udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
299
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-299
Névmutató:
Csomafáy Ferenc
2001. január 4.
Jancsó Miklós színművész, a kolozsvári magyar színház művésze, a beszédtechnika egyetemi tanára íróként is ismert, ezúttal harmadik kötetét mutatták be Kolozsváron. A tizenöt színpadi jelenetet tartalmazó Tömegszereplők /Tinivár, Kolozsvár/ c. kötet bemutatója Szőcs István színikritikus volt, aki a könyv utószavát írta. A könyvet az RMDSZ és az EMKE támogatásával sikerült kiadni. /(Csomafáy Ferenc): Jancsó Miklós harmadik kötetét mutatta be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./2001. január 10.
Kolozsváron három olyan iskola van, amelyik több mint négyszáz éves múltra tekint vissza. Az egyik patinás középiskola a Brassai Sámuel Elméleti Líceum. Az iskola fiatal tanára, Kósa Mária, az igazgatói állásra kiírt versenyvizsgán a legmagasabb eredményt érte el. Kósa Mária elmondta: az iskola a reprezentatív iskolák közé tartozik, ezért joga van arra, hogy kiválogassa a tanszemélyzetet. Az I-IV.-től intenzív angol nyelvű osztályok vannak. Ez azt jelenti, hogy a XII. osztály után nyelvvizsgázhatnak. Oklevelet kapnak. Sok munkahelyen kérik a nyelvvizsgát. Beindult a matematika-informatika szak, az idéntől a közgazdasági szak. /Csomafáy Ferenc: Versenyképessé válni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2001. február 3.
Kolozsváron a Reményik Sándor Galéria kiállítás nyílt Terényi Ede műveiből és az evangélikus templomban hangversenyen mutatták be egyes zeneműveit. Terényi Ede az egyedüli zeneszerző a világon, aki megkapta a G. Enescu és Bartók Béla kitüntetést. A nemzetközi hírnévnek örvendő zeneszerző egyik leghűségesebb tolmácsolója Molnár Tünde orgonaművész, adta elő a templom orgonáján Terényi műveit. A templomban kifeszített vásznon a közönség megtekinthette Essig József filmesszéjét. Címe: Terényi Ede - szín, fény, zene. /Csomafáy Ferenc: Szépségkereső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./2001. február 9.
Tavaly okt. 24-én vehette át Dáné Tibor Budapesten a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írószövetség által közösen meghirdetett Millennium 2000-Honvédelmi Irodalmi Pályázatra beküldött alkotásáért a különdíjat. Dáné Tibornak 1997-ben nívódíjjal kitüntetett munkáját a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte. Az RMSZ közölni fogja háborús visszaemlékezéseinek különdíjban részesített második kötetét is. Ez a kötet a szerző katonai múltját tartalmazza, mindazt, amit a 25. hadosztály megélt a fronton. Dáné Tibor úgy érzi, a 25. hadosztály "megtette azt, amit egy katonának meg kell tennie." "Soha egyetlenegy irodalom nem gyalázta úgy a hadseregét, ahogy a II. világháború után gyalázták ezt a hadsereget a magyar irodalomban. Ez a hadsereg megtett mindent, ami szükséges volt ahhoz, hogy a politikai vezetésnek mozgásteret biztosítson." "Én a bajtársaimat akarom rehabilitálni, anélkül, hogy lakkoznék." - jelentette ki. A 78 éves Dáné Tibor már írja a következő köteteket is. /Csomafáy Ferenc: A katonának nincs a homlokára írva a sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2001. február 14.
A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat 75 éves. Kántor Lajos főszerkesztő megjegyezte, hogy sokan különbözőképpen ítélik meg, vitatják a Korunk múltját. Febr. 16-án tudományos tanácskozást tartanak az évforduló alkalmából. A meghívott előadók: Egyed Péter, Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kötő József, Pillich László, Széles Klára (Budapest), Vetési László és Demeter Szilárd. Emellett a folyóirat múltját idéző dokumentumkiállítás nyílik a Korunk Galériában. A kiállítást Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Kántor Lajos főszerkesztő nyitja meg. /Csomafáy Ferenc: 75 éves a Korunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2001. február 17.
Dr. Neményi Ágnes előadótanár a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékén, 1994-től a szociológia tudományok, 32 éve tanít az egyetemen. A közvélemény- kutatás rendkívül komoly dolog, ha azt megfelelő módon kezelik. Romániában kiderült, hogy különböző közvélemény-kutató intézetek vezetői különböző pártok elkötelezettjei, akik bizonyos esetekben meg is kapják az őket megillető juttatást. A közvéleménykutató-intézetek előbb-utóbb eladják magukat valamelyik pártnak. - Aki jobban tud hatni az emberekre, az annál jobban a hatalom közelébe kerülhet, vagy meg is szerezheti a hatalmat. /Csomafáy Ferenc: Ki kinek adja el magát ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2001. február 24.
Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke bemutatkozott az RMSZ olvasóinak. Élete első három évtizedét a Farkas utcában élte le. Nagyapja Tavaszi Sándor teológiai tanár-, filozófus-, közíró volt. Édesapja az Erdélyi Fiatalok nemzedékének volt a tagja. Egész életét végigkísérte Jakó Zsigmond, akinek szakmai felkészültségét köszönheti. Az egyetem elvégzése után a marosvásárhelyi Teleki Tékában lett könyvtáros, 1992-ben az akadémiai Intézet kutatója. Majdnem húsz esztendőt töltött egyetemtörténeti kutatásokkal. Első ilyen jellegű könyve 1979-ben jelent meg az erdélyiek külföldi egyetemjárásáról a középkorban. Ezt követte a doktori disszertáció, amely az erdélyiek külföldi egyetemjárásával foglalkozott a fejedelemség korában. Kolozsvárra visszaköltözve meghívták a Protestáns Teológiai Intézet tanárának, ahol jelenleg az egyetemes egyháztörténetet adja elő. Tonk Sándor kifejtette, hogy az egyetem építése nemzeti ügy. Az egyetem kérdése nemcsak oktatáspolitikai, hanem nemzetstratégiai kérdés is. - Egy ilyen nagy közösséget, mint amilyen a romániai magyarság, csak úgy lehet asszimilálni, ha felszámolják a középosztályt, valamint az értelmiséget. Amennyiben ez megtörténik, akkor az asszimiláció felgyorsulhat. Tonk hangsúlyozta: "A mi feladatunk ebben a pillanatban kihasználni minden rendelkezésünkre álló lehetőséget arra, hogy a magyar nyelvű felsőoktatást erősítsük, teremtsük meg a hátterét. Építsük az intézményeket, szem előtt tartva azt, hogy minél több fiatalnak idehaza biztosítsunk munkahelyet. Tervezzük Kolozsvárt könyvtár létesítését, amely túl azon, hogy egyetemikönyvtár-szerepet tölt be, az erdélyi magyar írásos örökség begyűjtését is vállalná. A hagyományos nagy gyűjteményeinket elidegenítették, elorozták." /Csomafáy Ferenc: Tonk Sándor számára egyetlen dolog létezik. Erdélyi magyar egyetemi oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2001. március 10.
Kolozsváron van az Evangélikus Püspökség. Van egy telekrész a közelben, melyre lehetne építeni egy modern épületet. Az építkezési engedély megvan, de az ott levő barakkszerű épület lebontására nem kaptak engedélyt a polgármesteri hivataltól. Mózes Árpád püspök kifejtette, hogy évek óta szeretnének építkezni. A jelenlegi épület nagyon elöregedett, megtörtént az alátámasztása, de még most is süllyed. Irattárukat a régi épületben a nedvesség veszélyezteti. A polgármesteri hivatal minden kicsi dologba beleköt. A semmitmondó tákolmányt nem engedik lebontani, amikor a Deák Ferenc utcában az ortodox egyház minden további nélkül két műemlék jellegű épületet lebontott. A polgármesteri hivatal évek óta akadályozza a templom renoválását. Almazöldre szeretnék festeni, a hivatal viszont papagájsárgát követel. /Csomafáy Ferenc: A megkülönböztetés ránk nehezedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 10./2001. március 28.
Kolozsvár az egyetlen város Romániában, ahol hat magyar nyelvű líceum működik. Az elmúlt években nem egy pedagógus próbálta a lehetőségeket úgy kihasználni, hogy az végül is népének hasznára legyen. Közéjük tartozik Tőkés Elek is. Az egyetem elvégzése után tanított, majd tanfelügyelő volt, 1992 decemberétől az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosaként kell újralétesítenie a református iskolahálózatot és főiskolai rendszert. Az 1996-os választások után a Vallásügyi Államtitkárságon a Kisebbségi Egyházak Főosztályának az igazgatója. Romániában mintegy tizenhat fontos magyar középiskola van, közöttük a Báthory István Gimnázium egyfajta szellemi központja az egyetem előtti oktatásnak. Több tankönyvszerző a tanárok között, másrészt az iskola mindig is az egyetem gyakorló iskolája volt. tagjait is segíteni tudják. /Csomafáy Ferenc: Felelősség önmagunkkal és a közösséggel szemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./2001. április 6.
Dr. Bartha Zoltán 1990-ben nyugdíjba vonult és megalapította a Tinivár Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. Először a Tinikoktélt adta ki, majd a Diákabrakot, három évvel ezelőtt megkezdték a Géniusz ismeretterjesztő szemle kiadását. A tízéves kiadó a könyvkiadást 1993-ban kezdte meg. A Diák Évkönyv meghozta a sikert. - Megjelent könyveik egyharmadát pályázattal adják ki. A továbbélést biztosítják az anyagilag sikerkönyvek, mint például Páll Zoltán Angol-Magyar szótára. A tíz év alatt kiadtak száz könyvet. /Csomafáy Ferenc: Köszöntjük a 10 éves Tinivárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./2001. április 28.
Kötő József 1965-ben sikeresen versenyvizsgázott a Kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkári állása betöltéséért.- Kisebbségi-művelődési stratégia megalkotásán kellett gondolkodni, emlékezett vissza erre az időszakra. A hat magyar színház színpadain fogalmazódtak meg azok a kisebbségi stratégiák, a Tavaszi Sándorék és az Erdélyi Fiatalok által kidolgozott, kisebbségi stratégiák folytatása, eszerint a színháznak feladata van a nemzeti öntudat fenntartásában. Ahhoz, hogy a nemzetiségi stratégia, a kisebbségi ideológia kiforrhasson, szükség volt a hazai drámairodalomra. Kötő József első kis kötete Fejezetek a Romániai magyar drámáról címen 1976-ban jelent meg, ebben felmérte a Trianon óta az akkori időkig a romániai magyar drámatermést. Kötőnek színháztörténészként több kötete látott napvilágot. Kötő az 1990-es évektől cselekvő részese volt a kisebbségi politikaformálásnak. Világosan látta, hogy az önszerveződés modellje az, "ami megéltethet ebben a helyzetben egy kultúrát." Tény, hogy épül a civil társadalom, több száz egyesület és alapítvány van. "Olyan országos legitimitással bíró szakszövetségeink vannak, amelyek képesek működtetni egy-egy kulturális ágazatot." Az emlékjelállítás, a szoborállítás - amit sokan fesztivizmusnak neveztek - lényegében tömegmozgósítás. Létérdekünk, hogy versenyképesek legyünk és azon belül építhessük ki a mi sajátos kulturális, oktatási struktúráinkat, hangsúlyozta Kötő József. Be kellett látni, hogy a párhuzamos gazdaság kérdése járhatatlan út. "Az anyaországgal és Bukaresttel szemben, de az anyaországgal párhuzamosan, mindig sajátos és önálló politikai vonalvezetésre van szükség." - hangsúlyozta. Nagyon kevés a hiteles román politikus. A román politikai élet számbelileg nagyobb vonulata a nacionalizmust választja. Van egy hitelesebb nemzetben és Európában gondolkodó politikusi réteg is, ám ez nem hangadó, nem a döntő hatalmat képviseli. Kötő bízik benne, hogy lassacskán vastagodni fog ez a réteg. /Csomafáy Ferenc: Gúzsba kötve táncolni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2001. május 10.
Atlantisz harangoz címmel a kolozsvári Unitárius Kollégium, a Phoenix Könyvesbolt, az Unikornis Könyv- és Lapterjesztő Kft. és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága szervezésében országos szavalóversenyt tartottak a Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban. - Az Unikornis fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli, ennek keretében rendeznek egy anyaországi szavalóversenyt, Erdélyből is küldenek résztvevőket. Most volt az Atlantisz harangoz erdélyi szakasza. Szabó Árpád unitárius püspök leszögezte: "Számunkra Erdély nem egy letűnt világ, hanem a mi életünk színtere. Ezért a harangszó ennek az élő világnak az üzenete és a szívünkbe cseng." /Csomafáy Ferenc: Atlantisz harangoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./2001. május 11.
Ápr. 21-én ünnepelték Kolozsváron az Iskola Alapítvány megalakulása ötödik évfordulóját, melyet összekötötték a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozással. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: 1995-ben székelyudvarhelyi tiltakozó gyűlésen meghirdették, hogy tiltakoznak és építeni fognak. A szórvány helyett inkább "irtásról" lehetne beszélni vagy ritkításról. Megritkították körülöttük azt a közeget, melyben éltek. Ma már Erdélyben a magyarságnak legalább a fele szórvány vagy kisebbségi helyzetben él. Kötő József, méltató szavak kíséretében az erdélyi civil társadalom nevében átnyújtotta azt a díszoklevelet Bálint-Pataki Józsefnek /Határon Túli Magyarok Hivatala/, amely arról tesz tanúságot, hogy az utolsó tíz évben az építkezésben mindig jelen volt a vártán. - Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke meghatározta a szórványstratégiát. Minden régióban és területen el kell készíteni a szórványmagyarság lokális, teljes, átfogó, gazdasági, kulturális, etnikai, nyelvi, önértékelési rehabilitációs tervét. Az oktatáshoz pénz kell. A költségeket a magyar államnak kell állnia, mert megjelent a magyar nyelv analfabetizmusa. Oktatássérült gyermeknemzedék nő fel. Ez a nemzedék gyakorlatilag nem férhet hozzá saját anyanyelvi információihoz. Egy közösség először oktatásszórvány lesz, utána bekövetkezik az etnikus szórvány. Kihalóban van az a nemzedék, amely még emlékezik valamilyen pozitív magyar élményre. Az új nemzedék nem érti, mit is jelent a mi és az ők. - Bodó Barna, a Diaszpóra Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás és oktatás problémájáról értekezett. Valamikor működtek a nagy gyárak, melyekbe ingáztak a munkások és velük utaztak az iskolások is, akik ingáztak. Mára ez megszűnt. - Ezután 19 felszólalás hangzott el, egy-egy terület képviselői referáltak helyzetükről. Vízi Imre (Theodidaktos-Kolozsvár) a tehetséggondozó bentlakás fontosságát emelte ki. Farkas Miklós (Szórványkollégium-Segesvár) egy új épület felépítéséről értekezett. Szatmári Ildikó (Bethlen Gábor Kollégium - Nagyenyed), könyvtárak létrehozását sürgette. Lakatos András (Kalotaszentkirály) szerint a tanügyi törvény politikai fércmunka. Böjte Csaba (Ferenc-rendi kolostor-Déva) elmondta, 200 gyermekkel Déván, 30 gyermekkel Szászvárosban 1995-ben létrehozták a magyar tannyelvű iskolát. A költségek 1/3-át a román állam állja! Orbán Mária (Dévai líceum) szerint meg kell szervezni a lokális stratégiát. Kun Árpád (Hunyad megyei Bácsi település lelkésze) figyelmeztetett, nagyon kevés a magyar gyermek. Ennek megfelelően kell dolgozni. Pillich László (Heltai Közalapítvány-Kolozsvár) a távképzés, távoktatás, Internet fontosságát érintette. Bauer Madarász Ilona (Óradna) a 850 lelket számláló magyar közösség küzdelmeit, eredményeit sorolta fel. 1965-ben megszüntették a I-VIII. osztályos magyar tagozatot. 37 év után megnyílt a magyar nyelvű óvoda. Sikerült felépíteni a Reményik Sándor magyar házat. Vicsai János (Szamosardó): iskolák zárnak be gyermekhiány miatt. Mezőgazdasági szakoktatást kellene létrehozni. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő: Székelyudvarhely környékén az iskolák elnéptelenednek. 400 gyermeknek szórványtábort szerveznek. Szegedi László (Kőhalom) szerint, az elszegényedés következtében a gyermekek tanulhatnak. 72 gyermeket "fogadott" a családba. Murvai László, a Tanügyi és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója jelezte: az az osztály, melyet ő irányít, a továbbiakban is partnere a szórványoktatási gondokkal küzködőknek. Ríz Ádám, a magyar Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője: Magyarországon nem volt szórványtámogatási koncepció. El kell készíteni a Kárpát-medence szórványtérképét. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója: az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyarság támogatására 3 év alatt 2 milliárd forintot közvetített. Ebből az összegből több mint 400 millió forint jut évente az erdélyi magyarságnak. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumi titkára arról a felelősségről beszélt, mely egy ilyen munkával jár. Végül Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke, valamint az RMDSZ oktatási alelnöke, Nagy F. István ismertette tevékenységüket. /Csomafáy Ferenc: Tiltakozunk és építeni fogunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2001. május 14.
Május 12-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki megnyitójában Benkő Samu kifejtette: a 142 éve alakult és 12 éve újjáéledt tudományos egyesület a mostoha körülmények közepette is él, működik. Sipos Gábor előzetesen írásban ismertetett főtitkári beszámolóját szóbeli kiegészítéssel tette teljessé: kiemelte az utóbbi időben egyre aktívabb szatmárnémeti fiókszervezet eredményeit. Megvitatták az EME választmányi gyűlésén jóváhagyott társadalomtudományi kutatóintézet szervezeti és működési szabályzatát. Az intézet rendeltetése szakembereket képezni a nemzeti önismereti tudományszakok művelésére, a múzeumi, könyv- és levéltári örökség szakszerű őrzésére. Már működő három szakosztálya: történettudományi, nyelv- és irodalomtudományi, társadalomismereti. Feladatait főállású tudományos kutatókkal és alkalmi munkatársakkal végzi. Igény mutatkozik a természettudományok és a műszaki tudományok szakosztályainak beindítására is, de ennek egyelőre anyagi korlátai vannak. Többen kifogásolták, hogy az utóbbi időben az EME-kiadványokkal olyan más kiadványok versengnek, amelyek gyenge színvonaluk mellett valamilyen erős pénzforrás támogatását élvezik. Visszatérő közgyűlési téma a tagság fiatalításának szükségessége. A gombamódra szaporodó hazai tudományos társaságokkal az EME jövőre tanácskozást kíván tartani. - Az EME szolgáljon háttér-intézményként azon tagjai számára, akiknek nincs lehetőségük, hogy egyszerű felszerelések beszerzése végett pályázatokon induljanak. A létrejövő magyar egyetem tudományos hátterét leginkább az EME biztosíthatja. A közgyűlés módosításokat fogadott el a tagsági díjak mértékével kapcsolatban: ezután az aktív tagoknak évente 100 ezer, a nyugdíjasoknak 50 ezer, a diákoknak és főiskolai hallgatóknak 15 ezer lejt kell befizetniük. 2002-ben általános tisztújítást tart az Erdélyi Múzeum-Egyesület, és a közgyűlés előkészítése céljából a szakosztályok elnökeiből és titkáraiból álló tíztagú bizottság alakult. Utána pedig következhet az alapszabályzat megújítását végrehajtó rendkívüli közgyűlés. A mostani ülésen egy évre részleges választásokat tartottak. Az új választmányi tagok a következők: 1. szakosztály - Pál-Antal Sándor; 2. szakosztály - Szilágyi Pál, Nagy-Tóth Ferenc, Kiss Szidónia; 3. szakosztály - Péter Mihály; 4. szakosztály - Szabó Árpád; 5. szakosztály - Kerekes László, Sándor László. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés: Társadalomtudományi Kutatóintézet alakul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Az EME titkársága 2000 nyarán a kolozsvári Rhédey-házba /Jókai/Napoca u. 2./ költözött. Az EME honlapja március óta használható /www.eme.ro/. Jelenlegi taglétszámuk 4351, ebből 2277 egyetemi hallgató. - A könyvtár helyhiánya nyomasztó. A jövőben az EME és a Sapientia Alapítvány közös könyvtárat létesít. Az EME rendszeres kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematika Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő, Erdélyi Tudományos Füzetek, új kiadány a Collegium Geographicum ifjúsági folyóirat és a Collegium Biologicum. /Sipos Gábor főtitkári jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2000. Évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME - a kis transzszilván akadémia - részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül. /Kis transzszilván akadémia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./ Az Erdélyi Múzeum Egyesület, mint megalakulása óta minden évben, rendes évi közgyűlése alkalmából az EME elnöke, Benkő Samu nyilatkozott. Kifejtette, hogy a jövő évben általános tisztújítás lesz. Azt szeretnék, hogy a távozó idősebb nemzedéktől fiatalabb, tetterős tagok vegyék át az EME vezetését. Módosítani kell az 199-ben elfogadott alapszabályzatot. Akkor azt hitték, hogy a magyarságtól elorzott nemzeti jellegű művelődési javak visszakerülnek az EME tulajdonába. Ez nem történt meg. A magyar múzeumok kincsei, a régi könyvek, épületek mind román állami tulajdonba mentek át. Benkő Samu úgy látta, hogy az erdélyi magyar képzőművészek időtállóbb értékeket hoztak létre, mint mondjuk az ötvenes-hatvanas években a magyar írók. Egy Nagy Imrének, egy Szevátiusznak a művei időtállóak. Jelenleg folyik a magyar néprajzi értékek utolsó darabjainak elkótyavetélése. Emellett betörnek parókiákra, plébániákra, kegyszereket, keresztelőmedencét, szárnyasoltárt stb. visznek el. Benkő elnöki megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az EME értékes könyveket, tanulmányokat tett le a magyar tudományosság asztalára. /Csomafáy Ferenc: Nem vagyunk elefántcsonttoronyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./ 2001. május 14.
Kolozsvárott tettlegesen bántalmazták Werner Péter újságírót, a Krónika erdélyi közéleti napilap vezérigazgató-főszerkesztőjét. Werner Csendes Károly vezérigazgató-helyettessel együtt máj. 11-én késő este beült vacsorázni és sörözni egy vendéglőbe. A napilap Enikő nevű titkárnője két barátnőjével és három román fiatalemberrel szintén a vendéglőben volt. A titkárnő egyik barátnőjével több ízben átült a vacsorázó főnökökhöz, majd visszatért asztaltársaságához. Az "ingázást" a három ittas román fiatalember nem nézte jó szemmel, s egyikük felszólította Werneréket, hogy tűnjenek el. A két újságíró erre elhagyta a helyiséget. A román fiatalemberek megverték Werner Pétert, Csendes Károly pedig elmenekült. Werner Péter másnap tett feljelentést a kolozsvári rendőrségen. A Krónika főszerkesztője törvényszéki orvoshoz is elment. Werner Péter hazautazott Magyarországra családjához. Az MTI-nek adott nyilatkozata szerint az atrocitásban nem játszott szerepet az, hogy magyar állampolgár. /(Csomafáy Ferenc): Bántalmazták a Krónika főszerkesztőjét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2001. május 19.
Dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Gróf Mikó Imre Kuratórium - melynek egyetlen célja és joga az EME tevékenységének a támogatása - tagjaként vett részt az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén. Leszögezte, hogy az OSZK-nak, vagy ahogyan sokan nevezik, a Magyar Nemzeti Könyvtárnak a határokon kívüli magyar könyvtárak támogatása is a feladata. Magyar könyvtárnak tudják a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárat is, minden jogi igazság ellenére. Az ottani magyar anyag támogatása alapvető feladat. A rendszerváltás előtt csereszolgálata /Vekerdi József vezetésével/ rendszeresen támogatta a határon túli magyar könyvtárakat, valamint a kutatókat és a magánkönyvtárakat is. A rendszerváltozás a határon túli magyar közösségek támogatására egy ellátó rendszer alakult, melynek komoly elemei vannak: az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Domus Hungarica az akadémia részéről, illetőleg a magyar kormány komoly pénzösszegeket különített el erre a célra. A nemzeti könyvtárnak koordinatív szerepe van. - A magyar állam a kötelespéldány-rendeletet 1997-ben módosította: a kötelező példányszámot az addigi 16-ról 6-ra csökkentették. Ez azt jelenti, teljesen esetleges, hogy a kiadók, nyomdák ezen felül adnak-e valamit a nemzeti könyvtárnak, amit a határon kívüli magyarok támogatására fordíthat. Ezen az állapoton változtatni kell. Megoldást jelent, hogy a nemzeti könyvtár, ettől az évtől az Illyés Közalapítvány stratégiai partnere, így a jövőben egységes képük lesz arról, hogy ki mit kapott. Az OSZK tanácsolja a többi szervezetnek is, hogy mielőtt ajándékot adnak a határon túli magyar könyvtáraknak, kérdezzék meg az OSZK-t, hogy mit adtak már, mert sokkal hasznosabb lesz a megajándékozottak számára, ha nem 8 példányt kapnak ugyanabból a kötetből, hanem 8 különböző kötetből egy-egy példányt. Az a törekvés, hogy Magyarország nemzeti könyvtára - XXI. századi értelemben, a Kárpát-medence nemzeti könyvtára, a kulturális nemzet könyvtára legyen. Ehhez szükséges, hogy a határon túli magyar szervezetek és könyvtárak megküldjék az ottani kiadványokat. Monoki kedvező döntésnek tartja, hogy Kolozsváron egy könyvtárat kell építeni anyaországi támogatással, ez lesz az a központi partnerkönyvtár, amely a romániai magyar vonatkozású anyagot összegyűjti és szervezetten átadja a Magyar Nemzeti Könyvtárnak cserében a neki küldendő anyagért. Akkor is meg kell csinálni az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtárat, ha adott esetben olyan politikai fordulat jöhet, hogy újra elvész az egész. Remélhető, erre nem fog sor kerülni. Az újságíró közbevetette a bosnyák példát: a szerb hadsereg felégette a bosnyákok nemzeti könyvtárát, a horvát hadsereg pedig felégette nemzeti levéltárukat. /Csomafáy Ferenc: Létrehozni egy új erdélyi magyar könyvtárat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./2001. június 1.
Kolozsváron máj, 26-án emlékeztek Balázs Ferencre, születésének 100. évfordulóján. Dr. Egyed Ákos elnök köszöntötte az összegyűlteket. Kifejtette: Azért járta Balázs Ferenc a kerek világot, hogy amit összeszedett, összegyűjtött, tapasztalt, hazajőve a gyakorlatban alkalmazza az erdélyi magyar falu felemelkedéséért, felvirágzásáért. Cseke Péter többek között arról beszélt, hogy Balázs Ferenc amerikai tartózkodása alatt is csak arról tárgyalt, mit kell tenni hazájában. Testamentumában is úgy rendelkezett, hogy az összeg, ami kiadói munkásságából befolyt, az a köz javára szolgáljon. Balázs Ferenc világkörüli utat tett, és mindenütt meglátta azt, ami otthon, Erdélyben értékesíthető. Balázs Ferenc úgy látta, hogy az általános felemelkedés egyik alappillére a falu felemelkedése, akkor meg kell látnunk: megmaradásunk egyik alapfeltétele, hogy azt a válságba került falut kiemeljük, és reménységet adjunk a napi küzdelmekbe belefáradt ember elindulásához. /Csomafáy Ferenc: Lábnyomait keressük. Balázs Ferenc emléknap (1901- 1937) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./2001. június 9.
Boros János Trianon óta Kolozsvár első szabadon választott magyar nemzetiségű alpolgármestere. Építészmérnök, 1992-től kolozsvári városi tanácsos. Kolozs megyében és Kolozsváron a 2000. évi júniusi helyhatósági választások alkalmával a legjobb eredményt az RMDSZ érte el. Ennek köszönhető tíz megyei, nyolc városi tanácsosi, az egyik kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztsége, melyet Kerekes Sándor tölt be. - Boros János kifejtette, hogy Funar polgármester sajátosan értelmezi és alkalmazza a törvényeket. Csak azokat a paragrafusokat és cikkelyeket alkalmazza, melyek neki teljes mértékben megfelelnek. Számtalan törvénysértést követett el. Méghozzá súlyosakat is. A hírhedt pilótajátékban is számottevő szerepe volt. Boros reménykedik, hogy a jelenlegi kormány az igazságszolgáltatásra is hatással tud lenni. Boros úgy látja, hogy a magyarság számára az önkormányzatiság a legfontosabb. A nemzeti megmaradás az önkormányzatokban rejlik. A felhalmozott tapasztalat átadására beindították az Önkormányzati Hírlevelet az Ügyvezető Elnökségen. Ő vezette be a jogszabályfigyelőt. - Egy város akkor életképes, ha idegen tőke áramlik be. Kolozs megye befektetési lehetőségei óriásiak. Viszont amíg a városnak ilyen polgármestere van, messze elkerülik az idegen tőkebefektetések. /Csomafáy Ferenc: Csendes, nyugodt Kolozsvárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./2001. június 11.
Székely Árpád, a kolozsvári Református Kollégium igazgatója beszélt az újraindulás nehézségeiről és a jelen problémáiról. - A Református Kollégiumot 1948-ban szüntették be államosítással. A Sincai Líceum az egykori Református Kollégium vagyonára is igényt tart. Az egyházkerület 1990-ben beindította, ahol csak tudta, régi híres kollégiumait: az első évben a kolozsvárit, utána következett Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Marosvásárhely, Udvarhely, Kézdivásárhely. Kolozsvárt az unitárius és katolikus kollégiumoknak szintén sikerült az újrakezdés, mert mind a Báthory, mind a Brassai magyar tannyelvű iskola. 1990-ben az akkori Tanügyminisztérium jóváhagyta a Református Kollégium régi épületének a visszaadását. Erről kormányrendelet született, hivatalos írás is volt, hogy megkezdhetik működésüket. Azonban egy hónap múlva mindezt visszavonták. Októberben, mikor indultak, nem volt hova menni, jó későre a 16-os iskolában kaptak 4 tantermet. Volt 8 osztályunk, és a 4 tantermet úgy kellett beosztani, délelőtt-délután legyen elég. Az eltelt tíz év alatt nem kapták vissza az elvett épületeket. Az eltelt 6 év alatt majdnem 600 diákjuk végzett. Végül is kaptak 8 tantermet. A tanfelügyelőség mindegyik ellenőrzése jó eredménnyel végződött. Ennek dacára nincs megfelelő mennyiségű termük, felszerelésük, ami a mai modern követelményeknek megfelelne. Növendékeik 80%-a nem kolozsvári. Megalakulásunk óta elsődleges cél, hogy vidékről, a szórványból, ahol nem tanulhatnak magyarul, gyűjtsék össze a tanulni vágyó gyerekeket. Székely Árpád igazgató eddig 42-szer volt Bukarestben mindenféle törvények és protokollumok ügyében. Hétvégeken a kolozsvári diákjaiknak is szerveznek kulturális tevékenységeket. A bentlakásukban jól felszerelt könyvtár van. A végzett diákok közül jelenleg 185 egyetemista, és több mint 185 már végezte az egyetemet: 42 lelkész, 46 tanár, köztük három egyetemi adjunktus, majdnem 20 egészségügyi dolgozó, akik a posztliceális diakóniai képzést végezték. Végzettjeik 75-76 %-a egyetemet végzett vagy végez. /Csomafáy Ferenc: Itt kell megállnod a helyed! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./2001. augusztus 7.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, volt kisebbségügyi miniszter sajtóértekezletén elmondta, hogy nemrég megalakult az a 7 tagú bizottság, amely az RMDSZ módosító javaslatait dolgozza ki. A testület tagjai valamennyien jogászok. A bizottság elsősorban az alkotmány első fejezetében talált módosítani valót. Ezen kívül a jogi keretnek a magántulajdon szavatolására, a nép ügyvédjének működésére, az államhatalmak elkülönítésére, és egyebekre vonatkozó pontjait javasolják módosításra. Eckstein-Kov felháborodottan tette szóvá, hogy polgármesteri hivatal gyakorlatilag nem biztosított székhelyet a 8 szenátornak és képviselőnek, akik irodákat igényeltek. Az értekezleten sajnálatos incidens is történt: egy magyarul feltett kérdésre az egyik román újságíró felháborodottan tiltakozott a magyar szó elhangzása ellen - annak ellenére, hogy ilyen esetben a szenátor mindig lefordítja románra a kapott kérdést. A háborgó a többiekkel szembeni tiszteletlenségnek nevezte, hogy nem az állam nyelvén intéztek kérdést a szenátor úrhoz. /(Csomafáy Ferenc): Az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./