udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
106
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-106
Névmutató:
Barabás Zoltán
2007. április 2.
Három Felvidékről érkezett költő, Ardamica Zorán, Balázs F. Attila és Szászi Zoltán mutatta be legújabb köteteit Nagyváradon és Nagyszalontán. A tollforgatók nem először jártak a Partiumban, a korábbi erdélyi magyar írótáboroknak ugyanis több ízben is vendégei voltak. A vendégeket Barabás Zoltán helybeli költő köszöntötte a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. /Gergely Gizella: Felvidéki magyar költők a Partiumban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./2007. október 20.
Gáspárik Attila színművész, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke internetes médianaplójában felvetette a kérdést: mi legyen azokkal a közéleti személyiségekkel, akik az elmúlt rendszerben dicsőítő cikkeket írtak a Ceausescu-házaspárról, illetve a pártról. Ezek a személyek ma is jelen vannak a közéletben anélkül, hogy valaha magyarázattal szolgáltak volna egykori írásaikért. Példaként Gáspárik bemásolta Barabás Zoltán (Tőkés László szóvivője), illetve Bodó Barna (a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke) egy-egy nyolcvanas évekbeli cikkét. A hozzászólók egy része azt kifogásolta, hogy mindkét példaként idézett személy az RMDSZ ellenzékéhez tartozik, úgy vélték, a vitaindításnak politikai okai vannak. A Szabadság kérdésére az egyik érintett, Bodó Barna elmondta: ízléstelen dolognak tartja az egészet, hiszen mindenki tudja, hogy abban az időben a sajtó nem volt szabad. Ha valakinek kiosztották a feladatot, hogy az elvtársnő születésnapjára ilyen meg ilyen cikket kell írni, akkor nem volt kibúvó, azt meg kellet írni. Bodó szerint, aki ilyen ügyeket ebben a formában boncolgat, az vagy rosszindulatú, vagy bosszúálló. Szeretné látni, mit tett volna Gáspárik Attila az ő helyében – tette hozzá a BKB elnöke. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Gáspárik a múlttal való szembenézést sürget. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2007. december 4.
Aki dicsőítő verseket írt Ceausescuhoz, és most is a közéletben tevékenykedik, álljon elő. Erre „sarkall” leleplező-sorozatában a maszol.ro Előre című „könyöklőblogja”, mely eddig Oláh Istvánt és Barabás Zoltánt „vette elő” az Előre régi számai alapján. Mindketten ma is aktív személyek. Gáspárik Attila betársult Salamon Márton László mellé. „Virtuális Múzeumra gondoltam, ahol kiállítjuk régi dolgainkat” – fogalmazott Gáspárik Attila. Egyrészt okulásul a fiatalok számára, másrészt példamutatásként, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat. Salamon Márton László szerint a legérdekesebb a nyolcvanas évek második feléből a régi pártlap, az Előre számainak vizsgálata. Közéletileg ma is aktív személyeket találtak az elnyomó kommunista rezsimet kiszolgáló írások közlői között. Az Előre blog Nicolae Ceausescu elvtárs születésnapjára, illetve hozzá írt verseket tett közzé például a Székelyudvarhelyen élő, MTI-Press–díjas Oláh Istvántól, vagy Barabás Zoltántól, ki jelenleg a királyhágómelléki református püspökség Partiumi Közlöny című lapjának főszerkesztője. Azt várják, hogy a versek írói megszólaljanak. „Nem értek egyet azzal, hogy tizennyolc éve Hajdú Győző az egyetlen mumusunk, eközben töretlen karriereket látunk” – állítja Gáspárik. Szerinte az írástudóknak jóval nagyobb a felelőssége. Dicsérő verseket írni nem volt kötelező. Az RMDSZ-en belül is vannak ma tisztségben olyanok, akik írtak dicsérő verseket: Molnos Lajos tanácsos vagy Magyari Lajos. /Gergely Edit: Mumusok és pellengérek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2007. december 7.
Traian Basescu államfővel találkozott Tőkés László EP-képviselő a héten Bukarestben. A találkozó után Salamon Márton László főszerkesztő beszélgetett a püspökkel. Basescu többször kimutatta már rokonszenvét az RMDSZ-szel szemben álló magyar politikai törekvések iránt. Minek tulajdonítja ön ezt a szimpátiát? – hangzott a kérdés. Fontos Románia elnöke számára a 35 európai parlamenti képviselő. Azelőtt semmilyen szimpátiát nem tapasztalhatott. Nem igaz, hogy a kampány alatt támogatta őt Basescu. Egyházi vezetőként kért találkozót korábban az államfőtől, akkor választ sem kapott. A sajtó szerint Tőkés László egy magyarországi intézménytől, a fideszes vezetésű esztergomi önkormányzattól kért támogatást kampánycélokra. Márpedig a törvény szerint külföldi jogi és fizikai személyeknek tilos finanszírozniuk a választási kampányt. Közismert, válaszolta Tőkés, hogy a magyar kormányzat csökkentette a határon túli egyházak támogatását. Nem választási kampányra kért támogatást, levelében említés sem tett erről. Az a levél az egyházi támogatásról szól. A levél végén Tőké László említést tett arról, hogy milyen feladatok következnek számára, mint EP- képviselőjelölt. Markó Béla úgy fogalmazott: nem tudja, kivel is kellene most tárgyalnia: Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy a Fidesszel? „Ez öncélú ironizálás volt Markó részéről. Egyértelmű: azokkal kell tárgyalni, akikkel szeptember 6-ig tárgyaltak” – válaszolt a püspök. Az ÚMSZ elkezdte közzétenni honlapján a múlt rendszert, a kommunista hatalmat dicsőítő szerzők műveit, köztük van Barabás Zoltán, a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának főszerkesztője, aki Ceausescu születésnapjára írt verset. Tőkés leszögezte, szükség van a múlt felfedésére. Azonban különbséget kell tenni: más az, ha valakiből kicsikartak valamit, más, ha önként tette. Barabás Zoltánnak kapcsolatban kijelentette, nem személyeskedne ebben az ügyben, ez partikuláris kérdés. /Salamon Márton László: „Partikuláris kérdések” Tőkéshez. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2007. december 8.
Tőkés László továbbra is a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke marad – erről döntött december 7-én a KREK közgyűlése. Barabás Zoltán, a KREK szóvivője elmondta: Tőkés fenntartja magának az egyházkerület külügyi és ökumenikus képviseletének szolgálatát. Emellett a KREK valamennyi közösségében gyakorolhatja az igehirdetés szolgálatát is. Hatáskörének egy részét Tőkés átruházta Csűry István püspök-helyettesre. A szóvivő elmondta: a 124 tagú közgyűlés két tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta a határozatot. Tőkés Lászlót legutóbb 2004-ben választották meg püspöknek, mandátuma hat évre szól. /Tőkés László megtartja püspöki tisztségét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./2008. január 9.
Egerben megjelenő új folyóiratot mutattak be Nagyváradon. „Célunk az egyetemes magyar irodalom sokszínűségét bemutatni” – jelentette ki Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, a decemberben megjelent Agria című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat főszerkesztője a lap január 8-án Nagyváradon tartott bemutatóján. A negyedévenként Egerben kiadott folyóirat első számában a magyarországiak mellett négy erdélyi szerző, Kolozsvárról Lászlóffy Csaba, a váradiak közül Barabás Zoltán, Dénes László és Lipcsei Márta közöl verseket. A bemutatón a lap főmunkatársai, Anga Mária, Serfőző Simon és Szakolczay Lajos is jelen voltak. A vendégek többször is hangsúlyozták: bár vannak olyan szerzőik, akik nem az általuk preferált nemzeti vonalhoz tartoznak, a válogatásnál az írások minősége volt a döntő szempont. /Fried Noémi Lujza: Erdélyiek az Agriában. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./2008. január 30.
„Irodalomtörténeti kánonok vannak, de az irodalomtörténészek dolga az, hogy ezeket felismerjék, nem pedig az, hogy megteremtsék. Kifejezetten kártékonynak tartom, ha irodalomtörténészek, irodalomkritikusok kánont akarnak teremteni, hiszen az legtöbbször politikai beavatkozásra történik. A nyolcvanas években Magyarországon például kialakult egyfajta kánon, amelyből kimaradtak olyan nyugati emigrációban élő jelentős írók, mint Márai Sándor vagy Cs. Szabó László” – fejtegette Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság (Anyanyelvi Konferencia) elnöke Nagyváradon, január 28-án tartott szerzői estjén. Pomogáts három erdélyi tematikájú könyvét, illetve az általa szerkesztett Cs. Szabó László-esszégyűjteményt ismertette Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatójának kérdései nyomán. Az Erdély Adyja című válogatást már bemutatták Nagyváradon, először találkozott viszont a közönség a Sokarcú erdélyiség és a Változó világban című tanulmánykötetekkel, és Cs. Szabó válogatott esszéivel, melyhez Pomogáts írt utószót. Elárulta, jelenleg egy hiánypótló erdélyi magyar irodalomtörténet megírásán dolgozik. Véleménye szerint a magyar irodalmat egyetemes egészként kell kezelni, nem lehet elválasztani a magyarországi irodalmat az erdélyitől, felvidékitől vagy délvidékitől. „Megjelent a közelmúltban olyan irodalomtörténet Magyarországon, amelyben nem szerepel Dsida Jenő” – mondta felháborodottan Pomogáts, hozzátéve, olyan erdélyi szerzők irodalomtörténeti munkáira tekint nagyrabecsüléssel, mint a Korunk folyóiratot szerkesztő Kántor Lajosé vagy a már Magyarországon élő Láng Gusztávé. /Fried Noémi Lujza: Romboló hatású irodalmi kánonok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./2008. február 1.
Új vezetővel az élén jelenik meg a Nagyváradon készülő Partiumi Közlönynek – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) hivatalos lapjának – idei első száma, miután Barabás Zoltán lemondott a főszerkesztői tisztségről. Barabás egyelőre a Tőkés László vezette egyházkerület sajtófőnöke maradt. Barabás – aki nem kevesebb mint 17 évig szerkesztette a Közlönyt – a rendszerváltás előtt az Előre újságírójaként dolgozott, és – a maszol.ro hasonló nevű blogján megjelentetett – Nicolae Ceausescu volt kommunista diktátort és feleségét dicsőítő, 1989 előtti írásairól volt ismert. Barabás Zoltánt az ÚMSZ megkérdezte, milyen összefüggés van az Előre blogon nyilvánosságra hozott művek és a lemondás között. Barabás azonban nem nyilatkozott, „és nem is fog, amíg az ÚMSZ szerkesztősége nem kér tőle bocsánatot”, mert – szavaival élve – „a lap mélységesen megbántotta emberi mivoltában”. Barabás helyét a Partiumi Közlöny élén Wágner Erika vette át, aki korábban is a lapnál dolgozott. Barabás vezeti egyébként a Partiumi Magyar Művelődési Céhet, és továbbra is a KREK Tájékoztatási Osztályának vezetője. /Lemondott Barabás Zoltán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./2008. február 11.
Kristófi János képeiből nyílt kiállítás Nagyváradon. Annak szentelte életét, hogy vászonra vigye a nagyváradi magyar élet képeit, méltatta a festőművészt Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székházában tartott kiállítás-megnyitón az idős festőművészt két fia – ifj. Kristófi János és István – köszöntötte egy Beethoven-szonatinával, majd Holló Barna képzőművész méltatta munkásságát és egyéniségét. A tárlat Tőkés László EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagyváradon nemcsak a városkép változik, hanem a közösség is pusztul. Kristófi képre menti a pusztuló valóságot. Kristófi János /sz. Monospetri, 1925. dec. 15./ 1945-ben Kárásztelken helyezkedett el mint kántortanító, majd 1954-ben festőtanári oklevelet szerzett Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán. 1955 és 85 között a nagyváradi művészeti népi iskolában festészetet tanított. 1953-tól rendszeresen állította ki vallásos tárgyú képeit. /Fried Noémi Lujza: A kétarcú város festője. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./2008. május 2.
Kis Sándor, az Academica Humana Alapítvány elnöke adta át a Wagner Nándor-díjakat a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos diákjainak, akik helyezést értek el a Holnap antológia megjelenésének századik évfordulója alkalmából kiírt plakátpályázaton. A Holnap 1908-ban jelent meg Váradon, egyik vezéralakja Ady volt. „Tíz éve írtuk ki először pályázatunkat, a változó témájú verseny nyertesei között Wagner Nándor özvegyének jóvoltából százezer forintot osztunk ki” – mondta Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh elnöke. Wagner Nándor szobrász, festő 1922-ben született Nagyváradon, 1950-ben Magyarországra, hét év múlva Svédországba települt, végül Japánban hunyt el 1997-ben. Legismertebb munkái a Filozófusok kertje /Budapest, Gellért-hegy/ és a Corpus Hungaricum /Székesfehérvár/. Szülővárosában 2005. május 1-jén leplezték le az általa tervezett József Attila-szobrot a Petőfi parkban. /Fried Noémi Lujza: Átadták a Wagner Nándor-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./2008. július 2.
A Nagyváradon ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Partiumi Írótáborban közel nyolcvan Kárpát-medencei író, költő, lapszerkesztő találkozik július 3-tól, tájékoztatott Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke. Az idei írótábort a Holnap-centenárium jegyében a Partiumi Magyar Művelődési Céhhel közösen szervezte az egyesület. Nyílt nappal kezdődik a találkozó, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában felavatják a Holnap emléktábláját, majd a Magyar Írószövetség lapja, a Magyar Napló irodalmi estjét megelőzően Faragó Laura énekes és Lászlóffy Zsolt zeneszerző lép fel. Július 4-én a Várad, 5-én pedig az Egerben megjelenő Agria folyóiratot mutatják be. Bemutatják továbbá Székelyhidi Ágoston Debreceni Napló Erdélyből című kötetét és Sipos Lajos Tamási Áron életpályája című könyvét. A táborban több neves magyarországi irodalom és művészettörténész is részt vesz: Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete lapjának, a Literaturának a főszerkesztője, Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Ködöböcz Gábor irodalomtörténész és Bertha Zoltán irodalomtörténész tart előadást a Holnap-antológia szerzőiről. /Fried Noémi Lujza: A Holnap-centenárium jegyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./2009. február 14.
Hajdú-Bihar és Bihar megyei kulturális intézetek és civil szervezetek vezetői együttműködést erősítő megállapodást kötöttek, nemzetközi kulturális, művészeti útvonal létrehozásáról szóló dokumentumot írtak alá Nagyváradon február 12-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Barabás Zoltán költő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte a részvevőket. A kulturális híd kialakításában többek között a következő intézetek, szervezetek vállalnak szerepet: a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés, a debreceni Méliusz-Központ, a nagyváradi Partiumi Magyar Művelődési Céh, a nagyváradi Pro Universitate Partium Alapítvány és a Bihar Megyei Népművészeti Központ. /Tóth Hajnal: Nemzetközi kulturális útvonalat hoznak létre. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 14./2009. április 6.
Két könyvbemutatót is tartottak április 3-án Nagyváradon. A dunaszerdahelyi magyar írónő, Nagy Erika az Illyés Gyula Református Könyvesboltba vitte Zsákutca című kötetét, mely humoros írásokat, rövidprózai alkotásokat tartalmaz. A kiadványt Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője méltatta. Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója megemlítette néhány váradi újságíró nevét, akik a kilencvenes évek elején véleményműfajban dolgoztak: Tőke Csaba, Implon Irén, Fábián Imre nyitja az illusztris névsort, de nem szabad elfeledkezni Szilágyi Aladárról és Gittai Istvánról sem, akik mai napig rendszeresen publikálnak. Nagy Erika elmondta: a Szlovákiai Magyar Írók Társasága rendszeresen szervez összejöveteleket a fiatal íróknak, s úgy érzi, a foglalkozások által nőtt az alkotókedv az ifjakban. A Magyar Autonóm Tartományról 1959-ben egy alkotói csoport tervezett könyvet megjelentetni, amelynek elkészültét Keszy-Harmath Sándor koordinálta. Az írásban huszonöt szakember vett részt, adatok ezrei révén nyújtottak képet az akkor még létező tartományról. A kötet azonban soha nem jelent meg. Mire nyomdába került volna, „kitört a botrány” – mesélte Nagy Béla, a néhai Keszy-Harmath veje, akinek most sikerült valóban kiadatnia a monográfiát, Volt egyszer egy autonómia címmel. A szerzőket meghurcolták, épphogy sikerült megúszniuk a börtönbüntetést, az összes fellelhető kéziratot elkobozta az államhatóság. Miután Keszy-Harmath 1991-ben elhunyt, leánya és annak férje, Nagy Béla találta meg a monográfia egyetlen fellelhető kéziratát. A Nagy Béla gondozásában a budapesti Szabad Tér Kiadónál megjelent dokumentumkötetet Nagyváradon mutatták be. /Nagy Orsolya: Új könyvek hétvégéje Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./2009. július 1.
Július 2-4-e között tartják meg Nagyváradon a VI. Partiumi Írótábort. Az idén különös figyelmet szentelnek a költő, író, nyelvújító Kazinczy Ferenc emlékének, születésének 250. évfordulójára alkalmából. Magyarországról és a Felvidékről is érkeznek meghívottak. Az ünnepi megnyitó július 2-án lesz a váradvelencei Góbé csárdában. Köszöntőt mond Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke, majd Kazinczy Ferenc életútjáról, munkásságáról tart előadást Bíró Ferenc irodalomtörténész és Kupán Árpád helytörténész. A Vámbéry Antológia 2009 című kiadványt Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának főtitkára mutatja be. Ezután Nemzet, anyanyelv, kultúra címmel Pomogáts Béla irodalomtörténész értekezik. Július 3-án elzarándokolnak Kazinczy szülőhelyére, Érsemjénbe. Ünnepi beszédet mond: Mezey Katalin költő, a Tokaji Írótábor kuratórumi elnöke, L. Simon László költő, a Magyar Írószövetség titkára, Székelyhidi Ágoston író, politikus és Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő. Este a nagyváradi Góbé csárdában Halász János országgyűlési képviselő, Debrecen alpolgármestere méltatja Székelyhidi Ágoston Értékek és esélyek című könyvét, majd a nagyváradi Szigligeti Társulat színművészeinek Tövisek és virágok című pódiumműsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Végezetül a pénteki irodalmi esten a budapesti Magyar Napló friss számait mutatja be Oláh János főszerkesztő. Július 4-én Széphalom és a Kazinczy-kultusz címmel Fehér József, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója tart előadást. Ezután a Várad folyóirattal ismerteti meg a közönséget Szűcs László főszerkesztő. Lipcsey Ildikó és Dukrét Géza könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Holnap nyit a Partiumi Írótábor. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./ 22/ A vasfüggöny leomlásának 20. évfordulóján adták át június 27-én, Gödöllőn a Magyar Szabadság Díjat, amit idén Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Rózsás János Gulágot megjárt író vehetett át. Rózsás János 1944-ben került ki leventeként a szovjet frontra, ahol azonnal hadifogságba esett, majd tíz év kényszermunkára és örökös száműzetésre ítélték. A málenkij robot idején jó barátságba került Alekszandr Szolzsenyicinnel, aki a Gulág szigetcsoport című művében meg is emlékezett róla. Miután visszatérhetett Magyarországra, megírta visszaemlékezéseit, ami csak a rendszerváltás után jelenhetett meg. Művei közül kiemelkedő a Gulag lexikon, ami segít e történelmileg fehér folt felszámolásában. Tempfli József nagyváradi megyés püspök az elmúlt két évtizedben papi tevékenysége mellett visszaszerzett több egykori egyházi tulajdont, többek között a püspöki palotát és több kórházat. /Magyar Szabadságért díjak. Tempfli József és Rózsás János a díjazott. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 1./2009. július 6.
A VI. Partiumi Írótábor második napján, az érsemjéni zarándokút után, július 3-án délután ismét Nagyváradon, a Góbé csárdában zajlottak az események. Elsőként Székelyhidi Ágoston író Értékek és esélyek című új könyvét mutatta be Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor egyik főszervezője. A kötet eszmetörténeti tanulmányokat tartalmaz. Szó van benne az ‘56-os forradalom híveiről és ellenzőiről, a lakiteleki mozgalomról is. Az író megrajzolta Beke György, Tőkés László, Wass Albert és mások szellemi pályáját. Székelyhidi Ágoston az írótáborban kifejtette, 1956 után újra kell értelmezni az értelmiség szerepét. Fontos szolgálni a magyar nemzet önazonosságát. Ő maga ezért sodródott bele a politikába. „Bennünket nem a szovjet hatalom kebelezett be, hanem a világpolitika áldozott oda” – fejtegette. A kirekesztő politika máig a baloldal sajátossága. Eltorzult az értékrend s az értelmiségi szerep is. Hangsúlyozta: nemzetárulás az, ha az önrendelkezés lehetséges esélyeit is korlátozzák. A kötetbemutató után a váradi Szigligeti Társulat két színművésze, F. Márton Erzsébet és Meleg Vilmos mutatta be a Tövisek és virágok című műsort. Előadásukban Kazinczy Ferenc néhány levele és verse hangzott el. Végezetül a Magyar Napló budapesti irodalmi folyóiratot mutatta be a kiadvány főszerkesztője, Oláh János. Elmondta: októberben ünnepli huszadik születésnapját a lap, amelyet Oláh János tizenhat esztendeje szerkeszt. Hangsúlyozta: fontos, hogy a magyar irodalom értékrendje visszabillenjen a természetes kerékvágásba. Az írótábor résztvevői elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben tiltakoznak az új szlovákiai nyelvtörvény ellen, amely mélyen sérti és korlátozza a felvidéki magyarság jogait. A VI. Partiumi Írótábor zárónapján, július 4-én Csűry István helyettes református püspök tartott előadást a nagy reformátorról, Kálvin Jánosról. Szűcs László, a Várad című folyóirat főszerkesztője még csak a havilap idei 3. számát tudta elhozni a táborba, majd a Törzsasztal nevű nyilvános interjúsorozatról és egyéb akciók terveiről beszélt. Dukrét Géza Lipcsey Ildikó Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében című tanulmánykötetét mutatta be, amely tavaly jelent meg Budapesten. Az ismert történész, az Erdélyi Magyarság főszerkesztője könyvében a magyar nemzetpolitikai kérdésekről szólt, történészi igénnyel és módszerrel mutatta be ennek a kérdéskörnek Erdélyhez kötődő változatait 1918-tól napjainkig. A nemzeti megmaradás esélyével és kudarcával minősítve szedte számba az eddigi utakat és tévutakat. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke saját, nemrég megjelent kötetét is (Épített örökségünk Bihar megyében) a jelenlévők figyelmébe ajánlotta. A könyvbemutatók sorát Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című dokumentumkötetének prezentálása zárta. /Tóth Hajnal: Írótábor – értékek vonzásában. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 6./2009. augusztus 20.
Századik kiállítását nyitotta meg augusztus 18-án Nagyváradon a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC). A retrospektív tárlatot a szervezet igazgatója, Barabás Zoltán nyitotta meg. Tizenhárom ismert és elismert nagyváradi képzőművész állította ki egy-két munkáját a Partiumi Keresztény Egyetem emeleti előcsarnokában. A PMMC nagyjából öt éve szervezi ezt a tárlatokat. Tőkés László európai parlamenti képviselő azt emelte ki beszédében, hogy Nagyvárad nemcsak egy évszázaddal vagy még többel ezelőtt adott számtalan kiemelkedő személyiséget a világnak, hanem mai napig. A városból egyre többen vándorolnak ki a világ különböző országaiba, és ezért kötelesek vagyunk minél inkább megbecsülni az itthon maradottakat. /Nagy Orsolya: Jubileumi tárlat a PMMC szervezésében Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./ A kiállított alkotásokat Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója mutatta be. /A századik tárlat. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 20./2009. október 29.
Elhunyt Tolnai Tibor nagyváradi festőművész /Nagyvárad, 1932. júl. 6. – Nagyvárad, 2009. okt. 28./ „Tolnai Tibor Várad és a környék ihletett festője. Képei megannyi őszinte vallomás. Mély érzések, tiszta érzelmek és felelős gondolatok, impozáns magasságokba röpített művészi konfessziók egy városról, mely tán Vitéz János és Janus Pannonius és Corvin Mátyás korában élte igazán fontos, virágos éveit, de Várad – ha voltak is kudarcai a históriában a túlerővel szembeni viaskodásaiban, ha végvárként sokat szenvedett is, előbb-utóbb mindig talpra állt. ” – mondta róla megnyitóbeszédében Aniszi Kálmán író, szerkesztő 2009. április 20-án, a festőművész kiállításának megnyitóján Budapesten, a Magyarok Házában. A hetvenhat éves akvarellművészt a váradi képzőművészet egyik doyenjének nevezte Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh elnöke, aki az elmúlt évtizedekben több kiállítást is szervezett Tolnainak. Tolnai Tibor mintegy öt évtizeden át hűséggel, hittel, szeretettel és művészettel szolgálta nemcsak az egyházat, hanem a váradi közösséget is. /Nagy Orsolya: Hetvenhat éves korában elhunyt Tolnai Tibor váradi festőművész. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./Az újság tévesen Tolnay Tibort írt.)2010. január 24.
Pomogáts: ne az ügyeskedőkről beszéljünk
Bihar megye – A Magyar irodalom Erdélyben című monográfia második kötetét mutatta be szombaton délután a Nagyváradi Lorántffy központban maga a szerző, dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész.
Az érdekfeszítő téma ellenére meglehetősen kevesen jelentek meg szombaton délután a váradi Lorántffy központban a Pro Universitate Partium és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) által szervezett eseményen, ahol Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész válaszolt Barabás Zoltán, a PMMC igazgatójának kérdéseire. A szerző elárulta, hogy két évvel ezelőtt a Pallas-Akadémia Kiadó felkérésére kezdte el írni ezt a monográfiát, amelyet eredetileg kétkötetesre terveztek, de hamar rá kellett jönnie arra, hogy oly hatalmas a feldolgozandó anyag, hogy azt nem lehet két kötetbe belesűríteni, ezért a könyv háromkötetesre bővült: az első kötet az 1918-tól 1944-ig, a második kötet az 1945-től 1968-ig terjedő időszakot tárgyalja, a harmadik kötet pedig az 1968-1989 közötti korszak erdélyi magyar irodalmát taglalja, illetve az utolsó kötetben lesz egy összefoglaló az 1989 utáni erdélyi magyar irodalmi termésről is, ami azonban nem irodalomtörténeti szempontok alapján történik, mert Pomogáts Béla idézve Szerb Antal gondolatát idézve azt vallja, hogy az élő irodalom nem képezheti az irodalomtörténet tárgyát. A második kötetről Pomogáts elmondta, hogy azért választotta 1968-at határévszámának, mert ez az év fordulópontot jelent Románia, és ezen belül a romániai magyar irodalmi életben is. Ceusescu színrelépésének első éveiben egy rövid ideig tartó enyhülés következik be a politikában. Ez volt az a korszak, amikor az erélyi magyar írók még hittek a kommunista eszmékben, ezzel szemben 1968 után az erdélyi magyar írók zöme rájön arra, hogy tévúton járt, ezért elkezdi önálló útját járni a hatalommal szemben.
Ideológiai hűség
Az 1945-1968-as korszak erdélyi magyar elméleti irásai ma már nevetségesen hatnak, mert az akkori ideológia nyelvezetét és elméleti közhelyeit használják, a költészetben és a prózában is az ideológiahű alkotások dominálnak. A ’68 előtti időszak magyar írórira még nem volt jellemző az, hogy feladták volna a marxi ideológiával kötött kompromisszumot, bár Székely János személyében olyan íróra is van példa, aki mindvégig szemben állt a kommunista hatalommal és ideológiával, noha egy időben rákényszerült arra, hogy a pártot és a kommunizmust dicsőítő verseket írjon.
Sütő András pályája kezdetén őszintén hitt a kommunista eszmékben egészen a hetvenes évek második feléig, míg Kovács György és Hajdú Győző személyében az áruló tipikus esetei öltenek emberi formát, ők ugyanis a kommunizmusnak akár saját nemzetük, nemzettársaik ellenében is mindvégig kiszolgálói voltak.
Kelet-európai elakadás
„A Kelet-Közép európai országokban a ’89-es változások azért akadtak el, mert nem tudtunk szembenézni az 1989 előtti időszakkal” – fejtegette Pomogáts. Ez szerinte azért történhetett így, mert azok, akik haszonélvező részesei, és kiszolgálói oltak a kommunista rendszernek, ’89 után demokratákká festették át magukat, a kommunizmusban szenvedők pedig el akarták felejteni azt, ami ’89 előtt történt, ezért ezekben az országokban nagyobb volt a felejtés mértéke annál, mint amennyi a lelki egészség szempontjából szükséges és kívánatos lett vona.
„Pedig szükséges lenne meglátni, mit tett tönkre az erőszak, az önzés és a hazugság, és kik voltak azok, akik mindezzel akkoriban képesek voltak szembefordulni. Róluk nem beszélünk, de annál többet beszélünk az ügyeskedőkről.
Például a Magyar Kultúra Napjához köthetően egy olyan budapesti újságírót hívtak el Nagyváradra (itt Aczél Endre magyarországi újságíróra utal Pomogáts Béla, – a szerk. megj.), aki büszkén dicsekszik azzal, hogyan szervezte be őt a kommunista Magyarország titkosszolgálata.” Pap István. Forrás: erdon.ro2010. február 9.
Elégedetlen pedagógusok
Elégedetlenséget váltott ki a pedagógusok körében az oktatási minisztérium döntése, melynek értelmében a címzetes tanárok az eddigi 100 eurós támogatás helyett idén csupán 130 lejt kapnak könyvvásárlásra. Az összeg, mint mondják, többnyire egy szótár vagy lexikon megvásárlására sem elegendő, így legtöbben kisebb értékű készségfejlesztő vagy egyéb didaktikai segédanyagok közül válogatnak a könyvesboltokban. Az oktatási tárca indoklása szerint a támogatási program 26 millió euróval terhelte meg az államkasszát az előző években, így már tavaly is gondot jelentett a pénz kifizetése. A vásárlási támogatásban csak azon pedagógusok részesülhettek, akik már az előző tanévben is tanügyi alkalmazottként tevékenykedtek.
Még szótárra sem elég a pénz
Nicoriuc Bea, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Gimnázium német–angol szakos tanára érdeklődésünkre elmondta, a minisztériumtól kapott juttatásból legfeljebb egy szótárt tudna vásárolni. „Nem találtam még olyan könyvet, ami hasznos lenne a szakmámban. Vannak kollégáim, akiknek többre futja ebből az összegből is, abban az esetben, ha olcsóbb kiadványokat, például munkafüzeteket vásárolnak” – mondta a pedagógus.
Kisgyörgy Tamás, a csíkszeredai oktatási intézmény rajztanára szerint az oktatási minisztérium gúnyt űz a tanárokból. „Ezekre az összegekre általában szakkönyveket, képzőművészettel kapcsolatos kiadványokat, albumokat szoktam vásárolni, de ez a 130 lej semmire nem elegendő. Viccelnek velünk” – kommentálta a döntést a rajztanár.
A támogatás csökkentése ellenére a pedagógusok szép számban látogatták a csíkszeredai könyvesboltokat az elmúlt időszakban – tudtuk meg az eladóktól. „Különböző könyveket vásároltak, általában karácsony előtt. Volt, aki panaszkodott az összeg csökkentésére, de akadt olyan is, aki a kevésnek is örült” – magyarázta a Krónikának a csíkszeredai Corvina Kuckó könyvesbolt egyik alkalmazottja. Amint mondta, általában szépirodalmi könyveket, különböző szakkönyveket, szótárakat és gyerekirodalmat vásároltak a pedagógusok.
Bestseller Reményik-kötetek
A szatmárnémeti könyvesboltokba még Aradról és Nagyváradról is érkeztek tanárok, hogy időben felhasználhassák könyvutalványukat. „December második felében volt a legnagyobb az érdeklődés, a legtöbben szakirodalmi, módszertani könyveket és szótárakat kerestek – mondta lapunk kérdésére Barabás Zoltán, az egyik helyi könyvesbolt tulajdonosa. Olyan könyveket is sikerült értékesítenünk, amelyből év közben kevesebb vagy egyáltalán nem fogy.”
Az üzletvezető szerint az volt az egyetlen gond, hogy a legtöbb tanár az év utolsó heteiben szeretett volna vásárolni, és hamar kifogytak a készletek. „Csak azt tudtuk ajánlani, ami a polcokon volt. Abban az időszakban már nem volt lehetőségünk komolyabb tételeket rendelni, mert a kiadók és a terjesztők év végi leltárt készítettek” – tette hozzá a partiumi könyvesbolt üzemeltetője.
Barabás olyan esetről is hallott, amikor az egyik iskola igazgatója szigorúan megszabta, melyik könyvesboltban vásároljanak az intézményben dolgozó pedagógusok. „Ez törvénytelen és etikátlan, hiszen mindenki onnan és olyan könyvet vásárol az állami támogatásból, ahol és amilyen megtetszik neki. Nálunk volt, aki csak egy részét költötte el a kiutalt pénznek, a fennmaradó összeget pedig másik könyvesboltban értékesítette” – ismertette tapasztalatait a könyvkereskedő. „Volt, aki csak egy vagy két könyvet tudott venni a kiutalt összegből, mert a drágább szótárakat vagy lexikonokat választotta. Emellett voltak olyan óvó- és tanítónők, akik több, kisebb értékű készségfejlesztő vagy egyéb didaktikai segédanyagot válogattak össze” – vázolta a vásárlói szokásokat Barabás.
Bart Márta könyvesbolti eladó szerint a legjobban a Reményik Sándor-verseskötetek fogytak, amelyek elég drágák ugyan, de a tanárok 80 lejt sem sajnáltak értük. „A támogatás jó alkalom arra, hogy a többi szaktanár is beszerezzen néhány közismert irodalmi alkotást, így a korábbinál jóval több Szabó Magda-regény is fogyott a decemberi időszakban” – véli a bolt eladója. Bart szerint a tanárok közül sokan annyi könyvet válogattak össze, amely értéke kétszeresen is meghaladta az állam által biztosított keretet.
„Mikor összeszámoltam a kiválasztott köteteket, felét vissza kellett tennünk a polcra. Volt, aki saját zsebből kipótolta, de a legtöbben szigorúan csak a kiutalt összegre szorítkoztak. Egyesek csak kevés és drágább könyvet kerestek, mások a gyengébb kiadású, olcsóbb kötetekből gyűjtöttek össze többet”– fűzte hozzá a könyvesbolti alkalmazott, aki szerint december végén és január elején a teljes készletük csaknem 20 százaléka fogyott el. A bolti eladó tapasztalatai szerint az idősebb tanárok inkább a szórakoztató irodalmat keresték, míg a fiatalabbak a szakmai útmutatók iránt érdeklődtek.
Mozgókönyvesboltok Szatmár megyében
Pataki Enikő szatmárnémeti magyar–angol szakos tanárnő a Krónikának elmondta, segítséget jelent az állami támogatás, de a 100 eurós utalványhoz képest elenyésző. „A korábbi összeg komoly segítséget jelentett, a mostani juttatásból legjobb esetben 2-3 könyvet lehet vásárolni, de van, hogy egyet sem, ha komolyabb kiadók szótárait vagy nyelvkönyveit szeretné megvenni az ember. Mindent egybevéve jókor jött, hiszen abban az időszakban vonták le a kényszerszabadság miatt a bérünket” – panaszkodott az oktató.
Szatmár megye Szilágysággal határos falvaiban zilahi könyvesboltok alkalmazottai járták az iskolákat, így kínálták a tanároknak az olvasnivalót. „Én inkább olyan könyveket vásároltam, amelyeket év közben nem találok meg, vagy saját pénzemen nem vennék meg. Mivel édesanyám is a tanügyben dolgozik, családi könyvvásárlás lett a kormány által kiutalt támogatás elköltéséből” – nyilatkozta lapunknak Sütő Zsolt, aki a Szatmár megyei Bogdándon tanít történelmet.
Információink szerint olyan Szatmár megyei könyvesboltok is voltak, amelyekben a könyvekre kiállított számlára ágyneműt és egyéb nem taneszközt is vásárolhattak a tanárok. Emellett voltak, akik irodai felszerelésekre költötték a válságbüdzsés kormánytámogatást.
Végh Balázs, Forró Gyöngyvér. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. március 14.
Könyvtári este és a türelem próbája
A Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében zajló, Könytári esték rendezvénysorozat legújabb alkalmára péntek délután került sor. Több kiadványt is bemutattak az este során.
Egri, illetve sárospataki meghívottak részvételével péntek délután ismét Könyvtári estével jelentkezett a Partiumi Magyar Művelődési Céh Nagyváradon. A vendégeket és a mintegy három tucatnyi érdeklődőből álló közönséget, illetve Tőkés László európai parlamenti képviselőt Barabás Zoltán, a kulturális szervezet vezetője köszöntötte. Köbödöcz Gábor irodalomtörténész elsőként azt a breváriumot mutatta be, mely a Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség, a Tokaji Írótábor valamint a Partiumi Magyar Művelődési Céh által tavaly szervezett zarándoklatot tetőzi be. Az irodalomtörténész elmondta, összesen 72 mű szerepel a kötetben, ezek közül néhány rövid opuszt fel is olvasott. Köbödöcz úgy véli, hogy Kazinczy Ferenc életműve az irodalmi köztudatban, de az oktatásban sincs méltó módon jelen. A nyelvújító jó példája az elhivatottságnak, hiszen életfeladatát az embert próbáló időszakok ellenére méltósággal beteljesítette. A kötet érdekessége, hogy tartalmaz néhány szerelmi művet is, melyek kevésbé ismertek Kazinczy életművéből. A kötet anyagát egyébként Fehér József és Kováts Dániel szerkesztette és válogatta.
Egy zarándoklat betetőzése
Fehér József, a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója felelevenítette hogyan született meg a Híven szeretni a jót című brevárium létrejöttének az ötlete amikor a zarándokok – élükön Tőkés László képviselő – Széphalomon jártak. Egy üveg – az egykori Kazinczy birtokon termett szőlőből készült – borral köszönte meg Tőkés Lászlónak a könyv nyomdaköltségeinek finanszírozását. Beszélt Kazinczy irodalmi jelentőségéről, fordításairól, utazásairól, illetve arról is, hogy az Erdélyi levelekben megfogalmazott kijelentés – miszerint Magyarország nem ismeri Erdélyt – mennyire aktuális kétszáz év múltán is. Az igazgató elmodta azt is, hogy végigjárva Kazinczy erdélyi utazásának útvonalát szomorúan tapasztalták, hogy Zsibón milyen állapotban található a Wesselényi mauzóleum. Tőkés László európai parlamenti képviselő is visszaemlékezett a tavalyi zarándoklatra és örömét fejezte ki, hogy az anyanyelv szakralitásának hitvallásával sikerült méltó módon megemlékezni a nyelvújítóról.
Bónusz könyvbemutató
Meleg Vilmos szavalata után az egri Köbödöcz Gábor esszéket, tanulmányokat, kritikákat és életinterjúkat tartalmazó Megtartó párbeszéd című kötetét Bertha Zoltán irodalomtörténész méltatta. A kötet a magyarság kérdéseivel, a kisebbségi léttel, a kultúra szolgálatának fontosságával, a kommunizmus bűneivel is foglalkozik, de megtalálhatóak benne József Attila, Juhász Gyula, Sütő András stb. életművével kapcsolatos elemézés is. Nagyváradi vonatkozása is van a kötetnek ugyanis Barabás Zoltán és Lipcsei Márta költők egy-egy művének elemzése is olvasható benne. A kötetet méltatásához hosszászólt Lipcsei Márta is. Az este utolsó felében a negyed évente megjelenő Agria irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat legújabb számát mutatta be Köbödöcz Gábor főszerkesztő. Bár az előzetes programban nem szerepelt, a Sárospatakról érkezett Fehér Erzsébet, több neveléstudományi kötet szerzője is bemutatta könyveit illetve beszélt a sárospataki neveléstörténetről. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a több esetben indokolatlanul hosszú beszédek valamint az előzetes programban nem szereplő bónusz könyvbemutató miatt meglehetősen elhuzódott a rendezvény, ami miatt a közönség is többször jelét adta, hogy az ő türelme is véges.
Mészáros Tímea. Forrás: erdon.ro