udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 318 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 301-318

Névmutató: Gazda József

2000. december 8.

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ harmadik lapszáma jelent meg a közelmúltban: a folyóirat az eddig elhanyagolt erdélyi művészettörténettel foglalkozik. A lapban Gazda József a kovásznai Csoma 2000 kiállítást elemezte, egyúttal visszatekintett a Csoma-kiállítások múltjára is, a nagy közönségsikerű Kovásznai Nyári Tárlatok eseménytörténetére. A hatalmi szóval megszüntetett képzőművészeti fórum 1992-ben indult újra, a tematikus tárlatok megnyitóit a Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében szervezték meg. Az idén megrendezett tizedik tárlat témája: Az idő arcai... Kövek... Az idei Csoma-tárlaton 125 művész vett részt. Dr. B. Murádin Katalin az erdélyi szószékek kutatásában, felleltározásában szerzett tapasztalatait osztotta meg az olvasóval. /Az Erdélyi Művészet harmadik száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2001. február 16.

Gazda József, a kovásznai RMDSZ elnöke javasolta, hogy márc. 15. megünneplését hozzák ki a művelődési ház belső udvaráról, és vonják be Orbaiszék falvait is. Az ünnepi műsor forgatókönyvének összeállítását Molnár János tanárra bízták. /Március 15. Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

2001. március 7.

Hervai Zoltán festőművésznek, Sepsiszentgyörgy immár talán legidősebb művészének Kézdivásárhelyen, a Céh Múzeum termében nyílt kiállítása. /Gazda József: Könnyedebb, levegősebb formák és szigorú szerkezet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2001. április 24.

Ápr. 22-én került sor az immár 12. alkalommal megrendezett Kőrösi Csoma Sándor-napok zárórendezvényére. Az emlékezők Kovásznáról átzarándokoltak Csomakőrösre, ahol Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templom előtti téren került sor Csoma Sándor mellszobrának koszorúzó ünnepségére. Az ünnepségsorozat Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke beszédével zárult, aki meghívta a jelenlévőket a 2002-i megemlékezésekre is. /Nagy fiára emlékezett Csomakőrös. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2001. május 3.

Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban, állapította meg Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) elnöke, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár Kovásznán, a Magyar Nyelv Napjai rendezvényen. Péntek professzor bírálta a forgalomban lévő nyelvtankönyvek színvonalát is, beszélt a szakterminológia egységesítéséről, és más nyelvi bajokról. Murvai Olga bukaresti egyetemi docens a nyelvi másságról, a nyelvekről beszélt, Benő Attila egyetemi adjunktus az államnyelv és kisebbségi nyelvek érintkezéséről, a jogfosztott nyelvi helyzetről, Gazda József kovásznai tanár a Kárpát-medence nyelvi helyzetét a vegyes házasságok tükrében vizsgálta. Vremir-Veress Márta kolozsvári egyetemi adjunktus az erdélyi kétnyelvűség helyzetét elemezte. - A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjén az általános iskolások alsó tagozatosai közül a brassói Áprily Lajos iskola csapata volt a legjobb, a felső tagozatosok első helyezettje a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium csapata lett, a középiskolások versenyét a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata nyerte. /Komoróczy György: Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban. A Magyar Nyelv Napjai Kovásznán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

2001. május 14.

Közös állásfoglalás elfogadásával máj. 12-én befejeződött a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) évi közgyűlése. Nagy vitát váltott ki az a napirendi pont, amely szerint az MVSZ küldöttgyűlésének állásfoglalást kellett volna elfogadnia a világszövetség költségvetését megvonó országgyűlési döntéssel szemben. Az MVSZ ugyanakkor megválasztotta a nyugati, valamint a kárpát-medencei régiók által javasolt személyeket a védnöki testületbe, de nem választottak tiszteletbeli elnököt, ezt majd egy következő időpontban tűzi napirendre a védnöki testület. Az állásfoglalásban az Országgyűlést az MVSZ költségvetésének támogatására kérték, és kifejezték elvárásukat, hogy a Legfőbb Ügyészség vonja vissza a világszövetség ellen benyújtott bírósági keresetét. A nyugati régió küldöttei elzárkóztak attól, hogy az állásfoglalásban szó essen a külhoni magyar állampolgárság szorgalmazásáról. Gazda József erdélyi küldött hangsúlyozta, hogy a külhoni állampolgárság mindenképpen előnyt jelentene a szomszédos országokban élő magyaroknak, és üdvözlendőnek nevezte első lépésként a státustörvény esetleges elfogadását. Patrubány Miklós meglepetését fejezte ki a külföldi állampolgársággal szemben tanúsított ellenállás és ellenszegülés miatt. A küldöttgyűlés nem foglalt állást a külföldi állampolgárság ügyében, és kompromisszumos javaslatként elfogadta, hogy csupán támogatja a szlovákiai és erdélyi országos tanácsok által elfogadott, a külhoni állampolgárság szorgalmazásával kapcsolatos állásfoglalását. A javaslatot végül a küldöttek elfogadták. - Tőkés László, az MVSZ elnökségéhez eljuttatott üzenetében jelezte, hogy mandátuma lejártával nem vállalja újabb négy évre az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségét, de nem zárkózott el attól, hogy részt vegyen a jövőben az MVSZ védnöki testületének munkájában. - Patrubány Miklós jelezte: a Világszövetség Erdélyi Társasága korábbi ülésén született egy olyan ötlet, amennyiben az MVSZ-t bírósági ítélettel sújtják a Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett perben, akkor az MVSZ kivonul Magyarországról. Tőkés László utalt arra, hogy nem szeretne politikailag ellehetetlenülni, és példaként említette Patrubány Miklóst, akit - a püspök véleménye szerint - politikailag ellehetetlenítettek. Tőkés László kifogásolta Patrubány Miklósnak a Népszabadságban megjelent interjúját és elmondta, hogy az interjúban több súlyos politikai hibát követett el a világszövetség elnöke. A püspök kifogásolta az MVSZ elnökének azt a kijelentését, mely szerint Magyarországon két évvel a választások előtt már megkezdődött a politikai harc és ennek lett áldozata a világszövetség. - Az Országgyűlés megkönnyítette az MVSZ 2001-es évre szóló költségvetésének tervezését, mert pénz nélkül hagyta a világszövetséget - mondta Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke, amikor ismertette az MVSZ idei évi költségvetési tervét. 40 millió forint tartozása van jelenleg a világszövetségnek, ezért új lehetőségeket kell keresni az anyagi források biztosításához. Mintegy 5 millió forintra számítanak tagdíjakból, 10 millió forintot várnak adományokból, és amennyiben sikerül bérbe adni a világszövetség Benczúr utcai székházát, akkor várhatóan 35 millió forint bevételre is szert tehetnek. Az elnök ismertetése szerint az MVSZ 30 millió forint hitelfelvételre kényszerül. /Tőkés László nem vállalja a tiszteletbeli elnökséget. Befejeződött az MVSZ küldöttgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2001. június 29.

Június 17-19-én a budapesti Magyar Művelődési Intézet a szórvány közművelődésről szervezett meghívásos tanácskozást. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Őrvidék és Kárpátalja szórványképviselete elméleti, tanulmányi és helyi beszámolók alapján e korszakos problémákról alkotott képet, fogalmazhatott meg stratégiát. Gereben Ferenc, művelődésszociológus a felmérés alapján kifejtette, hogy Erdélyben legmagasabb az olvasási kultúra, legbővebb az elolvasási ízlésképlet. Gazda József nyugalmazott magyartanára megmaradási stratégiákat összegezte. Az oktatási, politikai, egyházi, művelődési, társadalmi stratégiák kellenek a fennmaradás érdekében. A szórványok beszámolói szerint a településben, nemzetben gondolkodók körében az értékek, a szimbólumok felértékelődnek. Alkotó értelmiségre, polgári életformát teremtő vezetőkre, megmaradást vállaló rimaszombati, lendvai, becskereki, belényesi, ipolyi, burgenlandi és aradi kulturális vállalkozókra, lelkészekre, múzeumigazgatókra, tanárokra, tanítókra, orvosokra, írókra, a szórvány problémáira érzékeny emberekre van szükség. /Kárpát-medencei tanácskozás. Szórványban, a megmaradásért. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2001. augusztus 11.

67. évében, kovásznai otthonában váratlanul elhunyt Fábián Ernő /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ nyugalmazott tanár, író, filozófus. Példaértékű munkás élete, nemzetét féltő szeretetének örök lángolása feledhetetlen emlék, példamutató útjelző marad számunkra, állapította meg a lap munkatársa. Az erdélyi gondolkodás elkötelezett híveként könyvei, elemzései, kritikája maradandó érték az erdélyi magyar közélet számára. Fábián Ernőt aug. 11-én szombaton helyezik örök nyugalomra a kovásznai ravatalozó házból. /(Flóra Gábor): Elhunyt Fábián Ernő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ A temetésen az elhunyt hozzátartozói, tanítványai, tisztelői és barátai mellett részt vett Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ Akik eljöttek, hogy elkísérjék utolsó útjára Fábián Ernőt, tisztában voltak azzal, hogy olyan kivételes személyiségű nemzettársuktól búcsúznak, aki életútját nemzete-nemzetisége szolgálatába állította. A temetésre Kovásznára érkező Németh Zsolt államtitkár búcsúzott elsőként Fábián Ernőtől, testamentumként jelölve meg Fábián Ernő életfilozófiáját összefoglaló, néhány éve kiadott könyvét, a Megmaradásunk parancsait. Műve - emelte ki a politikus - "üzenet a mának és a jövőnek". A külügyi államtitkár kiemelte: Fábián Ernő tanár volt, a nemzet tanára. Alkotó munkája forrás volt a Fidesz-nemzedék számára a nemzeti megújuláshoz. Befejezésként a magyar kormány és a tanítványok nevében búcsúzott Fábián Ernőtől. A bejelentett programtól eltérve, másodikként Katona Ádám szólt a szertartáson résztvevőkhöz, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés alapító tagjaként említve Fábián Ernőt, aki hatékonyan támogatta a tömörülést az úgynevezett "három szintű autonómia koncepció" kimunkálásában, amely bár most az érdekvédelmi szervezet programjának eleme, az RMDSZ vezetés, vétkes mulasztása nyomán, nem küzd alkalmazásukért. Keményen bírálva az RMDSZ csúcsvezetését, szót emelt a zetelaki ártatlanul elítéltek rehabilitálásáért, a kézdivásárhelyi bebörtönzöttek szabadlábra helyezéséért, s a "nemzeti és keresztény alapú" politizálást sürgetve fölvetette a kettős állampolgárság fontosságát is. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója a közös diákévek emlékeit idézte. Gazda József, a barát és a harcostárs Fábián Ernő tervezett könyvéről /Panasz az utókorhoz/ szólt. /(Flóra Gábor): Akik az útban bíznak, szárnyakra lelnek... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Fábián Ernő /Kovászna, 1934. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ kötetei: Apáczai Csere János /Dacia, Kolozsvár, 1975/, Az ember szabad lehet (Eötvös József eszmevilága, Dacia, Kolozsvár, 1980/ Egy polgártárs a kuckóból - esszék, pamfletek /H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997- Kaláka Könyvek/ Balogh Artúr: Jogállam és kisebbség /Téka, Kriterion, Bukarest, Kolozsvár, 1997/ Összeállította, bevezetőt írta: Fábián Ernő.

2001. augusztus 20.

Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere aug. 20. alkalmából magyar állami kitüntetéseket adott át. Ezúttal öt erdélyi kapott magyar állami kitüntetést. Pauler Gyula-díjat Kiss Andrásnak, a kolozsvári Állami Levéltár nyugalmazott főlevéltárosának, Széchényi Ferenc-díjat Kónya Ádámnak, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatójának, Szinnyei József-díjat Kiss Jenőnek, a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatójának, Wlassics Gyula-díjat pedig Gazda Józsefnek, a kovásznai líceum nyugalmazott magyar szakos tanárának és dr. Kötő József nyugalmazott kolozsvári színháztörténésznek adományoztak. Mádl Ferenc államalapító Szent István király ünnepe alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta mások mellett - a magyar kisebbségek védelmében, érdekei képviseletében és érvényesítésében végzett több évtizedes, példaértékű tevékenysége elismeréseként - dr. Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnökének. /Az aug. 20-i nemzeti ünnep alkalmából. Erdélyi magyarokat is kitüntettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

2001. szeptember 1.

Aug. 29-én kezdődött Kolozsvárott, a Protestáns Teológián a Keresztyénség és magyarság elnevezésű háromnapos református értelmiségi konferencia, melyet az Imitatio Christi Kollokvium és a teológia közösen rendezett, az észak-amerikai Christian Reformed World Missions szövetség támogatásával. Több előadást hallgattak és vitattak meg, ismerkedtek a várossal, annak nevezetességeivel. Az előadók között volt dr. Dobai István, ismert neves kolozsvári nemzetközi jogász /értekezését felolvasták/, Balczó András olimpiai és 10-szeres világbajnok öttusázó, Gazda József kovásznai tanár, dr. Tövissi József kolozsvári egyetemi tanár előadása. Végül dr. Kovács László Attila, a teológia rektora adott fogadást a résztvevőknek. /László Ferenc: Befejeződött Kolozsvárott a Keresztyénség és magyarság értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2001. szeptember 8.

Szept. 7-én immár harmadik alkalommal került sor a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében a székelyföldi néprajzosok konferenciájára Csíkszeredában. A meghívott kutatók, néprajzosok előadásaik, dolgozataik arról győzték meg a résztvevőket, hogy ez a munkacsoport dolgozik. Dr. Balázs Lajos az etnikumoknak a polgárosodásban betöltött szerepéről értekezett Csíkszentdomokos esetében, Tankó Gyula a Gyimesekben vizsgálta ugyanezt a jelenséget, Oláh Sándor előterjesztésében a székelyzsombori etnikai határfolyamatokról beszélt, Gazda József a felszívódó szórványokról, Gagyi József a cigányok és magyarok lakta Nyárádkarácsonyfalván gyűjtött kutatásaiból nyújtott ízelítőt. Figyelemfelkeltő dolgozatokkal jelentkezett Dimény Attila, Szőcs Loránt, Kis-Portik Irén és Bernád Ilonka is. /Kristó Tibor: Néprajzos konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2001. október 2.

Iliescu elnök és Nastase kormányfő következetesen ellenzik a magyar státustörvényt, kinyilvánítva, hogy Románia nem ért a másság megkülönböztetésével. Tiltakozásukkal már megfordultak mindenfajta európai fórumon, s bár nem kaptak igazat, ragaszkodnak álláspontjukhoz. Ugyanakkor Románia többletjogokat biztosított egy "más ország" állampolgárainak, jócskán beavatkozva ama ország "belügyébe", mert a Moldovához való román viszony "más", az az ő dolguk, mondjuk úgy: "román belügy", Magyarország lépése viszont eme belügybe való beavatkozás. Mert a romániai magyarok román állampolgárok, s az ő kérésük megoldása - ez is kimondatott - Romániára tartozik. Románia nyolc évtizede dolgozik a határain belülre nagyhatalmi döntéssel került magyar nemzetrész elsorvasztásán, kultúrájától, önismeretétől való megfosztásán, állapította meg Gazda József. Ennek a politikának az eredménye, hogy miközben az ország lakossága 1918 óta közel megháromszorozódott, a magyarság száma stagnál. A tömbök nagy részét - kivéve a Székelyföldet - sikerült fellazítani, szórvánnyá sorvasztani, a szórványokat pedig fokozatosan felszívni. Olyan méreteket öltött a beolvadási folyamat az egész Kárpát-medencében, hogy a magyar kormánynak ezért kellett lépnie a sorvadás lelassításáért. És ezért tiltakozik Románia. Nastase Székelyföldön kijelentette: "Senki nem maradhat saját történelmének foglya!" Meg: "Az országon belül nem alakulhatnak ki különbözően fejlett vidékek, földrajzi határvonalak!" Beszélt a magyar státustörvény első megnyilvánulása ellen (ajándékcsomagokat kaptak az iskolakezdő magyar gyerekek). "Ezekkel az ajándékokkal, melyek egyik vagy másik irányból érkeznek, nem érünk el semmit. Itt, ebben az országban kell közös erőfeszítéseket tennünk a sikerért." "A párbeszédnek egyetlen eszköze van, az ország hivatalos nyelve, a román" - nyilatkozta Sepsiszentgyörgyön. - A világnak fel kell figyelni arra, hogy itt valami nincs rendben. /Gazda József: Státusgondok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 2./

2001. november 8.

Bakk Pál Szentkatolnai krónika című munkáját mutatja be Gazda József író, műkritikus Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban november 8-án. Bevezetőt mond az Ambrózia Kiadó részéről dr. Borcsa János irodalomkritikus. /Könyvbemutató Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2001. november 9.

A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői első ízben 1998-ban, a lap egyéves születésnapján osztották ki a lap nívódíját. Ferenczes István főszerkesztő elmondása szerint évente azoknak adják át a díjat, akik a legjobb írásokat közölték a lapban az esztendő során. 1998-ban Kovács András Ferenc, Tánczos Vilmos, Benkő Levente, 1999-ben Gazda József, Bogdán László, Vincze Gábor, 2000-ben Oláh-Gál Elvira és Kányádi Sándor vehették át a díjakat. Az idei díjátadásra nov. 7-én került sor a lap szerkesztőségében, ahol Máthé Éva, Király László és Lőrincz György részesültek az elismerésben. /(Daczó Dénes): Negyedik alkalommal. Kiosztották a Székelyföld nívódíjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2001. december 5.

Fábián Ernőre /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./, a jeles íróra, filozófusra emlékeztek dec. 3-án Kovásznán. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő alakját, munkásságának jelentőségét méltatta, mindemellett bemutatták a szerző 80-as években írt, de csak most kiadott kötetét, amelynek címe Görbe fából nem lesz egyenes. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a jeles íróról nevezte el népfőiskoláját. Gazda József, a szervezet elnöke rövid köszöntője után felolvasták Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár levelét. A magyarországi politikus Fábián Ernő legjelesebb politológiai alkotásának nevezte a most megjelent könyvet. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő és a magyar kisebbségi közírás címmel tartott előadást. Fábián, mint mondta, az elitnevelésben hitt, amely átformálja az erdélyi magyar közéletet. Bárdi Nándor előadásában végigkövette Fábián Ernő alkotói életútját, és kifejtette, hogy az író, filozófus 1986-ban a Limes-körben talált igazán önmagára. Az erdélyi magyar értelmiségiek ellenzéki csoportosulásának felszámolása után azon kevesek közé tartozott, akik itthon maradtak, bár magyarországi főiskolai tanári állást ajánlottak neki. A 90-es évek elején létrejön az erdélyi magyar politikai elit, és Fábián Ernő ekkor szorult igazán háttérbe - fejtette ki Bárdi Nándor. Bencze Tibor a most kiadásra került kézirat sorsáról szólt. Elmondta, a 80-as évek közepén Bárdi Nándor csempészte ki Szegedre, és a 90-es években több pályázaton szerepelt, de valahogy mindig kihullott a rostán. Bencze szerint azért, mert sokak számára kényelmetlen volt szembesülni azzal, amit kimond. Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár feladata lett a kézirat gondozása, szerkesztése. /Farkas Réka: Új könyv, amely kényelmetlen lehet. Fábián Ernő íróra, filozófusra emlékeztek Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2001. december 7.

C.V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az Európa Tanács Parlamenti Bizottságának a csángókkal kapcsolatos határozata ellen "megfellebbezhetetlen történelmi tényekre" alapuló irománnyal lépett fel. Ebből néhány passzus: "A romániai katolikusok a Kárpátoktól keletre nem elszigetelt és elnemzetlenített magyarok, hanem régi keresztény vallású románok, akiket a középkori magyar nemesség elnyomása következtében több lépésben keletről nyugatra telepítettek, át a Kárpátokon". "Az általuk beszélt és birtokolt nyelv tökéletes román nyelv és nem az a magyar nyelv, melyet legtöbb esetben nagyon hibásan vagy egyáltalán nem is beszélnek, ami annak a jele, hogy nem tartoznak a magyar etnikumhoz." Tudor történelmi bizonyítékot is hozott a magyar csángó eredet eredeztetésére: "A csángó kifejezés és annak az elmélete, hogy egy elszigetelt és diszkriminált magyar kisebbség él a Kárpátoktól keletre, egy kancelláriai kitalálás, mely 1781-ben datált, s annak a Szold Péter katolikus papnak a neve alatt jelent meg, aki a moldvai román katolikusok településeit látogatta meg, s egy jelentést készített Batthyany magyar püspöknek, mely meg is jelent a "Magyar Konyo-Ház" ban, Pozsony, 1783, III. pag. 414-428, és az Ungarris Ches Magazin-ban, Pozsony, 1783. " "...sok misszionárius és katolikus pap magyar volt, s szisztematikus magyarosító politikát folytattak, beleértve a család- és keresztnevek elmagyarosítását (a temetők keresztjein levő nevekkel egyetemben)" Tudor szerint "a csángó (=korcsitura) kifejezést a román katolikusok elutasítják, lévén megbecstelenítő, magukat románnak deklarálva, s kiváló kapcsolatot tartva fenn a helység románjaival". Tehát a románok románokkal tartanak fenn kapcsolatot. Tudor hivatkozott az 1995-ös eseményekre, amikor egy "kísérlet történt" Klézsén, hogy létrehozzák az RMDSZ "etnikai jellegű párt" egy fiókját, a falusiak megsemmisítették agitációs nyomtatványaikat. /Gazda József: Bölcs vélemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2002. január 15.

Önmagát minősíti a mai román politika – mely a saját, jól kitaposott útját járja – a csángómagyarsághoz, a csángóébredéshez való viszonyulásával. Akárcsak a státustörvény elleni hajszájával vagy az egész magyarellenes gyűlölködés szításával, olvasható Gazda József írásában. "A csángók nem magyarok." Ezt állította például a román politika és tudományosság egyik meghatározó egyénisége, C. V. Tudor udvari poéta és hivatásos rágalmazó, aki "megfellebbezhetetlen történelmi tényekre" alapozva állapította meg a csángókról (akik moldvai "román katolikusok"), hogy egy "kancelláriai kitalálásnak" az eredményei. "A csángó kifejezés és annak az elmélete, hogy egy elszigetelt és diszkriminált magyar kisebbség él a Kárpátoktól keletre, egy kancelláriai kitalálás, mely 1781-ben datált, s annak a Szold (=Zöld) Péter katolikus papnak a neve alatt jelent meg, aki a moldvai román katolikusok településeit látogatta meg, s egy jelentést készített Batthyany magyar püspöknek, mely meg is jelent a »Magyar Konyo-Ház« ban, Pozsony, 1783, III. pag. 414–428, és az Ungarris Ches Magazin-ban, Pozsony, 1783." Vadim Tudor egy másik bizonyítéka: "Az általuk beszélt és tökéletesen uralt nyelv a román, és nem a magyar, melyet legtöbbször nagyon hibásan vagy egyáltalán nem is használnak, mely annak a jele, hogy nem tartoznak a magyar etnikumhoz." Közismert, hogy 2001. május 15-én az Európai Tanács parlamenti közgyűlése elfogadta 1521-es számú ajánlását a Romániában élő csángók kisebbségkultúrájának védelmében. Ehhez fogadott el ugyanennek a tanácsnak a Miniszteri Bizottsága végrehajtási határozatot, melyben fölhívja a szakembereket, hogy végezzenek kutatásokat a csángók körében, a csángó kultúra értékeinek feltárására, s melegen ajánlja Romániának, hogy teremtse meg az anyanyelven való tanulás lehetőségét, biztosítson osztálytermeket és fizetést azoknak a tanároknak, akik a csángó nyelvet tanítják. Úgyszintén felhívta a figyelmet, hogy biztosítani kell az anyanyelvű miséket. "Sajátos programokat kell beindítani, melyekre az erősödő öntudat és a kisebbségek iránti tisztelet jegyében kerül sor." A fél csángóföld férfilakossága külföldről, Olaszországból, Spanyolországból, Magyarországról küldi haza pénzét. Gheorghe Prisacaru szenátor Párizsban nem kis kétszínűséggel üdvözölte az Európa Tanács dokumentumait! És "tájékoztatott" is! "Tájékoztatta" a tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságát, hogy egyes magyarországi hivatalosságok továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. "A dokumentumokat megvetve azt követelik, hogy a miséket magyar nyelven celebrálják számukra, és a gyerekek magyar iskolákba járhassanak." Visszaélésnek minősítette a csángók "magyar kisebbségbe való beolvasztására tett kísérleteket". Hazatérve pedig már úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanácsnak nincs joga beleszólni a csángóság ügyébe! A nemzetközi politikának végre szembe kell néznie azzal, hogy Európa közepén az Európai Unió felé kacsintva van egy ország, ahol semmibe veszik az alapvető emberi jogokat, alárendelnek népüldöző-beolvasztó politikájuknak mindent, még a tudományosságot is, mely a korrektségnek még a legminimálisabb elvárásait is félrerúgva hazudik. /Gazda József: Csángóügy – a román politika önmaga-minősítése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./

2002. április 16.

Ápr. elején Kovászna városban és a közigazgatásilag hozzá tartozó szülőfaluban, Csomakőrösön Kőrösi Csoma Sándor halálának 160. évfordulójára emlékeztek. Jeles személyiségek tették tiszteletüket a rendezvény alkalmából szervezett szakmai tanácskozásokon. A Kőrösi Csoma-napok egyik főszervezője, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, Gazda József visszaemlékezett: egyik legfontosabb rendezvényük, az első, az 1992-es volt, ekkor a tudós halálának 150. évfordulójára emlékeztek az akkori, vendégként jelen lévő magyar kormányküldöttséggel. Kőrösi Csoma Sándor szobrát az 1968-as megyésítés után állították fel. Ehhez Király Károly megyei párttitkár beleegyezése is szükségeltetett, Bukarestből Fazekas János miniszter is sokat segített. /Kristály Lehel: Kőrösi Csoma tekintélye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 16./

2002. június 8.

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A hátrahagyott éveket Gazda József nyugalmazott magyartanár, író és műkritikus, a diákszínpad irányítója és rendezője 1972—1993 között, valamint Molnár János, az iskola informatika szakos tanára, a diákszínpad jelenlegi rendezője ismertette. Gazda József elmondta, 1972 előtt már voltak diákszínjátszó-törekvések Kovásznán, így 1964-ben már létezett diákszínjátszó mozgalom. A fő célkitűzés a magyar kultúra ápolása volt, elsősorban a szórványvidéken kisebbségi sorban élők körében. Évtizedeken át Erdély faluszínháza, szórványszínháza voltak, rendszeresen felkeresték Beszterce-Naszód, Mezőség (Kolozs és Maros megye), Szilágyság, Kalotaszeg, Fehér, Szatmár, Temes, Szeben és Brassó megye eldugott, félreeső falvait. A Ceausescu-korszak utolsó éveiben szűkült a játszóterük, Szilágyság és Kolozs megyéből kitiltották, máshol a szekuritáte ,,díszkísérete" követte őket. 1993-ban az irányítást átvette Molnár János tanár, aki a kísérleti színház felé nyitott, a szövegközpontú előadások helyett a mozgásra, a testbeszédre összpontosított. 1995-ben az Ősvigasztalással a kovásznai diákszínpad elnyerte az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) nagydíját. Örkény István Egyperces novelláiból összeállított játékkal 1999-ben másodszor is megnyerték az ODIF nagydíját. Kosztolányi Dezső novellája alapján rendezett Sakk-matt című pszichodramatikus játékkal 2001-ben a Nagyváradon megrendezett ODIF-on első díjat kaptak. /Bodor János: Diákszínjátszás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

2002. július 5.

Júl. 6-án tartotta idei évadzáróját a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. A rendezvényre a csomakőrösi Emlékházban került sor, ahol a meghívottak, Gazda József és Bernád Ilona úti beszámolóját hallgathatták meg az érdeklődők. A művészházaspár több mint két hónapot az Amerikai Egyesült Államokban töltött. /(nagy): Évadzáró Csomakőrösön. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 301-318




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék