udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
116
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-116
Névmutató:
Gál Mária
2000. szeptember 9.
Vetési László szórványgondozó református lelkipásztor, a Diaszpóra Alapítvány elnöke kifejtette, hogy a szórványtábor-szervezés folyamatos program. Gondot okoz, hogy a támogatási rendszer nem egységes. Eddig országosan 20-30 tábort tudtak megszervezni, idén azonban - a csángó táborokat leszámítva - alig sikerült 8-10-et összehozni. Értékes Szamosújvár gyülekezetének munkája: ötödik éve mezőségi gyerekeket nyaraltat. Hasonló a Hunyad megyei bácsi tábor. Nagyon jó tábor az erdőcsinádi, ahol mezőségi csoportokkal foglalkoznak elsősorban, de csángó csoportjuk is van. Ezeken kívül voltak a Csángó Szövetség által szervezett táborok Somosdon, Magyarnemegyén és Algyógyon is. - A csángóknál az eddigi programok nem hozták meg a várt eredményeket, de a táborozás hatása náluk is nyomon követhető. - A nagyvárosi helyzet átláthatatlan. Nincs elég ember, a lelkészek erejét meghaladja a munka. Új oktatásszervezési szempontok szükségesek. "Művelődéstervezés kell, értelmiségtelepítés és szociális védőháló kell, persze mindez az emberi lehetőségek, a belső igények és anyagiak függvényében. Testvérkapcsolatok, új lelkészi állások létesítése kell, rendezni kell a nagyvárosok lelkigondozásának kérdéseit is." Kimondottan missziós állásokra van szükség. Központi szórványalapot kell létrehozni rendszeres, betervezhető támogatással, elsősorban magyar állami pénzből. Vetési szerint egymilliárd forintból, a rendszeres évi támogatás minimális szinten tartásával gyakorlatilag ezer magyar település tartható életben úgy, hogy adunk nekik havonta 50 ezer forintot. Pályázatot kell hirdetni minden romániai magyar helység művelődési életének, belső önépítésének megszervezésére. Az RMDSZ-nek egy 30-35 személyes hivatalt kellene megteremtenie, amely központi szaktanácsadási rendszerként működne. Fel lehet vázolni, hogy milyen arányban számolódik fel egy közösség. Pillanatnyilag 400 ezer olyan emberről van szó, akinek a második nemzedéke nem lesz magyar. Egy nemzedéknyi idő alatt a 400 ezerből egy átmeneti nyelvezetű, 100-150 ezer ember marad. - Egy bizonyos réteg még megmenthető. Kollégiumi épületeket kell rendbetenni, háromszáz tanítót kellene kihelyezni olyan helyre, ahová lehet, akár fakultatív oktatásra is. /Gál Mária: Mit ér a szórvány, ha magyar? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2000. szeptember 14.
Szept. 13-án a Cooperative Best Effort 2000 hadgyakorlat megnyitójával egy időben Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban újabb legionárius szimpóziumra került sor Corneliu Zelea Codreanu és a holnapi Románia címen. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett, hogy júniusban interpellált a parlamentben a kolozsvári Keresztény-Nacionalista Klub tevékenysége és a magyar diáklányok ütlegelése ügyében. Az állami intézmények közbelépését szorgalmazta. Bukarestben naponta egyenruhában vonulnak a legionáriusok, és a kormány tűri ezt. Kolozsváron csütörtökön és pénteken a Békásban masíroznak gyakorlatozni. Kónya-Hamar Sándor interpellációja után a belügyminisztérium azonnal intézkedett a lányok ügyében, annak ellenére, hogy a rendőrparancsnok utolsó percig tagadta a történteket. Nemzetközi visszhangja is lett, az ügy bekerült a legnagyobb román tévéadók műsoraiba is. Március 15-én a legionárius társaság működött közre a koszorúk eltüntetésében, és a rendőrség, valamint az ügyészség hivatalos folyamodványok ellenére sem tett semmit. Nagyon sok vasgárdista szimpatizáns máris a hatalmon közelében van. Ez viszont Romániának mint jogállamnak a létét kérdőjelezi meg. Kónya-Hamar Sándor elmondta még, hogy "nálunk nyilvánosan lehet gyalázni egy népcsoportot vagy annak képviselőit, mikor ez a világon sehol sem megengedett." Egyik román párt sem kezdeményezte, hogy a Légiót mint neonáci mozgalmat betiltsák. Marian Munteanu személyében már elnökjelöltjük is van. - Az RMDSZ-en kívül csupán a Liberális Párt egykori Bratianu szárnya tiltakozott a legionarizmus ellen. /Gál Mária: Legionárius szimpózium a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Aki hallgat, cinkossá válik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./2000. szeptember 25.
Az unitárius hagyomány szerint Szent Mihály napján őszi hálaadást tartottak Torockón, a vallásos ünnepet az idén a millenniumi ünnepséggel kötöttek egybe. Jelen voltak Torockó magyarországi testvérközségeinek, Csömör és Tápiógyöngye települések képviselői, valamint Dévai Nagy Kamilla előadóművész és a Krónikásének Zeneiskola növendékei. Budapest-Belváros-Lipótváros önkormányzatának képviselői millenniumi zászlót adtak át. A parókián leleplezték a Jókai-emléktáblát, amelyet annak jeléül állítottak, hogy a nagy író Egy az Isten című regényéhez való dokumentálódási útján a torockói unitárius parókián szállt meg. /Gál Mária: Millenniumi őszi hálaadás Torockón. Jókai-emléktáblát avattak az unitárius parókián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2000. szeptember 27.
Szept. 27-én sajtóértekezletet tartott az RMDSZ szövetségi elnöke Bukarestben. Markó Béla kifejtette, hogy többnyire összeállt a szövetség képviselő-, illetve szenátorjelöltjeinek listája. A szövetség az ország minden megyéjében - a fővárost is beleértve - állított képviselő- és szenátorjelölteket. Az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amely a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács elé terjesztette a képviselőjelöltek névsorát. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27. - 1812. sz./ Markó Béla szövetségi elnök ismertette az Operatív Tanács azon döntését, amelyben felkéri a megyei szervezeteket, hogy gyűjtsenek aláírásokat a külhoni állampolgárságra vonatkozó javaslat támogatására. A támogató aláírásokat az ügyvezető elnökség fogja összesíteni és továbbítani a magyar kormány felé. Az RMDSZ országos vezetősége azonban fontosnak tartja, hogy a határon túli magyarság jogállásáról szóló - ismertebb nevén státustörvény - mielőbbi elfogadását, és úgy véli, hogy azt nem szabad a külhoni állampolgárság kérdésével szembehelyezni. Borbély László elmondta, hogy a véglegesített RMDSZ választási program jövő héten románul is megjelenik. Két függeléket is tartalmaz. Egyik a regionális fejlesztésre, a gazdasági, szociális és kulturális RMDSZ elképzeléseket összesíti. A másik az utóbbi négy év mérlegét tartalmazza. /G. M. [Gál Mária]: Az RMDSZ támogatja a külhoni állampolgárságkezdeményezést. Jól haladnak a választási előkészületek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./2000. szeptember 29.
Elkészült a román diaszpóratörvény tervezete. A tervezet kidolgozásában részt vevő RMDSZ-képviselő, Szilágyi Zsolt úgy véli: a majdani törvény egyaránt ösztönözni fogja Románia euroatlanti csatlakozását és a nemzeti integrációt. A tervezet készítői pozitív példának tartják a magyar státustörvényt. A tervezet a Határon Túli Románok Nemzeti Tanácsát kívánja létrehozni mint olyan legitim testületet. Az elképzelés szerint a határon túl működő románok szervezetei belső választások vagy delegáció útján létrehoznák a Románok Nemzeti Tanácsát, amelynek konzultatív jogköre volna a határon túl élő románok helyzetét befolyásoló törvények kapcsán. Szilágyi elmondta: javasolták, hogy ne csak a román etnikumúakra vonatkozzon ez a törvény. A Ciorbea-kormány megalakulásakor, Adrian Severin külügyminisztersége idején például vízumdíj-mentességet élveztek a Romániából elszármazott külföldiek. De a határátlépésnél csak a román etnikumúakra, illetve azokra alkalmazták, akiknek román hangzású nevük volt. A diaszpóratörvény esetében ezt szeretnék kivédeni. A tervezet nem foglalkozik a külföldön élő román személyeknek biztosított jogokkal, az állampolgársággal, a betegbiztosítással, adózással, a választójoggal. /Gál Mária: Elkészült a román diaszpóratörvény tervezete. A parlament figyelmében a nemzeti integráció - példaértékűnek tartják a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2000. október 9.
A Sapientia Alapítvány Kuratóriuma okt. 7-i ülésén elfogadta az egyetemépítés stratégiai koncepcióját. Jó esély van arra, hogy második félévtől megkezdődjék az oktatás Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. A további magyarországi költségvetési támogatás sem reménytelen. - Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke ismertette a stratégia lényegét. "Olyan korszerű egyetemet kívánunk létrehozni, amely esélyegyenlőséget biztosít hallgatói számára. Célunk az, hogy az egyetemépítés következetesen szem előtt tartsa a regionális igényeket, s ennek megfelelően a tervezett négyközpontúságot. Vagyis Kolozsvár lenne az egyetem központja, mellette pedig Marosvásárhely, a nagyváradi Partium Egyetem, illetve a székelyföldi tagozat tartozna a hálózathoz." Első lépésként hiányszakokat indítanak, Csíkszeredában ötöt, Marosvásárhelyen egyet. Emellett olyan szakokat is indítanak, amelyek már léteznek ugyan állami egyetemen is, de ezekre a szakokra jóval nagyobb igény van. Ilyen például a közgazdaság, amely Kolozsváron az idén beindult, de messzemenően nem elégíti ki az igényeket. A marosvásárhelyi és a csíkszeredai karok benyújtották hat szak akkreditációs kérelmét, amelyre egyelőre nem kaptak választ. Ezért nem indulhatott első félévtől az oktatási tevékenység. A kuratórium reméli, hogy második félévtől, februártól erre is sor kerülhet. A bukaresti akkreditációs bizottság ülésezett már, és megígérték, hogy a naptári év végéig a hat szak kérdésében megszületik a döntés. A kuratórium határozott ígéretet kapott arra, hogy az erdélyi magyar felekezetközi egyetem támogatása bekerül a kétéves magyar költségvetésbe is. /Gál Mária: Bukaresttől függ az indulás. Elkészült az egyetemépítés stratégiai koncepciója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./2000. november 11.
A Kolozsváron működő Magyar Főkonzulátushoz elsősorban munkavállalási vízumért fordulnak, ami azt jelzi, hogy az erdélyi magyarság legégetőbb problémái nem etnikai, hanem gazdasági jellegűek. A végleges kitelepedést igénylők száma elenyésző, közölte Alföldi László főkonzul, a vele készült beszélgetésben. Elsősorban munkavállalási vízumot igényelnek, hozzávetőlegesen évi 8000-t. Ehhez adódik 2000 tanulói vízum és 1500-2000 más típusú, amelybe a külföldi állampolgárok átutazási vízumától az erdélyi nagyszülők tartózkodási vízumáig sok minden besorolható. A kérelmezők döntő többsége magyar nemzetiségű, de van közöttük román is. A munkavállalók kb 5-10%-a román nemzetiségű. - Évről évre, hozzávetőlegesen 15-20%-kal növekszik a vízumforgalom. A munkavállalók zöme kényszerből megy Magyarországra, azért, hogy a saját és családja egzisztenciáját segíteni tudja. A kitelepedési mutatók nem növekedtek az utóbbi években. Nincs elvándorlási láz Erdélyből. Évente 200-250 kitelepedési kérelmet nyújtanak be. Magyarországon is benyújtható a kérelem, de ez sem haladja meg az évi 1000-1500-as átlagot. Alföldi emlékeztetett, hogy minden magyar felelős politikus kijelentette, hogy a magyar-magyar kapcsolattartást Schengen nem nehezítheti meg. - A magyar kormány álláspontja az, hogy a státustörvény, külhoni állampolgárság, kettős állampolgárság egymáshoz közel álló, de egyelőre még csak együttgondolkodásra alkalmas fogalmak. /Gál Mária: Erdélyben nincs kivándorlási láz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 27.
Nov. 25-én Kolozsváron összeült az unitárius millenniumi zsinat. A papság és a hívek számba vették az unitárius egyház hozzájárulását a magyar és egyetemes kereszténység értékeinek gyarapításához. Dr. Szabó Árpád püspök beszédében a reformáció folytonosságát hangsúlyozta a zsidó-keresztény kultúrában, leszögezte: "unitárius anyaszentegyházunk nem 432 éves, hanem 2000. A kereszténység reformáció előtti története a miénk is, éppúgy mint másoké. Értékeit magunkénak valljuk és elvárjuk, hogy mieinket is magukénak vallják mások." A zsinat nyilatkozatának felolvasása után ünnepi műsor következett: Molnár Bögözi Tünde marosvásárhelyi művész orgonajátéka, Borsos Edit éneke, a székelykeresztúri ifjúsági egylet zenés irodalmi összeállítása és a kolozsvári Unitárius Kollégium énekkarának előadása. /Gál Mária: Unitárius millenniumi zsinat. Az emberiség történelme folytonos reformáció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2000. november 28.
A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja tulajdonképpen megnyerte a választást, de önmagában nem tud kormányt alakítani. Koalíciós partner pedig egyelőre inkább csak elméletben adott. Ion Iliescu és Adrian Nastase kategorikusan kijelentették, hogy nem hajlandók a Nagy-Románia Párttal kormányozni. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői, nem "lelkesedtek" a RTDP-NLP közös kormányzásért. Az RMDSZ országos vezetői már a kampány végén elhatárolták magukat az RTDP-től, és az első részeredmények ismeretében is hasonlóképpen nyilatkoztak. A Nagy-Románia Párt kész lenne, sőt, készül is a kormányzásra. C. V. Tudor nov. 27-én kijelentette: "Ez a koalíció Iliescu akaratától függetlenül is létre fog jönni". A nagy-romániás vezér optimizmusa nem teljesen alaptalan. Iliescu és pártja koalíciós partnerre szorul, vagy felvállalja a kisebbségi kormányzás kockázatát. - Ha az NLP, DP és RMDSZ felvállalja a kisebbségben kormányzó RTDP parlamenti támogatását, akkor talán "elméletben" elképzelhető, ám ezt nem fogadná egységes lelkesedéssel a két párt szavazótábora. - Az NRP kormányba emelése az ausztriai helyzetet teremtené újra, és teljes mértékben ellehetetlenítené Románia euroatlanti integrációját. /Gál Mária: Ki alakít kormányt? Patthelyzetben Románia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2000. november 30.
Napok óta politikai elemzők sokasága keresi a magyarázatot a romániai választási eredményekre. A szociológusok kimutatásai azonban olyan megdöbbentő képet tárnak fel: a nagyhangú néptribun választói tábora a legfiatalabb. A 18-30 év közötti, közepes és ennél magasabb iskolázottságú választók körében a legnépszerűbb. Megdőlt az az általános nézet is, hogy Tudorra csak a volt szekusok, aktivisták, valamint azok környezete szavaz. "A Vadimra szavazók többsége egyszerűen Iliescu és a köztudatban általa képviselt kommunizmus ellen voksolt, akárcsak 1996-ban." - állította egy neves szociológus. Gál Mária szerint "Corneliu Vadim Tudor szekus és volt pártaktivista idősebb támogatói mellett, fiatal szavazói elsősorban azok a legionáriusok, akik az igazságosztó, bosszúálló arkangyalt, a jó románt és igaz keresztényt vélik felfedezni a néptribünben." Az újjáéledő legionarizmusért a felelősség a román össztársadalmat terheli. A hatalmon lévők és a román vezető értelmiség nem tettek semmit az újfasizmus megfékezéséért. - Híres kolozsvári "ellenzékiek" Corneliu Zelea Codreanu- és Vasgárda-kitűzőket hordtak. A vasgárdista egyenruhák egyre megszokottabb látványt kezdtek nyújtani. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter volt az első romániai vezető politikus, aki megpróbált szembeszállni az egyre terjedő újfasizmussal. Senki nem tiltakozott Antonescu tisztára mosása ellen. Nov. 29-én Kolozsváron a legionárius ifjúság szimpóziumot szervezett a "Holokauszt - román szemszögből" címmel és bemutatta "Az Új Jobboldal" című folyóiratot. Senki sem tiltakozott ellene. A Vasgárda 1937-es győzelmekor már hatalmon volt Hitler, Mussolini, Európa-szerte hódított a fasizmus és nemzeti szocializmus. Az ezredfordulón azonban nincs nemzetközi támasza Vadimnak, ezért nem is tud majd hosszú ideig választói tömegeket felsorakoztatni maga mögé. /Gál Mária: Nem tudták szegények, mit cselekednek? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2000. december 1.
A Demokrata Párt ellenzéki tömörülés létrehozását javasolta, az RMDSZ nov. 30-án a Nemzeti Liberális Párttal tárgyalt. Verestóy Attila szenátor tájékoztatott a tárgyalás eredményéről. Az RTDP memorandumáról megállapították, hogy ez a dokumentum egy jó elvekből felépített szándéknyilatkozat, amely nem tartalmaz garanciákat. Legtöbb pontját vállalja az RMDSZ is, hiszen saját programjában is szerepelnek. Ilyen pontok az integráció elősegítése és felgyorsítása, a társadalmi reform folytatása, az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány minimálisra szorítása, a privatizáció folytatása, a kis és középvállalatok támogatása. Az RMDSZ sajátos igényeinek teljesítését is kéri. Pillanatnyilag még nem ismert mennyire hajlik az RTDP az ellenzék kéréseinek teljesítésére, ugyanis közös tárgyalásra még nem került sor. /Gál Mária: Folyamatosan egyeztet a demokratikus ellenzék. A támogatás fejében konkrét garanciákat kér az RMDSZ, a DP és az NLP. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2000. december 8.
Megtartotta ez évi utolsó kuratóriumi ülését a felekezetközi magánegyetem alapítását irányító Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. A kétéves magyar költségvetés tervezet újabb támogatást biztosít az egyetemnek, ami nagymértékben megkönnyíti a jövőtervezést. Döntöttek a magyar országgyűlés által 2000-re megszavazott támogatás felhasználásáról, közölte Tonk Sándor a Sapientia Alapítvány elnöke. Az összeg legnagyobb részét ingatlanberuházásra fordítja az alapítvány, mivel szükség van oktatási célt szolgáló épületekre, központi egyetemszékhelyre és könyvtárépületre egyaránt. Ezen kívül a kuratórium tetemes összeget szánt arra, hogy a marosvásárhelyi és csíkszeredai kihelyezett irodák el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. Az elkövetkező napokban az alapítvány a sajtóban is meghirdet egy saját doktori ösztöndíjpályázatot valamint egy tudományos kutatómunkát támogató pályázatot is. A marosvásárhelyi és csíkszeredai karokról az alapítványi elnök úgy vélekedett, hogy minden reményük megvan a kérvényezett 6 tanszék akkreditációjára. /Gál Mária: Reményteljes évzáró a Sapientiánál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2000. december 9.
A keresztény felekezetek között sincs meg a kellő béke: görögkeletiek hadakoznak görög katolikusokkal, neoprotestánsok a történelmi egyházakkal, állapította meg Gál Mária. Az unitarizmust elítélte a katolikus-ortodox párbeszéd bizottsága. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök hangsúlyozta, hogy ezt a többezer éves kultúrát a reformáció folytonossága jellemezte. A protestantizmus, mint a veszélyeztetett igazság elleni tiltakozás, a vallásnak igen fontos részét képezi. A püspök szerint a protestantizmus egyik legszebb példája az ószövetségi próféták esete. A próféták korukban veszélyeztetve látták Isten akaratának érvényesülését, és ez ellen felemelték szavukat. A prófétai hagyomány továbbvitele mutatkozik meg Jézus nyilvános működésében és tanításában. A Hegyi Beszédben megfogalmazott jézusi protestálásból született meg később az új vallás, amely az Isten és a felebarát szeretetét helyezte középpontba. A 16. századi reformáció abból a felismerésből indult ki, hogy veszélyeztetve van az ember üdvössége. A radikális reformáció - az unitarizmus - is egyfajta tiltakozás eredménye. Dávid Ferenc és kortársai indították útjára a reformációt, amely evangéliumi alapon eljutott Isten atyaságáig, az egyisten eszméig. Gál Mária közbevetette, hogy az unitarizmus keresztény mivolta megkérdőjelezett. Szabó Árpád püspök szerint az unitarizmus nagyon szoros kapcsolatban érzi magát a kereszténységgel. Az unitarizmus a kereszténységen elsősorban Jézus tanítását, az evangéliumot érti és ezt fogadja el történelmi alapnak. A püspök szerint a keresztény egyházat nem Jézus alapította. ″A keresztény egyház elsősorban Pál apostol munkásságának az eredményeként jött létre, még akkor is, ha az alapok az első pünkösdhöz nyúlnak vissza.″ Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? /Gál Mária: Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./2000. december 13.
Az új kabinet beiktatására valószínűleg karácsony és új év között kerül sor - nyilatkozta a Szabadságnak Vasile Dancu, a tájékoztatási tárca várományosa. A jövőben ezen minisztérium hatáskörébe tartozik majd a Kisebbségvédelmi Hivatal is. Dancu kifejtette: ″Három minisztériummal lesz több mint előzőleg, de lecsökken a nagy bérezésű tisztségek a száma. Eddig a kormányfőnek alárendelve több államtitkársági rangú ügynökség működött. Ezeket az új kabinet beépíti különböző minisztériumokba, és ez létszámcsökkentést, vagyis költségcsökkentést is jelent. Minden eddigi tervben minimálisan 30 százalékos költségcsökkentéssel számoltunk.″ /Gál Mária: Karácsony utánra várható az új kormány beiktatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2000. december 16.
Mózes Árpád evangélikus püspök a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy elmúlt 2000 esztendő folyamán nem mindig a szeretet diadalmaskodott, de az eszme, s az egyház fennmaradt, mert a szeretetre épült. - Az erdélyi evangélikus egyházunk kicsi, de Európában a második legnagyobb. A püspök szerint minden további nélkül létezik hit egyház nélkül. ″Azt viszont nem merném állítani, hogy a Szentírás nélkül lenne keresztény hit.″ /Gál Mária: Reménységgel lépjünk át a harmadik évezredbe. Adventi beszélgetés Mózes Árpád evangélikus püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2000. december 23.
Dr. Csiha Kálmán református püspök visszavonul, visszaköltözik Kolozsvárról Marosvásárhelyre, mert ott van a háza. ″Utódjának nem lesz könnyűdolga: Csiha Kálmán mércét állított fel, amellyel akarva-akaratlan mérni fogják a nyomdokaiba lépőt.″ -állapította meg a püspökkel interjút készítő Gál Mária. ″Óriási változás zajlott le ebben az évtizedben az egyház életében is.″ - szögezte le a püspök. ″Annak dacára, hogy egykoron elvett épületeinkből semmit nem adtak vissza, templomokat, szeretetotthonokat, gyülekezeteket építettünk. Újra vannak árvaházaink, öregotthonaink, egészségügyi gondozóink, öregbeteg gondozó illetve árvaházból kikerült fiatalokat gondozó szolgálatunk.″ A jövő legfontosabb feladata az egyház lelkiségének megőrzése lesz. Nem a sokszor hitbelileg meggyengült európai egyházat kell másolni, figyelmeztetett Csiha Kálmán. /Gál Mária: A nagy hazaérkezés. Karácsonyi búcsúbeszélgetés dr. Csiha Kálmán református püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./2001. január 19.
A Sapientia Alapítvány által irányított egyetemépítési munka eredményeként a 2001 őszén kezdődő tanévben - talán - az első szakokon beindulhat az oktatás. Tonk Sándor kuratóriumi elnök beszámolt az eddigi tapasztalatokról. A Csíkszeredába kiszállt akkreditációs bizottság azt mérte fel, hogy az ideiglenes működési engedélykérelemben előterjesztettek megfelelnek-e a valóságnak. Tonk Sándor szerint jó eredménnyel zárult ez a szemle. Nincs olyan törvényes előírás, hogy román nyelven oktató szak nélkül nem indulhat egyetem. Az alapítvány egyelőre szakokra, nem pedig egyetemre kéri a működési engedélyt. Ettől függetlenül Csíkszeredában előrehaladott állapotban van egy román nyelv és irodalom szak akkreditációs iratcsomójának előkészítése. Az akkreditációs bizottság következő ülését jan. 26-án tartja. - Az alapítvány eddig 6 szakra nyújtotta be az ideiglenes működési engedély-kérelmet. Várják az akkreditációs bizottság ellenőrzését. Amennyiben az megtörténik, akkor az ősszel a magánegyetem csíráját jelentő első szakokon elkezdődhet az oktatási tevékenység. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem EMTE/ építésével párhuzamosan a Partium Keresztény Egyetemen is újabb szakok beindítását kérelmezték. Szerződést kötöttek a Partium Keresztény Egyetemmel, hogy az EMTE törvényes elismerése után a két egyetem egyesülni fog valamilyen formában. Beindult a háttérintézmények - könyvtárak, bentlakások, kutatási műhelyek - kiépítése. Első lépésként két pályázatot hirdettek meg, egy doktorit (PhD) illetve tudományos kutatóit. E pályázatok elsődleges célja az, hogy a magánegyetem számára szükséges oktatói utánpótlást biztosítsák. Az oktatói kar személyi utánpótlása sok esetben komoly gondot okoz számunkra. Kezdetben vendég- illetve társult tanárokkal kell megoldani az oktatást. A pályázatok és egyetemi tanári tapasztalata alapján úgy látja, hogy van kellő tartalék, a romániai magyarság önerőből biztosítani tudja a tudományos kutatói és oktatói tevékenység fenntartását. /Gál Mária: Van utánpótlás, van jövő - interjú dr. Tonk Sándorral, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2001. február 7.
Az Erdélyi Református Egyházkerület újonnan választott igazgatótanácsa úgy döntött, hogy Marosvásárhelyre helyezi át a kolozsvári diakonisszaképzést. Kató Béla főjegyző elmondta: az intézet összmagyar oktatási ügyet vállalt fel, de a református egyház egymagában nem képes fedezni a kétközpontú képzés költségeit. Az Erdélyi Református Egyházkerület 1992-ben indította be a diakonisszaképzést Kolozsváron, amely fél állami, fél egyházi státusában is rendkívüli eseménynek számított, mivel akkor még a tanügyi törvény nem engedélyezte a magyar nyelvű szakoktatást. Az érettségi utáni 3 éves képzés sikernek bizonyult. 1995-ben végzett az első évfolyam, s az elmúlt öt évben 180-an szereztek oklevelet a kolozsvári református oktatási intézményben. A végzősök "kelendők" voltak, kivétel nélkül el tudtak helyezkedni, sokuknak már az oklevél megszerzése előtt állást ajánlottak, minden versenyvizsgán sikeresen szerepeltek. Az áthelyezés mellett szólt a kolozsvári helyhiány is. "A főgond az, hogy sem a kollégiumot nem kapta vissza az egyház, sem a Bocskai tér 15. szám alatti épületét, ahol most a statisztikai hivatal és a mezőgazdasági igazgatóság székel". "Ezek az épületek telekkönyvileg is az egyház nevén vannak, egy kormányhatározat is visszajuttatta, mégis a benne lévő állami intézmények sem lakbért nem fizetnek, sem kiköltözni nem hajlandóak." - ismertette a helyzetet Tőkés Elek oktatási tanácsos. Mindezek ellenére Tőkés Elek nem ért egyet a döntéssel: "Azért lenne szükség rá, mert sok kolozsvári vagy Kolozsvár vonzáskörzetéhez tartozó fiatal anyagi lehetőségei nem engedik meg, hogy a tandíj mellett a bentlakás költségeit is fizesse, s egyben elveszíti a magyar szakoktatás előnyét is." /Gál Mária: Megszűnik a kolozsvári református diakonisszaképzés. Kató Béla: Nem felszámol, hanem racionalizál az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2001. február 17.
Febr. 16-án ünnepelték Kolozsváron a 75 éves Korunk folyóiratot. Az előadássorozat úgy értékelte a Korunknak a romániai magyar művelődési életben betöltött szerepét, hogy nem próbálta "tisztára mosni" annak megkérdőjelezett szakaszait sem. Csép Sándor a MÚRE elnöke a szervezet nevében érdemoklevéllel és emlékplakettel tüntette ki a Korunkat. Kántor Lajos főszerkesztő tartotta a megnyitó beszédet. Az előadássorozatot Gálfalvi Zsolt A Hét főszerkesztője nyitotta meg, Lapszerkesztés tegnap és ma című eszmefuttatásával. Szeles Klára szegedi irodalomtörténész a Korunk szerepvállalását értékelte egy új irodalmi nemzedék útnak indításában. Vetési László előadása, az egyház és közösség, a lelkészek és a Korunk II. folyamának a viszonyát elemezte. Kötő József a Korunk és a romániai magyar színi mozgalom kapcsolatáról beszélt, Pillich László pedig a Korunk műhelyből induló etnográfiai-szociográfiai mozgalomról. Az előadásokat a Korunk plakátkiállítás megnyitója követte. Markó Béla kiemelte a 75 éves folytonosság fontosságát. A megemlékezést aukció zárta. /Gál Mária: Körön belül - 75 éves a Korunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2002. július 2.
Az áprilisi kormányváltás után sokáig az volt a kérdés, hogy az MSZP vagy az SZDSZ veszi át a HTMH vezetését. Mindkét pártból több személy neve felmerült. Az elnöki kinevezés végül magának az elnöknek jelentette a legnagyobb meglepetést. A kolozsvári származású Bálint-Pataki József, az erdélyi referatúra főosztályvezetője hivatali eskütétele után néhány órával azt nyilatkozta a Szabadságnak: Jómagam is találgattam, ki lesz az elnök, de fel sem merült bennem, hogy én lehetek. Bálint-Pataki József kifejtette: Júniusban lett tízéves a hivatal, de ezt megelőzően két évig működött a miniszterelnökségen belül a Határon Túli Magyarok Titkársága. Ő ott kezdtem a munkát, kormányfőtanácsosként. Nem tagja egyetlen pártnak sem. Nem ismeretlen számára a többi terület sem. Szerinte a kisebbségpolitika töretlen, és konszenzuson alapszik. Szeretné, ha ez a folytonosság fenntartható lenne. Bálint-Pataki József szerint az egyenlő távolságtartás elve az utóbbi években némiképp sérült. Ugyanakkor a MÁÉRT mellett működő szakbizottságokba életet kell lehelni. A HTMH alaptevékenysége: kapcsolattartás a szomszédos államok magyarságának legitim politikai, szakmai, civil, egyházi stb. szervezeteivel. Ezenkívül, országos hatáskörű szerv lévén, részt vesz a döntés-előkészítési folyamatban, minden olyan kérdésben, amely a határon túli magyarságot érinti. A HTMH részt vesz a kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságainak munkájában. A HTMH elnöke általában a kormányközi vegyes bizottságnak is elnöke, sőt a titkárt is a HTMH adja. A hivatal jelen van a határon túli szervezetek, intézmények rendezvényein. Több mint 50 jogszabály, végrehajtási rendelkezés készült el kedvezménytörvény kapcsán. Ezt a hivatal végezte. A magyar közigazgatáson belül pedig a HTMH a végrehajtás felelőse. Az európai intézmények azt várják el a törvénytől, hogy ne okozzon feszültséget az egyes szomszédokkal. A HTMH érdekelt a támogatási rendszer átláthatóságának biztosításában. Van szórványstratégiája a HTMH-nak? - kérdezte Gál Mária. Az Illyés Alapítvány sokat tett a már létező szórványkollégiumok létrehozásáért. Nincs egy összehangolt, a sajátos szempontokra alapozó szórványprogram. Nincs szórványstratégia, sem a hozzá rendelt olyan méretű anyagi háttér, amely ezt a folyamatot fékezni tudná. /Gál Mária: A Határon Túli Magyarok Hivatalában sohasem okozott földrengést a kormányváltás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2.