázatai
Kiss Tamás, a közvélemény-kutatásokat, felméréseket készítő kolozsvári Kvantum Research Kft. képviselője szerint a népszámlálás különösen fontos a magyarság számára, az a cél, hogy minél nagyobb legyen a nyilvántartásba kerülő magyar nemzetiségű polgárok száma. A kérdezőbiztos a nemzetiségre nyílt kérdéssel kérdez rá (nem ad meg válaszlehetőséget), így csak azokat regisztrálják magyarként, akik „ungur" vagy „maghiar" nemzetiséget diktálnak be. A regionális identitást – pl. székelyföldi, háromszéki, kovásznai – vállalók csökkentik a magyarság összlétszámát. A székely valószínűleg a más nemzetiségek kategóriájába kerül, és ugyanez történik a magukat csángónak vallókkal is, így minden ilyen nyilatkozattal kevesebb lesz a magyar – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is. A hivatalos kérdőívek román nyelvűek, de azokon a településeken, ahol a 2002-es adatok szerint a magyarság aránya eléri a húsz százalékot, a kérdezőbiztosok magyar nyelvű mintakérdőíveket is kaphatnak. Ezeket igényelhetik, használhatják azok, akik nem biztosak egy-egy román kifejezésben, kérdésben – hangsúlyozta Kiss. 
A népszámlálás alatt több kockázati tényezővel is kell számolni. Fontos, hogy minden magyart regisztráljanak, ezért be kell diktálni a rövidebb ideig távol lévő családtagokat is – figyelmeztetett Kiss. A régebbről távol lévők – külföldön tanulók, munkát vállalók –, akik 12 hónapnál hosszabb ideig nem tartózkodnak itthon, külön kerülnek a nyilvántartásba, de őket is mindenképpen be kell jelenteni. A vegyes házasságú családokban pedig mindenkit arra kell biztatni, vállalja magyar nemzetiségét – mondta Kiss. A népszámlálással kapcsolatos magyar nyelvű információk a nepszamlalas.ro internetes oldalon találhatók, ahol a hírlevélre is fel lehet iratkozni. Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. szeptember 2.

Tamás Sándor: az MPP a kiábrándultaké
A Magyar Polgári Párt (MPP) a kiábrándultak pártja – véli Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ háromszéki vezetője. A politikus kijelentésével Szász Jenő MPP-elnök korábbi kijelentésére reagált, miszerint a polgári alakulat az RMDSZ-ből kiábrándultakat szeretné megszólítani.
„Az MPP a csalódottakat és a kiábrándultakat gyűjti össze a hétvégén Marosvásárhelyen, és az ő nevükben próbál politizálni” – fogalmazott Tamás Sándor, aki szerint ezzel szemben az RMDSZ azokat képviseli, akikben van akarat, és dolgozni, haladni szeretnének.
„Az országos szinten 1,5 százalékos támogatottsággal rendelkező polgári párt és annak dölyfös elnöke el kell ismerje a kézdivásárhelyi és baróti polgármesterek eredménytelenségeit is” – szögezte le Tamás Sándor. Emlékeztetett: Nagy István baróti elöljáró a magyarellenes kirohanásairól ismert Dan Suciut, a Konzervatív Párt Kovászna megyei elnökét alkalmazta tanácsadónak, arra hivatkozva, hogy a szakmai tudására van szüksége. Tamás szerint ezáltal is bizonyítást nyert, hogy miközben az RMDSZ a magyarok érdekeit a románokkal szemben is védeni próbálja, az MPP a magyarok ellen harcol, akár magyarellenes románok segítségével is. Suciu két évvel ezelőtt Antal Árpád polgármester leváltására gyűjtötte az aláírásokat, azóta sem rukkoltak elő a kézjegyekkel, és a beharangozott referendumra sem került sor.
Mint arról beszámoltunk, Szász Jenő MPP-elnök a párt szombati marosvásárhelyi kongresszusáról tájékoztatva elmondta, többek között az RMDSZ-ből és annak a kormányzati szerepvállalásából kiábrándultakat akarják megszólítani: a kisnyugdíjasokat, a bérük egynegyedét elveszítő tanárokat, egészségügyi dolgozókat. Az RMDSZ két évtizedes elhibázott baloldali politikájával szemben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) közösen kell a nemzeti alternatívát felállítani, a keresztyén gondoskodás jegyében erős szociális pillérrel kiegészítve, fogalmazta meg pártja politikai üzenetét Szász. Az MPP a szombati kongreszszuson a helyhatósági választásokra készül, illetve háttérintézményeket hoz létre. Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

2011. szeptember 16.

Recept az autonómiára (Konferencia Dél-Tirolról a megyeházánk)
Bukarestből jövet és útban Csík felé tegnap délután a megyei tanács és Sepsiszentgyörgy vendége volt a Komlóssy József által szervezett vándorkonferencia, melyet előadói a dél-tiroli területi autonómia létrejöttének és működésének szenteltek.
Kiemelkedő érdemük a kezdeményezőknek, hogy a román nyilvánossághoz fordulva olasz szemszögből is megvilágították a kérdést. E felvetés nyilván a legnagyobb érdeklődésre tarthat igényt mind román, mind magyar részről. Komlóssy József kiemelte, hogy a többségi fenntartások leszerelését is céljuknak tekintik egy mindhárom helyi népcsoport elégedettségére működő területi önigazgatási forma felmutatásával, hangsúlyozva, hogy azt nem pártoskodással, hanem párbeszéddel, toleranciával és összefogással teremtették meg.
Christoph Pan professzor, a kérdés­kör nemzetközi tekintélyű ismerője történelmi áttekintésében többek közt elmondotta, hogy az I. világháború idején az Ausztriához tartozó Dél-Tirolban 3 százalék volt az olasz, 4 százalék a ladin lakosok aránya, a többiek osztrákok voltak. Az Olaszországhoz csatolt tartomány az impériumváltás, különösen a fasiszta uralom instaurálása után betelepítés célpontja lett, lakosságcsere is apasztotta a németség arányát, így az mára kétharmadot tesz ki. Az autonómia első formája, amelyet az olasz állam a békeszerződésben szavatolt, nem elégítette ki a német közösséget, negyvenévi tárgyalások, az ENSZ és a két állam közreműködésével végül létrejött a második autonómiastatútum, melyet máig 137 jogszabály, rendelet igazgat a lakosság többségének támogatásával. Ehhez az olasz hatóságoknak és közvéleménynek komolyan szakítania kellett sok beidegződésével és előítéletével. Fontos, hogy mai formájában egyforma védelmet nyújt mindenik közösségnek, egyik fél sem szenvedett el szankciókat miatta, s hozzájárult ahhoz, hogy a tartomány ma az ország egyik legfejlettebb régiója a legmagasabb egy főre eső nemzeti jövedelemmel, és a térségben gyakorlatilag ismeretlen a munkanélküliség.
Dr. Davide Zaffi a demokrácia és nemzeti fejlődés modern kori összekapcsolásának eszméjével kezdte, kitérve a román–olasz hasonlóságokra (mindkét állam gyarapodott területileg az I. világháborút követően). A két világháború között a kisebbségek visszataszítása, másodrendű állampolgárrá való lefokozása dívott, ezt az új olasz demokrácia fokozatosan korrigálta és jóvátette. Demokráciát építeni csak demokratikus módszerekkel lehet, ezért is tartott oly hosszú ideig, alapvető mentalitásváltást is feltételezett. Eljutottak például a felismerésig, hogy a többnyelvű adminisztráció még hatékonyabban működhet, mint az egynyelvű – erről meggyőződhet a tartomány több százezerre rúgó "negyedik népcsoportja", melyet a turisták tesznek ki. Mint közismert, Dél-Tirol turistaparadicsomnak számít télen is, nyáron is.
Lucio Giudiceandrea helyi olaszként azt a nehéz folyamatot írta le, mellyel a dél-tiroli olaszok eljutottak a nekik szánt kezdeti küldetés vállalásától – hogy kisebbségbe szorítsák a németeket, és "civilizálják" úgymond őket – a felismerésig, hogy az emancipációt szavatoló második autonómiaforma számukra is elfogadható, mi több, a szemükben kezdetben hátrányos, a köztisztségek betöltésében alkalmazott arányosságelvet – 25–67–4 százalék arányban kell azokat elosztani – ma az olaszok védik a leginkább, ugyanis az fokozottabban védi őket helyi kisebbségként. A kétnyelvűség követelményét szintén nehéz volt megemészteniük, ma azonban az iskolák is gondoskodnak arról, hogy ez kiegyensúlyozott legyen, és ezért a hivatalban tízszázalékos nyelvpótlék jár. Ennek egyébként a ladinok a legfőbb kedvezményezettjei, ők ugyanis húsz százalékot kapnak. Az olaszok mentalitásváltásában a legnagyobb módosulások a kilencvenes évektől errefelé nyilatkoztak meg, beértek a feltételei a kétnyelvűség hasznos volta kiaknázásnak is.
Ezt követően Komlóssy joggal szögezhette le, hogy a gazdasági prosperitás és az autonómia közt nyilvánvaló a kapcsolat, a befektetők ugyanis oda jönnek, ahol szociális béke honol, s ezt Dél-Tirolban a területi önigazgatás garantálja.
Dan Manolăchescu hozzászólását üdvözölve – ne vesszünk bele a történelmi vitákba – Antal Árpád polgármester elmondotta, nem várja el a románoktól, hogy ők harcoljanak az autonómiáért, példa marad azonban az, ahogy a magyarnál kisebb népcsoport egy Romániánál nagyobb államban megoldotta a maga önigazgatása gondjait. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke pedig arról beszélt, hogy az unió huszonhét állama közül tizenegyben működik valamilyen fajta autonómia, ez adja meg a kérdés kontinentális távlatát. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. szeptember 17.

Pro és kontra vélemények az új magyar párt megalakulásáról
Különféleképpen vélekednek az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) vezető politikusai az új magyar párt megjelenéséről. Mint ismeretes, a bukaresti törvényszék első fokon elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését, a táblabíróság azonban csütörtökön másodfokon jogerős döntéssel jóváhagyta a politikai alakulat bejegyzését.
Az EMNP bejegyzése az RMDSZ hátrányára befolyásolja majd a jövő évben tartandó helyhatósági és parlamenti választások eredményét – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsos az Agerpres hírügynökségnek.
–A szövetség tagjaként úgy vélem, hogy ilyen esetekben nem vitatható az igazságszolgáltató szervek döntése: amennyiben úgy ítélték meg, hogy a bejegyzésre javasolt politikai alakulat megfelel a törvényes előírásoknak, úgy el kell fogadnunk azt – tette hozzá a politikus. Mint kiemelte, a politikai palettán megjelent új szereplő nem szolgálja az RMDSZ és a magyar közösség javát, de a demokrácia részét képezi.
Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője lapunknak elmondta: nem lát semmi furcsaságot az új párt bejegyzésében. Mindamellett kiemelte Tőkés László Ideje van a szólásnak című könyvében, 1991-ben megjelent írást, amelynek kapcsán Máté elmondta: egyetért az Európai Parlament alelnöke által megfogalmazott szemponttal, miszerint egy kisebbség nem engedheti meg magának a fényűzést, hogy független részekre, több pártra szakadjon.
– Az Erdélyi Magyar Néppártot az MPP-hez hasonlónak tekintem. Kérdés, hogy mindazok, akik annak idején az RMDSZ, majd az MPP keretében nem tudtak érvényesülni, most az EMNP tagjaiként közös listákon mandátumot szerezhetnek? – vetette fel Máté András. Mint kifejtette, az RMDSZ közvélemény-kutatásai értelmében a soron következő választásokon a magyarság több mint 70 százaléka az RMDSZ-re szavazna.
Az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének vezetői nem aggódnak az új párt megjelenésének következményei miatt. – Az RMDSZ a választóközönségének felmutatható tettekre és megvalósításokra alapoz, és bízik az eredményeit értékelő polgárok bölcsességében – nyilatkozta az Agerpres-nek Tamás Sándor, a megyei szervezet elnöke. Mint kiemelte, a közösséget érintő fontos kérdésekben egyet kell értenie az érdekképviseleti szervezeteknek, hiszen a 2009-es választások alkalmával is bebizonyosodott, hogy együttműködve jobb eredményeket lehet elérni.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke üdvözölte az EMNP bejegyzésének tényét. Reményét fejezte ki, hogy az új politikai alakulat az MPP-vel együttműködve alternatívát jelenthet majd az RMDSZ-re. Szász Jenő örvendetesnek minősítette a romániai magyar társadalom demokratikus fejlődésének folyamatát, és említést tett arról, hogy az MPP szeptember 3-i kongresszusán olyan döntést fogadtak el, amelynek értelmében a magyar közösségen belüli rendszerváltás folyamatának érvényesítésére törekednek. A politikus úgy vélte, az RMDSZ baloldali politikájával szembeni alternatívát képező jobboldali szerveződés nagymértékben Tőkés Lászlótól függően valósulhat meg.
Az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Keizer Róbert lapunknak elmondta: üdvözlik az EMNP hivatalos bejegyzését, ami Tőkés László álmának huszonegy év utáni beteljesülését jelenti. Az új párttal való leendő kapcsolatukról szólva megjegyezte, hogy előbb le kell tisztulnia a képnek: az EMNP-n múlik, hogy a bal vagy a jobb oldal mellé áll. Keizer reméli, nem viselkednek majd úgy, mint Magyarországon az MDF tette, hanem igazi európai néppárt szerepét fogják betölteni. Szabadság (Kolozsvár)

2011. szeptember 20.

Félszeg háromszéki kéznyújtás (Az EMNP-vel igen, az MPP-vel nem tárgyalna Tamás Sándor)
Fontos nemzeti kérdésekben szükség lesz az összefogásra – véli Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke, akinek álláspontja különbözik a szövetség országos vezetőinek viszonyulásától: Kelemen Hunorral, illetve Markó Bélával vagy Borbély Lászlóval ellentétben, ő köszönti a frissen bejegyzett EMNP-t, együttműködést keres és ígér.
Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, tudomásul kell vennünk, az RMDSZ-en kívül is van politikai élet – mondta Tamás Sándor, aki szerint bebizonyosodott ugyan, hogy a három évvel ezelőtt bejegyzett MPP csak luftballon volt, ígéreteiket nem tudták beváltani, és ahol döntő pozíciót szereztek, ott nem jobban, de rosszabbul mennek a dolgok, ám ennek ellenére oda kell figyelni a hasonló kezdeményezésekre. Tamás Sándor kiemelte, tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi magyarság szempontjából fontos kérdésekben: a népszámlálás ügyében, a marosvásárhelyi polgármester-jelöltállítás, illetve a parlamenti képviselet kérdésében tárgyalni kell. "Vannak közös pontok, amelyeket meg kell találnunk, s emellett mindenki végezheti a dolgát, építkezhet" – fejtette ki Tamás Sándor. Háromszéken is van olyan település, ahol szükséges az összefogás, például a 99 százalékban magyarok lakta, de több mint másfél évtizede román polgármester által irányított Kőröspatakot csak így lehet visszaszerezni, már meg is állapodtak a helyi MPP-vel és más erőkkel, hogy egyetlen magyar jelöltet indítanak a jövő évi önkormányzati választásokon. Tamás Sándor azt is elmondta, személyesen is jó viszonyban van az EMNP megyei vezetőivel, de Toró T. Tiborral és Tőkés Lászlóval is, elismerte, ez az emberi tényező is befolyásolja az eljövendő együttműködést. Nem ugyanez a helyzet az MPP-vel. "Nem megyünk olyan udvarra, ahol mérgezik a kutat" – fejtette ki, s hozzáfűzte: "Szász Jenővel és a párt háromszéki vezetőivel nem az a legnagyobb gond, hogy már csak alig másfél százalékos a támogatottságuk, hanem az, hogy rendkívül arrogánsak, nehéz velük szót érteni." Kezet nyújt tehát az új pártnak, annak ellenére, hogy az RMDSZ csúcsvezetése igen keményen bírálta az EMNP kezdeményezőit? – tettük fel a kérdést a szövetség háromszéki vezetőjének. "Hát igen, amíg le nem vágják a kezem" – jegyezte meg Tamás Sándor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. szeptember 22.

Bizonytalan az összefogás (Erdélyi magyar együttműködés)
A megyei tanács jövő heti ülésén az MPP ismét kéri a bő két hónapja megfogalmazott, a Hargita megyével közösen szervezett tanácsülésre vonatkozó javaslatának napirendre tűzését – jelentette be Kulcsár Terza József megyei MPP-s önkormányzati képviselő. Függetlenül attól, hogy sor kerül vagy sem Románia regionális átszervezésére, fontos üzenet lenne, ha a két választott megyei testület közösen nyilvánítaná ki, Székelyföld egységes és oszthatatlan régió – hangsúlyozta.
Az MPP háromszéki elnöke elmondta, hogy meglátása szerint az RMDSZ nem hajlandó együttműködni a polgáriakkal fontos nemzeti kérdésekben, s furcsállta, hogy most az új magyar párt, az EMNP bejegyzése kapcsán Tamás Sándor, a szövetség háromszéki elnöke fontosnak tartotta kiemelni, az új alakulattal igen, de az MPP-vel nem tud, így nem is akar szövetkezni. Kulcsár nem látja az EMNP–RMDSZ együttműködés esélyét, hisz már az RMDSZ-en belül is egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el (Tamás egészen mást mondott, mint Kelemen Hunor, Markó Béla vagy Borbély László). Szerinte azért is elképzelhetetlen az említett szövetség, mert az EMNP Tőkés László értékrendjét képviseli, aki mindig következetesen kommunizmusellenes volt, az RMDSZ pedig egy posztkommunista párt. Kulcsár Szász Jenő pártelnök véleményét ismételte el: az EMNP-nek az MPP-vel kellene együttműködnie a magyarság számára fontos ügyekben. Az MPP-n belül sem teljes az egyetértés, Nagy András, a háromszéki szervezet ügyvezető elnöke úgy látja, egy nemzeti minimum mentén megfogalmazott, teljes körű összefogásra van szükség az erdélyi magyar politikában, csak ilyen igen jelentős felhajtóerő szólíthatja meg, fordíthatja vissza a közélethez a kiábrándult tömegeket. Ez a szövetség azonban csak az RMDSZ megújulása után jöhet létre, és erre teremthet lehetőséget most az új párt bejegyzése – vélekedett.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. szeptember 24.

Székelyföldön vannak még csodák
Demény Lajos (1926–2010) emlékére szervezett nemzetközi történészkonferenciát Tüdős S. Kinga sepsiszentgyörgyi történész Oborni Teréz, az MTA Történettudományi Intézete főmunkatársának társszervezésében, a megyeháza támogatásával.
A Székely Nemzeti Múzeumban tartott rendezvény védnöke Egyed Ákos akadémikus és gróf Kálnoky Tibor. A tegnap zárult, Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön című kétnapos konferencia előadói mindannyian kapcsolatban álltak Demény Lajossal, témáik az Erdélyi Fejedelemség végéig terjedő időszakra szorítkoztak.
A rendezvényt köszöntötte Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke. Elmondta, a konferenciával igyekeznek Székelyföld egy másik vetületét az akadémiai szféra figyelmébe ajánlani. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója üdvözlőbeszédében hangsúlyozta, hogy a tudományhoz elengedhetetlen az örök párbeszéd. Kálnoky Tibor így határozta meg a konferencia lényegét: ahhoz, hogy tudjuk, kik vagyunk, tudnunk kell, kik voltunk. A Vekov Károly által a székelység történelmének egyik legjelesebb kutatójaként jellemzett Demény Lajosra egykori munkatársa, Violeta Barbu tudományos kutató emlékezett. A konferencián Kordé Zoltán a székely ispáni tisztség megjelenését igyekezett időben behatárolni, Oborni Teréz a székelység XVI. századi jogi helyzetének hullámzását ecsetelte, Vekov Károly a Tria genera Siculorum kifejezés értelmét kereste, Balogh Judit a székelyföldi udvarházakról mint a nemesi reprezentáció eszközéről tartott magával ragadó előadást, Jánó Mihály a székelyföldi donátorábrázolásokból nyújtott ízelítőt. Egyed Ákos hidvégi Mikó Ferencet és bodoki Mikó Miklóst, Csáki Árpád gróf Teleki Sámuelt, Garda Dezső szárhegyi Lázár Istvánt, Gerebei Sándor II. Rákóczi Györgyöt és székely főembereit, Papp Sándor Mikes Kelement és a törökországi magyar bujdosókat idézte meg. Utóbbi bizonyította, az Oszmán Birodalom az emigráns magyarokat önálló, autonóm közösségként (millet) kezelte. Kiss Erika a fejedelemségkori nemesek kincseiről, főként ötvösmunkákról, Pásztor Emese a főnemesi otthonok házöltözetéről tartott előadást. A székelyföldi borlogisztikáról Csoma Zsigmond értekezett. Hubert Rossel svájci kutató a francia–belga határon levő Thiérache-vidék erődtemplomai és a székelyföldi templomvárak között próbált párhuzamot vonni. Incze Lászlóra, a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum alapítójára özvegye, Szabó Judit emlékezett, kiemelve, egy közösség kallódó értékeit gyűjtötte össze és adta vissza egy nagyobb közösségnek. Csáki Árpád történész és Benczédi Sándor építész az altorjai Apor-udvarház építéstörténetét bemutató előadása közben utóbbi megjegyezte: Székelyföldön vannak még csodák, csak nyitott szemmel kell járni.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. szeptember 26.

Az első székelyföldi Szent Gellért-emlékmű
A magyar haza védelmezőjének, Szent Gellért vértanú püspöknek állított méltó emlékművet Sepsiszentgyörgyön a Szent Gellért Lovagrend erdélyi Márton Áron Tartománya és a megyeszékhelyi Szent Gellért-plébánia közössége.
A szombati búcsús ünnepre Takács Dezső szentszéki tanácsos, plébános a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családügyi püspökét, Bíró Lászlót hívta meg a Szent Gellért és Szent Imre szoborcsoport, illetve a nemrég elkészült templomtorony felszentelésére és megáldására. Bíró püspök az avatóünnepségen kihangsúlyozta, jövőt csak a múltat ismerve, belőle gyökerezve lehet építeni, fontos a szentek életének ismerete, és lényegesek a XXI. század hajnalán épülő templomtornyok, melyek az égre mutatnak. Idén a családok évében – és máskor is – az egyház tanítja a családokat, váljanak az evangélium követőivé.
Az egész alakos szobrot – mely Szent Gellért püspököt ábrázolja, amint átöleli Imre herceget – a dombóvári Varga Gábor szobrászművész és keramikus készítette, a talapzatot Zsók József öntötte, és a budapesti Majoros Lászlónak köszönhetően érkezett Székelyföldre. A búcsúra a Szent Korona Lovagrend képviselői elhozták a Szent Korona másolatát. Antal Árpád polgármester, Tamás Sándor megyeitanács-elnök mellett az ünnepségen részt vett Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, aki hangsúlyozta, az anyaország nagyon figyel Háromszékre, ugyanakkor az összmagyar nemzet ünnepének nevezte a szombati rendezvényt.
Józsa Zsuzsanna. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. szeptember 27.

