udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
265
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-265
Névmutató:
Halász Ferenc
2003. november 13.
A szórványvidék magyar nyelvű oktatási gondjai megoldásának egyik fontos eleme a kistérségi oktatási központok kialakítása. Ezek kijelölésénél a természeti adottságokat, a megközelítési lehetőséget is figyelembe kell venni - hangzott el a múlt hét végén, Kolozsváron tartott szórványoktatási tanácskozáson. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke szerint konkrétumokról nem esett szó, "mindenki azt a feladatot kapta, hogy otthon dolgozza ki a helyi sajátosságoknak megfelelő oktatási stratégiát". A Temes megyeinek már kidolgozták, Erdei Ildikó oktatásért felelős megyei alelnök erről tartott előadást. "Bemutattam annak a kutatásnak az eredményét, amely a bánsági magyar oktatás helyzetét térképezte fel. A szórványstratégiánk kulcselemei a tanügyi kistérségi központok - mondta Erdei Ildikó. - De ezt mintának szántam, ezen lehet változtatni a helyi jellegzetességeknek megfelelően." Temesben már léteznek ezek a régióközpontok, csak a magyarországi támogatás jelenleg szünetel. Kötő József biztatott, hogy a magyarországi szaktárca ezúttal közvetlen pályázatot ír ki. Bodó Barna a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnökeként szükségesnek, de nem elégségesnek értékelte a tanácskozást. Szerinte a Szórvány Alapítvány néhány éve, a tudományos kutatómunka mellett konkrétan az oktatás mellett áll. A várhatóan jövőre életbe lépő "fejkvótás" rendszerben látják a szórványoktatás legnagyobb veszélyét, hiszen a magyar tanintézmények és tagozatok alulfinanszírozottak lesznek, s erre kell "valami pozitív megkülönböztetési módszert" kitalálni, ami a szülőket se terheli anyagilag, és a gyerekek se menjenek román tagozatra. /Pataky Lehel Zsolt: Mintául szolgálhat a Temes megyei szórványoktatási stratégia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./2004. január 14.
A Temes megyei RMDSZ az idei első kisrégiós találkozót Újszentesen tartotta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, Bodó Barna és Szász Enikő megyei tanácsosok, illetve négy Temesvár környéki település RMDSZ vezetősége és önkormányzati képviselői jelenlétében. Szász Enikő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Temes megyei magyar közösség létszámának aggasztó fogyása (tíz év alatt 62.000-ről 51.000-re csökkent) mellett a helyi és megyei tanácsosok létszámának csökkentése is feladja a leckét a helyi RMDSZ-nek. A jelöltek listáját minden településen legalább két, jól látható helyen közzéteszik, majd megkérdezik a jelölteket, vállalják-e a jelölést, végül kifüggesztik a végleges jelöltlistákat. A helyi előválasztásokkal kapcsolatban különvéleményt fogalmazott meg Szilágyi Géza újszentesi polgármester: két nappal az urnás szavazás előtt házról házra járva szétosztják a jelöltlistákat, bárkinek, aki részt akar venni az RMDSZ jelöltek állításában. Azután ismét kimennek az urnával és begyűjtik a szavazatokat. /(Pataki Zoltán): A helyhatósági választásokra összpontosítanak Temesben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./2004. február 25.
Az előválasztások kétharmadán van túl a Temes megyei RMDSZ, amely – a szórványmegyékben alkalmazott általános gyakorlattól eltérően – a legtöbb településen közvetlen, álló- vagy mozgóurnás előválasztásokon dönt az RMDSZ-jelöltek személyéről. A szórványközösségek nem közönyösek a romániai magyar politikai élet iránt – jelentette ki a Krónikának Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Eddig 17 településen tartottak előválasztást. Ebből 16-ban teljesült a megyei RMDSZ által határozatban rögzített azon kitétel, mely szerint a helyi tanácsosjelöltekre vonatkozó előválasztás akkor érvényes, ha a 2000-es választásokon az RMDSZ listájára szavazók legalább fele most is szavazott” – fejtette ki Halász Ferenc. A Temes megyei városok közül Dettán és Zsombolyán sikeres volt az előválasztás – Zsombolyán Kaba Gábor polgármester szerezte meg a szavazatok túlnyomó többségét. A megyei tanácsosjelöltek listáját elektoros szavazás révén állítják össze/Salamon Márton László: Nem közönyösek a választók. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./2004. március 16.
Temesváron a márc. 15-i ünnepségsorozat az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének székházában kezdődött. Az első szabadtéri megemlékezésre a Győrödi fasor 1848-as Honvéd obeliszkjénél került sor a győrödi RMDSZ, a temesvár-gyárvárosi 1-es számú Általános Iskola tanárai és tanítói, valamint a Magyar Nyugdíjasok Klubja közös szervezésében. A fő ünnepséget a szabadfalui Petőfi-emlékműnél tartották. Horia Ciocarlie prefektus felolvasta Adrian Nastase román, Szász Enikő pedig Medgyessy Péter magyar miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, majd a történelmi magyar egyházak képviselői következtek. /Sipos János: Március 15. üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./2004. április 17.
Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke nyitotta meg a tíz napig tartó IX. Bánsági Magyar Napokat Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. Szász Enikő beszédében az idei újdonságról, a tárgyi népművészet felkarolásáról fejtette ki gondolatait. A kiállításon kosárfonók, szőnyegszövők, hímestojás-festők, gyöngyfűzők, keramikusok, fafaragók, népi gyermekjátékot és ajándéktárgyakat készítők vettek részt. /(Szekernyés): Bánsági Magyar Napok – 2004. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./ 2004. április 19.
Ápr. 17-én Temesváron a jelöltállító küldöttgyűléssel Temes megyében befejeződött az RMDSZ előválasztási kampánya. A megyei tanácsosoknál a leadott titkos szavazatok alapján a sorrend: Marossy Zoltán mérnök, Szász Enikő színművésznő, dr. Bodó Barna egyetemi tanár, dr. Bárányi Ferenc orvos, Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere, dr. Preitl István egyetemi tanár. A Temesvár városi jelöltek sorrendje: Halász Ferenc tanár (polgármesterjelölt is), Fórika Éva jogász, dr. Szabadai Zoltán egyetemi tanár, Somogyi Attila politológus. /Sipos János: Hívó szó a magyar közösséghez. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./ 2004. május 21.
Az egyházak képviselőinek véleményét hallgatták meg az RMDSZ Temes megyei szervezetének vezetői: Halász Ferenc megyei elnök, Szász Enikő megyei alelnök, Marossy Zoltán, a TKT (Területi Képviselők Tanácsa) elnöke és Fórika Éva városi tanácsos, a jogügyi bizottság tagja. Megjelent a római katolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyház több képviselője. A meghívottak az egyházi vagyonok visszaadásával kapcsolatos gáncsoskodást tették szóvá. A huzavona egyértelműen a magyar történelmi egyházakkal szemben tapasztalható. /(Sipos): Eredményes kapcsolatépítés. Találkozó az egyházak képviselőivel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./2004. június 8.
Nehézségeket okoz az ötszázalékos küszöb Temes megyében. Mindössze 24 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a temesvári városi önkormányzatba bejussanak az RMDSZ képviselői. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök közölte, az RMDSZ jelöltlistája ugyan 700 szavazattal többet kapott, mint négy évvel ezelőtt, de ez sem volt elég az ötszázalékos küszöb eléréséhez. Zsombolyán – ahol alig 15 százalékos a magyarság részaránya – Kaba Gábor, az RMDSZ jelöltje a szavazatok 65 százalékával nyerte meg a polgármesteri széket. Zsombolyán a 17 tagú tanácsban kilencen képviselik az RMDSZ-t. A Temesvárral határos Újszentesen egyébként Szilágyi Géza polgármesternek sikerült megőriznie pozícióját. /Gazda Árpád: Kiszorulnak a magyarok? = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./2004. június 25.
A Temes megyei RMDSZ elnöksége zárt ajtók mögött értékelte a választási eredményeket. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke rámutatott, kudarc, hogy Temesváron, valamint a megyei önkormányzatban nincs RMDSZ-tanácsos. 2000-ben a megyében 28 településen indított az RMDSZ helyi tanácsosjelölteket, idén pedig 39 településen. Négy évvel ezelőtt 10 601 szavazatot kaptak az RMDSZ helyi tanácsosai, most 13 375 voksot. Ennek ellenére az 5%-os küszöbre való tekintettel négy önkormányzatból kiesett az RMDSZ: Temes Megyei Tanács, valamint Temesvár, Nagyszentmiklós és Temesrékás önkormányzata. Négy településen viszont először került be az RMDSZ a helyi tanácsba: Ötvösdön, Nagyomoron, Temesfalván, valamint Temesságon. 2000-ben 18 településen sikerült helyi tanácsosokat bejuttatni, 2004-ben 19 településen sikerült ezt megtenni. Négy esztendővel ezelőtt a helyi tanácsokba 41 tanácsost juttattak be, most kettővel növekedett a számuk. 2000-ben három, 2004-ben négy polgármesteri tisztséget nyert el az RMDSZ: Újszentes, Zsombolya és Újvár mellé Igazfalva is felzárkózott. Temesváron 2000-ben 4667 szavazatot kapott az RMDSZ tanácsosi listára, ami akkor 4,88%-ot jelentett. Most 5556 szavazatot, tehát 879 szavazattal többet, ami a szavazatok 4,97 százaléka. Ami a megyei tanácsosok listáját illeti, RMDSZ az 178 szavazattal kevesebbet kapott, mint 2000-ben, 12 910-ről a szavazatszám lecsökkent 12 732-re. /Pataki Zoltán: Felemás választási eredmények Temes megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ 2004. június 30.
Zárt ajtók mögött ülésezett az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöksége. Vállalva a felelősséget a választási kudarcért (a megyei és temesvári városi képviselet nélkül maradt a bánsági szórványmagyarság), az elnökség testületileg lemondott. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök elmondta: döntése végérvényes. /(Pataki Zoltán): Testületileg lemondott az elnökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./2004. július 1.
Jún. 29-én összeült az RMDSZ Temes Megyei Választmánya – a Területi Képviselők Tanácsa (TKT) és a Civil Tanács –, hogy meghallgassa az elnökség kiértékelő beszámolóját a 2004. évi helyhatósági választási eredményekről. Az előterjesztést követően Halász Ferenc megyei elnök benyújtotta lemondását, és az elnökség többi tagja is visszaadta mandátumát. Az ok, a választásokon elszenvedett vereség: az RMDSZ-jelöltek nem jutottak be a megyei, valamint a Temesvár városi tanácsba. Egyes helyeken voltak eredmények, Zsombolyán, például, a négy évvel ezelőtti választáson leadott 900 szavazattal szemben most 1836-an szavaztak az RMDSZ-es Kaba Gábor polgármesterjelöltre, és a magyar tanácsosok száma 5-ről 9-re növekedett. Jó eredmény született Újszentesen, Igazfalván és Újváron is, ahol az elkövetkező négy évben szintén RMDSZ-es a község első embere. Dr. Albert Ferenc egyetemi tanár javasolta, hogy a mostani csapat vigye végig a megkezdett munkát, a tisztújítást halasszák a parlamenti választások utánra. Dr. Bárányi Ferenc ny. orvos, volt parlamenti képviselő leszögezte, háromszázötven év óta most történt meg először, hogy a magyarságnak nincs képviselője Temesvár város tanácsában. A megyei elnökség kitartott a lemondás mellett. Toró T. Tibor parlamenti képviselő – aki lemondott elnökségi tisztségéről – indítványozta, hogy az elnökség ügyvezető testületként folytassa a munkát a szeptemberre előrehozott tisztújító közgyűlésig. A javaslatot a választmány többségi szavazattal elfogadta. /Sipos János: Sorsdöntő időszak az RMDSZ temesi szervezete számára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./2004. október 6.
Az Áldás, népesség konferencián, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte Kárpát-medencei magyar népesedésről szóló konferencián megdöbbentő statisztikai adatok láttak napvilágot: míg Erdélyben 1 millió 431 ezren maradtak, több mint 193 ezer fővel megfogyatkozva az elmúlt tíz évben, addig a Kárpát-medencében egymillió magyarral lett kevesebb. Szilágyi N. Sándor szociológiai felmérései kimutatták, hogy csak Erdélyben 40 ezer fős az asszimilációs veszteség. Az oktatási helyzetképet megrajzoló Halász Ferenc előadásából kitűnt, hogy 15 erdélyi megyében nemcsak hogy fogyatkozott a fiatalok száma, de a beiskolázásuk aránya is csökken. Temes megyében például a múlt tanévben 428 magyar gyermeket írattak román, 482-t magyar óvodába. Az elemiben már romlott az arány: 821-en román, 430-an magyar tagozaton tanulnak, az V.–VIII. osztályban pedig 1272-en román nyelven, és csak 259-en tanulnak magyarul. Kötő József kiemelte: „Minden magyar gyermeket meg kell menteni a magyarság számára”, az új nemzetstratégia kiépítésekor a családok gyermekvállalási kedvét kell ösztönözni. Für Lajos szerint az első konferencián még csak a diagnosztizálás fázisába jutottak. Az előadások után kis munkacsoportokban: gazdasági, településfejlesztési, oktatási és szórvány, család-, egészségügyi, egyházi-karitatív és média szekciókban folyt a cselekvési terv kidolgozása. Elhatározták, hogy évről évre rendszeresen megszervezik a tanácskozást, hiszen évtizedekbe telhet, amíg megfordíthatják a demográfiai mutatókat. /Balla Tünde: Egymillióval kevesebben vagyunk a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./2004. október 11.
Temesváron az RMDSZ Temes megyei képviselőjelölt-állító küldöttgyűlésén a 135 elektor közül 120-an jelentek meg. A gyűlést vezető Heinrich József katolikus esperes, újszentesi plébános imával nyitotta meg a tanácskozást. Toró T. Tibor képviselő hangsúlyozta: “Két autonómiatörvényt tettünk le a törvényhozás asztalára, a regionális és a kulturális autonómiáét, e kettő nélkül nem tud magyarságunk megerősödni” Bodó Barna szenátorjelölt, négy érvénytelen szavazatot leszámítva, teljes támogatást élvezett. A képviselőjelöltek közül Toró T. Tibor 75 szavazatot kapott, Marossy Zoltán pedig 45-öt. Halász Ferenc a helyhatósági választások után lemondott és ügyvezető testületté alakult RMDSZ-vezetőség beszámolóját tartotta meg, valamint átadta a szervezet vezetését – az előzetes megegyezés értelmében – a listavezető képviselőjelöltnek, Toró T. Tibornak. /Szekernyés Irén: Toró T. Tibor a képviselőjelölt és RMDSZ-elnök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./2004. november 2.
“Székely Lászlót nem szabad elfelejtenünk, s emlékének ébrentartására mi sem jobb, mint egy köztéri szobor. Addig nem nyugszom, míg szobrot nem állíttatok Székely Lászlónak” – jelentette be egy évvel ezelőtt Temesváron Szász Enikő, akkor még megyei tanácsos. Az ország egyik legszebb városát álmodta meg Székely László (1877–1934), gyönyörű paloták, középületek, magánházak, ipari épületek születtek tervei nyomán. Két évvel ezelőtt városi tanácsosok (Halász Ferenc, Fórika Éva) kísérelték meg a valamikori Carmen Sylva park nevét Székely László nevére változtatni, de a helyi tanács leszavazta indítványukat. Idén a Kulturális Felügyelőség megadta a szoborállítási engedélyt, sőt a városi és a megyei önkormányzat is juttatott költségvetéséből. A választás Szakáts Béla mellszobor-tervére esett. Jelenleg az emlékműállítás előmunkálatai folynak. /Szekernyés Irén: Készül Székely László emlékműve. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./2005. február 21.
Arad, Hunyad és Temes megye magyartanárai tanácskoztak a hét végén Temesváron Murvai László minisztériumi vezérigazgatóval, a Bartók Béla Elméleti Líceumban. A szakmai megbeszélést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Temes megyei szervezete kezdeményezte, és a helyi elnök, Halász Ferenc vezette. A rendezvényen részt vett Matekovits Mihály, Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Máthé Márta, a Hunyad megyei, valamint Kiss Ferenc, a Temes megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő. A tanácskozás részvevőit a házigazda intézmény igazgatója, Virginás-Tar Judith köszöntötte. A fő téma – a magyar nyelv- és irodalomtételek a képességvizsgán és az érettségin – tárgyalását három előadás előzte meg. Kiss Ferenc tanfelügyelő Helyzetkép a Temes megyei oktatásról c. beszámolójában ismertette a megye jellegzetességeit: az iskolák és oktatási központok szétszórtságát, a gyermeklétszám 50 százalékos csökkenését az 1990-es évek elejétől napjainkig, valamint a magyar nyelv választott tantárgyként való oktatását olyan településeken, ahol nincs magyar iskola. Bányai Aranka a képességvizsga, Mészáros Ildikó az érettségi tételeivel kapcsolatos észrevételeit, kifogásait vázolta fel. A vita során hangoztatták, hogy a líceumi osztályokban siralmas a tankönyvhelyzet: a tizenkettedik számára egyáltalán nem írtak tankönyvet, az előző három osztályé eltér a tantervtől. Hiányzik az anyanyelvtanítás koncepciója az első osztálytól az érettségiig. Stilisztikai és szövegtani fogalmakat kell tanítani, holott szabatosan beszélni és fogalmazni sem tud a gyerekek többsége. Képzett tankönyvíró-csapatra lenne szükség. Murvai László kifejtette, hogy nincs a minisztériumban a magyar oktatást hosszabb távon tervező tanfelügyelő, a magyar tanfelügyelők nem vállalják a bukaresti létet. A tételek bírálata jogos, ennek orvoslására tételjavaslatokat kér az ország minden megyéjéből. /Szekernyés Irén: Siralmas tankönyvhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./2005. február 24.
A Trianon című film kapcsán rendeztek vitaestet Temesváron az Új Ezredév Református Gyülekezet imatermében. Gazda István lelkipásztor, házigazda emlékeztetett arra, hogy Romániában a filmet először egy temesvári közösségi rendezvényen vetítették le. “Akkor még nem büntették a szervezőket. Reméljük, most sem fognak, mert beszélni még csak lehet róla, a gondolatokat mégsem büntethetik” – mondta. Halász Ferenc történelemtanár szerint nagyobb reklámot nem is csaphattak volna a filmnek, mint amit a román hatóságok tettek. Szóvá tették a jelenlévők, hogy a magyar tannyelvű osztályokban nem a hivatalos román propagandatörténelmet kellene tanítani, hanem a magyar történelmet. /Pataky Lehel Zsolt: Trianon kibeszélése. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./2005. február 28.
Február 26-án tartotta a Temes megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Halász Ferenc történelemtanárt, a tavaly lemondott elnököt választották újra a szervezet élére. A tavalyi helyhatósági választások kudarca – a temesvári és a megyei tanácsból való kiesés – után az elnökség lemondott, majd a választmány kérésére ügyvezető testületként tevékenykedett a parlamenti választásokig. Ősztől Toró T. Tibor parlamenti képviselő látta el ideiglenesen az elnöki funkciót. Halász Ferenc kifejtette, a romániai magyarságnak ne legyenek illúziói az új kormánnyal kapcsolatban, mert egyáltalán nem biztos, hogy “jobban szívén viseli sorsunkat, mint a szocdemek”. Kitért arra, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon 28 Temes megyei településen állítottak RMDSZ-es listát, tavaly viszont már 39 helységben. Vannak azonban községek, ahol magyarok román pártok színeiben lettek tanácsosok. /Pataky Lehel Zsolt: Tisztújítás a Temes megyei RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./2005. március 3.
Március 2-án a kormánykoalíciót alkotó négy párt Temes megyei szervezeteinek elnökei is aláírták a protokollumot. A közintézmények vezetői tisztségei elosztásánál egyelőre négy intézmény került szóba, köztük a megyei tanfelügyelőség, melynek vezetőségébe Halász Ferenc RMDSZ-elnök fog kerülni – főtanfelügyelőként vagy főtanfelügyelő-helyettesi minőségben. Halász elmondta: a parlamenti választásokon kapott szavazatok arányát tekintve az RMDSZ-nek nyolc megyei közintézmény vezető testületében jár egy-egy hely (kiemelt fontosságúnak tartják a művelődési, a mezőgazdasági és az egészségügyi igazgatóságot). /P. L. ZS.: A tanfelügyelőség vezetőségében helyet kap az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), márc.3./2005. április 16.
Ünnepélyesen felavatta Temesváron Székely László mellszobrát, Szakáts Béla szobrászművész alkotását a város magyar közössége, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ szervezésében tizedik alkalommal megrendezett Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Trianon óta nem állítottak szobrot magyar személységnek Temesváron. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Ovidiu Draganescu prefektus, Gheorghe Ciuhandu polgármester, Marossy Zoltán alprefektus, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő is. “Életem nagy vágya teljesült az emlékmű felállításával – kezdte a hivatalos beszédek sorát Szász Enikő –, s a Nőszövetség alapvető célkitűzésének újabb sikerét ünnepeljük. Ez a civil szervezet vállalta fel a város múltjának kutatását, nagy személyiségei életművének közismertté tételét és emlékük méltó ápolását. Székely Lászlóról néhány évvel ezelőtt csak a kutatók tudtak, most már az egész város. Fotókiállításon mutattuk be az általa tervezett épületeket, életművéről albumot és tanulmányt adtunk ki három nyelven, emléktáblával jelöltük főművét, a Piarista Főgimnázium épületegyüttesét.” Markó Béla, aki jelentős mértékben hozzájárult a szoborállítás költségeihez, beszédében kifejtette: számára a kivételes alkalom kettős üzenetet hordoz. Bánság és Erdély különböző nemzetiségek közös térsége, múltunkat és jelenünket közösen kell megélnünk. A Magyar Házat, amely Székely László utolsó alkotása volt, s a magyar közösségnek ajándékba tervezett, még nem tudták visszaszerezni. Szekernyés János helytörténész méltatta Székely Lászlónak a város modern arculatának kialakításában betöltött meghatározó szerepét. /Szekernyés Irén: Főhajtás az építő ember szobra előtt. Felavatták Székely László emlékművét. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./ Székely László 1903 és 1922 között volt Temesvár főépítésze, számos, középület, lakóház és templom építése fűződik nevéhez. /Székely László- szoboravató Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./2005. április 16.
Másfél hónappal a kormányalkotó pártok területi elnökeinek megegyezése után megérkezett a szakminisztériumból Halász Ferenc kinevezése: a Temes megyei RMDSZ-elnök, a temesvári Bartók Béla Gimnázium történelemtanára lett az új megyei főtanfelügyelő-helyettes. Ő felel majd a nemzetiségi oktatásért is, megbízatása ideiglenes, a versenyvizsga kiírásáig, de legkésőbb a tanév végéig szól A megyei közhivatalok vezetőségi tisztségeire jelölt RMDSZ-esek közül Halász az első, akit kineveztek. /P. L. Zs.: Kinevezték az RMDSZ-es főtanfelügyelő-helyettest. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./