udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1950 találat lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 1921-1950

Névmutató: Borbély László

2004. december 28.

Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2004. december 29.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kulturális, oktatás-ügyi és európai integrációs tevékenység koordinációjával megbízott államminiszter dec. 28-án megkapta a parlament szaktestületeinek támogatását. A szenátus és a képviselőház kulturális, oktatásügyi és európai integrációs bizottságai 57 "igen", 15 "nem" szavazattal és 6 tartózkodással elfogadták államminiszteri kinevezését. Leszögezte, nem támogatja a piacgazdasági elvek alkalmazását a kultúra területén. "A kulturális értékeket, az alkotást meg kell védeni a szabadpiaci körülményektől", tette hozzá Markó Béla. A meghallgatáson Markó kifejtette, szükség van a kulturális autonómiák rendszerére, de az etnikai autonómiát nem tartotta kívánatosnak. Tervei között szerepel az egyetemi autonómáról szóló törvényes keret alkalmazása és szükségesnek tartja a felekezeti oktatás lehetővé tételét. A szakbizottságok elfogadták Borbély László (27 igen – 2 nem), Nagy Zsolt (32 igen – 8 tartózkodás) és Winkler Gyula (48 igen – 2 tartózkodás) miniszteri kinevezését is, ez utóbbi az ellenzék elismerését is kivívta. /Markó: Más szabályok érvényesülnek a kultúrában, mint a gazdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Magyar miniszterek Románia új kormányában: Markó Béla államminiszter (miniszterelnök-helyettes) 1951. szeptember 8-án Kézdivásárhelyen született, 1974-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karán, magyar–francia szakon. 1976–1989 között a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó című irodalmi folyóirat szerkesztője; 1990-től a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1989–1990 a Maros megyei RMDSZ alelnöke; 1990–1992 a szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1992 – az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke; 1992–1996 a szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1993-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Írói tevékenység: Több verseskötet; gyermekverskötet, esszé- és tanulmánykötet. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter 1971. június 21-én Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a Műszaki Egyetem végzett, mérnök, rendszer- és számítógép tudomány, informatika. Továbbképzésben vett részt Washingtonban és Budapesten. 1995–1999 az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az ifjúsági főosztály vezetője; 1999–2003 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2003–2004 – az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködési programjának koordinátora. 1998–2003 – az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában; 2003. október – az alkotmánymódosító népszavazást előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – az önkormányzati választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – a parlamenti választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője. 2004 – a Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési tárca nélküli miniszter Marosvásárhelyen született 1954. március 26-án. Temesváron véezte az egyetemet, majd Bukarestben a Közgazdaságtudományi Egyetemen posztgraduális képzés. 1990–1994 – Maros megyei RMDSZ-elnök; 1990–1996 –képviselő, 1991–1994 – a képviselőházi RMDSZ frakció alelnöke; 1994–1996 – a képviselőház jegyzője, 1997–2000 államtitkár – Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium; 1998 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2000-től képviselő.A 2002/2003-as tanévtől óraadó tanár a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Humán Tanszékén. Winkler Gyula kereskedelmi tárca nélküli miniszter 1964. március 14-én született Vajdahunyadon. Temesváron végzett, majd külföldön továbbképezte magát. Vajdahunyadon volt fejlesztési igazgató. RMDSZ Hunyad Megyei tanácsának tagja, Hunyad megyei alprefektus, az RMDSZ parlamenti képviselője (2000–2004). /Magyar miniszterek Románia új kormányában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2004. december 29.

Hiába várta Benedek Imre, marosvásárhelyi szívgyógyász, RMDSZ-es politikus, hogy a szövetség felsőbb vezetősége elnézést kérjen az őt ért sérelmek miatt, és köszönje meg kitartását a szervezet mellett, a marosvásárhelyi orvos-politikusnak csalódnia kellett. Benedek, állítása szerint, csalás miatt nem lehetett a Maros megyei önkormányzat elnöke, legutóbb pedig egy névtelenségbe burkolózó RMDSZ-tisztviselő azzal vádolta, hogy önjelöltként jelentkezett az egészségügyi miniszteri tisztségre. A marosvásárhelyi orvos-politikus úgy döntött: fél év után „kipakol”, feltárja az őt ért sérelmeket. Benedek Imre cáfolta, hogy valaha is ilyesmit terjesztett volna önmagáról. Azonban mind a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a D. A. Szövetség szívesen látta volna Benedeket az egészségügyi tárca élén. Nemrégen Borbély László is elmondta, hogy ott szeretné tudni maga mellett a kormányban. A helyhatósági választások utáni belső megmérettetésen – Benedek állítása szerint – Lokodi Emőke Edit csalással került a megyei önkormányzat élére. „Azon az ominózus RMDSZ-ülésen, melyen négy személyt jelöltek az elnöki tisztségre, a második fordulót nem Lokodi nyerte nyolc szavazattal hét ellenében, hanem én. Nem volt szavazatszámláló bizottság, hanem Borbély László gyűjtötte össze a szavazócédulákat, felolvasta az eredményt, majd összetépte a papírokat. Ismerve az engem támogató kollégák számát, nekem már akkor gyanús volt, ezért összeszedtem az eltépett papírfecniket. Arra kértem Kelemen Atillát, számoljuk újra a szavazatokat; ő viszont elutasította ezt. Miután otthon összeragasztottam a cetliket, kiderült, hogy lényegében én győztem” – állította Benedek Imre, aki június 24-én átadta a dokumentumok másolatát Kelemen Atilla megyei elnöknek és az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának, ahonnan még nem kapott választ. „Számomra ez lezárt ügy, erről nincs mit nyilatkoznom – utasította el a válaszadást Kelemen Atilla. Arra a kérdésre, hogy miért csak most tárta fel az általa vélt jogszabálysértéseket, Benedek Imre elmondta: a választási kampányban nem akarta rombolni az RMDSZ esélyeit. /Szucher Ervin: Benedek Imre: kérjen elnézést az RMDSZ! A marosvásárhelyi orvos-politikus szerint csalással választottak megyei tanácselnököt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2005. január 8.

Négy megyében ad magyar prefektust, nyolcban pedig az alprefektusi tisztségre is számíthat a romániai magyar érdekvédelmi szövetség. A kormány január 7-i ülésén született döntés szerint Kovászna, Máramaros, Beszterce-Naszód és Krassó Szörény megyében szerezte meg az RMDSZ a vezető beosztásokat. Kovászna megyében a prefektusi tisztséget György Ervin, a helyi kábelszolgáltató vállalat igazgatója fogja betölteni. A 43 éves politikus az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának az alelnöke, Kolozsváron végzett geológia szakon. Borbély László, a közmunkálatokért és területrendezési ügyekért felelős miniszter az új kinevezésekkel kapcsolatban elmondta: a mostani négy prefektusi és nyolc alprefektusi hely megszerzése arról tanúskodik, hogy az RMDSZ az 1996-os első kormányszerep-vállalásához képest megerősödött. Akkor még csak két prefektusa és öt alprefektusa volt a szervezetnek, a mostani négy prefektussal és nyolc alprefektussal viszont a magyarok lakta romániai területeknek több mint nyolcvan százalékát lefedik. Máramaros megyében az eddig parlamenti képviselőként dolgozó Böndi Gyöngyike lett a prefektus, Beszterce-Naszód megyében pedig az RMDSZ megyei szervezete elnökét, Szilágyi Jánost nevezték ki ebbe a tisztségbe. A szövetség a krassó-szörényi prefektusi tisztséget is megkapta, még nem lehet tudni, hogy kit neveznek ki. /Négy prefektust és nyolc alprefektust ad az RMDSZ. Kovászna megyében heves tiltakozást váltott ki magyar vezető kinevezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2005. január 17.

A korrupcióellenes törvény értelmében adott vagyonnyilatkozatok szigorítását tervezi Monica Macovei igazságügy-miniszter, aki szerint a nyilatkozati űrlapok részletesebbé tétele hozzásegítené a közvéleményt ahhoz, hogy alaposabban tájékozódhasson a köztisztviselők anyagi helyzetéről. Az érvényben levő törvény alapján a Tariceanu-kabinet a közelmúltban közzétette tagjai vagyonnyilatkozatait. Elmondható, hogy az RMDSZ-es miniszterek a kevésbé tehetős kormánytagok közé tartoznak. A miniszterelnök-helyettesek közül Markó Béla a „legszegényebb”: az RMDSZ elnöke egy 5,5 hektáros mezőgazdasági területet birtokol, ezenkívül van egy 1997-ben vásárolt 46 négyzetméteres lakása, valamint egy 2001-ben tulajdonába került 149 négyzetméteres lakóháza. Ezek adózási értéke összesen 1,127 milliárd lej. Az államminiszter tulajdonában van még egy 2001-es gyártmányú Renault Clio személygépkocsi és összesen 25 ezer euró értékű bankszámla. Érdekeltségeiként Markó a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány elnöki, illetve az RMDSZ elnöki tisztségét jelölte meg. A kormánypénzeket osztó Communitas Alapítvány élén betöltött tisztségről Markó kormányfő-helyettesi kinevezését követően lemondott. A kuratóriumot ideiglenesen Takács Csaba eddigi alelnök vezeti. Nagy Zsolt távközlési miniszter tulajdonában van egy 1999-ben vásárolt 70 négyzetméteres lakás, van egy 1996-os gyártmányú Ford és egy 2001-es gyártmányú Volvo személygépkocsija, valamint egy 10 ezer eurós bankszámlája. Nagy Zsolt az erdélyi magyar televízió létrehozását kezdeményező Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve a Progress Alapítvány elnöke. Markóhoz hasonlóan kinevezése után Nagy Zsolt kilépett a Communitas kuratóriumából. Borbély László területrendezési miniszternek nem kell lemondania az RMDSZ ügyvezető alelnöki tisztségéről, a politikus ugyanakkor a marosvásárhelyi Bernády György Alapítvány kuratóriumának vezetője marad. Borbély egy 140 négyzetméteres, 1,120 milliárd lej adózási értékű lakóházzal, egy lízingben vásárolt, 2004-es gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és 20 ezer euró értékű bankszámlával rendelkezik. Az RMDSZ-esek közül is talán a legkevésbé tehetős Winkler Gyula külkereskedelmi miniszter, aki egy fél lakóházat birtokol, egy 80 négyzetméteres lakást Vajdahunyadon, valamint egy falusi házat. Autója, bankszámlája nincs. /Salamon Márton László, Cseke Péter Tamás: Gazdag kormány, szegény magyarok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2005. január 18.

Borbély László, a Tariceanu-kormány területrendezéssel és középítkezéssel megbízott minisztere a vele készült interjúban elmondta, hogy Gheorghe Dobre miniszter az egész tárcáért felel, ő pedig csak bizonyos területeket irányít. Idén várhatóan 350 millió dollárt költenek az erdélyi autópálya építésére, ez több mint száz kilométeres szakasz elkészítéséhez elég. A székelyföldi úthálózat korszerűsítéséről elmondta, hogy ebben az évben prioritásként kezelik a Balavásár–Szováta–Csíkszereda, illetve a Parajd–Gyergyó útszakasz felújítását. /Cseke Péter Tamás: Még az idén korszerűbb úthálózatban reménykedhetnek a székelyföldiek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2005. január 22.

A romániai tankönyvkiadás és a magyar nyelvű tankönyvek (fordításának) kérdésköre immár 15 éve képezi vita tárgyát. Murvai László minisztériumi főosztályvezető elmondta, hogy a törvény értelmében a minisztérium biztosítja – különböző nyelveken – tankönyvek és didaktikai anyagok elkészítését. Ugyancsak törvény mondja ki, hogy az oktatási tárca ingyen biztosítja a tankönyveket az állami tízosztályos általános és kötelező oktatás számára. Az új tankönyvek pályázatát 2004. február 25-én hirdették meg. A licitdokumentáció eredeti, a kisebbségek anyanyelvén írott tankönyvnek csak az anyanyelv és a vallástankönyveket ismerte el. Tehát az első osztályos vagy a kilencedikes matematika tankönyvet nem lehetett magyarul pályáztatni, csak fordításban. A román nyelvű tankönyvek időben elkészültek. A románról magyarra fordított új tankönyvek nem készültek el, ezek fordítására hosszabb idő kellett. A Kisebbségi Főosztály munkatársai összesítették a megyék rendeléseit, és azt 2004. augusztus 8-án a minisztérium illetékeseinek asztalára tették. Ezután hosszas huzavona kezdődött. Murvai László Asztalos Ferenc képviselőhöz fordult, aki kihallgatást kért a minisztertől a tankönyvek fordítása ügyében. A miniszter Murvai nyakába varrta az ő mulasztását, de a fordításokat elrendelte – szóban. Egy hétig még mindig nem történt semmi, ezért Murvai Borbély László közbenjárását kérte. Végre az augusztustól szeptemberig tartó szándékos huzavona után hozzá lehetett kezdeni a kisebbségi oktatásnak szánt tankönyvek fordításához: az iskolai tanév megkezdése után sikerült a minisztérium vezetőségétől megszerezni azt a rendeletet, amelyet augusztus 8-án írásban kértek. Ezután a kiadók és a minisztérium még eltöltöttek kb. három hetet a fordítás árának megállapításával. Közben a miniszter név szerint Murvait okolta azért, mert a magyar tanulók nem rendelkeznek tankönyvekkel. Végül december közepére a kisebbségi tanulók is megkaphatták azokat a tankönyveket, amelyeket szeptember közepén kellett volna megkapniuk. Egy 250–300 oldalas kéziratot nem lehet egyik hétről a másikra lefordítani. Idő kell a lektorálásra, korrektúrára. A Kisebbségi Főosztálynak nem volt beleszólása a kiadók döntésébe. A jövőben szükség lenne egy fordítói listára, amelyből a kiadó kötelezően választana. Murvai mindezt kifejtette már 2004. január 6-án, de hiába volt minden. Nincs megoldva viszont az alternatív tankönyvek kérdése. A minisztérium csak az anyanyelv tankönyvét minősítette eredeti tankönyvnek, a többinek románból való fordításnak kell lennie. Ezzel a minisztérium kizárta a lehetőségét is annak, hogy kémia, matematika stb. tankönyvet anyanyelven lehessen írni. Ez ellen Murvai főosztálya átiratban tiltakozott a minisztérium vezetőségénél. Annak ellenére, hogy az RMDSZ, az RMPSZ, a katolikus és a protestáns püspökségek (az egyházi iskolák nevében) mind beadták a maguk tiltakozását az önálló magyar könyvek kiiktatása ügyében, a helyzet a mai napig csak annyiban változott, hogy a kisebbségek történelmét és a vallásoktatás tankönyveit levették az inkriminált listáról. Murvai jelezte, ezt az áldatlan állapotot megpróbálják újból, most már a szaktárca új vezetője elé vinni. /Szabó Csaba: Tankönyvkiadás papírpárbajjal – jó pár bajjal. Interjú Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19, folyt.: jan. 22./

2005. január 24.

Tárcájának prioritásait ismertette január 24-én, vasárnap Borbély László területrendezési és közmunkaügyi megbízott miniszter. A magyarok által lakott megyékben az infrastruktúra rendkívül elmaradott állapotban van. Reméli, hogy az e a megyékben élő magyarok mielőbb érezni fogják majd annak hatásait, hogy a területrendezési tárca élén RMDSZ-es miniszter áll, jelentette ki. /Tibori Szabó Zoltán: Folytatódnak a fontos infrastruktúra-programok. Borbély László megbízott miniszter bemutatta terveit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2005. január 26.

Markó Béla RMDSZ-elnök, a kormány miniszterelnök-helyettese kifejtette, hogy négy párt koalíciója alkotja a kormányt, s egy ilyen négyes fogatban rendkívül nehéz közös megoldásokat találni. Az RMDSZ-nek négy kormánytagja van és több fontos helyen szerzett államtitkári megbízatást. A kormányzási pozícióba jutott RMDSZ-től számon kérik választási ígéretei teljesítésé, így az autonómia-törekvéseket, jelezte a lap munkatársa. Markó Béla megerősítette, vállalták, hogy ebben a négy évben megvalósítják a kulturális autonómia jogi kereteit. Ez mint cél benne van a román kormányprogramban. Olyan kisebbségi törvényt kell elfogadni, mely megteremti a kulturális autonómia jogi kereteit. „A leendő kisebbségi törvénynek intézkednie kell arról, hogy létrejöjjön egy testület, egy szervezet, amely az illető etnikai, nemzeti közösség nevében bizonyos beleszólási jogot kap a művelődési, oktatási, vagy akár a közszolgálati sajtóintézmények létesítésébe, működtetésébe és felügyeleti lehetőséggel is rendelkezik.” Létre kell hozni egy magyar tanácsot, mint amilyen például a Vajdaságban van, folytatta Markó Béla. A román kormányprogram erős decentralizációs törekvéseket tartalmaz, mely közelebb fog vinni a közigazgatási autonómiához. Tervük része az, hogy Székelyföld részére külön gazdasági fejlesztési régiót hozzanak létre. A megyében élők elvárták, hogy magyar kormánymegbízott kerüljön Hargita megyébe. Nem így történt. Markó hangsúlyozta: „mindannyian szerettük volna, hogy mindkét székely megyének magyar nemzetiségű kormánymegbízottja legyen”. Azonban kompromisszumot kellett kötniük. – Markó Béla hiszi, hogy lesz magyar konzulátus Csíkszeredában. Az RMDSZ minden lehetséges fórumon kiállt a határon túli magyarok kettős állampolgársága mellett, mondta Markó. Gyurcsány miniszterelnök ötpontos javaslatcsomagja tárgyalási alapot képezhet, de a kettős állampolgárság igényléséről nem mondanak le. A Trianon című filmmel kapcsolatban Markó nyomatékosította: Az RMDSZ a szabad véleménynyilvánítás híve, szorgalmazza az információhoz való hozzáférés biztosítását mindenki számára. „Én a Trianon című film vetítését ennek függvényében vizsgálom.” Markó azon van, hogy a kiszabott bírságokat eltöröljék. A Magyar Polgári Szövetség és székely nemzeti tanácsokkal kapcsolatban megismételte álláspontját: aki akar, jöjjön és dolgozzon az RMDSZ-ben. /Borbély László: Nem mondtunk le vállalásaink teljesítéséről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2005. január 28.

Munkamegbeszélést tartottak az RMDSZ kormány-tisztségviselői. Markó Béla kormányfőhelyettes közölte: az ezentúl kéthetente megtartott konzultatív jellegű üléseknek elsősorban az a céljuk, hogy a tisztségviselők folyamatosan beszámolhassanak tevékenységükről, kölcsönösen tájékoztassák egymást, tanácsot kérhessenek és adhassanak. A tanácskozáson felszólalt Nagy Zsolt hírközlési miniszter, Borbély László területrendezési megbízott miniszter és Winkler Gyula, a gazdasági tárca kereskedelemért felelős minisztere. Mindhárman hangsúlyozták: az elkövetkező időszakban arra törekednek majd, hogy szorosabbá fűzzék az általuk képviselt minisztérium és az RMDSZ közötti kapcsolatokat, az információ áramlását. Ugyanakkor kifejtették, az RMDSZ-nek most lehetősége van arra, hogy a különböző intézményekbe felkészült, fiatal szakembereket juttasson be. /Cs. P. T.: Tanácsokat kérnek és adnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2005. február 3.

Az észak-erdélyi autópálya megépítése továbbra is prioritásként szerepel a román kormánynak a parlament által megszavazott programjában – mondta Borbély László, a közmunkákért és a területrendezésért felelős megbízott miniszter. A miniszter arra reagált, hogy Traian Basescu államfő megkérdőjelezte az észak-erdélyi autópálya kérdését. /Továbbra is kormányprogramban rögzített prioritás az észak-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2005. február 10.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ színeiben tevékenykedő 3 miniszterrel és 9 államtitkárral, illetve az RMDSZ szenátusi és a képviselőházi frakcióinak elnökeivel találkozott. „Csakis az RMDSZ tisztségviselői azok, akik a szövetség programját megvalósíthatják. A kormányprogramban foglaltak között egyik prioritásként szerepel a kisebbségi törvénytervezet kidolgozása, ennek érdekében már történtek egyeztetések nemzetközi szervezetek szakértőivel is” – tette hozzá Markó Béla. A megbeszélés keretében Borbély László közmunkálatokkal és területrendezéssel megbízott miniszter a költségvetés csökkentésének következményeit taglalta, jelezve, hogy ebben az évben minisztériumának számos folyamatban lévő programot kell leállítania. Székely Ervin és Kötő József államtitkár az egészségügyben és a tanügyben dolgozók gondjaira hívta fel a miniszterelnök-helyettes figyelmét. Az RMDSZ frakcióelnökeinek, minisztereinek és államtitkárainak konzultatív jellegű megbeszéléseire ezentúl kétheti rendszerességgel kerül sor. A megbeszélés során a résztvevők hat munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, amelyek a tanügy-művelődés és sajtó, jog, emberjog és vallásügy, gazdaság és pénzügy, közigazgatás, szociális kérdések és egészségügy, valamint a külügyek és integráció területeit foglalják magukba. /Állandósítják az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek megbeszéléseit. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2005. február 15.

Duray Miklós felvidéki magyar politikus tanulmányt írt Miért szakadt ketté a Máért a legutolsó ülésén? címmel. A terjedelmes munka a Hitel /Budapest/ folyóirat februári számában jelent meg. A rendszerváltás utáni magyar–magyar párbeszéd intézményesítésének történetét Duray az alapszerződések korától indította. A rendszerváltozás évétől – bár nem intézményesítették – rendszeres volt a magyar–magyar párbeszéd. Duray megemlíti, hogy az Antall-kormány idején egyetlen alapszerződés született, a magyar–ukrán, s noha voltak hibái, a később kötöttekhez képest a legjobb volt, ,,mert ajtót nyitott az autonómia irányába”. A ’94-es magyarországi kormányváltás miatt ez a párbeszéd két évet szünetelt, az első magyar–magyar csúcsra csupán ’96-ban került sor. Erre a ,,fagypontra” esik a szlovák–magyar alapszerződés kimunkálása, amit ,,a pozsonyi magyar képviselők nem szavazhattak meg”, hiszen nem tartalmazta a végrehajtás kötelezettségét, a számonkérés lehetőségét, ráadásul közművelődési ügyekben szabad kezet adott a szlovák félnek (az oktatás finanszírozása körüli mostani bonyodalmak is innen származtathatók – véli Duray). Az Antall József által megfogalmazott három egyenrangú pillért (magyarságpolitika, szomszédságpolitika és európai integráció) a visszatérő posztkommunista Horn-kormány átszabta. Kovács László külügyminiszter ugyanis bejelentette: ,,az integrációs politika viszonylatában kell kialakítani a szomszédságpolitikát, és e kettőnek a függvénye a határon túli magyarok iránti magyarországi politika”. A történelmi jelentőségű, Trianon óta első ízben megszervezett 1996-os magyar–magyar csúcs a záródokumentum kapcsán kialakult vita, majd az azt követő diplomáciai botrány miatt vált. Duray szerint ez ,,a magyar történelem első olyan politikai nyilatkozata, amelyet a trianoni határokkal szétszabdalt nemzet összes politikai pártja és legnagyobb társadalmi szervezetei adtak közre”. Hat hét múlva beindultak a román–magyar alapszerződésről szóló kétoldalú tárgyalások az RMDSZ tudta nélkül. S amikor a határon túli szervezetek ezt szóvá tették, szeptember elején Pápán csupán egy csonka csúcsra kerülhetett sor az SZDSZ és az MSZP hivatalos részvétele nélkül. Közben mesterkedett a nemzetközi diplomácia is. Egy korábbi, félig titkos romániai magyar–román találkozó hagyományaira építve elérte, hogy az 1996. őszi romániai parlamenti választások után az RMDSZ-t bevegyék a román kormányba. Az említett találkozót a romániai Neptunfürdőn a több amerikai intézmény (mint pl. a Carnegie Corporation és a State Department) pénzéből támogatott PER – Project on Ethnic Relations – nevű szervezet még 1992-ben hozta létre. Amikor ez kiderült, vitát és feszültséget váltott ki az RMDSZ csúcsvezetésében a Tőkés-szárny és Borbély László, Markó Béla csoportja között. Kormányzati pozícióval megszelídítették a romániai magyar politikai elitet, amely ettől fogva már nem hadakozott a román–magyar alapszerződés ellen, csupán morgolódott. És elhátrált a magyar egyetem, a római katolikus és a protestáns egyházak javai visszaszolgáltatásának követelésétől, valamint az autonómia programjától. A román-magyar alapszerződés még rosszabbra sikeredett, mint a szlovák-magyar. A romániaiból az autonómia gondolata negatív értelemben került bele. Ekkor hasadt ketté végérvényesen a romániai magyar politikai közélet.” Hasonló ,,puhító” hadjárat zajlott Szlovákiában is, hiszen a PER már 1994-től kísérletezett azzal, hogy szembeállítson két magyar pártot (MKDM, FMK-MPP) egy harmadikkal (Együttélés) – utóbbi elnöke volt Duray. Összeugrás helyett egyesülésre került viszont sor, ám a kormányzati csalit a létrejövő MKP sem tudta elkerülni. Az Orbán-kormány megalakulása után a Fidesz rávett ,,néhány határon túli magyar szervezetet”, hogy ne követeljék a kollektív jogok és az autonómia belefoglalását a záródokumentumba. A kölcsönös engedmények eredménye lett a Máért. Hamarosan pedig beindult a státustörvény megalkotásának és lejáratásának eseménysorozata. Duray szerint a státustörvény ötlete azért született meg, mert akkor még ,,ki-ki a szülőföldje szerinti állam jogrendje alapján – hátrányos megkülönböztetés vagy jogvesztés nélkül – nem élhetett volna” a kettős állampolgárság lehetőségével. Az SZDSZ és ellenezte a megoldást, ezt a törvény utólagos kiüresítésének tudatában ma már nem kell bizonyítani. Duray felelevenítette, hogy a negyedik Máérton milyen ellenszenvet váltott ki a külföldi munkavállalók beözönlésének MSZP-s rémképe, a túlbecsült oktatási-nevelési támogatás terheinek alantas felvetése. Az SZDSZ és az MSZP külföldi partnerszervezeteit arra biztatta, hogy lépjenek fel a státustörvény ellen, ők pedig ezt megtették Szlovákiában is, Romániában is és az európai fórumokon is. A Medgyessy-kormány idején először maradt ki a meghívottak közül Tőkés László. Az Orbán-kabinet az erdélyi magyar politikai elit autonomista szárnyával rokonszenvezett. Az RMDSZ csúcsvezetése a magyarországi kormányváltástól változást remélt, amely be is következett, hiszen 2002 óta csaknem az összes közcélú – Erdélynek szánt magyarországi – támogatás az RMDSZ felügyelete alatt áll. Duray hangsúlyozta, hogy a Máért ötödik ülése sikeres volt a kormány számára. A határon túliak zöme lehajtott fővel vette tudomásul, hogy Magyarországon visszatértek a kormányba a kommunisták, de akadtak talán hárman, akik örültek ennek. Megváltozott a státusirodák helyzete is. ,,Kárpátalján például a korábban megnyílt irodákat be kellett zárni, mert az ügyek irányítását az MSZP által kedvelt szervezet és a neki elkötelezett személy vette át – nyilván, ezért kellett őt 2002 júliusától meghívni a Máértre. Romániában annyi történt, hogy az a pedagógusszervezet, amely a státustörvényhez kapcsolódó oktatási-nevelési támogatást kezelte, elvesztette a Medgyessy-kabinet rokonszenvét, mert állítólag Tőkés-pártinak tekintették – ezért megvonták tőle a megbízatást.” Duray írta: ,,Egyértelműen beigazolódott: 2004. november 12-én két részre szakadt a Máért. Nem egyéni érdekek vagy vétségek, nem pártpolitikai okok miatt, hanem két szembenálló elképzelés szerint. A nemzetszolgálat és az ezt semmibe vevő szemlélet szerint. A nemzetpolitika jövője szempontjából fontos tudnivalót tartalmaz ez az esemény: nem jobboldalra és baloldalra oszlik Magyarország lakossága, és nem így oszlik meg az elszakított magyarság sem. A magyar politikai közéletnek van egy nemzetileg elkötelezett része – a nagyobbik része –, itt vannak jobboldali és baloldali gondolkodású emberek is, és van egy nemzetileg közömbös vagy a nemzettel szembeni ellenérzésekkel teli része, ebben vannak a szélsőséges kozmopoliták, ügynökök, idegenbérencek, magyargyűlölők stb. A Máérten utóbbiak szenvedtek vereséget, hiszen 14:2 arányban kikaptak. De alulmaradtak 2004. december 5-én is a népszavazáson.” /Ferencz Csaba: Kis Máért-történet (magyar–magyar csúcsok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

2005. február 25.

RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2005. március 5.

A budapesti Pont Kiadó és erdélyi társa, a sepsiszentgyörgyi Pontfix Kiadó 36 modern és kortárs román költő verseit adta közre magyarul Cseke Gábor tolmácsolásában. A Pont Kiadót az Etédről indult Szávai Géza működteti nagy sikerrel Budapesten – olyannyira eredményesen, hogy erdélyi fiókintézmény indítására is módja nyílt. A Pont Kiadó felvállalta magyar szerzők műveinek román, illetve román szerzők műveinek magyar nyelvű megjelentetését, s túl ezen, nemzetközi programot hirdetett meg a különféle közösségek és kultúrák kölcsönös megismertetésére. Újabban sepsiszentgyörgyi székhellyel beindult Pont Hálózat is terjeszti a Pont Kiadó könyveit Erdélyben. /Borbély László: Román költők magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./

2005. március 8.

Román Győző, a lap munkatársa szerint az RMDSZ által frissen kormánytisztségekbe kinevezettek közül többen az RMDSZ vezéreinek csicskásai. Megjegyezte, látott már pálfordulást az RMDSZ-ben. Kelemen Atilla eleinte belső ellenzéki politikus volt. A szatmári Kereskényi Sándor, a néhai ellenzéki újságíró a szenátusba kerülve hirtelen elfelejtett mindent, amit addig írt. A valahai Orient Expressz számait olvasva pálfordulások tömegére bukkan az újságíró. Egyik cikk Borbély Lászlót és Frunda Györgyöt bírálta, a szerző: Csutak István. Évekig az RMDSZ belső demokratikus ellenzékének egyik meghatározó alakja volt. Jelenleg az Integrációs Minisztérium RMDSZ-es államtitkára. /Román Győző: Tiszta vizet a nyílt kártyákba. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8.)

2005. március 9.

2004 szeptemberében a Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta a református egyháznak a Bolyai Farkas Líceum épületét, a katolikus egyháznak a marosvásárhelyi Unirea Líceumot és a Művészetit. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megtámadta a döntést, a táblabíróság a Bolyai és az Unirea visszaszolgáltatását törvénytelennek hirdette ki. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kijelentette: „a polgármester alattomosan járt el, nem nyújthatott be a testület nevében fellebbezést, a véleményünket nem kérte ki”. Bárczi Győző alpolgármester elmondta, ő tudott az ügyről, és a február 7-i táblabírósági döntés után átadta Borbély László területrendezési miniszternek a táblabíróság indoklását, és támogatását kérte az ügyben.. Borbély László pedig azt mondta, hogy tudott az ügyről, ezért megkereste a marosvásárhelyi alpolgármestereket, nézzék meg, mi a valós helyzet. A Restitúciós Bizottság fellebbezett az ítélet ellen. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár átiratot küldött az igazságügy-minisztériumnak, amelyben felhívja a figyelmet, hogy fennáll a gyanú, miszerint a marosvásárhelyi bíró részrehajlóan döntött. /(mózes): Borbély László a visszaszolgáltatott líceumok ügyéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

2005. március 25.

Szomszéd népeknek közös a történelmük. A megbékélés lehetséges eseteként szolgál a francia–német példa. Francia és német politikusok, történészek úgy döntöttek, hogy a 2007/2008-as tanévtől a két ország diákjai az érettségi előtt álló három osztályban azonos történelemkönyvből tanulnak. A két ország szakembereiből álló népes bizottság aprólékos gonddal vizsgálta meg a XVIII. századtól napjainkig terjedő eseményeket. Így a két EU-állam diákjai közös könyvből ismerik meg hazájuk és a szomszéd ország történelmét. A kilencvenes években javasolta a Magyar Tudományos Akadémia, hogy Romániában és Magyarországon egyaránt vizsgálják felül az iskolákban használatos történelemkönyveket. A két ország történészeinek vegyes bizottságai is bekapcsolódtak a munkába, de nem sikerült haladást elérniük. A romániai magyar kisiskolások vázlatos betekintést nyerhetnek nemzeti közösségük történetébe, de a nagyobb osztályokban az ország történelme helyett a román nép történetét tanulják, azt sem anyanyelvükön, abban pedig kevés szó esik, az sem épp hízelgően, a magyarokról. /Borbély László: Közös történelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

2005. április 2.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke április 1-jén Borbély László területrendezési miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormányülésen bemutatták a kisebbségi törvénytervezet első változatát, és remélhetőleg két hét múlva elfogadják és a parlament asztalára teszik. Az elnök fontosnak nevezte a törvényt, mert meghatározza a kisebbségi közösségek státusát. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem mond le az erdélyi autópályáról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./


lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 1921-1950




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék