udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1658
találat
lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 1651-1658
Névmutató:
Toró T. Tibor
2008. június 23.
Ismét egy asztalhoz ül Tőkés László és Markó Béla, miután az RMDSZ elnöke elviekben igent mondott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjének találkozót sürgető kérésére. „Végképp elérkezett az ideje az erdélyi magyar összefogásnak. Hogyha ezt elszalasztjuk, erdélyi magyarságunk nem fog megbocsátani nekünk” – írta Markóhoz intézett levelében Tőkés László. Az EMNT elnöke közölte: megítélése szerint az RMDSZ helytelen következtetéseket vont le a helyhatósági választások eredményeiből. „Kísérteties, hogy az őszi EP-választások esetében hasonló tévedésbe estek” – fogalmazott a püspök-politikus, aki szerint a választásokon nem az RMDSZ, hanem hatalmi pozíciói bizonyultak erősnek. „Isten szerelmére és az erdélyi magyarság érdekében kérem, hogy ne folytassák egypárti, kirekesztő politikájukat, másfelől hagyjanak fel a választásokat követő pártbéli tisztogatásokkal” – írta levelében a püspök politikus, aki Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselőt kérte fel arra, hogy közvetítsen az időpontról a felek között. „Eddig sem zárkóztam el, s most sem zárkózom el attól, hogy egy asztalhoz üljek Tőkés Lászlóval” – reagált Markó Béla. Megjegyezte: Tőkés levelében azt próbálta érzékeltetni, hogy „semleges” álláspontot képvisel az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti vitákban. „Ez azonban nem így van. Tőkés László a legmarkánsabban képviseli mindazt, ami az RMDSZ-en kívüli szervetek tevékenységében irányadó” – fogalmazott Markó, aki nem bánná, ha az RMDSZ-en kívüli szervezetek a választási eredményekből kiindulva „megpróbálnának önkritikát gyakorolni”. Tőkés László és Markó Béla tavaly, az európai parlamenti választások előtt tárgyalt utoljáraMarkó Béla újabb választási kiértékelőt tartott, ismét hangoztatta: az RMDSZ egyedül is megállná a helyét az őszi parlamenti választásokon. /Cs. P. T., D. M. E. : Újabb Markó–Tőkés-találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2008. június 27.
Július 5-én ül le tárgyalni Markó Béla az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhelyen. A püspök Toró T. Tibor képviselő közvetítésével azt üzente, elfogadja az RMDSZ elnöke által felajánlott egyik időpontot, s a javasolt tárgyalási helyszínt, a vásárhelyi Bernády-házat. /Cs. P. T. : Markó–Tőkés jövő hétvégén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2008. július 11.
Idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Annak ellenére, hogy 1997 óta Tusnádfürdő ad otthont a tábornak, a név nem változott, mert elsősorban egy értékrendhez kötődik. Tusványos szabad eszmék szabad tereként (Toró T. Tibor megfogalmazása) kelt életre az 1989-es forradalmat követően. És szabad eszmék szabad tere volt akkor is, amikor elhangzott, hogy az RMDSZ már köszönő viszonyban sincs a belső demokráciával (Tőkés László, 2002, 2005), és az is, hogy nincs szükség olyan pártokra, amelyek soha nem jutnak be a parlamentbe (Markó Béla, 2005). Talán éppen Tusványos lesz az a hely, ahol a szintézis is létrejöhet. Az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort 1990. július 21-30-a között Bálványosfürdőn szervezte meg a romániai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet (MADISZ) és a magyarországi Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A tizenkilenc év során magyarországi magyar, romániai magyar és romániai román politikusok, társadalomtudósok, közírók, művészek és újságírók találkozóhelyévé, a magyar–magyar és magyar– román kapcsolatok fórumává vált. Hosszú időn keresztül román egyetemisták csoportjai is ott voltak a résztvevők között. A tusványosi folyamat a magyar–román és a magyar–magyar párbeszéd folyamatát, a közösségépítés folyamatát jelenti. Tusványos programja legtöbbször egy-egy téma köré szerveződött: Közös kihívások az átmenet során (1995), A posztkommunizmus nyomorúsága (1997), Közép-Kelet-Európából Európába (1998), Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? Regionalizmus és integráció (1999), Kényszerek és lehetőségek (2001), A polgári kibontakozás Európában (2002), Együtt vagy külön utakon. Integráció és nemzeti érdek (2003), Közép- és Kelet-Európa az Európai Unió bővítése után (2004), Európai kihívás – Értékek és érdekek az Európai Unióban (2005), Egy másik Magyarország – Egy másik Románia (2006). Octavian Buracu, az interetnikai párbeszéd szorgalmazója elmondta, a volt nómenklatúra sikeresen konvertálta politikai hatalmát gazdasági tőkére, és ennek révén az új rendszerben is ők lesznek azok, akik irányítani fogják a társadalmat. Renate Weber, a Romániai Helsinki Csoport tagja 1996-ban előadásában úgy fogalmazott, hogy a félrevezetett és manipulált román közvélemény az RMDSZ által indítványozott autonómiát úgy utasítja el, hogy azt sem tudja, a kifejezés mit jelent. Orbán Viktor elmondta: „a magam részéről teljesen legitim igénynek tartom azt, ha bármely ország területén élő nagyszámú kisebbség azzal lép elő, hogy neki az óvódától a legmagasabb szintű képzésig önálló, saját nyelvű oktatási rendszerre van szüksége. Ez Európában mindenhol legitim igény. ”Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterként 1999-ben annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemkérdés nem a multikulturalitásról szól, nem történt más, mint hogy a tanügyminiszter politikai okokból vezette be a fogalmat, mert az egyetem attól multikulturális, hogy olyan szellemiség hatja át, amely arra neveli a hallgatókat, hogy más kultúrákat is értelmezni tudjanak, ne elutasítsák, hanem kíváncsiak legyenek a másságra – ez azonban semmi esetre sem az oktatási nyelv függvénye. A 2005-ös szabadegyetemen került sor Markó Béla és Tőkés László találkozójára, melyhez sokan nagy reményeket fűztek. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor túlzás nélkül tekinthető nemzetközi hírű rendezvénynek. Politikai jelentősége vitathatatlan. /Bognár Zoltán, a Tusványos Press szerkesztője: Szabad eszmék szabad tere. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./2008. július 17.
Zuhogó esőben kezdődött július 16-án Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Idén Tusványos „más kép/másképp”, hangsúlyozta a szervezők nevében Sándor Krisztina. Másképpen kellene csinálni több mindent több szempontból is, figyelmeztetett Németh Zsolt /Fidesz, parlamenti képviselő, az Országgyűlés külügyi elnöke/, hiszen Magyarországon válság van, Erdélyben továbbra sincs párbeszéd a két oldal között, pedig az igény mind erősebb és erősebb, a magyar-erdélyi magyar kapcsolatok pedig mindinkább egy anyós-férj viszonyra emlékeztetnek. Nem arról kellene beszélni, hogy ki nincs itt, hanem arról, aki eljött, hiszen ide eljöhet bárki, de nem kötelező, vélekedett Toró T. Tibor. A meghívott előadók, Navracsics Tibor (Fidesz), Cristian Pirvulescu (Asociatia Pro Democratia), Kovács István (Magyar Polgári Párt) moderálásával Románia és Magyarország perspektíváiról volt szó, az Európai Unió (EU) kontextusában. Navracsics Tibor szerint a jelenlegi belpolitikai képlet Magyarországot az európai verseny vesztesévé teheti. Meglátása szerint a jelenlegi kormányzó elit felelős, az ország érdekeit képtelen érvényesíteni az Európai Unió intézményrendszerében. Cristian Pirvulescu úgy látja, Romániának oda kell figyelnie arra, hogy az EU mind gazdasági, mind politikai értelemben a válság jeleit mutatja. A politikai elit erről nem vesz tudomást. Románia esetében az integráció a munkaerő tömeges elvándorlását okozta, ezt a veszteséget pedig képtelen feldolgozni. A probléma áthidalására az állam átfogó reformjára lenne szükség, de ebben ellenérdekelt a privilégiumait féltő elit. /Németh Zsolt: Erdélyben továbbra sincs párbeszéd. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ „A szabadegyetem az, ahol a szabad emberek összegyűlnek, és nem arról beszélnek, amiről szabad, hanem arról, amiről akarnak” – foglalta össze a Tusványos szellemiségét Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője. Szerinte Erdélyben létrejött a pluralizmus, bár a rendszerváltást nem sikerült végrehajtani. „Az RMDSZ vezetősége nem fogadta el a meghívást, ezentúl ez nem kell, hogy újságírói találgatások tárgya legyen – jelentette be Németh Zsolt. – Az RMDSZ nem kíván élni a lehetőséggel” – vonta le a következtetést. „Magyarország nem anyaország, hanem anyósország” – fogalmazott Németh Zsolt. /Horváth István: „Magyarország – anyósország” Tusványosról az idén is hazaüzent a Fidesz–MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./2008. július 23.
Tőkés László nélkül tárgyalna tovább a Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel, derül ki az MPP közleményéből. „Nagyra becsüljük Tőkés László EMNT-elnöknek a két párt közötti közvetítés során kifejtett erőfeszítéseit. Értékelésünk szerint ez elvezetett oda, hogy immár minden feltétel adott, hogy a két párt képviselői asztalhoz üljenek, megvitatandó az együttműködés gyakorlati megvalósítását” – áll a közleményben, amelyet a „Magyar Polgári Párt vezetősége” írt alá. Toró T. Tibor EMNT-alelnök szerint a végső megállapodás semmiképpen sem jöhet létre Tőkés nélkül, mert „ő volt az, aki szorgalmazva a párbeszédet, kimozdította a helyzetet a holtpontról”. A politikus szerint azért sem lehet az EMNT elnöke nélkül megállapodni, mert Markó Béla elnök azt szeretné, ha hármas megállapodás születne: RMDSZ–EMNT–MPP. /Isán István Csongor: Mellőzni akarja Tőkést az MPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2008. augusztus 6.
A Székely Nemzeti Tanács kitart azon álláspontja mellett, hogy a választások fontosak a romániai magyarság számára – mondta Izsák Balázs SZNT-elnök. Hozzáfűzte: azt szeretnék, ha a választások és a kampány is a székelyföldi autonómiáról szólna. Éppen ezért az SZNT óhaja, hogy olyan parlamenti képviselői legyenek a magyarságnak, akik szívügyüknek tekintik a területi önrendelkezést. Felmerült például Becsek-Garda Dezső és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő neve. Mint ismeretes, 2005-ben Becsek-Garda Dezső Sógor Csabával közösen nyújtotta be a parlamenthez az SZNT által kidolgozott autonómia-törvénytervezetet. Garda Dezső (a frakcióvezető után) 115 hozzászólással a szövetség legaktívabb képviselői közé tartozik, Toró T. Tibor pedig huszonegy indítványt kezdeményezett.,,Nagyra becsülöm kettejük munkáját, számunkra nagyon fontos, hogy kiálltak az autonómia ügye mellett, de az RMDSZ belső ügye, hogy milyen jelölteket indít" – fogalmazott Izsák Balázs. /Farcádi Botond: Az autonómiáról szóljanak a választások. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./2008. augusztus 8.
Körülbelül 800 magyarországi és romániai magyar fiatal vett részt augusztus 6-án a negyedik EMI-tábor megnyitóján. A tábort a Gyergyószentmiklós közelében fekvő Hétvirág panzió területén szervezik. A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Strahl Zoltán, az Egyesült Magyar Ifjúság elnöke, Nagy Endre unitárius lelkész és Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. Az első napi programban szerepel többek között A transzszilvanizmus tájszemlélete Wass Albert epikájában című előadás, a Lehull nevedről az ékezet – emigráns magyar élet az óceánon túl előadás, az Erdély, a hét autonómia országa, valamint Az autonómiáért való küzdelem a román parlamentben előadás. A szervezők szerint a tábor célja az, hogy "egyesítse azokat a magyar fiatalokat, akiknek egészséges nemzeti öntudatuk van". A tábor meghívottjai között van Tőkés László református püspök, Asztalos Lajos író, Bakk Miklós politológus, Toró T. Tibor képviselő, Sógor Csaba parlamenti képviselő, Patrubány Miklós MVSZ-elnök. A tábor szervezői, az EMI és az Egyesült Magyar Ifjúság, naponta ezer személy részvételére számítanak. /Mintegy 800 magyar fiatal az EMI-táborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./ A délvidéki helyzetről, a népesedésről, a ’89 előtti magyar ellenzékiségről, a székelyek eredetéről, valamint Erdély európai értékeiről esett szó a negyedik EMI-táborban augusztus 7-én. Vincze Gábor történész és Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat egyik szerkesztője idézte fel az akkori időket. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója népesedési helyzetről szólt, rámutatva, a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Megállapította: a politikumban nincs elképzelés a folyamat megállítására, s ha így megy tovább, 2200-ban eltemetik az utolsó magyart. A szakember a defetista, pesszimista hozzáállás ellen emelte fel szavát, bizalmának adva hangot a civil szervezetekben, melyek végzik a felvilágosító munkát addig, míg egy olyan politikus meg nem jelenik a színen, aki a megfelelő jogszabályok megalkotására felhívja a figyelmet, s így államilag ösztönzik majd a gyermekvállalást. A beszélgetésen részt vett Csíki Sándor, a Pro Familia Egyesület vezetője és Ábrám Noémi nagycsaládos, aki személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró, őt Grandpierre Attila követte, aki a székelység eredetéről beszélt, Csetri Elek akadémikus pedig Erdély európai értékeiről tartott előadást. A táborba várják Wittner Mária ’56-os szabadságharcost is. Augusztus 7-én délutánig napi 3500 látogatót tartottak számon a szervezők. /Népesedés, ellenzékiség (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./2008. augusztus 11.
A negyedik EMI-táborban tartott előadásában Eva Maria Barki nemzetközi jogász csalódásnak nevezte azt, hogy a Fidesz megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását – ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, az EU soha nem fog segíteni a közösségi jogok kivívásában. Szerinte a Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy. A táborban EP-képviselet: eredmények és lehetőségek címmel tartott beszélgetésre hivatalos volt Tőkés László püspök is, de a képviselő röviddel az előadás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszamondta részvételét. Jelen volt viszont Izsák Balázs SZNT-elnök, Toró T. Tibor képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés irodavezetője. Az erdélyi magyar aktuálpolitikai helyzet vitájában Bagoly Zsolt alelnök megkérdőjelezte azt a markói alaptételt, mely szerint katasztrófát jelent, ha nincs magyar parlamenti képviselet Bukarestben. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani.,,Ha akarjuk, hogy az MPP, »édesgyermekünk« a parlamentbe kerüljön, akkor a többség támogatásának örvendő RMDSZ által felállított keretekben kell gondolkodnunk" – vélekedett Toró Tibor RMDSZ-es képviselő. Szilágyi cáfolta azt a sajtóban is megjelent híresztelést, mely szerint ő és Toró ajánlatot kaptak volna az RMDSZ-től, hogy EMNT-sekként induljanak a tulipán színeiben, így próbálva kihúzni az MPP méregfogát. /Váry O. Péter: Barki szerint az autonómia ügye meghalt (EMI-tábor). = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./2008. augusztus 12.
Toró T. Tibor parlamenti képviselő hivatalos, képviselőházi címéről elektronikus levél érkezett a Nyugati Jelen temesvári fiókszerkesztőségéhez. A néhány soros üzenetben hemzsegtek a durva magyartalanságok, feltűnő helyesírási hibák, ez megkérdőjelezte a levél eredetiségét. Ambrus Róbert, a képviselő temesvári irodavezetője visszaigazolta, hogy a levél hamis, valaki más küldhette Toró T. Tibor nevében. Toró T. Tibor elmondta, nem először történik meg, hogy valamilyen köztisztséget viselő személy nevében kalóz e-mailekat és sms-eket küldözgetnek. Nem a magán e-mail címét használták fel, hanem a legfontosabb állami intézmény, a képviselőház többszörösen biztosított rendszerébe hatoltak be és. Ha ezt megtehetik, akkor bármit küldhetnek bárki nevében! A levél stílusa alapján primitív személy a szerző, nem állhat tőle távol a diverzió szándéka. /Pataki Zoltán: Kalózlevél érkezett Toró képviselőházi címéről. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./2008. augusztus 14.
Az RMDSZ és az MPP vezetőinek legutóbb nem sikerült megegyezniük az őszi parlamenti választásokon való együttműködésről. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői a háttérben még egy utolsó kísérletet tesznek arra, hogy egy asztalhoz ültessék Markó Béla RMDSZ és Tőkés László EMNT elnököt – jelezte Toró T. Tibor EMNT alelnök. Toró reménykedik, meggyőződése, hogy Tőkés László vezetésével az EMNT képes lesz olyan konstrukciót találni, amelyet az RMDSZ vezetői is elfogadnak. /Pataki Zoltán: Toró T. Tibor:„Az EMNT alelnökeként reménykedek a tárgyalások folytatásában” = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./2008. augusztus 22.
„Néhány nap múlva kiderülhet, megegyezik-e az EMNT és az RMDSZ” – mondta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, de nem azt az információit, miszerint a két alakulat tárgyal egymással, és az RMDSZ két biztos befutó helyet ajánl az EMNT-nek, miközben az egy harmadikat is szeretne, méghozzá az SZNT számára. „Nem veszünk részt a választásokon – nyilatkozta Izsák Balázs, az SZNT elnöke. – Korábban Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nem zárta ki, hogy az EMNT két alelnöke, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt befutó jelölthelyet kapjanak a szövetségtől az őszi parlamenti választásokon. Ajánlatától Szilágyi nem zárkózott el. /B. S. : Befutó helyek az EMNT-nek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2008. augusztus 25.
„Az EMNT készen áll egy olyan méltányos választási összefogás létrehozására, amelynek fundamentuma a közösségi önrendelkezés elvi alapja és amelynek arányaiban a múlt évi európai parlamenti választások és az ezévi önkormányzati választások eredményei az iránymutatók“, áll Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének augusztus 24-én kiadott sajtóközleményében. Az EMNT sajnálattal állapította meg, hogy közvetítési próbálkozásai ellenére az RMDSZ-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) nem sikerült megegyezni a választási együttműködésről. „Az alig néhány hónapja bejegyzett MPP ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját. A nagyobbik versenypárt, az RMDSZ esetében viszont semmilyen mentséget nem találunk arra a hajlíthatatlanságra, ahogyan – az új választási rendszer sajátosságait kihasználva – meghosszabbítani igyekszik képviseleti monopóliumát és ezáltal továbbéltetni az egypártrendszert, semmibe véve a választói akaratot” –, fogalmaz a közlemény. A nemzeti tanács aggodalmának adott hangot amiatt, hogy megegyezés hiányában az őszi parlamenti választásokon az egyéni választókerületek jelentős részében az RMDSZ jelöltjei az MPP által támogatott független jelöltekkel csapnak majd össze. Tőkés László javasolta, hozzák mielőbb létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Toró T. Tibort, az EMNT alelnöke elmondta: az elmúlt napokban sor került „háttér-tapogatózásokra” a két szervezet képviselői között, érdemi tárgyalások azonban csak akkor kezdődhetnek el, amennyiben az RMDSZ vezetői pozitívan válaszolnak az EMNT ajánlatára. /SZ. K. : Készen áll a választási összefogásra az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2008. augusztus 26.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke a két fél közeledését abban a reményben szorgalmazza, hogy újabb parlamenti mandátumhoz juthat. Szász Torót okolja azért, hogy Tőkés bírálta az MPP-t. „A Magyar Polgári Párt ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját” – vélekedett az MPP-ről Tőkés. Szász szerint az EMNT-t nem kellene „lerántani pártpolitikai csatározások szintjére”, hanem az autonómia ügyével kellene foglalkoznia. Toró T. Tibor képviselő a Transindexnek megerősítette: háttéregyeztetések folytak az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt napokban. Szerinte a megegyezés attól függ, hogy elfogadja-e az RMDSZ az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozását, illetve hogy sikerül-e közös álláspontra jutni olyan kérdésekben, mint az autonómia, illetve a magyar egyetem ügye. /Benedek Sándor, Szávuj Attila: Toró T. Tiborral perlekedik Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./2008. augusztus 27.
„Nem akarok bármi áron képviselő lenni” – mondta Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, arra reagálva, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Toró képviselői mandátumra való törekvését látja az EMNT-nek az MPP-t bíráló múlt hét végi közleménye mögött, és elítélte ezt a magatartást. /Benedek Sándor: Toró nem indul mindenáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./2008. augusztus 28.
A kaukázusi konfliktus kiterjedésétől, háborús helyzettől és ennek következtében behívótól tartanak a romániai fiatalok. A Legfelsőbb Védelmi Tanács a parlamentet megsürgette a lakosság mozgósításáról szóló törvény kiegészítésére. A hadkötelezettséget eltörölték Romániában, azonban hadiállapot esetén a lakosságot mozgósítani kellene, és besoroznák a 20–35 év közti férfiakat. Ezt megnehezíti az elavult lakosság-nyilvántartási rendszer. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a képviselőház védelmi bizottságának tagja elmondta, az EU-ban a mozgásszabadság alapvető demokratikus jog, az elavult nyilvántartási rendszer alapján a hatóságok nem tudhatják, a lakos a bejelentett lakhelyén él-e, vagy elköltözött, vagy épp Spanyolországban dolgozik. „Ebben a pillanatban nem látom semmiféle veszélyét, ami közvetlenül veszélyeztetné Romániát” – szögezte le Iulian Fota, a Nemzetvédelmi Intézet igazgatója. /B. S. : Mozgósítástól tartanak a hazai sorköteles ifjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./2008. szeptember 4.
Az RMDSZ-propaganda szerint Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elutasította az RMDSZ előnyös ajánlatát, mert kevesellte a két biztos befutó helyet, írta Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. Toró most a tényeket ismerteti, a közvélemény tájékoztatása érdekében. A nyár elején Tőkés László, az EMNT elnökeként tárgyalásokat javasolt az erdélyi magyar pártpolitikai szereplők között méltányos választási együttműködés érdekében. Az RMDSZ vezetői „belső koalíciónak” nevezett – együttműködési ajánlatot fogalmaztak meg, és mintegy erkölcsi garanciaként az addig közvetítői szerepet betöltő EMNT közvetlen részvételét kérték. Az RMDSZ és az MPP közötti tárgyalások megegyezés nélkül zárultak, ebbe az EMNT nem nyugodott bele és tovább kereste a kiutat. Az elmúlt hetekben Toró T. Tibor Szilágyi Zsolttal megbeszéléseket folytatott az RMDSZ vezetőivel. Az EMNT szándékait tartalmazó két dokumentum-javaslat született. Azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ vezetői nem hajlandók tárgyalni a közpénzeket elosztó rendszerek reformjáról, a Bolyai Kezdeményező Bizottság egyetem-ügyben indított kezdeményezésére sem adtak pozitív választ az együttműködésre, az RMDSZ csak hatalmi pozícióból hajlandó tárgyalni. Toró T. Tibor hangsúlyozta, hogy a méltányos alapokon nyugvó politikai-társadalmi összefogás nemzeti imperatívusz. /Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke: Gondolatok egy érdemben el sem kezdett tárgyalás kudarcának valós okairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2008. szeptember 4.
Az RMDSZ-t okolja a magyar–magyar tárgyalások kudarcáért Toró T. Tibor képviselő. Az EMNT alelnöke EMNT-s dokumentumokkal bizonygatja állításait, Az EMNT-alelnök szerint az RMDSZ vezetői nem hajlandók tárgyalni a közpénzeket elosztó rendszerek reformjáról. Félresikerült bizonyítványmagyarázásnak nevezte Toró levelét Borbély László miniszter. „Nem ez az első eset, hogy csalódnunk kell Toróban; tavaly nyáron, amikor a közös európai parlamenti listáról tárgyaltunk Tőkés Lászlóval, ugyanezt a lemezt tette fel: az RMDSZ-t okolta a sikertelen egyezségért” – mondta Borbély. Arra, hogy Toró szerint az RMDSZ vezetősége nem hajlandó tárgyalni a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszer reformjáról, Borbély azt válaszolta: ezeket a kérdéseket megbeszélhették volna, csak most Toró kimagyarázni akarja magát. /Benedek Sándor: Toró újra az RMDSZ-t okolja. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./2008. szeptember 9.
Kétoldalú megbeszélést kezdeményezett szeptember 8-án Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a választási együttműködés tárgyában Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A református püspök még lát esélyt arra, hogy ha országosan nem is, helyi szinten létrejöjjön az összefogás a két politikai alakulat között. Arra kérte Markó Bélát, hogy a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának szeptember 12-13-i budapesti tanácskozásán üljenek egy asztalhoz. „Figyelemreméltó, hogy az MPP konstruktív módon kinyilatkoztatta, nem akarja rontani az RMDSZ jelöltjeinek a parlamentbe való bejutási esélyeit. Én is szívesen támogatnám például az autonómia iránt elkötelezett RMDSZ-jelölteket, viszont el tudnám képzelni azt is, hogy helyi vagy megyei szinten megegyezés szülessen az MPP és az RMDSZ között a választási együttműködés terén” – nyilatkozta Tőkés László. Tőkés rosszhiszemű beállításnak nevezte azokat a nyilatkozatokat, miszerint az általa vezetett EMNT azért tárgyalt nemrég az RMDSZ-szel a választási összefogásról, hogy Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt alelnöknek bukaresti mandátumot, a püspöknek pedig újabb EP-jelöltetést biztosítson. Az EMNT elnöke elmondta: helyteleníti, hogy az MPP úgy döntött, nem rendez országos gyűlést idén, szerinte ugyanis a pártnak egy alakuló kongresszussal kellett volna letennie névjegyét a választók elé. /Rostás Szabolcs: Tőkés tárgyalna. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./2008. szeptember 16.
Jelentős nézetkülönbségek vannak az önmagát erdélyi magyar jobboldalként meghatározó táboron belül. Az első, az EMNT és a MPP közötti törésvonal már akkor megmutatkozott, amikor Tőkés László belső legitimitási gondokkal szembesítette az MPP-t, és tisztújító kongresszus összehívását sürgette. Szász nyíltan nem mert visszavágni a püspöknek, hanem Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnökök „parlamenti mandátumszerzési ambícióival” magyarázta a tőkési kritikát, valamint a nemzeti tanács és az RMDSZ közeledését. A Szász és Tőkés közötti ellentét mélyülésére utal az is, hogy a püspök az RMDSZ-szel együtt az MPP-t is felelőssé tette az összerdélyi választási koalíció kútba eséséért. Szász Jenőnek a támadásokkal már pártján belül is szembesülnie kellett. /Rostás Szabolcs: Belső bírálatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./2008. szeptember 22.
Megkezdődött az 1989-es decemberi temesvári forradalom 20. évfordulójára meghirdetett emlékév. Aradon a belvárosi református egyházközségben szintén egy kerek évfordulóra emlékeztek: húsz éve, szeptember 6-án született meg a romániai falurombolás elleni első állásfoglalás. Az akkor még Arad központú Temesvári Református Egyházmegye lelkészeinek többsége folyamodvánnyal fordult az egyház és az állam szocialista vezetőségéhez, kifejtve aggodalmukat és fenntartásaikat a Ceausescu-féle területrendezési terv ellen. A testületi fellépés egyik kezdeményezője Tőkés László akkori temesvári lelkész volt. Az aradi állásfoglalás jelentette az első lépést az 1989-es rendszerváltozáshoz vezető úton, mégis, a romániai és a magyarországi köztudatban ez alig él. Ennek ellensúlyozását szolgálta a konferencia és megemlékezés, melynek címe: Szemben a kommunizmussal. -Bár a falurombolás már a múlté, öröksége ellen még mindig kell küzdeni Romániában – mondta Tőkés László európai parlamenti képviselő. „Továbbra is sorvadnak falvaink, pusztul a népünk, továbbra is a nacionalista nemzetpolitika érvényesül a kisebbségekkel és különösen a magyarsággal szemben, csupán a kirakat változott – mondta. – „Erdély teljes nemzetiségi egyneműsítésének a folyamata most is tart. Ma is szólnunk kell a jogtalanságok, hatalmi visszaélések ellen, vissza kell utasítanunk a hátrányos megkülönböztetést. ”Arad meghatározó volt a rendszerváltó forradalom kitörésében. Tőkésék az egész református egyházra kiterjesztették az akciót, de mint mondta, az egyik lelkész, akiről tavaly derült ki, hogy a titkosszolgálat, a Securitate besúgója volt, leleplezte ténykedésüket. Utána kezdődött a leszámolás a temesvári gyülekezettel, és személy szerint Tőkés Lászlóval. Dinu Zamfirescu a külhoni román ellenzék egyik vezetője volt, annak idején Franciaországból emelte fel szavát a falurombolás ellen. „Nem hangsúlyozhatjuk eléggé azoknak a romániai magyar egyházi személyiségeknek a szerepét, akiknek köszönhetően erről a rombolásról hamarabb tudomást szereztek Magyarországon, és amely ellen tiltakoztak a szomszédos országban, majd a határokon túl is. Nicolae Ceausescu bűnös terve az ország városainak és falvainak tönkretétele volt, közigazgatási átszervezésükkel pedig az egyén felügyeletét, az önálló gondolkodás megsemmisítését akarta elérni. 1988. március 3-án jelentette be a falvak úgynevezett szisztematizálását, de a terv már 1974 óta létezett, és 2000-ben kellett volna befejezni. A 9 ezer községből 2 ezret hagyott volna meg, a falvak számát 13 123-ról 9 192-re csökkentette volna, a lakosokat pedig panellakásokba költöztette volna. ”A 20 évvel ezelőtti történteket idézte fel előadásában Molnár János szegedi egyetemi tanár, volt borossebesi lelkipásztor, az állásfoglalás egyik megszövegezője. Zétényi Zsolt magyarországi volt országgyűlési képviselő a falurombolás elleni budapesti 1988. június 27-én rendezett tüntetésről beszélt, Szőcs Géza költő mint a kolozsvári Ellenpontok című szamizdat kiadvány egyik szerkesztője szólt, Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök a rendszerváltást közvetlen megelőző magyar–román diplomáciai kapcsolatokról tartott előadást. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke fájlalta, hogy az akkori lelkészek, illetve a maiak közül kevesen jelentek meg a konferencián. Április 20-án, vasárnap Temesváron is megemlékezés volt, Tőkés László részvételével. Az ünnepi istentisztelet után megkoszorúzták néhai Újvárossy Ernő sírját. A presbiter, a Tőkés család barátja a forradalom első mártírja: holttestére 1989 decemberében bukkantak rá, halálának körülményei nem tisztázottak. /Pataky Lehel Zsolt: Húszéves az aradi állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./