udvardy frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
 

talĂĄlatszĂĄm: 7111 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 7111-7111

NĂŠvmutatĂł: MarkĂł BĂŠla

1996. augusztus 22.

A Népszabadság úgy értesült, hogy Horn Gyula miniszterelnök egyelőre nem fogadja a tőle találkozót kérő Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét. /Átfésülik a magyar-román alapszerződést. = Népszabadság, aug. 22./

1996. augusztus 22.

Aug. 22-én a szenátusi külpolitikai szakbizottság nyílt ülést tartott, a téma a magyar-román alapszerződés volt. Azt ígérték, hogy az ülésen meghívottként részt vesz Melescanu külügyminiszter és Markó Béla, azonban egyikük sem jött el, ráadásul a szakbizottsági tagok nem kapták meg az alapszerződés aktuális változatát. Ennek ellenére a szenátorok nyilatkoztak, hűségnyilatkozatot tettek. Veszélyes az 1201-es ajánlás /Gh. Radulescu-Botica/, az RMDSZ mini kormányt és mini parlamentet hozott létre /Adrian Motiu/, a dokumentum szerint az ajánlás kitételei az illető ország törvényei szerint érvényesek /Sergiu Nicolescu, a szakbizottság elnöke/, stb. /Zsehránszky István: A pártok körtánca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

1996. augusztus 22.

Váratlanul érte, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, hogy egyetértés született az alapszerződés ügyében. Ennek semmi előjelét nem érezték a kisebbségi kérdés megközelítésében. Szokatlan dolog, hogy a választások előtt történik a megegyezés. A román kormánnyal, a külügyminiszterrel az elmúlt években volt néhány találkozó az alapszerződéssel kapcsolatban, a magyar kormánnyal rendszeresen konzultáltak és minden esetben az RMDSZ kifejtette véleményét: nincs szükség az 1201-es ajánlás értelmezésére, kiegészítő megjegyzésre. Az Európa Tanács tisztázta az 1201-es ajánlást a Velencei Bizottság értelmezésével. AZ RMDSZ nem tudja elfogadni azt, hogy kollektív jogokat kiiktatják az 1201-es ajánlásból. "Szerintünk kollektív jognak az számít az is, hogyha egy közösség a maga által delegált személyek által igazgatja a saját a saját intézményeit." A "kollektív jogok kizárására vonatkozó kitételt veszélyesnek tartjuk." Hiányzik az alapszerződésből a nemzetközi ellenőrzés garanciája. Nem véletlen, hogy Iliescu máris magyarázgatja: az 1201-es nincs is benne a szerződésben. Nagyon fontos, hogy a határon túli magyar kisebbségek helyzete rendeződjön /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. augusztus 22.

A Népszabadság úgy értesült, hogy Horn Gyula miniszterelnök egyelőre nem fogadja a tőle találkozót kérő Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét. /Átfésülik a magyar-román alapszerződést. = Népszabadság, aug. 22./

1996. augusztus 22.

Aug. 22-én a szenátusi külpolitikai szakbizottság nyílt ülést tartott, a téma a magyar-román alapszerződés volt. Azt ígérték, hogy az ülésen meghívottként részt vesz Melescanu külügyminiszter és Markó Béla, azonban egyikük sem jött el, ráadásul a szakbizottsági tagok nem kapták meg az alapszerződés aktuális változatát. Ennek ellenére a szenátorok nyilatkoztak, hűségnyilatkozatot tettek. Veszélyes az 1201-es ajánlás /Gh. Radulescu-Botica/, az RMDSZ mini kormányt és mini parlamentet hozott létre /Adrian Motiu/, a dokumentum szerint az ajánlás kitételei az illető ország törvényei szerint érvényesek /Sergiu Nicolescu, a szakbizottság elnöke/, stb. /Zsehránszky István: A pártok körtánca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

1996. augusztus 23.

Fontos, hogy az RMDSZ nincs egyedül a véleményével címmel közölt interjút Markó Bélával a Népújság (Marosvásárhely) aug. 23-i száma. Az újabb magyar-magyar csúcs megszervezésével kapcsolatban a magyar kormánykoalíció képviselői, illetve a magyar részéről negatívak voltak, de fölmerült a lehetőség, hogy a találkozót az RMDSZ szervezze meg, amennyiben a magyar kormány részéről nem érkezik igenlő válasz. Az RMDSZ és a magyar kormány közötti konzultáció kérésére pozitív válasz érkezett. Erre szükség van, mert az RMDSZ és a magyar kormány nem egyformán szemléli az alapszerződés fontosságát és sürgősségét. Kiemelte, hogy a magyar belpolitikában sincs konszenzus ebben a kérdésben, ami meggondolkodtató lehet a magyar kormány számára is. /Ha nem jön igenlő válasz... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1996. augusztus 23.

Fontos, hogy az RMDSZ nincs egyedül a véleményével címmel közölt interjút Markó Bélával a Népújság (Marosvásárhely) aug. 23-i száma. Az újabb magyar-magyar csúcs megszervezésével kapcsolatban a magyar kormánykoalíció képviselői, illetve a magyar részéről negatívak voltak, de fölmerült a lehetőség, hogy a találkozót az RMDSZ szervezze meg, amennyiben a magyar kormány részéről nem érkezik igenlő válasz. Az RMDSZ és a magyar kormány közötti konzultáció kérésére pozitív válasz érkezett. Erre szükség van, mert az RMDSZ és a magyar kormány nem egyformán szemléli az alapszerződés fontosságát és sürgősségét. Kiemelte, hogy a magyar belpolitikában sincs konszenzus ebben a kérdésben, ami meggondolkodtató lehet a magyar kormány számára is. /Ha nem jön igenlő válasz... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1996. augusztus 24.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette az RMDSZ fenntartásait a mostani alapszerződés-tervezettel kapcsolatban. Az RMDSZ kidolgozta álláspontját 1994-ben az alapszerződéssel kapcsolatban. Az 1201-es ajánlás egy létező, érvényes dokumentum, fölösleges tehát az értelmezése. Az RMDSZ már korábban is jelezte a magyar külügyminisztériumnak, hogy az 1201-es ajánlás 11. pontjának negatív értelmezését semmiképpen sem lehet elfogadni. Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy a határon túli magyarok tiltakozása ellenére is megkötik az alapszerződést. "Én ezt az elzárkózást eléggé különösnek tartom", mert "higgadt és pontos elemzést készítettünk, amelyben elismerjük bizonyos pozitívumait is ennek az alapszerződésnek, de ugyanakkor teljes egyet nem értésünket fejeztük ki néhány lényeges kérdéssel kapcsolatban. Kovács László idézett kijelentése éles ellentmondásban van azzal, hogy kialakult közöttünk egy kölcsönös tájékoztatás, konzultációkat folytattunk..." /Nagy Iván Zsolt: Az értelmezésben veszélyek rejlenek - véli Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. = Magyar Nemzet, aug. 24./

1996. augusztus 24.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette az RMDSZ fenntartásait a mostani alapszerződés-tervezettel kapcsolatban. Az RMDSZ kidolgozta álláspontját 1994-ben az alapszerződéssel kapcsolatban. Az 1201-es ajánlás egy létező, érvényes dokumentum, fölösleges tehát az értelmezése. Az RMDSZ már korábban is jelezte a magyar külügyminisztériumnak, hogy az 1201-es ajánlás 11. pontjának negatív értelmezését semmiképpen sem lehet elfogadni. Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy a határon túli magyarok tiltakozása ellenére is megkötik az alapszerződést. "Én ezt az elzárkózást eléggé különösnek tartom", mert "higgadt és pontos elemzést készítettünk, amelyben elismerjük bizonyos pozitívumait is ennek az alapszerződésnek, de ugyanakkor teljes egyet nem értésünket fejeztük ki néhány lényeges kérdéssel kapcsolatban. Kovács László idézett kijelentése éles ellentmondásban van azzal, hogy kialakult közöttünk egy kölcsönös tájékoztatás, konzultációkat folytattunk..." /Nagy Iván Zsolt: Az értelmezésben veszélyek rejlenek - véli Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. = Magyar Nemzet, aug. 24./

1996. augusztus 25.

Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete aug. 25-én Kolozsváron ülésezett az alapszerződés, illetve az RMDSZ-vezetőség és Horn Gyula miniszterelnök aug. 26-i tárgyalása ügyében. A testületi ülésen eldőlt, hogy háromtagú RMDSZ-küldöttség /Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László/ fog találkozni a magyar kormányfővel. A tanácskozáson felmerült, érdemes-e találkozni, hiszen Kovács László külügyminiszter kijelentette: a kormány sem az RMDSZ, sem az ellenzék hatására nem áll el az alapszerződés megkötésétől, Somogyi Ferenc külügyi főosztályvezető pedig közölte, a szöveg végleges, nem fognak változtatni - tájékoztatta az MTI-t az ülésről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Végül a testület úgy döntött: amíg nem írták alá, a szerződést nyitottnak kell tekinteni. A küldöttség azzal a szándékkal utazik Budapestre, hogy meggyőzze a miniszterelnököt, változtasson a szövegen a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak visszaadását illetően.- Az RMDSZ nem mondott le az újabb magyar-magyar csúcsról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1996. augusztus 25.

Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete aug. 25-én Kolozsváron ülésezett az alapszerződés, illetve az RMDSZ-vezetőség és Horn Gyula miniszterelnök aug. 26-i tárgyalása ügyében. A testületi ülésen eldőlt, hogy háromtagú RMDSZ-küldöttség /Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László/ fog találkozni a magyar kormányfővel. A tanácskozáson felmerült, érdemes-e találkozni, hiszen Kovács László külügyminiszter kijelentette: a kormány sem az RMDSZ, sem az ellenzék hatására nem áll el az alapszerződés megkötésétől, Somogyi Ferenc külügyi főosztályvezető pedig közölte, a szöveg végleges, nem fognak változtatni - tájékoztatta az MTI-t az ülésről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Végül a testület úgy döntött: amíg nem írták alá, a szerződést nyitottnak kell tekinteni. A küldöttség azzal a szándékkal utazik Budapestre, hogy meggyőzze a miniszterelnököt, változtasson a szövegen a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak visszaadását illetően.- Az RMDSZ nem mondott le az újabb magyar-magyar csúcsról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1996. augusztus 26.

Aug. 26-án Horn Gyula miniszterelnök Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Somogyi Ferenc külügyi államtitkár társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét, Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A tervezettnél, hosszabbra, mintegy kétórásra nyúlt tanácskozás során nem közeledtek az álláspontok, amit az is jelzett, hogy a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. A konzultáción a kormányfő megerősítette, hogy a kormány befejezettnek tekinti a dokumentumot, nem tervez változtatást. Az RMDSZ "teljes nem egyetértésével" találkozik a kollektív jogokkal kapcsolatos negatív, csonkító értelmezés, súlyos hiányosságnak tartják az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségvállalás kimaradását az alapszerződésből. Az RMDSZ nem ért egyet a szerződés aláírásának tervezett szeptemberi dátumával sem, mert kötelezettséget a leköszönő román kormány vállal. Tőkés László kifejtette, hogy a magyar kormány megszegte a júliusi magyar-magyar csúcstalálkozó nemzeti minimumának elvét, a romániai magyarságot pedig kész tények elé állította. Tőkés László úgy fogalmazott: "tudomásul vesszük a tényállást, nem akarunk konfrontálódni a magyar kormánnyal, inkább azt keressük, miképpen lehetne ezt az alapszerződést a javunkra fordítani". Hangsúlyozta, nem tettek le arról, hogy az alapszerződés szövege megváltoztatható. Az RMDSZ nem mond le arról, hogy mielőbb összeüljön a magyar-magyar csúcstalálkozó és vitassa meg az alapszerződés kérdését. A magyar külpolitikai prioritások egyensúlya megváltozott, előtérbe került az integrációs törekvés, ezáltal háttérbe szorult a kisebbségpolitika, állapította meg Tőkés László. Somogyi Ferenc cáfolta, hogy a magyar diplomácia hármas prioritása megváltozott, továbbá azt mondta, hogy soha nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy csak az RMDSZ révén véglegesítik az alapszerződést. Markó Béla a lábjegyzetet csonkításként értékelte, Somogyi Ferenc ellentmondott: a lábjegyzet nem értelmezi és nem szűkíti az ajánlást. Tabajdi Csaba szerint optimálisabb szöveget a magyar kormány is el tudott volna képzelni, de ennél többet nem lehetett elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, aug. 27. / Megjegyzés: Magyar vezető politikusok sokszor kijelentették, hogy az RMDSZ nélkül nem kötnek alapszerződést, például: - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 24./

1996. augusztus 26.

Fontos, hogy az RMDSZ nincs egyedül a véleményével - címmel közölt interjút Markó Bélával, a marosvásárhelyi Népújság. Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásával kapcsolatban az első reakciók a kormánykoalíció, illetve a kormány képviselői részérők eléggé negatívak voltak. Az RMDSZ és a magyar kormány közötti konzultáció igényére pozitív válasz érkezett. Markó Béla kifejtette: Bár az alapszerződés szövege eléggé véglegesnek látszik, amíg nincs aláírva, addig nem kell lemondani arról, hogy lehet rajta módosítani, illetve javítani. "Nem igaz az, hogy a nemzetközi jog vagy a nyugati politika egyértelműen elutasítja a kollektív jogokat." Markó Béla közösnek ítélte az RMDSZ és a magyarországi ellenzéki pártok álláspontjában azt, hogy az utóbbiak sem értik az alapszerződés aláírásának sürgősségét. Hangsúlyozta: "nem igaz az, hogy a nemzetközi jog vagy a nyugati politika egyértelműen elutasítja a kollektív jogokat." /Béníthatók az erdélyiek. = Új Magyarország, aug. 26., Külpolitikai helyzet rovat. = Magyar Nemzet, aug. 26./

1996. augusztus 26.

A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei szerint a szlovákiai magyar pártoknak és az RMDSZ-nek azt a közös javaslatát, hogy szervezzenek egy második magyar-magyar találkozót, Horn Gyula miniszterelnök nemcsak szerencsétlennek, hanem szemtelennek tekintette. A magyar miniszterelnök, miután elutasította, hogy fogadja Markó Bélát és Takács Csabát, ellenjavaslatot is tett, amely a Határon Túli Magyarok Hivatala hasznosságának elemzésére vonatkozott. Ez a szerv bátorítja és támogatja az etnikai alapon létrehozott pártok tevékenységét, különösen Romániában és Szlovákiában. Mi fog bekövetkezni? Átszervezés? Összevonás? Vagy egyenesen a hivatal megszüntetése? A megoldás többek között attól is függ, milyen mértékben fájlalja Horn miniszterelnök azt, hogy ráléptek a tyúkszemére... /Vocea Romaniei (Bukarest), aug. 26., említi: Magyar Hírlap, aug., 27-i száma Melescanu az RMDSZ-t bírálta című cikkében./

1996. augusztus 26.

Aug. 26-án Horn Gyula miniszterelnök Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Somogyi Ferenc külügyi államtitkár társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét, Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A tervezettnél, hosszabbra, mintegy kétórásra nyúlt tanácskozás során nem közeledtek az álláspontok, amit az is jelzett, hogy a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. A konzultáción a kormányfő megerősítette, hogy a kormány befejezettnek tekinti a dokumentumot, nem tervez változtatást. Az RMDSZ "teljes nem egyetértésével" találkozik a kollektív jogokkal kapcsolatos negatív, csonkító értelmezés, súlyos hiányosságnak tartják az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségvállalás kimaradását az alapszerződésből. Az RMDSZ nem ért egyet a szerződés aláírásának tervezett szeptemberi dátumával sem, mert kötelezettséget a leköszönő román kormány vállal. Tőkés László kifejtette, hogy a magyar kormány megszegte a júliusi magyar-magyar csúcstalálkozó nemzeti minimumának elvét, a romániai magyarságot pedig kész tények elé állította. Tőkés László úgy fogalmazott: "tudomásul vesszük a tényállást, nem akarunk konfrontálódni a magyar kormánnyal, inkább azt keressük, miképpen lehetne ezt az alapszerződést a javunkra fordítani". Hangsúlyozta, nem tettek le arról, hogy az alapszerződés szövege megváltoztatható. Az RMDSZ nem mond le arról, hogy mielőbb összeüljön a magyar-magyar csúcstalálkozó és vitassa meg az alapszerződés kérdését. A magyar külpolitikai prioritások egyensúlya megváltozott, előtérbe került az integrációs törekvés, ezáltal háttérbe szorult a kisebbségpolitika, állapította meg Tőkés László. Somogyi Ferenc cáfolta, hogy a magyar diplomácia hármas prioritása megváltozott, továbbá azt mondta, hogy soha nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy csak az RMDSZ révén véglegesítik az alapszerződést. Markó Béla a lábjegyzetet csonkításként értékelte, Somogyi Ferenc ellentmondott: a lábjegyzet nem értelmezi és nem szűkíti az ajánlást. Tabajdi Csaba szerint optimálisabb szöveget a magyar kormány is el tudott volna képzelni, de ennél többet nem lehetett elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, aug. 27. / Megjegyzés: Magyar vezető politikusok sokszor kijelentették, hogy az RMDSZ nélkül nem kötnek alapszerződést, például: - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 24./

1996. augusztus 26.

Fontos, hogy az RMDSZ nincs egyedül a véleményével - címmel közölt interjút Markó Bélával, a marosvásárhelyi Népújság. Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásával kapcsolatban az első reakciók a kormánykoalíció, illetve a kormány képviselői részérők eléggé negatívak voltak. Az RMDSZ és a magyar kormány közötti konzultáció igényére pozitív válasz érkezett. Markó Béla kifejtette: Bár az alapszerződés szövege eléggé véglegesnek látszik, amíg nincs aláírva, addig nem kell lemondani arról, hogy lehet rajta módosítani, illetve javítani. "Nem igaz az, hogy a nemzetközi jog vagy a nyugati politika egyértelműen elutasítja a kollektív jogokat." Markó Béla közösnek ítélte az RMDSZ és a magyarországi ellenzéki pártok álláspontjában azt, hogy az utóbbiak sem értik az alapszerződés aláírásának sürgősségét. Hangsúlyozta: "nem igaz az, hogy a nemzetközi jog vagy a nyugati politika egyértelműen elutasítja a kollektív jogokat." /Béníthatók az erdélyiek. = Új Magyarország, aug. 26., Külpolitikai helyzet rovat. = Magyar Nemzet, aug. 26./

1996. augusztus 26.

A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei szerint a szlovákiai magyar pártoknak és az RMDSZ-nek azt a közös javaslatát, hogy szervezzenek egy második magyar-magyar találkozót, Horn Gyula miniszterelnök nemcsak szerencsétlennek, hanem szemtelennek tekintette. A magyar miniszterelnök, miután elutasította, hogy fogadja Markó Bélát és Takács Csabát, ellenjavaslatot is tett, amely a Határon Túli Magyarok Hivatala hasznosságának elemzésére vonatkozott. Ez a szerv bátorítja és támogatja az etnikai alapon létrehozott pártok tevékenységét, különösen Romániában és Szlovákiában. Mi fog bekövetkezni? Átszervezés? Összevonás? Vagy egyenesen a hivatal megszüntetése? A megoldás többek között attól is függ, milyen mértékben fájlalja Horn miniszterelnök azt, hogy ráléptek a tyúkszemére... /Vocea Romaniei (Bukarest), aug. 26., említi: Magyar Hírlap, aug., 27-i száma Melescanu az RMDSZ-t bírálta című cikkében./

1996. augusztus 27.

Klaus Naumann tábornok, a NATO katonai tanácsának elnöke Romániába látogatott, aug. 27-én találkozott a parlament két háza védelmi bizottságának tagjaival. Naumann kerekasztal-beszélgetés keretében találkozott a parlamenti pártok képviselőivel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyetért a NATO-csatlakozással, ugyanakkor elvárná a NATO-tól, hogy folytasson folyamatos megfigyelést a nemzeti kisebbségi jogok betartása tekintetében. Naumann válaszában kiemelte, hogy a NATO odafigyel a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ugyanakkor - az alapszerződésre utalva - megjegyezte, hogy nem kíván beavatkozni az országok belügyeibe. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ A tábornokot fogadta Iliescu elnök. Naumann kiemelte, hogy Románia az egyik legaktívabb ország a békepartneri program keretében, ás méltatta a román hadsereg készségét a NATO struktúráiba történő integrálódásra. /Magyar Nemzet, aug. 28./

1996. augusztus 27.

Klaus Naumann tábornok, a NATO katonai tanácsának elnöke Romániába látogatott, aug. 27-én találkozott a parlament két háza védelmi bizottságának tagjaival. Naumann kerekasztal-beszélgetés keretében találkozott a parlamenti pártok képviselőivel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyetért a NATO-csatlakozással, ugyanakkor elvárná a NATO-tól, hogy folytasson folyamatos megfigyelést a nemzeti kisebbségi jogok betartása tekintetében. Naumann válaszában kiemelte, hogy a NATO odafigyel a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ugyanakkor - az alapszerződésre utalva - megjegyezte, hogy nem kíván beavatkozni az országok belügyeibe. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ A tábornokot fogadta Iliescu elnök. Naumann kiemelte, hogy Románia az egyik legaktívabb ország a békepartneri program keretében, ás méltatta a román hadsereg készségét a NATO struktúráiba történő integrálódásra. /Magyar Nemzet, aug. 28./

1996. augusztus 28.

Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője aug. 27-én átadta Gál Zoltán házelnöknek a 89 képviselő aláírását tartalmazó íveket. Ezek a képviselők kezdeményezték a rendkívüli ülés összehívását az alapszerződés ügyében, ezzel egyidőben beterjesztette a KDNP, az FKGP, az MDF és a Fidesz frakcióvezetői által jegyzett országgyűlési határozati javaslatot. Gál Zoltán elmondta, hogy aug. 28-ra összehívja a házbizottság ülését, ezen döntenek a rendkívüli ülés összehívásának időpontjáról. A rendkívüli ülés szept. 3-án lesz. Gál Zoltán szerint fontos lenne, hogy a televízió közvetítse az ülést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Németh Zsolt, a Fidesz-frakció helyettes vezetője, a párt alelnöke javaslatot tesz arra, hogy az ülésen szót kapjon az RMDSZ elnöke, Markó Béla, arra számít, hogy a többi ellenzéki párt támogatja ezt a kezdeményezést. /Magyar Hírlap, aug. 28./


lapozĂĄs: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 7111-7111




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk