udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
282
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-282
Névmutató:
I. János Pál /pápa/
1999. március 24.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, a VET, melynek Országos Tanácsában a tagok mintegy felét a négy erdélyi történelmi magyar egyház - római katolikus, református, unitárius, evangélikus - papjai alkotják, közöttük hat püspöki rangú főpap, nyílt levelet intézett II. János Pál pápához. Arra kérték, hogy tervezett romániai látogatása során látogasson el Erdélybe is. Amennyiben a pápa romániai útja során nem látogatna el Erdélybe, inkább maradjon el a tervezett pápai út, javasolta a VET. /Nyílt levél Õszentsége II. János Pál pápához, Szent Péter utódjához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./1999. április 21.
A román külügyminisztérium meglepetéssel vette tudomásul, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Martonyi János magyar külügyminiszter olyan kérdésbe avatkozott, amely kizárólag Románia belügyének tekinthető - jelentette ki ápr. 19-én Mihai Razvan Ungureanu román külügyi államtitkár Gheorghe Dumitrescu ellenzéki szenátor kérdésére válaszolva. A SZDRP-s szenátor azt kifogásolta, hogy tudomása szerint a magyar kormányfő és a magyar külügyminiszter levelet küldött Angelo Sodano bíborosnak, vatikáni miniszterelnöknek II. János Pál pápa májusra tervezett romániai látogatásával kapcsolatban, támogatva azt a kérést, hogy a pápa tervezett romániai látogatása ne korlátozódjék kizárólag Bukarestbe, hanem keresse fel Erdélyt is. /A román kormányt zavarja az Orbán- levél. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./1999. április 24.
A gyulafehérvári főegyházmegye papi szenátusa, élén dr. Jakubinyi György érsekkel, II. János Pál pápa romániai látogatásának alkalmából memorandumot intézett Románia elnökéhez, kormányához, az Európai Nemzetek Parlamentjéhez és a Szentszékhez, amelyben megismételte, hogy "visszaigényli a román kommunista hatalom által jogtalanul elvett javait": középületeket, iskolahálózatot, szolgálati lakásokat, kórházakat, árvaházakat, szerzetesi javakat, könyvtárakat, erdőket, földbirtokokat, okmányokat, műkincseket stb., amelyekről soha nem mond le." /Memorandum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./1999. április 30.
A pápa máj. 7-ére tervezett látogatásának a helyszíne csak Bukarestre korlátozódik. A római katolikus egyház nem szervez közös zarándoklást. Márc. 22-én Jakubinyi György érsek összehívta az ország római katolikus főespereseit, és tájékoztatta őket a pápalátogatásról, amiből sajnálatos és megmagyarázhatatlan módon Erdély teljesen kimaradt. Emiatt döntöttek úgy, hogy a római katolikus egyház nem szervez hivatalos zarándokutat Bukarestbe. Az a tény, hogy épp azokra az országrészekre nem látogat el, ahol a görög, illetve római katolikus hívek 85 százaléka él, jogosan okozott nagyfokú csalódást mind a papok, mind a hívek soraiban. Az viszont köztudott: a látogatás feltételeit elsősorban nem a Vatikán, hanem a romániai ortodox egyház szabta meg. /(horváth): Háromszázezer személy vesz részt II. János Pál pápa bukaresti látogatásán. A római katolikus egyház nem szervez zarándokutat a fővárosba. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./1999. május 7.
II. János Pál pápa máj. 7-én háromnapos ökumenikus látogatásra Bukarestbe érkezett. Ez az első alkalom, hogy az 1054-ben történt egyházszakadás óta a katolikus egyház feje olyan országot keres fel, ahol a lakosság többsége az ortodox egyház híve. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu államfő és Teoctist pátriárka üdvözölte elsőként. Az elnök és Teoctist pátriárka üdvözlő beszédet mondott, amelyet román nyelven köszönt meg II. János Pál. A repülőtérről II. János Pál a nevezetes pápamobillal, amelyben a pátriárka is helyet kapott, a bukaresti pátriárkátusi katedrálishoz hajtatott, ahol imát mondott, majd rövid megbeszélést tartott a román ortodox egyház fejével. A szentatya és Emil Constantinescu államfő rövid tanácskozást tartott. Ezt követően a szentatya Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökökkel, Radu Vasile kormányfővel, Ion Iliescuval, a Romániai Társadalmi Demokrácia pártjának elnökével, Teoctist pátriárkával, civil szervezetek képviselőivel, politikusokkal, az összes felekezet képviselőivel és a Romániába akkreditált nagykövetekkel találkozott. /II. János Pál pápa Bukarestben. Megérkezett "a hit és remény zarándoka" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1999. május 8.
24 órával II. János Pál pápa Bukarestbe érkezése előtt, mintegy fogadtatási "meglepetésként" fogadta el a kormány ezt a sürgősségi kormányrendeletet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./1999. május 10.
A pápalátogatás második napján, máj. 8-án a pápa meglátogatta a bukaresti Belu katolikus temetőt, majd a Szent József katedrálisban bizánci rítusú, görög katolikus szentmisét mutatott be a román görög katolikus egyház vezetőinek, a római katolikus püspököknek, mindkét rítushoz tartozó katolikus papoknak, szerzeteseknek és nagyszámú hívőnek az ortodox vezetőknek és az államelnöknek a jelenlétében. II. János Pál román nyelven elhangzott szentbeszéde arra bibliai igére épült, amely szerint az "igazság szabaddá tesz" (Jn 8,32). Megható jelenet volt Alexandru Todea bíboros, a betegsége miatt nyugalomba vonult görög katolikus érsek megjelenése, akit a templomi közösség tapssal ünnepelt. Ugyanígy hatalmas taps köszöntötte a pápa kivonulását. Délután Teoctist ortodox pátriárkával, valamint az Ortodox Egyház Szent Szinódusának tagjaival találkozott a katolikus egyházfő. A pápa kiemelte, hogy már évek óta készül egy ilyen jellegű találkozásra az ortodoxiával. /Találkozás egy valódi karizmatikus vezetővel. II. János Pál befejezte háromnapos bukaresti látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./1999. május 10.
A katolikus püspökökkel külön találkozott II. János Pál pápa máj. 7-én a bukaresti apostoli nunciatúra épületében - a nyilvánosság teljes kizárásával. A pápa pasztorálisnak nevezte romániai látogatását, holott a katolikus hívek által lakott területek kihagyása miatt éppen a látogatás lelkipásztori jellegét vitatták sokan. A pápa határozott volt az elkobzott egyházi vagyont illetően. Külön kitért a görög katolikus egyháznak az ortodox egyház birtokában levő templomaira, s reményét fejezte ki, hogy a két testvéregyház a közös bizottság megalakulását nem tartja majd formálisnak. Ez figyelemre méltó, mert a romániai görög katolikus egyház épp a Szentszék nyomására kényszerült arra, hogy lemondjon követeléseinek jogi, törvényszéki úton való érvényesítéséről. Ehhez a feltételhez kötötte ugyanis a hazai ortodox egyház szinódusa a hivatalos meghívók kibocsátását. A pápának a világegyház egészében kell gondolkodnia, ez pedig sokszor együtt jár a fájdalmas lemondással. A katolikus egyház helyi vezetőinek szóló üzenetében aláhúzta a pápa, mennyire fontosnak tartja, hogy az egyház társadalmi szinten is jelen legyen, s kifejezze együttérzését, sőt egységét a szegényekkel, a peremre szorultakkal. A pápa Márton Áron püspököt név szerint említette. Sajnos egyelőre nyilvánosan nem hangzott el semmilyen konkrét jelzés a Románia magyarságra vonatkozóan, úgyhogy a látogatás e pontjáig ez a legkonkrétabb utalás arra, hogy a katolikus egyházfő tudja és átérzi a hazai magyar katolikusok helyzetét, értékeli helytállásukat. Ugyanezt fejezte ki az a magánlevél, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek adott át a Szentatya, amelyben megértését fejezi ki, amiért ez az egyházmegye nem képviseltette a hívők hivatalosan szervezett csoportjai által magát Bukarestben. Ugyanebben a magánlevélben szeretetéről és szimpátiájáról biztosította mind az egyházmegye híveit, mind püspökeit, s biztosítja őket arról is, teljesen megérti és átéli fájdalmukat amiatt, hogy főpásztoruk nem látogathatta meg őket saját területükön. /Bodó Márta: Külön találkozó a katolikus püspökökkel. Meglepetések és fájdalmas hiány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./1999. május 10.
Mivel a történelmet nem lehet elfelejteni, ma az állampolgárok csak úgy ismerhetik fel egymásban a partnert, sőt a testvért, ha nagyon ragaszkodnak a kisebbségi jogok tiszteletben tartásához és a párbeszédhez a megbocsátás és a megbékélés szándékából táplálkozva - hangsúlyozta II. János Pál pápa Bukarestben, a cotroceni palotában tiszteletére rendezett fogadás során elmondott beszédében. "Fontos, hogy az együttélésre és a békére törekvő állam figyelemmel legyen kivétel nélkül minden emberre, aki a területén él. Egy nemzetnek az a kötelessége, hogy mindent megtegyen az összes lakos egyenlőségén alapuló nemzeti egység érvényesüléséért, függetlenül a lakosok származásától és felekezeti hovatartozásától, fejlesztenie kell a másság elfogadásának érzését" - szögezte le a katolikus egyházfő. "Kétségtelen, hogy a területi változások, amelyek nyomán különböző nemzetiségű és felekezetű népességek egyesítése történt, bonyolult társadalmi- vallási mozaik kialakulását eredményezték, különösképpen Erdélyben. A nemzeti és a vallási együttélésnek köszönhetően, türelemmel és főként azzal az akarattal, hogy megvalósuljon az együttélés művészete, az ellentétek és a félelmek leküzdhetők" - mondta a pápa, aki az Ut unum sint kezdetű enciklikájának azt a gondolatát idézte, hogy a szembenállás és a konfliktus álláspontjáról olyan szintre kell emelkedni, ahol az egyik és a másik fél kölcsönösen partnernek fogadja el egymást. A Cotroceni palotában elmondott beszédében II. János Pál különös hangsúllyal szólt a szolidaritás eszméjének fontosságáról, mind nemzetközi, mind társadalmi vonatkozásban. Arra szólította fel a románokat, hogy tegyenek tanúbizonyságot szolidaritásukról, s ezzel konkrét példáját adják annak, hogy azonos területen élve erős testvéri kapcsolatok alakulnak ki. II. János Pál pápa és Teoctist pátriárka közös nyilatkozatot adott ki a jugoszláviai konfliktusról. A párbeszéd felújítására és a fegyveres konfliktus beszüntetésére szólították fel a jugoszláv konfliktusban érdekelt feleket. Szolidaritásukról biztosították az otthonaikból és szülőföldjükről elüldözötteket, akik szeretteiktől elválasztva menekülni kényszerülnek, egyszersmind együttérzésüket fejezték ki a gyilkos bombázások áldozataival, a nyugalomtól és békétől megfosztott lakossággal. A pápa és a pátriárka felszólította mindazokat, "akik így vagy úgy felelősek a jelenlegi tragédiáért": legyen bátorságuk újrakezdeni a párbeszédet, találják meg az igazságos és tartós béke megteremtésének a feltételeit, hogy lehetővé váljék a menekültek hazatérése, véget érjen a Jugoszláviában élők szenvedése - legyenek azok szerbek, albánok vagy más nemzetiségűek - és lerakhassák a szövetségi Jugoszláviában élő valamennyi nép új együttélésének alapjait. A két egyházfő támogatásáról biztosította a lakosság szenvedéseinek enyhítésére törekvő humanitárius és különösen a keresztény szervezeteket. A közös nyilatkozat felkérte a konfliktusban részt vevő feleket, "rakják le végleg a fegyvert, hogy a Balkánon lehetővé váljék a testvériség és az együttélés tiszteletére épülő" élet. /II. János Pál: az ellentétek és félelmek leküzdhetők. A pápa és a román pátriárka nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./ Máj. 9-én Bukaresten, az Unirea téren mintegy 30 ezer ortodox és katolikus hívő gyűlt össze a Teoctist pátriárka és az ortodox zsinat tagjai által celebrált szentmisén, amelyen jelen volt II. János Pál pápa is. Első ízben történt meg, hogy a pápa egy másik egyházvezető kíséretében foglalt helyet a pápai gépkocsiban. A szentmisét követő szónoklatában II. János Pál pápa aláhúzta, hogy a román nép a történelem legsötétebb korszakában sem vesztette el hitét Istenben. Ama reményének adott hangot, hogy a katolikus és ortodox egyház, illetve a görög katolikus és ortodox egyház viszonya egyre inkább letisztul bármely félelemtől és kételytől. Délután hatalmas tömeg előtt celebrált román nyelvű szentmisét a Szentatya az Izvor parkban, amely alkalommal magyar nyelvű leckeolvasás is volt. Az esti órákban a pápa visszarepült Rómába. /Véget ért II. János Pál pápa látogatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./1999. május 10.
Most már szó lehet II. János Pál pápa egészen más feltételek között történő újabb romániai látogatásáról - jelentette ki máj. 9-én Bukarestben Joaquín Navarro Valls, a Vatikán szóvivője. Úgy fogalmazott, hogy a pápa "mostani romániai látogatásának sikerült nagy mértékben megszüntetni a két egyház közötti feszültségeket, amelyeket - legalábbis Kelet-Európában - a kommunista rendszerek támasztottak". /Új pápalátogatás Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./1999. május 11.
II. János Pál pápa látogatásának ökumenikus, illetve politikai jelentőségét hangsúlyozták a román lapok, melyeknek többsége rendkívül nagy terjedelemben számolt be a katolikus egyházfő bukaresti programjáról. A pápa romániai látogatása megváltoztatta a keresztény világ történelmének menetét - hangsúlyozta a Romania Libera. A Curierul National szerint Bukarestben lépték át a harmadik évezred keresztény egységére nyíló ajtó küszöbét. A román lapok beszámolói általában a délelőtti szentmisére helyezték a hangsúlyt, kiemelve azt, hogy katolikus egyházfő most volt először jelen ortodox liturgián. /János Pál bukaresti útjának sajtóvisszhangja. Ökumenikus és politikai jelentőségű tett. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./1999. május 11.
II. János Pál pápa magánlevelet intézett Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez. Levelében a Szentatya megértését fejezte ki, amiért ez az egyházmegye nem képviseltette magát Bukarestben a hívők hivatalosan szervezett csoportjai között. Ugyanebben a magánlevélben szeretetéről és szimpátiájáról biztosította mind az egyházmegye híveit, mind a püspököket, s biztosítja őket arról is, teljesen megérti és átéli fájdalmukat amiatt, hogy főpásztoruk nem látogathatta meg őket saját területükön. /Pápai magánlevél Jakubinyi érseknek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./1999. május 18.
II. János Pál a következő levéllel fordult Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez: "Romániába látogatásom alkalmával szeretném külön köszönteni Önt és főegyházmegyéje minden hívét. Jóllehet a körülmények nem engedik meg, hogy meglátogassam ezt a nagyérdemű főegyházmegyei közösséget, szeretném biztosítani Önt, hogy gondolatban és szívemmel az Ön lelkipásztori gondjaira bízott hívek mellett állok, mindenkit megölelek Krisztusban, a mi Urunkban és remélem, hogy egy más alkalommal elmehetek Erdélybe. Miközben kifejezem nagyrabecsülésemet főegyházmegyéje katolikusai által a kommunista rendszer nehéz évei alatt adott bátor és ragyogó tanúságtétele iránt, amikor hűek maradtak, biztosítok mindenkit arról, hogy imáimban megemlékezem róluk, és mindnyájuknak áldásomat adom." /II. János Pál: Tiszteletreméltó testvéremnek, Jakubinyi György Miklós gyulafehérvári érseknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./1999. május 22.
A legmagasabb román állami kitüntetést adományozta Teoctist pátriárkának, a román ortodox egyház fejének és Alexandru Todea görög katolikus bíborosnak Emil Constantinescu államfő. A Románia Csillaga érdemrenddel az államfő "a pápa bukaresti látogatásával megkezdett út elismerését és folytatásának ösztönzését kívánta hangsúlyozni", illetve Todea bíboros esetében az államfő külön is elismeréssel kíván adózni annak az embernek, akinek a kommunista rendszer idején elviselt szenvedéseit II. János Pál pápa Péter apostol kínszenvedéseihez hasonlította. A kitüntetést Teoctist pátriárka máj. 21-én vehette át, a mozgásképtelen Todea bíborosnak pedig az államfő személyesen viszi el Besztercére. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./1999. június 16.
A kormány május 6-i ülésén 16 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról sürgősségi kormányhatározatot fogadott el. (A római katolikus, református, evangélikus, unitárius és más egyházak vagyonairól van szó.) Több szkeptikus szerint II. János Pál pápa május 7-9-i látogatása előtt ezzel akarta bizonyítani a román kormány, hogy közeledni akar a nyugat-európai normarendszerhez. A kormányhatározat a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) történő megjelenéssel lép érvényre. Eddig azonban ez nem történt meg. A visszaszolgáltatandó ingatlanok között szerepel a zilahi Kálvineum, amely visszakerülne a református egyház tulajdonába. Erre reagált a Graiul Salajului június 1-jei számában V. Blaj. Cikkének címe is hibás: "Románia kormánya visszaadja a zilahi városi művelődési házat a kisebbségeknek!" Tehát a szlovák, roma, magyar stb. kisebbségeknek. Valójában az épületet a kormányleirat a református egyháznak adja vissza. A cikk szerint Petru Durcau polgármester a prefektúrával, a megyei és a városi tanáccsal összehangolt akciót indít "a kormány e megbocsáthatatlan hibájának" megakadályozására. "Az a tény, hogy az RMDSZ igényt tart a városi művelődési otthonra, nevetséges és abszurd." - olvasható a cikkben. Zilah polgármesterének a hozzáállása is felháborító - pedig a magyarok segítségével lett polgármester: a kapott szavazatok fele a magyaroktól származott. - Elfelejtik, hogy visszaszolgáltatásról és egyházi vagyonról van szó, amelyet kizárólag a református hívek anyagi hozzájárulásával épült. /Józsa László: A Kálvineum-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./1999. június 18.
A romániai ortodox egyház vezetősége /Szent Szinódus/ úgy döntött, hogy Teoctist pátriárka elfogadja II. János Pál pápa vatikáni meghívását, a látogatásra előreláthatóan ősszel kerítenek sort. /Záróra. rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./1999. június 19.
Kéthetes lengyelországi útjának utolsó helyszínén, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál pápa jún. 16-án szentté avatta IV. Béla magyar király leányát, Boldog Kingát. A Szentatyának négy küldöttség ajánlott fel kegyajándékot. A magyar nemzet küldöttségének élén székely népviseletben két gelencei faragó-mester haladt, kezükben annak a székelykapunak kicsinyített másával, amelynek eredetijét a VET (Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága) kizárólag magánadományokra alapozva készíttette és adományozta Ószandec városának, és amely két hete a klarissza kolostor bejáratánál levő tér legfőbb dísze. II. János Pál pápa maga is áthaladt alatta és a szentmisén mondott beszédében külön is méltatta. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének, a Szent Kingának és a lengyel-magyar barátságnak méltó emléket állító monumentális és teljesen egyedi székelykapuért. Patrubány Miklós levelet adott át a pápának, amelyben Erdélybe hívta meg Õszentségét. /Erdélyi ajándék és meghívólevél a pápának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./1999. június 24.
Kräuter Sebestyén temesvári megyéspüspök még 1997-ben, 75. életéve betöltésekor kérte nyugdíjazását. II. János Pál jóváhagyta a kérést, és 1999. június 24-én Msgr. Roos Márton irodaigazgatót nevezte ki temesvári megyéspüspöknek. Az új püspök 1942. október 17-én született Kenézfalván (Temes megye). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron kezdte 1961-ben, majd 1962-től a németországi Köningstein im Taunus-ban folytatta 1969-ig. 1971-ben a németországi Rottenburgban szentelik pappá. 1987-ben a Dunamenti Svábok Egyház- és Kultúrtörténeti Intézetének alelnöke, 1988-ban a Szent Gellért Papi Egyesület elnöke. 1989 után a rottenburgi megyéspüspök engedélyével visszatért szülőföldjére, a Temesvári Egyházmegyébe; 1990. július 20. óta volt a püspökség irodaigazgatója. /Új római katolikus püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1999. június 25.
Jún. 26-án rendhagyó országos tanácskozást tart a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága Kolozsváron. A VET idei második tanácskozását tartják, tájékoztatott Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökhelyettese. Annyi elvégzendő feladat gyűlt össze, hogy rendhagyó ülést kell tartani. A jövő évben a VET és az MVSZ életében is igen jelentős események lesznek, így az MVSZ tisztújító közgyűlése, illetve az MVSZ V. világkongresszusa, amelyet elő kell készíteni. Értékelni fogják az MVSZ két hónapon át húzódó küldöttgyűlését is. A nyugati régió küldöttei bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a szövetségi elnök ellen, amelynek tárgyalása elemésztette a küldöttgyűlés idejét, s ezért közel két hónap múltán újból össze kellett hívni az MVSZ ülését. A VET mindvégig távol tartotta magát az MVSZ-ben dúló ellentétektől és vitáktól. A szövetség működésében számtalan olyan tökéletlenség van, ami jobbításra szorul. Ezek nem szolgálhatnak ürügyül a szövetség elnöke puccsszerű eltávolítására, hiszen Csoóri Sándornak kétségbevonhatatlan érdemei vannak. Azt pedig, hogy a világszövetségben fasiszta hangok ütötték fel fejüket, határozottan elutasítja, hangsúlyozta Patrubány Miklós. - A VET tevékeny volt, ezt jelzi a kaliforniai út és szerződéskötések, a szlovákiai kapcsolatfelvételek, a párizsi szenátusszékházban tartott, az összmagyarság érdekeit és értékeit megjelenítő emlékgyűlés, de mindezek közül kiemelkedik a múlt heti ószandeci esemény, ahol II. János Pál pápa egymillió ember jelenlétében Árpád-házi Boldog Kingát szentté avatta. Ennek a magyar nemzet életében meghatározó eseménynek kellett volna lennie. Fél évvel a millenniumi év előtt, amikor a magyarság európai államiságának és a kereszténység felvételének 1000. évfordulóját ünnepli, nagy fokú rövidlátás kell ahhoz, hogy valaki ne érzékelje, egy Árpád-házi királylány most történő szentté avatása tulajdonképpen ennek az ezeréves keresztény államiságnak a legilletékesebb helyről érkező köszöntése. Erről a rendkívüli eseményről a magyar médiák hiányosan számoltak be. Ez az egész kérdéskör mondhatni nagyobb teret kapott az erdélyi, mint a magyarországi sajtóban. Különösen furcsa az, hogy a lengyel televízió felajánlotta a helyszíni közvetítés ingyenes lehetőségét, amivel például Szlovákia élt is. Élőben közvetítette azt az eseményt, amelyen minden szónok Magyarországgal kezdte és végezte, és beszédében a magyar értékekről és történelemről szólt. Kevés olyan külföldi megdicsőülése volt nemzetünknek, mint ez az egymillió zarándok előtt zajlott avatás. Ezt nem vette ezt át egyetlen magyar televízió sem. A VET ennek az eseménynek méltó emléket állított a Gelencén készült óriásméretű, gyönyörű székelykapu felállításával Ószandecen, annak a kolostornak a bejáratánál, amelyet éppen Árpád-házi Szent Kinga vezetett és alapított hétszáz évvel ezelőtt. A kaput a magyar nemzet ajándékának tekinti mindenki, maga a pápa is. Egy pillanatig sem titkoljuk, hogy minden tevékenységünkben összmagyar érdekeket tartunk szem előtt, fejtette ki Patrubány Miklós. A magyarországi helyzetről nem sok jót mondhat. A népesség számbeli csökkenése vészes méreteket ölt, hiszen már az idei első negyedévben is 18 000-rel apadt Magyarország lélekszáma, annak ellenére, hogy ennél sokkal többen költöznek be a környező országokból. Minden esztendőben egy 150 000 körüli nagyságrendű város tűnik el Magyarország térképéről. /Szabó Piroska: Rendhagyó országos tanácskozást tart a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága Beszélgetés Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökhelyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./1999. szeptember 25.
Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök egy hónapig Rómában fog tartózkodni, ahol két konferencián is részt vesz. Szeptember 27-29. között tartják a püspöki kar családfelelőseinek megbeszélését. Az egyházi vezetők beszámolnak arról, hogy milyen térségükben a családalapítás, az abortusz, az eutanázia helyzete, illetve arról, hogyan alakul az árvák és az öregek sorsa. A megbeszélések után a katolikus egyház megpróbál egységes választ találni az egyre égetőbb társadalmi kérdésekre. Hasonló világi problémákról tárgyal október 1-23. között az európai püspökök értekezlete, amelyen a mintegy 200 püspök és érsek mellett II. János Pál pápa is részt vesz. A naponkénti 8 órás megbeszélés-sorozaton országonként elemzik a katolikus egyház helyzetét. Tempfli József szept. 25-én indul Rómába, ahol a Pápai Magyar Intézet vendége lesz, amelynek épületét Fraknói Vilmos püspök, szentjobbi apát, történész adományozta a Vatikánnak. /Tempfli püspök Rómában. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./