udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
79
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 | 61-79
NĂŠvmutatĂł:
BĂślĂśni Farkas SĂĄndor
2015. jĂşnius 30.
ĂvfordulĂł â Az elsĹ magyar âbankâ: 190 ĂŠve alakult a KolozsvĂĄri GondoskodĂł
ErdĂŠly tĂśbb intĂŠzmĂŠnye megelĹzte a testvĂŠrorszĂĄgot: ilyen volt a KolozsvĂĄrott mĂĄr 1800 kĂśrĂźl Societas Musicalisba tĂśmĂśrĂźlĹ klasszikus zenekedvelĹk egyesĂźlete, az elsĹ kĹszĂnhĂĄz 1821-ben ĂŠs a BĂślĂśni Farkas SĂĄndor kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre 1825. jĂşnius 30-ĂĄn megalakult KolozsvĂĄri GondoskodĂł TĂĄrsasĂĄg is, amely kĂślcsĂśnĂśs biztosĂtĂł, takarĂŠk- ĂŠs hitelintĂŠzetkĂŠnt megelĹzte egy ĂŠvtizeddel a BrassĂłi ĂltalĂĄnos TakarĂŠkpĂŠnztĂĄrat ĂŠs mĂĄsfĂŠllel a FĂĄy AndrĂĄs korai, 1825-Ăśs kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre csak 1840-ben megalakulĂł Pesti Hazai ElsĹ TakarĂŠkpĂŠnztĂĄrat.
âA felsĂŠges kirĂĄlyi Gubernium mellett mĹąkĂśdĹ nĂŠmely tisztviselĹkbĹl egybeĂĄllott ProvisionĂĄlis TĂĄrsasĂĄgâ alapĂtĂł okirata szerinti cĂŠlja, hogy valamennyi tag â(...) a maga rendes salĂĄriumĂĄbĂłl, vagy egyĂŠb jĂśvedelmĂŠbĹl, hĂłnapokĂŠnt (...) bizonyos summĂĄt tegyen be (...)â. Az ĂśnkĂŠntes takarĂŠkkĂŠpzĂŠs a kĂślcsĂśnĂśs biztosĂtĂĄst szolgĂĄlta elsĹsorban: âolyan cassat igyekeztĂźnk felĂĄllĂtani, melyhez mindegyikĂźnk a maga szĂźksĂŠgĂŠben folyamodhassĂŠk s a maga capitĂĄlisĂĄt s annak interessĂŠt elĂśregedett ĂĄllapotjĂĄban segedelem gyanĂĄnt felvehesse, s maradĂŠkainak s legĂĄtusainak hĂĄtrahagyhassa.â MĹąkĂśdĂŠsĂŠnek alapelvei mĂĄig korszerĹąek, s ekkĂŠnt az orszĂĄgnak nemcsak elsĹ szĂśvetkezete, hanem elsĹ takarĂŠkpĂŠnztĂĄra, beteg-, nyugdĂj- ĂŠs ĂŠletjĂĄradĂŠk-biztosĂtĂłintĂŠzete.
Ingyen dolgoztak a âbankĂĄrokâ
A belĂŠpĂŠsi ĂŠs a havi dĂj mellett a tagok bĂĄrmikor betĂŠtet kĂŠpezhettek, helyezhettek el a TĂĄrsasĂĄgnĂĄl, kĂślcsĂśnigĂŠnylĂŠs esetĂŠn elsĹbbsĂŠget ĂŠlveztek, a kamatjĂśvedelmet ĂŠv vĂŠgĂŠn arĂĄnyosan szĂŠtosztottĂĄk. BetegsĂŠg, nyugdĂjazĂĄs, a Gubernium szolgĂĄlatĂĄbĂłl valĂł kilĂŠpĂŠs ĂŠs a vĂĄrosbĂłl valĂł elkĂśltĂśzĂŠs esetĂŠn lehetett a betĂŠteket igĂŠnybe venni. VĂŠgrendelet hiĂĄnyĂĄban a tĂśrvĂŠnyes ĂśrĂśkĂśsĂśkre maradt a kĂŠpzett tartalĂŠk, a kiskorĂş ĂĄrvĂĄk atyjuk betĂŠtjĂŠt 20, illetve 18 ĂŠvesen kaphattĂĄk ki. A cĂŠlokhoz illeszkedve a fĹtevĂŠkenysĂŠg a betĂŠtek gyĂźmĂślcsĂśztetĂŠse volt, fĹleg hitelezĂŠs, szigorĂş feltĂŠtelekkel, jelzĂĄlogfedezet mellett, 1 ĂŠvet nem meghaladĂł idĹtartamra, 6%-os kamatra.
Az igazgatĂĄst a kĂśzgyĹąlĂŠs ĂĄltal vĂĄlasztott ĂŠs ennek felelĹs âintĂŠzetâ irĂĄnyĂtotta: elnĂśk, pĂŠnztĂĄros, ellenĹr, titkĂĄr, kik kezdetben ĂśnkĂŠntesen, ingyenesen tĂśltĂśttĂŠk be tisztsĂŠgĂźket. Ăj tagok felvĂŠtele ĂźgyĂŠben a kĂśzgyĹąlĂŠs dĂśntĂśtt. A tĂĄrsasĂĄg fel nem oszthatĂł kĂśzalapot is lĂŠtrehozott, az esetleges Ăźzleti vesztesĂŠgek fedezĂŠsĂŠre. Mindezen mĹąkĂśdĂŠsi elvek â az ĂśnkĂŠntessĂŠg, a tagok kĂśzti egyenlĹsĂŠg, osztatlan tartalĂŠkalap â a vilĂĄg legelsĹ szĂśvetkezetei kĂśzĂŠ soroljĂĄk a KolozsvĂĄri GondoskodĂł TĂĄrsasĂĄgot.
A 124 ĂŠvig folyamatosan ĂŠs tĂśretlen sikerrel (nĂśvekvĹ sajĂĄt ĂŠs idegen tĹkĂŠvel, emelkedĹ taglĂŠtszĂĄmmal) mĹąkĂśdĹ GondoskodĂłba 1867-et kĂśvetĹen, az ErdĂŠly ĂŠs MagyarorszĂĄg egyesĂźlĂŠse kĂśvetkeztĂŠben megszĹąnt KormĂĄnyszĂŠk tisztviselĹi mellett KolozsvĂĄrt lakĂł ĂĄllami tisztviselĹk, ĂĄllami kĂśzĂŠpiskolai ĂŠs fĹiskolai tanĂĄrok, vĂĄrosi tisztviselĹk, ĂźgyvĂŠdek ĂŠs kĂśzjegyzĹk is teljes jogĂş tagkĂŠnt belĂŠphettek. A szabadsĂĄgharc ĂŠvĂŠt leszĂĄmĂtva, tetemes vesztesĂŠgei nem voltak az intĂŠzmĂŠnynek, ezt 1857-ig kiheverte. 1861-ben mĂĄr 81 tagja ĂŠs tĂśbb mint 51 ezer forint tĹkĂŠje volt, 1895-ben tĹkĂŠi 224 ezer forint fĂślĂŠ rĂşgtak. A KormĂĄnyszĂŠk fennĂĄllĂĄsa idejĂŠn szĂĄmos fĹĂşr szerepel a tagsĂĄg sorĂĄban (gr. LĂĄzĂĄr LĂĄszlĂł, gr. BĂĄnffy JĂłzsef, gr. Korniss KĂĄroly, gr. MikĂł Imre, gr. Wass Albert, gr. BĂĄnffy BĂŠla, gr. Bethlen GĂĄbor, gr. EszterhĂĄzi JĂĄnos, br. JĂłsika Lajos, br. KemĂŠny Ferenc stb.). NĂŠvsoruk 1867 utĂĄn jeles kolozsvĂĄri szellemi elĹkelĹsĂŠgek, egyetemi tanĂĄrok neveivel egĂŠszĂźl ki (Berde MĂłzes, Brassai).
Eredeti magĂĄnjogi tĂĄrsasĂĄgi formĂĄjĂĄt 1924-ben szĂśvetkezeti jogi formĂĄra vĂĄltotta, s a GazdasĂĄgi ĂŠs HitelszĂśvetkezetek SzĂśvetsĂŠge kolozsvĂĄri kĂśzpontjĂĄhoz csatlakozva mĹąkĂśdĂśtt tovĂĄbb 1948 augusztusĂĄig. MegszĹąntĂŠt a bankok, pĂŠnzintĂŠzetek, magĂĄnvĂĄllalatok ĂĄllamosĂtĂĄsĂĄt elrendelĹ ĂĄllami intĂŠzkedĂŠs okozta, egy olyan kommunista rendelet, amely ĂśnkĂŠnyesen kisajĂĄtĂtotta tĂśbb ezer mĂĄs magyar vĂĄllalkozĂĄssal, kĂśzel 200 magyar bankkal, takarĂŠkpĂŠnztĂĄrral, a kivĂĄlĂłan mĹąkĂśdĹ, tĂśbb mint 1100 szĂśvetkezetet ĂśsszefogĂł hĂĄlĂłzattal egyĂźtt.
BĂślĂśni Farkas SĂĄndor 1834-es bestsellere
BĂślĂśni Farkas SĂĄndor (BĂślĂśn, 1795. dec.14. â KolozsvĂĄr, 1842. febr. 3.) bĂŠcsi ĂştjĂĄn szerzett tapasztalatait kamatoztatva 1825-ben guberniumi tisztviselĹk kĂślcsĂśnĂśs biztosĂtĂĄsi intĂŠzmĂŠnyekĂŠnt megalapĂtja a GondoskodĂł TĂĄrsasĂĄgot. De ki is volt Farkas SĂĄndor? Neve elvĂĄlaszthatatlan KolozsvĂĄrtĂłl, ide fĹązik unitĂĄrius fĹtanodai (1805â1815) s kirĂĄlyi lĂceumi jogi tanulmĂĄnyai (1915â1916), irodalmi munkĂĄssĂĄga, tisztsĂŠgei, reformkori eszmĂŠi ĂŠs eszmetĂĄrsai (kĂśztĂźk Kendeffy ĂdĂĄm grĂłf, Biasini, BĂŠldi Ferenc grĂłf), az ĂĄltala kezdemĂŠnyezett (ErdĂŠlyi Nemzeti MĂşzeum) ĂŠs lĂŠtrehozott (pl. KolozsvĂĄri GondoskodĂł TĂĄrsasĂĄg, 1825) intĂŠzmĂŠnyek.
OrszĂĄgos elismerĂŠst ĂŠs akadĂŠmiai tagsĂĄgot (1834) az 1830â1832 kĂśzĂśtt BĂŠldi Ferenc grĂłffal a nyugat-eurĂłpai orszĂĄgokban (FranciaorszĂĄgban, Belgiumban, HollandiĂĄban, AngliĂĄban) ĂŠs az EgyesĂźlt Ăllamokban megtett hosszabb utazĂĄsai idejĂŠn megĂrt UtazĂĄs Ăszak-AmerikĂĄban cĂmĹą kĂśnyve (KolozsvĂĄr, 1834, 1835) hozott. Az Ăştirajzok egyik legkorĂĄbbikjakĂŠnt, a reformkor egyik legnagyobb kĂśnyvsikerekĂŠnt az amerikai tĂĄrsadalmat ĂŠs alkotmĂĄnyos berendezkedĂŠst bemutatĂł ĂŠs a hazai viszonyokkal egybevetĹ elemzĂŠs magyar reformkorra tett hatĂĄsa a vele kortĂĄrs Alexis de Tocqueville-nek az amerikai demokrĂĄciĂĄrĂłl Ărt kĂśnyve eurĂłpai fogadtatĂĄsĂĄhoz hasonlĂthatĂł. Az AkadĂŠmia nagyjutalmĂĄt is elnyerĹ, kĂŠt egymĂĄst kĂśvetĹ ĂŠvben mĂĄsodik kiadĂĄst megĂŠrt ĂştleĂrĂĄs az orszĂĄggyĹąlĂŠsi ifjĂşsĂĄgra ĂłriĂĄsi hatĂĄst gyakorolt, a polgĂĄrosodĂĄs valĂłsĂĄgos enciklopĂŠdiĂĄja kĂŠzikĂśnyve lehetett a kor felnĂśvekvĹ politikus nemzedĂŠkĂŠnek. Az ĂştinaplĂł nyugat-eurĂłpai rĂŠsze csak 109 ĂŠvvel kĂŠsĹbb jelent meg teljes terjedelemben (Nyugat-eurĂłpai utazĂĄs, KolozsvĂĄr, 1943). KolozsvĂĄron betĂśltĂśtt tisztviselĹi hivatĂĄsĂĄt (jegyzĹ ĂŠs Ărnok) a mĹąvelĹdĂŠs- ĂŠs intĂŠzmĂŠnyszervezĂŠssel kiegĂŠszĂtĹ ĂŠletĂştjĂĄnak kiemelkedĹbb ĂŠveit a kiadĂĄsra nem szĂĄnt, tĂśredĂŠkekben fennmaradt NaplĂł [1835-1836] rĂśgzĂtette, amely 1870-ben jelent meg nyomtatĂĄsban.
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2015. jĂşlius 20.
MĂĄsodik esĂŠly: kĂśzel nĂŠgyszĂĄz szemĂŠlyt integrĂĄltak vissza az oktatĂĄsba HĂĄromszĂŠken
VĂŠget ĂŠrt a MĂĄsodik esĂŠly elnevezĂŠsĹą program HĂĄromszĂŠken, amelynek kezdeti cĂŠljĂĄt hĂĄromszĂĄzĂśtven szemĂŠly oktatĂĄsba valĂł (vissza)integrĂĄlĂĄsa kĂŠpezte, hogy legalĂĄbb az elemi iskolĂĄt elvĂŠgezzĂŠk. A kĂŠpzĂŠs a POSDRU/162/2.2/S/141074 ReintegrĂĄciĂłt elĹsegĂtĹ nevelĂŠsi-oktatĂĄsi szolgĂĄltatĂĄsok â SCoR nevezetĹą projekt keretĂŠben zajlott, amelynek kezdemĂŠnyezĹje a Junior Business Club, tovĂĄbbi partnerei pedig a KovĂĄszna Megyei MunkaerĹ-foglalkoztatĂĄsi ĂgynĂśksĂŠg, NeamČ Megyei MunkaerĹ-foglalkoztatĂĄsi ĂgynĂśksĂŠg, BotoČani Megyei MunkaerĹ-foglalkoztatĂĄsi ĂgynĂśksĂŠg, Arted EgyesĂźlet, KovĂĄszna Megyei TanfelĂźgyelĹsĂŠg ĂŠs a Vrancea Megyei TanfelĂźgyelĹsĂŠg. A kĂŠpzĂŠs keretĂŠn belĂźl zajlĂł oktatĂĄsban â amely alkalmĂĄval a kĂśtelezĹ oktatĂĄst be nem fejezett szemĂŠlyek iskolai felzĂĄrkĂłzĂĄsĂĄt igyekeztek elĹsegĂteni â KovĂĄszna megyĂŠben a tervezett szĂĄmnĂĄl tĂśbb, Ăśsszesen 487 szemĂŠly vett rĂŠszt februĂĄrtĂłl. A megyei iskolĂĄk ĂŠs ĂśnkormĂĄnyzatok kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel a telepĂźlĂŠsek, tovĂĄbbĂĄ a jelentkezĹk kivĂĄlasztĂĄsĂĄval a KovĂĄszna Megyei TanfelĂźgyelĹsĂŠg foglalkozott. Ăgy KovĂĄszna megye 10 telepĂźlĂŠsĂŠn indultak idĂŠn osztĂĄlyok a beiskolĂĄzĂĄsi kort legkevesebb 4 ĂŠvvel meghaladott diĂĄkok ĂŠs felnĹttek szĂĄmĂĄra, akik nem rendelkeztek a kĂśtelezĹ 4 befejezett osztĂĄllyal. Az oktatĂĄsban rĂŠsztvevĹk kora nagyon vĂĄltozĂł volt, nem ritkĂĄn a szĂźlĹ ĂŠs gyermeke egyĂźtt Ăźltek az iskolapadban. A program sikeressĂŠgĂŠt bizonyĂtja, hogy 386 szemĂŠly vĂŠgezte el a kĂŠpzĂŠst a beiratkozott 487 szemĂŠlybĹl. A sepsikĹrĂśspataki KĂĄlnoky Ludmilla ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 16 szemĂŠly, a HĂdvĂŠgi ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 26, NyĂĄraspataki ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 24, a SepsiszentgyĂśrgyi GĂśdri Ferenc ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 56, a bĂślĂśnpataki BĂślĂśni Farkas SĂĄndor ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 21 szemĂŠly szerzett kĂŠpesĂtĂŠst. A megyeszĂŠkhelyi NĂŠri Szent FĂźlĂśp ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 33, a bodoki Henter KĂĄroly ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 17, a nagyborosnyĂłi Bartha KĂĄroly ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 51, az ĂĄrapataki Romulus Cioflec ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 38, a sepsiszentgyĂśrgyi Ady Endre ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 59, az uzoni Tatrangi SĂĄndor ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 26 ĂŠs a bodzafordulĂłi Mihail Sadoveanu ĂltalĂĄnos IskolĂĄban 19 tanulĂł fejezte be sikeresen az alapfokĂş kĂŠpzĂŠst. A projektben harmincnyolc hĂĄromszĂŠki tanĂĄr vett rĂŠszt, az oktatĂĄs pedig nappali tagozaton folyt, naponta nĂŠgy-Ăśt tanĂłrĂĄval. A rĂŠsztvevĹk a 80 napos (16 hetet felĂślelĹ) kĂŠpzĂŠs alatt elsajĂĄtĂthattĂĄk az olvasĂĄs, ĂrĂĄs ĂŠs szĂĄmolĂĄs alapjait, de ugyanakkor a kerettantervben szereplĹ tantĂĄrgyak specifikus kompetenciĂĄk kialakĂtĂĄsĂĄt is megcĂŠloztĂĄk, amelyek a tĂĄrsadalmi egyĂźttĂŠlĂŠs, integrĂĄciĂł valamint a munkaerĹpiacon valĂł elhelyezkedĂŠst igyekeztek elĹsegĂteni. Ugyanakkor a vĂĄlaszthatĂł tantĂĄrgyak vĂĄltozatos skĂĄlĂĄja a sajĂĄt hagyomĂĄnyokkal, mestersĂŠgekkel valĂł ismerkedĂŠst, valamint a tĂśrtĂŠnelmi ĂŠs fĂśldrajzi, de ugyanakkor idegen nyelvi ĂŠs szĂĄmĂtĂłgĂŠp-kezelĹi alapismeretek elsajĂĄtĂtĂĄsĂĄt is lehetĹvĂŠ tette. KovĂĄszna megyĂŠben az 5 hĂłnapig tartĂł MĂĄsodik EsĂŠly program rĂŠvĂŠn kĂśzel nĂŠgyszĂĄz szemĂŠlyt sikerĂźlt visszaintegrĂĄlni az oktatĂĄsba, a tanulĂłk kĂŠpessĂŠgeihez ĂŠs tudĂĄsĂĄhoz igazĂtott Ăźtemtervvel, esĂŠlyt adva ezĂĄltal az ĂŠrintetteknek az egyĂŠni fejlĹdĂŠsre ĂŠs szemlĂŠletvĂĄltĂĄsra. Ugyanakkor a program hosszĂş tĂĄvĂş hozadĂŠkai kĂśzĂśtt emlĂthetjĂźk, hogy ezek a hĂĄtrĂĄnyos helyzetĹą szemĂŠlyek tĂśbb mint fĂŠl ĂŠvig ismĂŠt visszatĂŠrtek s ĂĄllandĂł kapcsolatban ĂĄlltak az iskolĂĄval, egyesek kĂśzĂźlĂźk motivĂĄlĂł tĂĄborokban vettek rĂŠszt a NeamČ megyei DurÄuban, s nĹtt esetĂźkben a tanulĂĄs ĂŠrtĂŠkĂŠbe vetett hit, ami a sajĂĄt gyermekeik beiskolĂĄzĂĄsa ĂŠs tanĂttatĂĄsa terĂźletĂŠn lehet gyĂźmĂślcsĂśzĹ. (kĂśzlemĂŠny)
Transindex.ro2015. jĂşlius 25.
HegedĹąs Imre JĂĄnos: ErdĹvidĂŠk (Szerelmes fĂśldrajz)
A napokban lĂĄt napvilĂĄgot a budapesi Magyar NaplĂł ĂŠs az Ărott SzĂł AlapĂtvĂĄny kiadĂĄsĂĄban HegedĹąs Imre JĂĄnos SzĂŠkelyorszĂĄg (Szerelmes fĂśldrajz) cĂmĹą kĂśnyve, melynek ErdĹvidĂŠk fejezetĂŠt elkĂśvetkezĹ hĂŠtvĂŠgi szĂĄmainkban kĂśzĂśljĂźk.
A nĂŠpmesĂŠk tĂĄltos csikaja csak akkor kĂŠpes csodĂĄkra, ha a szerencsĂŠt prĂłbĂĄlĂł kirĂĄlyfi vagy disznĂłpĂĄsztor legĂŠnyke szĂŠna vagy zab helyett szakajtĂłnyi ĂŠgĹ parazsat tesz elĂŠbe, amitĹl az hirtelen szĂĄrnyas paripĂĄvĂĄ vĂĄltozik. SzĂŠp ez a szĂźrrealista nĂŠpmesei abszurd â abrak helyett izzĂł parazsat ropogtatĂł kiscsikĂł â, hasonlatnak sem rossz, ErdĹvidĂŠkre ugyancsak rĂĄillik, mert itt szĂźletett a mesekirĂĄly, Benedek Elek, itt nyĂlottak ki Kriza JĂĄnos VadrĂłzsĂĄi, innen indult vilĂĄgjĂĄrĂł ĂştjĂĄra a âbĂŠrcre esett faâ, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, akinek ĂştleĂrĂĄsa, UtazĂĄs Ăszak-AmerikĂĄban (1834) ajĂĄnlott olvasmĂĄny az Amerikai EgyesĂźlt Ăllamok egyetemein, ĂŠs itt nyugszik a nĂŠpmonda szerint Attila hun kirĂĄly kedves felesĂŠge, RĂŠka (Rika).
SzĂnesen kavarognak valĂłs ĂŠs mesĂŠs tĂśrtĂŠnetek, alakok, hĹsĂśk e kis hazĂĄban, nincs hatĂĄr a reĂĄlis ĂŠs a metafizikai mezĹ kĂśzĂśtt, a tĂśrtĂŠnelem, a tudomĂĄny, az irodalom jeles fiait, nagyasszonyait Ăşgy emlegeti a kĂśzrendi ember, akĂĄrcsak a regĂŠk, a legendĂĄk, mĂtoszok szereplĹit, a helyszĂnek, ormok, dĹąlĹk, vĂślgyek beszĂŠlni tudnak, helytĂĄllĂĄsrĂłl, fergeteges kĂźzdelmekrĹl, szerelmesek boldogsĂĄgĂĄrĂłl vagy keserves csalĂłdĂĄsĂĄrĂłl, ĂłriĂĄsok ĂŠs tĂźndĂŠrek csodatetteirĹl, magyar nyelvĂźnk ĹsgyĂśkeirĹl ĂĄrulkodnak. MĂŠg a kĂśzigazgatĂĄs is igazolja az ĂĄtvĂĄltozĂĄst. ErdĹvidĂŠk soha nem volt ĂśnĂĄllĂł szĂŠk, MiklĂłs fiĂşszĂŠk ĂŠs BardĂłc fiĂşszĂŠk egyesĂźlĂŠsĂŠbĹl jĂśtt lĂŠtre, a kohĂŠziĂłt belsĹ erĹk teremtettĂŠk meg, azok tartjĂĄk egybe a kĂŠt rĂŠszt. CsĂkorszĂĄghoz is sok kĂśze van, onnan, a DĂŠl-HargitĂĄbĂłl futnak le a vizei, s a hatĂĄrt pontosan meghĂşzni lehetetlen, a CsĂkorra nevĹą bĂŠrc a kisbaconi Benedek-kĂşria ablakĂĄbĂłl megcsodĂĄlhatĂł. Kisebb egysĂŠgekbĹl ĂĄllt Ăśssze az egĂŠsz, a toldĂĄsok nyomai eltĹąntek, s lĂŠtrejĂśtt a SzĂŠkelyfĂśld egyik legkedvesebb kistĂĄja, amelyet â Benedek Elek rajongĂł szavai szerint â Isten a tenyerĂŠbe vett, ezĂĄltal az Ăr tenyerĂŠvĂŠ vĂĄltozott. Ăme, a szĂĄrnyas paripĂĄhoz hasonlatos pĂŠldabeszĂŠd ErdĹvidĂŠkrĹl. Magas, de szelĂd hegyek kerĂtik kĂśrbe ezt a szĂŠp medencĂŠt: keleten a BarĂłti-hegysĂŠg, ĂŠszakkeleten a Hargita dĂŠli nyĂşlvĂĄnya, ĂŠszaknyugaton a PersĂĄnyi-hegyek, csupĂĄn dĂŠlnyugat irĂĄnyĂĄba, a BarcasĂĄg felĂŠ nyitott, onnan fĂşj gyakran a szĂŠl, amit okkal nĂŠmet szĂŠlnek neveznek. âEgy hosszĂşkĂł tĂĄl, melynek kicsorbult egyik vĂŠgeâŚâ â Ărja Benedek Elek, s ebben a metaforĂĄban benne van az otthonossĂĄg ĂŠrzete, amely egyetlen nagy csalĂĄddĂĄ olvasztja Ăśssze az itt lakĂłkat.
Ha rajongĂĄssal kĂśzelĂtjĂźk meg e tĂĄjat, mert csak Ăşgy szabad, magunkkal visszĂźk kĂŠpzeteinket, pozitĂv tĂśltetĹą elĹĂtĂŠleteinket, emiatt hasonlĂł elvĂĄrĂĄsaink vannak vele szemben; hatalmĂĄba kerĂt egy nemes idealizmus, ami ĂśrĂśmmel tĂślt el, s a lĂŠlek derĹąjĂŠvel tĂĄrsul. A szellemi kielĂŠgĂźlĂŠs boldogsĂĄgĂĄt ĂŠljĂźk meg, mert a tudatunkban, pszichĂŠnkben felhalmozĂłdott energiĂĄk termĂŠkeny talajra talĂĄlnak, s igazolĂĄst nyernek ErdĹvidĂŠken. SzĂŠp ĂŠs gazdag a magyar haza e parĂĄnyi rĂŠsze mĂŠg akkor is, ha ma egy mĂĄsik, szomszĂŠdos orszĂĄg kellĹs kĂśzepĂŠben talĂĄlhatĂł: haza jĂśvĂźnk ide, fĂźggetlenĂźl attĂłl, hogy hol szĂźlettĂźnk, hol ĂŠlĂźnk.
KĂśzelĂtsĂźk meg elsĹkĂŠnt a magaslatokrĂłl, a szĂŠkelyek szent hegyĂŠrĹl, a HargitĂĄrĂłl!
Ăszakkeleten szelĂd ĂłriĂĄsok Ĺrzik a medencĂŠt: Nagy-Piliske (1374 m), MitĂĄcs (1280 m), Kakukk-hegy (1558 m). JelentĹs magassĂĄgok, mĂŠg sincs sehol egyetlen ĂŠgre tĂśrĹ szikla, a fĂĄk felfutnak a csĂşcsokig, s ez a zĂśld rengeteg szemet, szĂvet nyugtat, megerĹsĂti biztonsĂĄgĂŠrzetĂźnket, azt, hogy nem szakadtunk ki a termĂŠszetbĹl, nem rĂŠszesei, hanem rĂŠszei vagyunk annak, akĂĄrcsak a moha, a zuzmĂł, a gombĂĄk, a virĂĄgok, a daliĂĄs tĂślgyek, fenyĹk, vadak, madarak. Igen, a termĂŠszet teljessĂŠgĂŠnek ĂŠrzetĂŠt ĂŠljĂźk meg, ĂŠs a biztonsĂĄgĂŠt, hisz mint magzatburok vesz kĂśrĂźl a vĂŠgtelennek lĂĄtszĂł lombtenger. A MitĂĄcs lĂĄbĂĄnĂĄl GyĂśngyerdĹnek nevezik a hegyhĂĄtat, ennĂŠl szebb metaforĂĄja nem lehetne ErdĹvidĂŠknek, talĂĄn csak Kriza JĂĄnos verse, katonadalĂĄnak elsĹ szakasza szĂĄrnyalja tĂşl azt lĂraisĂĄgban:
ErdĹvidĂŠk az ĂŠn hazĂĄm,
KatonĂĄnak szĂźlt az anyĂĄm,
ZĂśld erdĹ zĂşgĂĄsĂĄn,
Vadgalamb szĂłlĂĄsĂĄn
Nevelt fĂśl jĂł apĂĄm.
AnyafĂśld, katonasors, erdĹ, madĂĄr, szĂźlĹ. Milyen egyszerĹą fogalomsor, s milyen tĂśkĂŠletes! Magas szellemi rĂŠgiĂłkba emel, s rĂŠszesei leszĂźnk a csodĂĄs metamorfĂłzisnak, a tĂĄrgyak, ĂŠlĹlĂŠnyek szent fogalommĂĄ lĂŠnyegĂźlnek ĂĄt. Nem vĂŠletlen, hogy a haza ĂŠs a termĂŠszet nagy szerelmese, JĂłkai MĂłr erdĂŠlyi ĂştjĂĄn ide is eljutott, 1853-ban itt, a MitĂĄcs-hĂĄgĂłn keresztĂźl szekerezett, gyalogolt ĂĄt KisbaconbĂłl, MagyarhermĂĄnyon ĂĄt, CsĂkorszĂĄgba. JĂł Ăşton jĂĄrt, MitĂĄcs a legendĂĄban a hegyek varĂĄzslĂłja, mindig sĹąrĹą felhĹbe burkolta Piliske vĂĄrĂĄt, Ăgy az ellensĂŠg azt nem tudta elfoglalni. De ĂŠrdemes nĂŠha leszĂĄllni PegazusrĂłl, az irodalom szĂĄrnyas (most mĂĄr gĂśthĂśs?) lovĂĄrĂłl, s a botanikus kutatĂł tekintetĂŠvel nĂŠzni szĂŠt FlĂłra asszony mezejĂŠn. A tĂślgyek alatt, a bĂźkkĂśsĂśk tisztĂĄsain, a fenyĹerdĹk lankĂĄin ĂŠs meredek kaptatĂłin, lenn, a televĂŠny talaj szintjĂŠn tarka, dĂşs ĂŠs pazar a lĂĄgyszĂĄrĂş nĂśvĂŠnytakarĂł. A SzĂŠkelyfĂśld Ăşjkori ismerĹje, a kivĂĄlĂł geogrĂĄfus, biolĂłgus, botanikus, Vofkori LĂĄszlĂł szedte Ăśssze a kĂśltĹk szĂĄmĂĄra is csalĂŠteknek szĂĄmĂtĂł virĂĄg- ĂŠs nĂśvĂŠnyneveket: âaranyos fodorka, sĂĄrga tyĂşktarĂŠj, boglĂĄros szellĹrĂłzsa, salĂĄtaboglĂĄrka, tavaszi kankalin, tĂźdĹfĹą, kĂĄnyavicsorgĂł, medvehagyma ⌠csillagnĂĄrcisz, zergeboglĂĄr, kockĂĄsliliom, papucskosbor, tĂśrpenĹszirom, telekvirĂĄgâ (SzĂŠkelyfĂśld ĂştikĂśnyve, II/471).
De tanĂĄcsos oldani a szakember tĂśmĂŠny felsorolĂĄsĂĄn. Gyermekek nagy ĂśrĂśme tavasszal a bĂźkkĂśsĂśk vastag avarĂĄban a kakasmandikĂł, lilarĂłzsaszĂn sziromleveleit menyecskĂŠsen hĂĄtra csapja, ha mĂĄr teljesen kinyĂlott, s leveleinek madĂĄrtojĂĄshĂŠj szĂnĂŠt piktorok irigyelhetik. RĂŠteken ĂŠs erdei tisztĂĄsokon a harangvirĂĄg- ĂŠs margarĂŠta-tenger egyedĂźl a csillagos ĂŠghez hasonlĂthatĂł, s a kankalin kikeletkor szemet kĂĄprĂĄztat ĂŠlĂŠnksĂĄrga szĂnĂŠvel. A kockĂĄsliliomnak â Ărja LĹrincz SĂĄndor â âa nĂśvĂŠnyvilĂĄgban szokatlan sakktĂĄbla-mintĂĄzata vanâ (ErdĹvidĂŠki tĂşrautak, 2013). Az Olt ĂĄrterĂźletĂŠn nyĂlik. A hatalmas populĂĄciĂłt kĂŠpezĹ salĂĄtaboglĂĄrka leveleit egymĂĄssal versengve szedik tavasszal gyermekek, asszonyok, s ha bĂĄrĂĄnyt vĂĄgnak hĂşsvĂŠtkor, a fejre pikĂĄns ĂzĹą salĂĄtalevest fĹznek. NyelvjĂĄrĂĄsi neve: versengĹ. A kĂŠkibolya a nĂŠpdalok virĂĄgnyelvĂŠn szemĂŠllyĂŠ vĂĄltozhat, szĂne ĂŠs illata szerelemre csĂĄbĂt, legĂŠnyek szedik csokorba, s tĹązik lĂĄnyok mellĂŠre.
A putypuruty virĂĄg mintha WeĂśres SĂĄndor versĂŠbĹl hullott volna ki, az AlmĂĄsi-barlang kĂśzelĂŠben ĂŠs a Kormos vĂślgyĂŠben nyĂlik, tudomĂĄnyos neve sem csĂşnya: zergeboglĂĄr. SzellĹrĂłzsa, csillagvirĂĄg, turbĂĄnliliom. Hogy zenĂŠl ez a hĂĄrom virĂĄgnĂŠv! S az ĂŠlvezetek pohara akkor telik csordulĂĄsig, amikor rĂźgypattanĂĄs utĂĄn a farkasboroszlĂĄn bĂłdĂtĂł illata csapĂłdik az orrunkba, s tĂślti be a lombhullatĂł erdĹk minden vĂślgyĂŠt, zugĂĄt, szurdokĂĄt. A kisasszony papucsa â mĂĄsik kĂŠt neve boldogasszony-papucs, rigĂłpohĂĄr â a termĂŠszet egyik csodĂĄja, sziromlevele cipĹcske alakĂş, ezzel ejti csapdĂĄba a rovarokat, hogy azok beporozzĂĄk bibĂŠjĂŠt. Mert, ugye, teremni muszĂĄj!
A hepehupĂĄs dombokra felkĂşszĂł erdĹsĂŠgekben â mintha hĂłfoltokat lĂĄtnĂĄnk â annyi a keserĹągomba, s kĂźlĂśnleges csemegĂŠnek szĂĄmĂt az ĹzlĂĄb- ĂŠs a rĂłkagomba, a tinĂłru, a vargĂĄnya, a kĂŠkhĂĄtĂş, a medvegomba. CsendĂźlĹ, hangulatfestĹ neve miatt kedves a bunkĂłslĂĄbĂş fĂźlĹke, a csĂŠszĂŠs csillaggomba, a csillagspĂłrĂĄs susulyka, a szegfĹągomba, a fenyĹpereszke, a retekszagĂş kĂgyĂłgomba. A lakossĂĄg egyik fontos eledele ma is, fĂŠlszĂĄznyi gombafajtĂĄt szĂĄmoltak Ăśssze itt a szakĂŠrtĹk. Igazi madĂĄrparadicsom ErdĹvidĂŠk, mert van tĂĄplĂĄlĂŠk bĹven, rengeteg a vadcseresznyefa, a vadvackorfa, galagonya, kĂśkĂŠny, dĂşskĂĄlhatnak termĂŠsĂźkben a szĂĄrnyasok az ĂĄgak hegyĂŠn s a nĂŠgylĂĄbĂşak lenn, az avarban. Nem csoda, hogy ErdĂŠly hĂres ĂĄllamfĂŠrfiai ide jĂĄrtak vadĂĄszni, a nagy fejedelem, Bethlen GĂĄbor vadĂĄszkastĂŠlyt ĂŠpĂttetett Olaszteleken, s az itteni Daniel csalĂĄddal olyan bizalmas viszonyt ĂĄpolt, hogy a Danielek ĂĄtvehettĂŠk cĂmerĂźkbe a Bethlenek csalĂĄdi cĂmerĂŠbĹl az egyik nyakĂĄn nyĂllal ĂĄtlĹtt hattyĂşt. Olaszteleken a Daniel-kĂşria utcai homlokzatĂĄn ma is megcsodĂĄlhatĂł ez a remekmĹąnek szĂĄmĂtĂł kĹcĂmer, jelmondata, DEUS PROVIDEBIT (Isten gondoskodik).
(folytatjuk)
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. jĂşlius 31.
TĂśbb ĂŠvtizedes elzĂĄrtsĂĄg utĂĄn elĹkerĂźlt erdĂŠlyi magyar portrĂŠk
Egy mĹąalkotĂĄs kettĹs tĂśrtĂŠnetisĂŠggel rendelkezik. Az egyik vetĂźlete az alkotĂĄs mozzanatĂĄnak felel meg, visszavezethetĹ az alkotĂłmĹąvĂŠsz szemĂŠlyĂŠre, az alkotĂĄs idejĂŠre ĂŠs helyszĂnĂŠre. Ugyanakkor a mĹąalkotĂĄs beilleszkedik a jelenbe, rĂŠszĂŠvĂŠ vĂĄlik a jelenkor tudatĂĄnak. A kĂśztes idĹsĂkot pedig, amely az alkotĂĄs mozzanatĂĄt ĂśsszekĂśti a folyamatosan elĹrehaladĂł jelennel, megannyi mĂşlttĂĄ vĂĄlt tĂśrtĂŠneti jelen alkotja, s azok ĂĄllandĂł gĂśrdĂźlĂŠsĂźk sorĂĄn rajta hagyjĂĄk nyomaikat a mĹąalkotĂĄson. MinderrĹl Cesare Brandi ĂŠrtekezik Theory of Restoration cĂmĹą, 2005-ben megjelent kĂśnyvĂŠben.
Mi tĂśrtĂŠnt azokkal a portrĂŠgyĹąjtemĂŠnyekkel, amelyek egykor erdĂŠlyi kastĂŠlyok falait dĂszĂtettĂŠk, az erdĂŠlyi nemesi csalĂĄdok ĹsgalĂŠriĂĄikĂŠnt? Mi tĂśrtĂŠnt azokkal a portrĂŠkkal vagy portrĂŠgyĹąjtemĂŠnyekkel, amelyek egyhĂĄzak, kollĂŠgiumok, kaszinĂłk ĂŠs kĂźlĂśnbĂśzĹ egyesĂźletek tulajdonĂĄt kĂŠpeztĂŠk? Mi tĂśrtĂŠnt azokkal a portrĂŠkkal, amelyek magĂĄn vagy hivatali megrendelĂŠsekre kĂŠszĂźltek? Hol lelhetĹek fel ma ezek ErdĂŠlyben, ĂŠs milyen ĂĄllapotban lehetnek? A megannyi mĂşlttĂĄ vĂĄlt tĂśrtĂŠneti jelen hogyan alakĂtotta a portrĂŠgyĹąjtemĂŠnyek sorsĂĄt? MikĂŠnt mentettek meg, vagy ĂŠppen pusztĂtottĂĄk el mĹąalkotĂĄsokat a 20. szĂĄzad âfelfordulĂĄsaibanâ? Az 1940-es ĂŠvek mĂĄsodik felĂŠnek kĂśrĂźlmĂŠnyeit tekintetbe vĂŠve a vĂĄlasz vilĂĄgosan kĂśrvonalazhatĂł: a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşrĂłl, frontĂĄtvonulĂĄsrĂłl ĂŠs a szovjet megszĂĄllĂĄsrĂłl beszĂŠlĂźnk.
KĂśztudott, hogy az erdĂŠlyi kastĂŠlyok gyĹąjtemĂŠnyei (csalĂĄdi levĂŠltĂĄrak, kĂśnyvtĂĄrak, ĹsgalĂŠriĂĄk) szĂĄmĂĄra a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠge a pusztĂtĂĄs, az eltulajdonĂtĂĄs vagy a szĂŠthordĂĄs idĹszaka volt, s ebben dĂśntĹ szerepĂźk volt a katonĂĄknak, a falusiaknak ĂŠs a mozgalmĂĄroknak egyarĂĄnt. EzĂŠrt beszĂŠlhetĂźnk nem kevĂŠs esetben az emlĂtett gyĹąjtemĂŠnyek mentĂŠsĂŠrĹl, Ăgy kĂŠpmentĂŠsrĹl is.
1945-ben, az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet (EME) megbĂzĂĄsĂĄbĂłl felmĂŠrtĂŠk az erdĂŠlyi kastĂŠlyok menthetĹ ĂŠrtĂŠkeit, szĂĄmos ĹsgalĂŠriĂĄt Ăgy sikerĂźlt az EME gondozĂĄsĂĄba helyezni. EsetenkĂŠnt mĂŠgis visszafordĂthatatlan volt egy-egy portrĂŠ sorsa. Teleki MihĂĄly pĂŠldĂĄul egy gernyeszegi hĂĄz konyhĂĄjĂĄban talĂĄlta meg nagyapjĂĄnak Vastagh GyĂśrgy ĂĄltal festett portrĂŠjĂĄt, aminek mĂĄr csak a fele volt meg, az is az asztalra szegezve viaszosvĂĄszon gyanĂĄnt. (BĹvebben lĂĄsd: Marosi IldikĂł: ĂrĂśkbe hagyott beszĂŠlgetĂŠs grĂłf Teleki MihĂĄllyal. Pallas-AkadĂŠmia, CsĂkszereda, 2004.)
Az EME ĂĄllamosĂtĂĄsa utĂĄn (az 1948-as rendelet ĂŠrtelmĂŠben) az egyesĂźlet oklevĂŠl-, irat- ĂŠs kĂŠptĂĄri gyĹąjtemĂŠnye a RomĂĄn TudomĂĄnyos AkadĂŠmia birtokĂĄba kerĂźlt, pontosabban az AkadĂŠmiai LevĂŠltĂĄrat neveztĂŠk meg az EME LevĂŠltĂĄrĂĄnak az utĂłdintĂŠzmĂŠnyekĂŠnt. Az EME megszĹąntetĂŠsĂŠt tĂĄrgyalĂł 1950. februĂĄr 12-i ĂźlĂŠsen az intĂŠzĹbizottsĂĄg egybegyĹąlt tagjai, GaĂĄl GĂĄbor, JakĂł Zsigmond, SzabĂŠdi LĂĄszlĂł ĂŠs TĂśrĂśk ZoltĂĄn kĂŠnytelenek voltak belĂĄtni, hogy az âEME tulajdonĂĄt kĂŠpezĹ javak kezelĂŠsĂŠt illetĹenâ a jogosultsĂĄguk megszĹąnt. [JegyzĹkĂśnyv az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet ĂśnkĂŠnyes megszĂźntetĂŠsĂŠrĹl (1950). ErdĂŠlyi MĂşzeum LIII. (1991) 1â4. sz. 183.]
Az AkadĂŠmiai LevĂŠltĂĄrbĂłl 1971-ben helyeztĂŠk ĂĄt a kĂŠptĂĄri gyĹąjtemĂŠnyt a BĂĄnffy-palotĂĄban mĹąkĂśdĹ KolozsvĂĄri MĹąvĂŠszeti MĂşzeum tulajdonĂĄba, a mĂĄshonnan is elkobzott javakkal egyetemben. A beĂŠrkezĹ anyag egy rĂŠszĂŠt a TĂśrtĂŠneti MĂşzeumba begyĹąjtĂśttek kĂśzĂźl utaltĂĄk ĂĄt. 1974-ben KovĂĄcs AndrĂĄs mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz mĂŠg lĂĄthatta a nĂŠgyszĂĄzegynĂŠhĂĄny darabbĂłl ĂĄllĂł kĂŠpanyagot. JakĂł Zsigmond tĂśrtĂŠnĂŠsz kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre nĂŠhĂĄny mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnet szakos magyar egyetemi hallgatĂł segĂtsĂŠgĂŠvel leltĂĄrt kĂŠszĂtettek rĂłla, azutĂĄn ĂŠvtizedekig homĂĄly borĂtotta a festmĂŠnyeket. A portrĂŠk javarĂŠszĂŠt az Ăşgynevezett DokumentĂĄciĂłs gyĹąjtemĂŠnyben helyeztĂŠk el, eredetĂźk miatt nem voltak kiĂĄllĂthatĂłk, ĂŠs csak kĂźlĂśnleges engedĂŠllyel lehetett hozzĂĄjuk fĂŠrni. ValĂłjĂĄban ez az ĂĄllag a rĂŠgi (fĹkĂŠnt 18â19. szĂĄzadi) erdĂŠlyi kĂŠpanyagot tartalmazza, a festmĂŠnyek jĂłrĂŠszt az egykori erdĂŠlyi kastĂŠlyokbĂłl ĂŠs udvarhĂĄzakbĂłl szĂĄrmaznak.
A kĂśvetkezĹkben a KolozsvĂĄri Casino portrĂŠinak sorsĂĄt ismertetjĂźk tĂśmĂśren.
Az erdĂŠlyi nemes csalĂĄdok kĂŠpviselĹi 1833-ban alapĂtottĂĄk meg a KolozsvĂĄri CasinĂłt 19. szĂĄzadi angol klubok mintĂĄjĂĄra. Az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠgĂŠtĹl a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠgĂŠig a KolozsvĂĄri Casino tĂśbb alkalommal a kĂźlĂśnbĂśzĹ hadseregek â romĂĄn, magyar, szovjet â parancsnoksĂĄgainak volt a szĂŠkhelye. MĂg az elsĹ kettĹ idejĂŠbĹl a szĂŠkhĂĄz (DeĂĄk Ferenc / Eroilor utca, 16. szĂĄm) berendezĂŠsĂŠnek megkĂĄrosĂtĂĄsĂĄrĂłl nincs tudomĂĄsunk, a szovjet jelenlĂŠt ĂŠs a kommunista hatalomĂĄtvĂŠtel vĂŠgzetes volt a kaszinĂł berendezĂŠsĂŠre.
Az 1946-os ĂŠvvel kezdĹdĹen elĹbb felfĂźggesztettĂŠk, majd megszĂźntettĂŠk a KolozsvĂĄri Casino vĂĄlasztmĂĄnyĂĄnak a hatĂĄskĂśrĂŠt. A kĂŠpek szovjet katonĂĄk ĂĄltal vĂŠghezvitt rongĂĄlĂĄsĂĄt ĂŠs a papĂrnemĹą eltĂźzelĂŠsĂŠt a KolozsvĂĄri Casino kĂŠpanyagĂĄnak ĂŠs megmaradt kĂśnyvtĂĄrĂĄnak az EME levĂŠltĂĄrĂĄba valĂł menekĂtĂŠse kĂśvette, az utĂłbbi ĂĄllamosĂtĂĄsa azutĂĄn vĂŠgleg megpecsĂŠtelte a kaszinĂł megmaradt javainak a sorsĂĄt.
Ma mĂĄr nem tudjuk megĂĄllapĂtani, hogy valĂłjĂĄban hĂĄny festmĂŠny dĂszĂtette a kaszinĂł falĂĄt annak virĂĄgkorĂĄban, de akĂĄr 1940 ĂŠs 1944 kĂśzĂśtt. Ma csak arrĂłl van tudomĂĄsunk, hogy Wass ErnĹ, az EME titkĂĄra 1947-ben eredetileg tĂz kĂŠpet vett ĂĄt megĹrzĂŠsre a KolozsvĂĄri Casino kĂŠpviselĹjĂŠtĹl. Az EME egykori kĂŠpgyĹąjtemĂŠnyĂŠnek rekonstruĂĄlĂĄsa sorĂĄn MurĂĄdin JenĹ mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz a kaszinĂł tĂz festmĂŠnyĂŠrĹl tesz emlĂtĂŠst. (MurĂĄdin JenĹ: Az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet kĂŠptĂĄra = Az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet gyĹąjtemĂŠnyei. Szerk. Sipos GĂĄbor. ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2009. 315.)
A hosszĂş ideig elveszettnek hitt kaszinĂłi kĂŠpek az 1947-es jegyzĂŠk sorrendjĂŠben a kĂśvetkezĹ szemĂŠlyeket ĂĄbrĂĄzoljĂĄk: bĂĄrĂł BĂĄnffy DĂĄniel (1812â1888), grĂłf Kendeffy ĂdĂĄm (1795â1834), bĂĄrĂł WesselĂŠnyi MiklĂłs (1795â1850), bĂĄrĂł WesselĂŠnyi Ferenc (1807â1885), grĂłf MikĂł Imre (1805â1870), bĂĄrĂł KemĂŠny Domokos (1807â1885), grĂłf LĂĄzĂĄr MiklĂłs (1819â1889), grĂłf SzĂŠchĂŠnyi IstvĂĄn (1791â1860), BĂślĂśni Farkas SĂĄndor (1795â1842).
Az emlĂtett portrĂŠk â SzĂŠchenyi kivĂŠtelĂŠvel â kaszinĂłtagokat, pontosabban alapĂtĂł tagokat ĂĄbrĂĄzolnak. A rendeltetĂŠsĂźk feltehetĹleg az volt, hogy emlĂŠket ĂĄllĂtsanak a kaszinĂł âalapĂtĂł atyĂĄinakâ. A SzĂŠchenyi-portrĂŠ arrĂłl a rendkĂvĂźli megbecsĂźlĂŠsrĹl tanĂşskodik, amely âa nemes grĂłfotâ Ăśvezte a kaszinĂł tagjai rĂŠszĂŠrĹl. Ĺk egyrĂŠszt tudatĂĄban voltak annak, hogy Kendeffy ĂdĂĄm, BĂŠldi Ferenc, Bethlen JĂĄnos, Bethlen ĂdĂĄm, Mikes JĂĄnos, Bethlen PĂĄl ĂŠs BĂślĂśni Farkas SĂĄndor rĂŠvĂŠn valĂłjĂĄban SzĂŠchenyinek ĂŠs WesselĂŠnyinek kĂśszĂśnhetik a KolozsvĂĄri Casino lĂŠtrejĂśttĂŠt, ugyanis Ĺk ketten AngliĂĄban jĂĄrtukban ismertĂŠk meg azt a tĂĄrsas ĂŠleti intĂŠzmĂŠnyt, amelyet ott klubnak neveztek az odajĂĄrĂł nemesek, ĂŠs amelyet legelĹszĂśr SzĂŠchenyi honosĂtott meg MagyarorszĂĄgon, nevezetesen Pesten 1827-ben (Pesti Casino). Hat ĂŠvvel kĂŠsĹbb pedig valĂłszĂnĹą az Ĺ ĂśsztĂśnzĂŠsĂŠre alakult meg a pesti intĂŠzmĂŠny hasonmĂĄsa ErdĂŠlyben. Az sem zĂĄrhatĂł ki, hogy a Habsburg-ellenes dac a SzĂŠchenyi-portrĂŠ ĂĄltal emlĂŠkezett az elsĹ felelĹs magyar kormĂĄny egykori kĂśzlekedĂŠsĂźgyi miniszterĂŠre ĂŠs ekkĂŠnt a 1848-as forradalomra.
ĂvenkĂŠnti munkĂĄinak felsorolĂĄsĂĄban, BarabĂĄs MiklĂłs (1810â1898) a kaszinĂł megrendelĂŠsĂŠre festett portrĂŠt is feljegyezte, ebben az 1742. tĂŠtel: âGrĂłf SzĂŠchenyi IstvĂĄn nagy o. [olaj] tĂŠrdkĂŠp a KolozsvĂĄri CasinĂłnakâ. (MĂĄrkosfalvi BarabĂĄs MiklĂłs ĂśnĂŠletrajza. Jegyz., bevezetĹ BĂrĂł BĂŠla. ErdĂŠlyi SzĂŠpmĂves CĂŠh, KolozsvĂĄr, 1944. 274.) Ez nyilvĂĄn nem az elsĹ portrĂŠ, amit BarabĂĄs SzĂŠchenyi IstvĂĄnrĂłl festett. A magyar hivatalos portrĂŠfestĂŠszet fĹ tĂĄrgyĂĄt mĂĄr az 1830-as ĂŠvekben a reformkori politikai elit jelentette. TiszteletĂźk jelĂŠĂźl, politikai ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsuk kifejezĂŠsĂŠre a vĂĄrmegyehĂĄzĂĄk vagy ĂŠppen kaszinĂłk portrĂŠkat rendeltek olyan kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠgekrĹl, akiknek munkĂĄssĂĄgĂĄt pĂŠldaĂŠrtĂŠkĹąnek tartottĂĄk, s Ăgy az ErdĂŠlyben is kĂśzmĂŠltĂłsĂĄgkĂŠnt tisztelt grĂłfrĂłl.
Bihar vĂĄrmegye rendjei pĂŠldĂĄul, mĂĄr 1836-ban elhatĂĄroztĂĄk, hogy megrendelik SzĂŠchenyi portrĂŠjĂĄt a megyehĂĄz kĂśzgyĹąlĂŠsi terme szĂĄmĂĄra. SzĂŠchenyi 1836. mĂĄjus 7-ĂŠn kelt levelĂŠben elfogadta a felkĂŠrĂŠsĂŠt modellĂźlĂŠsre, ĂŠs a pĂĄlyĂĄja kezdetĂŠn ĂĄllĂł fiatal BarabĂĄst ajĂĄnlotta a megbĂzĂĄsra. BarabĂĄs 1835 novemberĂŠben Pestre ĂŠrkezĂŠsekor a Nemzeti Casino (korĂĄbban Pesti Casino) ĂĄltal lĂĄtta megvalĂłsĂthatĂłnak pesti megrendelĹi kĂśrĂŠnek kialakĂtĂĄsĂĄt. A mĹąvĂŠszetekĂŠrt rajongĂł, kĂśltĹ ĂŠs politikus Szemere MiklĂłs (1804â1881) ajĂĄnlĂłlevele rĂŠvĂŠn sikerĂźlt kapcsolatba lĂŠpnie Tasner Antallal (1808â1861), SzĂŠchenyi titkĂĄrĂĄval, aki bemutatta Ĺt principĂĄlisĂĄnak: âTasner Antal grĂłf SzĂŠchenyi IstvĂĄnt vezette hozzĂĄm. A grĂłf ekkortĂĄjt hĂĄzasodott meg s kĂŠsĹbb, mikor egy nagyobb ebĂŠdet adott, a hol az aristocratia tĂśbb tagja hivatalos volt, engem is meghĂvott s tĂśbbeknek bemutatott. Ăgy aztĂĄn egyszerre ismeretsĂŠgre tettem szert az aristocratia kĂśrĂŠbenâŚâ. (BarabĂĄs: i. m. 137â138.) Az 1835-Ăśs ĂŠvrĹl 1836-ra fordulĂłan egyre tĂśbb megbĂzĂĄsnak Ăśrvendhetett. TulajdonkĂŠppen ekkor dĂśntĂśtte el, hogy letelepedik Pesten. BarabĂĄs tehĂĄt elsĹsorban SzĂŠchenyi pĂĄrtfogĂĄsĂĄnak kĂśszĂśnhette a budapesti arisztokrata kĂśrĂśkbe valĂł bevezetĂŠsĂŠt.
SzĂŠchenyi azĂĄltal, hogy a 19. szĂĄzad egyik legtĂśbb megrendelĂŠssel megbĂzott magyar portrĂŠfestĹjĂŠnek egyedĂźlĂĄllĂłan nĂŠpszerĹą pĂĄlyafutĂĄsĂĄhoz maga is hozzĂĄjĂĄrult kapcsolatszerzĂŠssel, a hivatalos portrĂŠfestĂŠszetben Ăşj fejezetet nyitott: a hazai mĹąvĂŠszek felkarolĂĄsĂĄt ĂŠs â egyetemesebb ĂŠrtelemben â a nemzeti festĂŠszet megteremtĂŠsĂŠt szorgalmazta. (Szvoboda DomĂĄnszky Gabriella: A kĂśzĂŠlet szereplĹje = BarabĂĄs MiklĂłs 1810â1898, ElĹadĂĄsok a mĹąvĂŠsz halĂĄlĂĄnak 100. ĂŠvfordulĂłjĂĄra szervezett konferenciĂĄn (SepsirĂĄkos 1998. jĂşnius 21.). Szerk. JĂĄnĂł MihĂĄly. Charta, SepsiszentgyĂśrgy, 2001. 122.)
A kutatĂłi munka mellett cĂŠlba vettĂźk a portrĂŠk restaurĂĄltatĂĄsĂĄt ĂŠs kĂśzĂśnsĂŠg elĂŠ tĂĄrĂĄsĂĄt is. A SzĂŠchenyi IstvĂĄn, WesselĂŠnyi MiklĂłs ĂŠs BĂĄnffy DĂĄniel portrĂŠinak tĂśbbnyire felĂźleti szennyezĹdĂŠsei ĂŠs karcolĂĄsai enyhĂŠbb sĂŠrĂźlĂŠseknek szĂĄmĂtanak a tĂśbbi portrĂŠ lerongyolt ĂĄllapotĂĄhoz kĂŠpest. A kegyetlenĂźl ĂĄthasĂtott vĂĄsznak komoly ĂŠs sĂźrgĹs restaurĂĄtori beavatkozĂĄsra szorulnak.
Arra tĂśrekszĂźnk, hogy 2016-ban megvalĂłsĂtsuk a kĂśzel hĂĄrom ĂŠves kutatĂłi munka, a tĂśmĂŠrdek megprĂłbĂĄltatĂĄst kiĂĄllt felmĂŠrĂŠs rĂŠgĂłta dĂŠdelgetett ĂĄlmainak egyikĂŠt, A KolozsvĂĄri Casino portrĂŠi cĂmĹą kiĂĄllĂtĂĄs megrendezĂŠsĂŠt.
PĂĄsztor Csenge BĂborka MĹąvelĹdĂŠs (KolozsvĂĄr)2015. szeptember 22.
KoporsĂł nem, legfennebb egy lĂĄda
A kĂśnyv kĂśzel hĂŠtszĂĄz oldal. De milyen oldal?! HĂşsz kĂśnyvem Ăśsszesen nem kerĂźlt akkora pĂŠnzbe, ahogy ez a nyomdaipari gyĂśngyszem mutatja az ĂĄldozatot. Mert vĂĄrosomnak ĂĄldoznia kellett erre a kiadvĂĄnyra, mĂŠg akkor is, ha a tĂĄjĂŠkoztatĂłban a kĂśszĂśnet ĹszentsĂŠge Ioan Selejannak, a romĂĄn ortodox egyhĂĄz KovĂĄszna meg Hargita megyei ĂŠrsekĂŠnek szĂłl, aki ĂĄldĂĄsĂĄt adta a kiadvĂĄnyra. A â30-as ĂŠvekben mĂŠg ennĂŠl is nagyobb, ezer oldalas kiadvĂĄny jelent meg a RomĂĄn AkadĂŠmia kiadĂĄsĂĄban. TehĂĄt ĂŠl a hagyomĂĄny.
Ăgy fordĂtom a hangzatos cĂmet, hogy RomĂĄn ĂnazonossĂĄgi TĂĄjĂŠkoztatĂł KovĂĄszna ĂŠs Hargita megyĂŠben. Szerkesztette Ioan LÄcÄtuČu ĂŠs Erich-Mihail Broanar. A Nagy EgyesĂźlĂŠs â 1918â2018 â centenĂĄriumĂĄra kĂŠszĂźlt gyĹąjtemĂŠny. KiadĂłja: Eurocarpatica. Azt sem ĂŠrtem, miĂŠrt adtĂĄk ki ezt a kĂśnyvet a ânagy egyesĂźlĂŠsâ ĂŠvfordulĂłja elĹtt nĂŠgy esztendĹvel, 2014-ben. Ăm nem is ezen akadok fenn.
A benne sorjĂĄzĂł dolgozatok szerzĹit nem sorolhatom fel, annyian vannak, jobbĂĄra ismeretlenek. De fĂśnnakadok mĂĄr a tĂŠma megfogalmazĂĄsĂĄnĂĄl, ugyanis ĂśnazonossĂĄgrĂłl szĂłl, arrĂłl, ami nekĂźnk, magyaroknak nem adatik meg ĹshazĂĄnkban, ErdĂŠlyorszĂĄgban, a KĂĄrpĂĄt-kanyarban, EurĂłpa kĂśnyĂśkhajlatĂĄban. Az elnyomĂł hatalom azonban lĂĄm, mĹąveli Ăśnmaga azonossĂĄgtudatĂĄt, vĂĄlogatott eszkĂśzĂśkkel. TehĂĄt szerintĂźk is lĂŠtezik ez a fogalom, csak szĂĄmunkra egyszerĹąen tilos!
A hosszĂş bevezetĹ a paleolitikumig, a bronzkorig, a prerĂłmai, rĂłmai kor elĹtti idĹkre veti s vezeti vissza a romĂĄn nĂŠpet ĂŠs annak kultĂşrĂĄjĂĄt. Nagy szĂł. Nagy feladat az eltelt 20 ĂŠv dolgozatĂrĂłinak. De kĂŠszen ĂĄlltak, lĂĄm, a mĹą elkĂŠszĂźlt, az alkotĂł pihen.
IntĂŠzmĂŠnyek, iskolĂĄk, szervezetek felsorolĂĄsa: âA templomok otthont adtak a nĂŠpnek a nemzetietlenĂtĂŠs, az erĹszakos asszimilĂĄciĂł, nemzettudati ferdĂtĂŠsek idejĂŠn.â Ennek az igĂŠnek a jegyĂŠben ĂrĂłdtak a dolgozatok, ĂŠs ĂĄllott Ăśssze a kĂśnyv. Ez nem az elsĹ eset, mondom, ĂŠs mikĂśzben olvasgatok, eszembe jut szintĂŠn a 30-as ĂŠvekben megjelent kĂśnyvecske, bizonyos Liseanu adta ki. Meg nem ĂĄllhatom idĂŠzni belĹle: âĂs te, kedves romĂĄn testvĂŠr, ezĂŠrt ha ErdĂŠlyben talĂĄlkozol magas, derĂŠk, szĹke, magyarul beszĂŠlĹ emberrel, kĂśszĂśnj neki elĹre, mert tudd meg, hogy az romĂĄn volt, csak elmagyarosĂtottĂĄk...â
Ăs tegyĂźnk mĂŠg egy lapĂĄttal az elvekre! A kĂśnyv a romĂĄnok kĂśzĂŠ illeszti ApĂĄczai Csere JĂĄnost, BĂślĂśni Farkas SĂĄndort, Mikes Kelement, KĹrĂśsi Csoma SĂĄndort, BarabĂĄs MiklĂłst. Az utĂłbbi, a nagyhĂrĹą festĹ naplĂłjĂĄban nem ĂŠppen Ăşgy Ăr a romĂĄn bojĂĄrokrĂłl, miderben (derĂŠkszorĂtĂł, karcsĂşsĂtĂł) ĂŠs kifestve udvarlĂŠkony romĂĄn elĹkelĹkrĹl, katonatisztekrĹl, ahogy a kĂśnyvben emlĂtik Ĺt, âa romĂĄnsĂĄg barĂĄtjĂĄtâ. De hogy Csoma, ApĂĄczai is...
A kĂśnyv felsorolja a romĂĄn polgĂĄrmestereket, termĂŠszetesen a romĂĄn idĹkbĹl, a Pro Urbe-dĂjazottakat, tanĂĄcstagokat, Rodica Pârvan sepsiszentgyĂśrgyi tanĂĄcstagot is, akit csak Ăşgy mellesleg publicistĂĄnak is nevez a dolgozatĂrĂł. Ami ĂĄtfogja szellemileg az ĂłriĂĄsi pĂŠnzbe kerĂźlĹ kĂśnyvet, az a magyarsĂĄg teljes mellĹzĂŠse. Olyan csĂki, hĂĄromszĂŠki falvakban kĂŠszĂtenek romĂĄn ĂśltĂśzĂŠkben pompĂĄzĂłkrĂłl fĂŠnykĂŠpeket, ahol a lakossĂĄg szĂĄz szĂĄzalĂŠkig magyar.
Ez a kĂśnyv annyiban lesz hĂres, hĂrhedt pĂŠldatĂĄr, amennyiben bizonyĂtanunk kell a teljes magyar lakossĂĄg eltĂźntetĂŠsĂŠre, mellĹzĂŠsĂŠre tĂśrekvĹ romĂĄn ĂĄllamisĂĄgot. Hogy mindezt ilyen elszĂĄnt nyĂltsĂĄggal vĂŠgzik, az is szemlĂŠltetĹ. Ăs tĂŠny a mindenkori ortodox egyhĂĄz nyĂlt szerepvĂĄllalĂĄsa a magyarsĂĄg eltĂśrlĂŠsĂŠben.
Itt csak egy pĂŠldĂĄt emlĂtek, a brassĂłfĂśldvĂĄri magyar halĂĄltĂĄbort, ahol Ăśtezer, hatezer emberbĹl kĂŠtezerĂśtszĂĄzat Ăśltek meg; szabadulhatott, aki ĂĄtĂĄllt a romĂĄn hitre vagy a gĂśrĂśgkatolikusra, nevet vĂĄltoztatott, pl. LakatosbĂłl LÄcÄtuČu lett stb. Ăs ez nem hĂĄborĂşban, hanem a szocialista RomĂĄniĂĄban, 1949-ben s tovĂĄbb, errefelĂŠ. A halĂĄltĂĄbor szellemĂŠt megĂşszva mondja ma az egykori magyar fogoly: âott koporsĂł nem, legfennebb egy lĂĄda jutott...â
CzegĹ ZoltĂĄn
SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely)2015. oktĂłber 23.
A hĹsĂśk elĹtt tisztelegtek az emlĂŠkparkban
Ănnepi mĹąsorral, koszorĂşzĂĄssal, valamint fĂĄklyĂĄs felvonulĂĄssal emlĂŠkeztek az 1956-os forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc hĹseire pĂŠnteken SepsiszentgyĂśrgyĂśn, az â56-os emlĂŠkparkban.
KlĂĄrik LĂĄszlĂł hĂĄromszĂŠki szenĂĄtor Ăźnnepi beszĂŠdĂŠben Ăşgy fogalmazott: âA pesti ifjak nem meghalni, hanem ĂŠlni akartak, de halĂĄluk kiĂĄltĂł szĂłkĂŠnt jĂĄrta be a vilĂĄgot (âŚ), bĂĄtorsĂĄgot nyĂşjtva, hogy a zsarnoksĂĄg igenis legyĹzhetĹâ.
A âvĂśrĂśs terrorâ biztos, hogy a magyar nemzettĹl kapta az elsĹ halĂĄlos dĂśfĂŠst, ami oda vezetett, hogy sok sebbĹl vĂŠrezve elkotrĂłdjon az orszĂĄgbĂłl â hangoztatta a szenĂĄtor, elmondva: ezen a napon nem csupĂĄn az â56-os hĹsĂśk elĹtti tisztelgĂŠs kifejezĂŠse miatt gyĹąltek Ăśssze, hanem a jelenkor kĂŠrdĂŠseinek vĂĄlaszkeresĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl is, hiszen mikĂśzben napjaink embere tankĂśnyvekbĹl tanulja a tĂśrtĂŠnelmet, ezzel egy idĹben munkĂĄssĂĄga is tĂśrtĂŠnelemmĂŠ vĂĄlik. âSokan Ăşgy ĂŠrzik, hogy 1989-ben kitavaszodott, de ez a tavasz veszĂŠlyben vanâ â tette hozzĂĄ a szenĂĄtor, aki a kĂśzelmĂşlt esemĂŠnyeit, Ăgy a himnuszpert, valamint a kovĂĄsznai Benedek GĂŠza SzĂv- ĂŠs Ărrendszeri RehabilitĂĄciĂłs KĂłrhĂĄz nĂŠvvĂĄltoztatĂĄsĂĄnak esetĂŠt felhozva magyarĂĄzta kijelentĂŠsĂŠt.
MurĂĄncsik LĂĄszlĂł, SepsiszentgyĂśrgy testvĂŠrtelepĂźlĂŠsĂŠnek, MosonmagyarĂłvĂĄr ĂśnkormĂĄnyzatĂĄnak kĂŠpviselĹje arra hĂvta fel a figyelmet, hogy a ma embere Ăşgy vĂĄlhat mĂŠltĂł ĂśrĂśkĂśsĂŠvĂŠ az â56-os hĹsĂśknek, ha tudatosan cselekszik, ĂśnĂĄllĂł vĂŠlemĂŠnye van, kĂśzĂŠleti szerepet vĂĄllal, illetve a magyar nemzet vallĂĄsi ĂŠs nemzeti ĂŠrtĂŠkeit megbecsĂźli. âA siker elĂŠrĂŠsĂŠhez sajĂĄt magunkat kell legyĹznĂźnk, nem kĂśvethetjĂźk nyugati vilĂĄgotâ â tette hozzĂĄ MurĂĄncsik LĂĄszlĂł. Farkas BalĂĄzs, MagyarorszĂĄg csĂkszeredai konzulĂĄtusĂĄnak konzulja az anyaorszĂĄg ĂźzenetĂŠt ĂĄtadva elmondta: ideig-ĂłrĂĄig gyĹzhet az erĹszak, mert az ĂśnkĂŠnyt a fĂŠlelem, a kĂŠtsĂŠgbeesĂŠs vezĂŠrli, s csatĂĄt lehet nyerni, de az igazsĂĄg ĂŠs a szabadsĂĄgvĂĄgy nem gyĹzhetĹ le, ahogyan ezt 1956 is megmutatta. TĂśrĂśk JĂłzsef, a Volt Politikai Foglyok KovĂĄszna Megyei SzervezetĂŠnek elnĂśke a forradalom ĂĄldozatainak nevĂŠben szĂłlalt fel, majd rĂśvid imĂĄdsĂĄgot tartott ZelenĂĄk JĂłzsef evangĂŠlikus esperes. Ezt kĂśvetĹen koszorĂşzĂĄsra, a magyar ĂŠs szĂŠkely himnusz elĂŠneklĂŠsĂŠre kerĂźlt sor.
A megemlĂŠkezĂŠs kĂśvetkezĹ mozzanatakĂŠnt fĂĄklyĂĄs felvonulĂĄsra hĂvtĂĄk a szervezĹk a jelenlevĹket, amelynek cĂŠlja a kommunista diktatĂşra ĂĄldozatainak tiszteletĂŠre ĂĄllĂtott, ErzsĂŠbet parkban talĂĄlhatĂł kopjafa volt. Szavalt Dana Karola, PĂŠter Izolda, illetve BedĹ Kinga NoĂŠmi â mindhĂĄrman a Plugor SĂĄndor MĹąvĂŠszeti SzakkĂśzĂŠpiskola diĂĄkjai. A megemlĂŠkezĂŠs sorĂĄn kĂśzremĹąkĂśdĂśtt a KĂłnya ĂdĂĄm MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄz, a mĹąvĂŠszeti szakkĂśzĂŠpiskola drĂĄmatagozatos diĂĄkjai, a 14-es szĂĄmĂş Dr. KovĂĄcs SĂĄndor cserkĂŠszcsapat, a 40-es szĂĄmĂş Szent GyĂśrgy cserkĂŠszcsapat, 77-es szĂĄmĂş Bora IstvĂĄn cserkĂŠszcsapat, a 115-Ăśs szĂĄmĂş BĂślĂśni Farkas SĂĄndor cserkĂŠszcsapat, valamint fellĂŠpett a Cantus Firmus Vegyeskar, tovĂĄbbĂĄ a Magyar FĂŠrfidalĂĄrda.
Bencze Melinda
SzĂŠkelyhon.ro2015. oktĂłber 24.
A szabadsĂĄgra vĂĄgyĂł erdĂŠlyi magyarsĂĄg 1956-ban (2.)
KolozsvĂĄron a Bolyai Egyetemet ĂtĂŠltĂŠk el
A megĂĄllapĂtĂĄs a Bolyai-per fĹvĂĄdlottjĂĄtĂłl, dr. VĂĄrhegyi IstvĂĄntĂłl, a saarland-i EurĂłpa IntĂŠzet politolĂłgiai tanszĂŠkĂŠnek vezetĹjĂŠtĹl szĂĄrmazik, akit a romĂĄn bĂźntetĹ tĂśrvĂŠnykĂśnyv hĂrhedt 327-es paragrafusa alapjĂĄn rendszerellenes nyilvĂĄnos felbujtĂĄs ĂŠs agitĂĄciĂł vĂĄdjĂĄval ĂtĂŠlt hĂŠt ĂŠvi bĂśrtĂśnre a kolozsvĂĄri 3. szĂĄmĂş katonai tĂśrvĂŠnyszĂŠk bĂźntetĹ bĂrĂłsĂĄga.
VisszaemlĂŠkezĂŠse pontos ĂŠs vilĂĄgos ĂśsszegezĂŠse mindannak, ami 1956 ĹszĂŠn a Bolyai TudomĂĄnyegyetemen tĂśrtĂŠnt: âAzon a forrĂł ĹszĂśn KolozsvĂĄron a magyar ifjĂşsĂĄg cĂŠlkitĹązĂŠse a Bolyai Egyetem szabadsĂĄga: a magyar nyelv, a magyar tudomĂĄnyossĂĄg ĂĄpolĂĄsa, az egyetemi ĂśnkormĂĄnyzat megvalĂłsĂtĂĄsa volt. Nem sikerĂźlt, sĹt, az erdĂŠlyi magyar ĂŠrtelmisĂŠg fellegvĂĄrĂĄnak szĂĄmĂtĂł Bolyai Egyetemet is felszĂĄmoltĂĄk. A korabeli hivatalos romĂĄn ĂĄllĂĄspont szerint a magyar ellenforradalom nemcsak a szocializmus ellen irĂĄnyult, hanem ErdĂŠly erĹszakos visszaszerzĂŠsĂŠt is cĂŠlul tĹązte ki, tehĂĄt a romĂĄn ĂĄllam integritĂĄsĂĄt is veszĂŠlyeztette. A Bolyai Egyetemen jelentkezĹ ĂśnrendelkezĂŠsi tĂśrekvĂŠs, a magyarorszĂĄgi esemĂŠnyek irĂĄnti szolidaritĂĄs ugyancsak ellenforradalmi, irredenta, szeparatista mozgalomnak, az intĂŠzmĂŠny pedig az ĂĄllam ĂŠrdekeit mĂŠlyen sĂŠrtĹ ĂŠs veszĂŠlyeztetĹ gĂłcpontnak minĹsĂźlt. Az akkori mentalitĂĄsbĂłl annyi maradt, hogy a Bolyai Egyetem ma is mĂŠlyen inkriminĂĄlt, szeparatista intĂŠzmĂŠny, vĂśrĂśs posztĂł a fĂŠlrevezetett romĂĄn tĂśmegek szemĂŠben.â A romĂĄn legfelsĹ pĂĄrt- ĂŠs ĂĄllamvezetĂŠs kezdetektĹl fogva igen veszĂŠlyesnek minĹsĂtette a magyar forradalommal ĂŠs szabadsĂĄgharccal valĂł szolidaritĂĄs nyomĂĄn kialakult helyzetet. A Bolyai TudomĂĄnyegyetem mĂĄr 1955-tĹl kĂźlĂśnfĂŠle tĂĄmadĂĄsok cĂŠlpontja volt. Az oktatĂĄsĂźgyi minisztĂŠriumban azt a kĂŠptelensĂŠget terjesztettĂŠk, hogy az egyetem vĂŠgzettjeit nincs hovĂĄ elhelyezni, mert a Bolyain tĂşltermelĂŠs van. Ekkor Nagy Lajos prorektor javaslatĂĄra az egyetem szĹąk kĂśrĹą vezetĹsĂŠge tanĂĄrokat kĂźldĂśtt vidĂŠkre, akik felmĂŠrĂŠseik alapjĂĄn bebizonyĂtottĂĄk, hogy a tĂşltermelĂŠsrĹl szĂłlĂł hĂresztelĂŠs alaptalan, a tĂŠnyleges szĂźksĂŠglet biztosĂtja a magyar nyelvĹą egyetemi oktatĂĄs folytonossĂĄgĂĄt. Az 1955 oktĂłberĂŠben a Bolyai TudomĂĄnyegyetemet meglĂĄtogatĂł Leonte RÄutu, a RomĂĄn MunkĂĄspĂĄrt VĂŠgrehajtĂł BizottsĂĄgĂĄnak tagja, ĂŠs Miron Constantinescu oktatĂĄsĂźgyi miniszter (aki a napvilĂĄgra kerĂźlt dokumentumok szerint Iosif Chisinevschivel Gheorghiu-Dej fĂŠlreĂĄllĂtĂĄsĂĄra szĂśvetkezett, sikertelenĂźl) arrĂłl ĂŠrdeklĹdĂśtt: milyen elhelyezkedĂŠsi lehetĹsĂŠgeik vannak a vĂŠgzetteknek, nem kellene-e csĂśkkenteni a hallgatĂłk lĂŠtszĂĄmĂĄt, s nemcsak az egyetem mĹąkĂśdĂŠsĂŠnek szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt kĂŠrdĹjelezte meg. NehezmĂŠnyezte a magyar irodalom egĂŠszĂŠnek tanĂtĂĄsĂĄt, s a kiszivĂĄrogtatott hĂrek szerint a Bolyai TudomĂĄnyegyetem valamilyen ĂĄtszervezĂŠsĂŠnek legfĹbb szorgalmazĂłja volt. 1956 nyarĂĄn megprĂłbĂĄltĂĄk felszĂĄmolni a tĂśrtĂŠnelem kart, majd koholt vĂĄdak alapjĂĄn a tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi tanszĂŠkrĹl elbocsĂĄtottĂĄk Saszet GĂŠza lektort, Keszi-Harmat Editet ĂŠs fĂŠrjĂŠt, Keszi-Harmat SĂĄndort.
A magyarorszĂĄgi forradalmi esemĂŠnyek idĹszakĂĄban a kolozsvĂĄri egyetemi hallgatĂłk kĂśrĂŠben a Szabad EurĂłpa RĂĄdiĂł, az Amerika Hangja adĂĄsainak hallgatĂĄsĂĄn ĂŠs rendszeres kommentĂĄlĂĄsĂĄn kĂvĂźl mĂĄs akciĂłra alig kerĂźlt sor. A romĂĄn kommunista hatalom a jĂłl bevĂĄlt fegyverhez, a nacionalista uszĂtĂĄshoz folyamodott. Hamarosan terjeszteni kezdtĂŠk a diĂĄksĂĄg kĂśrĂŠben is ErdĂŠly elrablĂĄsĂĄnak rĂŠmkĂŠpĂŠt. VisszaemlĂŠkezĂŠsek szerint ebben a BabeĹ TudomĂĄnyegyetem akkori rektora, Raluca Ripan akadĂŠmikusnĹ jĂĄrt az ĂŠlen. A magyar egyetemi hallgatĂłk kĂśrĂŠben elterjedt az a hĂr, hogy a kĂŠt egyetem diĂĄkjainak kĂśzĂśs felvonulĂĄsĂĄra ĂŠs a magyar forradalom melletti tĂźntetĂŠsre szĂłlĂł felhĂvĂĄs tulajdonkĂŠppen provokĂĄciĂł, hiszen a javaslat, mely szerint âa magyar egyetem diĂĄkjai menjenek a menet ĂŠlĂŠnâ, valĂłjĂĄban a szekuritĂĄtĂŠ mesterlĂśvĂŠszeinek szolgĂĄltatta volna ki az egyetemi ifjĂşsĂĄgot. Az egyetlen, s kĂŠsĹbb sokat emlegetett âmegmozdulĂĄsraâ 1956. november elsejĂŠn, halottak napjĂĄn a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹben kerĂźlt sor. Ennek elĹzmĂŠnyei 1956 nyarĂĄig nyĂşlnak vissza, s valĂłjĂĄban teljesen vĂŠletlen a magyarorszĂĄgi forradalmi harcokkal valĂł egybeesĂŠs. 1956 jĂşniusĂĄban a Bolyai TudomĂĄnyegyetem akkori vezetĹsĂŠge rĂŠszt vett a magyar tanszĂŠk tanĂŠvzĂĄrĂł ĂźlĂŠsĂŠn, ott vetettĂŠk fel, hogy az egyes tanszĂŠkek gondoskodjanak a szellemi nagysĂĄgok sĂrjainak rendbetĂŠtelĂŠrĹl. Ott, helyben DĂĄvid Gyula, VarrĂł JĂĄnos ĂŠs LakĂł ElemĂŠr aspirĂĄnsokra ki is osztottĂĄk a feladatokat. VarrĂł JĂĄnos pĂŠldĂĄul Szenczi MolnĂĄr Albert, MisztĂłtfalusi Kis MiklĂłs ĂŠs Dsida JenĹ sĂrjĂĄnak gondozĂĄsĂĄt kapta hivatalos megbĂzĂĄskĂŠnt, jegyzĹkĂśnyvbe iktatva. A mĂĄsik kettĹ Brassai SĂĄmuel, Aletta van der Maet, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, Kriza JĂĄnos, RemĂŠnyik SĂĄndor sĂrjĂĄt gondozta a halottak napi megemlĂŠkezĂŠsre. MindhĂĄrom aspirĂĄns 1956 nyarĂĄt, illetve ĹszĂŠt MagyarorszĂĄgon tudomĂĄnyos kutatĂĄssal tĂśltĂśtte. Amikor hazajĂśttek, hozzĂĄfogtak a sĂrok rendbetĂŠtelĂŠhez. 1956. oktĂłber 23-ĂĄn MagyarorszĂĄgon kitĂśrt a forradalom. KĂŠtnapi mĂŠly hallgatĂĄs utĂĄn Bukarest az internacionalista proletĂĄr szolidaritĂĄs jegyĂŠben ĂŠlelmiszert ĂŠs gyĂłgyszert kĂźldĂśtt Budapestre. A magyarorszĂĄgi esemĂŠnyek megĂtĂŠlĂŠsĂŠben nagyfokĂş bizonytalansĂĄg uralkodott. VisszaemlĂŠkezĂŠsek szerint: a Bolyai TudomĂĄnyegyetem pĂĄrtvezetĹsĂŠge elhatĂĄrozta, hogy tĂĄviratot kĂźld Budapestre, amelyben âmĂŠlysĂŠges felhĂĄborodĂĄssal elĂtĂŠli az ellenforradalmi esemĂŠnyeketâ â mondja VĂĄrhegyi IstvĂĄn. âMint diĂĄkszĂśvetsĂŠgi titkĂĄrt engem is felkĂŠrtek a tĂĄvirat alĂĄĂrĂĄsĂĄra. EzĂŠrt Balogh EdgĂĄrral heves vitĂĄm volt. A professzor nyomĂłs ĂŠrvkĂŠnt hozta fel, hogy ezzel a tĂĄvirattal bizonyĂtjuk hĹąsĂŠgĂźnket a RomĂĄn Kommunista PĂĄrt irĂĄnt, ez lenne a prĂłbakĂśve a romĂĄniai magyarsĂĄg lojalitĂĄsĂĄnak. Arra kĂŠrtem Balogh EdgĂĄrt, hogy ne ismĂŠteljĂźk meg azt az egysĂŠgfronti, magyar nĂŠpi szĂśvetsĂŠgi politikĂĄt, amely sok keserĹą ĂĄldozatĂĄba kerĂźlt a romĂĄniai magyarsĂĄgnak.â Fazekas JĂĄnos, aki a Magyar AutonĂłm TartomĂĄny teljhatalmĂş megbĂzottja volt, meglĂĄtogatta a Bolyai TudomĂĄnyegyetemet, s azt ĂgĂŠrte, hogy az akkori ĂŠpĂźleteinek hĂĄromszorosĂĄt kapja, ha megszĂśvegezik Budapestre a tĂĄviratot, bizonyĂtjĂĄk a RomĂĄn MunkĂĄspĂĄrt irĂĄnti hĹąsĂŠgĂźket. VĂĄrhegyi arra kĂŠrte Balogh EdgĂĄrt, hogy hĂvjĂĄk Ăśssze a diĂĄkgyĹąlĂŠst, s ott olvassĂĄk fel a tĂĄvirat szĂśvegĂŠt. Az 1956. oktĂłber 29-re ĂśsszehĂvott diĂĄkgyĹąlĂŠsen felhĂĄborodva utasĂtottĂĄk vissza a tĂĄvirat szĂśvegĂŠt. KĂŠsĹbb a tĂĄrgyalĂĄson VĂĄrhegyit a tĂĄvirat elkĂźldĂŠsĂŠnek megakadĂĄlyozĂĄsĂĄval vĂĄdoltĂĄk.
A forradalmi esemĂŠnyek erdĂŠlyi ĂĄtszivĂĄrgĂĄsĂĄtĂłl alaposan megijedt BĂĄnyai LĂĄszlĂł rektor 1956. oktĂłber 31-ĂŠn estĂŠre gyĹąlĂŠst hĂvott Ăśssze a bĂślcsĂŠszkar dĂsztermĂŠbe. SzigorĂşan megtiltotta, hogy a diĂĄkok kimenjenek a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹbe. LakĂł ElemĂŠr ĂŠs VarrĂł JĂĄnos tanĂĄrsegĂŠd jelen volt a gyĹąlĂŠsen, Ăgy Ĺk a halottak napi megemlĂŠkezĂŠsen nem vettek rĂŠszt. DĂĄvid Gyula semmit nem tudott a gyĹąlĂŠsrĹl, Ăgy csoportjĂĄval kivonult a temetĹbe. A magyar irodalom ĂŠs szellemi ĂŠlet nagyjai â JĂłsika MiklĂłs, Brassai SĂĄmuel, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, ApĂĄczai Csere JĂĄnos ĂŠs felesĂŠge, Aletta van der Maet, Dsida JenĹ, Kriza JĂĄnos, RemĂŠnyik SĂĄndor â sĂrjĂĄn elhelyeztĂŠk a kegyelet virĂĄgait ĂŠs ĂŠgĹ gyertyĂĄit. RemĂŠnyik SĂĄndor sĂrjĂĄnĂĄl Bartis Ferenc elsĹ ĂŠves magyar szakos hallgatĂł egy alkalmi versĂŠt mondta el, majd elszavalta az Eredj, ha tudsz cĂmĹą RemĂŠnyik-verset. A magyar forradalommal valĂł egyĂźttĂŠrzĂŠs jelekĂŠnt nagyon sok egyetemi hallgatĂł a kabĂĄthajtĂłkĂĄra nemzeti szĂnĹą kokĂĄrdĂĄt ĂŠs gyĂĄszszalagot tĹązĂśtt ki. A visszaemlĂŠkezĂŠsek szerint a himnuszt is elĂŠnekeltĂŠk. A HĂĄzsongĂĄrdi temetĹben beszĂŠdet mondott Gazda JĂłzsef, Kicsi Antal, ĂŠs ĂĄllĂtĂłlag SzĂŠkely LĂĄszlĂł. A Securitate ĂŠs a belĂźgy emberei ott vizslattak, fĂŠnykĂŠpeztek a megemlĂŠkezĹk ĂŠs gyĂĄszolĂłk kĂśzĂśtt. A fĂŠnykĂŠpek alapjĂĄn az azonosĂtĂĄs mĂĄr gyerekjĂĄtĂŠk volt. A meghurcoltatĂĄstĂłl csak azok menekĂźltek meg, akik ĂŠppen a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹ felsĹbb rĂŠszĂŠn tartĂłzkodtak, Ĺket nem fĂŠnykĂŠpeztĂŠk le. NegyvenkĂŠt ĂŠv tĂĄvlatĂĄbĂłl is egyĂŠrtelmĹąen megĂĄllapĂthatĂł: a magyar forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc egĂŠsz ĂŠletre szĂłlĂł felejthetetlen emlĂŠkkĂŠnt ĂŠl a kortĂĄrsak tudatĂĄban. Az egyetemi kollĂŠgiumokban, a lakĂĄsokban ĂŠjjel-nappal szĂłlt a rĂĄdiĂł, lĂŠlegzetvisszafojtva hallgattĂĄk a MagyarorszĂĄgrĂłl, BudapestrĹl, a forradalmi harcokrĂłl ĂŠs vĂĄltozĂĄsokrĂłl szĂłlĂł tudĂłsĂtĂĄsokat. PĂĄll Lajos kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz-hallgatĂł rĂŠvĂŠn eljutott az Irodalmi ĂjsĂĄgnak az a szĂĄma, amely IllyĂŠs Gyula Egy mondat a zsarnoksĂĄgrĂłl cĂmĹą versĂŠt, valamint BenjĂĄmin LĂĄszlĂł forradalmi versĂŠt kĂśzĂślte. PĂŠterffy IrĂŠn elsĹ ĂŠves magyar szakos hallgatĂł ki is vĂĄgta ezeket a verseket. A forradalmi esemĂŠnyek versĂrĂĄsra ihlettĂŠk a mĂŠg kĂśzĂŠpiskolĂĄs BurchĂĄd MĂĄrtĂĄt is. Mivel a versesfĂźzet kĂśrbejĂĄrt a reformĂĄtus teolĂłgusok kĂśrĂŠben, kĂśnnyĹą volt a rendszerellenessĂŠget ĂŠs a ânacionalizmustâ bizonyĂtani. Nemcsak BurchĂĄd MĂĄrtĂĄt tartĂłztattĂĄk le s ĂĄllĂtottĂĄk bĂrĂłsĂĄg elĂŠ, hanem mindazokat a teolĂłgusokat, akik tudtak a versesfĂźzetrĹl, valamint a magyar irodalomtanĂĄrt, Imre MagdĂĄt, amiĂŠrt tanĂtvĂĄnyĂĄt nem jelentette fel a SecuritatĂŠn. Az 1956-os magyar forradalommal valĂł egyĂźttĂŠrzĂŠs illusztrĂĄlĂĄsĂĄra kĂŠt visszaemlĂŠkezĂŠst idĂŠzek: âMivel nagyon fĂŠltem a verĂŠstĹl, elhatĂĄroztam, hogy nem hazudok. Ăgy bevallottam, hogy egyĂźttĂŠreztem a forradalmi szellemĹą magyar nĂŠppel, hogy sajnĂĄlatomat fejeztem ki a Nagy Imre kivĂŠgzĂŠse alkalmĂĄval, de tagadtam a rendszerellenessĂŠget.â (Imre Magda)
âA vĂĄd ellenem a kĂśvetkezĹ volt: dicsĹĂtettem az 1956-os magyarorszĂĄgi forradalmat, elĂtĂŠltem a szovjet csapatok beavatkozĂĄsĂĄt, vĂĄrtam, hogy ez a forradalom ĂĄtterjedjen hazĂĄnkba is, remĂŠnykedve a nĂŠpi demokrĂĄcia bukĂĄsĂĄban. TĂśbb kollĂŠgĂĄval egyĂźtt megtagadtuk a TeolĂłgiĂĄn, hogy rĂŠszt vegyĂźnk azon a gyĹąlĂŠsen, ahol elĂtĂŠltĂŠk a magyarorszĂĄgi forradalmat, a rĂŠsztvevĹket ĂĄrulĂłknak minĹsĂtettĂźk. PropagandĂĄt fejtettem ki ErdĂŠly MagyarorszĂĄghoz valĂł visszacsatolĂĄsa ĂŠrdekĂŠben, azzal vĂĄdoltam a RomĂĄniĂĄban hatalmon lĂŠvĹket, hogy nem tartjĂĄk tiszteletben az alkotmĂĄnyban elĹĂrt magyar ĂŠs mĂĄs kisebbsĂŠgek jogait. Ezek csak papĂron lĂŠteznek.
Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy ezek a vĂĄdak sok tĂşlzĂĄst tartalmaznak, egy viszont tĂŠny: ĂŠn is gyĂĄszoltam az elesett magyarokat, szolidaritĂĄst vĂĄllaltam mindazokkal, akik elĂtĂŠltĂŠk a szovjet csapatok mĂŠszĂĄrlĂĄsait.â (GĂśdri OlĂĄh JĂĄnos akkori evangĂŠlikus teolĂłgus) (folytatjuk)
TĂłfalvi ZoltĂĄn
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2015. oktĂłber 31.
A szabadsĂĄgra vĂĄgyĂł erdĂŠlyi magyarsĂĄg 1956-ban (3.)
KolozsvĂĄron a Bolyai Egyetemet ĂtĂŠltĂŠk el (II.)
A kolozsvĂĄri diĂĄkszervezkedĂŠsi kĂsĂŠrletek a diĂĄkszĂśvetsĂŠg megalakulĂĄsĂĄhoz vezethetĹek vissza. TĂśrtĂŠnete az 1956 jĂşniusĂĄban megtartott prĂĄgai ĂŠrtekezlethez kapcsolĂłdik, ahol RomĂĄnia kĂŠrte, hogy belĂŠphessen a nemzetkĂśzi diĂĄkszĂśvetsĂŠgbe: jelentkezĂŠsĂŠt nem fogadtĂĄk el, mert az orszĂĄgban akkor mĂŠg nem lĂŠteztek diĂĄkszĂśvetsĂŠgek, az egyetemi ifjĂşsĂĄg, akĂĄr a gyĂĄri munkĂĄsok, az RMP ĂĄltal irĂĄnyĂtott ĂŠs pĂłrĂĄzon tartott szakszervezetekbe tĂśmĂśrĂźlt. A nemzetkĂśzi diĂĄkszĂśvetsĂŠgbe valĂł belĂŠpĂŠs feltĂŠtele a demokratikus Ăşton megszervezett romĂĄn diĂĄkszĂśvetsĂŠg lĂŠtrehozĂĄsa volt. EzĂŠrt jĂśttek lĂŠtre az 1956 ĹszĂŠn indulĂł tanĂŠvben a romĂĄniai diĂĄkszĂśvetsĂŠgek.
Az 1956. november 5-ĂŠn megtartott gyĹąlĂŠsen Miron Constantinescu oktatĂĄsĂźgyi miniszter, miutĂĄn ĂŠrtĂŠkelte a magyarorszĂĄgi esemĂŠnyeket, rĂĄtĂŠrt, hogy a diĂĄkszĂśvetsĂŠgek vezetĹi mĂŠrjĂŠk fel ĂŠs tĂĄrjĂĄk ĂrĂĄsban a legfelsĹbb pĂĄrt- ĂŠs ĂĄllamvezetĂŠs elĂŠ az egyetemi hallgatĂłk szakmai, tudomĂĄnyos ĂŠs szociĂĄlis gondjait. âTĂĄrgyalni akartak az ifjĂşsĂĄggal â emlĂŠkezik VĂĄrhegyi IstvĂĄn â, hogy az elĂŠgedetlensĂŠg talajĂĄn kialakult politikai helyzet nehogy a varsĂłi, budapesti esemĂŠnyekhez hasonlĂłan alakuljon. Az egyetemi ĂŠlet, a diĂĄksĂĄg problĂŠmĂĄi LeningrĂĄdtĂłl Budapestig ĂŠlĹ eleven sebkĂŠnt lĂŠteztek... A Bolyai Egyetem diĂĄkszĂśvetsĂŠgi programtervezete is, amely kĂŠsĹbb ellenforradalmi tettnek minĹsĂźlt, erre a hivatalos ĂśsztĂśnzĂŠsre szĂźletett.â
Az egyetemi hallgatĂłk sĂşlyos szociĂĄlis gondjai orszĂĄgszerte valĂłban robbanĂĄsveszĂŠlyt jelentettek. Bukarestben, KolozsvĂĄron, JĂĄszvĂĄsĂĄron, BrassĂłban, MarosvĂĄsĂĄrhelyen tĂśbb ezer, illetve tĂśbb szĂĄz diĂĄknak nem jutott hely a kollĂŠgiumokban, a diĂĄkmenzĂĄn az ĂŠtel igen gyakran ehetetlen volt, az ĂśsztĂśndĂjakat a szĂźlĹk havi jĂśvedelmĂŠnek fĂźggvĂŠnyĂŠben ĂĄllapĂtottĂĄk meg, s nem vettĂŠk figyelembe, ha a csalĂĄdban egyszerre tĂśbb gyermek tanult.
A VĂĄrhegyi IstvĂĄn ĂĄltal ĂśsszeĂĄllĂtott programtervezet jĂłval tĂşlmutat e sĂŠrelmeken. Felvetette az ĂŠrtelmisĂŠgi hivatĂĄs, a tudomĂĄnyos kutatĂłmunka kĂŠrdĂŠsĂŠt is. Ehhez elĹszĂśr a tanĂĄroknak kellett megszabadulniuk a merev, dogmatikus, a sztĂĄlinizmus minden sajĂĄtossĂĄgĂĄt magĂĄn viselĹ ideolĂłgiai kĂśtĂśttsĂŠgektĹl. A programtervezet ezĂŠrt tartalmazta a tanĂĄri normarendszer felszĂĄmolĂĄsĂĄt. Az orosz nyelv kĂśtelezĹ ĂŠs minden karon egyenlĹ ĂłraszĂĄmban tĂśrtĂŠnĹ tanĂtĂĄsa termĂŠszetesen a kolozsvĂĄri programtervezetben is kĂźlĂśn pontkĂŠnt szerepelt.
A magyar forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc 1956. november 4-ĂŠn tĂśrtĂŠnt leverĂŠse utĂĄn a romĂĄniai magyarsĂĄgot s ezen belĂźl az egyetemi ifjĂşsĂĄgot gyakran illettĂŠk nemcsak az irredentizmus, revizionizmus, ellenforradalmisĂĄg vĂĄdjĂĄval, hanem antiszemitizmussal, szeparatizmussal is. A gyĹąlĂŠsen tĂŠtelesen is megfogalmazta Miron Constantinescu a jĂłl bevĂĄlt diverziĂłs vĂĄdat. 1956. november 17-ĂŠn este letartĂłztattĂĄk VĂĄrhegyi IstvĂĄnt, 18-ĂĄn pedig Kelemen KĂĄlmĂĄnt, Koczka GyĂśrgyĂśt, Nagy Benedeket. A Ioan CameniĹŁÄ hadbĂrĂł alezredesbĹl, LazÄr Tudorache hadbĂrĂł ĹrnagybĂłl, Gherciciu hadbĂrĂł szĂĄzadosbĂłl ĂŠs Nicolae Iscrulescu katonai ĂźgyĂŠszbĹl ĂĄllĂł bĂrĂłi testĂźlet a programtervezet szĂśvegĂŠt a koncepciĂłs cĂŠloknak megfelelĹen ĂĄtĂrta, âkiegĂŠszĂtetteâ, egyes rĂŠszeket kihagyott, mĂĄsokat felnagyĂtott. BĂĄr a programtervezetet VĂĄrhegyi IstvĂĄn az Utunk szerkesztĹsĂŠgĂŠben kĂŠt pĂŠldĂĄnyban gĂŠpelte â a Securitate mindkĂŠt pĂŠldĂĄnyt elkobozta! â, a vĂĄdiratban ĂŠs az ĂtĂŠletben mĂŠgis az szerepel, hogy Kelemen KĂĄlmĂĄn terjesztette is. Az ĂtĂŠlet szerint VĂĄrhegyi IstvĂĄnt 1952-ben azĂŠrt zĂĄrtĂĄk ki a Bolyai TudomĂĄnyegyetemrĹl ĂŠs az IfjĂşmunkĂĄs SzĂśvetsĂŠgbĹl, mert az âellenforradalmi tevĂŠkenysĂŠgĂŠĂŠrtâ bĂśrtĂśnben ĂźlĹ ErĹs Lajos rĂłmai katolikus plĂŠbĂĄnos befolyĂĄsa alatt ĂĄllt. A diĂĄkszĂśvetsĂŠg 1956. oktĂłber 24-ĂŠn alakult meg, amelynek vezetĂŠsĂŠbe â az ĂtĂŠlet szĂśvege szerint â a âvĂĄdlottak befurakodtakâ, s âahol VĂĄrhegyi IstvĂĄn vĂĄdlott egy egĂŠsz sor javaslatot terjesztett elĹ, amelyeket a bizottsĂĄg tagjai minden tovĂĄbbi nĂŠlkĂźl megvitattak ĂŠs elfogadtak. Ăgy VĂĄrhegyi IstvĂĄn vĂĄdlottat bĂzzĂĄk meg, hogy szerkessze meg ĂŠs iktassa a munkatervbe az ĂĄltala javasolt gondolatokat. Ezzel valĂłjĂĄban az RMP KĂśzponti VezetĹsĂŠge Politikai BĂźrĂłja utasĂtĂĄsaival ellentĂŠtben ahelyett, hogy elkĂŠszĂtettĂŠk volna a diĂĄkszĂśvetsĂŠg munkatervĂŠt, programjavaslatot kĂŠszĂtettek, amely egĂŠsz sor antidemokratikus, a diĂĄkszĂśvetsĂŠg cĂŠljaival ĂŠs ĂŠrdekeivel ellentĂŠtes, teljesen idegen kĂśvetelĂŠst tartalmazott.â
Ilyen âteljesen idegen kĂśvetelĂŠsâ volt â a kommunista hatalom szemĂŠben â: âA magyar ifjĂşsĂĄg nemcsak nyelvĂŠben ĂŠs irodalmĂĄban egy, hanem ĂŠlethivatĂĄsĂĄban is. Meg kell teremteni a testvĂŠri orszĂĄgok: FelvidĂŠk, DĂŠlvidĂŠk, valamint erdĂŠlyi ifjĂşsĂĄgunk barĂĄti, testvĂŠri ĂśsszefogĂĄsĂĄt: ErdĂŠly Bukarest felĂŠ, DĂŠlvidĂŠk BelgrĂĄd felĂŠ, a FelvidĂŠk pedig PrĂĄga felĂŠ...â Mindez az oly gyakran hangoztatott proletĂĄr nemzetkĂśzisĂŠg szellemĂŠben akĂĄr dicsĂŠretes kezdemĂŠnyezĂŠsnek is tekinthetĹ. A vĂĄdiratban azonban a koncepciĂłs perek szellemĂŠben teljesen ĂĄtĂrtĂĄk a fenti mondatot: âkĂśzvetlen kĂźlfĂśldi kapcsolat az Ăśsszes orszĂĄggal, a felettes szervek ellenĹrzĂŠsĂŠnek mellĹzĂŠsĂŠvelâ. A âfelettes szervekâ fogalmĂĄn nyilvĂĄnvalĂłan az egyetemi, tartomĂĄnyi, kĂśzponti pĂĄrtbizottsĂĄgot, egĂŠszen pontosan a SecuritatĂŠt ĂŠrtettĂŠk.
A Bolyai TudomĂĄnyegyetem hallgatĂłinak pere, a vĂĄdirat ĂŠs ĂtĂŠlet szĂśvege iskolapĂŠldĂĄja annak, hogy a Securitate â a KGB mĂłdszereit kĂśvetve â minden reformkĂsĂŠrletnek, prĂłbĂĄlkozĂĄsnak ĂśsszeeskĂźvĂŠs-jelleget kĂślcsĂśnzĂśtt, rendkĂvĂźl szigorĂş bĂźntetĂŠsekkel prĂłbĂĄltĂĄk elejĂŠt venni bĂĄrmilyen megmozdulĂĄsnak. A vĂĄdlottak fellebbezĂŠsi kĂŠrĂŠsĂŠt elutasĂtottĂĄk, VĂĄrhegyi IstvĂĄnt 7, Nagy Benedeket 5, Koczka GyĂśrgyĂśt ĂŠs Kelemen KĂĄlmĂĄnt 3â3 ĂŠvi bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠssel sĂşjtottĂĄk felbujtĂĄs bĹąntettĂŠnek elkĂśvetĂŠsĂŠĂŠrt. Kelemen KĂĄlmĂĄnt a bĂźntetĂŠs letĂśltĂŠse utĂĄn mĂŠg nĂŠgyĂŠvi kĂŠnyszerlakhelyre is ĂtĂŠltĂŠk, amelyet FundatĂĄn, egy vilĂĄgtĂłl elzĂĄrt bÄrÄgani faluban tĂśltĂśtt le.
A nĂŠgy bolyais egyetemi hallgatĂł perĂŠhez szorosan kapcsolĂłdik a hĂĄrom tanĂĄrsegĂŠd, DĂĄvid Gyula, LakĂł ElemĂŠr, VarrĂł JĂĄnos ĂŠs az akkor mĂĄr befutott ĂŠs elismert ĂrĂłnak szĂĄmĂtĂł PĂĄskĂĄndi GĂŠza pere. DĂĄvid Gyula 1956. szeptember 3-a ĂŠs oktĂłber 5-e kĂśzĂśtt Budapesten tartĂłzkodott, doktori disszertĂĄciĂłjĂĄhoz gyĹąjtĂśtte az anyagot. VisszaemlĂŠkezĂŠse hĂven tĂźkrĂśzi azt a hangulatot, amely az erdĂŠlyi magyarsĂĄg nagy rĂŠszĂŠnek magatartĂĄsĂĄt jellemezte: âOktĂłber 23-a a dĂśbbenet erejĂŠvel hatott rĂĄm. Nemcsak az elemi erĹvel feltĂśrĹ tiltakozĂĄs a termĂŠszetĂŠt levetkezni kĂŠptelen pĂĄrthatalom ellen, hanem az is, hogy azokban, akik RĂĄkosit felvĂĄltottĂĄk, szintĂŠn nem volt politikai bĂślcsessĂŠg az erĹszak eszkĂśzeinek fĂŠlretevĂŠsĂŠre. Nem voltam egyedĂźl azok kĂśzĂśtt, akik a forradalom kĂźszĂśbĂŠn mĂŠg hittek egy bĂŠkĂŠs kibontakozĂĄs lehetĹsĂŠgĂŠben, amely ÂťmegmenthetteÂŤ volna a szocializmus eszmĂŠit, amelynek megvalĂłsĂthatĂłsĂĄgĂĄban â oly sok figyelmeztetĹ jel ellenĂŠre akkor mĂŠg ĂŠn is hittem. KĂśvetkezett tĂz nap, amely alatt az Ăśsszes lehetsĂŠges rĂĄdiĂładĂł sugĂĄrozta hĂrekre tapadva szorongtunk azĂŠrt, hogy ÂťodaĂĄtÂŤ sikerĂźljĂśn...â
A hĂĄrom tanĂĄrsegĂŠdet ĂŠs PĂĄskĂĄndi GĂŠzĂĄt ânyilvĂĄnos fĂślbujtĂĄsâ vĂĄdjĂĄval ĂĄllĂtottĂĄk bĂrĂłsĂĄg elĂŠ ĂŠs ĂtĂŠltĂŠk el. A vĂĄdirat szerint DĂĄvid Gyula mĂĄr 1953 nyarĂĄn, amikor a Bolyai TudomĂĄnyegyetemen megkezdte az aspirantĂşrĂĄt, âbĂrĂĄlta a kormĂĄny azon intĂŠzkedĂŠseit, amelyek rĂŠvĂŠn csĂśkkentettĂŠk a magyar tannyelvĹą iskolĂĄk ĂŠs fakultĂĄsok szĂĄmĂĄtâ, âellensĂŠgesen ĂŠs tendenciĂłzusan ĂĄllĂtotta kĂźlĂśnbĂśzĹ kĂśrĂśkben, hogy a romĂĄn ĂĄllam nem gondoskodik az RNK-beli magyar tudomĂĄnyos ĂŠlet fejlĹdĂŠsĂŠrĹlâ, ânacionalista szellemben szĂŠles kĂśrĹą propagandĂĄt fejtett ki az egyetemi oktatĂłk kĂśrĂŠben, hogy minden kĂśzĂŠpfokĂş ĂŠs egyetemi oktatĂĄsi szinten vezessĂŠk be a magyarok tĂśrtĂŠnetĂŠnek oktatĂĄsĂĄtâ. 1956. szeptember 3-a ĂŠs oktĂłber 5-e kĂśzĂśtt MagyarorszĂĄgon âbefeketĂtette ĂŠs rĂĄgalmazta az RNK-beli nĂŠpi demokratikus rendszert, azt ĂĄllĂtva, hogy az orszĂĄgunkbeli rendszer nem biztosĂt lehetĹsĂŠget a magyar klasszikusok mĹąveinek kiadĂĄsĂĄra, hogy a kĂśzĂŠpiskolĂĄk tanulĂłi anyanyelvĂźkĂśn nem jutnak hozzĂĄ a kĂśnyvĂŠszethezâ. âA magyarorszĂĄgi esemĂŠnyek idejĂŠn â olvashatĂł az ĂtĂŠletben â a vĂĄdlott nyilvĂĄnos felbujtĂł tevĂŠkenysĂŠget folytatott, a nĂŠpi demokratikus orszĂĄgokban ĂŠs a SzovjetuniĂłban lĂŠvĹ nĂŠpi demokratikus erĹk ellen lĂĄzĂtott. EbbĹl az alkalombĂłl kifejezte egyĂźttĂŠrzĂŠsĂŠt a magyarorszĂĄgi ellenforradalmĂĄr elemekkel, Nagy Imre reakciĂłs kormĂĄnyĂĄval, annak programjĂĄval. (...) A vĂĄdlott 1956. oktĂłber 26-ĂĄn 20â25 egyetemi hallgatĂłval kiment a kolozsvĂĄri vĂĄrosi temetĹbe, ahol megkezdtĂŠk egyes magyar burzsoĂĄ-nacionalista ĂrĂłk sĂrjĂĄnak megtisztĂtĂĄsĂĄt. (A koncepciĂłs per sorĂĄn Ăgy minĹsĂźlt burzsoĂĄ-nacionalista ĂrĂłnak BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, Dsida JenĹ, Brassai SĂĄmuel, Kriza JĂĄnos.) Ekkor hatĂĄrozta el, hogy 1956. november elsejĂŠn, halottak napjĂĄn ĂşjbĂłl kijĂśnnek a temetĹbe, ĂŠs a MagyarorszĂĄgon elesett ellenforradalmĂĄr elemekkel valĂł szolidaritĂĄs jelekĂŠnt ezekre a sĂrokra virĂĄgokat helyeznek el ĂŠs gyertyĂĄt gyĂşjtanak. Ugyanakkor az elesett ellenforradalmĂĄr elemek emlĂŠkĂŠre egyperces nĂŠma tiszteletadĂĄssal adĂłztak, a ruhĂĄjuk hajtĂłkĂĄjĂĄn gyĂĄszszalagot viseltek, nacionalista verseket szavaltak, s vĂŠgĂźl elĂŠnekeltĂŠk a magyar himnuszt.â Mindezek â Ăgy az ĂtĂŠlet â âzavargĂĄsokat idĂŠztek elĹ KolozsvĂĄron, amelyek szorosan kapcsolĂłdtak a magyarorszĂĄgi esemĂŠnyekhez.â Egy halottak napi megemlĂŠkezĂŠsbĹl Ăgy kreĂĄltak hazaĂĄrulĂĄssal egyenĂŠrtĂŠkĹą vĂĄdat, rendeztek kirakatpert. DĂĄvid GyulĂĄt hĂŠtĂŠvi bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠssel sĂşjtottĂĄk, mind a hĂŠt ĂŠvet letĂśltĂśtte. PĂĄskĂĄndi GĂŠza egyik âfĹ bĹąneâ a VĂĄrhegyi IstvĂĄnnal fenntartott kapcsolat volt. A vĂĄdirat szerint VĂĄrhegyi megmutatta a programtervezetet PĂĄskĂĄndi GĂŠzĂĄnak is, aki âegyĂźttĂŠrzĂŠsĂŠt fejezte ki a nacionalista ĂŠs ellensĂŠges programtervezettel kapcsolatosan (...), rĂĄadĂĄsul uszĂtĂł mĂłdon jegyzĂŠket is Ărt, s kĂŠrte a programtervezethez valĂł csatolĂĄsĂĄt, valamint annak felolvasĂĄsĂĄt az Ăśsszes egyetemi hallgatĂł elĹtt. Ebben a jegyzĂŠkben azt Ărta, hogy ezt a programtervezetet a ÂťszabadsĂĄg nevĂŠbenÂŤ fogjĂĄk megvalĂłsĂtani, azt a lĂĄtszatot sugallva, hogy az RNK-beli nĂŠpi demokratikus rendszer nem biztosĂt elĂŠg szabadsĂĄgot...â
Mit tartalmazott PĂĄskĂĄndi GĂŠza kiegĂŠszĂtĹ jegyzĂŠke? A tanĂĄri normarendszer felĂźlvizsgĂĄlĂĄsĂĄt, az embertelen tandĂjak ĂŠs megalĂĄzĂł ĂśsztĂśndĂjak eltĂśrlĂŠsĂŠt, az elĹadĂĄsok szabad hallgatĂĄsĂĄt, s kĂŠrte, hogy a tĂśrtĂŠnelmi materializmus mellett iktassĂĄk tantervbe az egyetemes filozĂłfiatĂśrtĂŠnetet, âvagyis a burzsoĂĄ ideolĂłgia maradvĂĄnyait, mivel a vĂĄdlott vĂŠlemĂŠnye szerint a dialektikus materializmus nem nyĂşjt megfelelĹ lehetĹsĂŠget a magyar fiatalok szĂĄmĂĄra az objektĂv valĂłsĂĄg megismerĂŠsĂŠreâ. Az ĂtĂŠlet meghozatalĂĄnĂĄl tovĂĄbbi terhelĹ âbizonyĂtĂŠkkĂŠntâ emlegettĂŠk: a programkiegĂŠszĂtĂŠsben javasolta bizonyos pĂŠnzalap lĂŠtrehozĂĄsĂĄt, amelyet âa felsĹbb szervek ĂĄltal nem ellenĹrzĂśtt kapitalista orszĂĄgokba tervezett kirĂĄndulĂĄsokra hasznĂĄltak volna felâ. LetartĂłztatĂĄsakor â 1957. mĂĄrcius 19. â talĂĄltĂĄk meg az Egy egyetemi hallgatĂł feljegyzĂŠseibĹl cĂmet viselĹ kĂŠziratot, amelyben â a vĂĄdirat szerint â âalattomosan, demagĂłg mondatok kĂśzĂŠ rejtve lĂĄzĂtotta a tanulĂł ifjĂşsĂĄgot az orosz nyelv, a marxizmus ĂŠs politikai gazdasĂĄgtan kĂśtelezĹ tantĂĄrgy jellegĂŠnek megszĂźntetĂŠsĂŠre...â Az egyetemes magyar irodalomtĂśrtĂŠnet talĂĄn egyedĂźlĂĄllĂł fejezete, hogy valakinek az ĂrĂłi minĹsĂŠge, ĂrĂłi besorolĂĄsa a legsĂşlyosabb terhelĹ âbizonyĂtĂŠkokâ egyike. PĂĄskĂĄndi GĂŠza ĂŠs DĂĄvid Gyula esetĂŠben ez tĂśrtĂŠnt: âPĂĄskĂĄndi GĂŠza vĂĄdlott, amellett, hogy a tĂśrtĂŠnelemâbĂślcsĂŠsz kar hallgatĂłja volt, elismert ĂrĂł, ĂşjsĂĄgĂrĂł, kĂśltĹ, akivel nagyon sok egyetemi hallgatĂł szimpatizĂĄlt, s benne egy felkĂŠszĂźlt kollĂŠgĂĄt lĂĄttak, tehĂĄt az Ĺ szavainak nagy sĂşlya volt a becsĂźletes egyetemi hallgatĂłk kĂśrĂŠben is.â DĂĄvid GyulĂĄnĂĄl tanĂĄrsegĂŠd mivoltĂĄt hoztĂĄk fel terhelĹ bizonyĂtĂŠkkĂŠnt. Mindezek alapjĂĄn a MacskĂĄsi PĂĄl elnĂśkbĹl, SzilĂĄgyi DezsĹ ĂŠs Grigore Iancu nĂŠpi ĂźlnĂśkĂśkbĹl ĂĄllĂł bĂrĂłi testĂźlet Ăşgy dĂśntĂśtt, hogy DĂĄvid Gyula ĂŠs PĂĄskĂĄndi GĂŠza ânyilvĂĄnos bujtogatĂĄsâ bĹąntettĂŠvel vĂĄdolhatĂł, ami sĂşlyosan veszĂŠlyezteti az orszĂĄg biztonsĂĄgĂĄt. DĂĄvid GyulĂĄt ĂŠs PĂĄskĂĄndi GĂŠzĂĄt a bĂźntetĹ tĂśrvĂŠnykĂśnyv III. fejezetĂŠnek 327. paragrafusa alapjĂĄn ĂtĂŠltĂŠk el 7, illetve 6 ĂŠvi bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre ĂŠs teljes vagyonelkobzĂĄsra.
TĂłfalvi ZoltĂĄn
(folytatjuk)
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. december 7.
ErdĹvidĂŠki pedagĂłgusokat dĂjaztak
A RomĂĄniai Magyar PedagĂłgusok SzĂśvetsĂŠgĂŠnek erdĹvidĂŠki szervezete szombaton dĂjazta a diĂĄkjaikkal kĂźlĂśnleges eredmĂŠnyeket elĂŠrĹ tanĂĄrokat, illetve a nyugdĂjba vonult kollĂŠgĂĄkat ĂŠs azokat, akik mĹąszaki munkatĂĄrskĂŠnt szolgĂĄltĂĄk hosszĂş idĹn keresztĂźl az oktatĂĄst. A szervezet helyi elnĂśke, DimĂŠny JĂĄnos a legkivĂĄlĂłbb ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄsok szĂĄmĂĄra lĂŠtrehozandĂł dĂj alapĂtĂĄsĂĄra tett javaslatot.
ĂdvĂśzlĹbeszĂŠdĂŠben DimĂŠny JĂĄnos Ăşgy fogalmazott, ha a nemzet napszĂĄmosainak tĂĄrsadalmi megbecsĂźlĂŠse egyre kevĂŠsbĂŠ ĂŠrezhetĹ, a szakmai szervezetekre hĂĄrul a felelĹssĂŠg, hogy a nemzedĂŠkek sorĂĄt hosszĂş ĂŠvtizedeken keresztĂźl legjobb tudĂĄsukkal tanĂtĂłk munkĂĄjĂĄt elismerjĂŠk. âEzeknek az embereknek, akik diĂĄkjaiknak csak adtak, adtak ĂŠs adtak â nemcsak tudĂĄst, de embersĂŠgre is neveltek â, s a tehetsĂŠgek felkarolĂĄsĂĄval hozzĂĄjĂĄrultak ErdĹvidĂŠk jobbĂĄ tĂŠtelĂŠhez, meg kell kĂśszĂśnnĂźnk munkĂĄjukat.â
A tehetsĂŠgĂĄpolĂĄs a minĹsĂŠgi oktatĂĄs szolgĂĄlatĂĄban ĂŠs a tanulĂłk szakmai felkĂŠszĂtĂŠsĂŠben elĂŠrt kivĂĄlĂł eredmĂŠnyekĂŠrt kitĂźntetĹ elismerĂŠsben rĂŠszesĂźltek a BarĂłti SzabĂł DĂĄvid KĂśzĂŠpiskola matematika szakos tanĂĄrai: Darvas AnnamĂĄria ĂŠs OlĂĄh-Ilkei ĂrpĂĄd, illetve a GaĂĄl MĂłzes ĂltalĂĄnos IskolĂĄban tanĂtĂł Zajzon Csaba, valamint KĂŠkesi-Keresztes Lujza Gita ĂŠs Csog Orsolya kĂśzĂŠpiskolai magyar szakos tanĂĄrok. DimĂŠny JĂĄnos kĂśszĂśnetet mondott nekik, amiĂŠrt a barĂłti kĂśzĂŠpiskolĂĄban tehetsĂŠgeket fedeztek fel, majd kĂŠszĂtettek fel rangos orszĂĄgos ĂŠs nemzetkĂśzi versenyekre, ahol nemcsak helytĂĄlltak, de az ĂŠlmezĹnyhĂśz tartoztak elĂŠrt eredmĂŠnyeikkel. A dĂjazottak nevĂŠben Darvas AnnamĂĄria mondott kĂśszĂśnetet az elismerĂŠsĂŠrt, majd EĂśtvĂśs JĂłzsef fiĂĄnak, EĂśtvĂśs LĂłrĂĄntnak Ărt levelĂŠnek rĂŠszletĂŠt felolvasva, kivĂĄlĂłsĂĄgaink megbecsĂźlĂŠsĂŠnek fontossĂĄgĂĄra hĂvta fel a figyelmet. Kotecz JĂłzsef felsĹrĂĄkosi unitĂĄrius lelkĂŠszt az ĂźnnepsĂŠg a nemrĂŠg lezajlott Prima Primissima-dĂjĂĄtadĂłra emlĂŠkeztette: itt is azok munkĂĄjĂĄt ismertĂŠk el, azokat emelte a nemzet a magasba, akik ĂŠletĂźk sorĂĄn tudĂĄsuk ĂĄtadĂĄsa mellett kĂśzel tudtak kerĂźlni diĂĄkjaikhoz, s Ĺket tisztessĂŠgre, hĹąsĂŠgre ĂŠs nemzetĂźk szeretetĂŠre neveltĂŠk.
ĂletmĹądĂjban rĂŠszesĂźlt BalĂĄzsi Ilona (ErdĹfĂźlei ĂltalĂĄnos Iskola), Bartha Imre (BarĂłti SzabĂł DĂĄvid KĂśzĂŠpiskola), BĂĄlint ErzsĂŠbet (BĂślĂśni Farkas SĂĄndor ĂltalĂĄnos Iskola), Csog AdĂŠl (ErdĹfĂźlei ĂltalĂĄnos Iskola), DimĂŠny Katalin (Cimbora Ăvoda), SĂźketes Irma (GaĂĄl MĂłzes ĂltalĂĄnos Iskola). A 2014â2015-Ăśs tanĂŠvben az oktatĂł-nevelĹi tevĂŠkenysĂŠgben elĂŠrt sikerekĂŠrt elismerĂŠsben rĂŠszesĂźlt Dombora EnikĹ (Cimbora Ăvoda), MĂĄthĂŠ Julianna (BorbĂĄth KĂĄroly ĂltalĂĄnos Iskola), Bitai GyĂśngyi (MĂĄthĂŠ JĂĄnos ĂltalĂĄnos Iskola), Egyed IldikĂł (GaĂĄl MĂłzes ĂltalĂĄnos Iskola), KolumbĂĄn Ălmos (ErdĹfĂźlei ĂltalĂĄnos Iskola) ĂŠs Fazakas Attila (BenkĹ JĂłzsef ĂltalĂĄnos Iskola). Az oktatĂĄs szolgĂĄlatĂĄban-dĂjjal azokat ismerik el, akik nem pedagĂłguskĂŠnt, de munkatĂĄrskĂŠnt segĂtettĂŠk a tanintĂŠzmĂŠnyek mĹąkĂśdĂŠsĂŠt; idĂŠn a BarĂłti SzabĂł DĂĄvid KĂśzĂŠpiskola mĹąszaki dolgozĂłjĂĄt, DĂĄvid PĂĄlt tĂźntettĂŠk ki.
Hecser LĂĄszlĂł
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2016. februĂĄr 6.
Ăj hazĂĄt mĂĄr nem keresnĂŠk
NehĂŠz ĂŠs fĂślĂśsleges lenne szĂŠtszĂĄlazni Magyari Lajos immĂĄr gyĹąjtemĂŠnyes kĂśnyvĂŠben az Ăşgynevezett kĂśzĂŠleti verseket a szĂźlĹfĂśld-versektĹl. ErdĂŠlyben tisztessĂŠges magyar kĂśltĹ szĂĄmĂĄra mindkettĹ ugyanazt jelenti. ĂhezĹ embertĹl ne kĂŠrdezd se odakinn, se a zĂĄrkĂĄban, rĂĄntott hĂşst enne-e vagy tĂśltĂśtt kĂĄposztĂĄt. Mintha azonosak lennĂŠnek az ĂĄlmai is Magyarinak, odafenn KommandĂłn, a Gyimesekben vagy ĂŠppen a mĂĄrciusi magyar nemzeti Ăźnnepen.
,,Ăletre vĂĄgyik minden, mi eltiport, / a SzabadsĂĄg nem fĂŠr semmi paragrafusba.â Amikor az egykori, tĂśrvĂŠnyen kĂvĂźli kommunista LĂĄzĂĄr MihĂĄly fĂśltĂŠtelezett hitvallĂĄsĂĄt idĂŠzi, ismĂŠt az erdĂŠlyi rabsĂĄg, a magyarsĂĄg jelenik meg elĹtte ĂŠs az olvasĂł elĹtt. OdaĂĄll a pesti â56-os, kommunistaellenes forradalmĂĄrok mellĂŠ, fenntartĂĄs nĂŠlkĂźl. A nemzet kenyere cĂmĹą versben, versbĹl: âHa a kenyeret megeszik, imĂĄdsĂĄg kĂśzben, / ĂŠs szĂŠtosztjĂĄk sok-sok milliĂłra, / hatalmas tĂślggyĂŠ egyesĂźl az Ĺsi rĂśgben / a szĂŠttĂŠpett erdĹ milljom fĂĄja-bokra.â TĹlĂźnk, fĂśldĂźnktĹl idegen kĂśltĹ, olvasĂł, politikus mindig megjegyzi, ĂŠrdekesnek talĂĄlja, hogy nĂĄlunk a szerelmi lĂra is ĂĄt van itatva politikummal, rĂśg-tapasszal, a szabadsĂĄg vĂĄgyakozĂĄsĂĄval. Monoton? â kĂŠrdezem. â Mert maga a rabsĂĄg ilyen, nem a poĂŠtikĂĄnk. Magyari Lajosnak fĹmĹąve nincs. Fontos ĂŠs mindent ĂĄthatĂł a szĂźlĹ-, a SzĂŠkelyfĂśld elemi erejĹą szeretete. MĂŠgis fĂślemeljĂźk magunk ĂŠs az olvasĂłk elĹtt a Csoma SĂĄndor naplĂłja cĂmĹą nagy elĂŠgiĂĄjĂĄt. A fiatal kĂśltĹ nagy vĂĄllalkozĂĄsa ĂŠs teljesĂtmĂŠnye. ĂnmarcangolĂĄs â a nemzet dolgaiban. Itt nyoma sincs egyĂŠni vĂvĂłdĂĄsnak, villongĂĄsnak. Ărzem, mert ĂŠrezhetĹ, ahogy rĂĄzza ĂŠletre az alvĂłt, noszogatja a vonakodĂłt Ăştra, felfedezĂŠsre.
 âAkit feldob magĂĄbĂłl a nĂŠp, / az nevĂŠben akarjon nagyot / (kit ĂŠrdekelne kĂźlĂśnben BokharĂĄban, / hogy szĂŠkely-magyar vagyok.)â
KereshetjĂźk a hĹąsĂŠget ott, amott, hol amaz hiĂĄnnyal jelentkezik. Magyari kĂśltĂŠszetĂŠnek alapĂĄllĂĄsa ĂŠs szĂłrĂĄsa ez. Alkalmi verseknek nevezhetjĂźk megidĂŠzett nagyjaink elevenĂtĂŠsĂŠt BĂślĂśni FarkastĂłl Liszt Ferencig â ĂŠs mindig ugyanaz a szĂĄndĂŠk. Napi istenfĂŠlĹ fohĂĄszĂĄban is ott vagyon a nemzetfĂŠltĂŠs: ne bocsĂĄss meg az ellenĂźnk vĂŠtkezĹknek.
Nem a tĂŠmaszĹąke â annak is lehet kĂnja ĂrĂłnĂĄl â, az elkĂśtelezettsĂŠg maga, ami nyomasztĂł akkor is, ha fĂśnn, a Nyerges-tetĹn emlĂŠkezik virĂĄgra, leĂĄnyra; ĂŠs a â48-as hĹs honvĂŠdekre. Ennyire szabadon csak rab nĂŠp vergĹdĹ fia tud ĂŠgbe kiĂĄltani.
Legnagyobb bajunk az, ĂŠs ismĂŠt csak hazabeszĂŠlek, hogy a mai ĂŠs fiatal(-abb) kĂśltĹink, ĂrĂłink nem veszik vĂĄllukra azt, amit Magyari Lajos is, annyi tĂĄrsa ĂŠs kortĂĄrsa mellett, immĂĄr letett Ăłvatosan a magĂĄĂŠrĂłl. Nem megszĂĄllottsĂĄg, de igenis egĂŠsz embert ĂĄtfogĂł, egĂŠsz ĂŠletutat ĂŠs pĂĄlyĂĄt ĂĄtĂślelĹ ĂrĂłi-kĂśltĹi magatartĂĄs ez, benne ĂŠrtve ĂŠs lĂĄttatva a magĂĄnĂŠletet is, amelyben minden âCia szemĂŠre emlĂŠkeztetâ. Egy kritikus megszĂĄmlĂĄlta, hĂĄnyszor szerepel elsĹ kĂśtetĂŠben a tĹąz ĂŠs szinonimĂĄi. Volt, amit szĂĄmlĂĄlnia, szent igaz. Ăm volt ĂŠs van, ami ki nem aluvĂŠk mindmĂĄig. SokĂĄig sem. Sajnos-e az, hogy a kĂśzĂŠpszer dĂśnt, dĂjaz, ĂtĂŠl elevenek ĂŠs holtak fĂślĂśtt? Az ĂŠrtĂŠk megmarad. Verseit Ăşjraolvasni â nem ĂĄldozatos vĂĄllalkozĂĄs, inkĂĄbb magunk megnyugtatĂĄsa, hogy nem ĂŠlt hiĂĄba a kĂśltĹ egy vergĹdĹ nĂŠp ĂŠs nĂŠprĂŠsz lĂrai szĂłnokakĂŠnt.
(Magyari Lajos: Versek âgyĹąjtemĂŠnyes kĂśtet, ARTprinter, 2015, SepsiszentgyĂśrgy)
CzegĹ ZoltĂĄn. HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2016. mĂĄrcius 15.
Ănnepi rendezvĂŠnyek HĂĄromszĂŠken
SepsiszentgyĂśrgyĂśn ma a Zathureczky Berta IdĹsek OtthonĂĄban 9 ĂłrĂĄtĂłl Rab SĂĄndor tanĂĄr GĂĄbor Ăron cĂmmel tart tĂśrtĂŠnelmi elĹadĂĄst; megemlĂŠkezĂŠsek 10 ĂłrĂĄtĂłl az Olt utca 16. szĂĄm alatt Kiss JĂĄnos ĂĄgyúÜntĹ emlĂŠktĂĄblĂĄjĂĄnĂĄl ĂŠs az ĹrkĹi VĂĄradiâBartalis-vesztĹhelynĂŠl â kĂśzremĹąkĂśdnek a VĂĄradi JĂłzsef ĂltalĂĄnos Iskola gimnazistĂĄi ĂŠs a NĂŠri Szent FĂźlĂśp ĂltalĂĄnos Iskola tanulĂłi;
11 ĂłrĂĄtĂłl a CsĂki negyedi GĂĄbor Ăron- ĂŠs Nicolae BÄlcescu-szobornĂĄl â kĂśzremĹąkĂśdnek a GĂśdri Ferenc ĂltalĂĄnos Iskola tanulĂłi, a LĂĄbas HĂĄznĂĄl a VĂĄradiâBartalis-siralomhĂĄz emlĂŠktĂĄblĂĄjĂĄnĂĄl â kĂśzremĹąkĂśdnek a Mikes Kelemen ElmĂŠleti LĂceum diĂĄkjai; 11.30-tĂłl az ErzsĂŠbet parkban grĂłf MikĂł Imre szobrĂĄnĂĄl â kĂśzremĹąkĂśdnek a SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgium ĂŠs a ReformĂĄtus KollĂŠgium diĂĄkjai, a szemerjai csata emlĂŠkmĹąvĂŠnĂŠl â kĂśzremĹąkĂśdnek a Gulliver Ăvoda gyermekei ĂŠs a sepsiszentgyĂśrgyi cserkĂŠszek; 12 ĂłrĂĄtĂłl a Bod PĂŠter Megyei KĂśnyvtĂĄr ĂŠpĂźletĂŠn talĂĄlhatĂł GĂĄbor Ăron-emlĂŠktĂĄblĂĄnĂĄl â kĂśzremĹąkĂśdnek a KĂłs KĂĄroly SzakkĂŠpzĹ LĂceum tanulĂłi ĂŠs a sepsiszentgyĂśrgyi cserkĂŠszek; 12.30-tĂłl a MalomgĂĄt utcĂĄban Incze DĂĄniel kopjafĂĄs sĂrhelyĂŠnĂŠl â kĂśzremĹąkĂśdnek a sepsiszentgyĂśrgyi cserkĂŠszek ĂŠs a SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgium diĂĄkjai; 13 ĂłrĂĄtĂłl a KĂłnya ĂdĂĄm MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄznĂĄl ĂĄllĂł Kossuth Lajos-szobornĂĄl; 14 ĂłrĂĄtĂłl a VĂĄradi JĂłzsef ĂltalĂĄnos Iskola udvarĂĄn levĹ VĂĄradiâBartalis kĹtĂśmbĂśs kopjafĂĄnĂĄl â kĂśzremĹąkĂśdnek a VĂĄradi JĂłzsef ĂltalĂĄnos Iskola IâIV. osztĂĄlyos tanulĂłi, az ĂllomĂĄs negyedi eprestetĹi csata emlĂŠkmĹąvĂŠnĂŠl â kĂśzremĹąkĂśdnek az Ady Endre ĂltalĂĄnos Iskola diĂĄkjai; 15 ĂłrĂĄtĂłl indulĂĄs a VĂĄradiâBartalis kĹtĂśmbĂśs kopjafĂĄtĂłl â kĂśzremĹąkĂśdik a Szilaj HagyomĂĄnyĹrzĹ EgyesĂźlet, a Shagya Lovasklub, a Vadon EgyesĂźlet, az Ătfalvi SzĂĄsz Band â93 FĂşvĂłszenekar ĂŠs SepsiszentgyĂśrgy cserkĂŠszcsapatai â ĂŠs az eprestetĹi csata emlĂŠkmĹąvĂŠtĹl â kĂśzremĹąkĂśdik a rĂŠtyi KovĂĄts AndrĂĄs IfjĂşsĂĄgi FĂşvĂłszenekar, a SzĂŠkely Virtus HagyomĂĄnyĹrzĹ EgyesĂźlet, SepsiszentgyĂśrgy cserkĂŠszcsapatai â az Ăşj fĹtĂŠrre; 15.30-tĂłl megemlĂŠkezĂŠs az ErzsĂŠbet parki 1848â49-es honvĂŠdemlĂŠkmĹąnĂŠl; 16 ĂłrĂĄtĂłl kezdĹdik az Ăşj fĹtĂŠren az Ăźnnepi mĹąsor, beszĂŠdet mond Antal ĂrpĂĄd polgĂĄrmester â mĹąsorvezetĹ: Nagy-Kopeczky KristĂłf, kĂśzremĹąkĂśdik a rĂŠtyi KovĂĄts AndrĂĄs IfjĂşsĂĄgi FĂşvĂłszenekar, a vĂĄrosi egyesĂtett kĂłrusok, Nemes Levente szĂnmĹąvĂŠsz, Stekbauer-Hanzi RĂŠka, ĂjgyĂĄrtĂł IstvĂĄn kulturĂĄlis ĂŠs tudomĂĄnydiplomĂĄciĂĄĂŠrt felelĹs ĂĄllamtitkĂĄr, az EMI ĂĄltal szervezett szĂłnokverseny nyertese, Bartos Barna, Filip Zsombor, Opra BalĂĄzs, a Plugor SĂĄndor MĹąvĂŠszeti LĂceum volt ĂŠs jelenlegi diĂĄkjai, ĂĄldĂĄst mond KatĂł BĂŠla, az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet pĂźspĂśke. FellĂŠpnek: a rĂŠtyi KovĂĄts AndrĂĄs IfjĂşsĂĄgi FĂşvĂłszenekar (karvezetĹ: Maksai JĂłzsef), a Cantus Firmus Vegyes Kar, a Magyar FĂŠrfidalĂĄrda (Jakab ĂrpĂĄd), a Pro Musica KamarakĂłrus, a Szemerjai ReformĂĄtus DalĂĄrda (Sipos ZoltĂĄn), a Jubilate Deo EvangĂŠlikus Vegyes KĂłrus (PĂĄl Gecse MihĂĄly), a Kriza JĂĄnos UnitĂĄrius Vegyes Kar (KarĂĄcsony Gabriella), a SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgium diĂĄkkĂłrusa, a SepsiszentgyĂśrgyi NĹi Kar (Dombora Anna), a ReformĂĄtus KollĂŠgium Refsonor diĂĄkkĂłrusa (SzilĂĄgyi Andrea), a Mikes Kelemen ElmĂŠleti LĂceum ifjĂşsĂĄgi kĂłrusa (SzĹcs DĂĄniel), a Laudate KamarakĂłrus (LĹfi GellĂŠrt), az ĹszirĂłzsa DalkĂśr (Venczel Anna). Szotyorban ma 12 ĂłrĂĄtĂłl a reformĂĄtus temetĹkertben koszorĂşzĂĄs a kĹtĂśmbĂśs kopjafĂĄnĂĄl. KilyĂŠnben ma 11 ĂłrĂĄtĂłl a reformĂĄtus templomnĂĄl koszorĂşzĂĄs a â48-as kopjafĂĄs emlĂŠkmĹąnĂŠl. KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen ma 9 ĂłrĂĄtĂłl Ăśkumenikus istentisztelet a reformĂĄtus templomban, Ăźnnepi mĹąsor a ReformĂĄtus KollĂŠgium ĂŠs a mezĹtĂşri diĂĄkok ĂŠs tanĂĄrok, valamint a helyi ĂŠs a mezĹtĂşri reformĂĄtus gyĂźlekezeti tagok rĂŠszvĂŠtelĂŠvel; 9.45-tĹl megemlĂŠkezĂŠs Bem JĂłzsef szobrĂĄnĂĄl â kĂśzremĹąkĂśdnek az Apor PĂŠter SzaklĂceum tanulĂłi ĂŠs a tĂłtkomlĂłsi JankĂł JĂĄnos ĂltalĂĄnos Iskola ĂŠs GimnĂĄzium diĂĄkjai, Ăźnnepi szĂłnok Kiss RenĂĄta; 10 ĂłrĂĄtĂłl Ăźnnepi mĹąsor a PetĹfi SĂĄndor ĂltalĂĄnos Iskola udvarĂĄn a szobornĂĄl, TurĂłczi MĂłzes sĂrhelyĂŠnĂŠl ĂŠs a GĂĄbor Ăron MĹąszaki OktatĂĄsi KĂśzpont diĂĄkjainak A tĹąz mĂĄrciusa cĂmĹą zenĂŠs-verses irodalmi ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsa; 10.30-tĂłl koszorĂşzĂĄs a Szacsvay JĂĄnos-dombormĹąnĂŠl ĂŠs a Kossuth Lajos-szobornĂĄl, megemlĂŠkezĂŠs a HĹsĂśk emlĂŠkmĹąvĂŠnĂŠl â beszĂŠdet mond Vasas IstvĂĄn, a mezĹtĂşri ReformĂĄtus KollĂŠgium fĹigazgatĂłja â ĂŠs a TurĂłczi-szobornĂĄl â ĂŠnekel az iskola kĂłrusa, szaval Fazakas Anita ĂŠs JĂĄnosi Zsolt; 10.40-tĹl a MolnĂĄr JĂłzsiĂĄs-mauzĂłleumnĂĄl a MolnĂĄr JĂłzsiĂĄs ĂltalĂĄnos Iskola tanulĂłinak ĂŠs tanĂĄrainak Ăźnnepi mĹąsora ĂŠs koszorĂşzĂĄs; 11 ĂłrĂĄtĂłl gyĂźlekezĹ ĂŠs az iskolĂĄsok felvonulĂĄsa; 11.15-tĹl a lovas huszĂĄrok, hagyomĂĄnyĹrzĹ csapatok ĂŠs a kĂśrnyezĹ falvak kĂŠpviselĹinek felvonulĂĄsa; 12 ĂłrĂĄtĂłl kezdĹdik a GĂĄbor Ăron tĂŠren az Ăźnnepi mĹąsor â kĂśzremĹąkĂśdik a TanulĂłk KlubjĂĄnak fĂşvĂłszenekara, a ReformĂĄtus KollĂŠgium zenekara ĂŠs diĂĄkjai, Bokor Tibor, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely polgĂĄrmestere, BĂśjte Csaba testvĂŠr, ferences szerzetes, HorvĂĄth ZoltĂĄn atya, a terĂŠzvĂĄrosi Avilai Nagy Szent TerĂŠz-templom plĂŠbĂĄnosa, TerĂŠzvĂĄros dĂszpolgĂĄra, MĂĄrdirosz Ăgnes ĂŠs PuskĂĄs LĂĄszlĂł, a CsĂki JĂĄtĂŠkszĂn szĂnmĹąvĂŠszei, MitykĂł Zsolt, MezĹhegyes polgĂĄrmestere, a Cantus KamarakĂłrus, KajĂĄn Botond, a PetĹfi SĂĄndor-iskola diĂĄkja, ĂĄldĂĄst mond ft. Vargha BĂŠla fĹesperes ĂŠs Beder Imre lelkipĂĄsztor; 18.30-tĂłl a VigadĂł MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄz GalĂŠriĂĄban A mi mĂĄrcius 15-ĂŠnk fotĂłkiĂĄllĂtĂĄs; 19 ĂłrĂĄtĂłl a VigadĂł MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄz nagytermĂŠben HozzĂĄd, hazĂĄm, most verset ĂrnĂŠk! cĂmĹą Ăźnnepi elĹadĂĄs MarkĂł BĂŠla, Fekete Vince, DimĂŠny-Haszmann ĂrpĂĄd ĂŠs SĂĄntha Attila versei alapjĂĄn â kĂśzremĹąkĂśdik a Sepsi Kamarazenekar, a Snaps Band, a Voces nĹi kar, a PerkĹ NĂŠptĂĄncegyĂźttes, KolcsĂĄr JĂłzsef (TamĂĄsi Ăron SzĂnhĂĄz), Kozma Attila, MĂĄrdirosz Ăgnes, PuskĂĄs LĂĄszlĂł (CsĂki JĂĄtĂŠkszĂn), Kreiter Helga (Nagy IstvĂĄn MĹąvĂŠszeti LĂceum), BakĂł-Fazakas Vajk, Biszak BeĂĄta (Minisnaps), Nagy-Babos TamĂĄs versĂŠt elmondja Rancz-GyĂĄrfĂĄs Hanna (MacskakĹ szĂnjĂĄtszĂł csoport), rendezĹ: Lung LĂĄszlĂł Zsolt.
KovĂĄsznĂĄn ma a vĂĄroskĂśzpontban 14 ĂłrĂĄtĂłl a megemlĂŠkezĂŠsen Ăźnnepi beszĂŠdet mond BĂśjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes, a DĂŠvai Szent Ferenc AlapĂtvĂĄny alapĂtĂłja. A rendezvĂŠny Ăźnnepi felvonulĂĄssal kezdĹdik, amely a DĂłzsa GyĂśrgy utcĂĄbĂłl indul, innen az ĂźnneplĹk a kĂśzpontban felĂĄllĂtott szabadtĂŠri szĂnpadhoz vonulnak, majd a mĹąsor vĂŠgeztĂŠvel koszorĂşzĂĄs a belvĂĄrosi reformĂĄtus templom kertjĂŠben, az 1848-as emlĂŠkmĹąnĂŠl. 19 ĂłrĂĄtĂłl a KovĂĄsznai MĹąvelĹdĂŠsi KĂśzpontban kerĂźl sor az 1848-as forradalom emlĂŠkĂŠre szervezett gĂĄlamĹąsorra, amelyen kĂśzremĹąkĂśdik a KĹrĂśsi Csoma SĂĄndor LĂceum (OrbĂĄn BalĂĄzs-iskola) Recefice nĂŠptĂĄnccsoportja, a KovĂĄsznai TanulĂłk KlubjĂĄnak La Fiesta tĂĄnccsoportja, a Boldog Apor Vilmos Gyermekotthon HangfoglalĂĄs zenekara, a KĹrĂśsi Csoma SĂĄndor LĂceum DiĂĄkszĂnpada irodalmi ĂśsszeĂĄllĂtĂĄssal, a Tiszta SzĂv KĂłrus, a PinceBand zenekar, valamint bemutatkozik a szavalĂłverseny elsĹ hĂĄrom helyezettje ĂŠs a szĂłnoklatverseny Pro Csoma-dĂjazottja. BarĂłton ma 14 ĂłrĂĄtĂłl a vĂŠczeri emlĂŠkmĹąnĂŠl beszĂŠdet mondanak a politikai pĂĄrtok ĂŠs szervezetek kĂŠpviselĹi â kĂśzremĹąkĂśdik az ĂźrmĂśsi unitĂĄrius egyhĂĄzkĂśzsĂŠg dalĂĄrdĂĄja, ĂĄldĂĄst mond SzabĂł ElĹd ĂźrmĂśsi unitĂĄrius lelkĂŠsz; 15.30-tĂłl felvonul a SzĂŠkely Virtus HagyomĂĄnyĹrzĹ EgyesĂźlet erdĹvidĂŠki huszĂĄrcsapata, a Csala KĂźrtje fĂşvĂłszenekar ĂŠs a Princess mazsorettcsoport; 16 ĂłrĂĄtĂłl a DiĂĄkdomb elĹtt lesz megemlĂŠkezĂŠs â kĂśzremĹąkĂśdik a barĂłti Rozmaring kĂłrus, a BarĂłti SzabĂł DĂĄvid KĂśzĂŠpiskola, a sepsiszentgyĂśrgyi Plugor SĂĄndor MĹąvĂŠszeti LĂceum tanĂĄrai ĂŠs diĂĄkjai, beszĂŠdet mond LĂĄzĂĄr-Kiss Barna polgĂĄrmester ĂŠs Demeter LĂĄszlĂł tĂśrtĂŠnĂŠsz; 19 ĂłrĂĄtĂłl Ăźnnepi mĹąsor a vĂĄrosi mĹąvelĹdĂŠsi hĂĄzban A nemzet szolgĂĄlatĂĄban cĂmmel â fellĂŠp a Transylmania zenekar, a GyĂśngyharmat gyermekkĂłrus, a Kormos NĂŠptĂĄnccsoport ĂŠs a WesselĂŠnyi MiklĂłs KĂłrus. Ma MartonfalvĂĄn 8.30-tĂłl, BĂŠlafalvĂĄn 9 ĂłrĂĄtĂłl a Tuzson JĂĄnos-emlĂŠkplakettnĂŠl; SzentkatolnĂĄn9.30-tĂłl, GidĂłfalvĂĄn, KĂśkĂśsben, Sepsibodokon, SepsibĂźkszĂĄdon, ZĂĄgonban, KĂśpecen, MagyarhermĂĄnyban, Kisbaconban, SzĂĄrazajtĂĄn, Bardocon, DĂĄlnokban, SzĂŠkelyszĂĄldobosonĂŠs LisznyĂłban 11 ĂłrĂĄtĂłl, Albisban, ĂtfalvĂĄn Ês BikfalvĂĄn 12 ĂłrĂĄtĂłl, Papolcon 14 ĂłrĂĄtĂłl, SzentivĂĄnlaborfalvĂĄn 15 ĂłrĂĄtĂłl, Olaszteleken 16 ĂłrĂĄtĂłl, HidvĂŠgen 16.30-tĂłl, IkafalvĂĄn, Bodosban,Uzonban Ês Fotosmartonoson 17 ĂłrĂĄtĂłl, ErdĹfĂźlĂŠben 19 ĂłrĂĄtĂłl kezdĹdik az Ăźnnepi megemlĂŠkezĂŠs a templomban; Bereckben 11 ĂłrĂĄtĂłl, KommandĂłn Ês Ărkoson 12 ĂłrĂĄtĂłl, ZabolĂĄn12, 16 ĂŠs 16.30-tĂłl, RĂŠtyen 13 ĂłrĂĄtĂłl a kĂśzpontban; FelsĹcsernĂĄtonban Ês KĂŠzdialmĂĄson 10 ĂłrĂĄtĂłl, AlsĂłcsernĂĄtonban Ês KĂŠzdiszentkereszten 14 ĂłrĂĄtĂłl, GelencĂŠn 15 ĂłrĂĄtĂłl a hĹsĂśk emlĂŠkmĹąvĂŠnĂŠl; Mikóújfaluban 11 ĂłrĂĄtĂłl a kultĂşrotthon nagytermĂŠben Ăźnnepi elĹadĂĄs; Nagybaconban 11 ĂłrĂĄtĂłl a mĹąvelĹdĂŠsi hĂĄznĂĄl, 11.30-tĂłl a â48-as kopjafĂĄnĂĄl (felvonulĂĄs az iskolĂĄtĂłl),  IllyefalvĂĄn 12 ĂłrĂĄtĂłl a kultĂşrhĂĄzban ĂŠs a kĂśzpontban iskolĂĄsok mĹąsora ĂŠs koszorĂşzĂĄs; KĂĄlnokon 12 ĂłrĂĄtĂłl emlĂŠkĂźnnepsĂŠg; BĂślĂśnben 12 ĂłrĂĄtĂłl a BĂślĂśni Farkas SĂĄndor-szobornĂĄl; Kurtapatakon 14 ĂłrĂĄtĂłl a millecentenĂĄriumi kopjafĂĄnĂĄl; KĂŠzdiszĂĄrazpatakon 15 ĂłrĂĄtĂłl a kultĂşrotthonban; KĂŠzdiszentlĂŠleken 16 ĂłrĂĄtĂłl a PetĹfi SĂĄndor MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄzban lesz Ăźnnepi megemlĂŠkezĂŠs. HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2016. ĂĄprilis 26.
TĂŠnyfeltĂĄrĂĄs igencsak âĂĄtlĂĄtszĂłanâ
Az erdĂŠlyi magyar egyhĂĄzi, oktatĂĄsi ĂŠs civil szfĂŠrĂĄnak nyĂşjtott magyarorszĂĄgi tĂĄmogatĂĄsok âleleplezĂŠsĂŠvelâ igyekszik az OrbĂĄn-kormĂĄny ĂŠs annak nemzetpolitikĂĄja ellen hergelni az adĂłfizetĹket az RMDSZ-kĂśzeli mĂŠdia.
A romĂĄniai magyar parlamenti pĂĄrt, az RMDSZ kĂśzvetlen irĂĄnyĂtĂĄsa alĂĄ tartozĂł Transindex.ro (az Index.hu erdĂŠlyi pandanja) kĂśreibĹl formailag kivĂĄlt Sipos ZoltĂĄn kolozsvĂĄri ĂşjsĂĄgĂrĂł az ugyancsak magyarorszĂĄgi ĂtlĂĄtszĂł.hu âtĂŠnyfeltĂĄrĂł portĂĄlâ erdĂŠlyi kĂźlĂśnĂtmĂŠnyesekĂŠnt mĹąkĂśdteti az ĂtlĂĄtszĂł ErdĂŠly cĂmĹą blogot, amelyen gyakran jelennek meg az RMDSZ ellenzĂŠkĂŠt lejĂĄratni prĂłbĂĄlĂł ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsok. RitkĂĄbban olyan anyagok is, amelyek a pĂĄrton belĂźl dizgrĂĄciĂĄba esett vagy ĂŠpp meggyengĂteni akart politikusok viselt dolgait, mĂşltjĂĄt feszegetik. A Maszol.ro ĂŠs a Transindex.ro portĂĄlokon kĂvĂźl az erdely.atlatszo.hu-nak is feladata az, hogy a magyar polgĂĄri kormĂĄnyt Ăźsse. Messzire vezetne annak elemzĂŠse, hogy ĂŠppen milyen ĂŠrdekek mentĂŠn kell uszĂtani a magyarorszĂĄgi adĂłfizetĹket ĂŠs a hatĂĄron tĂşli magyarokat az OrbĂĄn-kormĂĄny ellen.
Maradjunk csak a legfrissebb pĂŠldĂĄnĂĄl. MikĂśzben az anyaorszĂĄgi balliberĂĄlis mĂŠdia a Magyar Nemzeti Bank alapĂtvĂĄnyainak pĂŠnzgazdĂĄlkodĂĄsĂĄt firtatva prĂłbĂĄlja fĂślhergelni a kĂśzvĂŠlemĂŠnyt, nyomban megjelent az erdĂŠlyi tulipĂĄnos sajtĂłban is a âszĂśrnyĹą hĂrâ: jĂł nĂŠhĂĄny erdĂŠlyi szervezet is kapott tĂĄmogatĂĄst az MNB egyik alapĂtvĂĄnyĂĄtĂłl, ĂŠs horribile dictu: nincs kĂśztĂźk az RMDSZ!
Az ĂtlĂĄtszĂł ErdĂŠly elĹbb azzal kelt hangulatot az MNB ĂŠs alapĂtvĂĄnyai ellen, hogy âa magyarorszĂĄgi mĂŠdiĂĄban ĂŠrthetĹ mĂłdon a legnagyobb visszhangot az kapta, hogy pĂŠldĂĄul a vs.hu portĂĄlt kiadĂł cĂŠgcsoport, a New Wave Ăśsszesen kis hĂjĂĄn 650 milliĂł forintot kapott az MNB alapĂtvĂĄnyaitĂłl, az Eiffel Palace-t felĂşjĂtĂł cĂŠg 103 milliĂł forint tĂĄmogatĂĄsban rĂŠszesĂźlt, vagy pĂŠldĂĄul Matolcsy titkĂĄrnĹjĂŠnek MatolcsyrĂłl Ărt kĂśnyve kiadĂĄsĂĄra ĂŠs fordĂtĂĄsĂĄra elkĂŠpesztĹen sok pĂŠnzt ĂtĂŠltek megâ. A pesti bulvĂĄrmĂŠdiĂĄbĂłl ĂĄtmĂĄsolt mondatot mĂŠg annyival sem volt kĂŠpes kiegĂŠszĂteni az âerdĂŠlyi szerkesztĹâ, hogy megmagyarĂĄzza: ki az a Matolcsy ĂŠs mi az az Eiffel Palace. Ăm rĂśgtĂśn azzal folytatja, hogy az MNB (amelynek ez a bizonyos Matolcsy GyĂśrgy az elnĂśke) a hatĂĄron tĂşli tĂĄmogatĂĄsok kezelĂŠsĂŠre lĂŠtrehozott Pallas AthĂŠnĂŠ Domus Concordiae AlapĂtvĂĄnya rĂŠvĂŠn tĂśbb szĂĄzezer eurĂłval tĂĄmogatta a Sapientia-EMTE-t, a Partiumi KeresztĂŠny Egyetemet, valamint az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźletet. Ami nyilvĂĄn ugyanolyan âbotrĂĄnyâ, mint amilyen a âMatolcsy titkĂĄrnĹjĂŠnekâ kĂśnyvĂŠre adott kiadĂłi tĂĄmogatĂĄs odaĂtĂŠlĂŠseâŚ
Sipos cikkĂŠben tĂŠtelesen szerepelnek azok a â valĂłjĂĄban â szerĂŠny Ăśsszegek, amelyek java rĂŠsze a romĂĄn ĂĄllam ĂĄltal egyĂĄltalĂĄn nem tĂĄmogatott erdĂŠlyi magyar oktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyeinknek jutottak, de mĂŠg az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźletnek megĂtĂŠlt ĂśtvenmilliĂł forint is oktatĂĄsfejlesztĂŠsi programok tĂĄmogatĂĄsĂĄra ĂŠrkezett, nem pedig papi fizetĂŠsekre. EgyĂŠrtelmĹą, hogy az erdĂŠlyi magyar felsĹ- ĂŠs kĂśzoktatĂĄsra szĂĄnt tĂĄmogatĂĄsokkal az a baj, hogy azok nem az RMDSZ-en keresztĂźl jutnak el a cĂmzettekhezâŚ
A helyesĂrĂĄsra nem sokat adĂł portĂĄlon megjelent egy tĂĄblĂĄzat is a âhĂşsz, legnagyobb ĂśsszegĹą tĂĄmogatĂĄsban rĂŠszesĂźlt, erdĂŠlyi programmal pĂĄlyĂĄzĂł ĂŠs/vagy erdĂŠlyi szervezet a Pallas AthĂŠnĂŠ Domus Concordiae AlapĂtvĂĄny (PADOC) ĂĄltal kĂśzzĂŠtett szerzĹdĂŠslista alapjĂĄn, 2014. jĂşlius 15. ĂŠs 2016. mĂĄrcius 31. kĂśzĂśtt.â EbbĹl kiderĂźl, hogy a âbotrĂĄnyosanâ kedvezmĂŠnyezett szervezetek kĂśzĂśtt olyanok is vannak, mint a KallĂłs ZoltĂĄn AlapĂtvĂĄny, RĂłmai Katolikus Egyetemi LelkĂŠszsĂŠg EgyesĂźlet, a Teodidaktos HumanitĂĄrius AlapĂtvĂĄny, a BĂślĂśni Farkas SĂĄndor SzakkollĂŠgium, a SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgium AlapĂtvĂĄny, BartĂłk BĂŠla AlapĂtvĂĄny. PfĂşj!
A kĂśzzĂŠtett listĂĄn nĂŠhĂĄny kevĂŠsbĂŠ ismert, titokzatos intĂŠzmĂŠny szerepel kisebb Ăśsszegekkel, de azokat a cikkĂrĂł nem emeli ki, mert lehet, hogy mĂśgĂśttĂźk az RMDSZ ĂŠs annak vezetĹi, politikusai, aktivistĂĄi bĂşjnak meg, hiszen kĂśztudott: a romĂĄniai magyar civil szfĂŠra nagyrĂŠszt ennek a pĂĄrtnak a vazallusa. SzĂĄmtalan pĂŠlda igazolja az elmĂşlt ĂŠvekbĹl, hogy a âcivileknekâ szĂĄnt magyarorszĂĄgi vagy romĂĄniai tĂĄmogatĂĄsok jĂł rĂŠsze vĂŠgĂźl az RMDSZ kĂśreiben ĂŠs zsebeiben landolt.
A ânagy leleplezĂŠsâ azzal zĂĄrul, hogy a PADOC â elĂŠggĂŠ el nem ĂtĂŠlhetĹ mĂłdon â 49 ezer eurĂłt adott az RMDSZ-tĹl fĂźggetlen Magyar IfjĂşsĂĄgi TanĂĄcsnak ĂŠs a Pro Minoritate AlapĂtvĂĄnynak 2014-2015-ben, hogy megszervezzĂŠk a tusvĂĄnyosi szabadegyetemet ĂŠs diĂĄktĂĄbort. Helyben vagyunkâŚ
A nagy tĂŠnyfeltĂĄrĂł-leleplezĹ cikk kĂśzepĂŠn pedig ott virĂt vĂśrĂśs betĹąkkel: âAdomĂĄnyozd a jĂśvedelemadĂłd 2%-ĂĄt az ĂtlĂĄtszĂł ErdĂŠly EgyesĂźletnek!â
Ezek utĂĄn?
R. Balogh MihĂĄly
itthon.ma//szerintunk2016. jĂşlius 18.
Magyar ĂrĂśksĂŠg tĂĄbor BarĂłton
HagyomĂĄnyaink, tĂśrtĂŠnelmĂźnk Ăştjain
Lezajlott BarĂłton, ErdĹvidĂŠk MĂşzeumĂĄnak udvarĂĄn a Magyar ĂrĂśksĂŠg elnevezĂŠsĹą honismereti szabadegyetem ĂŠs tĂĄbor. A harmadik alkalommal megszervezett rendezvĂŠny csĂźtĂśrtĂśki megnyitĂłjĂĄn Demeter LĂĄszlĂł, a mĂşzeum igazgatĂłja kĂśszĂśntĂśtte a vendĂŠgeket, az elĹadĂĄsok meghallgatĂĄsĂĄra ĂŠrkezetteket.
Elmondta: ez a tĂĄbor nĂŠmileg folyomĂĄnya az ĂŠvekkel korĂĄbban ErdĹvidĂŠk telepĂźlĂŠsein hat alkalommal megrendezett KĂśzĂŠpkori- ĂŠs ReneszĂĄnsz Napoknak, azzal a kĂźlĂśnbsĂŠggel, hogy azokon tĂśbb volt a szĂłrakoztatĂł jellegĹą rendezvĂŠny, itt azonban a tudomĂĄnyos nĂŠpszerĹąsĂtĹ elĹadĂĄsok kaptak nagyobb teret. Ennek, mint hangsĂşlyozta, oka is van, hiszen a tudomĂĄnyos munkĂĄssĂĄgnak nagy mĂşltja van ErdĹvidĂŠken.
Az erdĹvidĂŠki ânagyokâ szellemĂŠben
ErdĹvidĂŠk ugyanis amellett, hogy termĂŠszeti ĂŠrtĂŠkekben, kulturĂĄlis ĂśrĂśksĂŠgben gazdag vidĂŠk, szĂĄmos tudĂłs embert, ĂrĂłt, mĹąvĂŠszt, katonĂĄt, tĂśrtĂŠnĂŠszt adott a magyarsĂĄgnak.
MegemlĂtette a Bardocon szĂźletett BenkĹ JĂłzsefet mint ErdĂŠly egyik legjelentĹsebb tudĂłsĂĄt, az Olaszteleken szĂźletett HermĂĄnyi Dienes JĂłzsefet, aztĂĄn az ĂrĂł ĂŠs utazĂł BĂślĂśni Farkas SĂĄndort, a valamikori MagyarorszĂĄgon a legnĂŠpszerĹąbb ĂrĂłk kĂśzĂŠ tartozĂł Benedek Eleket ĂŠs GaĂĄl MĂłzest, a SzĂŠken szĂźletett, de kĂśpeci felmenĹkkel rendelkezĹ, ĂŠs aztĂĄn KĂśpecen is ĂŠlt KeĂśpeczi SebestyĂŠn JĂłzsefet, RomĂĄnia cĂmerĂŠnek megalkotĂłjĂĄt, akik szellemisĂŠgĂźkkel, munkĂĄssĂĄgukkal mindannyian a fejlĹdĂŠst, hazĂĄjuk haladĂĄsĂĄt segĂtettĂŠk.
â A mĂşltunk tehĂĄt kĂśtelez â emelte ki â, ezĂŠrt is rendezzĂźk ezt a tĂĄbort, de azt se felejtsĂźk el, hogy SzĂŠkelyfĂśld kĂŠt legrĂŠgebbi telepĂźlĂŠse is ErdĹvidĂŠken van. MiklĂłsvĂĄr Ăśt ĂŠve Ăźnnepelte elsĹ ĂrĂĄsos emlĂtĂŠsĂŠnek 800. ĂŠvfordulĂłjĂĄt, nyolc ĂŠv mĂşlva BarĂłt kĂśvetkezik. Erre az esemĂŠnyre is mĂŠltĂłkĂŠppen hangolĂłdnunk kellâ â emlĂŠkeztetett.
A megjelenteket a LĂĄzĂĄr-Kiss Barna polgĂĄrmester, a helyi tanĂĄcs ĂŠs a maga nevĂŠben is kĂśszĂśntĹ SzakĂĄcs LĂĄszlĂł, BarĂłt alpolgĂĄrmestere is kitĂŠrt a telepĂźlĂŠs csaknem nyolc ĂŠvszĂĄzados mĂşltjĂĄnak jelentĹsĂŠgĂŠre, amelyre, mint fogalmazott, bĂźszke a vĂĄros, ugyanakkor Ăşgy ĂŠrtĂŠkelte, megtiszteltetĂŠs a polgĂĄrmesteri hivatal szĂĄmĂĄra, hogy tĂĄmogatĂłja lehet a Magyar ĂrĂśksĂŠg tĂĄbornak. A megnyitĂłn az eredeti terv szerint rĂŠszt vett volna MongĂłlia magyarorszĂĄgi nagykĂśvete is, ĂĄm vĂŠgĂźl sem Ĺ, sem a tĂśbbi mongol meghĂvott nem tudott eljĂśnni.
PĂĄsztorbotoktĂłl a tĂĄltosokig
A megnyitĂł utĂĄn rĂśgtĂśn kezdĹdĂśtt is az elsĹ elĹadĂĄs, amelyet SallĂł SzilĂĄrd SzĂŠkelyudvarhelyi nĂŠprajzkutatĂł tartott a CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum gyĹąjtemĂŠnyĂŠben talĂĄlhatĂł faragott pĂĄsztorbotokrĂłl. SzĂĄzegy ilyen botot Ĺriznek a mĂşzeumban â tudtuk meg â, amelyek 1818 ĂŠs 1981 kĂśzĂśtt kĂŠszĂźltek.
âLegtĂśbbjĂŠnek, a rajtuk talĂĄlhatĂł felirat szerint, magyar pĂĄsztor volt a kĂŠszĂtĹjeâ â mondta az elĹadĂł, aki aztĂĄn rĂŠszletesen mesĂŠlt a hallgatĂłsĂĄgnak a pĂĄsztorbotok alakjairĂłl, a rajtuk talĂĄlhatĂł mintĂĄkrĂłl, dĂszĂtĹelemekrĹl ĂŠs a dĂszĂtĂŠsi technikĂĄkrĂłl is.
EzutĂĄn HarangozĂł Imre magyarorszĂĄgi nĂŠprajzkutatĂł elĹadĂĄsa kĂśvetkezett, majd Benedek DezsĹ, AmerikĂĄban ĂŠlĹ nyelvĂŠsz, antropolĂłgus ĂŠs DĂĄnĂŠ Melinda Csilla KolozsvĂĄri gyĂłgypedagĂłgus bilincseltĂŠk le a hallgatĂłsĂĄgot a tĂĄltosokrĂłl, sĂĄmĂĄnokrĂłl, âlĂĄtĂłâ emberekrĹl tartott elĹadĂĄsukkal. Benedek DezsĹ professzor mĂĄr tartott elĹadĂĄst BarĂłton: nĂŠgy ĂŠvig egy kĹkorszaki bĂşvĂĄrtĂśrzzsel ĂŠlt egyĂźtt egy Csendes-ĂłceĂĄni szigeten, ezĂşttal is az ott tapasztaltakrĂłl, az ott ĂŠlĹ sĂĄmĂĄnok erejĂŠrĹl, tudĂĄsĂĄrĂłl beszĂŠlt. DĂĄnĂŠ Melinda szemĂŠlyes ĂŠlmĂŠnyeit osztotta meg a hallgatĂłsĂĄggal: tĂśbbszĂśr elĹre megĂĄlmodott dolgokat, amik aztĂĄn meg is tĂśrtĂŠntek vele, de arrĂłl is beszĂŠlt, mi a teendĹnk, ha gyermekĂźnk lĂĄt vagy ĂŠrez valamit, amit mi nem.
âTĂĄmogassuk abban, amit ĂŠszlelnek, hiszen Ĺk sokkal nyitottabbak, sokkal kĂśzelebb ĂĄllnak a termĂŠszethez vagy Istenhez vagy a mindenĂźtt jelenlĂŠvĹhĂśzâ â vĂŠlekedett.
Kis kĂŠzmĹąvesek a mĂşzeum udvarĂĄn
CsĂźtĂśrtĂśkĂśn ĂŠs pĂŠnteken dĂŠlelĹtt is kĂŠzmĹąves tevĂŠkenysĂŠgeknek adott otthont a mĂşzeum: a kicsik arcukon lĂĄthatĂł ĂśrĂśmmel, kĂvĂĄncsisĂĄggal agyagoztak, nemezeltek, bĂştort festettek, vagy ĂŠppen a rovĂĄsĂrĂĄst tanultĂĄk. Hoffmann Edit, Nagy AdĂŠl ĂŠs Tordai Iluska tĂźrelemmel irĂĄnyĂtottĂĄk Ĺket, a foglalkozĂĄs vĂŠgĂŠn pedig mindannyian bĂźszkĂŠn mutattĂĄk fel munkĂĄjuk vĂŠgeredmĂŠnyeit: a nemezbĹl kĂŠszĂźlt tarisznyĂĄkat, rajtuk a csodaszarvassal, a megfestett, erdĹvidĂŠki virĂĄgmintĂĄkkal dĂszĂtett falapokat, az agyagbĂłl kĂŠszĂźlt kĂłborszekeret, egyebeket.
A mĂŠg csak diĂĄk Nagy AlpĂĄrnak is akadt dolga, sokan kiprĂłbĂĄltĂĄk ugyanis, milyen, ha rovĂĄsĂrĂĄssal kell kitĂślteni egy keresztrejtvĂŠnyt, Ĺ segĂtett eligazodni az ĂŠrdeklĹdĹknek a rovĂĄsbetĹąk ĂŠrdekes birodalmĂĄban.
AnonymustĂłl MongĂłliĂĄig
A pĂŠntek dĂŠlutĂĄn a barĂłtiak ĂĄltal mĂĄr szintĂŠn ismerĹskĂŠnt ĂźdvĂśzĂślt Macalik ErnĹ biolĂłgus elĹadĂĄsĂĄval kezdĹdĂśtt, majd dr. DarkĂł JenĹ tĂśrtĂŠnĂŠsz Anonymus mĹąvĂŠrĹl, a Gesta HungarorumrĂłl beszĂŠlt. âA geszta szĂł arra utal, hogy Anonymus milyen elbeszĂŠlĹ mĹąfaj szerint Ărta meg a magyarok tĂśrtĂŠnetĂŠt. Anonymus nem a magyarok viselt dolgait Ărja le, hanem egyetlenegy momentumrĂłl, a honfoglalĂĄsrĂłl beszĂŠl, ami ebben az esetben az Ĺshaza, SzkĂźtia elhagyĂĄsĂĄt jelenti, majd az Ăşjhaza elfoglalĂĄsĂĄt, ami jogos ĂśrĂśksĂŠg, mert az ĂrpĂĄdok dinasztiĂĄja Atilla hun kirĂĄlytĂłl szĂĄrmazik, ĂŠs ĂrpĂĄd csak az ĂśrĂśksĂŠgĂŠĂŠrt jĂśtt. Ha ezt valaki nem fogadja el, nem ĂŠrti meg, akkor nincs, miĂŠrt elolvasnia Anonymust!â â mondta tĂśbbek kĂśzĂśtt.
EzutĂĄn, mĂĄr estĂŠbe nyĂşlĂłan, dr. ObrusĂĄnszky BorbĂĄla kiĂĄllĂtĂĄsa nyĂlt meg a mĂşzeum KĂĄszoni GĂĄspĂĄr TermĂŠben: az ismert orientalista hĂşsz ĂŠve jĂĄrja MongĂłliĂĄt, a kiĂĄllĂtĂĄson szemĂŠlyes gyĹąjtemĂŠnyĂŠt, a mongol nĂŠp tĂśrtĂŠnetĂŠvel kapcsolatos tĂĄrgyait mutatta be, fotĂłkon pedig a mongĂłliai Gol Mod 2 hun kirĂĄlysĂrok feltĂĄrĂĄsainak rĂŠszleteit. A nap filmvetĂtĂŠssel ĂŠrt vĂŠget.
A szombati nap mĂĄr inkĂĄbb a szĂłrakozĂĄsĂŠ volt: a SzĂŠkelyudvarhelyi Arany Griff Rend tagjai ĂśltĂśztek be pĂĄncĂŠlba, ĂŠs mutattak be kĂśzĂŠpkori harci jeleneteket, de elĹbb reneszĂĄnsz tĂĄncokkal kezdtĂŠk, azokat termĂŠszetesen kĂśnnyebb viseletben. DĂŠlutĂĄn Ăşjabb elĹadĂĄsok zajlottak, azokra ĂŠs a tĂśbbi elĹadĂĄson elhangzottakra is visszatĂŠrĂźnk lapunk hasĂĄbjain.
BĂśjte Ferenc
SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely)2016. szeptember 6.
A KolozsvĂĄri tĂĄrsasĂĄgi egyesĂźletekrĹl
KolozsvĂĄron mĂĄr az 1830-as ĂŠvekben lĂŠteztek kĂźlĂśnfĂŠle zĂĄrtkĂśrĹą vagy magĂĄnjellegĹą olvasĂłegyletek, kĂśnyvkereskedĂŠsek, kĂśnyvkĂślcsĂśnzĹk, melyek mind a szellemi ĂŠlet utĂĄni vĂĄgyakozĂĄst elĂŠgĂtettĂŠk ki. Az ekkoriban alakult olvasĂłegyletek kĂśzĂźl a legjelentĹsebbek: KĂśnyvtĂĄri EgyesĂźlet, a NĹegylet (amelynek jĂłval szĂŠlesebb tevĂŠkenysĂŠgi kĂśre volt), a kĂŠsĹ reformkorban lĂŠtrejĂśvĹ Reading Club ĂŠs a KolozsvĂĄri OlvasĂłtĂĄrsasĂĄg.
A reformkori ĂŠvekben alapĂtottĂĄk a vĂĄros kĂŠt kaszinĂłjĂĄt is. Az egyik az 1833-ban lĂŠtrejĂśvĹ KolozsvĂĄri Casino, melynek a kezdemĂŠnyezĹje BĂślĂśni Farkas SĂĄndor volt, aki Nyugat-EurĂłpĂĄban ĂŠs Ăszak-AmerikĂĄban tett utazĂĄsai sorĂĄn gazdag tapasztalatokat gyĹąjtve a vĂĄrosba hazaĂŠrkezvĂŠn Kendeffy ĂdĂĄmmal ĂŠs BĂŠldi Ferenccel kĂśzĂśsen nekifogtak a kaszinĂł megalapĂtĂĄsĂĄhoz. BĂŠldi Ferenc, az elsĹ gyĹąlĂŠsen mondta: âhogy tĂśbb honfitĂĄrsaival KolozsvĂĄrott is egy casino lĂŠtesĂtĂŠsĂŠt ĂłhajtvĂĄn, melynek cĂŠlja: a miveltebb tĂĄrsalkodĂĄs, nemzetisĂŠg elĹmozdĂtĂĄsa, a kĂśzĂŠrtelem ĂŠs kĂśzĂŠrzĂŠs terjesztĂŠse.â A vĂĄrosban csak Ăşgy emlegettĂŠk, hogy az âĂşri casinoâ, mivel ide tĂśmĂśrĂźlt a nemessĂŠg jelentĹs rĂŠsze. Ennek ellenĂŠre a KolozsvĂĄri Casino alapszabĂĄlyai szerint az egyesĂźletĂźk mindenki szĂĄmĂĄra nyitott volt. A taglistĂĄt figyelembe vĂŠve is jĂłl kivehetĹ, hogy a rĂŠszvĂŠnyesek egy rĂŠszĂŠt a vĂĄrosi polgĂĄrsĂĄg tette ki, (ekkoriban mĂŠg Tauffer JĂłzsef is tagja volt a kaszinĂłnak, a kĂŠsĹbbiekben Ĺ lesz a PolgĂĄri TĂĄrsalkodĂł kezdemĂŠnyezĹje), a mĂĄsikat pedig a nemesi szĂĄrmazĂĄsĂşak.
FAZAKAS LĂSZLĂ
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2017. januĂĄr 18.
500 ĂŠves a reformĂĄciĂł A magyar unitĂĄrius egyhĂĄz
Az unitarizmus a reformĂĄciĂł radikĂĄlis ĂĄgakĂŠnt alakult ki ErdĂŠlyben. ReformĂĄtora ĂŠs egyhĂĄzalapĂtĂłja DĂĄvid Ferenc, aki nyugati tanulmĂĄnyĂştjairĂłl hazatĂŠrve kivĂĄlĂł elmĂŠjĂŠvel, teolĂłgiai ĂŠs egyhĂĄzszervezĂŠsi felkĂŠszĂźltsĂŠgĂŠvel az erdĂŠlyi reformĂĄciĂł szolgĂĄlatĂĄba szegĹdĂśtt. ReformĂĄtori tevĂŠkenysĂŠge beilleszkedik az erdĂŠlyi reformĂĄciĂł fejlĹdĂŠstĂśrtĂŠnetĂŠbe. ErdĂŠlyben elĹszĂśr a lutheri reformĂĄciĂł vert gyĂśkeret az 1540-es ĂŠvekben, melyhez a szĂĄsz kĂśzĂśssĂŠg csatlakozott. 1557-ben DĂĄvid Ferencet a magyar lutherĂĄnusok pĂźspĂśkĂŠvĂŠ vĂĄlasztottĂĄk. Az 1550-es ĂŠvek vĂŠgĂŠn a lutherinĂŠl radikĂĄlisabb helvĂŠt â sacramentarius â reformĂĄciĂł jelentkezett, a magyarsĂĄg tĂśbbsĂŠge a hitĂşjulĂĄsnak ezt a formĂĄjĂĄt fogadta el. Ennek lett pĂźspĂśke 1564-ben DĂĄvid Ferenc. Az Ăşj vallĂĄsi helyzetet fejezte ki az 1557. ĂŠs 1564. ĂŠvi tordai orszĂĄggyĹąlĂŠs, midĹn a reformĂĄciĂł lutheri ĂŠs helvĂŠt irĂĄnyĂĄt bevett vallĂĄsnak nyilvĂĄnĂtotta ĂŠs kĂśvetĹinek szabad vallĂĄsgyakorlatot biztosĂtott. DĂĄvid Ferenc dogma- ĂŠs egyhĂĄzkritikĂĄjĂĄban a âsemper reformadaâ â az ĂĄllandĂł reformĂĄciĂł â elvĂŠt hirdette. A hitĂşjĂtĂĄst nem tekintette befejezettnek a lutheri ĂŠs helvĂŠt irĂĄnnyal, az ĂĄltaluk elĂŠrt reformokat elĂŠgtelennek tartotta. A reformĂĄciĂłt kĂvĂĄnta folytatni, midĹn a Biblia alapjĂĄn, az ĂŠrtelem segĂtsĂŠgĂŠvel vizsgĂĄlta a keresztĂŠny vallĂĄs dogmĂĄit ĂŠs tanĂtĂĄsait. EzekbĹl csak azokat tartotta meg, amelyeknek bibliai alapjuk van, ĂŠs az ĂŠrtelem ĂĄltal elfogadhatĂłk, Ăgy a lĂŠnyegĂŠben ĂŠs szemĂŠlyĂŠben egy Isten lesz reformĂĄciĂłjĂĄnak alapĂĄllĂĄsa ĂŠs ismertetĹje. DĂĄvid Ferenc tevĂŠkenysĂŠgĂŠt a kolozsvĂĄri szĂłszĂŠken, hitvitĂĄkon, a gyulafehĂŠrvĂĄri fejedelmi udvarban ĂŠs kiadvĂĄnyai ĂştjĂĄn fejtette ki. NevĂŠhez fĹązĹdik az 1568. ĂŠvi hĂres erdĂŠlyi orszĂĄggyĹąlĂŠsi hatĂĄrozat elĹkĂŠszĂtĂŠse, amely a vilĂĄgon elĹszĂśr addig sehol nem ismert mĂŠrtĂŠkben foglalta tĂśrvĂŠnybe a lelkiismereti ĂŠs vallĂĄsszabadsĂĄghoz valĂł jogot, pontosabban fogalmazva, a gyĂźlekezetek szĂĄmĂĄra a szabad lelkĂŠszvĂĄlasztĂĄst. Az 1568. januĂĄr 6-13. kĂśzĂśtt, TordĂĄn tartott orszĂĄggyĹąlĂŠs vallĂĄsĂźgyi hatĂĄrozata: âUrunk ĹfelsĂŠge mikĂŠppen ennek elĹtte valĂł gyĹąlĂŠsibe orszĂĄgĂĄval kĂśzĂśnsĂŠggel az religio dolgĂĄrĂłl vĂŠgezĂśtt, azonkĂŠppen mostan ĂŠs ez jelen valĂł gyĹąlĂŠsĂŠbe azont erĹsĂti, tudniillik, hogy midĹn helyĂśkĂśn a prĂŠdikĂĄtorok az evangĂŠliumot prĂŠdikĂĄljĂĄk, hirdessĂŠk, kiki az Ĺ ĂŠrtelme szerint, ĂŠs az kĂśzsĂŠg ha venni akarja, jĂł, ha nem penig senki kĂŠnyszerĂtĂŠssel ne kĂŠnyszerĂtse az Ăź lelke azon meg nem nyugodvĂĄn, de oly prĂŠdikĂĄtort tarthasson, az kinek tanĂtĂĄsa Ĺ nĂŠki tetszik. EzĂŠrt penig senki az superintendensĂśk kĂśzĂźl, se egyebek az prĂŠdikĂĄtorokat meg ne bĂĄnthassa, ne szidalmaztassĂŠk senki az religióÊrt senkitĹl, az elĂŠbbi constitutiĂłk szerĂŠnt, ĂŠs nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsĂĄggal, avagy helyĂŠbĹl valĂł privĂĄlĂĄssal fenyĂśgessĂśn az tanĂtĂĄsĂĄĂŠrt, mert a hit Istennek ajĂĄndĂŠka, ez hallĂĄsbĂłl lĂŠszĂśn, mely hallĂĄs Istennek igĂŠje ĂĄltal vagyon.â Mindez az egyetlen erdĂŠlyi alapĂtĂĄsĂş magyar tĂśrtĂŠnelmi egyhĂĄz ĂĄllami elismerĂŠsĂŠhez vezetett, ugyanakkor e tĂśrvĂŠnynek kĂśszĂśnhetĹen ErdĂŠly a korabeli vallĂĄsszabadsĂĄg ĂŠs felekezeti tĂźrelem fĂśldjĂŠvĂŠ vĂĄlt, menedĂŠket nyĂşjtva az akkori EurĂłpa tĂźrelmetlenebb orszĂĄgaibĂłl eretneksĂŠg vĂĄdjĂĄval elĂźldĂśzĂśtteknek is. A tĂźrelem hirdetĂŠse ĂŠs gyakorlĂĄsa azĂłta is kulcsfontossĂĄgĂş az unitĂĄriusok szĂĄmĂĄra. Az erdĂŠlyi ellenreformĂĄciĂł hajnalĂĄn az orszĂĄggyĹąlĂŠs DĂĄvid Ferencet hitĂşjĂtĂĄs vĂĄdjĂĄval elĂtĂŠlte, ĂŠs meghatĂĄrozatlan idejĹą vĂĄrfogsĂĄgra ĂtĂŠlte. 1579 novemberĂŠben a dĂŠvai vĂĄrbĂśrtĂśnben halt meg. Az 1570-es ĂŠvek elejĂŠre ErdĂŠly legtĂśbb magyarok lakta falujĂĄban ĂŠs vĂĄrosĂĄban otthonra talĂĄlt az unitĂĄrius vallĂĄs. Az Ăşj hit MagyarorszĂĄgra is kisugĂĄrzott, nevezetesen az AlfĂśldre, a Partiumra ĂŠs BaranyĂĄra. Az erdĂŠlyi protestĂĄns egyhĂĄzszervezeti formĂĄt ĂĄtvĂŠve kormĂĄnyzatunk zsinat-konzisztĂłriumi jellegĹą, ami azt jelenti, hogy az egyhĂĄz kormĂĄnyzĂĄsa az 1579-ben megszervezett s 24 tagbĂłl ĂĄllĂł consistorium feladata volt, ĂŠlĂŠn a pĂźspĂśkkel. A Radecky BĂĄlint pĂźspĂśk ĂŠs munkatĂĄrsai ĂĄltal 1626-ban ĂśsszeĂĄllĂtott elsĹ EgyhĂĄzi rendtartĂĄs (Disciplina Ecclesiastica) szerint mĂĄr intĂŠzmĂŠnyes formĂĄt ĂśltĂśtt a Sancta Synodus Generalis, vagyis a Zsinat ĂŠs a Generale Consistorium, azaz a FĹtanĂĄcs. A 18. szĂĄzad elsĹ felĂŠben ebbĹl alakult ki az unitĂĄrius egyhĂĄz mai kĂśzpontjĂĄnak a csĂrĂĄja. Ez a kĂśzpont az egĂŠsz egyhĂĄz Ăźgyeinek az intĂŠzĂŠsĂŠvel foglalkozik mind a mai napig, ĂŠs ĂŠlĂŠn egy vezetĹ testĂźlet ĂĄll, amelynek EgyhĂĄzi KĂŠpviselĹ TanĂĄcs a neve. Az ellenreformĂĄciĂł sĂşlyos csapĂĄst mĂŠrt a protestĂĄns felekezetekre, kĂźlĂśnĂśsen az unitĂĄrius egyhĂĄzra. A kolozsvĂĄri unitĂĄrius egyhĂĄzkĂśzsĂŠg pĂŠldĂĄul elvesztette templomĂĄt (1716), iskolĂĄjĂĄt (1718) ĂŠs mĂĄs termĂŠszetĹą javait. Mindez arra indĂtotta az unitĂĄrius fĹurakat, hogy az egyhĂĄz jĂśvĹjĂŠnek a biztosĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben ĂŠppen ezt az egyhĂĄzkĂśzsĂŠget erĹsĂtsĂŠk meg. Mivel a kolozsvĂĄri vĂĄrosi tanĂĄcsban az unitĂĄriusok hĂĄttĂŠrbe szorultak, a kolozsvĂĄri unitĂĄrius egyhĂĄzkĂśzsĂŠg vette ĂĄt az iskolai nevelĂŠs szellemi ĂŠs anyagi tĂĄmogatĂĄsĂĄt. Amint mĂĄr emlĂtettĂźk, kulcsfontossĂĄgĂş volt ennek az egyhĂĄzkĂśzsĂŠgnek a megerĹsĂtĂŠse. Az unitĂĄrius fĹurak 1718-ban felhĂvĂĄst bocsĂĄtottak ki, amelyben adakozĂĄsra szĂłlĂtottĂĄk fel az egyhĂĄz hĂveit. Ennek a lĂŠpĂŠsnek egyhĂĄzszervezeti jelentĹsĂŠge is volt: korĂĄbban az egyhĂĄz kormĂĄnyzĂĄsĂĄban a vilĂĄgiak nem vettek rĂŠszt, ettĹl kezdve azonban az esperesek mellĂŠ vilĂĄgi felĂźgyelĹ gondnokokat, a pĂźspĂśk mellĂŠ pedig kĂŠt vilĂĄgi fĹgondnokot vĂĄlasztottak. Ezzel az egyhĂĄz belsĹ szervezete megerĹsĂśdĂśtt, ĂŠs a kor viszonyainak megfelelĹen alakult. Mindennek ellenĂŠre a rekatolizĂĄciĂł kĂśvetkeztĂŠben az unitĂĄrius egyhĂĄzkĂśzsĂŠgek ĂŠs a hĂvek szĂĄma tovĂĄbb csĂśkkent. Ezek a tĂĄmadĂĄsok az egyhĂĄz befelĂŠ fordulĂĄsĂĄt eredmĂŠnyeztĂŠk. A papsĂĄg ĂŠs a tanĂtĂłk szorosabbra fĹąztĂŠk hĂveikkel a kapcsolatot, ĂŠs a lelkigondozĂĄs korĂĄbban pĂŠldĂĄtlan mĂłdon megerĹsĂśdĂśtt. Az egyhĂĄz tovĂĄbbra is fenntartotta ĂŠs tĂĄplĂĄlta a mĹąvelĹdĂŠsi igĂŠnyĂŠt. Ezt igazolja pĂŠldĂĄul az iskolĂĄk fejlesztĂŠse ĂŠs a tehetsĂŠges ifjaknak tovĂĄbbra is kĂźlfĂśldi egyetemekre kĂźldĂŠse. II. JĂłzsef uralkodĂĄsa ĂŠs az 1781- ben kiadott tĂźrelmi rendelet kĂśvetkeztĂŠben egyhĂĄzunk tĂśrtĂŠnetĂŠben a megĂşjulĂĄs ĂŠs a fejlĹdĂŠs korszaka kezdĹdĂśtt el. A cenzĂşra enyhĂźlĂŠsĂŠvel, 150 ĂŠves kĂŠnyszerhallgatĂĄs utĂĄn, 1778-ban vĂŠgre megjelenhetett az elsĹ unitĂĄrius kĂśnyv SzentĂĄbrahĂĄmi MihĂĄly: Summa Universae Theologiae Christianae Secundum Unitarius cĂmmel. A hĂvek ĂĄldozatkĂŠszsĂŠgĂŠbĹl mintegy 50 templom ĂŠs iskola ĂŠpĂźlt. A nagy ĂŠpĂtkezĂŠsek mozgatĂłja LĂĄzĂĄr IstvĂĄn pĂźspĂśk ĂŠs Petrichevich HorvĂĄth Ferenc fĹgondnok volt. A kolozsvĂĄri fĹiskola mellett a 16. szĂĄzadban alakult iskolĂĄk kĂśzĂźl csak a tordai kĂśzĂŠpfokĂş iskola ĂŠs torockĂłi partikula maradt fenn. Az egyhĂĄz ama rĂŠgi tĂśrekvĂŠse, hogy a SzĂŠkelyfĂśldĂśn is lĂŠtesĂtsenek kĂśzĂŠpfokĂş iskolĂĄt, 1793-ban valĂłsult meg, amikor a HomorĂłdalmĂĄson tartott zsinat elhatĂĄrozta egy kĂśzĂŠpfokĂş iskola felĂĄllĂtĂĄsĂĄt SzĂŠkelykeresztĂşron. A tordai ĂŠs szĂŠkelykeresztĂşri iskolĂĄk tehetsĂŠges tanulĂłi KolozsvĂĄron folytattĂĄk tanulmĂĄnyaikat. NĂŠpiskola minden egyhĂĄzkĂśzsĂŠgben mĹąkĂśdĂśtt. Az 1785. ĂŠvi FĹtanĂĄcs elrendelte, hogy minden egyhĂĄzkĂśzsĂŠgben keblitanĂĄcsot, azaz presbitĂŠriumot szervezzenek. Ez a vilĂĄgiakbĂłl ĂĄllĂł testĂźlet a gyĂźlekezet vezetĹ ĂŠs igazgatĂł szerve lett. A 19. szĂĄzad elejĂŠn egyre sĂźrgetĹbbĂŠ vĂĄlt az oktatĂĄs megreformĂĄlĂĄsa is. A tanĂźgyi reformok Brassai SĂĄmuel nevĂŠhez fĹązĹdnek. ReformtervezetĂŠt az 1841-ben Korondon tartott zsinat elfogadta. Ennek ĂŠrtelmĂŠben az oktatĂĄs addigi latin nyelve helyett a magyart vezette be, az osztĂĄlyrendszert a szakrendszerrel cserĂŠltĂŠk fel. Ezzel pĂĄrhuzamosan felĂĄllĂtottĂĄk a nevelĂŠsĂźgyi bizottsĂĄgot is, amely szerv mind a mai napig mĹąkĂśdik. Ekkor kezdĹdik el az ĂśnĂĄllĂł intĂŠzmĂŠnyes lelkĂŠszkĂŠpzĂŠs megszervezĂŠse is. 1845-ben a FĹtanĂĄcs elrendelte kĂŠtĂŠves teolĂłgiai tanfolyam bevezetĂŠsĂŠt azok szĂĄmĂĄra, akik lelkĂŠszi pĂĄlyĂĄra kĂŠszĂźlnek. Kriza JĂĄnos vezetĂŠsĂŠvel 1847-ben indult a teolĂłgiai tanfolyam, amely a fĹiskola keretĂŠben a filozĂłfiai kurzus elvĂŠgzĂŠse utĂĄn kĂśvetkezett. 1859-ben a kĂŠtĂŠves teolĂłgiai tanfolyam idĹtartama hĂĄrom ĂŠv lett. EgyhĂĄzunk tĂśrtĂŠnetĂŠben fontos mozzanat volt az angol unitĂĄriusokkal valĂł kapcsolat felvĂŠtele 1821-ben, amely levelezĂŠssel kezdĹdĂśtt, majd a kĂślcsĂśnĂśs lĂĄtogatĂĄsok megerĹsĂtettĂŠk. Erre az idĹszakra tehetĹ az amerikai unitĂĄriusokkal valĂł kapcsolatfelvĂŠtel is, amelyet BĂślĂśni Farkas SĂĄndor kezdemĂŠnyezett 1831-ben, amikor az âĂşj vilĂĄgbanâ jĂĄrt. EurĂłpa tĂśrtĂŠnetĂŠben a 19. szĂĄzad eleje a forradalmak ideje. A magyar szabadsĂĄgharc vĂvmĂĄnyai kĂśzĂŠ sorolhatjuk a vallĂĄsĂźgy korszerĹą rendezĂŠsĂŠt ĂŠs ezen belĂźl az unitĂĄrius vallĂĄs tĂśrvĂŠnyessĂŠ nyilvĂĄnĂtĂĄsĂĄt MagyarorszĂĄgon. Ez a jog addig csak az erdĂŠlyi unitĂĄriusokra korlĂĄtozĂłdott. A szabadsĂĄgharc leverĂŠsĂŠt kĂśvetĹen 12 ĂŠvig tartĂł kĂźzdelem kezdĹdĂśtt az abszolutizmussal szemben. AranyosrĂĄkosiSzĂŠkely SĂĄndor pĂźspĂśk halĂĄla utĂĄn, 1852-tĹl a bĂŠcsi kormĂĄny kilenc ĂŠvig nem engedte meg a pĂźspĂśkvĂĄlasztĂł zsinat ĂśsszehĂvĂĄsĂĄt. Az egyhĂĄz vezetĂŠsĂŠt akkor KĂĄli Nagy Elek fĹgondnok, SzĂŠkely MĂłzes fĹjegyzĹ-pĂźspĂśkhelyettes, MikĂł LĹrincz fĹiskolai jogtanĂĄr ĂŠs FejĂŠr MĂĄrton ĂźgyvĂŠd vette ĂĄt. Az abszolutizmus hanyatlĂĄsĂĄt kihasznĂĄlva az unitĂĄrius egyhĂĄz 1861-ben TordĂĄra pĂźspĂśkvĂĄlasztĂł zsinatot hĂvott Ăśssze, amelyen Kriza JĂĄnost vĂĄlasztottĂĄk meg fĹpĂĄsztornak. A kiegyezĂŠst kĂśvetĹen hat ĂŠvtizednyi szabad korszak kĂśvetkezett egyhĂĄzunkra, melyben az ĂĄllam ĂŠs az egyhĂĄz kĂśzĂśtti viszony megerĹsĂśdĂśtt ĂŠs egyhĂĄzunk ĂĄllami tĂĄmogatĂĄst kapott. KedvezĹ kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt indulhatott meg az alkotĂłmunka. 1861-ben Nagy Lajos tanĂĄr kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre teolĂłgiai folyĂłiratot alapĂtottunk KeresztĂŠny MagvetĹ cĂmmel, amely az elsĹ ilyen jellegĹą vĂĄllalkozĂĄs volt ErdĂŠlyben. AzĂłta kisebb-nagyobb megszakĂtĂĄsokkal a mai napig megjelenik a folyĂłirat. EgyhĂĄzunk 1868-ban Ăźnnepelte fennĂĄllĂĄsĂĄnak 300. ĂŠvfordulĂłjĂĄt, ĂŠs ez volt az elsĹ alkalom, hogy megemlĂŠkeztek az 1568-as tordai orszĂĄggyĹąlĂŠsrĹl ĂŠs DĂĄvid Ferenc egyhĂĄzalapĂtĂłrĂłl. 1876-ban, Kriza halĂĄla utĂĄn Ferencz JĂłzsefet vĂĄlasztottĂĄk pĂźspĂśknek. Az Ĺ ĂŠlete ĂŠs munkĂĄssĂĄga ĂśsszefonĂłdott az egyhĂĄz hĂĄromnegyed szĂĄzados tĂśrtĂŠnetĂŠvel. PĂźspĂśksĂŠge idejĂŠn ĂŠs kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel alkottĂĄk meg 1899, 1902 ĂŠs 1904-ben az egyhĂĄz zsinatpresbiteri rendszerĹą Ăşj szervezeti szabĂĄlyzatĂĄt, ĂŠs alakult ĂĄt az egyhĂĄzkĂśzsĂŠgeiben ĂŠs hĂvei adakozĂĄsĂĄbĂłl ĂŠlĹ decentralizĂĄlt egyhĂĄzunk erĹs kĂśzponti egyhĂĄzzĂĄ. Ez az idĹszak kedvezett az unitĂĄrius eszmĂŠk szabad terjedĂŠsĂŠnek. Ennek eredmĂŠnyekĂŠppen tĂśbb egyhĂĄzkĂśzsĂŠg alakult, fĹleg vĂĄroson, BrassĂłban, SzĂŠkelyudvarhelyen, Fogarason, PetrozsĂŠnyban, LupĂŠnyban, SepsiszentgyĂśrgyĂśn, SegesvĂĄron, Nagyenyeden. A budapesti egyhĂĄzkĂśzsĂŠg mellett mĂĄs KirĂĄlyhĂĄgĂłn tĂşli terĂźleteken is szervezĹdtek egyhĂĄzkĂśzsĂŠgek: HĂłdmezĹ- vĂĄsĂĄrhelyen, OroshĂĄzĂĄn, FĂźzesgyarmaton, DĂŠvavĂĄnyĂĄn, PolgĂĄrdiban, MezĹberĂŠnyben. EzekbĹl az egyhĂĄzkĂśzsĂŠgekbĹl 1902-ben megalakult a Duna-Tiszamenti egyhĂĄzkĂśr.
BĂĄlint BenczĂŠdi Ferenc pĂźspĂśk
(FolytatĂĄsa kĂśvetkezik)
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2017. februĂĄr 20.
Buksa Ăva-MĂĄria Ăşjabb hĹsei
Ătadni a szikrĂĄt
JelenvalĂł mĂşlt cĂmmel a marosvĂĄsĂĄrhelyi Juventus KiadĂłnĂĄl jelent meg Buksa Ăva-MĂĄria magyartanĂĄr, ĂrĂł Ăşjabb kĂśnyve, amely a XIX. szĂĄzad hĂĄrom jeles erdĂŠlyi tĂśrtĂŠnelmi szemĂŠlyisĂŠgĂŠnek â Bodor PĂŠter, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, OrbĂĄn BalĂĄzs â dramatizĂĄlt ĂŠlettĂśrtĂŠnetĂŠt tartalmazza. A kĂśtetet SebestyĂŠn Spielmann MihĂĄly tĂśrtĂŠnĂŠsz ajĂĄnlotta a Deus Providebit HĂĄz nagytermĂŠt kedden dĂŠlutĂĄn szĂnĂźltig megtĂśltĹ kĂśzĂśnsĂŠg figyelmĂŠbe.Â
Szucher Ervin a kiadĂł nevĂŠben kĂśszĂśntĂśtte a szerzĹt, aki harmadik hasonlĂł jellegĹą kĂśtetĂŠt mutatja be a diĂĄkszĂnjĂĄtszĂłknak szĂĄnt TĂśrtĂŠnelmi szĂnjĂĄtĂŠkok, histĂłriĂĄk, Ăzen a mĂşlt utĂĄn.Â
Az Ăşj kĂśnyv, amelynek cĂme az is lehetne, hogy âjelent vallĂł mĂşltâ, azaz egy olyan mĂşlt, amely megvallja a sajĂĄt jelenĂŠt, ĂŠs a miĂŠnkhez is van nĂŠmi kĂśze, hĂĄrom hĂŠroszrĂłl, hĹsrĹl szĂłl â kezdte mĂŠltatĂĄsĂĄt Spielmann MihĂĄly. BĂĄr nagyon kĂźlĂśnbĂśzĹ szemĂŠlyisĂŠgek, a kĂśzĂśs bennĂźk az, hogy valamennyien a 19. szĂĄzadban ĂŠltek, annak kĂźlĂśnbĂśzĹ korszakĂĄban. KĂśzĂśs vonĂĄst jelent szĂŠkely eredetĂźk is, Bodor PĂŠter marosszĂŠki, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor erdĹvidĂŠki, hĂĄromszĂŠki, OrbĂĄn BalĂĄzs udvarhelyszĂŠki szĂŠkely. MindhĂĄrman kĂźlĂśnbĂśzĹ vilĂĄgot kĂŠpviselnek. EgyfelĹl Bodor PĂŠter, a zseniĂĄlis ezermester, aki mindig kĂvĂźl kerĂźl a tĂśrtĂŠnelem, a hatalom sĂĄncain, a feltalĂĄlĂł, akinek nincs pĂĄrja, nincs tĂĄrsa ErdĂŠlyben, a tĂĄrsadalom szĂĄmkivetettje, akit egyetlen dolog, a feltalĂĄlĂĄs tud motivĂĄlni. Ha ez az Ăşt nem megy, marad a mĂĄsik, a jĂĄrhatatlan, a tĂĄrsadalom ĂĄltal elĂtĂŠlt, a csalĂĄs, hamisĂtĂĄs Ăştja, de zsenialitĂĄsĂĄt jelzi, hogy 1848â49-ben Ăşj tĂpusĂş gyutacsot kĂŠszĂt. Ălete PĂĄl-Antal SĂĄndor kivĂĄlĂł tĂśrtĂŠnĂŠszt ĂŠs a szĂŠpĂrĂłkat is megihlette, neve MarosvĂĄsĂĄrhelyen a fĹtĂŠri zenĂŠlĹ Bodor-kutat juttatja eszĂźnkbe.Â
A kĂśnyv mĂĄsik hĹse BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, a vilĂĄgcsavargĂł, kĂŠsĹbb mĹąvelĹdĂŠsszervezĹ. Elindul BĂślĂśnbĹl, s bĂĄr jelentĂŠktelen kis ĂĄllĂĄsokhoz jut KolozsvĂĄron, ez elĂŠrhetĹvĂŠ teszi szĂĄmĂĄra, hogy megismerje az erdĂŠlyi arisztokrĂĄciĂĄt. EgyikĂźk tĂĄrsasĂĄgĂĄban utazik Nyugat-EurĂłpĂĄba, majd AmerikĂĄba. Mivel nyelveket tud, ĂŠs jĂł a megfigyelĹkĂŠpessĂŠge, felfedezi a nyugati demokrĂĄciĂĄt. Ennek modelljĂŠt szeretnĂŠ ErdĂŠlyben is megvalĂłsĂtani, ami 1848-ig utĂłpia marad. BĂĄr kĂśnyveit ma Ăşjra kiadjĂĄk, korĂĄnak tragikus figurĂĄja marad, tevĂŠkenysĂŠgĂŠt korlĂĄtoztĂĄk, kĂśnyvĂŠt (UtazĂĄs Ăszak-AmerikĂĄban) betiltottĂĄk.Â
A harmadik szĂnmĹą fĹhĹse OrbĂĄn BalĂĄzs, a sikeres ember, akinek az ĂŠlet mindent megadott. BĂĄr szĂĄmkivetettkĂŠnt ĂŠlt egy ideig Keleten, nagyon sokat tanult, s az erdĂŠlyi ember vonzalma Kelet irĂĄnt az UtazĂĄs Keleten cĂmĹą kĂśnyvĂŠnek is kĂśszĂśnhetĹ. HazatĂŠrĂŠse utĂĄn 1859-tĹl jĂĄrta be a SzĂŠkelyfĂśld minden helysĂŠgĂŠt, ĂśsszegyĹąjtĂśtte az Ărott dokumentumokat, ĂŠs kikĂŠrdezte az ĂŠrtelmisĂŠgieket ĂŠs az egyszerĹą embereket. Tette ezt annak ellenĂŠre, hogy az ĂśnkĂŠnyuralom idejĂŠn nem volt kĂśnnyĹą ErdĂŠlyben utazni. Az 1868-tĂłl hat kĂśtetben kiadott A SzĂŠkelyfĂśld leĂrĂĄsa cĂmĹą munkĂĄjĂĄban azt a pillanatot, azt az ErdĂŠly-kĂŠpet rĂśgzĂti, amikor a hagyomĂĄnyos vilĂĄg bomlani kezd, ĂŠs olyan szokĂĄsokat Ăr le, amit a hĂşsz ĂŠv mĂşlva arra jĂĄrĂł kutatĂłk mĂĄr nem talĂĄlnak meg. KĂśnyve sokĂĄig a tiltott kĂśtetek kĂśzĂŠ tartozott, ĂŠs ĂŠrdekessĂŠgĂźk, hogy az eredeti pĂŠldĂĄnyokban olvashatĂł az elĹfizetĹk nĂŠvsora is.Â
A hĂĄrom hĹsrĹl szĂłlĂł hĂĄrom ĂrĂĄst, A remĂŠnyek zĂĄtonyĂĄn, avagy a lĂĄngelme krĂłnikĂĄja, az Ăj idĹk fuvallata ĂŠs A szĂŠkely lĂŠlek apostola, avagy kĂźzdelem a jóÊrt ĂŠs igazsĂĄgĂŠrt dramatizĂĄlt ĂŠletkĂŠpeknek nevezi a szerzĹ. Buksa Ăva-MĂĄria olyan ĂŠletkĂŠpeket mutat be, amelyeket kĂśnnyen el tudunk kĂŠpzelni, nagy erĂŠnyĂźk a kĂśzĂŠrthetĹsĂŠg, ĂŠs a szerzĹ szĂnpadra ĂĄlmodja Ĺket. Nem vilĂĄgszĂnpadra, hanem iskolai szĂnjĂĄtszĂłknak, amatĹr egyĂźtteseknek szĂĄnja, amelyek manapsĂĄg darabhiĂĄnyban szenvednek. Van kĂśzĂśttĂźk olyan, mint pĂŠldĂĄul a Bodor PĂŠterrĹl szĂłlĂł, amelyet az erdĹszentgyĂśrgyi tanerĹk elĹ is adtak, s a bemutatĂłn jelen volt a Bodor PĂŠterrĹl szĂłlĂł ĂŠletrajzi kĂśnyv szerzĹje, PĂĄl-Antal SĂĄndor is. A legendĂĄkat a szerzĹ kibĹvĂti, hĹsei ĂŠletkĂśzelbe kerĂźlnek, szĂĄmunkra is megfoghatĂłkkĂĄ vĂĄlnak, ami a szerzĹ tehetsĂŠgĂŠt dicsĂŠri â hangsĂşlyozta Spielmann MihĂĄly. A szerzĹ cĂŠlja a hazafisĂĄgra nevelĂŠs. Buksa Ăva-MĂĄria bĂĄtran el meri mondani, hogy egy erdĂŠlyi tudatot szeretne kialakĂtani, amelyben fontos, hogy legyenek hĹseink, tĂĄmaszpontjaink, legyenek kisemberek is, akik egyĂźttesen ezt a tudatot elfogadhatĂłvĂĄ, ismerĹssĂŠ teszik. MĂĄsfelĹl a beszĂŠdkultĂşrĂĄt szeretnĂŠ csiszolni, beszĂŠlni tanĂtani a diĂĄkokat, amit manapsĂĄg elhanyagolnak az iskolĂĄban.Â
âTĂĄvoli rejtĂŠlyes mĂşltunkat kutatva⌠korszakok, eszmĂŠk orszĂĄgĂştjĂĄt bejĂĄrva ĂŠrkeztemâŚâ â kezdte mondanivalĂłjĂĄt a szerzĹ. Veretes szavaibĂłl kiderĂźlt, hogy Buksa Ăva-MĂĄria az ĂśrĂśk tanĂĄr, pedagĂłgus marad. Aki tudja, hogy âtĂśrtĂŠnelmi- ĂŠs mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠneti mĂşltunk felelevenĂtĂŠse ĂŠs ĹrzĂŠse identitĂĄstudatunkat erĹsĂtiâ, ĂŠs nemzeti kĂśzĂśssĂŠgĂźnkkel valĂł azonosulĂĄsĂŠrzĂŠsĂźnket fokozza. âSzellemi-kulturĂĄlis ĂśrĂśksĂŠgĂźnk ismerete ĂŠs â ĂśrĂśk pĂŠldakĂŠnt vilĂĄgĂtĂł â szellemi ĂłriĂĄsaink ĂŠletmĹąvĂŠnek jĂśvĹbe mutatĂł tĂśrekvĂŠsei magyar kĂśzĂśssĂŠgĂźnk szĂĄmĂĄra bĂĄtorĂtĂĄst, biztatĂĄst jelentenekâ, ĂŠs felcsillantjĂĄk a jĂśvĹben valĂł bizakodĂĄs remĂŠnyĂŠt.
Ars poeticĂĄja szerint a Jelen szolgĂĄlata ĂŠs a HolnapĂŠrt valĂł tenni akarĂĄs ĂŠs cselekvĂŠs â eszmei sĂkon â lelkesĂtĹ erĹforrĂĄs ĂŠs kĂśtelessĂŠg. âMĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠneti gyĂśkereink feltĂĄrĂĄsa⌠olyan ĂŠrtĂŠkmentĹ tĂśrekvĂŠs, amely nemzeti Ăśntudatunknak, ĂśnĂŠrtĂŠkelĂŠsĂźnknek ĂŠs ĂśsszetartozĂĄsunknak erĹsĂtĂŠsĂŠt hivatott szolgĂĄlni, hogy mindannyian kultĂşrĂĄnk Ĺrei, ĂĄpolĂłi legyĂźnk! EmlĂŠkezni kĂśtelessĂŠg ĂŠs egyĂźtt emlĂŠkezni ĂśrĂśm!â â mondta a szerzĹ, aki MĂźller PĂŠtert idĂŠzve a szikrĂĄt szeretnĂŠ ĂĄtadni, ami az olvasĂłban kaphat lĂĄngra.Â
Eddigi ĂrĂĄsainak sikere a dĂjakon tĂşl (EMKE-dĂj, a Magyar ĂrĂłszĂśvetsĂŠg kiemelt elismerĂŠse) abban mĂŠrhetĹ le, hogy elsĹ ĂŠs mĂĄsodik kĂśtetĂŠbĹl tĂśbb darabot szĂnre vittek diĂĄkok ĂŠs felnĹttek, itthon ĂŠs pĂŠldĂĄul HollandiĂĄban is.
A bemutatĂł sorĂĄn KilyĂŠn LĂĄszlĂł ĂŠs Korpos AndrĂĄs szĂnmĹąvĂŠszek adtak elĹ kĂŠt jelenetet Bodor PĂŠter ĂŠs BĂślĂśni Farkas SĂĄndor dramatizĂĄlt ĂŠlettĂśrtĂŠnetĂŠbĹl. AszalĂłs EnikĹ zenetanĂĄrnĹ pedig Gounod Ave Maria ĂĄriĂĄjĂĄt ĂŠnekelte.
BODOLAI GYĂNGYI
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2017. mĂĄrcius 21.
Istennek, hazĂĄnak, tudomĂĄnynak
A protestĂĄns iskolahĂĄlĂłzat tĂśrtĂŠnelmĂŠbĹl
âIstennek, hazĂĄnak, tudomĂĄnynak!â â a JĂłkai MĂłr ĂĄltal a pĂĄpai alma maternek vĂĄlasztott jelmondat talĂĄn a legtalĂĄlĂłbban adja vissza a protestĂĄns iskolĂĄk szellemisĂŠgĂŠt. A sepsiszentgyĂśrgyi unitĂĄrius templom kĂśzĂśssĂŠgi termĂŠben ĂŠs a JĂłzsa Lajos UnitĂĄrius KĂśzĂśssĂŠgi HĂĄzban berendezett iskolatĂśrtĂŠneti vĂĄndorkiĂĄllĂtĂĄs â amely a ProtestĂĄns iskolatĂśrtĂŠneti mozaik cĂmet viseli, ĂŠs amely a ReformĂĄtus TehetsĂŠggondozĂł AlapĂtvĂĄny ĂŠs a ReformĂĄciĂł EmlĂŠkbizottsĂĄg kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre kĂŠszĂźlt â hiĂĄnypĂłtlĂłnak szĂĄmĂt, hiszen arra vĂĄllalkozik, hogy 500 ĂŠv rendkĂvĂźl gazdag tĂśrtĂŠnelmĂŠt foglalja Ăśssze. Mint neve is jelzi: mozaik, azaz a teljessĂŠg igĂŠnye nĂŠlkĂźl felvillant szĂĄmunkra egy-egy felemelĹ korszakot a protestĂĄns iskolĂĄk tĂśrtĂŠnetĂŠbĹl. Az alap tĂśrtĂŠnelmi ismereteken kĂvĂźl elsĹsorban az irodalmi alkotĂĄsok szolgĂĄltatnak hĂĄttĂŠr-informĂĄciĂłkat a tĂŠmĂĄhoz, ĂrĂłik maguk is egykori kollĂŠgiumi diĂĄkok lĂŠvĂŠn. Itt emlĂtem rĂśgtĂśn MĂłricz Zsigmond LĂŠgy jĂł mindhalĂĄlig cĂmĹą regĂŠnyĂŠt, amely a XIX. szĂĄzadvĂŠgi debreceni reformĂĄtus kollĂŠgium vilĂĄgĂĄt ismerteti a kisdiĂĄk Nyilas Misi sorsĂĄn keresztĂźl. BĂĄr ez a vilĂĄg zordnak hat az ĂrĂł ĂĄbrĂĄzolĂĄsĂĄban, MĂłricz tĂśbbszĂśr hangsĂşlyozta, âami kedves van a darabban, az debreceni emlĂŠk, ami nem kellemes, az mĂĄshonnan jĂśttâ. SzabĂł Magda AbigĂŠl cĂmĹą regĂŠnyĂŠben a fĹszereplĹ Vitay Georgina, Gina kerĂźl 1943-ban egy vidĂŠki reformĂĄtus intĂŠzetbe. A Matula zĂĄrt, puritĂĄn vilĂĄga szintĂŠn ĂśnĂŠletrajzi ihletĂŠsĹą, ugyanis az ĂrĂłnĹ egykori kollĂŠgiumĂĄra, a debreceni DĂłczy LeĂĄnynevelĹ IntĂŠzetre ismerhetĂźnk benne. Ăs bĂĄr a szigorĂş szabĂĄlyok, a szoros napirend kezdetben megkeserĂti a fĹhĹsnĹ ĂŠletĂŠt, hamar rĂĄjĂśn, hogy valĂłjĂĄban ez a rend ĂŠs fegyelem egyben jĂłtĂŠkony is, ĂłvĂł ĂŠs vĂŠdĹ szerepet is ellĂĄt. JĂłkai MĂłr Ăs mĂŠgis mozog a FĂśld regĂŠnyĂŠnek cselekmĂŠnye szintĂŠn a debreceni kollĂŠgium falai kĂśzĂźl indul, az ĂrĂł erdĂŠlyi vonatkozĂĄsĂş, A nagyenyedi kĂŠt fĹązfa cĂmĹą elbeszĂŠlĂŠse pedig a XVIII. szĂĄzad eleji nagyenyedi reformĂĄtus kollĂŠgiumot ĂŠs annak diĂĄkjait emeli ki a kuruc-labanc szabadsĂĄgharcok idejĂŠn. De mirĹl is szĂłlnak a tĂśrtĂŠnelmi forrĂĄsok? A protestĂĄns kollĂŠgiumok alapĂtĂĄsĂĄnak igĂŠnye a reformĂĄciĂł elterjedĂŠsĂŠvel egy idĹben jelentkezett EurĂłpa-szerte. A reformĂĄciĂł cĂŠlkitĹązĂŠse az egyhĂĄz ĂŠs a tĂĄrsadalom megĂşjĂtĂĄsa volt. Ennek pedig legfontosabb eszkĂśzei az anyanyelvi prĂŠdikĂĄciĂł, a nyomda ĂŠs az iskola voltak.
A Magyar KirĂĄlysĂĄg terĂźletĂŠn a XVI. szĂĄzad elsĹ harmadĂĄtĂłl kezdve sorra jĂśttek lĂŠtre a magyarsĂĄg szempontjĂĄbĂłl meghatĂĄrozĂł szellemi kĂśzpontok, Ăgy 1531-ben mĂĄr a reformĂĄciĂł szellemĂŠben alakult meg a sĂĄrospataki reformĂĄtus kollĂŠgium, ugyanebben az ĂŠvben lĂŠtrejĂśtt a pĂĄpai reformĂĄtus kollĂŠgium is. 1538-ban a debreceni vĂĄrosi iskolĂĄt is reformĂĄtori vezetĂŠs veszi ĂĄt, ĂŠs megszervezik az alsĂł tagozattĂłl az akadĂŠmiai tagozatig az oktatĂłi ĂŠs nevelĹi munkĂĄt, ugyanitt szĂźletett meg 1577-ben az elsĹ magyar nyelvĹą szĂĄmtankĂśnyv. A Luthert kĂśvetĹ magyarorszĂĄgi nĂŠmet nyelvĹą polgĂĄrsĂĄg is sorra alakĂtotta ĂĄt a kĂśzĂŠpkori vĂĄrosi iskolĂĄkat humanista szellemben, mint pĂŠldĂĄul Leonard StĂśckel 1539-ben alapĂtott bĂĄrtfai iskolĂĄja, vagy a BrassĂłban az 1540-es ĂŠvekben, Johann Honter, Honterus polihisztor ĂĄltal lĂŠtrehozott iskola, amelynek utĂłdintĂŠzmĂŠnye ma is a nevĂŠt viseli. A nĂŠmet nyelvĹą liturgiĂĄnak ĂŠs oktatĂĄsnak fontos szerepe volt a szĂĄsz identitĂĄs megĹrzĂŠsĂŠben ErdĂŠlyben. KolozsvĂĄrott az 1557-es tordai orszĂĄggyĹąlĂŠs hatĂĄrozata alapjĂĄn lĂŠtrejĂśn DĂĄvid Ferenc vallĂĄsalapĂtĂł irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval az unitĂĄrius kollĂŠgium. Az âĂłvĂĄriâ kollĂŠgiumkĂŠnt emlegetett iskolĂĄban olyan kivĂĄlĂłsĂĄgok tanĂtottak, mint Heltai GĂĄspĂĄr. Ugyanebben a szĂĄzadban alapĂtottĂĄk mĂŠg a kecskemĂŠti, mezĹtĂşri, szatmĂĄri, marosvĂĄsĂĄrhelyi reformĂĄtus kollĂŠgiumot, a bĂŠkĂŠsi ĂŠs a nagykĹrĂśsi reformĂĄtus gimnĂĄziumot.
A XVII. szĂĄzadban az erdĂŠlyi fejedelmek kiemelt szerepet szĂĄntak az oktatĂĄs tĂĄmogatĂĄsĂĄnak ĂŠs az iskolaalapĂtĂĄsnak a reformĂĄciĂł szellemĂŠben. Bethlen GĂĄbor 1620-ban fejedelmi szĂŠkhelyĂŠn, GyulafehĂŠrvĂĄron alapĂtott kollĂŠgiumot, amelyet kĂŠt ĂŠvvel kĂŠsĹbb akadĂŠmiai szintre emelt. Szimbolikus jelentĹsĂŠgĹą, hogy ĂŠpĂźletĂŠt az egykori domonkos kolostor, illetve sajĂĄt lakĂłhĂĄza helyĂŠn emeltette. ElsĹ tanĂĄrai kĂźlfĂśldrĹl meghĂvott kĂśltĹk, elismert tudĂłsok, elsĹ magyar professzora pedig ApĂĄczai Csere JĂĄnos, aki 1653â56 kĂśzĂśtt tanĂtott itt. Az 1658-as tatĂĄrdĂşlĂĄs utĂĄn Apafi MihĂĄly fejedelem elrendelte a kollĂŠgium ĂĄthelyezĂŠsĂŠt Nagyenyedre, ahol a kĂŠsĹbbiekben felvette Bethlen GĂĄbor nevĂŠt. KolozsvĂĄron 1608-tĂłl a reformĂĄtus oktatĂĄs is elkezdĹdĂśtt a Farkas utcĂĄban. UtĂłdintĂŠzmĂŠnye felvette egykori diĂĄkja ĂŠs tanĂĄrja, ApĂĄczai Csere JĂĄnos nevĂŠt. A zilahi reformĂĄtus kollĂŠgium 1646-ban indult gimnĂĄziumi osztĂĄllyal, 1902-tĹl fĹgondnoka utĂĄn WesselĂŠnyi MiklĂłs KollĂŠgiumkĂŠnt lett ismert. SzĂŠkelyudvarhelyen 1670-ben jĂśtt lĂŠtre a reformĂĄtus kollĂŠgium.
A szĂĄzad derekĂĄn LorĂĄntffy Zsuzsanna ĂŠs RĂĄkĂłczi Zsigmond meghĂvĂĄsĂĄra ĂŠrkezett a hĂres cseh-morva pedagĂłgus, Comenius a sĂĄrospataki kollĂŠgiumba. BĂĄr Comenius 1654-ben eltĂĄvozott PatakrĂłl, az itt tĂśltĂśtt nĂŠhĂĄny ĂŠv nem mĂşlt el nyomtalanul az iskola ĂŠletĂŠben. Ăj tantervet dolgozott ki, amelynek rĂŠsze volt a szemlĂŠltetĂŠs ĂŠs a szĂnjĂĄtszĂĄs is. A nagy pedagĂłgus alapvetĹ mĹąveinek egĂŠsz sora szĂźletett itt, kĂśztĂźk az elsĹ kĂŠpes tankĂśnyv, az Orbis Pictus (ĂbrĂĄzolt vilĂĄg). Debrecenben Descartes, Newton ĂŠs Leibniz korszerĹą mĹąvei alapjĂĄn oktatnak. A XVIII. szĂĄzadban Ăşjabb protestĂĄns gimnĂĄziumok ĂŠs kollĂŠgiumok jĂśttek lĂŠtre, mint a csurgĂłi reformĂĄtus gimnĂĄzium, a pozsonyi, szarvasi, nyĂregyhĂĄzi evangĂŠlikus gimnĂĄziumok, valamint a szĂŠkelykeresztĂşri unitĂĄrius kollĂŠgium. A pozsonyi gimnĂĄziumban a gyakorlati tĂĄrgyakat helyeztĂŠk elĹtĂŠrbe, ĂŠlĹ nyelveket is tanĂtottak, mint pl. francia, nĂŠmet, magyar. A XIX. szĂĄzadban SĂĄrszentlĹrincen evangĂŠlikus gimnĂĄzium indult, amely a kĂŠsĹbbiekben BonyhĂĄdra kĂśltĂśzĂśtt; 1859-ben SepsiszentgyĂśrgyĂśn megalakult a ReformĂĄtus SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgium. 1868 elĹtt egyetlen ĂĄllami nĂŠpiskola sem mĹąkĂśdĂśtt az egykori kĂśzĂŠpkori magyar kirĂĄlysĂĄg terĂźletĂŠn, ĂŠs azutĂĄn is csak ott lĂŠtesĂtettek kĂśzsĂŠgi iskolĂĄkat, ahol nem voltak felekezetiek. A XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂŠben ĂŠs a XX. szĂĄzad elejĂŠn lĂŠtrejĂśttek az elsĹ protestĂĄns leĂĄnynevelĹ intĂŠzetek is, mint a debreceni reformĂĄtus kollĂŠgium DĂłczy GimnĂĄziuma, a budapesti BaĂĄrâMadas ReformĂĄtus GimnĂĄzium, a budapesti evangĂŠlikus leĂĄnykĂŠpzĂŠs, a kolozsvĂĄri FelsĹ ReformĂĄtus LeĂĄnygimnĂĄzium, a sepsiszentgyĂśrgyi reformĂĄtus leĂĄnygimnĂĄzium. A protestĂĄns kollĂŠgiumok cĂŠljaiban ĂŠs szervezetĂŠben rokonvonĂĄsok sokasĂĄgĂĄt fedezhetjĂźk fel, bĂĄr szĂĄmos kĂźlĂśnbsĂŠg is van kĂśzĂśttĂźk, hiszen mĂĄs tĂĄj, mĂĄs emberek kĂśzĂśssĂŠge formĂĄlta ezeket az intĂŠzmĂŠnyeket. KĂśzĂśs bennĂźk: a humanista hĂĄttĂŠr, eszmeisĂŠg, mint pĂŠldĂĄul az anyanyelvre lefordĂtott Biblia ĂŠs zsoltĂĄrok, a nĂŠpoktatĂĄs szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠnek szemlĂŠlete, a mĹąveltsĂŠg nyĂltsĂĄga, eurĂłpai tĂĄjĂŠkozottsĂĄga ĂŠs a nevelĂŠs sokoldalĂşsĂĄga. VallottĂĄk, hogy az ember formĂĄlhatĂł. KĂśzĂśs tovĂĄbbĂĄ a tradĂciĂł ĂŠs a haladĂĄs egysĂŠgĂŠnek sajĂĄtos szemlĂŠlete, a âdocendo discimusâ, a tanĂtva tanulĂĄs elve: az iskola ĂśnĂĄllĂłsĂĄgra tanĂtotta a diĂĄkokat azĂĄltal, hogy az alsĂłbb szinteken a tehetsĂŠges diĂĄkok kĂśzĂźl vĂĄlasztottak ki tanĂtĂłkat, Ĺk voltak az Ăşn. publicus vagy privĂĄt praeceptorok, mĂĄskĂŠpp az osztĂĄly- ĂŠs magĂĄntanĂtĂłk; a professzorok sokĂĄig csak az akadĂŠmiai tagozatokon tanĂtottak. DiĂĄkĂśnkormĂĄnyzatok (vagy âcoetusâ) mĹąkĂśdtek: a protestĂĄns kollĂŠgiumi diĂĄksĂĄg nemzedĂŠkeken ĂĄt erĹs ĂśnkormĂĄnyzattal, vĂĄlasztott tisztsĂŠgviselĹi ĂştjĂĄn intĂŠzte Ăźgyeit. KĂśzĂśsek az alaptantĂĄrgyak is: alsĂł tagozaton kiemelt szerepet kapott a szĂŠpĂrĂĄs, szĂĄmtani alapmĹąvelet, EurĂłpa orszĂĄgainak vĂĄzlatos ismerete, zsoltĂĄrĂŠneklĂŠs â termĂŠszetesen anyanyelven â, bibliai ĂŠs erkĂślcsi ismeretek; mĂg felsĹbb tagozatokon a latin nyelv, a gĂśrĂśg-rĂłmai kultĂşra, stilisztika, retorika, poĂŠtika, aritmetika, fĂśldrajz ĂŠs tĂśrtĂŠnelem, termĂŠszettudomĂĄnyok, szent nyelvek, teolĂłgiai stĂşdiumok voltak tanulhatĂł tantĂĄrgyak. KĂśzĂśs vonĂĄs az is, hogy haladĂł szellemisĂŠg jellemezte a tantestĂźletet, mindig az adott kor aktualitĂĄsaihoz igyekeztek igazodni a tudomĂĄnyok terĂŠn, elĂŠg megemlĂteni azt a tĂŠnyt, hogy Descartes racionalizmusa, majd Newton ĂŠs Leibniz tudomĂĄnyos hatĂĄsa a fizikĂĄban ĂŠs matematikĂĄban a protestĂĄns iskolĂĄk kĂśzvetĂtĂŠsĂŠvel jelentkezett elĹszĂśr MagyarorszĂĄgon. Fontosnak tartottĂĄk az ĂŠneklĂŠst, kĂłrusok mĹąkĂśdĂŠsĂŠt: temetĂŠsekre, valamint csalĂĄdi Ăźnnepekre a kollĂŠgiumi ĂŠnekes diĂĄkok a XVI. szĂĄzadtĂłl kezdve mĂĄr szervezetten jĂĄrtak. JellemzĹ volt a kĂźlfĂśldi egyetemjĂĄrĂĄs (âperegrinatio academicaâ), a peregrinusok kezdetben a wittenbergi egyetemet lĂĄtogattĂĄk, majd a heidelbergit, a nĂŠmetalfĂśldi, svĂĄjci, angol akadĂŠmiĂĄt. 1526 ĂŠs 1789 kĂśzĂśtt mintegy 25 ezer magyar diĂĄk lĂĄtogatott kĂźlfĂśldi egyetemet. Ĺk a megszerzett tudĂĄst itthon kamatoztattĂĄk, tĂśbben az itthoni szolgĂĄlatot vĂĄlasztottĂĄk, viszont rendszeresen tartottĂĄk a kapcsolatot nyugat-eurĂłpai kollĂŠgĂĄkkal. KĂśzĂśs e rendszerben a tĂĄmogatĂĄs mikĂŠntje is: nemcsak az egyhĂĄz rĂŠszĂŠrĹl, hanem a helyi tanĂĄcs ĂŠs a helyi kĂśzĂśssĂŠg is adakozott sok esetben, ĂŠs ezĂĄltal aktĂvan rĂŠszt vett a tanintĂŠzmĂŠnyek fenntartĂĄsĂĄban, de mĂŠg Ăşn. âangol pĂŠnzrĹlâ is beszĂĄmolhatunk a nagyenyedi kollĂŠgium esetĂŠben, ahol az angol kirĂĄly, I. GyĂśrgy is gyĹąjtĂŠst szervezett a kurucâlabanc harcok sorĂĄn sĂŠrĂźlt kollĂŠgium ĂşjbĂłlĂŠpĂtĂŠsĂŠre. Az is kĂśzĂśs ezen iskolĂĄkban, hogy a magyar nemzeti tĂśrekvĂŠseket, a magyar hazĂĄt szolgĂĄltĂĄk kuruckĂŠnt, majd â48-as nemzetĹrkĂŠnt, honvĂŠdkĂŠnt, illetve a vilĂĄghĂĄborĂşkban. A protestĂĄns kollĂŠgiumok sorsa is hasonlĂł: gondoljunk itt ellenreformĂĄciĂł ĂĄltal ĂźldĂśzĂśtt iskolĂĄkra, a kommunista rendszerre, amely ĂŠvtizedekre beszĂźntette a felekezeti oktatĂĄst â kivĂŠtelt kĂŠpez a debreceni reformĂĄtus kollĂŠgium â, vagy gondoljunk a boldogabb idĹkre, az 1990-es ĂŠvek elejĂŠre, amikor Ăşjra lĂŠtrejĂśhettek ezek az iskolĂĄk.
ĂsszegzĂŠskĂŠnt megĂĄllapĂthatĂł: ezek az alma materek az ĂŠletre kĂŠpesĂtĹ tudĂĄs ĂŠs a jellemformĂĄlĂĄs helyszĂnei is egyben, hiszen a magyar kultĂşra, a magyar tudomĂĄny szĂĄmos nagy alakjĂĄt kĂśszĂśnhetjĂźk a protestĂĄns kollĂŠgiumi oktatĂĄsnak. A teljessĂŠg igĂŠnye nĂŠlkĂźl nĂŠhĂĄny nĂŠv: ApĂĄczai Csere JĂĄnos, KĹrĂśsi Csoma SĂĄndor, BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, Csokonai VitĂŠz MihĂĄly, KĂślcsey Ferenc, Fazekas MihĂĄly, Bolyai Farkas, Bolyai JĂĄnos, Arany JĂĄnos, JĂłkai MĂłr, PetĹfi SĂĄndor, Kossuth Lajos, Kriza JĂĄnos, Berde MĂłzsa, OrbĂĄn BalĂĄzs, Benedek Elek, GyĂĄrfĂĄs JenĹ, MĂłricz Zsigmond, Ady Endre, Tisza IstvĂĄn, KrĂşdy Gyula, SzabĂł LĹrinc, Bay ZoltĂĄn, SzabĂł Magda, Varga NĂĄndor Lajos, KĂłs KĂĄroly, ifj. KĂłs KĂĄroly, Ăprily Lajos, Beke GyĂśrgy, Nemes Nagy Ăgnes. Az ĂŠvszĂĄzadok sorĂĄn a protestĂĄns kollĂŠgiumok nemzeti kultĂşrĂĄnk kibontakoztatĂĄsĂĄnak termĂŠkeny talajĂĄul szolgĂĄltak, ĂŠs folyamatos tĂĄplĂĄlĂłi lettek, egyĂşttal jelkĂŠpei a folytonos kĂźzdelmekben a hitnek, a kultĂşrĂĄnak ĂŠs tudomĂĄnyossĂĄgnak.
MagyarĂłsi Imola
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2017. mĂĄrcius 29.
TanĂĄr Ăşr kĂŠrem⌠â 40 ĂŠve hunyt el dr. MikĂł Imre
TalĂĄn az 50 ĂŠves ĂŠrettsĂŠgi talĂĄlkozĂłnkon mondta a jogĂĄsz vĂŠgzettsĂŠgĹą Tokay Gyuri: azt, hogy Ĺ 90 utĂĄn miniszter lehetett, 90%-ban kĂśzĂŠpiskolĂĄjĂĄnak, a kĂŠsĹbbi Brassainak kĂśszĂśnheti. Igaza lehetett, OSZTĂLYUNK adott a kincses vĂĄrosnak kĂŠt irodalmĂĄrt, akik joggal bekerĂźltek a Ki-kicsoda a magyar irodalomban? c. gyĹąjtemĂŠnybe, politikust, aki egyetlen magyarkĂŠnt nagykĂśvet lehetett a balti ĂĄllamokban, de Ăśt orvos, hĂĄrom-hĂĄrom tanĂĄr ĂŠs mĂŠrnĂśk, hĂdĂŠpĂtĹ, katonatiszt, Ăźvegtechnikus, jogĂĄsz, TV-doktor, vegyĂŠsz is âkikerĂźltâ a â33â-bĂłl, akik âvelem jĂĄrtakâ. BallĂł Zoli jĂł pĂĄr tĂĄrsĂĄval egyĂźtt nem vĂŠgzett fĹiskolĂĄt, de mint bĂĄbos ĂŠs pantomimszĂnĂŠsz bejĂĄrta EurĂłpĂĄt, ĂŠs valamennyien dicsĹsĂŠggel vittĂŠk tovĂĄbb Brassai SĂĄmuel szellemĂŠt, nevelĹink tanĂtĂĄsait. (Ha igaz, a legutĂłbbi ânĂŠvsorolvasĂĄsnĂĄlâ mĂŠg 13-an ĂŠltĂźnk a nagy tervekkel, vilĂĄghĂłdĂtĂĄsra kĂŠszĂźlĹ 16-17 ĂŠvesekbĹl.)
Ăs mi kellett ehhez? Az, hogy az alma ne essen tĂĄvol a fĂĄjĂĄtĂłl ĂŠs az alma materĂŠtĹl, a âtĂĄplĂĄlĂł anyĂĄtĂłlâ. Az alma mater jeles tagja volt Ărkossy SĂĄndor tanĂĄr Ăşr, a tudĂłs-pedagĂłgus ĂŠs fĹleg emberi tanĂĄri karnak, Ĺt is egy idĹre letiltotta a hatalom a katedrĂĄrĂłl. Csak 61-62 ĂŠve volt, amikor tanĂĄrjelĂśltek (szĂłtĂĄrunk szerint tanĂĄrtojĂĄsok) jĂśttek tanĂtani iskolĂĄnkba. A fĂśldrajz szakos tanĂĄr Ăşr jelezte elĹzetesen, hogy egy beszĂŠdhibĂĄs jelĂślt tart ĂłrĂĄt aznap, viselkedjĂźnk rendesen. Olyan rendes-ĂśsszetartĂł ritkĂĄn volt az osztĂĄly, a X. B, mint akkor, felelĂŠskor mindenki remekelt, mĂŠg azt is elmondtuk, ami a kĂśnyvben nem volt benne, mĂŠg azt is, hogy MadagaszkĂĄrnak Benyovszky MĂłric szemĂŠlyĂŠben magyar kormĂĄnyzĂłja (vagy kirĂĄlya?) volt. A Ăşj lecke leadĂĄsĂĄnĂĄl pĂłkerarccal kĂśvettĂźk a friss ismereteket, az aprĂłbb beszĂŠdhibĂĄknĂĄl tilos volt a mosoly⌠MĂŠg volt abban az idĹben prĂłbatanĂtĂĄs, romĂĄn irodalom Ăłra utĂĄn az egyetemi tanĂĄr elismerte, hogy tudunk annyit, mint a romĂĄn osztĂĄlyok (igaz, Sinka ZoltĂĄnnĂĄl nem volt pardon). EmlĂŠkezetes az a prĂłbatanĂtĂĄs, amikor a tĂşlbuzgĂł ifjĂş hĂślgy egy pisszenĂŠs miatt hĂĄrom tĂĄrsunkat kikĂźldte az osztĂĄlybĂłl. RĂĄnĂŠztĂźnk Tokay Gyurira, Ĺ intett, ĂŠs mi megleckĂŠztettĂźk a âpittyogĂł tanĂĄrtojĂĄstâ, felelĂŠskor a passzĂv rezisztencia mĂłdszerĂŠt alkalmaztuk, hiĂĄba hĂvta ki a hĂślgy a naplĂł szerinti legjobb tanulĂłkat, Ĺk igyekeztek a legbutĂĄbb vĂĄlaszokat adni. A kalapot az akciĂłra egy hangos ĂĄsĂtĂĄs tette fel, a vallatĂĄsnĂĄl, ami nem volt a legsportszerĹąbb, mĂĄr az igazgatĂłnkat akarta az inkvizĂtor behĂvatni, amikor a hĂĄtsĂł padsorokban elhelyezkedett egyik tanĂĄrjelĂślt kollĂŠga jelentkezett mint tettes. (Nem tudom, hĂĄnyassal jutalmaztĂĄk a pedagĂłgiai ĂŠrzĂŠkkel nem rendelkezĹ jĂśvendĹbeli tanĂĄrnĹtâŚ)
A nyĂĄr kĂśzeledtĂŠvel, amikor a Kossuth Lajos utcĂĄban zĂśldelltek az Ăşt menti fĂĄk ĂŠs nyitott volt az ablak, Ărkossy tanĂĄr Ăşr elmondta, hogy amikor a ârefeknĂŠlâ igazgatott, az ĂŠvzĂĄrĂł banketten Ĺ is kapott egy nĂłtĂĄt diĂĄkjaitĂłl â a KĂĄr volt Ăśsszeveszni veled⌠kezdetĹąt â, az a tanĂĄr pedig, aki ĂŠv kĂśzben diĂĄkjainak ĂŠv vĂŠgi kirĂĄndulĂĄst ĂgĂŠrt a jĂł tanulĂĄsĂŠrt, az a HazugsĂĄg volt minden szavad elejĹą nĂłtĂĄt kapta a rĂśgtĂśnzĂśtt ĂŠnekkartĂłl.
Dr. Heinrich LĂĄszlĂł, a tudĂłs fizikus-vegyĂŠsz, az elsĹ, azaz a tĂzĂŠves ĂŠrettsĂŠgi talĂĄlkozĂłnkon, amikor mĂŠg szinte az egĂŠsz osztĂĄly jelen volt, âszomorĂşanâ ĂĄllapĂtotta meg: Csak a diĂĄkok Ăśregedtek, mert tĂz ĂŠvvel ezelĹtt a tanĂĄrok mĂĄr akkor is Ăśregek voltak. Amikor a tanĂĄr Ăşr minden ĂłrĂĄja elĹtt megjelent a Fizikumba vezetĹ âtitkos ajtĂłbanâ, akkor Edisont lĂĄttam magam elĹtt, a Merlo Park varĂĄzslĂłjĂĄt. A âtisztogatĂĄsâ Ĺt is elĂŠrte, egy nagy kolozsvĂĄri gyĂĄr megbecsĂźlt laborĂĄnsa lett.
FejĂŠr MiklĂłs, szeretett osztĂĄlyfĹnĂśkĂźnk, aki szintĂŠn tett egy kis âvidĂŠki kitĂŠrĹtâ SzucsĂĄgon, nem volt nagyon boldog, hogy pĂĄran elhagytĂĄk SzĂŠp ErdĂŠlyorszĂĄgot, idĂŠzhette volna KĂĄnyĂĄdi SĂĄndort, amit vĂĄlaszkĂŠnt adott egy borĂşlĂĄtĂł megĂĄllapĂtĂĄsra: KivĂĄndorolt az erdĂŠlyi ĂŠrtelmisĂŠg szĂne-java. A szĂŠkely kĂśltĹ szerint a szĂne lehet, de a java itthon maradt. FejĂŠr âMikiâ, az oszi â66-ban Ăgy ĂźdvĂśzĂślt minket: Ărvendek, hogy ti Ăşjra a padban, ĂŠn Ăşjra a katedrĂĄn. Humoros megjegyzĂŠseit ĂĄltalĂĄban az irodalombĂłl vette.
A mĂłr megtette a kĂśtelessĂŠgĂŠt, a mĂłr mehet. Ez lett volna dr. MikĂł Imre sorsa, ha nem ismerte volna az Ăśreg halĂĄsz, Santiago mondĂĄsĂĄt: âaz ember nem arra szĂźletett, hogy legyĹzzĂŠkâ. ElsĹĂŠves fĹiskolai hallgatĂłkĂŠnt, 1957-ben egy dĂŠlutĂĄn hallottam volt osztĂĄlytĂĄrsamtĂłl, aki kĂŠsĹbben altatĂłorvos lett VĂĄsĂĄrhelyen, hogy MikĂł tanĂĄr Ăşrral kollĂŠgĂĄk lettek a Nagy kĂśnyvesbolt raktĂĄrĂĄban, ez volt a tĂzĂŠvi orosz nyelv oktatĂĄs jutalma. KĂŠsĹbb lĂĄttuk tanĂĄrunkat kĂśnyvcsomagokat cipelni a LĂĄbas-hĂĄzig ĂŠs estefelĂŠ vissza. Majd az Egyetem utcai kĂśnyvesboltban lett elĂĄrusĂtó⌠Egy kolozsvĂĄri ĂşjsĂĄgĂrĂł akkor Ărta rĂłla, dr. MikĂł ĂĄll a pult mellett ĂŠs Ăr⌠Akkor szĂźlethetett A bĂŠrcre esett fa, Az utolsĂł magyar polihisztor ĂŠs A szĂźlĹfĂśld szerelmesĂŠnek tĂśrtĂŠnete.
BĂślĂśni Farkas SĂĄndor, âa szĂŠkely, aki felfedezte a demokrĂĄciĂĄtâ⌠ĂletĂŠnek leĂrĂĄsa tĂśbb kiadĂĄst is megĂŠrt, Brassai SĂĄmuelrĹl szĂĄz tĂśrtĂŠnetet gyĹąjtĂśtt Ăśssze a TANĂR ĂR, dedikĂĄlt pĂŠldĂĄnya kĂśnyvtĂĄram fĂŠltett kincse 1971-bĹl, a legnagyobb szĂŠkely, OrbĂĄn BalĂĄzs ĂŠletĂŠnek regĂŠnye csak 2011-ben lĂĄthatott napvilĂĄgot, addig Ĺrizte a csalĂĄd az ĂŠrtĂŠkes kĂŠziratot. Ărdekes helyzet, egy szimpatikus tanĂĄr ĂŠs egy gyĹąlĂślt tantĂĄrgy egyĂźtt. Csehov, Dosztojevszkij, Gogol, Puskin, Tolsztoj vagy Csajkovszkij ismerete elĹtt nekĂźnk az orosz egyet jelentett a szovjet katonĂĄval, âa ruszkivalâ, azzal, aki elvitte a nagymama utolsĂł malacĂĄt ĂŠs vodkĂĄval ĂĄtitatva lelĹtte nagynĂŠnĂŠm fĂŠrjĂŠt. A kĂśtelezĹ anyagon kĂvĂźl, amibĹl mĂĄra mĂĄr semmi sem maradt, emlĂŠkszem arra, hogy a HĂĄborĂş ĂŠs bĂŠke megĂrĂĄsakor Tolsztoj felmĂŠrte a borogyinĂłi harcteret, ĂŠs a Nagy PĂŠter film bemutatĂłja utĂĄn megtudtuk ugyanabbĂłl a forrĂĄsbĂłl, hogy a cĂĄr nĂŠger hajĂłinasa Puskinnak volt a nagyapja.
Amikor a magyar Nobel-dĂjasok âtitkĂĄtâ kerestem ĂŠletrajzukban, egy kĂśzĂśs dolgot talĂĄltam, valamennyinek diĂĄkkorĂĄban szĂźlei biztosĂtottĂĄk a kĂsĂŠrletezĂŠs lehetĹsĂŠgĂŠt, az otthoni labor felszerelĂŠsĂŠt, ĂŠs megkerestĂŠk szĂĄmukra a legjobb iskolĂĄkat, tehĂĄt ALMAFA ĂŠs ALMA MATER⌠Igen, CsalĂĄd ĂŠs Iskola.
SzathmĂĄry JĂĄnos, KolozsvĂĄrâGyergyĂłszentmiklĂłs
Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda)2017. december 21.
BĂślĂśnben egyedi programmal prĂłbĂĄlkoznak
EbĂŠdet az iskolĂĄban
KĂŠt hete hagytĂĄk jĂłvĂĄ azt a kormĂĄnyrendeletet, melynek ĂŠrtelmĂŠben RomĂĄnia Ăśtven kĂźlĂśnbĂśzĹ tanintĂŠzmĂŠnyĂŠben a diĂĄkok szĂĄmĂĄra â prĂłba jelleggel â meleg ĂŠtel avagy ĂŠlelmiszercsomag biztosĂtĂĄsĂĄt tennĂŠk lehetĹvĂŠ a tanĂŠv vĂŠgĂŠig, fejenkĂŠnt napi 7 lej ĂŠrtĂŠkben. Az intĂŠzkedĂŠs cĂŠlja tĂśbbek kĂśzĂśtt, hogy megelĹzzĂŠk az iskolĂĄbĂłl valĂł kimaradĂĄst, segĂtsenek a nehezebb kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt ĂŠlĹ diĂĄkokon.
KovĂĄszna megyĂŠben az egyetlen tanintĂŠzmĂŠny, mely bekerĂźlt ebbe a programba, a BĂślĂśni Farkas SĂĄndor ĂltalĂĄnos Iskola. SikĂł ImrĂŠtĹl, BĂślĂśn polgĂĄrmesterĂŠtĹl ĂŠrdeklĹdve megtudtuk, mĂĄr ezt a programot megelĹzĹen ĂŠrlelĹdĂśtt az ĂśnkormĂĄnyzatnĂĄl a gondolat, hogy valahogy legalĂĄbb az ĂłvodĂĄsoknak biztosĂtani kĂŠne a napi meleg ĂŠtelt, azĂŠrt, hogy a gyermekek kĂŠsĹ dĂŠlutĂĄnig az intĂŠzmĂŠnyben maradhassanak. Sok munkĂĄba jĂĄrĂł szĂźlĹ vĂĄllĂĄrĂłl is levennĂŠnek ezzel egy gondot, hiszen nincs mindenkinek lehetĹsĂŠge elvenni dĂŠlben gyermekĂŠt az ĂłvodĂĄbĂłl, meg kell azzal bĂznia valakit.
A mostani ĂŠlelmezĂŠsi program tehĂĄt, mely a polgĂĄrmesteri hivatal segĂtsĂŠgĂŠvel ĂŠs rĂŠszvĂŠtelĂŠvel valĂłsulna meg, ĂŠppen kapĂłra jĂśtt, mert az ĂłvodĂĄsokra is kiterjed. De egyelĹre mĂŠg kĂŠrdĂŠses, hogyan fogjĂĄk kivitelezni, mert az alkalmazĂĄsi mĂłdszertan vĂĄrat magĂĄra.
BĂślĂśn kĂśzsĂŠg szintjĂŠn kĂśrĂźlbelĂźl 550 ĂłvodĂĄs, illetve IâVIII. osztĂĄlyos gyermekrĹl beszĂŠlhetĂźnk, ĂŠlelmezĂŠsĂźkre a kormĂĄnyrendelet Ăśsszesen 734 ezer lejt irĂĄnyzott elĹ. Az elĂśljĂĄrĂł gondolkodik mĂĄr a lehetsĂŠges megoldĂĄsokon, azon, hogy hol, hogyan tudnĂĄk a gyermekek az ĂŠtelt a legjobb kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt elfogyasztani. A faluban a PĂłzna panziĂł jĂśhetne szĂłba ebĂŠdeltetĂŠs helyszĂnĂŠĂźl (ez az egyetlen vendĂŠglĂĄtĂł egysĂŠg a kĂśzelben), BĂślĂśnpatakon pedig az a szociĂĄlis kĂśzpont, melyet 2011-ben adtak ĂĄt, ĂŠpp azĂŠrt, hogy a helybĂŠli roma gyermekeket szolgĂĄlja. Ugyanakkor a bĂślĂśni iskolĂĄnĂĄl Ăşgy tudjĂĄk, ha egy cĂŠg kiszĂĄllĂtanĂĄ az ĂŠtelt egyszer hasznĂĄlatos dobozokban, azt a diĂĄkok (vagy ĂłvodĂĄsok) a helyszĂnen, vagyis az ĂłvodĂĄban, az iskolĂĄban is elfogyaszthatnĂĄk.
BĂĄrhogy is lesz, tĂŠny, hogy a bĂślĂśni ĂśnkormĂĄnyzat â ErdĹvidĂŠken legalĂĄbbis â elĂśl jĂĄr a szociĂĄlis gondok enyhĂtĂŠsĂŠt cĂŠlzĂł intĂŠzkedĂŠsek terĂŠn az emlĂtett, ĂĄltaluk kezdemĂŠnyezett ĂŠlelmezĂŠsi programban valĂł rĂŠszvĂŠtelĂźkkel, Ăşjfent bizonyĂtva, hogy tĂśrĹdnek a lakossĂĄg gondjaival, ĂŠs tĂśrekednek arra, hogy a felhalmozĂłdĂł igĂŠnyeknek eleget tegyenek.
JĂł ideje, karĂśltve a KovĂĄszna Megyei VĂśrĂśskereszttel, beteg vagy egyedĂźlĂĄllĂł idĹs embereknek is meleg ebĂŠdet szĂĄllĂtanak ki â igaz, ellenĂŠrtĂŠk fejĂŠben, de akkor is nagy szolgĂĄlatot tĂŠve nekik. Az ebĂŠd szĂŠtosztĂĄsĂĄt a VĂśrĂśskereszt alkalmazottja, KisgyĂśrgy Ibolya vĂŠgzi, aki egyĂşttal â ha szĂźksĂŠges â segĂt az idĹseket ellĂĄtni, abban is, hogy gyĂłgyszereiket kivĂĄlthassĂĄk, de akĂĄr a napi lĂĄtogatĂĄs, ĂĄllapotuk ellenĹrzĂŠse, a pĂĄr hozzĂĄjuk intĂŠzett jĂł szĂł is mĂĄr sokat szĂĄmĂt. Mintegy hetven embert lĂĄtogat rendszeresen, tĂśbb mint hĂşszan igĂŠnyeltĂŠk az ebĂŠdet. BĂśjte Ferenc / SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely)