udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 165 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-165

Névmutató: Árus Zsolt

2008. november 5.

Újra menesztették Vincze Jánost, a gyergyószentmiklósi GO Rt. közüzemek igazgatóját. Egy hónap alatt immár másodszor távolította el vezetői tisztségéből Vinczét a közüzemek közgyűlése, aki szerint politikai okok vannak a háttérben. Az igazgató október 7-i leváltását a csíkszeredai törvényszék érvénytelennek nyilvánította, de Vincze nem ülhetett vissza a székébe, mert a közgyűlés a napokban újra a leváltására szavazott. Hasonlóan az előző gyűléshez, a tanács RMDSZ színeiben megválasztott képviselői távoztak az ülésről, mivel nem értettek egyet bizonyos napirendi pontokkal, és ellenezték, hogy Árus Zsolttal kibővüljön a vezetőtanács. A többségben lévő magyar polgári párti tanácstagok újra megszavazták az igazgató menesztését, Vincze szerint ismételten törvénytelenül. Vincze úgy látja, hogy menesztését Árus Zsolt, az MPP-színeket képviselő megyei tanácsos tervelte ki. Mezei János polgármester szerint nem politikai döntésről, hanem a város érdekeiről van szó. Vinczét amiatt váltották le előzőleg, mivel nem végezte megfelelően munkáját. /Barabás Cs. Márti: Gyergyó: politikai okokat sejt a menesztett igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2008. november 12.

Traian Basescu államfő november 10-én a B1 TV műsorában kijelentette, kizárt, hogy a referendumot a Székelyföld autonómiájáért meg lehessen törvényesen szervezni, és megemlítette, a kormánynak ki kell adnia egy határozatot, amellyel megtiltja az eljárást. A kormánynak közbe kell lépnie, mivel a lakosságot arra kérik, hogy egy "alkotmányba ütköző cselekedettel" kapcsolatban fejtse ki véleményét. A Hargita megyei prefektusi hivatal felkért öt helyi tanácsot, hogy vonja vissza a határozatot az autonómia-referendum kiírásáról. Adrian Panescu, a Hargita megyei prefektus kancelláriaigazgatója szerint Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Kápolnásfalu és Szentábrahám tanácsi határozatáról van szó. Ezek törvénytelenek, alkotmányba ütköznek, nem felelnek meg a referendumtörvénynek és a közigazgatási törvény előírásainak sem – mondta Adrian Panescu. Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács gyergyószéki szervezetének elnöke szerint a Székelyföld autonómiája kapcsán kiírandó népszavazás célja a területi autonómia megszerzése. /Basescu: kizárt, hogy törvényesen meg lehessen szervezni az autonómia- referendumot. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

2008. december 11.

Gondok vannak Hargita Megye Tanácsának munkamódszereivel és a megyei önkormányzat vezetésével – állítják a Magyar Polgári Párt Hargita megyei képviselőcsoportjának gyergyói tagjai. Árus Zsolt és Kovács Árpád-András az MPP színeit képviselő megyei tanácsosok fél év elteltével beszámoltak a sajtónak a megyei önkormányzat tevékenységéről. Ez idő alatt születtek fontos, szükséges döntések, azonban hibás döntéseket is hozott a testület, ráadásul törvénytelenségeket is elkövetett. /Lázár Hajnal: Beszámolt az MPP-frakció. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2009. február 5.

Nincs változás Hargita megyében a megyei tanács háza táján, továbbra is fejetlenül működnek a dolgok – állította Árus Zsolt, az Magyar Polgári Párt színeit képviselő megyei tanácsos. A januári megyei testületi ülés egyfajta horroresemény volt – fogalmazott Árus Zsolt. Elmondta, a határozattervezetek sorozatos módosításai az ülés előtt gyakorlatilag lehetetlenné tették a döntéshozatalt. Döbbenetesnek tartja azt, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke menedzsert akar alkalmazni, aki segíti munkáját. Ezzel gyakorlatilag bevallotta, hogy nem tudja elvégezni a munkát, amit vállalt. Az MPP megyei képviselőcsoportjának másik gyergyói tagja, Kovács Árpád András szintén negatív tapasztalatokról számolt be. Nehezményezte, hogy többször olyan határozattervezetekre bólint rá a testület, melyek már elvégzett munkálatokra vonatkoznak. /Lázár Hajnal: Neheztel az MPP-frakció. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

2009. február 19.

Egyértelműen a változás mellett foglalt állást a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi szervezete február 17-én tartott közgyűlésén. „A helyhatósági választások után Szász Jenőnek minden lehetősége megvolt, hogy építse a pártot, mégsem tette meg” – jelentette ki Árus Zsolt, MPP-s Hargita megyei tanácsos. Hozzátette, az országos elnökség nem eléggé hatékony, ezért mondott le országos alelnöki tisztségéről. A hozzászólók többsége is kifogásolta, hogy a helyhatósági választások után a vezetés elhanyagolta a pártépítést. „Nem fogok visszatáncolni és megváltoztatni a véleményemet még Tőkés kedvéért sem” – szögezte le Szász Zoltán, az egyik frissen megválasztott küldött. Kifejtette: jómaga épp azért lépett ki az RMDSZ-ből, mert Tőkés Lászlót megfosztották tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Árus Zsolt elhamarkodottnak ítélte az RMDSZ és az EMNT koalícióját, annál is inkább, mert szerinte az RMDSZ-nek nagyobb szüksége van Tőkésre, mint a püspöknek a szövetségre. A közgyűlésen titkos szavazással Árus Zsoltot és Szász Zoltánt választották meg küldöttnek a közelgő MPP-kongresszusra, illetve Sikó Gyulát és Kisné Portik Irént pótküldöttnek. /Jánossy Alíz: Változást akar a gyergyói MPP. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2009. február 27.

A Magyar Polgári Párt mintegy harminc tagjával találkozott Gyergyószentmiklóson Szász Jenő elnök, miután a sajtóból értesült arról, hogy a múlt heti közgyűlésen felvetődött: más elnökre lenne szüksége az MPP-nek. Mint mondta, őt emberileg megrázta a hír, azért jött, hogy szemébe mondják, ha nem őt akarják. Árus Zsolt mellett mások is elégedetlenek az országos elnök eddigi tevékenységével. „Nem egy személyen múlik egy párt” – mondta Árus Zsolt, Szász Jenő pedig kijelentette: „Akinek az MPP nem tetszik, jegyezzen be egy másik szervezetet”. Nem a legbékésebb légkörben zajlott a találkozó. Szász Jenő országos pártelnök elmondta, a bejegyzést követő rövid időn belül sikerült elérni, hogy 11 polgármestere, 15 alpolgármestere és 508 tanácsosa legyen az MPP-nek. A pártépítést továbbra is folytatni akarja. „Nem látom, hogy bárki a Magyar Polgári Párton belül jobban végezte volna a dolgát, mint én. Attól elfogadnám a kritikát, de vajon Árus Zsolt, aki alelnök volt, nem tehetett volna többet? Sajtón keresztül azt szorgalmazni, hogy az elnököt le kell váltani, hát ez fájt” – jelentette ki Szász. „Tőkés megtehette, hogy vállalta az RMDSZ-listát, ez a mi szemünkben bocsánatos bűn, de ha mi beléptünk volna a negyedik helyre, az halálos bűnnek számítana. Mert mi az RMDSZ-en kívüli életnek vagyunk a megtestesítői. ” – tette hozzá. Árus Zsolt kijelentette, kitart a véleménye mellett, szükségesnek látja az elnökváltást. Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere így fogalmazott: „Továbbra is Szász Jenővel képzeljük el a tevékenységet. ” /Balázs Katalin: Mondja a szemembe Gyergyó, ha leváltana. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./

2009. március 2.

Megváltozott az elmúlt időszakban a gyergyószéki MPP tagjainak véleménye: nemrég még azt szorgalmazták, hogy a polgári párt élén vezetőcserére van szükség, legutóbbi ülésükön azonban bizalmat szavaztak Szász Jenő jelenlegi pártelnöknek. A találkozót Szász Jenő kezdeményezte, mint mondta, Gyergyó mindig is nagyon fontos volt számára: itt szervezik az MPP kongresszusát. Az MPP gyergyószentmiklósi szervezetének legutóbbi közgyűlésén – amikor Árus Zsoltot és Szász Zoltánt küldöttnek jelölték a közelgő kongresszusra – a tagság hallgatólagos beleegyezését adta a változásra. Szász Jenő kifejtette, csak attól fogad el kritikát, aki bizonyíthatóan jobban végezte dolgát, mint ő. Éles hangon bírálta Gazda Zoltánt, a háromszéki szervezet elnökét, illetve Csinta Samu széki ügyvezető elnököt. „Mi az RMDSZ-en kívüli életnek vagyunk a megtestesítői, Csinta Samut – aki egyébként a napokban visszalépett – Toró Tibor biztatta, hogy induljon ellenem pártelnöknek. Itt azok az erők munkálkodnak, akik az MPP-t be akarják olvasztani az RMDSZ-be, és nem igaz, hogy ezt Árus Zsolt nem tudja” – hangoztatta Szász. Az ülés végén Szász Jenő bizalmi szavazást kért, amit egyedül Árus Zsolt kifogásolt. A jelen lévő kéttucatnyi MPP-tag nagy többsége kézfelemeléssel bizalmat szavazott a jelenlegi elnöknek. /Jánossy Alíz: MPP: pálfordulás Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2009. március 3.

„A Magyar Polgári Párt (MPP) március 14-i kongresszusa az utolsó lépés lehet a párt szétverésében, ha nem lesz legitim az országos elnöksége” – jelentette ki Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke, aki minden valóságalapot nélkülözőnek minősítette Szász Jenő pártelnöknek a Krónikában megjelent vádját, miszerint Gazda és Csinta Samu háromszéki ügyvezető elnök be akarná olvasztani az MPP-t az RMDSZ-be. Csinta Samu elmondta: lesújtó véleménye van a pártelnök nyilatkozatáról, de nem kommentálja, mert Szász Jenő saját magát minősíti vádaskodásával. Bizalmat szavazott az elmúlt hét végén Szász Jenőnek a gyergyószentmiklósi szervezet. Az egyetlen, aki nem szavazott bizalmat, Árus Zsolt MPP-s megyei tanácsos volt, aki korábban országos alelnöki tisztségéről is a Szász Jenővel szembeni elégedetlensége miatt mondott le. Árus Zsolt elmondta, a két ülésen nem ugyanazok a személyek vettek részt, ezért a bizalmi szavazás illegitim. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint Szász Jenő minden eszközt bevet annak érdekében, hogy megőrizze elnöki pozícióját, de „ehhez már nem elegendő, hogy minden bokorban RMDSZ-ügynököt vizionál”. Csép Sándor Kolozs megyei MPP-elnök szerint Szász Jenőnek vannak mulasztásai, viszont kérdéses, hogy kerülne-e jobb helyette, így még nem tudják biztosan, kit támogatnak. A pártelnöki tisztségről Szász úgy nyilatkozott, „jó volna, ha az a személy, aki bejegyeztette a pártot, továbbra is részt vehetne annak vezetésében, építésében”, így nem látja értelmét a változtatásnak. /Marakodnak a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2009. március 17.

Alapszabály-ellenesnek és hiteltelennek tartják a Magyar Polgári Párt (MPP) Gyergyószentmiklóson lezajlott első kongresszusát a párt belső ellenzékének számító tagjai. Az ülés elején heves vita alakult ki, amikor Szász Jenő pártelnök az első Országos Tanács elé terjesztette azt az indítványát, miszerint a kongresszus munkálatai során ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem az ülésre meghívottként érkezett jelenlévők is. A felvetés ellen tiltakozó Gergely Balázs – Szász Jenő pártelnök ellenjelöltje – közel ötven támogatója kíséretében elhagyta az üléstermet. Gergely Balázs elmondta: tiltakozásként mondott le az MPP-ben betöltött tisztségeiről, és döntését nem kívánja részletesebben kommentálni. Gergely Balázs hozzátette: folytatják a konzultációt mindazokkal, akik az említett alapszabály-módosítás ellen tiltakozva kivonultak az üléséről, majd sajtóközleményben fogják ismertetni álláspontjukat. Törvénytelennek és hiteltelennek tartják az MPP gyergyószentmiklósi kongresszusát a párt belső ellenzékének háromszéki tagjai is. Csinta Samu háromszéki ügyvezető elnök sötéten látja az alakulat jövőjét. Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei alelnöke elmondta, a kongresszus jegyzőkönyvét is látni kellene, hogy az alapján fogalmazhassák meg ellenvetéseiket. Úgy tudja, a gyergyószentmiklósi Országos Tanácson nem készült jegyzőkönyv, a kép és hanganyagot rögzítették, és az alapján utólag írják meg a jegyzőkönyvet. „Jóérzésű ember, ha valamilyen törvénytelenséget észlel, akkor tiltakozik függetlenül attól, hogy tetszik, vagy nem tetszik neki az elnök személye” – jelentette ki Árus Zsolt, az MPP gyergyószentmiklósi szervezetének kongresszusi küldötte. Árus nem örül annak, hogy a kongresszusi munkálatokról kivonult MPP-tagokat a párt belső ellenzékének titulálják, ugyanis ezek az emberek egyszerűen tiltakoztak az ülésen észlelt törvénytelenség ellen. „Nem szétverni, hanem megreformálni kell ezt a pártot, egészen pontosan a párt vezetőjét, Szász Jenőt” – nyilatkozta Tőkés András, a szervezet Maros megyei elnöke, aki a továbbiakban is szerepet vállalt az MPP országos vezetőségében. Tőkés volt az egyike azoknak, akik a kongresszuson nyíltan elítélték Szász szabályzatmódosítási manőverét. Tőkés András felhívással fordult a térség 16 küldöttjéhez, hogy ne fogadja el az országos elnök javaslatát, de nem hagyta el a termet, kívülről már nem lehet tenni semmit. Hozzátette, hogy a 16 közül tízen szavaztak Szász Jenő szabályzatmódosítási javaslata ellen. „Sajnos a pártelnök kézi vezérlésének köszönhetően sikerült kivitelezni a szabályzatellenes tervet” – mondta Tőkés. Az MPP Bihar megyei elnöke, Lengyel György elmondta: azért hagyták el a termet, mert ők is úgy vélték, hogy a vezetőség eltért a párt alapszabályától. /Szabályszegéssel vádolják Szász Jenőt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

2009. április 2.

Sajtótájékoztatón ismertették álláspontjukat a megyei költségvetés-elosztással kapcsolatban a gyergyói MPP-s és RMDSZ-es megyei tanácsosok. Az MPP-sek Gyergyó büntetését látják a mindössze 400 000 lejes kiutalt összeg mögött, az RMDSZ-esek hangoztatják: elégedettek nem lehetnek, de ez érvényes a megye minden településére; a keret kisebb volt az elvárásoknál. Sajnálatos és szégyenletes, amit a megyei önkormányzat Gyergyószentmiklóssal művel – vélte Árus Zsolt MPP-s megyei tanácsos. Árus módosító javaslatot küldött, azonban az ülésen a kérést nem bocsátották szavazásra. Borboly Csaba megyei tanácselnök azt állította, hogy nem érkezett ilyen módosító javaslat a szabályzatban előírt három nappal az ülés előtt. Az MPP-s tanácsos kitart amellett, hogy eljuttatta a levelet. /A gyergyóiak nem lehetnek elégedettek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

2009. július 2.

A megyei önkormányzat politikai alapon dönt a rendezvények támogatásáról – jelentette ki Árus Zsolt, a Hargita megyei tanács MPP-s tanácsosa, Borboly Csaba önkényeskedését kifogásolta. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke elutasította a vádakat. – A gyergyói embereknek joguk van tudni, miért hozzák őket újra és újra hátrányos helyzetbe – mondta Árus Zsolt Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette, a márciusban elfogadott megyei költségvetésben szerepel a Gyergyószentmiklósi Lovasnapok 30 ezer lejjel való támogatása, a szerződéskötéskor viszont kiderült, hogy csak 10 ezer lej jut a rendezvényre. Árus elmondta még, a megye által támogatott három nagyobb nyári ifjúsági rendezvény közül a tusnádfürdői nyári szabadegyetem és az EMI-tábor 5–5 ezer lejes támogatást kap, míg a más megyében zajló Félsziget Fesztiválra 20 000 lejt áldoz Hargita megye. A Félsziget társszervezője a MIÉRT, az RMDSZ ifjúsági szervezete, melynek nemrég még Borboly Csaba volt az elnöke. Borboly Csaba április eleje óta nem terjeszti a testület elé Árus határozattervezetét, amely a tanácsülések hang- és képanyagának nyilvánosságra hozataláról szól. A sajtótájékoztató végén Árus Zsolt a kihelyezett tanácsülésekről is szólt, számára ezeknek olyan ízük van, mint a múlt rendszerben: „lejöttek az elvtársak egyet mulatni”. Borboly Csaba elutasította a vádakat. A 30 ezer lejes költségvetési tétel a megye összes lovas rendezvényének támogatására vonatkozik, nemcsak a Gyergyói Lovasnapokra, magyarázta. Hozzátette, az EMI részéről a kérés egy nappal a tanácsülés előtt érkezett meg. A jegyzőkönyvek és hanganyagok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatosan megjegyezte, Árusnak nem létezik ezzel kapcsoltos beterjesztett határozattervezete. /Fehérházi pingpong. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2009. október 25.

Tisztségéből való felmentését kérte Árus Zsolt, aki a továbbiakban nem kíván Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester tanácsadója lenni. Elmondta, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöki tanácsadó testületének tagjaként egyre több feladata volt, továbbá a város életét, jövőjét érintő kérdéseket másképpen látja, mint Mezei János. Árus Zsolt húsz éve van jelen a város közéletében, nyolc évet volt a helyi képviselőtestület tagja. /Balázs Katalin: Más-más úton Árus és Mezei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

2009. november 19.

Saját zászlót szeretne Hargita megyének a megyei önkormányzat, az pedig nagyon hasonlítana a Székely Nemzeti Tanács számára kidolgozott és általa elfogadott Székelyföld-zászlóra. A kezdeményezés nyilatkozatháborúba torkollott Árus Zsolt megyei tanácsos és Borboly Csaba megyei tanácselnök között. A hasonlóság – de tulajdonképpen azonosság – miatt a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna és Hargita megyei képviselőcsoportjai közleményükben aggodalmukat fejezték ki, azt állítva, hogy a hasonlóság veszélyes lehet. Az MPP-s képviselők azt javasolják a Hargita megyei tanácselnöknek, vonja vissza az erre vonatkozó határozattervezetet. Borboly Csaba szintén közleményben reagált az őt ért vádakra, mondván, a legkevésbé azt várta, hogy a javaslat kapcsán az MPP tanácsosai személyeskedő támadást kezdenek. Borboly a javasolt zászló elfogadásával éppen a székely szimbólumok széles körű elterjedéséhez járulna hozzá. /Kinek áll a zászló? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2009. november 27.

A Hargita megyei önkormányzat döntése révén a székely zászló lett a megye hivatalos lobogója. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint a zászló elfogadásával a tanács a székely szimbólumok széles körű elterjedéséhez, a székely identitás erősítéséhez is hozzá tud járulni. A kék és aranyszínű, napot és félholdat tartalmazó megyezászló hasonlít ahhoz a lobogóhoz, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett székelyudvarhelyi székely nagygyűlésen fogadtak el. A tervezet ellen szavazott a román képviselőkön kívül a Magyar Polgári Pártot képviselő Árus Zsolt is, hét polgári párti tanácsos tartózkodott. Farkas Csaba, Ferencz Csaba és Árus Zsolt – a házbizottság tagjai – közölték: nem értenek egyet azzal, hogy Hargita megye kisajátítsa a Székelyföld lobogóját. „A székely zászlót és a címert a Székely Nemzeti Tanács saját jelképeiként fogadta el. /Gyergyai Csaba: A székely zászló a hivatalos lobogó Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2010. január 28.

Az EMNT közleménye a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés tárgyában
Kedden, 2010. január 26-án Székelyudvarhelyen a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) megszervezéséről tárgyalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttsége – László János régióelnök, valamint Nagy Pál és Papp Előd alelnökök – és az Ideiglenes Házbizottság (IHB) tagjai – Farkas Csaba elnök, valamint Árus Zsolt, Ferencz Csaba, Tulit Attila és Vass Imre.
A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy Székelyföld autonómiájának ügye megköveteli az összefogást, vagyis az azonos célok érdekében kifejtett közös és összehangolt cselekvést, ezért együtt törekszenek olyan politikai és szervezési feltételek kialakítására, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen – pártállásától függetlenül – valamennyi székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselő részt vehessen.
Ennek érdekében az IHB és az EMNT küldöttségei megállapodtak abban, hogy az IHB által kijelölt személyek az EMNT-küldöttség tagjaiként részt vesznek majd annak a paritásos bizottságnak a munkájában, amely – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében született megállapodás alapján – mind tartalmi, mind szervezési szempontból előkészíti a márciusi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés munkálatait.
Az EMNT álláspontja továbbra is az, hogy Székelyföld területi autonómiájának kivívásához egyaránt szükség van az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviseletének célzott munkájára és a székelyföldi önkormányzatokban szerepet vállaló – az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben, vagy akár függetlenként megválasztott – magyar tisztségviselők határozott fellépésére. Ugyanakkor a pártpolitikai kezdeményezések erejét és legitimitását megsokszorozhatja az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által következetesen megjelenített és képviselt autonómia-igény és az EMNT átfogó nemzetpolitikai programja.
Az EMNT továbbra is várja a magyar pártok – az RMDSZ és az MPP – székelyföldi szervezeteitől: az EMEF soron következő, februári üléséig gyűjtsék össze önkormányzati vezetőik aláírásait az első Nagygyűlésen elfogadott Székely Memorandum támogatására, hogy annak külpolitikai hasznosításának útjából elháruljon az akadály.
Az EMNT-nek meggyőződése, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés csak akkor vihet közelebb a közös cél: a régió területi autonómiájának megvalósításához, ha azt az érdekelt felek közösen szervezik, és ha az nem válik belső hatalmi harcok vagy önlegitimációs kommunikáció eszközévé, hanem egy olyan tanácskozásnak teremt keretet, amely a hagyományos székely munkaszeretetre és becsületre alapozva közös cselekvésre szólít az önrendelkezés érdemi feltételeinek megteremtése érdekében.
Az EMNT Elnöksége erre vonatkozó mandátummal küldi képviselőit az EMEF által létrehozott paritásos munkabizottságba, és hasonló szándékot, kompromisszumkészséget és elkötelezettséget vár el az RMDSZ küldöttségétől is.
Nagyvárad, 2010. január 28.
Tőkés László Toró T. Tibor
elnök, EP-képviselő ügyvezető elnök. Forrás: Erdély.ma

2010. február 14.

Árus szerint nincs új zászlója Hargita megyének, Borboly cáfol
Téves az az információ, amely szerint Hargita megye tanácsa tavaly novemberben elfogadta az új megyezászlót – közölte a Transindex-szel Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezetének alelnöke, MPP-s Hargita megyei tanácsos.
SZNT-zászló, illetve a tavaly szeptemberi Önkormányzati Nagygyűlésen elfogadott Székelyföld-zászló
Szerinte ugyanis az történt, hogy a novemberi tanácsülést megelőzően a zászlóterv két változatát tették közzé, és ezek szerepeltek a novemberi ülés napirendjére kiküldött anyagban is. „Az ülésen aztán csak a tervezet egészéről volt szavazás, arról nem, hogy melyik változat legyen az új zászló, így határozat van, de annak melléklete nincs, vagyis új zászló nincs” - közölte Árus.
Az SZNT-vezető tavaly kifogásolta, hogy Hargita megye saját zászlajaként kívánja elfogadni azt a zászlót, ami szerinte évek óta székely zászlóként vonult be a köztudatba, sőt, a szeptemberi Önkormányzati Nagygyűlésen Székelyföld zászlójának fogadtak el.
Árus Zsolt egyébként Dan Tănasă sepsiszentgyörgyi polgárnak a Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz (CNCD) benyújtott feljelentése kapcsán nyilatkozott. Tănasă ugyanis azért fordult a CNCD-hez, mivel szerinte Hargita megye zászlója diszkriminatív jellegű, szimbólumai nem reprezentatívak a megyében élő román közösségre.
Árus Zsolt arról is tájékoztatott, hogy levelet írt a diszkrimináció-ellenes tanácsnak, amelyben közli, a feljelentés tárgytalan, mivel nem szavazták meg a megyei zászlót.
Borboly Csaba megyei tanácselnök cáfolta Árus kijelentéseit, mondván: Hargita megyének igenis van zászlója, az MPP-s tanácstag efféle zavar-keltéssel próbálja felhívni magára a figyelmet. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro

2010. április 8.

Országos tanácsot tart az MPP – A párt jövője a tét
Hét végén tartja tavalyi kongresszusa ismétlését a Magyar Polgári Párt. A Gyergyószentmiklóson sorra kerülő esemény napirendje ugyanaz lesz, mint az egy évvel ezelőttinek: módosítják az alapszabályzatot és tisztújítást tartanak. A párt belső ellenzéke felülkerekedett, és bírósági úton érvénytelenítette a 2009. március 14-én szintén Gyergyóban megrendezett Országos Tanács (OT) nevet viselő kongresszus döntéseit. Szász Jenő elnök szerint a párt jövőjéről határoznak.
Szász Jenő elnök a bírósági döntés után igen gyorsan összehívta az új kongresszust, ám úgy tűnik, ellentáborának ezúttal éppen a gyorsaság nem tetszik, többen ismét megfogalmazták törvényességi aggályaikat. „Ha a tavalyi OT-t ismételjük, akkor ugyanazok a küldöttek vehetnek részt, nincs, amiért újakat választani" — fogalmazta meg a párt egyik tagja, aki kétségesnek tartja, hogy a hirtelen összeverbuvált megyei üléseket sikerült szabályzatnak megfelelően, a tizenöt napos összehívást betartva megszervezni. Akad olyan MPP-s, aki szerint erre azért van szükség, hogy kiiktassanak minden olyan küldöttet, aki Szász Jenő ellen mert szólni vagy szavazni.
„Fontos lenne, hogy ezúttal teljesen jogszerűen az Országos Tanácsra kerüljön sor, mert az egyéves viszály nagyon sokat ártott a pártnak" — mondta Árus Zsolt, az MPP egyik korábbi alelnöke. Tőkés András ugyan már többször is lemondott, most azonban igen kemény hangú nyílt levélben bírálja Szász Jenőt, a demokrácia szabályainak felrúgásával és a párt szétverésével vádolja.
A háromszéki megyei szervezet ma 19 órától tartja küldöttjelölő ülését, Kulcsár Terza József elmondta, a megyét vele együtt huszonhatan képviselik Gyergyóban, a 91 fős testület ma nevesíti a küldötteket. Ma derül ki az is, kíván-e valaki pártelnöknek jelentkezni, és támogatják-e jelölését a háromszékiek, Kulcsár Terza József azonban nem tud ilyen személyről. Úgy tűnik, országos szinten sincs kihívója Szász Jenőnek, a kolozsvári Gergely Balázs, aki tavaly indult az elnökségért, most nem próbálkozik újra, sőt, mint közölte, valamennyi pártfunkciójáról lemondott, így küldöttként sem lesz jelen Gyergyóban.
Szász Jenő elnök szerint egyetlen fontos tétje van a szombati ülésnek: a küldöttek a szervezet önállósága mellett teszik le voksukat, ezt az utat kívánják folytatni, vagy azokat követik, akik alárendelnék a pártot különböző politikai alkuknak, más szervezetek érdekeinek. Ő bízik az önállóság győzedelmeskedésében, ellenkező esetben nem kíván további szerepet vállalni — mondta el a Háromszéknek. Le kell zárniuk egy fejezetet, és két évvel a választások előtt el kell kezdeniük készülni a megmérettetésre — hangsúlyozta.
Az MPP Országos Tanácsa szombaton 12 órakor kezdődik a gyergyószentmiklósi városi művelődési házban. Ezúttal szigorúan csak a küldöttek szavazhatnak, és várhatóan nagy meglepetések magán a kongresszuson nem lesznek.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. július 7.

Létezése óta először (Székely Nemzeti Tanács)
2003-as létrejötte óta először történt meg, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot az autonómia megteremtésében — számolt be legutóbbi magyarországi látogatása fő eredményéről sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
A múlt héten Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes fogadta az SZNT háromtagú küldöttségét, mely az elnök mellett Tulit Attila és Árus Zsolt vezetőségi tagból állt, és megerősítette, hogy az új magyar kormány támogatja az SZNT törekvéseit. Szavainak külön súlyt ad, hogy Semjén Zsolt a nemzetpolitikai ügyek felelőse az új kormányban.
Izsák Balázs kiemelte, hogy a magyar állam új viszonyulása következtében elhárulnak az eddigi akadályok, melyekbe az EU és az Európa Tanács fórumain ütköztek, ezeken ugyanis az SZNT fellépéseit mindig annak fényében is megítélik, mennyire áll mögöttük a magyar állam. Izsák úgy véli, a román—magyar alapszerződésbe beleillik, amit Semjén az SZNT és az új kormány közötti partnerségről mondott, a kisebbségi jogvédelem ugyanis államközi kérdés, miként tágabb nemzetközi dimenziója is van.
A mostani tárgyaláson a felek jegyzéket állítottak össze a megbeszélésre ajánlott kérdésekről, ezek megvitatására a következő találkozókon kerül sor, a látogatás tehát egyeztetéssorozatot nyit meg.
Kérdésre Izsák Balázs elmondta, a Máért feltámasztását támogatják, munkájában részt kívánnak venni. A Vasile Blaga belügyminiszterhez intézett nyílt levelében szóvá tett rendőrségi túlkapásokra adott gyakorlati válasz reménye szerint az lesz, hogy a székely zászló kitűzését nem fogják ezentúl büntetni, s hogy a rendfenntartó szervek nem az elnyomás eszközeiként fognak működni. Az autonómia-népszavazások ügyét az SZNT nem tekinti lezártnak, az egyes helységekben azokat törvénytelennek nyilvánító törvényszéki ítéletek ellen európai fórumokhoz fognak fellebbezni. Lévén politikai ügyről szó, nem az Emberjogi Bíróság illetékes benne, ezért az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé terjesztik majd a kérdést, memorandumukhoz, amit a kisebbségügyi albizottsághoz nyújtanak be, csatolni fogják a periratokat is. Két évvel korábban az MSZP-kormány nem állt ki ez ügyben az SZNT mellett, ezúttal másra számít.
Az elnök beszámolt továbbá arról: Sepsiszentgyörgy polgármesterével elvi egyezségre jutott azt illetően, hogy az autonómiaharcban az önkormányzatokkal közös stratégiát kell kialakítani. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. július 8.

Ösztönzés az SZNT-nek
Először történt meg, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) a székelyföldi autonómia megteremtésében – nyilatkozta a magyarországi látogatásának eredményeit összegző sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Az SZNT háromtagú küldöttségét – az elnököt, valamint Tulit Attila és Árus Zsolt vezetőségi tagokat – a múlt héten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta Budapesten.
Izsák beszámolója szerint a vendéglátó megerősítette, hogy az új magyar kormány támogatja Székelyföld önállósulási törekvéseit, ebben a kérdésben partnerének tekinti az SZNT-t, ugyanakkor fontos intézménynek nevezte a szervezet által létrehozott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést. Izsák szerint a magyar kormányfő-helyettesnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentése beilleszthető a magyar–román alapszerződés kereteibe. Abban ugyanis – emlékeztetett – szerepel a kisebbségi jogok védelme, ami egyúttal a nemzetközi együttműködés tárgya lehet, hiszen a magyar kormány a kisebbségeket védi, amikor az autonómiát támogatja. Semjén nyilatkozata előrelépést jelent a székelyföldi területi autonómia ügyében, hiszen az elmúlt hét év során, amióta az SZNT megalakult és működik, a magyar kormány soha nem vállalta fel ezt a témát – fogalmazott Izsák Balázs.
Izsák Balázs elmondta: a szervezet támogatja a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) feltámasztását, és részt is kíván venni annak munkájában. Az SZNT elnöke közölte: Sepsiszentgyörgy polgármesterével, az RMDSZ színeit képviselő Antal Árpáddal elvi egyezségre jutott azt illetően, hogy az autonómiaharcban az önkormányzatokkal közös stratégiát kell kialakítani. Népújság (Marosvásárhely)

2011. február 8.

Magánlevelekkel az autonómiáért (Mozgósít a Székely Nemzeti Tanács)
Levélben kéri Székelyföld autonómiáját Băsescu elnöktől a Székely Nemzeti Tanács. A kezdeményező gyergyószéki alelnök, Árus Zsolt azt szeretné, ha ki-ki maga fogalmazná meg igényét, és azt küldené el az államfőnek, de a szervezet irodáiban létezik egy magyar nyelven megfogalmazott szabványlevél is, amelyet bárki aláírhat, aki egyetért a tartalmával. Ebben azt kéri az SZNT, hogy Băsescu kezdeményezzen tárgyalásokat a térség képviselőivel az autonómia gyakorlati megvalósulása érdekében.
,,Az elmúlt húsz év bebizonyította, nem igaz az az állítás, hogy csendben kell lenni otthon, és a politikusok majd Bukarestben mindent elintéznek. ,,Az látszik, hogy, ha a közösséget nem tudjuk mozgósítani, az embereket nem tudjuk bevonni ebbe a mozgalomba, akkor nem tudunk eredményeket elérni" — nyilatkozta a politikus, aki reméli, hogy sokan ragadnak majd tollat a közös cél érdekében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-165




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék