udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
130
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-130
Névmutató:
Fekete Károly
2013. június 10.
MDSZ megyei küldöttgyűlés Aradon
Régi, új elnök: Bognár Levente
Szombaton 10 órától az aradi Kultúrpalota nagytermében szervezték meg az RMDSZ Arad megyei szervezetének a küldöttgyűlését, amelyiket Faragó Péter választmányi elnök köszöntője nyitott meg.
A kvórum ellenőrzését követően szabályosnak találta a fórumot, amelyiknek a levezetését egyhangú szavazással a jómaga, Hadnagy Dénes és Ménesi Melinda összeállítású Állandó Tanács-tagokra bízták.
Elnöki beszámoló
Miután Faragó Péter ismertette a napirend 13 pontját, felkérte Bognár Levente leköszönő elnököt beszámolójának a megtartására. Ebben hallgatóságát végigvezette az elmúlt két év legfontosabb eseményein. A tavaly nyári helyhatósági választások eredményeinek az értékelése során elmondta: az 5 polgármesteri, illetve 4 alpolgármesteri tisztség elnyerésével elégedettek lehetnek, csakhogy nagyon hiányzik az elveszített megyei tanácsosi harmadik hely. Ha az meglenne, a fórumban a mérleg nyelvét képezhetnék, sokkal eredményesebben dolgozhatnának. Még ennél is nagyobb baj, hogy a tavaly téli parlamenti választásokon nem tudták megtartani az Arad megyei RMDSZ-es képviselői mandátumot, amit a szavazatszámlálás kiszámíthatatlansága ezúttal Temes megyének juttatott, noha ott az Arad megyei 8300 szavazattal szemben, alig 6000-et tudtak begyűjteni. A sikertelenségből tanulva, olyan stratégiát kell kidolgozni, hogy még egyszer a szervezet ne jusson a jelenlegihez hasonló helyzetbe, amikor a képviselői mandátummal járó anyagi háttér hiányában, át kellett alakítani az ügyvezetést, ráadásul a székház fenntartását is csak a megyei RMDSZ-es tisztségviselők, illetve gazdálkodók támogatásával sikerül biztosítani, amiért ezúton is köszönetet mondott. Év eleje óta a megyei tagszervezetekben megtartották a tisztújításokat, de 8 területi szervezet folyamatos odafigyelést igényel. A csíkszeredai kongresszuson a megyét 18 tagú küldöttség képviselte. Az országos fórum munkáját dióhéjban összegezve, a szórványvédelmet, a gazdaságélénkítő intézkedéseket, illetve annak az egymillió aláírásnak a begyűjtését említette, amivel az Európai Parlamentben kezdeményezni lehet az őshonos nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvénynek a kidolgozását. A romániai magyarság előtt álló legfontosabb feladatoknak az év végén esedékes fejlesztési régióknak a számunkra kedvező változatban történő kivitelezését, illetve a jövőre esedékes EP-választásokon való sikeres szereplést nevezte meg. Noha az RMDSZ-nek a régiók átszervezésére vonatkozó javaslatait a kormány eddig elutasította, szerencse, hogy két magyar államtitkár, köztük egyik éppen az aradi Király András a tisztségét megőrizhette. Helyi szinten fontosnak tartja a Megbékélési Park különleges státusának az elnyerését, ami megakadályozhatja a március 15-eihez hasonló, ellenséges megnyilvánulásokat. Az anyanyelvű oktatás terén továbbra is kiemelt támogatás illeti meg a Csiky Gergely Főgimnáziumot, noha az oly régóta várt megyei oktatási stratégia még mindig nem készült el.
Régiós elképzelések
A napirend következő pontjaként megjelölt, a választmányi elnök beszámolójában, Faragó Péter ismertette a megyei választmány hatáskörét, a programjában megjelölt prioritásokat, mint az anyanyelvű oktatás jelenlegi intézményeinek a megtartását, a bővítését szolgáló elképzeléseket, a szakbizottságokban zajló munkát. A megyei önkormányzati konferencia elnöke, Almási Vince a beszámolójában ismertette a minden megyei választott tisztségviselőt magában foglaló fórum, illetve a polgármestereket, az alpolgármestereket, valamint az aradi, illetve a megyei tanácsosokat tömörítő önkormányzati tanács hatáskörét, munkáját. A továbbiakban a fejlesztési régiók ügyében Temesváron, Liviu Dragnea miniszter által összehívott találkozó tapasztalatait ismertette, amelyekből világosan kitűnik a kormány szándéka, hogy Arad megyét a Temesvár központú, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyékkel együtt alkotott régióhoz kívánja csatolni. Jó hírnek számít, hogy a községeket nem kívánják felszámolni.
Oktatási stratégia szükséges
A továbbiakban Király András oktatási államtitkár beszélt a munkájáról, miszerint az országban élő 18 nemzeti kisebbség oktatásáért felel, ami nagyjából 230 ezer diákot feltételez az óvodától az egyetemig. 16 nemzetiség nyelvén folyik valamilyen szintű oktatás, de a mienkhez fogható, teljes szintű oktatást csak a németek, a szlovákok, valamint az ukránok szerveznek. Magyarul hozzávetőleg 166 ezer fiatal tanul, közülük 4000 nem magyar iskolába jár, de tanulja a magyar nyelvet. Az oktatási forma biztonságának a szemszögéből leépülő, veszélyeztetett, illetve gond nélküli kategóriákba sorolhatók az oktatási intézmények. Példának okáért, Krassó-Szörény, Szeben és Temes megyékben leépülő, míg Arad megyében veszélyeztetett helyzetben van az anyanyelvű oktatás. Az államtitkár szerint, a magyar szavazótábor is az oktatási intézmények köré csoportosul, hiszen ha példának okáért, Arad megyében beszorozzuk a 2100-2200 magyarul tanuló diák számát 2-3 hozzátartozóval, nagyjából kijön a parlamenti választásokon begyűlt szavazatoknak a száma. Arad megyében az anyanyelvű oktatás tekintetében fehér foltoknak számít a Maros-völgye, illetve a keleti kisvárosok. Nagy szükség van az egész Erdélyt átfogó, megyénként részletesen kidolgozott oktatási stratégiára, mert a tanügyi törvény parókiákon vagy vasárnapi iskola formájában zajló anyanyelvű oktatásra is lehetőséget nyújt. A Csiky Gergely Főgimnázium hosszú távú működése csak az egész megyében megszervezett utánpótlás-neveléssel biztosítható. Hogy kinek kellene elkészítenie a több mint két évtizede várt oktatási stratégiát, az államtitkár nem nevezte meg.
Beszámolók vitája
Folytatásként az Etikai és Fegyelmi Bizottság rövid beszámolóját Bátkai Sándor, míg a Szabályzat felügyelő, valamint a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ugyancsak nyúlfarknyi beszámolóit Faragó Péter ismertette.
A beszámolók vitája során Sipos György megyei tanácsos elgondolkodtatónak ítélte, amiért a 234 küldött közül csak 175 volt jelen. Hozzászólása végén megköszönte az RMDSZ polgármestereinek, a zimándújfalui alpolgármesternek, valamint a majláthfalvi gazdáknak, amiért támogatásukkal biztosítják a központi székház működését. Király András államtitkár hozzászólásában irányadónak nevezete az RMDSZ XI. kongresszusát, amelyik az építkezést az önkormányzatokra vagy a szervezetekre alapozná. Maga úgy érzi, ez csakis a szervezetekre történő építkezéssel lehet hatékony. Papp Attila nagyiratosi polgármester köszönetet mondott az RMDSZ-nek, illetve megyei tanácsosainak, amiért hosszú kihagyás után községe is hathatós támogatást kapott infrastruktúra fejlesztésére. Javasolta, hogy az RMDSZ támogassa, amennyivel tudja az olyan települések magyar rendezvényeit is, ahol nincs megfelelő képviselet. Erdélyi István hozzászólásában ravasznak nevezte az 1923-ban elfogadott alkotmányt, amiből kihagyták az 1918. december 1-jén megfogalmazott, az autonómiára vonatkozó tételeket. Most az erdélyi magyarság két tűz közé szorult, ezért soha nem volt akkora szükség az összefogásra, mint jelenleg. Kocsik József AMMGE-elnök kifejtette: Cziszter Kálmán, Király András és Horváth Levente, illetve az RMDSZ Arad megyei szervezete sokat segített a gazdatömörülésnek. Az országos szervezet is mindent megígért, a támogatás viszont még várat magára. Bölöni György megyei tanácsos elmondta: többen hangoztatták, hogy a két választás után két nyugodt év lesz az építkezésre. Ha viszont a helyhatósági választáson elért döntetlent, továbbá a parlamenti megmérettetésen elszenvedett vereséget, az EP választások, illetve az elnökválasztás vereségei is követik, kevés esély marad a valós építkezésre, ezért az összes tartalékot mozgósítani kell. Horváth Levente kormányzati tisztségviselő hozzászólásában hiányolta a kihelyezett intézmények magyar vezetőit. Véleménye szerint, a szervezet három pillérre építkezve dolgozhat a leghatékonyabban: működőképes gazdasági és mezőgazdasági stratégia; a vállalkozók bevonása, illetve hatékonyabb ifjúsági stratégia támogatásával. Mindehhez a központi székházat magyar házként kell működtetni, ahova minden magyar hazamehessen. Zámbori Magdolna az erdélyi, benne az Arad megyei magyarság sorsdöntő gondjainak a megoldásában a társadalom legkisebb sejtjére, a családra történő építkezést javasolta. A hozzászólások végén Király András az érintettség okán, Bognár Levente elnöki minőségben válaszolt az elhangzottakra.
Választások
A további napirendi pontok, az RMDSZ Arad megyei szervezete elnökének, illetve a Megyei Választmány olyan tagjainak a megválasztása, akik nem alanyi jogon jutnak a fórumba Faragó Péter ismertetője szerint, a választás a május 16-án megtartott Állandó Tanácson készült jegyzőkönyv alapján történik. Eszerint három ívet osztottak ki a résztvevőknek: az elsőn a megyei elnöki tisztségért induló Bognár Leventére vagy ellene, másodikon az elhangzott jelölések közül 10 aradi, míg a harmadikon ugyancsak 10 vidéki jelöltet lehetett a szavazatok alapján megválasztani. A 3 urnában egybegyűlt voksok megszámlálása alatt megtartották Faragó Péter közreműködésével az alapszabályzat-módosítási javaslatok, míg Hadnagy Dénes közreműködésével a programmódosító javaslatok vitáját. Ugyancsak javaslatok alapján, betöltötték a felügyeleti szervekben megüresedett helyeket. Az eredményhirdetéskor megtudhattuk, hogy az elnökválasztás során Bognár Levente egyedüli indulókánt 150 igen, 25 nem, illetve 2 tartózkodás mellett újabb két évre nyert megyei elnöki mandátumot. A 10 aradi választmányi tag Hadnagy Dénes, Szabó Mihály, Tóth Csaba, Albert László, Kocsik József, Erdélyi István, Pintér Mária, Tóth Piroska, Derzsi Csaba és Fekete Károly. A vidékiek közül Almási Gábor, Bányai Mónika, Andó László, Péter Dalma, Kocsik Imre, Ménesi Melinda, Kádár Vilmos, Rédi Csaba, Tóth Mihály és Salamon Ferenc nyert választmányi tagságot. A megyei választmány 62 tagú névsora a június 27-én sorra kerülő alakuló ülésig áll össze az alanyi jogon, tisztségüknél fogva tagságot nyert személyekkel.
Elnöki nyilatkozat
Amint a tisztségében megerősített megyei elnök, Bognár Levente rövid nyilatkozatában a Nyugati Jelennek elmondta, felelősen folytatni kívánja azt a munkát, amit az Arad megyei magyar közösség érdekében két évvel ezelőtt elvállalt. Ugyanakkor meg kell találni mindazokat az eszközöket is, amelyek a közösség boldogulását, megmaradását szolgálják. Mivel e munkát csak együtt lehet felvállalni, számít mindazoknak a támogatására, akik a küldöttgyűlésen részt vettek, de azoknak a támogatására is, akik nem jöttek el, de eddig is a szövetségért dolgoztak. Maga jól tudja: nem leányálom a feladat, magasak az elvárások. Éppen ezért, szeretne mindenkit bevonni, akik a közösségért tenni akarnak. Azt szeretné, ha mindeni a magáénak érezné a szervezetet. Legfontosabb cél, folytatni a szervezetépítést, megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel érvényesíthetik a magyarságot szolgáló érdekeket országos, megyei, valamint helyi önkormányzati szinten.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2013. október 28.
Könyvbemutató a Kultúrpalotában
Hétfő délután 17 órakor a Kultúrpalota kistermében mutatják be Puskel Péter, Fekete Károly és Vasile Andrei-Tiberiu Lapok a kultúrpalota történetéből c. könyvének magyar nyelvű változatát. A jeles intézmény centenáriumára készült kötet az Arad Municípiumi Tanács anyagi támogatásával, a Kölcsey Egyesület közreműködésével látott napvilágot.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)2013. október 29.
A Heidelbergi Káté 450 éves
A Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Partiumi Keresztény Egyetem védnöksége alatt október 30-án és 31-én konferenciát szervez, melynek a témája a jubileumi megemlékezés a Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulója alkalmából. A programsorozat október 30-án, holnap 17 órakor veszi kezdetét a dr. Hermán M. János által gyűjtött Heidelbergi Káté kiadványainak kiállításával az egyházkerületi székház csarnokában. A kiállítás szervezője a Partiumi Magyar Művelődési Céh, közreműködik a Nagyváradi Kántorok Kórusa, beszédet mond Fábián Tibor református lelkipásztor, a Harangszó főszerkesztője. Ezt követi a 90 éves Hévézi Endre londoni képzőművész négy ólomkeretes ablaküvegének bemutatása. Közreműködik Thurzó Sándor József, aki Farkas Ferenc egyik művét (Arioso) adja elő.
Az istentisztelet 18 órától lesz a nagyvárad-újvárosi református templomban, igét hirdet dr. Tóth Albert, a Magyarországi Lelkészi Szövetségek elnöke, közreműködik a Partiumi Keresztény Egyetem kórusa. Az est könyvbemutatóval folytatódik: a dr. Pálfi József által jegyzetelt és válogatott kötet anyagát dr. János Szabolcs, a PKE rektora mutatja be. A mű címe: Vallásomat el nem hagynám… Királyhágómelléki kéziratos konfirmációi káték a 20. században. Ezt követően Orosz Otília Valéria előadásában Bach-korálokat hallgathatnak meg az egybegyűltek.
Az estét a Partiumi Keresztény Egyetem elnökének, Tőkés László EP-képviselőnek beszédét követően Hermán M. János és Oroszi Kálmán zárja.
Október 31-én, csütörtökön 9.30-tól reggeli áhítatra kerül sor a PKE Bartók-teremében Herdeán Gyöngyi lelkipásztor vezetésével, majd dr. Lászlóffy Zsolt zeneszerző és előadóművész zongorajátéka következik. 10 órától dr. Fekete Károly A Heidelbergi Káté magyarázata című művét Oroszi Kálmán mutatja be. A konferencia során Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, dr. Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök, dr. Lévai Attila, a komáromi Selye János Egyetem teológiai fakultásának dékánja, dr. Zalatnay István és Ballai Zoltán Ferenc, az Erdélyi Református Egyházkerület előadó-tanácsosa tartanak értekezést, majd 15 órától dr. Hermán M. János Az 1724-es Stehelin-féle svájci kátémagyarázat Tatai Ferenc által való fordításának (Kolozsvár, 1752) története a XVIII. században című előadását hallgathatják meg a résztvevők.
A nap végén, 18 órától záró istentiszteletre és úrvacsoraosztásra kerül sor az újvárosi református templomban. Igét hirdet Ötvös József (Marosvásárhely), közreműködik a Nagyváradi Gyülekezetek Egyesített Gyermekkórusa. Az eseményre a szervezők mindenkit szeretettel várnak. Reggeli Újság (Nagyvárad)2013. november 4.
Serdült Benke Éva könyvbemutatója Aradon
A júniusi Szövétnekben Váradi Károly ír Serdült Benke Éva Erdélyi Bárka című könyvéről. Ennek az írásnak a befejezését idézem: Nem tudom, eljut-e az Erdélyi Bárka Aradra! Akarja-e valaki bemutatni, árulni? Szeretnék-e az aradiak elolvasni?
Nos, az első két kérdésre máris igenlő választ adhatunk. Szerdán, 2013. november 6-án a Kölcsey Egyesület szervezésében Aradra látogat Serdült Benke Éva és 17 órakor a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében bemutatja Erdélyi Bárka című könyvét, amely a helyszínen megvásárolható.
A harmadik kérdésre a választ majd a könyvbemutatón kaphatjuk meg, de őszintén reméljük, hogy az aradiak el is szeretnék olvasni a könyvet.
Serdült Benke Éva erdélyi születésű, Pakson élő tanár, író. Írásai a 90-es évek eleje óta jelennek meg. Erdélyi Bárka című könyve 18 írást foglal magába, többnyire történelmi és művelődéstörténeti esszéket, melyek között van aradi vonatkozású is. A könyv a szekszárdi Babits Kiadónál jelent meg. Serdült Benke Éva erdélyi születésű, Pakson élő tanár, író. Írásai a 90-es évek eleje óta jelennek meg. Erdélyi Bárka című könyve 18 írást foglal magába, többnyire történelmi és művelődéstörténeti esszéket, melyek között van aradi vonatkozású is. A könyv a szekszárdi Babits Kiadónál jelent meg.
A Kölcsey Egyesület szeretettel vár minden érdeklődőt. Az est házigazdája: Berecz Gábor.
(Fekete Károly – a Kölcsey Egyesület elnökségi tagja)
Nyugati Jelen (Arad)2013. december 9.
Az Éneklő Erdély életben tartása
Advent, magyar kórusokkal
A kisiratosi Szalbek énekkar nyitotta meg a kórusok műsorát
Szombaton este az arad-belvárosi római katolikus templomban Arad megye három magyar énekkara dalolt az adventi kórustalálkozó-hangversenyen a padsorokat megtöltő közönségnek.
Majdnem valamennyi, jelenleg működő magyar dalárda, csak a legújabban alakult nagyiratosi hiányzott. Az adventi hangversenyt az aradi Kölcsey Egyesület szervezte, titkára, a műsort levezető Fekete Károly bevezetőjében kiemelte: hagyományos már ez a hangverseny a keresztény magyar kultúrát ápoló egyesület számára, amelynek első rendezvénye a januári magyar kultúra napjához kötődik, az utolsó pedig az adventi hangverseny. „A mai este lehetőséget nyújt arra, hogy elmélyedjünk a várakozás misztériumában”, mondta, majd Matekovits Mihályt szólította a mikrofonhoz, aki a Kölcsey Egyesület kiadásában most megjelent Kórusaink I. c. kötetet ismertette. „A szó elszáll, a betű megmarad – ez a dalra is érvényes, ha leírják, mások is el tudják énekelni”, mondta bevezetőként a kötet egyik, Guttmann Mihály karmesterről, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökéről, a köztiszteletnek örvendő „Misi bácsiról” (1926–2013), szóló tanulmányának szerzője. A méltató szerint érdemes leírni a magyar kórusok történetét, akár hézagosan is, hisz ez a könyv kordokumentumnak számít.
Matekovits Mihály sorra szólt a könyvben szereplő (és az est folyamán fel is lépett) énekkarokról. Az arad-belvárosi minorita templom kórusának kilencven év alatt mindössze három karnagya volt, hallottuk. A Vox Juventutis gyermekkórus tízéves (1991–2001) történetéről (a kötetben Horváth Tünde tanár, alapító karnagy ír róla) a méltató elmondta: olyan személyiségek indultak el művészi pályájukon a gyermekkarból, mint Duffner Melinda, a kolozsvári Filharmónia szólóénekese, Éder Enikő színművész, aki énekesnek is kiváló, Patkó Csilla és mások. A hatkötetes emlékkönyv megörökíti nemcsak az itthoni és külföldi fellépéseket, de a neves személyiségek által írt, egyöntetű elismerést tükröző bejegyzéseket is. Beszélt a méltató a 112 éves baptista kórusról, amely „mindenütt ott van, ahol magyar hangra van szükség”, a kisiratosi Szalbek vegyeskarról – amelyet egy olyan történelemtanár vezényel, aki „szíve mélyén karnagy” (ő írta meg a könyvbe a kórus történetét is) –, amely idén novemberben nemzetközi kórustalálkozót szervezett. Végül Matekovits Mihály felolvasta Tóth-Guttmann Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnökének üzenetét, amelyben köszönetet mond többek között azért, hogy e rendezvény is hozzájárul édesapja Éneklő Erdély kezdeményezésének életben tartásához.
Az est folyamán fellépett a kisiratosi Szalbek kórus – karvezető Almási Gábor, szólót énekelt Németh Anikó –, a minorita templom énekkara Tankó László karnagy vezényletével, végül a baptista kórus Szűcs Ernő, Kiss László és Szűcs János karmesterek irányításával. Közben Duffner Melinda csodálatos énekszámai és dr. Garai Zsolt orgonaművész játéka örvendeztette meg a hallgatóságot. A kórushangverseny közben került sor a P. Karácsonyi István mártír minorita atyának, a templom egykori karnagyának az In memoriam 1956 Egyesület által állított emléktáblája megkoszorúzására a Kölcsey Egyesület, az In memoriam 1956 és az egyházközség képviselői részéről.
A szép és felemelő, igazi adventi hangulatot árasztó est – köszönet érte a kezdeményezőknek és szervezőknek – a Dicsőség mennyben az istennek! kezdetű dal és a Himnusz közös eléneklésével zárult.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)2014. január 24.
A magyar kultúra ünnepe, a Kölcsey-díj átadása
Lassan hagyománnyá válik, hogy az aradi Kölcsey Egyesület és az Arad megyei RMDSZ közösen ünnepli január 22-én a Magyar Kultúra Napját.
Ezért gyűltek össze szerda délután szép számban az aradi magyarok a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében, hogy méltóképpen áldozzanak a magyar kultúrának, és jelen legyenek az ünnepélyes keretek közt sorra kerülő 2013. évi Kölcsey-díjak átadásán.
Már egy ideje nyílt titok, hogy az idei Kölcsey-díjasok Sándor István építész (post mortem) és Horváth Tünde karnagy, az aradi kórusmozgalom kiemelkedő képviselője.
Ahogy az egy ilyen eseményhez méltó, az ünnepség a Himnusz közös éneklésével kezdődött, melyet a Vox Angelicus vonósnégyes rövid, ám igen nagy sikernek örvendő kis koncertje követett.
Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület elnökségi tagja elismerő szavakkal idézte fel Kölcsey emlékét, majd ünnepi köszöntőt mondott Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke, valamint Bognár Levente alpolgármester, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Tóth Guttmann Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke.
Az est sikeréhez és színvonalához hozzájárult Kis Zsuzsanna (Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas) és ifj. Tóthpál Béla (Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz – részlet) – mindketten csikys diákok – szavalattal, valamint a főgimnázium diákkórusa is.
A Sándor István építésznek ítélt post mortem díjat családja vette át: édesanyja, Klára, fia, Szilárd, lánya, Andrea és élettársa, Mónika.
„István nem csak műépítészként, szakemberként töltötte napjait hosszú éveken keresztül a Szabadság-szobor árnyékában, hanem velem együtt arra is gondja volt és ideje, hogy megörökítsünk olyan felvételeket a szobor kiszabadításáról, annak visszahelyezéséről és a közbeni restaurálásáról, amelyeket az óta sem lehet megismételni. (…) Szeretném, ha most nosztalgiából megnéznénk ezt a kis filmet, ami pontosan tíz évvel ezelőtt készült el” – szólt az egybegyűltekhez Puskel Tünde Emese.
Laudációja előtt levetítették a Bronzba álmodott magyar Golgota című, a Szabadság-szobor kálváriájáról szóló dokumentumfilmet, melynek operatőre volt Sándor István és melyet több szempontból is Aradnak ajándékozott a tavaly hirtelen elhunyt építész.
„Nehéz beszélni olyan emberről, akihez évtizedes szakmai és baráti kapcsolat fűzött, és aki már nincs közöttünk. (…) Nyugodtan mondhatom, hogy István barátunk dolgos életében nem loholt a címek, kitüntetések után, csak egyszerűen tette a dolgát. Mindig önzetlenül megosztotta másokkal is kemény munkával szerzett tudását. (…) Életét harmonikusan kitöltötte a tervezés és a filmezés, a tettek embereként kerülte a nagy szavakat, a mellveregető politizálást, de tudta, hol a helye. Ha megbízták valamivel, abba apait, anyait beleadott” – hangzott el többek között Puskel Tünde Emese laudációjában.
Sándor István építészt megérdemelt szakmai megbecsülés övezte, több aradi köztéri alkotás – Szabadság-szobor, Szentháromság-szobor stb. – középületek, templomok, műemlékek, számos rendezési terv fűződik a nevéhez. Médiaszakemberként pedig ismerik nevét a Magyar Televízió, a Duna TV és mondhatni, hogy az egész Kárpát-medence tévénézői.
A Kölcsey Egyesület másik kitüntetettje Horváth Tünde marosvásárhelyi születésű nyugdíjas tanárnő, a Vox Iuventutis gyermekkórus karnagya, akiről Matekovits Mihály mondott laudációt. Horváth Tünde Erkel Ferenc dédunokájától, Erkel Sárától tanult zongorázni, majd a főiskola elvégzése után Aradra került, magyar és román osztályokban tanította énekelni a gyermekeket.
A jelenlévő kitüntetett meghatódva hallgatta végig Matekovits Mihály méltatását, majd könnyes szemekkel köszönte meg a szép szavakat.
„Nagyon sok mindenkinek meg kell köszönnöm, hogy a pályámon segítettek és eljutottam idáig, hogy a Kölcsey Egyesület érdemesnek talált Kölcsey-díjban részesíteni a Magyar Kultúra Napján. (…) Munkámat áldás kísérte, jó kedvvel énekeltük gyönyörű népdalainkat, egyházi és világi kórusműveinket, és bőséggel alkottuk a sikereket. Tehát Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel” – zárta köszönő szavait Horváth Tünde.
A Kölcsey Egyesület 11. alkalommal rendezte a Kölcsey-díjátadó ünnepségét, ahol az aradi magyarságért végzett munkájukért kapnak emlékérmet és díszoklevelet a jelölt személyek.
A szerda délutáni eseményt az aradi polgármesteri hivatal támogatta.
Demény Ágnes
Nyugati Jelen (Arad),2014. január 25.
Az MKT csütörtöki ülésén vált nyilvánossá
Az EP-választásokon az RMDSZ egyedül indul
Csütörtökön 17 órától, a Püspökség utcai székhely nagytermében tartotta a Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) soros ülését az RMDSZ Arad megyei szervezete.
A prezídiumban helyet foglaló Tóth Piroska MKT-titkár, Kocsis József alelnök és Hadnagy Dénes elnök nevében utóbbi vezette a munkálatokat. Üdvözlő szavait követően, a jelenlévőket felkérte: egyperces néma felállással adózzanak a közelmúltban elhunyt majláthfalvi községi tanácsos, Salamon Ferenc emlékének. Ezt követően, a Magyar Kultúra Napja alkalmából együtt szólaltatták meg nemzeti imánkat. Az ülésvezető, a napirend ismertetését követően Bognár Levente megyei elnököt felkérte az elmúlt évi tevékenységre vonatkozó beszámolójának az ismertetésére. Ebben kitért a 2013. november 28-án megtartott MKT-ülés óta végzett munkára: a civilszervezetekkel, valamint a megalakult nőszervezettel közösen szervezett ünnepváró rendezvényeket ismertette, kitérve az Erzsébet-bál, a Mikulás-napi rendezvény, az adventi kórushangversenyek, illetve a 90 éves Csiky Gergely Főgimnázium kapcsán szervezett műsorokra. Januárban a költségvetés előkészítése képezte a legfontosabb teendőt, melynek során az igényeket megvitatták az önkormányzati tanácsban, majd a koalíciós partner vezetőségével, akikkel a megyeközpontban, de a megyében is együtt működnek. A folyamatban lévő megyei oktatási stratégia kidolgozásának fontos eseménye volt a január 10-i találkozó, ahol önkormányzati, valamint oktatási szakemberek egyeztették a véleményeiket. A hét elején megtartott kulturális szakbizottsági ülésen felmerült a kulturális megyei stratégiának a kidolgozási igénye is. Január folyamán sikerült a Körös-közi, a Maros-völgyi, illetve az aradi szervezetek elnökeivel találkozni. Ennek eredményeként, ahol szükséges, a tisztújításokat szorgalmazták, de főként a magyarság előtt álló legfontosabb feladat, a május 25-én sorra kerülő EU parlamenti választások előkészítésére összpontosítottak. Az aradi magyarságot legjobban sértő Új Jobboldal agresszív megnyilvánulásait nem csak az aradi polgármesterrel, de Kelemen Hunor szövetségi elnökkel és Kovács Péter főtitkárral is megvitatták. Közös megegyezéssel, a szélsőséges megnyilvánulásokat megpróbálják leállítani. Idén a 10. évfordulóját ünnepeljük a Szabadság-szobor újraállításának, amire az alkalomhoz méltó módon kívánnak megemlékezni. Az EP-választásra való előkészületek során, a megyei szervezethez is beérkezett 5 képviselőjelölt, Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránd, Eckstein-Kovács Péter és Hegedűs Csilla kérelme, amelyekhez a szervezetnek ajánlásokat kell fűznie. A választások előkészítése során aláírásokat, majd mintegy 11 800 szavazatot kellene begyűjtenie a megyei szervezetnek. Az EP-választásokon való sikeres szereplésnek alapvető feltétele az adatbázis aktualizálása, illetve a cselekvési terveknek a sürgős kidolgozása – sommázta beszámolóját Bognár Levente megyei elnök.
A továbbiakban Faragó Péter ügyvezető elnök ismertette a 2013. év költségvetési adatait, amelyek a szervezet anyagi stabilitására utalnak. Ismertetőjét követően, az MKT elfogadta a tavalyi költségvetésről szóló jelentést. A választási kampányra való tekintettel kibővített idei költségvetés-tervezetnek az ismertetőjét követően – amihez Bölöni György és Sipos György megyei tanácsosok fűztek véleményt –, azt is elfogadták. Ugyancsak Faragó Péter felvezetője nyomán elfogadták a szeptember 6-ra tervezett megyei küldöttgyűlés összehívásáról szóló tervezetet. Ehhez meg kellett szavazni az Alapszabályzat módosító bizottságnak az összetételét, ahova Bognár Leventét, Tóth Csabát, Bölöni Györgyöt, Kocsis Józsefet és Faragó Pétert javasolták. Hasonlóképpen, a program-módosítást elkészítő bizottság összetételét, ahova Hadnagy Dénest, Cziszter Kálmánt, Kocsik Imrét, Farkas Viktóriát, illetve Albert Lászlót javasolták.
Az egyebek napirendi pontban Bognár Levente megyei elnök megköszönte az operatív munkát, majd kampányévről lévén szó, felkérte Faragó Pétert a megyei kampánystáb vezetésére, amit az MKT megszavazott. Faragó Péter köszönetet mondott a bizalomért, az EP-kampányról szóló ismertetőjéből világosan kiderült, hogy az RMDSZ nem koalícióban, hanem egyedül céloz meg legkevesebb 2 EP-képviselői tisztséget. Ehhez Arad megyében a kampány előtt mintegy 8-10 ezer aláírásra, míg a választás alkalmával közel 12 ezer szavazatra van szükség. Az egyebek kategóriában Kocsik József AMMGE-elnök köszöntet mondott azoknak a gazdálkodóknak, akik a helyszínen összeadták a gazdaszervezet programjához szükséges 1400 lejt. Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület titkára az általuk szervezett, Ódry Mária-kiállításra hívta meg a résztvevőket, míg Zámbori Magdolna, a Nőszervezet aradi alelnöke azt kérte, hogy az arad-kerületi nőszervezetek elnökeit is hívják meg a szeptember 6-i megyei küldöttgyűlésre. AZ MKT-ülés mintegy másfél órás intenzív munka után ért véget.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad),2014. június 3.
A Kölcsey Egyesület tudományos ülésszaka
Város a Partium és Bánság határán
Szívből üdvözöljük az Aradi Kölcsey Egyesület kezdeményezését egy tudományos ülésszak megrendezésére. Aki nem próbálta, nem tudhatja, mennyi munkával, vesződséggel, egyeztetéssel jár egy ilyen rendezvény megszervezése. De vállalták és sikerrel teljesítették. Az ülésszakra Arad bizonyára legszebb és legpatinásabb helyiségében, az aradi Városháza (ma Ferdinánd román királyról elnevezett) gyönyörűen felújított dísztermében került sor, anyagából a Fecskés Könyvek sorozatban kötetet adtak ki, amelyet az ülésszak végén a résztvevők (aláírás fejében) díjmentesen megkaptak.
A több mint 170 oldalas kötet pedig (Arad és a Kölcsey Egyesület a Bánság és a Partium határán) a tudományos ülésszakon elhangzott előadásokat tartalmazza – azt a kettőt is, amelyeket szerzőik, egyéb elfoglaltságuk miatt, nem tarthattak meg. A két és fél órás szimpózium így is a mai Kölcsey Egyesület egyik legsikeresebb rendezvényének minősíthető.
Bevezetésként Fekete Károly, az Egyesület titkára olvasott fel terjedelmes részletet Krenner Miklós, a két világháború közötti romániai magyar újságírás legendás Spectatorjának, a Kölcsey Egyesület valamikori elnökének Arad c. írásából, amely, meghatározása szerint „az igazi lokálpatriotizmus, az aradiság csodálatos példája”. „Akár a nagy Magyar Alföld, Budapest, Nagyvárad, Temesvár felől közeledünk hozzá, akár a hűvös és rejtélyes Erdély felől ereszkedünk le hozzá, valami furcsa, nyomasztó hangulatunk támad. Önkéntelenül fölébred bennünk a kérdés, ugyan miért van Arad ott, ahol van”” – írja 1930-ban megjelent tanulmányában. Ma, több mint nyolcvan esztendővel utána, a tudományos ülésszak a mai Románia három nyugati, viszonylag közeli nagyvárosa, Nagyvárad–Arad–Temesvár viszonylatában vizsgálta, hogyan alakultak modern városokká, milyen volt egymáshoz való viszonyuk a természetes és egészséges, tettekre serkentő versengés közepette a XIX. század utolsó évtizedeitől nagyjából a második világháborúig. A városukra méltán büszke lokálpatrióták számára bizonyára rendkívül fontos, hogy Várad, Arad vagy Temesvár közül melyik volt és mikor a többi fölött jelentős városfejlesztési eredményekben (a lakosság száma, a jelentős köz- és egyházi épületek, vízvezeték, csatornázás, villanyvilágítás, városi közlekedés, gazdasági és pénzügyi élet, telefon, sajtó, színházi élet stb. – az idők során mindegyiküknek vannak elsőségeik). Dr. habil Fleisz János nagyváradi történész, Muntean Tibor és Lehotszky Attila aradi történelemtanár (örvendetes, hogy a helytörténeti kutatásokban a fiatalabbak is szerepet vállalnak), Piroska Katalin aradi származású, ma Magyarországon élő színháztörténész, dr. Bodó Barna szociológus, egyetemi tanár, Temesvár) átfogó képet kapott a hallgató egy egész régió, és különösen Arad – nem is kimondottan Partium, nem is Bánság, hanem a kettő közötti átmenet – gyors felemelkedéséről (1910-ben még a három közül a legnépesebb város volt, rendkívül erős gazdasági és pénzügyi élettel), majd 1918-1920 után viszonylagos hanyatlásáról. Egy beszámoló keretében nem részletezhető az öt, tényekben, adatokban rendkívül gazdag előadás (amelyeket a könyvben Puskel Péter és Makai Zoltán tanulmányai egészítenek ki): érdemes a kötetet részletesen tanulmányoznia annak, akit e térség utóbbi jó másfél évszázadának történései érdekelnek.
Az ülésszak megnyitójában Jankó András Kölcsey-elnök a szimpózium megszületésének ötletéről szólva azt is megemlítette, hogy szándékaik szerint ezután évente rendeznek hasonlót. Köszönetet mondott nemcsak valamennyi előadónak és a résztvevőknek, hanem a városi tanácsnak is, amely jelentős anyagi támogatást biztosított a rendezvénynek és az ez alkalommal megjelentetett fontos kiadványnak. Bognár Levente alpolgármester, egy előző felszólalóra utalva, természetesnek mondta, hogy „a városháza a polgároké”, és hogy maga, Cziszter Kálmán tanácsos társával együtt minden tőle telhetőt megtesz a magyar kulturális és tudományos rendezvények támogatása érdekében.
Jámbor Gyula. Nyugati Jelen (Arad)2014. június 10.
A Százszorszép évadzáró előadása
Az igazság ismét győzött!
Pünkösdvasárnap délutánján zsúfolásig megtelt Aradon a Minorita Kultúrház nagyterme: szülök, nagyszülők, rokonok, ismerősök, barátok, tanárok és amúgy semleges érdeklődők voltak kíváncsiak arra, miként zárja idei évadját a Kölcsey Diákszínpad Százszorszép csoportja. Nos, senki sem csalódott, az előadás végig lekötötte a közönség figyelmét, olyannyira, hogy a végén hosszan tartó vastapssal köszönték meg a csoportvezető-rendező Ujj Ágnes tanárnő munkáját és a gyerekek teljesítményét.
Az évadzárón a Kölcsey Diákszínpad gyerekcsoportja két darabot mutatott be: a Mátyás király udvari bolondja című az igazságos király mondáira alapult, míg a Lemondott a bíró című Bede Olga meséjét állította színre sok-sok játékos ötlettel. A lényeg: végül az igazság ismét győzött!
Ám ezúttal ez az állítás mindenképpen többértelmű. Ugyanis nemcsak a mesék üzenetére vonatkozik, hanem arra is, hogy a lelkes, becsületes, szeretettel övezett munkának igenis megvan az eredménye. És most nyilván a Százszorszép csoport előadásáról van szó, amelynek előzményeiről Ujj Ágnes már elöljáróban elmondta, minden nehézség ellenére mennyi támogatásban volt része kollégák, szülők, sőt viszonylag kívülállók részéről is.
A tavalyi évadzárón Ujj Ágnes – saját bevallása szerint – kissé könnyelmű ígéretet tett a folytatásra, most is tett egy hasonló ígéretet: még legalább egy évig folytatná, ugyanis most lesz 50 éve, hogy gyerekekkel foglalkozik...
Az előadást záró vastaps közepette virágkosárral köszönték meg a csoport tagjai Ági néni munkáját, aki gyorsan eltűnt a színpadról, a gyanú szerint könnyeit titkolva!
Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület elnökségi tagja nyilvánosan köszönte meg Ujj Ágnes áldozatos és szeretetteljes munkáját, és reményét fejezte ki, hogy a lelkes gyerekcsoport „kiöregedő” tagjai közül minél többen sikeresen beilleszkednek majd a Kölcsey Diákszínpad társulatába.
Az évadzáró élőadást – immár hagyományosan – megismétlik, elsősorban a kisiskolások számára, 2014. június 16-án, hétfőn 11 órai kezdettel a Minorita Kultúrház nagytermében.
Kiss Károly. Nyugati Jelen (Arad)2014. december 9.
Kölcsey-hét
Ez a hét a Kölcsey Egyesület hete Aradon, hiszen két rendezvényünk is lesz.
Az első december 11-én 17 órától a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében, ahol Egyesületünk 2013–2014-es évkönyvét mutatjuk be. A kötetbe összegyűjtöttük a két év alatt nálunk járt vendégek, előadók egy- egy tanulmányát, és felelevenítjük sikeresebb rendezvényeinket.
A kötetet a szerkesztők: Berecz Gábor és Fekete Károly mutatják be.
Szombaton, december 13-án ugyancsak 17 órakor a Kultúrpalota nagytermébe hívjuk Önöket. Adventi örömhír címmel zenés-verses estet tartunk. Vendégünk lesz Szeverényi János ev. missziói lelkész, aki Adventi szép szó címmel tart előadást. A rendezvényen elhangzanak zongora- és kórusművek, szavalatok. Zongorán közreműködik: dr. Garay Zsolt, a nagyváradi Emmanuel egyetem zenei tanszékének adjunktusa.
Mind a két eseményt az Aradi Polgármesteri Hivatal támogatja.
Mindenkit szeretettel várunk rendezvényeinkre.
Nyugati Jelen (Arad)2014. december 13.
Megjelent a Kölcsey Évkönyv
Tegnapelőtt, december 11-én délután öt órakor mutatta be az aradi Kölcsey Egyesület évkönyvét. A bemutatón részt vett az egyesület elnöke, Jankó András, az aradi RMDSZ elnöke és városunk alpolgármestere, Bognár Levente, valamint Berecz Gábor, Fekete Károly és Nagy István, akik a könyvet szerkesztették és tördelték. A bemutató után kötetlen beszélgetésbe elegyedtek a jelenlévők egy pohár bor vagy üdítő mellett.
Beszédében mindenki hangsúlyozta, hogy ez a kötet nem tipikus évkönyv, inkább egy gyűjtemény: az elmúlt két év előadásai és rendezvényei, valamint az ezekről szóló beszámolók találhatók benne.
A Kölcsey Egyesület köszönetét nyilvánítja minden támogatónak, aki hozzájárult az évkönyv kiadásához. Külön köszönetet érdemel az Aradi Polgármesteri Hivatal, aki nagyban támogatta a kötet megjelenését.
Gál Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2014. december 15.
A közönség is énekelt a kórustalálkozón
„A Kölcsey Egyesület újkori történetének legnagyobb számú közönségéről számolhatunk be, kb. 400 személyről”, mondta Jankó András, az egyesület elnöke. A szombat délután öt órától megtartott kórustalálkozó a vártnál jobban sikerült, hiszen bár reménykedtek benne, nem gondolták, hogy valóban sikerül megtölteni a Kultúrpalotát.
A Csiky Gergely Főgimnázium kórusa lépett fel elsőként három dallal. Fekete Károly, az est műsorvezetőjének köszöntője következett, majd dr. Garay Zsolt zongoraművész és Szabó Csilla zenetanárnő közös előadása, melyben a csikysek felkészítő tanára megmutatta: nem csak irányítani tud, de énekelni is.
Szerényi János evangélikus missziói lelkész ünnepi gondolatainak első része hangzott el ezután, majd az Arad-belvárosi Magyar Baptista Kórus következett Szűcs János karigazgató vezetésével. Második daluk után Kis Zsuzsanna előadásában hangzott el Túrmezei Erzsébet Adventi harangszócímű verse, a negyedik dal után Gál Zoltán tolmácsolta Dsida Jenő Imádságcímű versét.
Dr. Garay Zsolt két zongorajátékot adott elő, klarinéton közreműködött Gál Gyula. Szerényi János megtartotta ünnepi beszédének második részét is, majd a nagyváradi Váradi Dalnokok férfikar énekelt Márkus Zoltán karnagy vezetésével, aki mindössze öt perc alatt betanított a közönségnek egy népdalt.
Végezetül az Arad-belvárosi Magyar Baptista Kórus dr. Garay Zsolt zongorakíséretével előadta az Örömódát, majd nemzeti imánkkal zárult a rendezvény.
A Kölcsey Egyesület köszönetét nyilvánítja Arad Polgármesteri Hivatalának, és minden támogatójának, akik segítettek az adventi kórustalálkozó megvalósításában.
Nyugati Jelen (Arad)2014. december 20.
A jelenleg birtokolt pozíciók megtartása távlati cél
Csütörtökön az RMDSZ Arad megyei székházában 17 órakor kezdődött a Megyei Küldöttek Tanácsának év végi ülése, ahol a prezídiumban helyet foglaló Kocsis József alelnök és Tóth Piroska titkár társaságában, Hadnagy Dénes MKT-elnök üdvözölte a több mint 30 egybegyűltet. Miután ismertette a napirendet, köszöntötte Sipos György megyei tanácsost, akinek egyben gratulált az Ezüstfenyő Díjhoz, majd átadta a szót Bognár Levente megyei elnöknek.
Az elnök ismertette a július 19-én tartott legutóbbi MKT-ülés óta a szervezet életében lezajlott eseményeket, amelyeket megvitattak a szeptember 6-án tartott megyei küldöttgyűlésen is. Amint előrebocsátotta, a szervezet mozgalmas évet zár, ugyanis tavasszal az országos szervezet kormányra lépett, ahonnan néhány napja kilépett. Ugyanakkor az EP-választás, majd az elnökválasztási kampány is komoly erőpróba volt nem csak az országos, de a megyei szervezet részére is. Mindenkinek köszönetet mondott az évi munkájáért, majd kronológia szerint, visszatekintett az évközben végzett munka eredményeire. Az anyanyelvű oktatás tekintetében, sikernek számít a Mikelakán beindított napközis csoport, de a Csiky Gergely Főgimnázium épületét is sikerült felújítani. Az október végén megszervezett Aradi Magyar Napok is sikeres rendezvénysorozatnak számítanak. A szervezési munkába a civilszervezetek, köztük a Nőszervezet és az Ifjúsági szervezet is bekapcsolódott. Az elnökválasztáshoz szükséges aláírásgyűjtésen a megyei szervezet 7239 aláírást gyűjtött, túlteljesítve az elvárásokat, ami viszont nem tükröződött a Kelemen Hunorra leadott 7529 szavazatban. A továbbiakban elemezte a második fordulóban begyűlt magyar szavazatoknak a motivációit, amelyek tulajdonképpen megszabták a Szövetség irányvonalát is, amit előbb a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) döntései is alátámasztottak – kilépni a kormányból, a szervezetépítésre összpontosítani. Ez azért is fontos, mert 2016 nyarán önkormányzati választásokat szerveznek, ahol a minimális elvárás, megtartani a jelenleg birtokolt pozíciókat.
A továbbiakban Faragó Péter ügyvezető elnök megtartotta a kampánystáb beszámolóját, érintve az államfőválasztás előtt begyűlt aláírásokat, az első fordulóban szerzett magyar szavazatokat. A kampányra a szervezet tulajdonképpen nem kapott pénzt, azt Kolozsvárról irányították, finanszírozták. 2015-ben augusztus 17–18-án, Kolozsváron kerül sor a szövetség kongresszusára, egyben tisztújító közgyűlésére, ahol Arad megyét a 3 SZKT-tag mellett az RMDSZ-polgármesterek, továbbá 9, az MKT által megválasztott személy fogja képviselni.
„A megyei szervezetet nem kell felülről irányítani”
A hozzászólások során Sipos György annak a véleményének adott hangot, hogy a megyei szervezetet nem kell felülről irányítani. Erdélyi István szerint a megyei magyarság már az elnökválasztás első fordulójában is háromfelé, az RMDSZ, a Néppárt, illetve Johannis irányában szavazott.
Bognár Levente hozzászólásában igazat adott Sipos Györgynek, hiszen a két megyei tanácsosnak, illetve az ugyanannyi városi tanácsosnak helyben kell megküzdenie azért, hogy a magyarság az arányának megfelelően részesüljön a közjóból.
Faragó Péter a megyebeli kulturális események hatékonyabb támogatása érdekében felszólította a civilszervezeteket, hogy március 15-ig küldjék be a programjaikat a megyei eseménynaptár elkészítése céljából. Ugyanakkor mindenkit meghívott a Jelen Házban december 28-án sorra kerülő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének a 25. születésnapját megünneplő eseményre.
Kisebbségvédelmi szakbizottság kellene
A szakbizottságok beszámolói során, Gali Izabella, a Nőszervezet alelnöke köszönetet mondott a szervezetnek a megalakulás óta nyújtott támogatásért, majd ismertette az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységet.
Almási Vince, az önkormányzati szakbizottság vezetőjeként a 63 tagot számláló fórum munkáját taglalta. A politikai, érdekvédelmi szakbizottság munkájáról Cziszter Kálmán beszélt, aki elismeréssel szólt a hölgyek szervezeti életéről. Kocsik Imre, az oktatási szakbizottság munkájának az ismertetése során kifejtette: a megyei oktatási stratégia 85-90%-ban elkészült. Rövid távú cél, a jelenlegi oktatási hálózatnak a megtartása. A kulturális szakbizottság munkáját Szabó Mihály változatosnak, tartalmasnak ítélte. A szociális szakbizottság nevében Farkas Viktória ismertette a húsvéti szociális ebéd létrehozása, illetve a rászorulók, az idősek érdekében kifejtett munkájukat. A mezőgazdasági szakbizottság részéről Kocsik József az ideit egyik legsikeresebb évnek tekintette, amikor a 720 főt számláló, összesen 5 ezer hektáron gazdálkodó szervezet a Kárpát-medencei Mezőgazdasági Egyeztető Fórum tagjaként élvezi a Magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását is.
Bognár Levente hozzászólásában az új jobboldal agresszív fellépéseire hivatkozva, a kisebbségvédelmi, illetve a szórvány szakbizottságok létrehozását, megerősítését sürgette. Varga Géza diakónus, a kisszentmiklósi baptista gyülekezet nevében köszönetet mondott Bognár Levente és Cziszter Kálmán városi tanácsosoknak, amiért a tanács a közbenjárásukkal támogatta a gyülekezet imaházának az építését. Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület titkára a szórványmagyarság megmaradásában az anyanyelvű kultúra jelentőségét emelte ki. Bognár Levente a 2016-os helyhatósági választások fontosságáról szólva megjegyezte: ha a megyei, illetve az aradi fórumban nem lesznek ott a képviselőink, kilátástalan helyzetbe kerülhet a magyarság.
Az egyéb napirendi ponton gyorsan átestek, az egyetlen hozzászóló, Sipos György megyei tanácsos az Ezüstfenyő Díja kapcsán mindenkit meghívott egy koccintásra.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2015. február 2.
MKT-ülés, pergő napirend
Bölcs tisztújításokat, a közös jövőnkért
Arad – Pénteken az RMDSZ Arad megyei székházában 17 órakor kezdődött a Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) soros ülése, ahol a prezídiumban Tóth Piroska titkár és Kocsis József alelnök társaságában helyet foglaló Hadnagy Dénes MKT-elnök köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve a fórumon részt vevő Kovács Péter RMDSZ-szövetségi főtitkárt. Miután az ülés titkárától értesült a kvórum meglétéről, ismertette a napirendet, megnyitva az értekezletet.
Tevékenységi tájékoztató
Miután jóváhagyták a tervezett napirendet, az első pont értelmében felkérte a tevékenységi tájékoztatóra Bognár Levente megyei elnököt, aki visszatekintett a legutóbbi, 2014. december 17-én megtartott MKT ülésig, érintve az – utána megszervezett – RMDSZ 25. évfordulójának a megünneplését. Mindenkinek megköszönte az eddig a közösségért végzett munkáját, méltatva az érdekvédelmi és érdekképviseleti munka jelentőségét. Kitért az új év elején megtartott sajtóértekezletre, ahol beszámoltak az eddigi tevékenységről és eredményekről, egyben vázolva a további teendőket is a kisebbségi jogok, illetve a kulturális autonómia megteremtésének a területén. Annak a reményének adott hangot, hogy az eddigi megvalósítások tükrében, a még megoldásra váró kisebbségi jogkörök bővítése, illetve a kulturális autonómia megvalósítása is együtt lehetővé válik. A prioritásokat a szakbizottságokban is, de az Állandó Tanácsban is meghatározták. Január 12-én az Önkormányzati Tanács tartotta ülését, ahol elemezték az új költségvetési törvénynek a legújabb rendelkezéseit. Abban bízott, hogy a másnap (szombaton – szerk. megj.) megtartott Országos Önkormányzati Tanácsban meghallgatják a költségvetéssel kapcsolatban más megyékben megfogalmazott véleményeket is. Az önkormányzatok költségvetéseinek az elkészítésekor mindenképp szem előtt kell tartani a magyar vonatkozású prioritásokat, amelyeknek a megyei tanácsban való érvényesítése az RMDSZ két megyei tanácsosának lesz a feladata. Január 15-én a Kulturális Szakbizottság ülésezett, ahol elsőrendű feladat volt az évi eseménynaptár összeállítása, amihez szükség van a településeken tervezett kulturális rendezvényeknek a bejelentésére. Felmerül a megyei, de az aradi magyar kulturális program összeállításának a szükségessége is, három tagozat létrehozása révén. A magyar rendezvényeket mindenképp harmonizálni kellene, de a szórványtelepülések programjainak a rendszeresítése is szükséges. Aradi szinten idén is mintegy 200 ezer lejt szeretnének magyar jellegű programokra elkülöníteni. A Politikai Szakbizottság ülésén több olyan kérdés merült fel, amelyek az Állandó Tanács január 21-i ülésén is megfogalmazódtak. A 2016-ra tervezett helyhatósági választásoknak meghatározó jelentőségük van a megyei magyarság számára, hogy a döntéshozó fórumokba juttatott képviselőikkel teljesíthessék a választók által megfogalmazott elvárásokat. Éppen ezért, az idén sorra kerülő tisztújításokat úgy kell megszervezni, hogy a tisztségviselőknek fel kell vállalniuk a jövőre esedékes önkormányzati választások feladatait is. Tehát a szervezetekben megfogalmazott prioritásokat is sürgősen várják a központi székházba. Az Állandó Tanácsban elhatározták, hogy támogatják Kelemen Hunor szövetségi elnöknek egy új mandátumra való jelölését az április 18-án sorra kerülő országos tisztújításon. A megyei 38 tagszervezet, illetve a 9 Arad-kerületi szervezet nyilvántartott tagsága 4900 körül van, ezért a tagsági díjat fizetőknek a tisztázása is sürgős feladat. A tagszervezetekben a tisztújításokat február 10. és március 31. között kell megtartani, a helyhatósági választásokon is munkát vállaló vezetőség megválasztásával. A megyei tisztújító közgyűlést június 6-ra tervezik, a jelenlegi MKT-ülés határozata szerint, de már most gondolkodni kell a megfelelő jelöltek megszólításáról. A megyei oktatási stratégia a befejezéséhez közeledik, anyanyelvű oktatási kérdésben február 7-én, Szatmárnémetiben szerveznek konferenciát. A magyarság számára fontos költségvetési keretek megszavazásához, továbbra is együtt kell működni azokkal a megyebeli partnerekkel, akik eddig is rendszeresen segítettek. Ahhoz is politikai támogatás kell, hogy a megyei szervezet egyik tervét megvalósítsák: október 6-ra az Ereklyemúzeum kiállítási anyaga is helyet kapjon a Kultúrpalota kiállítótermeiben. A magyarellenes szélsőséges megnyilvánulásokkal kapcsolatban, a Politikai Szakbizottságban olyan vélemény alakult ki, hogy ne adjanak lovat az ilyen törekvések alá egy esetleges túlreagálással.
Pergő napirend
Kovács Péter szövetségi főtitkár politikai értékelője előtt, ügyrendi szavazást kért Bognár Levente, Kelemen Hunor jelöltetésével kapcsolatban egy újabb mandátum elnyeréséhez a szövetségi elnöki tisztségre. A Hadnagy Dénes által levezetett szavazással egyöntetűen kinyilvánították Kelemen Hunor támogatásának a szándékát.
Ugyancsak ekkor került sor a második napirendi pontban előírt, az RMDSZ kolozsvári kongresszusára történő küldöttek állítására. Faragó Péter ügyvezető elnök felvezetőjében elmondta: alanyi jogon az SZKT-tagok, vagyis Bognár Levente, Király András és jómaga, továbbá az RMDSZ-es polgármesterek, Almási Vince, Erdős Bálint, Haász Tibor, Kovács Imre és Papp Attila utazhatnak Kolozsvárra, de további 9 küldött jelölése szükséges. Az ülés résztvevői Hadnagy Dénest, Khell Leventét, Sipos Györgyöt, Lészay Ildikót, Kocsis Józsefet, Halai Jánost, Bölöni Györgyöt, Kocsik Imrét, Almási Gábort és Andó Lászlót jelölték kongresszusi küldöttnek. Amíg a titkos szavazáshoz szükséges cédulák elkészültek, illetve lezajlott a szavazás, Kovács Péter szövetségi főtitkár tartotta meg politikai értékelőjét, amit egy külön írásba foglalunk, akárcsak a résztvevők kérdéseire adott válaszait. A titkos szavazás eredményhirdetésén, a 10 jelölt közül 9 kongresszusi küldött mandátumot, míg a kisiratosi Almási Gábor tartalék küldötti mandátumot nyert.
A továbbiakban Faragó Péter ügyvezető elnök ismertette a 2014. évi költségvetést, amit elfogadtak, akár csak a 2015-re szóló tervezetet. Ugyancsak elfogadták a helyi, illetve kerülteti közgyűlések, valamint a megyei küldöttgyűlés összehívására vonatkozó tervezetet. Határoztak az Alapszabályzat módosító, továbbá a Program-módosító bizottságok megalakulásáról.
Az egyéb napirendi pontban Sipos György az RMDSZ-nek a kormányból való kilépésével, illetve a megyei szervezeteknek a koalíciós partnerek találásával kapcsolatban fejtette ki véleményét. Ugyanakkor elmondta: úgy érzi, hogy a megyei tanácsban betöltött helyét át kell adnia egy tettre kész fiatalabbnak. Hasonlóképpen gondolkodnak-e az RMDSZ felső vezetésében lévő veteránok is? – vetette fel. Matekovits Mihály, Kovács Péter értékelőjére reagálva, állt ki Nagy Zsolt, illetve a többi, ártatlanul elítélt magyar mellett. Zámbori Magdolna érdekes megközelítésben beszélt a magyar közösségépítésről, a „hétköznapi magyarságtudatról”, aminek a kiépítéséhez a fiatalság számára magyar szórakozóhelyek, találkozási lehetőségeket biztosító rendezvények szükségesek. Bognár Levente a fiatalkori szórakozási lehetőségekre emlékezett vissza, Fekete Károly az ifjúság nevelésében alkalmazandó, bevált módszerekre hívta fel a figyelmet. Túsz Ferenc az idén szervezendő, 45. Magyar Bálra hívta meg a résztvevőket.
A pénteki MKT-ülés a résztvevők közvetlen, baráti beszélgetésével zárult.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2015. február 18.
Beszélgetés Jankó András elnökkel
A Kölcsey Egyesület közgyűlésére várva
Jankó Andrással, az Aradi Kölcsey Egyesület elnökével az elmúlt évi magyar közművelődési tevékenységet értékeljük, az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.
– Dióhéjban milyennek ítéli az elmúlt évi tevékenységet?
– Kissé gyengébbnek tartom a tavalyelőttinél, hiszen 2013-ban 19 rendezvényünk volt, miközben 2014-ben 16 magyar közművelődési programot szerveztünk. Az igazsághoz tartozik, hogy tavaly szándékosan húztuk be kissé azt a bizonyos kéziféket, mert a tavalyelőtti zsúfolt program nem csak a szervezők, hanem a résztvevők tekintetében is kissé fárasztónak bizonyult. Figyelembe kell vennünk, hogy a kultúraigénylő közönség nagyjából ugyanabból a közegből kerül ki. Ha rendszeresen felírnánk, kik vesznek részt rajtuk, meglepődve tapasztalhatnánk az ismétlődő neveket. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy egyre több civilszervezetnek vannak saját programjai, amelyek szintén vonzzák a közönséget, amelynek tagjai hetente 2-3 rendezvény között választhatnak. Megbeszéltük a civilszervezetek vezetőivel, hogy az átfedések kiküszöbölése végett mindenki válassza ki a tevékenységi területét.
– Felelevenítené az önök által tavaly vállalt részt?
– Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, a hagyományokhoz híven, átadtuk a Kölcsey-díjakat, ezúttal Horváth Tünde és post mortem, Sándor István kapta; január 25-én Ódry Mária képzőművész gyűjteményes kiállítását nyitottuk meg a Klió Teremben; február 5-én tartottuk az évi közgyűlést; március 3-án Földesdy Gabriella Herczeg Ferencről tartott előadását szerveztük; március 5-én a Mentor Könyvkiadó könyvbemutatóval egybekötött vásárát szerveztük; április 3-án a Kölcsey Diákszínpad Szappanopera-bemutatója volt, Szabó Ede rendezésében; március 17-én Galló Géza-est volt; április 2-án Bodó Barna előadására került sor; április 15-én Brittich Erzsébet Seregély az almafán című könyvének a bemutatója volt Simonyifalván; május 30-án Arad, Partium és Bánát határán címmel konferenciát és könyvbemutatót szerveztünk; október 4-én az Aradi arcok kiállítást; október 20-án Prohászka Elvira Mátyás Anna című regényét mutattuk be Aradon, majd Kisiratoson, Kisperegen és Zimándújfalun is; december 11-én a Kölcsey Évkönyv bemutatója; december 19-én kórustalálkozó zárta a tavalyi rendezvényeinket. Az említetteken kívül a Kölcsey vezetősége más rendezvényeken is részt vett. Ilyenek: a Partiumi Műemlékvédő Társaság összejövetele; a Szegedi Hagyományőrző és Városvédő Egyesület rendezvénye; az arad-gáji maratoni felolvasás; az Aradi Könyvnapok; a Nagyvarjasiak Világtalálkozója és könyvbemutató; az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének a rendezvényei; a Jelen Házban szervezett események; az Aradi Magyar Napok programjai, illetve a Szabadság-szobor Egyesület programjai. Számos esetben nemcsak nézőként, hanem közreműködőként is részt vettünk. Az említettek mellett a Kölcsey Egyesület folyamatban lévő programjai is működtek: kéthavonta kiadtuk a Havi Szemlét, a Kölcsey Diákszínpad előadásai is folyamatosan zajlottak.
– Ki foglalkozik most a Kölcsey Diákszínpaddal?
– Mivel Faragó Zénó Marosvásárhelyen, Szabó Ede Nagyváradon dolgozik, most Szomorú László és felesége, Mária foglalkozik azokkal a kilencedikes diákokkal, akik kinőttek a Százszorszép Gyermekszínpadról. Minden pénteken próbát tartanak a Főgimnázium valamelyik osztálytermében, ha az idő felmelegedik, mehetnek a minorita kultúrház színpadára. A tizenkettedikes diákokat ugyanis a szülők már nem szívesen engedik mással foglalkozni.
Szakosztályokkal bővíteni a tevékenységet
– Milyen további terveik vannak erre az évre?
– A Havi Szemle kiadásával Berecz Gábor, a kiállításokkal Fekete Károly, míg a könyvkiadással magam foglalkozom. Tavasszal egy kortárs művész kiállítását, őszre Baranyi Ferenc gyűjteményes kiállítását tervezzük. Idén is tervezünk kórustalálkozót, de konferenciát is szerveznénk az aradi várról, két nyelven. Kevés szöveggel, sok képpel, illetve egy jövőkép előrevetítését is tervezzük a várral kapcsolatban. Éppen ezért elmegyünk Komáromba, ahol adatokat gyűjtünk az ottani várnak a hasznosításáról, turisztikai vonzatiról. Erről egy kiadványt tervezünk, amit egy konferencián kívánunk bemutatni, előadással. Más jellegű előadásokat is tervezünk, méghozzá az irodalmi témák mellett tudományos kérdéseket is szeretnénk feldolgozni. Terveink között csillagászattal, de hegesztéssel kapcsolatos előadás is szerepel. Az alapszabályzat értelmében, szakosztályokat kívánunk szervezni. Egy-egy vezetővel az élen, gondolunk kórus szakosztályra, szórványkapcsolatok, műemlékvédő, jogász, ifjúsági, irodalmi, esetleg történelmi szakosztályra. Ugyanakkor a minoritákkal való kapcsolattartást is fel kellene vállalnia valakinek, hogy a megszakadt tárgyalásokat folytathassuk a kultúrház hosszú távú használata céljából. Ugyancsak szükség van a könyvkiadás, a Diákszínpad gondjait felvállaló az Arad, Európa Kulturális Fővárosa 2021. szakosztályra.
– Ki foglalkozna az Ereklyemúzeum újraindításának a kérdésével?
– A műemlékvédő szakosztály, amely a vár visszaszolgáltatásakor fontos szerepet játszhat a kulturális célokra történő berendezésében. A jogi szakbizottságnak fontos feladata lenne az alapszabályzat aktualizálása, illetve az Egyesület jogutódlásának a megoldása. Ha a jogutódlás 5 évvel ezelőtt meg lett volna oldva, az Egyesület megörökölhette volna a solymosi várat, amit időközben Lippa Város Tanácsa magára íratott. Öthalom még mindig a Kölcsey Egyesület nevén szerepel, de mit kezdhetnénk vele? A fent vázolt elképzeléseinket megvitatjuk a Kölcsey Egyesület tisztújító közgyűlésén, amit február 19-én 17 órától tartunk a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében. A beszámolóval egybekötött közgyűlésig gondolkozni lehet a vázolt elképzeléseken, hogy együtt megvitatva, hatékonyabban tudjunk dolgozni az aradi magyarság kulturális örökségének a megőrzése, az utódoknak való továbbadása kérdésein, amelyeket az Egyesület is felvállal. Éppen ezért kívánatos lenne, ha minél többen eljönnének együtt gondolkodni, tervezni a közös jövőnket.
– Köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2015. február 21.
Tisztújító közgyűlés a Kölcsey Egyesületnél
Fokozni a kultúra- és értékmentés hatékonyságát
Február 19-én délután a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád termében került sor az Aradi Kölcsey Egyesület tisztújítással egybekötött közgyűlésére. Fekete Károly alelnök köszöntötte az egybegyűlteket, s a napirend ismertetését követően felkérte évi beszámolójának a megtartására Jankó András elnököt.
Az elnök felsorolta az elmúlt évben az Egyesület által szervezett eseményeket, amelyeket a keddi lapszámban vele közölt interjúban közzétettünk. Tevékenységi beszámolója végén köszönetet mondott az elnökség tagjainak a munkáért, a közönségnek a részvételért, a tagok, valamint az adományozók anyagi támogatásokért.
Az idei tervekről elmondta: kétnyelvű könyvet szándékoznak kiadni az aradi várról, a Kölcsey Egyesület történetét, illetve a Krenner Miklós írásait románul kívánják megjelentetni. Említette az aradi várral kapcsolatos konferencia megszervezését, a minorita kultúrház használati jogának a megszerzését, a Havi Szemle átszervezését, a diákszínpad működtetését, kiállítások, kórustalálkozó megszervezését, a tervek közt szerepelnek a műemlékvédelem, a városnéző séták, az előadások meghívottjai, az Egyesület alapszabályzata, a székhelyhiány kérdései is. Az érintett témák megvitatása a közgyűlésre vár – zárta beszámolóját Jankó András elnök.
Berecz Gábor titkár értékelőjében elmondta: az Egyesületnek 152 tagja van, ami 50%-os növekedés 2011-hez viszonyítva. A tagok 10-11%-a külföldi. 3 éve jól működik a tagok által önként felajánlott, 100-100 lejes évi támogatás, amiből biztosítani tudták a Havi Szemlének a kéthavonta történő megjelenését. Annak azonban a tartalmát át kellene dolgozni, hogy elkerüljék a Szövétnekkel való átfedéseket. A Havi Szemlében az Egyesület jelenlegi életét próbálják tükrözni. Zárszavában köszönetet mondott a Havi Szemle munkatársainak, illetve a tagok anyagi és erkölcsi támogatásáért.
Fekete Károly pénzügyi beszámolójából kiderült: az Egyesület tavaly összesen 55 728 lej támogatást kapott programjaihoz. Ebből 23 683 lej adományokból származik, közülük ki kell emelni Böszörményi Zoltán hathatós támogatását. Ugyanakkor az Aradi Polgármesteri Hivatal is 25 700 lejjel támogatta négy nagy szabású rendezvényüket, de a személyi jövedelemadók 2%-ából is begyűlt 838 lej. A 100 lejes évi felajánlások azonban kifulladófélben vannak, hiszen a 152 tag közül tavaly csupán 50-en fizették be. Ugyanakkor dicséretes a tény, miszerint az Egyesület költségvetése, egyben a tevékenysége is az utóbbi 7 évben megsokszorozódott. Mivel az Egyesület az Arad Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesületnek is a tagja, nagy lehetőségeket lát a vár civil hasznosításában való közreműködésre.
Bognár Levente RMDSZ megyei elnök kifejtette: az Egyesület igen aktív évet tudhat maga mögött, ami nagyon sok munkát feltételez. A komoly eredmények azonban csakis pályázati támogatásokkal érhetők el. Örömének adott hangot, amiért a vezetőség nemcsak sikeres pályázatokat írt, hanem azokat sikeresen le is bonyolította a programjai megvalósításához. Az Egyesület által a városban kialakított igen pozitív kép nemcsak a magyar, hanem a többségi közönséget is vonzotta, a hozadékát azok is érezték. Ez nagyon fontos az Egyesület, illetve a magyar közösség kulturális életének a számontartásakor. Az egyesületnek igen komoly, ha Aradon nem a legkomolyabb múltja van a kultúra- és értékmentésben, amiért ezúton is köszönetet mondott, további sok sikert kívánt a folytatáshoz, majd távozott.
Új felállásban, hatékonyabban
A beszámolók jóváhagyása után Jankó András elnök egy csokor virággal kedveskedett Vágási Mártának, amiért folyamatosan dolgozott az Egyesületért. Az Egyesület jövőbeli szervezeti átalakítására vonatkozó ismertetője után indult vitában Reicher Éva, Jámbor Ilona, Erdélyi István, Puskel Péter és Márkus János fejtették ki építő jellegű véleményeiket.
A felvázolt új szerkezeti felépítés szerint megtartott tisztújítás során az Egyesület új vezetőtanácsa 9 tagból áll: Jankó András elnök, Juhász Béla, Hadnagy Dénes és Fekete Károly alelnök, Berecz Gábor főtitkár, Márkus János titkár, Nagy Gabriella pénztáros, Oláh Gabriella és Erdélyi István vezetőségi tag megbízást kapott. Minden vezetőtanács tag egy-egy szakbizottságot fog vezetni. Az alapszabályzat-előkészítő, könyvkiadás és pályázatok szakbizottságát Jankó András vezeti. A segítésére felkérik Matekovits Mihályt, aki a kórustalálkozókat, illetve a minoritákkal való kapcsolattartást irányítaná, de szükség van jogászra is, hiszen módosításra vár az alapszabály, de székházra is szükség lenne. A tagnyilvántartás, közművelődés és a Havi Szemle kiadása Berecz Gábor és Márkus János feladata, de az előadások miatt szükség lenne egy magyartanárra is. A művészet és művészettörténet szakbizottságot Fekete Károly vezeti, Siska-Szabó Hajnalka, Ódry Mária és Vasile Andrei támogatásával. A helytörténet, történelem szakbizottságért Erdélyi István felel, Komádi Sándor és Jámbor Ilona közreműködésével. Az ifjúság és a diákszínpad témakörért Juhász Béla felel, akit Szomorú László és felesége, Mária, valamint Gál Zoltán segít. A szórvány, oktatás és média szakbizottságért Hadnagy Dénes felel, akit Bálint Enikő és egy újságíró segít. A szervezési és pénzügyi kérdésekért Nagy Gabriella pénztáros felel, Oláh Gabriella és Vágási Márta támogatásával.
A közgyűlés szeretetvendégséggel, kellemes beszélgetéssel zárult, amelyen a régi-új vezetőségi tagok, a támogatók és a közönség tagjai tovább tervezték az elhangzott elképzeléseket, hogy a komoly tiszteletet kiérdemelt Egyesület kultúra- és értékmentő, jövőépítő hatékonyságát közösen megtarthassák, ha lehet, tovább fokozzák.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2015. július 23.
Középkori templomok újultak meg a Kárpát-medencében
A középkori templomok felújítási programjának harmadik ütemében 18 templom műemléki helyreállítása fejeződött be Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Partiumban – közölték a projektzáró konferencián kedden, a debreceni Református Nagytemplomban.
A csaknem 1,5 millió eurós fejlesztés az Európai Unió 90 százalékos támogatásával valósult meg a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett arra: a középkori templomok útja mint tematikus útvonal 2009-ben indult el azzal a céllal, hogy a Kárpát- medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel ismertesse meg az érdeklődőket.
A teljes programban szereplő 65 templom és a közülük nemrégen megújult 18 templom olyan összképet alkot a református örökségről és a térségek történetéről, amely igazi kincs – tette hozzá.
A püspök szerint az az örökség, amelyet ezek a templomok őriznek, a külföldieket is vonzza. Azt szeretnék, hogy a templomutat járva az érdeklődők járják végig a reformáció útját, felfedezve azt, hogy Európa határán milyen kincsek vannak.
Minderre ráirányíthatja a figyelmet két jelentős évforduló 2017-ben, amikor a reformáció 500. évfordulója mellett a Tiszántúli Református Egyházkerület létrejöttének 450. évfordulóját is ünnepeljük – hangoztatta Fekete Károly.
A konferencián elmondták: a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007- 2013 támogatásával, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a Szatmár Megyei Tanács partnerségében indult el a Középkori templomok útja program. A fejlesztés célja az volt, hogy a kiemelkedő örökségturisztikai és művészettörténeti értéket jelentő középkori templomokat összekötve egy közös tematikus úttá fejlesztve jöjjön létre egy közös turisztikai útvonal a magyar–román határtérségben. A több év alatt felépített programban művészettörténeti kutatómunka is zajlott: neves szakemberek tárták fel a Felső-Tisza-vidék építészeti, kulturális és vallási örökségét. A kutatások eredményét összefoglaló három kötet most megjelent utolsó részét, a Művészet és vallás a Felső-Tisza-vidéken című munkát kedden mutatták be a program eddigi eredményeiről és a várható folytatásról rendezett konferencián.
Deák Attila, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. vezető menedzsere a programban elért eredmények mellett elmondta azt is, hogy a jövőben a történelmi Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a Felvidék, Kalotaszeg, a Mezőség és a Szilágyság területére is szeretnék kiterjeszteni a templomút programot.
A debreceni Református Nagytemplomban kedden megnyitották a Középkori templomok útja című időszaki kiállítást is, amelyet három hétig tekinthetnek meg az érdeklődők.
Népújság (Marosvásárhely)2015. augusztus 22.
Légy emberbecsülő, tisztességtudó, becsületes
A Szent István napi aradi megemlékezés, csütörtökön, a minorita templomban megtartott délutáni ökumenikus istentisztelet után a Jelen Házban folytatódott. Jó ötletnek bizonyult, hisz a nagyterem (amely zsúfolásig megtelt), meg a jókora fedett terasz egy esetleges eső elől is jó menedéket biztosított volna. Bár lógott a lába, eső, szerencsére, nem esett.
A köszöntők sorát Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök nyitotta meg, és Bognár Levente, Arad alpolgármestere folytatta – mindketten a nap jelentőségére és fontosságára, valamint a magyarság összefogásának szükségességére emlékeztettek. Czernák Ferenc Nagy Gáspár Symphonia Ungarorum című, Szent István király és Gellért püspök emlékezetének ajánlott versét adta elő (amelyet aznap délben Temesváron, a Milleniumi templomban is elszavalt), majd Fekete Károly mondott beszédet (osztotta meg „egy népét, nemzetét, hazáját rajongva szerető ember gondolatait”) a nemzeti ünnepen.
1083. augusztus 20-tól, a király szentté avatásának pillanatától indulva Istvánt a kegyes uralkodó, a szigorú államalapító, a törvényteremtő és törvényhozó, a véreskezű, a bölcs, a befogadó, keresztény uralkodó, a magyarság megtartója, az európai vezérfogalmak mentén állította hallgatósága elé. Részletesebben is kitért a Szent Jobbra és a sokat idézett, emlegetett (Imre fiához írt) Intelmekre, majd így fejezte be: „Azt írja István király, háta mögött egy pogány évezreddel: Sis honestus. (…) Ma így fordítjuk: Légy becsületes.
Egy keresztény, sokat szenvedett ezredév van mögöttünk.
Előttünk: ki tudja?
De egy biztos: jövőnk, magyar jövőnk csak úgy van, csak úgy lesz, ha megtartjuk Szent István atyai intelmét:
Sis honestus.”
A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult, majd a Jelen Ház teraszán egy szendvics, pohár bor, sör mellett találkoztak, beszélgettek, sőt nótáztak (ki más lehetett volna a „vezérénekes”, mint Bognár alpolgármester?) az aradi magyarok.
A sikeres napot az RMDSZ megyei szervezete az Arad Városi Kulturális Központ, a Szabadság-szobor Egyesület és a Communitas Alapítvány támogatásával szervezte.
A megyei RMDSZ-szervezet köszönetet mond mindenkinek, aki a megemlékezés sikeres lebonyolításához hozzájárult.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)2015. szeptember 5.
Püspöki találkozás a kastélyban
Úgy indult az ez évi helikoni találkozó, mint az elmúlt esztendőben: a Marosvásárhelyi Forgatag társrendezvényeként a Teleki Téka udvarán kezdődött el. A diófaaljnyi közönség rendkívüli esemény résztvevője lehetett, amikor dr. Fekete Károly református püspök beszélt Makkai Sándorról, az egykori erdélyi református püspökről. E rendkívüli "püspöki találkozó" apropóját az adta, hogy 125 éve született Nagyenyeden Makkai Sándor erdélyi író, püspök, és Fekete Károly, a jelenlegi debreceni püspök éppen Makkai Sándorról írta doktori dolgozatát, s egyben az egykori író, tanár, püspök egyik legszakavatottabb ismerője. Ezért is volt érdekes és színvonalas a marosvécsi kastélyban megismételt előadás, hiszen a Makkai Sándor által kimondott és leírt, 1926-ban megélt Nem lehet! írás azóta is heves vitákat vált ki. Fekete Károly pedig, aki behatóan áttanulmányozta levéltárak és magánlevelezések Makkaira vonatkozó iratait, e felkavaró vita rejtélyét nyitotta fel, és megbízható igazolások alapján hozta emberközelbe a misztikus titokzatossággal körülvett életet. A néhai püspökről szóló püspöki előadás legnagyobb ajándéka az volt, hogy egy debreceni tudós ember tárta fel és mutatta meg erdélyieknek Makkai Sándor debreceni életét, aki 1936–1951 között ott volt teológiai tanár. Érdekes életsors tárult fel élete végének közvetlen ismertetésében, amiről eddig még a szakmabeliek is oly keveset tudtak.
A helikoni leszármazottak találkozójának második előadója az évente visszatérő vendégként érkező Pomogáts Béla volt, aki Makkai Sándor Holt tenger című regényéről beszélt. A Makkai Sándor mezőségi, vajdaka-marási lelkipásztori szolgálatának élményeiből és fájdalmaiból összeállt regény azóta is megkerülhetetlen, sőt egyfajta jelképe, szimbóluma lett az erdélyi Mezőség sajátos világának. Az Erdély irodalmát ugyancsak ismerő előadó Kuncz Aladár kőasztala és Kemény János sírja között a százados tölgyek oltalmában állapította meg a helikoni íróról szóló beszédében: "nekünk mindig az íróink voltak az államfőink és szolgálóink, ezért él a magyar nemzet".
Végh Balázs Béla Makkai Sándor ismeretlen arcát mutatta fel – a költőt. Mindmáig talán csak az irodalomtörténet tartotta számon, hogy 1912-ben, alig huszonkét évesen a Számadás című verseskötettel jelentkezett, de a regényíró, a közéleti személyiség, a mozgalmas egyházi tevékenység teljesen háttérbe szorította ezt, sőt elfeledtette. Viszont éppen Végh Balázs Béla gondozásában és bevezető tanulmányaival jelentek meg Makkai Sándor nagyon fontos esszéi a Kriterion kiadónál 2003-ban és 2009-ben: Magyar fa sorsa és Erdélyi szemmel.
A marosvécsi találkozó kedves színfoltja volt Zika Klára dokumentumfilmje, amely a marosvécsi Helikon 15 évét mutatta be, azt a másfél évtizedet, amióta megalakult a Helikon – Kemény János Alapítvány, és amióta évente augusztus utolsó hétvégéjén a helikoni leszármazottak találkoznak. Így történt ez most is, amikor éppen a 125 éve született író, püspök unokája, Makkai Lilla lelkipásztor tartott megható áhítatot a kastélykertben. Ezért is volt hiteles az igehirdető bizonyságtétele az egykori 55 helikoni íróról, költőről, amikor így fogalmazott: "nagyapám és társai próféták voltak".
Mivel az elmúlt ősszel az örökösök használatba vehették a marosvécsi Kemény- kastélyt, így ott zajlott a teljes találkozó, s mintha egyre jobban ráérezne a mai Marosvécs, milyen áldott lehetőség és kincs számára az Erdélyi Helikon két világháború közötti hősi korszaka. Csak egyetlen példát említek: a marosvécsi református iskolát a falu népe építette báró Kemény János által adományozott területre, Kós Károly tervei alapján, és Makkai Sándor szentelte föl. Akár szó szerint is benne élnek a helikoni írók a mai és holnapi Marosvécs hétköznapi életében. Egyre aktívabb is a helybéliek részvétele ezeken a találkozókon. Az iskolások Kemény János Fenyőmuzsika című verses történetét adták elő, majd két néptánccsoportjuk tette emlékezetesebbé a 15. helikoni találkozót. Illesse köszönet ezért Zsigmond Székely Edit és Méra Ilona tanárnőket.
Székely ruhába öltözött tizenévesek énekeltek, szavaltak a frissen kaszált széna illatában, hátterük volt a kert, hol egykor vitázott a "bősz kalotaszegi" Kós és Bánffy Miklós gróf, vagy felolvasott Áprily és Dsida. Ma Marosvécsen így él tovább az erdélyi irodalom.
Ötvös József
Népújság (Marosvásárhely)2015. szeptember 30.
Könyvbemutató a régió várairól
„Tartsuk meg a várban a következő konferenciát!”
Kiváló könyvet mutattak be hétfőn délután az Aradi Polgármesteri Hivatal teljesen megtelt dísztermében: az Aradi Kölcsey Egyesület legutóbbi kiadványát, Arad Bánság és Partium határán. A régió várai címmel. A Fecskés könyvek legújabb kötete akkor is fontos és hézagpótló lenne, ha nem kötik egy Arad számára nagyon is időszerű témához, az Arad, Európa Kulturális Fővárosa 2021 célkitűzéshez. A könyv elkészültét, mint Jankó András egyesületi elnök elmondta, eredetileg idén júniusra tervezték, nem sikerült azonban tető alá hozni, így most, az Aradi Magyar Napok keretében került sor szárnyrabocsátására, ami még nagyobb súlyt adott megjelenésének.
A népes közönséget, a megjelent vendégeket, meghívottakat Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület titkára köszöntötte, megemlítve: sokaknak csak lakóhelyük, „éjjeli menedékhelyük” ez a város, a helybeliek viszont minden kövét, hangulatát szeretik. A város szülöttét, Tóth Árpádot is idézve hangot adott reményének, hogy talán, hatvan-hetven év után, alapos felújítást követően, a kulturális fővárosban Feszty Triptichonját is megnézhetik majd a látogatók.
Jankó András egyebek közt arról beszélt, a bemutatandó könyv témájához is kapcsolódva, hogy kár lenne egy több mint százhektáros területet (a várat) kihasználatlanul hagyni. „A vár Arad számára eddig nem sok jót hozott, ideje lenne ezen változtani” – tette hozzá.
Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök a Magyar Napok eddigi rendezvényeinek sikeréről s arról szólt, hogy a konferencia témája aktuális, és tanulhatunk belőle. Bognár Levente alpolgármester a vár és város kölcsönhatásairól és annak szükségességéről beszélt: eljött az idő, hogy várat a civilek használatba vegyék. Írásunk címe („tartsuk meg a következő Kölcsey-konferenciát a várban”) tőle származik – bár természetesen tudja, hogy a jövő évig erre nagyon csekély az esély.
A konferencia rangját nagyban emelte, hogy azon a környék közismert, a várak és városok történelmét jól ismerő szakemberei is részt vettek.
Az első előadó, dr. habil. Fleisz János a nagyváradi várról, történelmi szerepéről és város szerepéről szóló kitűnően dokumentált előadásában – az alapos történelmi áttekintőt követően – a vár hasznosításának jelenlegi állásáról számolt be. Immár a második szakaszánál tartanak – ennek átadása már idén karácsonykor megtörténhet. A város vezetősége felismerte, hogy fontos turisztikai és kulturális központ lehetne, számos (egészben vagy részben már megvalósult) beruházását már használni lehet, itt tartották, többek között, idén nyáron a Szent László-napok rendezvényeit. Ugyancsak nagyszerű előadás volt a temesvári Szekernyés Jánosé, aki, a történelmi vonatkozásokon kívül a vár megmaradt részeinek (Teréz-bástya, a részben megmaradt Jenő-bástya) hasznosításáról is szólt. Ugyanilyen felfogásban ismertette dr. Németh Csaba a gyulai (Magyarország) téglavár történetét és jelenlegi kihaszlását, ami nem korlátozódik a színházi évad megrendezésére. Arad mindenikből meríthet ötleteket, ha végül is sikerül a város tulajdonába ténylegesen is átvenni a hatalmas várat.
Andó András, az Arad Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület ügyvezetője arról szólt, hogy a vár Arad pályázatának egyik alappillérét képezi (az öt közül). Elmondta, hogy már 1931-ben voltak elgondolások a vár civil hasznosítására, 1990 után pedig több elképzelés is napvilágot látott – egyebek közt strandot, szórakoztató központot, egyetemi campust, csónakázó központot, vendéglátóipari helyeket, kiállítási csarnokokat, múzeumokat – képzeltek oda, legújabban európai műalkotások sétányáról, fiatal külföldi művészek verandájáról, európai mesterek állandó vásáráról, de egyfajta (a várban elpusztultak emlékére állítandó) Terror Házáról stb. is beszélnek. Andó szerint azt célozták meg, hogy az európai kulturális fővárosság kapcsán az aradi lakosok a városukkal törődő aradi polgárokká váljanak.
A fentebbi kérdésekről a könyv nemcsak részletesen számol be, de több más témával is foglalkozik – az aradi vár történetének és felhasználhatóságának különböző aspektusaival, például, több mint 110 oldalon keresztül.
A több mint kétórás rendezvény végén a jelenlévők, ingyen, aláírás ellenében megkapták a bemutatott könyv egy példányát.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)