udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
308
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 301-308
NĂŠvmutatĂł:
B. KovĂĄcs AndrĂĄs
2001. mĂĄjus 1.
B. KovĂĄcs AndrĂĄs VĂŠgvidĂŠk (H-Press KĂśnyvkiadĂł, SepsiszentgyĂśrgy, 2001) cĂmĹą kĂśtetĂŠben olyan, a 19., illetve a 20. szĂĄzadban lezĂĄrult beolvadĂĄsi folyamatok utóÊletĂŠvel foglalkozik - a szĂŠkelysĂŠgbe betagolĂłdĂł romĂĄnsĂĄgrĂłl van szĂł -, melyek arra kĂŠsztetnek, hogy az asszimilĂĄciĂł kĂŠrdĂŠskĂśrĂŠt a mĂĄsik oldalrĂłl is vĂŠgiggondoljuk. Ezeket a korĂĄbbi identitĂĄsuk nyomait ĹrzĹ tĂzezreket - ortodox ĂŠs gĂśrĂśg katolikus magyarokat - az impĂŠriumvĂĄltĂĄs utĂĄn a romĂĄn hatalom megprĂłbĂĄlta a maga cĂŠljaira felhasznĂĄlni. ErĹfĂślĂŠnye, a felkĂnĂĄlt elĹnyĂśknek, ezeken tĂşl az Ăşj nemzeti Ăśntudatnak tulajdonĂthatĂłan rĂŠszleges sikereket elĂŠrt e politika. /CsĂĄkĂĄny JĂłzsef: A nyelvhatĂĄr mentĂŠn. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), mĂĄj. 1./2001. mĂĄjus 24.
Ion Iliescu ĂĄllamfĹ hĂĄromszĂŠki lĂĄtogatĂĄsa mĂĄj. 22-ĂŠn este KovĂĄsznĂĄn kezdĹdĂśtt. A volt Ceausescu-villĂĄban Zsuffa Levente, KovĂĄszna vĂĄros polgĂĄrmestere, valamint szĂŠkely ĂŠs romĂĄn nĂŠpviseletbe ĂśltĂśzĂśtt helyi fiatalok virĂĄggal, illetve kenyĂŠrrel ĂŠs sĂłval fogadtĂĄk az orszĂĄg elnĂśkĂŠt. Az Ăźnnepi vacsorĂĄra meghĂvtĂĄk Horia Grama prefektust, Demeter JĂĄnos megyei tanĂĄcselnĂśkĂśt, PuskĂĄs BĂĄlint RMDSZ-szenĂĄtort, valamint a TDRP rĂŠszĂŠrĹl Adrian Casunean-Vlad parlamenti kĂŠpviselĹt. A meghĂvottak ismertettĂŠk a rĂŠgiĂł ĂŠs a vĂĄros gondjait is. MĂĄj. 23-ĂĄn reggel a kovĂĄsznai polgĂĄrmesteri hivatalban folytatĂłdott a lĂĄtogatĂĄs. Az ĂĄllamfĹ jĂł kĂŠt ĂłrĂĄn ĂĄt hallgatta a megye kĂźlĂśnfĂŠle kĂśrei nevĂŠben felszĂłlalĂłkat, a felvetĂŠsekre fĂŠlĂłrĂĄs beszĂŠdben vĂĄlaszolt. Innen SepsiszentgyĂśrgyre lĂĄtogatott Iliescu. A prefektus bemutatta a megyĂŠt, ezt kĂśvette a jĂł kĂŠt ĂłrĂĄn ĂĄt tartĂł problĂŠmafelvetĂŠs. Gheorghe Tatu volt megyefĹnĂśk, az ASTRA mĹąvelĹdĂŠsi egyesĂźlet elnĂśke rĂĄtĂŠrt a romĂĄnsĂĄg sĂŠrelmeinek ecsetelĂŠsĂŠre. "Nem szeretnĂŠnk megtĹąrtek lenni a megyĂŠben" - mondotta. I. Solomon, az Andrei Saguna Liga elnĂśke /aki sĂŠrelmi folyamodvĂĄnyok szerkesztĂŠsĂŠvel vĂĄlt ismerttĂŠ/ felhĂĄborĂtĂłnak talĂĄlja, hogy egyes kĂśztisztviselĹi ĂĄllĂĄsok betĂśltĂŠsĂŠt magyar ĂŠs romĂĄn nyelvismerethez kĂśtik. Javaslata, hogy a vĂĄlasztĂĄsi tĂśrvĂŠnyt mĂłdosĂtsĂĄk, ĂŠs a kĂźszĂśb eltĂśrlĂŠsĂŠvel tegyĂŠk lehetĹvĂŠ a szĂŠkely megyĂŠkben is egy-egy romĂĄn kĂŠpviselĹ bejutĂĄsĂĄt a parlamentbe, nagy sikert aratott, PuskĂĄs szenĂĄtor ĂŠs Nagy GĂĄbor tanĂźgyi szakszervezeti vezetĹ is melegen tĂĄmogattĂĄk: ha ezt a jogot a szĂłrvĂĄnymagyarsĂĄg is megkapja, akkor a romĂĄn parlamentben kĂŠt romĂĄn ĂŠs kb. 35 magyar kĂŠpviselĹvel lesz tĂśbb, mint most. Demeter JĂĄnos tanĂĄcselnĂśk hangsĂşlyozta: a megye fĹ gondja a telepĂźlĂŠsfejlesztĂŠs akadozĂĄsa, az ĂŠpĂźlĹfĂŠlben lĂŠvĹ vagy eltervezett iskolĂĄk, mĹąvelĹdĂŠsi hĂĄzak, kĂłrhĂĄzak, szociĂĄlis lakĂĄsok tetĹ alĂĄ hozatala, a megye nem a kĂśzponti kĂśltsĂŠgvetĂŠshez valĂł hozzĂĄjĂĄrulĂĄsa arĂĄnyĂĄban rĂŠszesĂźl a leosztott pĂŠnzekbĹl. Felugrott Ioan Lacatusu, a N. Colan-kĂśzpont vezetĹje, hogy felhĂĄnytorgassa: a romĂĄn nyelvet szerinte ĂşgyszĂłlvĂĄn kitiltottĂĄk a nyilvĂĄnos helyekrĹl, hogy a megye cĂmere nem kĂŠszĂźlt el, mert a magyarok ragaszkodnak a rĂŠgi szĂŠkely cĂmerhez, hogy ZĂĄgonban a rĂŠgi "horthysta" talapzaton helyeztek el Ăşjabban emlĂŠktĂĄblĂĄt stb., stb. Iliescu elnĂśk kifejtette: kĂśzĂśs gondjainkat kĂśzĂśsen oldhatjuk csak meg. A kĂśzigazgatĂĄsi tĂśrvĂŠny szerint a hivatalos ĂĄllamnyelv egyĂŠrtelmĹąen a romĂĄn marad - szĂśgezte le, az anyanyelvhasznĂĄlat engedĂŠlyezĂŠsĂŠt pedig Ăşgy kell felfogni, hogy az nyitĂĄs az emberek felĂŠ. Iliescu elnĂśk vĂŠgĂźl Hargita megye felĂŠ tĂĄvozott. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: Iliescu lĂĄtogatĂĄsa HĂĄromszĂŠken. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), mĂĄj. 24./ 2001. szeptember 12.
PĂĄlinkĂĄs JĂłzsef magyar oktatĂĄsĂźgyi miniszterrel kĂŠszĂtett interjĂşt a HĂĄromszĂŠk munkatĂĄrsa. A kĂźlfĂśldi magyaroknak nyĂşjtott kedvezmĂŠnyekrĹl elmondta, hogy a hatĂĄron tĂşl mĹąkĂśdĹ iskolĂĄkhoz kĂśtik azokat a tĂĄmogatĂĄsokat, melyeket az ottani oktatĂĄsnak nyĂşjtanak: azokat a tanulĂłkat ĂŠs szĂźleiket tĂĄmogatjĂĄk, akik magyar iskolĂĄba jĂĄrnak. A tĂśrvĂŠnynek egyik szimbolikus jelentĹsĂŠge, hogy egy mĹąvelĹdĂŠs, egy nemzet ĂśsszetartozĂĄsĂĄrĂłl van szĂł benne. MegvĂĄltozott a vilĂĄg, ma a megĂşjulĂł EurĂłpĂĄban ez lesz az irĂĄny: a kulturĂĄlis ĂŠs nyelvi ĂśsszetartozĂĄs sokkal fontosabbĂĄ vĂĄlik, mint bizonyos kĂśzigazgatĂĄsi hatĂĄrok. Aki nem ĂŠrti, hogy a jĂśvĹ EurĂłpĂĄja e lelki ĂśsszetartozĂĄsokon mĂşlik, az valĂłszĂnĹąleg nincs tisztĂĄban azzal, mi tĂśrtĂŠnik ma a kontinensen. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: A jĂśvĹ EurĂłpĂĄja a mĹąvelĹdĂŠsi ĂśsszetartozĂĄsra ĂŠpĂźl. InterjĂş PĂĄlinkĂĄs JĂłzsef magyar oktatĂĄsĂźgyi miniszterrel. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), szept. 12./2002. mĂĄrcius 21.
A kormĂĄnypĂĄrt KovĂĄszna megyei szervezete elutasĂtotta annak lehetĹsĂŠgĂŠt is, hogy a magyar nyelvet fakultatĂvan oktatni lehessen a romĂĄn osztĂĄlyokban. Ez mutatja, hogy a tĂśbbsĂŠgi iskola nem attĂłl romĂĄn, hogy ott a tĂĄrgyakat romĂĄnul oktatjĂĄk, hanem attĂłl, hogy magyarmentes Ăśvezet ĂŠs intĂŠzmĂŠny, oda a kisebbsĂŠgi nyelv mĂŠg a fakultatĂv tĂĄrgy kĂŠpĂŠben sem teheti be a lĂĄbĂĄt, ĂĄllapĂtotta meg B. KovĂĄcs AndrĂĄs. Az SZDP-s tĂĄrgyalĂł fĂŠl szerint legfeljebb a szĂźlĹk lennĂŠnek jogosultak a tĂĄrgy bevezetĂŠsĂŠt javasolni. Azonban a szĂźlĹ csak foglalhat ĂĄllĂĄst, ha meghirdetnek egy ilyen tĂĄrgyat is. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: Sehogy sem kell a magyar. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), mĂĄrc. 21./ 2002. november 6.
SzĂĄsz JenĹ, SzĂŠkelyudvarhely polgĂĄrmestere a vele kĂŠszĂtett interjĂşban hangsĂşlyozta: veszedelmesen fogy a magyarsĂĄg. Az RMDSZ-t a jelenlegi szĹąk baloldali elit mintegy kisajĂĄtĂtotta magĂĄnak. A szĂŠkelysĂŠgre gondolva, ha valamit el szeretnĂŠnek ĂŠrni, SzĂĄsz JenĹ szerint annak kĂźlĂśn keretet kellene adni. Az RMDSZ mai politikai elitje gĂĄtat szab a belsĹ kibontakozĂĄsnak, nem tartotta meg a belsĹ vĂĄlasztĂĄsokat. ElsĹ lĂŠpĂŠskĂŠnt a kĂźlĂśn keret akĂĄr civil szervezĹdĂŠskĂŠnt is lĂŠtrejĂśhet, amely szĂŠkelyfĂśldi magyarsĂĄg jĂśvĹkĂŠpĂŠrĹl indĂt vitĂĄt. Ha szĂźksĂŠg lesz rĂĄ, SzĂĄsz JenĹ nem zĂĄrkĂłzik el Ăşj politikai mozgalom indĂtĂĄsĂĄtĂłl. SzĂŠkelyfĂśld lehetne egy eurorĂŠgiĂł is. TizenkĂŠt ĂŠve az RMDSZ a vĂŠlt szĂłrvĂĄnyĂŠrdekeket tartja szem elĹtt. SzĂĄsz JenĹ szerint ezentĂşl a SzĂŠkelyfĂślnek nevezett termĂŠszetes eurorĂŠgiĂłt kell elĹtĂŠrbe helyezni, mert itt kĂŠpes az erdĂŠlyi magyarsĂĄg a legnagyobb eredmĂŠnyt elĂŠrni. A magyar kĂśzĂśssĂŠg kĂźldetĂŠse, hogy kiharcolja magĂĄnak a jogot sajĂĄt dolgai intĂŠzĂŠsĂŠhez. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: A belsĹ ĂŠs kĂźlsĹ ellenzĂŠkrĹl. InterjĂş SzĂĄsz JenĹvel, SzĂŠkelyudvarhely polgĂĄrmesterĂŠvel. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), nov. 6./ 2003. januĂĄr 9.
Dec. 21-ĂŠn a lakossĂĄgi fĂłrumon MarkĂł BĂŠla az RMDSZ ,,sikersztori" tĂŠtelekĂŠnt szĂłlt arrĂłl: egy ĂŠve eltĂśrĂślte az EU a beutazĂł romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrokkal szembeni addigi vĂzumkĂŠnyszert, s kilĂĄtĂĄstalannak minĹsĂtette az ebben nem rĂŠszesĂźlĹ ukrajnai ĂŠs szerbiai, kĂĄrpĂĄtaljai ĂŠs vajdasĂĄgi magyarok helyzetĂŠt e tekintetben. Kijelentette, utĂłbbiak esetĂŠben leereszkedik hĂĄt a szerb ĂŠs ukrĂĄn hatĂĄron az Ăşj vasfĂźggĂśny. KĂłnya ĂdĂĄm vĂĄrosi tanĂĄcstag hozzĂĄszĂłlĂĄsĂĄban megjegyezte, nem ĂŠrt egyet e sarkĂtott kijelentĂŠssel, hiszen erre dolgoztĂĄk ki jogĂĄszok a kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg jogi kategĂłriĂĄjĂĄt. MarkĂł erre reagĂĄlt: a kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot egyĂŠnek szĂĄmĂĄra adott lehetĹsĂŠgnek tartja, de nem hiszi, hogy kĂśzĂśssĂŠgek szĂĄmĂĄra is megoldĂĄs lenne. De hogy miĂŠrt nem, ennek kifejtĂŠsĂŠvel adĂłs maradt. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: A kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgrĂłl. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), jan. 9./2003. januĂĄr 11.
A mĂşlt nyĂĄron hunyt el BĂĄlinth Gyula, gyĂĄszlobogĂłt tĹązĂśtt ki SepsiszentgyĂśrgy polgĂĄrmesteri hivatala ĂŠs a megyehĂĄza, a sajtĂłban eddig csupĂĄn a csalĂĄd gyĂĄszjelentĂŠse jelent meg. SzerĂŠny, visszavonult ember volt, tisztviselĹkĂŠnt ĂŠlte le ĂŠletĂŠt, kevesen tudtĂĄk, hogy autodidaktakĂŠnt maradandĂł tudomĂĄnyos dolgozatokat Ărt. A SzĂŠkelyfĂśld nĂŠpesedĂŠsi viszonyaira, helynĂŠvtĂśrtĂŠnetĂŠre vonatkozĂł kutatĂĄsaibĂłl szĂźletett tanulmĂĄnyait ĂŠs gazdasĂĄgi statisztikai elemzĂŠseit anyaorszĂĄgi ĂŠs erdĂŠlyi tĂśrtĂŠnĂŠszek mĂŠltattĂĄk, az ErdĂŠlyi MĂşzeum EgyesĂźlet 1993-as pĂĄlyĂĄzatĂĄn dicsĂŠretben rĂŠszesĂźlt. Varga E. ĂrpĂĄd ErdĂŠly etnikai ĂŠs felekezeti statisztikĂĄja cĂmĹą monumentĂĄlis mĹąve HĂĄromszĂŠkre vonatkozĂł nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄsi adatai rĂŠszben tĹle is szĂĄrmaznak. KorĂĄbban a Korunk, a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn pedig a budapesti Statisztikai Szemle adta kĂśzre dolgozatait. KorĂĄbban mĂĄr tĂĄrsszerzĹje volt KovĂĄszna megye monogrĂĄfiĂĄjĂĄnak - megjelent 1969-ben magyarul, majd 1970-ben romĂĄnul. BĂĄlinth Gyula /sz. SepsiszentgyĂśrgy, 1925. szept. 25./ tisztviselĹ, majd a rajoni statisztikai felĂźgyelĹsĂŠget, illetve az ipari osztĂĄlyt vezette. Tagja volt a MikĂł VĂŠndiĂĄk TĂĄrsasĂĄgnak, a MikĂł Imre-szoborbizottsĂĄgnak. JĂşliusban halt meg rĂĄkban. UtolsĂł ĂŠveiben is intenzĂv levĂŠltĂĄri kutatĂłmunkĂĄt folytatott, kĂźlsĹ munkatĂĄrsa volt a SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeumnak, az Ăşn. DĂŠlkeleti IntĂŠzetnek. Fiatalon hozzĂĄfogott a tĂśrtĂŠnelmi SzĂŠkelyfĂśld helysĂŠgei ĂśsszeĂrĂĄsĂĄhoz, 462 falut Ărt Ăśssze. Feldolgozta az 1857-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs adatait. A II. JĂłzsef-fĂŠle 1784-es ĂśsszeĂrĂĄs dokumentĂĄciĂłja megvan SepsiszentgyĂśrgyĂśn, a levĂŠltĂĄrban, azonban a hatĂĄrĹrsĂŠghez tartozĂł katonĂĄkat ĂŠs csalĂĄdtagjaikat kĂźlĂśn Ĺąrlapokra vezettĂŠk fel, s azokat BĂŠcsben tĂĄroljĂĄk. MĂĄrpedig a becslĂŠs szerint a katonanĂŠpessĂŠg a szĂŠkely nĂŠp 55-65 szĂĄzalĂŠkĂĄt kĂŠpezte. A kĂŠp teljessĂŠ tĂŠtelĂŠhez bĂŠcsi kutatĂĄsokra lenne szĂźksĂŠg. A mĂşlt szĂĄzadi nĂŠpesedĂŠsi viszonyokrĂłl megbĂzhatĂłbb adatokkal rendelkezik a levĂŠltĂĄr, mint az 1956-os, 1966-os vagy az 1977-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄsokrĂłl. Nem elĂŠg, hogy az Ăşjabb statisztikai adatok nagyobb rĂŠszĂŠt Bukarestben Ĺrzik, rĂĄadĂĄsul bizonyĂthatĂł, hogy a nemzetisĂŠgi-vallĂĄsi hovatartozĂĄs szĂĄmait meghamisĂtottĂĄk. BĂĄlinth Gyula az 1332-37-es pĂĄpai tizedjegyzĂŠkek alapjĂĄn felbecsĂźlte, hĂĄny lelket szĂĄmlĂĄlhatott akkor a szĂŠkelysĂŠg ĂŠs hĂĄnyat korĂĄbban: ,A tizedjegyzĂŠkek korĂĄban tehĂĄt HĂĄromszĂŠknek 13 000 lakosa lehetett. VĂŠlemĂŠnye szerint SzĂŠkelyfĂśld egĂŠsze nĂŠpessĂŠge az 1330-as ĂŠvekben 27-30 000 fĹ kĂśrĂźl lehetett. Egyes tĂśrtĂŠnĂŠszek vitĂĄba szĂĄlltak dolgozatĂĄval, mondvĂĄn, hogy ez kevĂŠs. A Bach-korszakban az ĂśsszlakossĂĄg a SzĂŠkelyfĂśldĂśn mĂĄr 407 00 fĹre rĂşgott AranyosszĂŠkkel egyĂźtt, felekezetek szerint rĂłmai katolikus 168 000, reformĂĄtus 131 000, ĂśrmĂŠny katolikus 1730, gĂśrĂśg katolikus 37 300, lutherĂĄnus 612, gĂśrĂśgkeleti 30 937, unitĂĄrius pedig 36 000 volt, 2121 mĂĄs vallĂĄsĂş." A budapesti Statisztikai Szemle 1995. oktĂłberi szĂĄma kĂśzĂślte BĂĄlinth Gyula KovĂĄszna megye nĂŠpessĂŠge a XVI. szĂĄzad kĂśzepĂŠn cĂmĹą dolgozatĂĄt. Ebben a szerzĹ az 1562-es szĂŠkely lĂĄzadĂĄs utĂĄn adĂłkivetĂŠs cĂŠljĂĄbĂłl kĂŠszĂźlt kapuĂśsszeĂrĂĄsbĂłl prĂłbĂĄlt meg kĂśvetkeztetni a lĂŠlekszĂĄmra. A tĂśrtĂŠnelmi HĂĄromszĂŠk, valamint Bardoc fiĂşszĂŠk adĂłzĂł kapuinak szĂĄma 1567-ben 2687 volt. Az emlĂtett terĂźlet Ăśsszesen 105 telepĂźlĂŠst foglalt magĂĄban. A megyĂŠben azonban mĂŠg tĂz olyan helysĂŠg van, amelyek kiestek az adĂłzĂĄs alĂłl, mivel kĂśzigazgatĂĄsilag nem a SzĂŠkhez, hanem FelsĹfehĂŠr vĂĄrmegyĂŠhez tartoztak. Minden adĂłzĂł kapu ĂĄtlagosan kĂŠt hĂĄztartĂĄst foglalt magĂĄban. Ez esetben a 2687 adĂłzĂł kapu 5374 hĂĄztartĂĄst jelent. A hiĂĄnyzĂł tĂz helysĂŠg hĂĄztartĂĄsainak a szĂĄmĂĄt becsĂźlhetjĂźk egy mĂĄs idĹszakban vĂŠgrehajtott szĂĄmbavĂŠtel eredmĂŠnyĂŠvel. Szerinte 21 496 lĂŠlekszĂĄmrĂłl lehet beszĂŠlni, a tĂz helysĂŠg tovĂĄbbi 2220-2280 fĹt jelent. A tĂĄrgyalt idĹszakban a tĂĄrgyalt terĂźleten kĂśrĂźlbelĂźl 130-150 fĹember ĂŠs nemes volt (hĂĄztartĂĄs), akik adĂłt nem fizettek, ĂŠs kĂśrĂźlbelĂźl 50-60 olyan lĂłfĹcsalĂĄd, amely 2-3 jobbĂĄggyal rendelkezett, valamint 55-60 pap, fĹtisztviselĹ szintĂŠn kimaradt az adĂłlistĂĄrĂłl. ĂsszesĂtve szĂĄmĂtĂĄsainak eredmĂŠnyeit, HĂĄromszĂŠk megye lakossĂĄga az 1567. ĂŠvben 28 400 fĹ volt. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: Aki szĂĄmba vette a SzĂŠkelyfĂśldet. BĂĄlinth Gyula 1925-2002. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), jan. 11./ 2003. januĂĄr 14.
A hetvenes ĂŠvektĹl tĂśbbezer romĂĄnt telepĂtettek be SepsiszentgyĂśrgyre. A magyar vĂĄros vegyes lakossĂĄgĂşvĂĄ vĂĄlt. PĂĄr ĂŠv leforgĂĄsa alatt nagy tĂśmegben jelentek meg itt olyanok, akik a helyi Ĺshonos nĂŠpessĂŠgnek se nyelvĂŠt, se tradĂciĂłit nem ismertĂŠk, a maguk kĂźlĂśn tĂĄrsadalmĂĄt kezdtĂŠk ĂŠpĂteni, ĂŠs ezt teszik ma is. A betelepĂźlĂŠs folytatĂłdik. Az ĂĄllampolitika ezt segĂti az elromĂĄnosĂtott karhatalmi, rendfenntartĂłi, hivatali stb. struktĂşrĂĄkkal. A vĂĄrosban vĂĄsĂĄrol telket, hĂĄzat a kikĂśltĂśzĹ brassĂłi polgĂĄr, telephelyet az ottani tĹke, ugyanĂşgy a szĂŠkely falvakban. A nemzetisĂŠgi erĂłziĂł, illetve a pĂĄrhuzamos tĂĄrsadalom kiĂŠpĂźlĂŠse tĂśrtĂŠnik. SzĂŠkelyfĂśldĂśn eddig tĂśmbszerĹąen ĂŠlt a magyarsĂĄg. B. KovĂĄcs AndrĂĄs kiemelte, el kell dĂśnteni, hogy "ragaszkodunk-e hozzĂĄ", hiszen a hatĂĄlyos kisebbsĂŠgvĂŠdelmi szabĂĄlyai tiltjĂĄk a nemzetisĂŠgi arĂĄnyok erĹszakos, esetleg kĂśzvetett eszkĂśzĂśkkel folyĂł megvĂĄltoztatĂĄsĂĄt, "avagy lemondunk rĂłla". Most "mĂŠg vĂĄlaszthatunk, mĂŠg jĂłrĂŠszt rajtunk ĂĄll, melyik Ăşton kĂvĂĄnunk vĂŠgigmenni." /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: A tĂĄrt karĂş vĂĄros. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), jan. 14./ 2003. mĂĄrcius 4.
SzĂŠkelyfĂśld rĂŠszĂŠre egy valamirevalĂł jĂśvĹkĂŠpet nem tudott kialakĂtani az RMDSZ az elmĂşlt ĂŠvtizedben. A megyĂŠkre, tĂĄjegysĂŠgekre feldarabolt nĂŠpcsoportnak ĂŠs nemzetrĂŠsznek mĂŠg egĂŠsz lakterĂźletĂŠn terjesztett sajĂĄt sajtĂłja sincs, Ăśssz-szĂŠkely politikai nyilvĂĄnossĂĄgrĂłl vagy egysĂŠges kĂśzvĂŠlemĂŠnyrĹl pedig beszĂŠlni sem lehet. Az elmĂşlt idĹszakban ĂśrĂśkĂśsen vĂŠdekezni kellett az Ăşn. romĂĄnĂźldĂśzĂŠs vĂĄdja ellen. Az ellenĹrzĂŠs-sorozatot szinte bĂŠnĂtja a helyi intĂŠzmĂŠnyek ĂŠs a vĂĄlasztott helyhatĂłsĂĄgok munkĂĄjĂĄt, "ĂĄllandĂłsĂtja azt a szĂźksĂŠgĂĄllapotot, melyben a szĂŠkelysĂŠg - idestova ĂŠs kis szĂźnetekkel - nyolc ĂŠvtizede ĂŠl. A lap munkatĂĄrsa, B. KovĂĄcs AndrĂĄs hangsĂşlyozta, hogy az ĂĄllami intĂŠzmĂŠnyek vezetĹ tisztsĂŠgeinek elosztĂĄsĂĄban ĂŠrvĂŠnyesĂteni a rĂŠszarĂĄnyossĂĄg elvĂŠt, hasonlĂłkĂŠppen jĂĄrvĂĄn el a hivatalnoki ĂĄllomĂĄny kialakĂtĂĄsĂĄban is. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: A szĂŠkelysĂŠg ,,eltĂŠrĂtĂŠse" ĂŠs ennek ellenszerei. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), mĂĄrc. 4./2003. mĂĄjus 20.
Ăjabb fegyveres testĂźlet ĂŠpĂźl ki SepsiszentgyĂśrgyĂśn, az Ăşj csendĹrkaszĂĄrnya, s nem kerĂźlt nyilvĂĄnossĂĄgra: kikbĹl is ĂĄll az Ăşj alakulat. A tisztikar 94 szĂĄzalĂŠka romĂĄn, a kĂśzcsendĹrĂśknek mĂĄr ,,csak" 81 szĂĄzalĂŠka, azaz elĹbbiek kĂśzĂźl tĂzbĹl egy, utĂłbbiak kĂśzĂźl ĂśtbĹl egy magyar. Ez a fegyveres testĂźlet a rendfenntartĂĄsnak megfelelni tulajdonkĂŠppen kĂŠptelen, mert a lakossĂĄg hĂĄromnegyedĂŠnek se nyelvĂŠt, se lelkĂŠt, se mĹąvelĹdĂŠsĂŠt, se szokĂĄsait nem ismeri. Nem ĂĄtallottĂĄk ismĂŠtelten azt ĂĄllĂtani a laktanyaavatĂłn, hogy az alkalmazotti lĂŠtszĂĄmbeli romĂĄn fĂślĂŠnyt az magyarĂĄzza, a szĂŠkelyek kĂśrĂŠben csekĂŠly lenne az ĂŠrdeklĹdĂŠs a csendĹri szakma irĂĄnt. Ki kĂŠrte fel a vĂĄllalkozĂł szĂŠkely fiatalokat, hogy jelentkezzenek csendĹrnek? /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: Nemzet-nemzetisĂŠg: Fegyver ĂŠs nyugalom. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), mĂĄj. 20./2003. augusztus 19.
SzilĂĄgyi Zsolt kĂŠpviselĹ becslĂŠse szerint a romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot is elnyert moldovĂĄn romĂĄnok szĂĄma elĂŠrheti az egymilliĂłt. De ha csupĂĄn pĂĄr szĂĄzezerrĹl lenne szĂł, azaz a Pruton tĂşli nemzetrĂŠsz kb. hĂĄromĂśtĂśdĂŠrĹl-harmadĂĄrĂłl, akkor is felmĂŠrhetjĂźk: milyen tragikus baklĂśvĂŠs, mekkora csapĂĄs rĂĄnk nĂŠzve, hogy a hatĂĄron tĂşli magyar kisebbsĂŠgek Ăźgye a belpolitikai csatĂĄrozĂĄsok eszkĂśzĂŠvĂŠ lett, Ărta B. KovĂĄcs IstvĂĄn. A moldĂĄviaiak java rĂŠsze a kedvezmĂŠnytĂśrvĂŠny juttatĂĄsainĂĄl sokkal tĂśbbet megkapott anĂŠlkĂźl, hogy bĂĄrki bĂĄrmilyen kifogĂĄst emelt volna ellene. Mi tĂśbb, egĂŠszen a minap elfogadott engedĂŠlyezĹ szabĂĄlyozĂĄsig a MoldĂĄviai KĂśztĂĄrsasĂĄg tĂśrvĂŠnyei tiltottĂĄk a mĂĄsodik ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg felvĂŠtelĂŠt, de ez sem jelentett akadĂĄlyt annak tĂśmegessĂŠ vĂĄlĂĄsĂĄban. RomĂĄnia ĂşgyszĂłlvĂĄn segĂtsĂŠgĂŠre sietett azoknak, mintegy kedvĂźkben jĂĄrva, akik a romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot is fel kĂvĂĄntĂĄk venni: az iratokat a hatĂĄr menti hivatalokban is be lehetett adni, s a kĂŠrĂŠseket kellĹ diszkrĂŠciĂłval kezelte az ĂĄllam.E folyamatot nagyban serkentette a romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgi tĂśrvĂŠny, melynek 1991-ben elfogadott korĂĄbbi vĂĄltozata, idevĂĄgĂł paragrafusa hangzik emĂgyen: ,,Azok a volt romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrok ĂŠs mĂĄsodfokig terjedĹ leszĂĄrmazottaik, akik 1989. december 22. elĹtt nekik fel nem rĂłhatĂł okokbĂłl veszĂtettĂŠk el romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgukat, vagy akaratukon kĂvĂźl vontĂĄk azt meg tĹlĂźk, kĂŠrĂŠsre visszakaphatjĂĄk a romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot. Emellett megĹrizhetik az idegen ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot, ĂŠs megĹrizhetik kĂźlfĂśldi ĂĄllandĂł lakhelyĂźket, vagy ĂĄthelyezhetik azt RomĂĄniĂĄba." Azaz vonatkozik ez mindazokra, akik 1918 ĂŠs 1940 kĂśzt romĂĄn alattvalĂłk voltak. KiemelendĹ, hogy mindezĂŠrt a kĂŠrelmezĹnek egy banit sem kell fizetnie. S most tessĂŠk felidĂŠzni, amit a vajdasĂĄgiak hasonlĂł igĂŠnyĂŠre a magyar kĂźlĂźgy egy ĂĄllamtitkĂĄra felelt: orszĂĄga nem kĂśvethet el etnikai diszkriminĂĄciĂłt kĂźlfĂśldi polgĂĄrok kĂśzt! /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: A kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgrĂłl: A kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg szomorĂş vĂgjĂĄtĂŠka. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), aug. 19./2004. februĂĄr 6.
Kellemetlen meglepetĂŠsben volt rĂŠszĂźk azoknak az erdĂŠlyieknek, akik a hĂĄrom hĂłnap letelte utĂĄn Ăştlevelet pecsĂŠteltetni utaztak a hatĂĄrra. KisĂźlt, nem mehetnek vissza magyarorszĂĄgi tartĂłzkodĂĄsi helyĂźkre, az Ăşj jogszabĂĄly ugyanis fĂŠlĂŠvenkĂŠnt csak hĂĄrom hĂłnapos vĂzummentes ott-tartĂłzkodĂĄst tesz lehetĹvĂŠ a turistĂĄnak. Aki mĂŠgis visszamegy, ha rajtakapjĂĄk, kĂŠt ĂŠvre megvonhatjĂĄk tĹle a beutazĂĄs jogĂĄt, illetve 100Â 000 forintig terjedĹ pĂŠnzbĂrsĂĄggal is sĂşjthatjĂĄk. 2003 oktĂłberĂŠben nagy vĂvmĂĄnykĂŠnt ĂźdvĂśzĂślte mindenki az egy hĂłnapos turnus hĂĄrom hĂłnapossal valĂł felvĂĄltĂĄsĂĄt, holott ,,ĂĄrukapcsolĂĄsâ esete forgott fenn, nyilvĂĄn, a feketemunka ellehetetlenĂtĂŠse volt a cĂŠl. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: BecsaptĂĄk a szĂŠkelyt! = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), febr. 6./2004. ĂĄprilis 2.
A mĂĄskor lassĂş romĂĄn parlament pĂĄr hĂŠt, sĹt, nap alatt ĂĄthajszolta gĂŠpezetĂŠn a SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs autonĂłmiatervezetĂŠt, hogy mielĹbb kĂśzhĂrrĂŠ tehesse: fantasztĂĄk elfogadhatatlan mĹąve, ĂŠs ezĂŠrt elutasĂtandĂł.     Ezzel a romĂĄn parlament mellĂŠkesen segĂŠdkezet nyĂşjtott a monopĂłliumĂĄt fĂŠltĂŠkenyen ĹrzĹ RMDSZ-nek is.  KĂŠrdĂŠs, javĂĄra vĂĄlik-e utĂłbbinak, ha ily leplezetlen mĂłdon kiĂĄllnak mellette. A SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs ĂŠs a polgĂĄri szĂśvetsĂŠg ĂŠrdeme marad, hogy a nyolcvanĂśt ĂŠv tĂśrtĂŠnetĂŠben elĹszĂśr kidolgozta, ĂŠs annak rendje ĂŠs mĂłdja szerint benyĂşjtotta a szĂŠkely autonĂłmiatervezetet. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: Kudarcos siker. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), ĂĄpr. 2./2004. jĂşnius 5.
  BeszĂŠdes szĂŠkely sorsok tĂĄrulnak elĂŠnk B. KovĂĄcs AndrĂĄs VargabetĹąs idĹk cĂmĹą szociografikus fogantatĂĄsĂş riportjainak lapjairĂłl, kĂśztĂźk a SzentivĂĄnlaborfalvĂĄn ĂŠlĹ 94 ĂŠves Nagy RĂłza nĂŠniĂŠ. /Nagy PĂĄl: Sorsok kĂśnyve. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), jĂşn. 5./2004. jĂşnius 19.
BrassĂłban az ĂrĂł-olvasĂł talĂĄlkozĂłk gyakoribbĂĄ vĂĄltak, a mĂşlt hĂłnapban Fekete Vince, LĂśvĂŠtei LĂĄzĂĄr LĂĄszlĂł ĂŠs MolnĂĄr Vilmos, jĂşn. 10-ĂŠn pedig a Mentor KiadĂł belsĹ munkatĂĄrsai jĂśttek el, KĂĄli KirĂĄly IstvĂĄn vezetĂŠsĂŠvel. A szerzĹk kĂśzĂźl eljĂśtt BogdĂĄn LĂĄszlĂł, B. KovĂĄcs AndrĂĄs, JĂĄnoshĂĄzy GyĂśrgy ĂŠs SebestyĂŠn. JĂĄnoshĂĄzy GyĂśrgy a szonettjeibĹl olvasott fel, B. KovĂĄcs AndrĂĄs riportkĂśtetĂŠnek (VargabetĹąs idĹk) indĂtĂŠkĂĄrĂłl beszĂŠlt, SebestyĂŠn MihĂĄly tĂśrtĂŠnĂŠsz szĂŠpĂrĂłkĂŠnt mutatkozott be. /(GĂĄl IstvĂĄn): A Mentor, a jĂłbarĂĄt. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 19./ 2004. jĂşlius 12.
Medgyessy PĂŠter miniszterelnĂśk TusnĂĄdfĂźrdĹn diĂĄkszeminĂĄriumon elhangzott eszmefuttatĂĄsa szerint a kisebbsĂŠgi magyarok a kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot hĂĄrom okbĂłl kĂŠrhetik. EbbĹl kettĹ, a szavazati jog gyakorlĂĄsa ĂŠs a tĂĄrsadalombiztosĂtĂĄsi jogosĂtvĂĄnyok ĂŠlvezete szerinte szĂłba sem jĂśhet, vagy aggĂĄlyos, ami pedig a harmadikat illeti, ,,az EurĂłpĂĄban valĂł akadĂĄlytalan mozgĂĄs ĂŠs az anyaorszĂĄggal valĂł kĂśnnyebb kapcsolattartĂĄsâ vĂĄgyĂĄt, nos, ezt RomĂĄnia pĂĄr ĂŠven belĂźl bekĂśvetkezĹ eurĂłpai integrĂĄciĂłja automatikusan megoldja â ĂĄllĂtotta a kormĂĄnyfĹ. Â MagyarĂĄn, Medgyessy Ăşgy gondolja, a kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg megadĂĄsĂĄra semmi szĂźksĂŠg nincs. MĂĄrpedig a magyar kisebbsĂŠgek esetĂŠben a vajdasĂĄgi SzabadkĂĄtĂłl a kĂĄrpĂĄtaljai BeregszĂĄszig ĂŠs a felvidĂŠki CsallĂłkĂśztĹl a szĂŠkelyfĂśldi GelencĂŠig vagy akĂĄr a Szeret menti ForrĂłfalvĂĄig az emberileg-nemzetileg hĂĄtrĂĄnyos helyzetrĹl van szĂł, mely egyĂŠni ĂŠs kollektĂv jogaik korlĂĄtozottsĂĄgĂĄbĂłl fakad, Ărta B. KovĂĄcs AndrĂĄs. A tĂŠrsĂŠg nemzetĂĄllami jogrendjĂŠrĹl van szĂł. Ez a rendszer hĂĄlĂłzza be a kisebbsĂŠgi magyar mindennapjait. Â A kettĹs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg pedig az anyaorszĂĄgot rĂĄadĂĄsul gyakorlatilag vĂŠdhatalmi stĂĄtussal ruhĂĄznĂĄ fel. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: Magyarok ĂĄllam nĂŠlkĂźl. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), jĂşl. 12./2004. jĂşlius 30.
A napokban   lĂŠp ĂŠletbe egy olyan jogszabĂĄly, mely a kormĂĄny helyi megbĂzottjĂĄt elkĂŠpesztĹ hatalommal ruhĂĄzza fel. A tĂśrvĂŠny ugyanazon a cĂmen ment ĂĄt zĂśkkenĹmentesen, hogy politikailag semlegesĂti a prefektusi hivatalokat, de igazi lĂŠnyegĂŠt a befolyĂĄs pĂŠldĂĄtlan koncentrĂĄciĂłja teszi.    A jogszabĂĄly szerint a prefektus nevezi ki ĂŠs meneszti a megyei igazgatĂłsĂĄgok vezetĹit, Ĺ hagyja jĂłvĂĄ azok kĂśltsĂŠgvetĂŠsĂŠt, felĂźgyeli a kormĂĄnyprogram vĂŠgrehajtĂĄsĂĄt, Ĺ a kĂśzrend fenntartĂĄsĂĄnak fĹ Ĺre (magyarĂĄn a rendĹrsĂŠg ĂŠs kapcsolt rĂŠszei neki felelĹsek), Ĺ nevezi ki a helyi rendĹrsĂŠg parancsnokait, tovĂĄbbĂĄ a prefektus az ĂĄllampolgĂĄri jogok fĹ vĂŠdnĂśke. A tĂśrvĂŠny szerint a prefektus a kormĂĄny helyi kĂŠpviselĹje, ,,kĂŠpviseli a miniszterelnĂśkĂśt ĂŠs egyenkĂŠnt valamennyi minisztertâ. Az RMDSZ nem tiltakozott a hatalmi centralizĂĄciĂł ellen. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: Az agyoncentralizĂĄlt ĂĄllam. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), jĂşl. 30./2004. szeptember 21.
 Negyven ĂŠve, 1964-ben szabadultak az ĂĄltalĂĄnos amnesztia feltĂŠtelei mellett tĂśbbek kĂśzt az Ăşn. Szoboszlay-per ĂŠletben maradt elĂtĂŠltjei is. LĹrincz KĂĄroly Vargyason lakĂł hivatĂĄsĂĄnak tekinti elĂtĂŠlttĂĄrsai emlĂŠkĂŠnek ĂĄpolĂĄsĂĄt, tĂśbbek kĂśzt KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen sikerĂźlt neki ĂŠs segĂtĹinek kopjafĂĄt ĂĄllĂtani. LĹrincz KĂĄroly ĂŠlettĂśrtĂŠnetĂŠrĹl Ărt Balogh LĂĄszlĂł MĂşltbirtokosok jĂśvĹ nĂŠlkĂźl /Pallas-AkadĂŠmia KiadĂł, CsĂkszereda, 2000/ cĂmĹą kĂśtetĂŠben. LĹrincz KĂĄrolyt 25 ĂŠvre ĂtĂŠltĂŠk, a Szoboszlay-perben Ăśsszesen tizenegy halĂĄlos ĂtĂŠlet szĂźletett, ezeket vĂŠgre is hajtottĂĄk, volt nĂŠgy ĂŠletfogytiglan, nĂŠgy huszonĂśt ĂŠves, a legkisebb bĂźntetĂŠs nĂŠgy ĂŠv volt. LĹrincz KĂĄroly megĂĄllapĂtotta, hogy a kommunizmus perĂŠt a mai napig nem folytattĂĄk le, bĂĄr ĂĄldozatainak szĂĄma szĂĄzmilliĂłnĂĄl tĂśbbre tehetĹ. RomĂĄniĂĄban az egykori gyilkosok, kĂnzĂłk jĂł rĂŠsze hĹsi cĂmet visel. A gyergyĂłszĂĄrhegyi Ferencz BĂŠla Ervin ferences atyĂĄt azĂŠrt kĂnoztĂĄk, hogy vallja azt: Szoboszlay Bukarestben ki akarta robbantani a forradalmat. Ha ezt vĂĄllalja, ĂgĂŠrtek neki nĂŠgy ĂŠvre leszĂĄllĂtott bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠst, de ugyanakkor kivĂŠgeztek volna 36â38 vĂĄdlottat, tĂśbbek kĂśzĂśtt LĹrincz KĂĄrolyt is. Ăs Ferencz atyĂĄban volt annyi erĹ, hogy nemet mondjon. MacskĂĄssi PĂĄl volt az erdĂŠlyi tartomĂĄnyi hadbĂrĂł alezredesi rangban, akinek nevĂŠhez szĂĄmtalan kegyetlen ĂtĂŠlet kapcsolĂłdik. LĹrincz KĂĄrolyt 1993 oktĂłberĂŠben, meghĂvtĂĄk Budapestre az â56-osok vilĂĄgtalĂĄlkozĂłjĂĄra, ĂŠs ott elmondta, â56-nak ErdĂŠlyben is voltak mĂĄrtĂrjai, tizenegyet vĂŠgeztek ki csak a Szoboszlay Ăźgyben. KĂŠrte, segĂtsenek emlĂŠket ĂĄllĂtani nekik. VĂŠgĂźl 1999-ben a rĂĄkoskeresztĂşri temetĹ 301-es parcellĂĄjĂĄban avattĂĄk fel az emlĂŠkmĹąvet. Az emlĂŠkmĹą egy szĂŠkely anyĂĄt ĂĄbrĂĄzol, aki felfogja elesĹ fiĂĄt, az 1956-os erdĂŠlyi mĂĄrtĂrok neveit rĂĄvĂŠstĂŠk. TorjĂĄn ĂbrahĂĄm ĂrpĂĄd plĂŠbĂĄnosnak, vĂŠrtanĂşnak ĂĄllĂtottak kopjafĂĄt, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen pedig egy kollektĂv kopjafĂĄt a kivĂŠgzettek neveivel, 24 nĂŠv szerepel rajta. A kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi temetĹben minden ĂŠv oktĂłber 23-ĂĄn megemlĂŠkeznek rĂłluk. A Szoboszlay-Ăźgyben 1957-ben voltak a letartĂłztatĂĄsok, 1958-ban hoztak ĂtĂŠlete, s a per beilleszkedett az akkori magyarsĂĄgellenes megtorlĂĄsi hullĂĄmba. A Szoboszlay-Ăźggyel azt akartĂĄk bizonyĂtani, hogy a magyarsĂĄg az orszĂĄg biztonsĂĄga ellen szervezkedik. 1958 februĂĄrjĂĄban lĂĄtogatott MarosvĂĄsĂĄrhelyre KĂĄdĂĄr JĂĄnos ĂŠs KĂĄllai Gyula, s kĂŠrtĂŠk, hogy pĂŠldĂĄs bĂźntetĂŠsben legyen rĂŠsze az â56-os szimpatizĂĄnsoknak. Meg is tettĂŠk. Kezdve az Ĺ perĂźkkel ĂŠs folytatva mĂĄsokkal, Ăgy az EMISZ-szel, melyben 72 ifjĂşt ĂtĂŠltek el. Ugyanakkor a Faliboga-Ăźgyben, melyben valĂłban fegyveres szervezkedĂŠs folyt MarosvĂĄsĂĄrhely kĂśrnyĂŠkĂŠn, mivel a vĂĄdlottak romĂĄnok voltak, sokkal kisebb bĂźntetĂŠsek szĂźlettek.  âA Szoboszlay-per anyagĂĄt TĂłfalvi ZoltĂĄn fogja feldolgozni, gyĹąjti hozzĂĄ az anyagot. LĹrincz JĂłzsef tĂźdĹvĂŠrzĂŠst kapott a bĂśrtĂśnben, a bĂśrtĂśnkĂłrhĂĄzbĂłl szabadult 1964-ben.   SzabadulĂĄsa utĂĄn elĹszĂśr nem alkalmaztĂĄk sehol. A SzekuritĂĄtĂŠ be akarta szervezni besĂşgĂłnak, de nem ĂĄllt kĂśtĂŠlnek. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: Negyven ĂŠve szabadultak. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), szept. 21./2004. szeptember 29.
Az ErdĂŠly-tĂśrtĂŠnĂŠszkĂŠnt ismerttĂŠ vĂĄlt Vincze GĂĄbor sokadik kĂśnyve lĂĄtta meg a napokban a napvilĂĄgot AsszimilĂĄciĂł vagy kivĂĄndorlĂĄs. ForrĂĄsok a moldvai magyar etnikai csoport, a csĂĄngĂłk modern kori tĂśrtĂŠnetĂŠnek tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄhoz. Szerkesztette Vincze GĂĄbor /Teleki LĂĄszlĂł AlapĂtvĂĄny, Budapest, ErdĂŠlyi MĂşzeum EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2004./ cĂmen, eddig jĂłrĂŠszt publikĂĄlatlan levĂŠltĂĄri forrĂĄsokbĂłl szĂĄrmazĂł vĂĄlogatĂĄst kĂśzĂślt a csĂĄngĂłkĂŠrdĂŠs utĂłbbi mĂĄsfĂŠl ĂŠvszĂĄzadĂĄrĂłl. Ez a dokumentumgyĹąjtemĂŠny alighanem egyik alapmĹąve lesz a csĂĄngóßgy irodalmĂĄnak. Vincze GĂĄbor figyelmeztette az olvasĂłt: nyitva maradt kĂŠrdĂŠs van elĂŠg. MĂĄig feltĂĄratlan pĂŠldĂĄul, mikĂŠnt hatott a csĂĄngĂł kĂśzĂśssĂŠgre az 1920-as ĂŠs 1945-Ăśs fĂśldosztĂĄs, mikĂŠnt a kollektivizĂĄlĂĄs, mennyire fĂŠkezte a csĂĄngĂłk beolvasztĂĄsĂĄt a magyar iskolarendszer 1947 ĂŠs 1955â57 kĂśzti fennĂĄllĂĄsa stb.  Vincze GĂĄbor szerint az orszĂĄgrĂŠsz magyar tĂĄrsadalmĂĄt mĂĄr korĂĄbban ĂŠrte olyan kĂĄrosodĂĄs, mely a modern korban megkĂśnnyĂtette asszimilĂĄciĂłjĂĄt. /B. KovĂĄcs AndrĂĄs: AsszimilĂĄciĂł vagy kivĂĄndorlĂĄs? = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), szept. 29./2004. december 7.
Kinek a kezĂŠre kerĂźl a szĂŠkelyek fĂśldje, aggasztĂł mĂŠreteket ĂśltĂśtt-e a felvĂĄsĂĄrlĂĄsi hullĂĄm, mely idegeneket telepĂt az elĂśregedĹ falukĂśzĂśssĂŠgekbe â vagy rendel inkĂĄbb fĂślĂŠjĂźk? A rĂŠgiĂł termĹfĂśldjei nagyobb rĂŠszĂŠt, erdei jĂł felĂŠt ma mĂŠg azok birtokoljĂĄk, akik a helyileg tĂśbbsĂŠgi nĂŠpcsoport tagjaikĂŠnt ĂŠlnek rajta. MĂĄra az Ĺsi szĂźlĹfĂśldĂśn maradt szĂŠkelysĂŠg kiadĂłs hĂĄnyada vĂĄroslakĂł. A szĂŠkely jĂśvĹ, a vĂĄrosokba ĂĄttelepĂźlt csoporttĂłl is fĂźgg. A Â felvĂĄsĂĄrlĂĄs fĹ ellenszere a szakszerĹą szĂŠkely gazdĂĄlkodĂĄs lehet, a megfelelĹ kĂśzĂŠleti mozgalmakba tĂśmĂśrĂźlĂŠs mellett. Â Olyan Ăşj gazdarĂŠteg van kialakulĂłban, mely modern technolĂłgiai ismeretek birtokĂĄban tĹkĂŠs kis- vagy kĂśzĂŠpĂźzemkĂŠnt kezdte mĹąkĂśdtetni gazdasĂĄgĂĄt/B. KovĂĄcs AndrĂĄs: GyarapodĂł magyarok. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), dec. 7./