Szobrot kapott Potsa József főispán (Háromszék vármegye napja)
Régi adósságát törlesztette az utókor: Potsa József, Háromszék vármegye főispánja mellszobrát, Vargha Mihály alkotását avatták tegnap, nem az egykori vármegyeházán, hanem a mai megyeháza előcsarnokában.
A szobrot Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke és Markó Béla miniszterelnök-helyettes leplezte le, a 175 éve született hatolykai Potsa Józsefet Cserey Zoltán sepsiszentgyörgyi történész méltatta. Az avatóra az 1876-ban alakult Háromszék vármegye első közgyűlésének 135. évfordulóján került sor. Tamás Sándor ünnepi beszédében hangoztatta, időszerű volt szobrot állítani, hiszen Potsa József főispánsága idején (1877–1903) fejlődött leghatékonyabban a megye. Az elnök párhuzamot vont Székelyföld, Háromszék akkori és mostani helyzete között, s kiemelte azt a három fontos feladatot, mely ma is időszerű: a kivándorlás megfékezése végett a megye gazdasági fellendítése, a székely termékek számára piac teremtése, a fürdőkultúra felvirágoztatása. Erősödő, gyarapodó, fejlődő Székelyföldet akarunk, és annak kell lennie – zárta szavait a tanácselnök. Markó Béla először Vargha Mihály szobrászművésznek gratulált, utána mondotta el ünnepi beszédét. Kivételesnek nevezte a tegnapi eseményt, mivel királyoknak, fejedelmeknek, hadvezéreknek, íróknak, művészeknek állítunk szobrokat, de közigazgatási vezetőknek ritkán. Potsáról szólva kiemelte, ezt a földet, amely korábban megmutatta, hogy szembe tud szállni az elnyomókkal, a kiegyezés után fel tudta emelni, korszerűsíteni tudta, olyannyira, hogy Székelyföld legpolgárosodottabb térsége Háromszék volt. Cserey Zoltán arról szólt, hogy régi adósságát törleszti az utókor, mert Potsa Józsefet megbecsülték életében, de halála után alakja méltatlanul feledésbe merült. Életében a Székelyek atyjának is nevezték, a székely kérdést úgy igyekezett megoldani, hogy munkához jussanak a mezőgazdaságból, kisiparból kiszorult emberek, ekkor kezdődött a megye iparosítása. Az alkalomra megújult a megyeháza előcsarnoka. A földszinten Háromszék régi térképeinek másolata díszíti a falakat, a bordó bársonnyal burkolt emeleti részen a megyében levő közigazgatási egységek címereit állították ki. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnöke az emeleten adta át az egykori Székely Hadosztály emlékére szánt Árpád fejedelem-díjat, melyet a megyei tanács elnöke vett át. Az adományozó közölte, Hende Csaba magyar honvédelmi minisztert munkája máshová szólította, ám levelet intézett az egybegyűltekhez, s azt felolvasta. A tárcavezető a Székely Hadosztályról írta, akkor szolgált, amikor senki nem akart szolgálni, akkor védte a hazát, amikor már senki nem védte azt. Nem győzedelmeskedett, de megvédte a zászló becsületét.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. október 1.

Főhajtás Incze László emléke előtt (Múzeumi névadás)
Év végéig lezárulhat a jogi eljárás, melynek nyomán néhai Incze László helytörténészről, muzeológusról nevezhetik el a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumot. Ezt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke jelentette ki lapunk érdeklődésére.
Az 1972 márciusában megnyílt kézdivásárhelyi múzeum gyűjteményének és jelenlegi arculatának létrehozása Incze László történelemtanár, muzeológus gyűjtő és múzeumszervező munkájának köszönhető. Irányítása alatt az intézmény folyamatosan gyarapodott, az összegyűjtött értékek megőrzését a politikailag nehéz időkben is vállalta. A diktatúra évtizedeiben a kézdivásárhelyi múzeumnak közösségformáló szerepe is volt, a számtalan kiállításmegnyitó alkalmat adott a helyi képzőművészek, különböző értelmiségi rétegek találkozására, alkotásaik bemutatására, illetve eredményeik ismertetésére. A névadás érdekében aláírásokat is gyűjtöttek, közel négy és fél ezeren támogatták, köztük jeles erdélyi közéleti személyiségek. Az eljárás szerint a megyei tanács névadó bizottsága javaslatot tesz a névadásra, ezt véleményezi a kézdivásárhelyi önkormányzat, majd a prefektúra névadó bizottsága, és azután kerül a megyei közgyűlés elé. "Nem hiszem, hogy bármilyen akadálya lenne a névadásnak, bízom benne, hogy jövő tavasszal, amikor a múzeum fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepeljük, már Incze László Céhtörténeti Múzeum lesz az intézmény neve" – közölte a tanácselnök.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. október 1.

Székelyföld, sorvasztás után fejlesztés
Hét pályázat aláírására érkezett tegnap Sepsiszentgyörgyre Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszter, a tárcavezető többször hangsúlyozta: az idegenforgalmi fejlesztésekkel és infrastrukturális befektetésekkel azt szeretné elérni, hogy Székelyföld az ország mintaszerű régiójává váljék.
Az elmúlt húsz esztendőben a Hargita és Kovászna megyét sújtó tudatos elsorvasztás után készek mindent megtenni azért, hogy az itt élők szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A miniszter asszony a Székelyföld kifejezést többször, tudatosan használta, egyszer sem az "úgynevezett“ szó hozzátoldásával, és a hangsúllyal sem sejtetett idézőjelt. Székelyföldi körútja – tegnap Borszéken járt – második napját a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban kezdte Elena Udrea, onnan átgyalogolt kísérőivel a megyei tanács gyűléstermébe. Beszédében kiemelte, most is, akár minisztersége elején, Székelyföld esélyét a turizmusban látja, tárcája ennek az ágazatnak a kifejlesztésére dolgozott ki stratégiát. Kiemelt fontosságúként a gyógyturizmust említette, de a kiegészítő szolgáltatások is jelentősek, ezért támogatja például Kovásznán a sípálya megépítését, a sugásfürdői befektetéseket, de tervezik a kommandói sikló rendbetételét is. Felemlítette A borvíz útja felélesztését, és dicsérte a népi fürdők rehabilitálására kidolgozott megyei programot. Természetesen, a vendégforgalom fejlesztéséhez szükséges az infrastrukturális befektetés is, utak építése, közművesítés, szociális és sportlétesítmények létrehozatala – tette hozzá. Célja mindezekkel, hogy az elmúlt húsz év során elhanyagolt Székelyföld példaértékű régióvá fejlődjék, ahol az emberek a kornak megfelelő szinten élhetnek – mondta Elena Udrea. "Csodálatos vidék ez, a mi hibánk, ha nem hasznosítjuk mindazt, amit a természet itt alkotott“ – hangsúlyozta. Az elmúlt két év során számos befektetés kezdődött, illetve valósult meg a Székelyföldön, mintegy 400 millió lej értékű pályázat indult be Hargita, és 300 millió lej értékű Kovászna megyében, többnyire európai uniós finanszírozásból. Most pedig, csütörtökön és pénteken a két megyében összesen újabb 130 milliós támogatásról írt alá pályázatokat. Kitért a politikára is: a Boc-kormány olyan jobboldali kabinet, amely a beruházásokba fektetett, az elmúlt fél évben uniós szinten Romániában valósult meg a legtöbb befektetés. Hoztak népszerűtlen intézkedéseket is, de szükség volt rájuk, hogy az ország elkerülhesse a gazdasági összeomlást. "Nem is jön, hogy elhiggyem, mennyi projekt, mennyi fontos dolog valósult meg az elmúlt két évben, pedig sokkal kevesebb pénz állt rendelkezésünkre, mint korábban bármelyik kormánynak“ – zárta beszédét. Az aláírandó szerződéseket Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András polgármester ismertette: a megye egy kisebb, egymillió lej értékű, nyolc turisztikai létesítmény népszerűsítését célzó pályázatot indíthat el, illetve a központi fejlesztési régió legnagyobb értékű, 87 milliós pályázatát, mely a Dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Megyei Kórház felújításának befejezését teszi lehetővé két éven belül, az összeg egynegyedét orvosi felszerelés vásárlására fordítják. Klárik László megyemenedzser a kórházfelújítás kapcsán statisztikai adatot is ismertetett: a központi fejlesztési régióban Kovászna megye lakossága 8,8 százaléknyi, míg az elnyert pályázatok háromszéki részaránya 14,5 százalék. Sepsiszentgyörgy négy pályázatot írt alá ez alkalommal, az integrált városfejlesztési terv utolsó két részét: tizenhét utca teljes felújítására, illetve a Bene-ház restaurálására, vadászati múzeummá alakítására vonatkozót; a sugásfürdői infrastruktúra korszerűsítésének befejezését és a Néri Szent Fülöp multifunkcionális központ megvalósítását lehetővé tevőt. A négy pályázat összértéke 25 millió lej, fele a város egyévnyi költségvetésének – tette hozzá a polgármester. A hetedik pályázat ismertetésére később került sor, Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester az aláírások előtti pillanatokban nem jutott szóhoz, utólag mondhatta el, hogy egy néhai hőközpontban a sepsiszentgyörgyi vállalkozói inkubátorházhoz hasonló létesítményt hoznak létre uniós pályázatból. A sajtó faggatására Elena Udrea elmondta, miért használja a Székelyföld kifejezést: annál sokkalta súlyosabb gondok vannak az országban, mintsem ilyesmikkel kelljen foglalkozni, ha jobban odafigyelnének a politikusok arra, amiket mondanak, ha a valóban fontos dolgokról beszélnének, semmi sem lenne ennyire bonyolult, mert végső soron az emberek gondjai ugyanazok mindenütt, itt talán egy kicsit nagyobbak az elmúlt húszesztendei tudatos elsorvasztás miatt. "A valós gondokat az álproblémák elé kéne helyezni“ – toldotta meg. A miniszter látogatása a Mihai Viteazul tér megtekintésével folytatódott, majd, a tervezett programtól eltérően, nem a Székely Mikó Kollégiumba mentek, hanem Sugásfürdőre. Ott A borvíz útja programban elkészült kezelőközpontot nézte meg a miniszter asszony, majd a frissen leterített, még gőzölgő aszfalton az üdülőtelep másik részébe sétáltak át, a Görgő Panzióban kávé s kupica szilvapálinka mellett egyeztetett az elöljárókkal leendő programokról.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. október 6.

Ismét Szonda Szabolcs a könyvtárigazgató
A Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére meghirdetett versenyvizsga lezárult, az egyetlen jelölt kitűnő eredményt ért el, tegnaptól ismét Szonda Szabolcs az intézményvezető – jelentette be tegnap Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, megismételve korábbi nyilatkozatait: egy 75 százalékban magyar lakosságú megyében, egy 85 százalékban magyarul olvasó közönség számára olyan igazgatóra van szükség, aki alaposan ismeri a magyar nyelvet és kultúrát.
Szonda Szabolcsot egy feljelentés nyomán indult hároméves pereskedés után kellett leváltani, a bíróság ugyanis igazat adott a külföldön főként nemzetféltéssel foglalkozó Dan Tănasă érvelésének, aki szerint diszkriminatív a magyarnyelv-ismeret megkövetelése Romániában. A könyvtárat a döntés után három hónapig ideiglenes megbízott ügyvezető irányította, a fenntartó megyei tanács pedig új versenyvizsgát írt ki, amelyre egyedül Szonda Szabolcs jelentkezett. Ezúttal a feltételeket úgy fogalmazták meg, hogy a románon kívül két, az Európai Unióban hivatalosan használt nyelvet is ismernie kell a pályázónak, Szonda pedig a magyar és az angol tudását igazolta oklevelekkel. Ezenkívül ötéves menedzseri tervet nyújtott be, amire 9,96-os értékelést kapott, a tegnap délelőtti szóbelin pedig 10-est, így újbóli kinevezése már támadhatatlannak látszik. Terveiről a tegnapi sajtótájékoztatón csak annyit mondott, hogy a könyvtár közösségi tér, és a közösség szolgálatában nem zárkóznak el semmilyen kulturális kezdeményezéstől. Eddigi munkáját – 2008 ősze óta áll az intézmény élén – Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester is méltatta, sok közös programot indítottak el, és további terveik is vannak, nem kell törődni a kutyák ugatásával, a karaván halad. A románoknak saját jelöltjük sem volt, egyszerűen csak meg akarták nehezíteni a magyar közösség helyzetét, mérgezni akarták a román–magyar viszonyt, és talán az sem tudatosult bennük, hogy a legtöbbet Romániának ártanak az ilyen mondvacsinált ügyekkel: csak azt bizonyítják, hogy a kisebbségi jogok nem biztosítottak, a másfél milliós magyarság még mindig másodrendű állampolgár – vélekedett. Sajnos, a kétnyelvűség errefelé még nem természetes, még messze vagyunk attól, hogy az állam a központi költségvetésből támogassa a kisebbségek nyelvhasználatát, mint Dél-Tirolban vagy Finnországban, de olyan megyében, régióban élünk, ahol saját elképzelésünk szerint alakíthatjuk a közéletet, és mi szeretnénk a magyar nyelvet minél szélesebb körben hivatalosítani Székelyföldön – tette hozzá Tamás Sándor, aki azt is elmondta, hogy az ügynek koránt sincs vége: Dan Tănasă és Dan Suciu (utóbbi a baróti polgármester tanácsadója) ellene is büntetőeljárást kezdeményezett, mert állításuk szerint Szonda háromévi fizetésével megkárosította az államot. A kivizsgálás folyamatban, de meghátrálni nem fognak – szögezte le. Kár, hogy a volt prefektus a provokátorok mellé szegődik, kár, hogy a román igazságszolgáltatás semmibe veszi a nemzetközi és hazai jogszabályokat – többek között az Európai Unió kisebbségi jogokra vonatkozó keretegyezményét, de a román könyvtári törvényt is –, és kár, hogy alkotó energiák vesznek el ilyen hadakozásokban, de mindez hiábavaló volt, nem ért célt az ijesztgetés – mondta végül. Szonda Szabolcs költő, író, műfordító 1974-ben született Sepsiszentgyörgyön, a bukaresti hungarológia tanszéken diplomázott, később ott is tanított. Több kötete jelent meg, kulturális lapok, mellékletek szerkesztőjeként is dolgozott.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. október 7.

Magyarellenes igazságszolgáltatás (Kettős mérce a román bíróságon)
A román igazságszolgáltatás részrehajlásáról, az elfogult ítéletekről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Két, majdnem egy időben érkezett végzést hasonlított össze: június végén kapta meg a döntést, mely értelmében megkímélik a börtöntől, de pénzbírságra büntetik, amiért levetette a román zászlót a Lábas Házról, pár nappal később pedig válaszoltak Tamás Sándorral közösen megfogalmazott feljelentésükre: nem találták bűnösnek azokat a filmfelvételről azonosított fiatalokat, akik meggyalázták Gábor Áron kökösi emlékművét.
A Lábas Ház zászlójának esetében a brassói román ügyész indoklása a következő: mivel két kiskorú gyermek eltartója, és nem visszaeső, azt javasolja, ne börtönbüntetéssel sújtsák Antal Árpád polgármestert, hanem a maximális pénzbírsággal. Elítélendőnek találták, ahogy a romániai hivatalos jelképekhez viszonyul. Antal Árpád kiemelte, a törvények valóban lehetővé teszik, hogy a civil szervezetek székházukra kitegyék a román zászlót, ám a Mihai Viteazul Szövetség egyetlen szobát kapott a Lábas Házban, azt ingyen használta, elvárták volna tőlük, hogy konzultáljanak a többi, ott székelő szervezettel, illetve a tulajdonos önkormányzattal. A levétellel azt akarták elkerülni, hogy mindenki oda és olyan zászlót biggyesszen ki, ahova és amilyent akar – mondotta. Ezt találta sértőnek, román jelképeket gyalázónak a bíróság. Ezzel szemben semmi elítélendőt nem láttak abban, hogy részeg fiatalok levizelik, ürülékkel kenik be Gábor Áron kökösi sírját, és egyértelmű üzenetként is megfogalmazzák, "a magyaroknak" szánják gesztusukat. A Facebook közösségi portálon népszerűsített filmecske szereplői ellen feljelentést tett Antal Árpád és Tamás Sándor emlékműgyalázás, közszeméremsértés, csendzavarás és diszkriminációra való felbujtás miatt, ebben az esetben azonban a bíróság nagyon engedékenynek bizonyult. Az ügyészi indoklás szerint az amúgy név szerint azonosított fiatalok alkoholos befolyásoltság alatt cselekedtek (ezt ő enyhítő körülménynek tekinti, amikor a jog általában súlyosbítónak), tettüket nem lehet sértőnek és diszkriminációra való felbujtásnak tekinteni – áll az ítéletben. Ez esetben az ügyészség nem javasolta a bűnvádi eljárás elindítását. Antal Árpád szerint a két ítélet összehasonlításából következik: a román igazságszolgáltatásban tapasztalható a magyarellenes hangulat, elmondta, keresi a lehetőséget, hogy a két döntést európai fórumoknak is bemutassa. Felhívta a figyelmet, pár tucatnyi itt élő román folyamatosan mérgezi az együttélést, név szerint is megemlítette a notórius feljelentőket: Dan Tănasă, Dan Suciu, Ioan Lăcătuşu, Maria Peligrad és Codrin Munteanu, akik állandóan provokálnak, románellenesnek akarják beállítani a magyar város- és megyevezetőséget. "Mi csak a magyar érdekeket próbáljuk érvényesíteni, nem a románság ellenében" – fogalmazott Antal Árpád. Hozzáfűzte: bosszantó, hogy "mások" ezeket az embereket támogatják, utalt a Dan Suciut alkalmazó baróti polgármesterre. Tamás Sándor megyeitanács-elnök szerint a "lejárt szavatosságú MPP-s politikusok" támogatják "ezeket", míg ők azon dolgoznak, hogy pályázatokat készítsenek, pénzt hozzanak a megyének. Antal Árpád úgy látja: nem véletlen mindaz, ami történik, nagyon nagy a nyomás Sepsiszentgyörgyön, hiszen Erdélyben a legnagyobb magyar többségű várossá vált, sokan dolgoznak azért, hogy ez megváltozzék.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. október 7.

Antal Árpád: magyarellenes az igazságszolgáltatás
Magyarellenes hangulat uralkodik a román igazságszolgáltatásban – állapította meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján két ügyészségi végzést hasonlított össze, hogy így illusztrálja: különböző elbírálásban részesülnek a magyarok, illetve a románok.
A polgármestert ezer lej bírságra ítélte az ügyészség, amiért a Lábas ház homlokzatáról levétette az egyik román alapítvány által önkényesen kitett román zászlót, miközben a kökösi Gábor Áron-emlékművet meggyalázó román fiatalok ellen nem indítottak eljárást. Antal Árpád hangsúlyozta, a két döntést egymás mellé teszik, ezekhez csatolják Szonda Szabolcs megyei könyvtárigazgató meghurcoltatásának dokumentumait, és az európai fórumokhoz fordulnak.
A polgármester elmondta, az ügyészség úgy ítélte meg, ő megsértette a román nemzeti szimbólumokat, visszaélt hivatalával, amikor a Lábas ház homlokzatáról levetette a román zászlót. Az elöljárót a Mihai Viteazul Alapítvány jelentette fel, amely néhány évvel korábban azért kardoskodott, bontsák le a műemlék épületet, hogy jobban érvényesüljön az ortodox katedrális. Antal Árpád hangsúlyozta, a civil szervezetek valóban kitehetik a román zászlót a székházukra, de az önkormányzat nem az egész Lábas házat adta át az alapítványnak, hanem egy termét. Nem a zászlóval van a gond, hanem az eljárással, magyarázta az elöljáró. Antal Árpád megtámadta az ügyészség határozatát, ám visszautasították a keresetét. A kökösi emlékművet meggyalázó fiatalokról viszont megállapítja az ügyészség, hogy tettüket alkohol hatása alatt követték el, ezért ellenük nem indul eljárás.
Mint arról beszámoltunk, a tavasszal Antal Árpád és Tamás Sándor büntetőjogi feljelentést tett három férfi ellen, akik meggyalázták az 1849-es kökösi csata helyszínén álló Gábor Áron-emlékművet, az erről készült filmfelvételt pedig feltöltötték egy videómegosztó portálra. „A magyaroknak” című félperces felvételen az látható, amint egy férfi vizel az emlékmű előtt, egy másik pedig a meztelen fenekét fordítja a márványtábla felé. Antal Árpád polgármester és Tamás Sándor háromszéki tanácselnök csütörtöki sajtótájékoztatójukon kifejtették, néhány tucatnyi románt nem a békés együttélés érdekel, és ha a székelyföldi politikusok reagálnak a támadásaikra, románellenesnek titulálják őket. Újságírói kérdésre a két politikus elmondta, Dan Tănasă, Dan Suciu, Codrin Munteanu, Ioan Lăcătuşu, Maria Peligrad neve szinte minden ellenük irányuló feljelentésben szerepel, az önkormányzatok átlag napi egy beadványt kapnak tőlük a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést szabályozó 544-es törvény alapján.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

2011. október 11.

Dúl a feliratháború (Kötelező a magyar elnevezés használata)
A kormányhivatalokban és a dekoncentrált intézményekben is kötelező a magyar feliratok használata – ezt válaszolta az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala Kovászna megye prefektusának kérdésére. György Ervin a közigazgatási törvény értelmezhetősége miatt fordult a bukaresti intézményhez, végre tisztázandó, milyen épületeken, hivatalokon kötelesek feltüntetni a hivatalos jelzéseket egy nemzeti kisebbség anyanyelvén.
A prefektus tegnap újabb körlevélben szólította fel az összes intézményt, hivatalt, használják a magyar nyelvet is tábláikon, megnevezéseikben, mert ez törvény által előírt kötelességük. György Ervin elmondta: egyfajta tábla- és feliratháború indult meg Sepsiszentgyörgyön, most már nem csak román feljelentők bombázzák észrevételeikkel, de beindult a magyar gépezet is, magánszemélyek, hivatalosságok egyaránt küldik jelzéseiket, nemcsak a magyar elnevezés hiányát észrevételezik, de fotókkal illusztrálják, hol rozsdás a tábla, hol kopott a román lobogó. Ebbe a sorba állt be Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor megyeitanács-elnök is. György Ervin, Kovászna megye prefektusa mindezt a jövő évi választások számlájára írja, kampány közeledtével mindig "élénkül a feljelentés-forgalom", román és magyar rész egyaránt politikai tőkét kíván kovácsolni a zászlós, táblás, feliratos problémákból. "Lassan-lassan megoldódnak ezek a kérdések, a dekoncentrált intézményekre is kikerülnek a magyar elnevezések" – mondotta György Ervin. A kormánybiztos hozzátette: a feljelentgetősdi elsősorban a politikusokat foglalkoztatja, nem hiszi, hogy az embereknek ez lenne a legnagyobb gondjuk, ezt tartanák a legfontosabb megoldatlan kérdésnek.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. október 13.

Magyar napok Szebenben
A medgyesi Traube Művelődési Házban tartott ünnepélyes megnyitóval pénteken kezdődik a XIII. Szeben Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat, a Szeben megyei magyar közösség legnagyobb és legátfogóbb kulturális rendezvénye.
A megnyitón részt vesz Kelemen Hunor, Románia kulturális minisztere, az RMDSZ elnöke, Winkler Gyula az RMDSZ európai parlamenti képviselője, Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Széll Lőrinc az Országos Ifjúsági Hatóság alelnöke, Teodor Neamţu Medgyes polgármestere.
A szervezők közleménye szerint az eseménysorozat új dimenziókat ölt, idén ugyanis tíz, magyarok által is lakott településen, 19 helyszínen, közel 30 eseményre látogathatnak el az érdeklődők. „A tíznapos rendezvénysorozat műsorai mindenkihez szólnak, fiatalokhoz és idősekhez, gyermekekhez és felnőttekhez, mindenkihez, aki kedveli a magyar hagyományokat, a kultúrát és a zenét” – fogalmaznak közleményükben a szervezők.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. október 24.

Székelyföldre irányítani Nyugat figyelmét
Elemzések a Székelyföldről címmel tartott műhelykonferenciát a román kormány égisze alatt működő, kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) Kovászna Megye Tanácsának támogatásával az árkosi Európai Tanulmányok Központjában szombaton.
A tudományos ülésszakon a Székelyföldhöz kapcsolódó témájú szakdolgozatokat, többnyire friss doktori disszertációk összegzését mutatták be fiatal kutatók, főleg Pécsett a Regionális Politikai és Gazdaságtani Doktori Iskolában és Kolozsváron tudományos fokozatot szerzett szakemberek. Az előadók között egyetlen háromszéki sem akadt.
Kutatóiroda Sepsiszentgyörgyön
Bognár Zoltán kolozsvári kutató felvezetőjében elmondta, a konferencia a két intézmény együttműködésének köszönhető, egy folyamat része, melynek eredménye az NKI majdani székelyföldi fiókjának létrejötte. Ifj. Nagy Benedek csíkszeredai egyetemi adjunktus abban látja a konferencia lényegét, hogy azok a kutatók, akik Székelyfölddel foglalkoznak, s nagyjából ismerik is egymást, tájékozódjanak egymás munkásságáról, elinduljon közöttük a szakmai kommunikáció. Tamás Sándor megyeitanács-elnök kifejtette, céljuk az NKI kutatásainak Székelyföldre való összpontosítása. Hozzátette, a székelyföldi iroda jogilag létrejött, a megyei tanács erről határozatot hozott. Fizikailag most véglegesítik: a megyeháza által átadott irodahelyiségben már csiszolják a parkettát, s egy tárgyalótermet is rendelkezésükre bocsátanak. Tartalmilag kell feltölteni az irodát, a Székelyfölddel foglalkozó kutatások gyűjtőhelyévé kell válnia, de erősíteni kell a Székelyföldre irányuló kutatásokat, és ugyanakkor új pályákat is kell nyitni – fogalmazott az elnök, hozzátéve: elsődleges cél Székelyföld területi autonómiájának szakmai alátámasztása, továbbá a nyelvi jogok körének bővítése.
Kutatási témák
Kiss Tamás, az NKI tudományos titkára elmondta, évek óta törekedtek arra, hogy az intézet Székelyföldön erősítse jelenlétét, kutatási területeik egy része székelyföldi témájú. Fontosnak tartja, hogy az iroda Sepsiszentgyörgyön nyílik, ez stratégiai döntés volt – tette hozzá. A mostani konferencia feladatként a székelyföldi kutatóhálózat feltérképezését nevezte meg, tudni kell, mely témákat sikerült lefedni és melyek hiányoznak. A székelyföldi kutatások eredményeiből kiadványsorozatot terveznek. Évente három-négy kötet kiadására van lehetőségük. A szerkesztőbizottság tagjai: Lőrincz D. József, Horváth Gyula, Benedek József, a régió és a társadalomtudományok szakemberei. Reményeik szerint már jövőben be tudják mutatni az első termékeket. A székelyföldi fiók kutatási feladatai között az autonómiakérdés és a turizmus fejlesztése mellett a romastratégia és a migráció megállítása is szerepel – mondotta. Tudja-e a székely társadalom a magyar intézményrendszeren keresztül integrálni az itteni cigányokat? – az egyik megválaszolandó kérdés. A másik: mivel tudják itthon tartani a fiatalságot? Erre a kutatásra már szövetkeztek a budapesti Kisebbségkutató Intézettel, a sepsiszentgyörgyi és a Hargita megyei önkormányzattal.
Gyors sikert akarnak
Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgatója felelevenítette, hogy Kolumbán Gábor elnöksége idején Hargita Megye Tanácsának támogatásával létrehozták a Székelyföld 2000 kutatócsoportot, mely Székelyföld fejlesztési stratégiájának tudományos megalapozásáról állított össze kötetet, mely a Kárpát-medence régiói című, mára tizenkét kötetre bővült sorozat első kiadványa, jelentős tudományos eredmény.
Soron következő feladatként a székelyföldi közösségnek a következő európai uniós programozási szakaszra való felkészülését jelölte meg a főigazgató. Az első periódus kedvezőtlen tapasztalatokat szült nemcsak Székelyföldön, hanem az újonnan csatlakozott keleti térségben mindenütt. Arra számítottak, hogy az EU nem más, mint a támogatások lehívásának politikai kerete, nem gondoltak arra, hogy ezeket az EU-s támogatásokat saját elgondolású fejlesztésekhez igazítsák. Azért fontosak a kutatások, mert okulva a tapasztalatokból, a következő periódusban fel lehet készülni az EU-s források lehívásához szükséges programokra. Paradigmaváltásra van szükség, hangsúlyozta az előadó, hozzátéve, Székelyföld akkor lesz sikeres régió, ha olyan gazdaságpolitikát folytat, mely saját energiából táplálkozik, s a fejlesztési támogatásokat kiegészítő forrásként használja. Horváth Gyula elmondta, a kutatók idealisták, arra számítottak, először elkészül egy alapos Székelyföld-fejlesztési stratégia, s az annak megvalósításában szerepet vállalók elsajátítják ennek tételeit, a politikusok csak utána léphetnek színre. Nem így történt, mert a politikusok azonnali sikerre vágynak, s még mielőtt valami kézzelfogható eredmény született volna, telekürtölték a világot azzal, hogy készül Székelyföld fejlesztési koncepciója. A hírre reagáló vitában a tudomány nem tudott pontos választ adni a felmerült kérdésekre. A döntést előkészítők, a döntéshozók és a tudomány közötti sokkal tartalmasabb kölcsönhatásokra lenne szükség – mondotta a szakember. Fontos, hogy megfogalmazódjék a térség igénye a leendő kutatási feladatokról, ám ne a politika adja a megrendeléseket, mert a tudomány autonómiája nem sérülhet. De szükség van a párbeszédre – tette hozzá. A szakember az illetékesek figyelmébe ajánlotta, arra törekedjenek, hogy Székelyföldet regionális kutatási témaként ismertessék meg a nemzetközi tudományos közvéleménnyel, mihamarabb jelenjék meg nyugati tudományos folyóiratokban is. Ennek a szereplésnek közvetve gazdaságfejlesztő ereje is lehet, magyarázta, hozzátéve, a tapasztalok azt mutatják, hogy a nemzetközi szaklapokban szereplők felkeltik a befektetők érdeklődését, mert a nyugatiak komolyan veszik a szakirodalom megállapításait
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. október 25.

Székely policy – Döntéselőkészítés a feladat: kisebbségkuttaó iroda nyílik Sepsiszentgyörgyön
Regionális kutatások terén sok szakember van, csak eddig a politikai elit nem hallgatta meg, mit mondanak.
Fiókirodát nyit a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Tanáccsal együttműködésben, amelynek vezetője Bognár Zoltán politológus lesz. A székelyföldi kutatókat összefogni kívánó új műhely október 22-én Árkoson konferenciát szervezett Elemzések a Székelyföldről címmel.
Gyakorlatorientált, fejlesztéspolitikai szempontból hasznosítható kutatásokkal kívánnak foglakozni, ún. policy papereket, azaz közpolitikai-stratégiai ajánlásokat is írnának.
A sepsiszentgyörgyi iroda a megyei tanács épületében kap helyet, és a helyi politikai vezetőkkel működik együtt elsősorban régiófejlesztéssel kapcsolatos kutatások kapcsán. Fő feladatai közé tartozik majd a politikai döntéselőkészítés, a kutatások „lefordítása” a politikusok számára.
A műhely fontos bázisa lehet majd a környékbeli kutatóknak, hiszen a kolozsvári anyaintézmény révén hozzáférése lesz a nemzetközi hálózatokhoz, szakirodalomhoz. Egyfajta hálózatalakító, szervező szerepe is lesz a térségben – magyarázta Bognár Zoltán.
A megyei tanács infrastruktúrát és helyiséget, a kisebbségkutató intézet pedig szakmai hátteret biztosít az irodának. Projekt alapon, azaz közös megegyezés alapján különítenek el az intézet költségvetéséből összegeket kutatásra. Mivel a közintézményeknél létszámstop van, nem tudnak külön alkalmazottakat felvenni – magyarázta a Transindex kérdésére Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári intézet Tudományos Tanácsának tudományos titkára.
Az iroda például segítséget nyújthat abban is, hogy ha adott tematikában van szükség szakértői tanulmányra, összehozza a „megrendelőt” a kutatóval, emellett azonban meghatározza azokat a fő kutatási irányokat is, amelyek közép- vagy hosszútávon a helyi elitet a döntéselőkészítésben segítik. „A saját kutatásokat is megpróbáljuk ezekbe az irányokba csatornázni, tehát kimondottan olyan témákra ráállni, amelyek közpolitikailag hasznosíthatóak a helyi önkormányzatok által” – tette hozzá Kiss.
Máris körvonalazódott néhány irány: Bognár kutatási témája a világban működő autonómiamodellek, -koncepciók, ez lesz az egyik tematika. Egy másik fontos, alapkutatásokat is igénylő téma a romapolitika, egy székelyföldi romastratégia előkészítése, amellyel többek közt Fosztó László szociálantropológus foglalkozik majd.
A migráció és a családpolitika is lényeges kutatási terep. Az a kérdés, a megyei és helyi önkormányzatok hogyan tudjanak családbarátabb környezetet kialakítani a térségben, ugyanis kisebbségi közösségekben leginkább ez az eszköz áll a népesedéspolitika rendelkezésére. Konkrétan arról van szó, az intézményeket családbaráttá kell tenni, pl. rendezni a bölcsődék helyzetét, olyan szolgáltatásokat teremteni, amelyek a gyerekvállaló családok és elsősorban a nők helyzetén javítanak. Ez a téma Kiss szerint az európai finanszírozók számára is támogatásra érdemes lehet, nemzetpolitikai szempontból pedig elementáris érdeke lenne a székelyföldi közösségnek.
A kisebbségkutató intézetnél decemberben véglegesítik a jövő évi kutatási terveket, azelőtt a Kovászna megyei féllel konzultálnak, és eszerint alakítják a 2012-es évi prioritási listát. Jövőben a nagyváradi Szacsvay akadémiához hasonlóan terveznek Kovászna megyében egy olyan előadás- és beszélgetéssorozatot, ahol a legfontosabb erdélyi társadalmi témák kerülnek terítékre a nagyközönség számára is érthető módon, a romakérdéstől a migráción keresztül a demográfiáig és az erdélyi elit szerveződéséig – mondta el a jövő évi tervekről Kiss Tamás.
A sepsiszentgyörgyi műhely természetszerűleg együtt kíván működni minden, a térségben dolgozó kutatóval és más műhelyekkel, így a csíkszeredai Sapientia körül szerveződő csoportokkal is. A konferencián egyébként több csíkszeredai előadó is részt vett.
Előadást tartott Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgatója is, aki több mint egy évtizede az erdélyi regionális politikával foglalkozó kutatók szakmai mentora a pécsi Regionális Politikai és Gazdaságtani Doktori Iskola tanáraként.
A Transindexnek adott nyilatkozatában az akadémikus kiemelte: mindeddig nem igazán volt példa arra az erdélyi kutatóműhelyek esetében, hogy döntéselőkészítő, gyakorlatorientált kutatásokkal foglalkozzanak. „Magyarországon a határon túli tudománytámogatásnak van egy tradicionális menetrendje, miszerint támogatni kell az irodalom-, nyelv-, történelemtudományt, kurrens tudományként pedig a szociológiát. Én állandóan azt szorgalmazom, hogy a közgazdaság-, politika- és jogtudományt is támogatni kell, és főképp azokat az ágait, amelyek a gyakorlat számára fontos eredményeket produkálhatnának” – érvelt Horváth. Másfelől fontos, hogy a magyar közösség vezetői is megfogalmazzák az igényüket az ilyen típusú kutatások iránt, hogy milyen feladatok megoldását igényelnék a kutatóktól. Jelenleg ugyanis nincs szoros interakció a politikai elit és a kutatói elit között – tette hozzá.
Székelyföld fejlesztési stratégiájának ügyében Horváth szerint 10-12 év óta ugyanaz a gond: van egy fiatal kutatógárda, aki végzi a regionális kutatásokat, eredményeket ér el, ám arra panaszkodik, hogy ezeket az eredményeket nem látja hasznosíthatónak, pontosabban nem érzi, hogy a magyar politikai döntéshozók igényelnék ezen eredmények hasznosítását.
„Most el kell kezdeni nagyon hangsúlyosan készülni a 2014-től esedékes új európai uniós programozási időszakra, amikor szerintem nem az lesz a kérdés, hogy mekkora összeget kaparintunk meg az uniós alapokból, hanem az, hogy ezt milyen feladatok finanszírozására tudjuk fordítani. Panaszkodnak mindenhol arra, hogy nem sikerül az uniós forrásokat lehívni, kicsik az abszorbciós ráták – 2014-től nem ez lesz a kérdés, hanem hogy milyen feladatokat tudunk finanszírozni” – magyarázta az akadémikus.
„Ahogy látom az egyes országok politikusi körét, egyelőre hiányoznak azok az ismeretek, amelyek alapján ezt az új paradigmát operacionalizálni tudnák. Ezért van szükség regionális kutatási ismeretekre.
Azok a régiók lesznek versenyképesek, ahol ez az ismeret megvan, ahol már készülnek az új fejlesztési stratégiák kidolgozására, ahol megfogalmazzák a feladatokat, az erőforrásokat alaposan felmérik, és ahhoz próbálják az uniós forrásokat társfinanszírozásként megszerezni” – tette hozzá.
A versenyképes Székelyföldhöz jó esély egy regionális tudományokban jártasságot szerzett fiatal kutatógárda megjelenése is – hangsúlyozta. Ezek a kutatók fokozattal rendelkeznek, ismerik az uniós regionális fejlődés sajátosságait, az EU strukturális politikájának jellemzőit. Ám ezek az ismeretek elszigetelten vannak jelen, nincsenek meg azok a hidak, amelyek ezeket az ismereteket átadnák a döntéshozó köröknek.
„Új kutatási programokat kellene indítani, és az irányok megfogalmazásában a helyi szereplők véleményét is ki kell kérni. Mondják meg, melyek azok a feladatok, amelyekben igénylik a tudomány állásfoglalását. Másfelől a politikai szereplők befogadóképességét is kéne erősíteni” – mondta. A tudomány nem képes mérlegelni olyan tényezőket, ami a politika feladata, az érdekharmonizáció nem a tudomány dolga. Ám a politikusoknak mérlegelniük kellene a tudomány érveit, több szakértőt meghallgatniuk, és utána dönteniük a sarkalatos kérdésekben.
A kisebbségkutató intézet székelyföldi „terjeszkedésének” egyébként nem ez az első momentuma, a kolozsvári műhely többször működött már együtt székelyföldi önkormányzatokkal, főleg Hargita megyében.
A fiókintézmény égisze alatt évente 3-4 Székelyfölddel kapcsolatos kötet publikálását tervezik, javarészt PhD dolgozatokra alapozva. A kötetekért felelős szerkesztőbizottság tagjai: Benedek József, Horváth Gyula és Lőrincz D. József. Az árkosi konferencián is bemutatott dolgozatok többek közt a humántőke-beruházás és migráció kérdéseit, a székelyföldi turizmus fejlesztési lehetőségeit, a pénzügyi szektor hatását a székelyföldi gazdasági helyzetre vagy Székelyföld területi megközelíthetőségének (út, vasút, reptér stb.) hatásvizsgálatát tematizálták.
Tamás Sándor: gyakorlati eredmények kellenek
„Szükség van egy olyan helyre, ahol a Székelyföldről szóló tanulmányok összegyűlnek. Ettől az irodától azt várjuk el, hogy megerősítse a régiót érintő kutatói munkát, valamint az autonómia és a nyelvi jogok terén olyan műhelyként működjön, amely az Európai Unióban elfogadott és működő kisebbségi struktúrák honosításához szolgáltathat alapot. Olyan gyakorlati eredményekhez kell vezessen ez a munka, mint amilyent Brüsszelben lehet megtapasztalni: konkrét példaként, ott egy gyógyszeres doboz feliratozása három nyelven történik, míg nálunk csupán egy nyelven” - mondta az árkosi konferencia megnyitóján Tamás Sándor megyei tanácselnök. (közlemény)
Transindex

2011. október 27.

Kihelyezett irodát nyit Székelyföldön a román Nemzeti Kisebbségkutató Intézet
Székelyföldi kihelyezett irodát nyit Sepsiszentgyörgyön a román Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, amelynek új területi központja regionális kutatásokkal foglalkozik majd.
Bognár Zoltán politológus – akit a kihelyezett iroda vezetésével bíztak meg – az MTI-nek szerdán elmondta: a Kovászna megyei tanács a kolozsvári székhelyű állami intézet kérésére már kijelölte azt az irodát, ahol működni fog a sepsiszentgyörgyi központ. Jelenleg folyamatban van az iroda felszerelése, valamint a kezdeti intézményépítéshez szükséges tervezés. Az iroda várhatóan a jövő év elején hirdeti meg első kutatási programját – mondta az irodavezető.
Bognár Zoltán szerint azért biztosít a kisebbségkutató intézet jogi keretet ennek az irodának, mert Romániának olyan régiójáról van szó, amelyben a lakosság többségét a magyar nemzeti kisebbség alkotja. Terveik szerint valamennyi olyan témát górcső alá vesznek, amelyek Székelyföldet érintik és kisebbségpolitikai vetülettel rendelkeznek. A kutatásaik egyebek között a romapolitikára, az etnikumok közötti viszonyokra terjednek ki, de a régiófejlesztés kérdéskörével és a közigazgatás működésével is foglalkoznak.
Az iroda megnyitását kezdeményező Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta: azért van szükség egy ilyen iroda működtetésére, mert nem elég, hogy csak a politikusok vázoljanak fel megoldásokat a székelyföldi gyakorlati problémákra. Hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a tudományos kutatás ösztönzésére is szükség van.
MTI
Erdély.ma



lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 1441-1461




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék