udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
140
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-140
NĂŠvmutatĂł:
I. MihĂĄly (Hohenzollern Sigmaringen MihĂĄly) /romĂĄn kirĂĄly/
2010. szeptember 10.
A tĂśrtĂŠnelemhamisĂtĂĄs fellegvĂĄrai
HĂşsz ĂŠvvel a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn is folytatĂłdik a tĂśrtĂŠnelemelferdĂtĂŠs ErdĂŠly kĂŠt leglĂĄtogatottabb vĂĄrkastĂŠlyĂĄban. Noha mind TĂśrcsvĂĄron, mind Vajdahunyadon tĂśrtĂŠnt nĂŠmi ĂĄttĂśrĂŠs a kastĂŠlyok tĂśrtĂŠnelmĂŠnek hitelesebb bemutatĂĄsa terĂŠn, a vilĂĄgszerte ismert kĂŠt ĂŠpĂźlet magyar jellegĂŠre elvĂŠtve mindĂśssze nĂŠhĂĄny mondat utal. MĂg a tĂśrcsvĂĄri âDrakula-kastĂŠlybanâ a tĂśrtĂŠnelem jĂłformĂĄn 1920 utĂĄn, a romĂĄn kirĂĄlyi pĂĄrral kezdĹdik, a vajdahunyadi vĂĄr falai kĂśzĂśtt is sĹąrĹąbben talĂĄlkozni a vĂŠres kezĹą ĂŠs -szĂĄjĂş, mitikus romĂĄn grĂłffal, mint Hunyadi JĂĄnossal vagy fiĂĄval, MĂĄtyĂĄssal. A tĂśrtĂŠnelmi csĂşsztatĂĄsok ĂŠs fĂŠligazsĂĄgok nem csak a magyar lĂĄtogatĂłkat zavarjĂĄk; a jelenlegi helyzetet a KrĂłnikĂĄnak nyilatkozĂł Stelian Arcadie MândruĹŁ tudomĂĄnyos kutatĂł is ĂŠlesen bĂrĂĄlta. (ErdĂŠly vĂŠdelmĂŠt szolgĂĄlta TĂśrcsvĂĄr. A tĂśrcsvĂĄri kastĂŠly tĂśbb ĂŠvszĂĄzadon ĂĄt a mellette elhaladĂł fontos kereskedelmi Ăşt ellenĹrzĂŠsĂŠre ĂŠs ErdĂŠly vĂŠdelmĂŠre ĂŠpĂźlt. Az I. Lajos magyar kirĂĄly engedĂŠlyĂŠvel 1377-ben ĂŠpĂźlt erĹd, fekvĂŠsĂŠbĹl adĂłdĂłan, a nehezen bevehetĹ vĂĄrak kĂśzĂŠ tartozott. 1498-ban II. UlĂĄszlĂł zĂĄlogba adta a vĂĄrat BrassĂłnak, majd 1528. januĂĄr 25-ĂŠn II. Lajos kirĂĄly meghosszabbĂtotta a zĂĄlogot 25 ĂŠvvel azzal a kikĂśtĂŠssel, hogy a vĂĄr vĂĄrnagya mindenkor magyar legyen.
1568-ban a kastĂŠly vĂŠgleg BrassĂł fennhatĂłsĂĄga alĂĄ kerĂźlt, aminek kĂśvetkezmĂŠnyekĂŠnt 1660-ban II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy, a Mikes MihĂĄly vezette szĂŠkely katonĂĄkkal elfoglalta a vĂĄrat. A brassĂłi szĂĄszok 1916-ban visszaajĂĄndĂŠkoztĂĄk IV. KĂĄroly kirĂĄlynak, aki felesĂŠgĂŠnek, Zita kirĂĄlynĂŠnak adta a vĂĄrat. Trianon utĂĄn, 1920-ban Karl Schnell brassĂłi polgĂĄrmester ismĂŠt elajĂĄndĂŠkozta, ezĂşttal MĂĄria romĂĄn kirĂĄlynĂŠnak.
Az uralkodĂł felesĂŠge ĂĄtĂŠpĂtette ĂŠs romantikus kiegĂŠszĂtĂŠsekkel restaurĂĄltatta, majd lĂĄnyĂĄnak, Ilona hercegnĹnek hagyta ĂśrĂśksĂŠgĂźl, aki 1931-ben ment fĂŠrjhez Habsburg Antalhoz. A hĂĄzaspĂĄr kĂŠsĹbb AusztriĂĄba kĂśltĂśzĂśtt, s 1948-ban â a kirĂĄlyi csalĂĄd szĂĄmĹązetĂŠse utĂĄn â a tĂśrcsvĂĄri kastĂŠly a romĂĄn ĂĄllam tulajdonĂĄvĂĄ vĂĄlt. Az ĂĄllamosĂtĂĄs utĂĄn nem sokkal Ăłdon falai kĂśzĂśtt mĂşzeumot rendeztek be. A visszaszolgĂĄltatĂĄsi tĂśrvĂŠnyek alapjĂĄn 2009-ben a kastĂŠly visszakerĂźlt Ilona hercegnĹ leszĂĄrmazottaihoz.
Vajdahunyad â erĹssĂŠgbĹl lovagvĂĄr Az apjĂĄtĂłl ĂśrĂśkĂślt kicsiny erĹssĂŠget Hunyadi JĂĄnos ĂŠpĂtette ki kormĂĄnyzĂłi rangjĂĄhoz mĂŠltĂł lovagvĂĄrrĂĄ. KĂŠsĹbb kĂŠt jelentĹs ĂŠpĂtĂŠsi periĂłdus formĂĄlta: eleji ĂŠs ZĂłlyomi DĂĄvidnĂŠ szĂĄzad kĂśzepi ĂĄtalakĂtĂĄsai. A 18. szĂĄzad elsĹ felĂŠben, 1725-tĹl a kincstĂĄri uradalom hivatalai is kaptak helyet. ElsĹ komolyabb felĂşjĂtĂĄsĂĄt kĂŠt ĂŠvszĂĄzaddal ezelĹtt, 1807-ben lĂĄtogatĂĄsakor rendelte el. A munkĂĄlatoknak tizenegy esztendĹvel kĂŠsĹbb egy villĂĄmcsapĂĄs okozta tĹąz vetett vĂŠget. 1854-ben ismĂŠt tĹąz pusztĂtott. Az erĹdĂtmĂŠnyben korĂĄbban is ĂźtĂśtt ki tĹąz, de akkor az ellensĂŠg okozta.
PĂŠldĂĄul 1601-ben, amikor az âorszĂĄgegyesĂtĹâ MihĂĄly vajda (Mihai Viteazul) megrohamozta ĂŠs felgyĂşjtatta. Az ĂŠvtizedekig elhĂşzĂłdĂł helyreĂĄllĂtĂĄst 1868-ban nĂŠpszerĹąsĂtĹ kampĂĄny nyomĂĄn, kĂśzadakozĂĄsbĂłl kezdtĂŠk el. A restaurĂĄlĂĄst vezetĹ Schulcz Ferenc ĂŠs Steindl Imre, a kor felfogĂĄsa szerint, egysĂŠgesen gĂłtikussĂĄ prĂłbĂĄlta âvisszaalakĂtaniâ a vĂĄrat. Egyes rĂŠszeket megsemmisĂtettek vagy kiemeltek ĂŠs helyĂźkre Ăşjakat toldottak be.
A tudomĂĄnyos igĂŠnyĹą helyreĂĄllĂtĂĄs csak a mĂşlt szĂĄzad elejĂŠn kezdĹdĂśtt, amikor 1907 ĂŠs 1913 kĂśzĂśtt munkĂĄjĂĄval nem a kor divatjĂĄt, hanem az eredeti rajzokat prĂłbĂĄlta kĂśvetni. A kommunista ĂŠrĂĄban ĂŠs az azt kĂśvetĹ hĂşsz ĂŠvben a vĂĄrat olykor nagyon lassĂş, mĂĄskor valamivel gyorsabb iramban, szinte folytonosan restaurĂĄljĂĄk.)
Drakula ĂŠs a playboykirĂĄly
TĂĄjĂŠkozatlan turistĂĄnak nem ajĂĄnlatos a Nagy Lajos magyar kirĂĄly ĂĄltal ĂŠpĂtett kastĂŠly irĂĄnt ĂŠrdeklĹdni, mert ilyesmirĹl tĂz jĂĄrĂłkelĹbĹl kilenc sem BrassĂłban, sem a kĂśzeli TĂśrcsvĂĄron nem hallott. A kĂŠrdĂŠsre ĂĄltalĂĄban kĂŠtfĂŠle vĂĄlasz ĂŠrkezik: az egyik egy unott vĂĄllvonogatĂĄs, a mĂĄsik egy inkĂĄbb turistabarĂĄtnak nevezhetĹ pĂłtajĂĄnlat. âIlyen kastĂŠly nĂĄlunk nincs â mondja egy jĂłl ĂśltĂśzĂśtt, angolul folyĂŠkonyan beszĂŠlĹ kĂśzĂŠpkorĂş brassĂłi hĂślgy, akit kĂvĂĄncsisĂĄgbĂłl ĂŠppen a Kapu utcĂĄban ĂĄllĂtunk le. â De ha valami ĂŠrdekeset akarnak lĂĄtni, ĂŠrdemes kiruccanniuk TĂśrcsvĂĄrra, ott van Drakula kastĂŠlya.â
MiĂŠrt is lepĹdĂźnk meg, hisz mĂĄr a magyarorszĂĄgi turistĂĄk is Drakula-kastĂŠly nĂŠven kezdik emlegetni. Ami nem is csoda, hisz a tĂśrtĂŠnelemhamisĂtĂłk nem alusznak. LegalĂĄbbis azok, akik a kastĂŠly alatti nagy bazĂĄrban szinte minden egyes portĂŠkĂĄjuk ĂĄltal a vĂŠres grĂłfot nĂŠpszerĹąsĂtik. Nem is akad olyan emlĂŠktĂĄrgy, amelybĹl ne kĂŠszĂźlt volna drakulĂĄs vĂĄltozat. âEzek mennek a legjobban, ezt kĂŠrik a turistĂĄkâ â magyarĂĄzza az egyik idĹsebb elĂĄrusĂtĂł, majd amikor hallja, hogy magyarul beszĂŠlĂźnk, bizalmasan a fĂźlĂźnkbe sĂşgja: âmĂŠg a magyarok isâ.
Pedig aligha hihetĹ, hogy minden egyes magyar turista vĂĄmpĂrlĂĄtogatĂĄsra ĂŠrkezne TĂśrcsvĂĄrra, ĂŠs a kastĂŠly I. LajostĂłl IV. KĂĄroly Zita nevĹą felesĂŠgĂŠig tartĂł tĂśbb ĂŠvszĂĄzados tĂśrtĂŠnelme egyĂĄltalĂĄn ne ĂŠrdekelnĂŠ. A szuvenĂrbolt kĂśnyvrĂŠszlegĂŠn azonban csak egyiptomi ĂŠs gĂśrĂśgorszĂĄgi ĂştleĂrĂĄsok sorakoznak magyar nyelven, vagy esetleg recepteskĂśnyvet lehet vĂĄsĂĄrolni. âValami tĂśrtĂŠnelmi jellegĹą ĂrĂĄs nincs? AkĂĄr romĂĄnul vagy angolulâŚâ â fordulunk az eladĂłhoz.
A fĂŠrfi arca felvillan, ĂŠs mĂĄris gratulĂĄl. âMaguk komoly emberek lehetnek. Akkor Paul D. Quinlan, II. KĂĄroly romĂĄn kirĂĄlyrĂłl szĂłlĂł kĂśtetĂŠt ajĂĄnlomâ â mondja, ĂŠs rĂĄmutat a Regele Playboy cĂmĹą kĂśtetre. Ha belegondolunk, hogy a mĂŠg ĂŠletben lĂŠvĹ MihĂĄly kirĂĄly ĂŠdesapja volt a tĂśrtĂŠnelem egyetlen uralkodĂłja, aki kĂŠtszer is lemondott kirĂĄlysĂĄgĂĄrĂłl szerelmei, Zizi Lambrino, majd Elena Lupescu miatt, a Humanitas KiadĂłnak ĂŠs szerzĹjĂŠnek nem is kellett kĂźlĂśnĂśsebben elbulvĂĄrosĂtania az uralkodĂł sztorijĂĄt.
MielĹtt beĂŠrnĂŠnk a kastĂŠlyba, komoly tĂśmegen kell ĂĄtverekednĂźnk magunkat. A legtĂśbben hazai lĂĄtogatĂłk, de a csoportok kĂśzĂśtt vannak angolul, hĂŠberĂźl vagy akĂĄr japĂĄnul beszĂŠlĹ turistĂĄk is. RĂśgtĂśn a bejĂĄrat utĂĄn magyarokkal is talĂĄlkozunk, akik a kĂśzeli SzĂŠkelyfĂśldrĹl lĂŠptek ĂĄt a BarcasĂĄgba. TekintetĂźnk egybĹl megakad a falra rĂśgzĂtett ismertetĹn, ahol nĂŠhĂĄny mondat erejĂŠig szĂł esik a vĂĄrkastĂŠly magyar vonatkozĂĄsĂĄrĂłl is.
LegutĂłbbi lĂĄtogatĂĄsunkhoz kĂŠpest ĂşjdonsĂĄgkĂŠnt hat, hogy Ăreg Mircea neve mellett megjelenik a Sigismund de Luxemburgnak nevezett magyar kirĂĄly, Luxemburgi Zsigmond, majd Iancu de HunedoarĂĄnak keresztelt Hunyadi JĂĄnos, illetve Bethlen GĂĄbor ĂŠs II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy, szintĂŠn elromĂĄnosĂtott vĂĄltozatban. Az ismertetĹtĂĄbla szĂśvege mĂŠg Ăgy is elĹrelĂŠpĂŠskĂŠnt hat az elmĂşlt ĂŠvek teljesen egyoldalĂş feliratĂĄhoz kĂŠpest.
Ăm Zita magyar kirĂĄlynĂŠrĂłl egyetlen mondatocska sem esik, mĂŠg a mĂşzeum alkalmazottai sem tudjĂĄk megmutatni, melyik volt az Ĺ szobĂĄja. MiutĂĄn ĂśsszenĂŠznek, meg is valljĂĄk, hogy Ĺk âĂŠletĂźkben nem hallottak errĹl a nĹrĹlâ.
A falakra kiaggatott korabeli kĂŠpek csak a kastĂŠly kĂŠsĹbbi tulajdonosĂĄrĂłl, MĂĄria romĂĄn kirĂĄlynĂŠrĂłl tanĂşskodnak. Az idegenvezetĹk is Ĺt emlegetik mindegyre ĂŠs nagy elĹszeretettel. Az egyik teremben pergĹ kĂŠpsorok is csak a romĂĄn kirĂĄlyi csalĂĄdrĂłl szĂłlnak â mintha elĹttĂźk emberfia nem tette volna be a lĂĄbĂĄt a kastĂŠlyba. A termek ismertetĹjĂŠbĹl is csak az derĂźl ki, melyik volt MĂĄria kĂśnyvtĂĄra, FerdinĂĄnd hĂĄlĂłja, MiklĂłs kitagadott herceg szobĂĄja vagy Mircea herceg kĂĄpolnĂĄja.
Meghalt MĂĄtyĂĄs, oda az igazsĂĄg
Vajdahunyadon, a MikszĂĄth ĂĄltal a vĂĄrak kirĂĄlyĂĄnak nevezett Hunyadiak vĂĄrĂĄnĂĄl egy picivel mĂĄsabb a helyzet. A tĂśrtĂŠnelemelferdĂtĂŠsi kĂsĂŠrletek itt is mĂĄr a bejĂĄratnĂĄl megmutatkoznak, igaz, nagyjĂĄbĂłl ennyibĹl ki is merĂźlnek. Ott Decebalnak ĂŠs Avram Iancunak szentelt, gipszbĹl kĂŠszĂźlt dombormĹąveket csodĂĄlhat meg a lĂĄtogatĂł, akit kĂŠtnyelvĹą kĂśszĂśntĹtĂĄbla fogad.
Sajnos a logika meg a vĂĄrakozĂĄs ellenĂŠre a mĂĄsodik nyelv nem a magyar, hanem az angol. Bent, a falakon meg az ĂŠrintĹs kĂŠpernyĹn viszont mĂĄr tĂśbb minden olvashatĂł magyarul is. Nem annyi, mint romĂĄnul, pedig a helyiek szerint 2000-ig minden egyes tĂĄbla kĂŠtnyelvĹą volt.
A restaurĂĄlĂĄst kĂśvetĹen azonban mĂĄr nem helyeztĂŠk vissza ezeket, s mĂĄra csak imitt-amott lĂĄthatunk egy-egy magyar feliratot. Az emlĂŠktĂĄrgyakat ĂĄrusĂtĂł boltokban is a vĂŠrszomjas Drakula jelentĹs fĂślĂŠnyben van MĂĄtyĂĄssal, az igazsĂĄgossal szemben.
Az egyik pultnĂĄl hĹątĹmĂĄgnes utĂĄn ĂŠrdeklĹdĂźnk, de a bĂĄrĂĄnyt, gombĂĄt vagy teknĹsbĂŠkĂĄt ĂĄbrĂĄzolĂłk kĂśzĂźl egyiket sem vĂĄlaszthatjuk vajdahunyadi szuvenĂrnek. A dĂĄkok harci zĂĄszlajĂĄt pedig nem a magunkfajta lĂĄtogatĂłknak kell kĂnĂĄlni. âJĂł lenne valami magyar jellegĹą tĂĄrgyakat is ĂĄrusĂtani, ĂŠn kĂŠrtem is, de mĂŠg nem kaptamâ â panaszkodik a pult tĂşlsĂł oldalĂĄrĂłl az egyik kĂśzĂŠpkorĂş kereskedĹnĹ, miutĂĄn egyĂŠrtelmĹą csalĂłdottsĂĄgot olvas le arcunkrĂłl.
Hogyisne szomorodna el az ember, amikor a kĂnai mĂźtyĂźr vagy a DrakulĂĄs csĂŠsze helyett inkĂĄbb egy magyar nyelvĹą turisztikai kĂśnyvet vagy legalĂĄbb egy Ăştikalauzt vĂĄlasztana. âCsak ErdĂŠly hĂĄromnyelvĹą tĂŠrkĂŠpĂŠvel szolgĂĄlhatok.
De egy hĂŠt mĂşlva lehet, hogy kĂśnyvem is leszâ â prĂłbĂĄlja kiengesztelni potenciĂĄlis, ĂĄm egy hĂŠt mĂşlva biztos vissza nem tĂŠrĹ vĂĄsĂĄrlĂłit az eladĂł. A magyar nyelv azĂŠrt mĂŠg sincs teljes egĂŠszĂŠben szĂĄmĹązve a Hunyadiak vĂĄrĂĄbĂłl. Ha az ismertetĹ feliratokon ritkĂĄn fellelhetĹ, a falfirkĂĄk rĂŠvĂŠn annĂĄl sĹąrĹąbben. âItt jĂĄrt KovĂĄcs MĂĄria ĂŠs Farkas ZoltĂĄnâ â olvashatĂł egyik helyen. MĂĄsutt LĂĄzĂĄr SĂĄndornĂŠ ĂĄllĂtott emlĂŠket ĂśnmagĂĄnak. Valamivel odĂŠbb a felsĹmarosmenti DisznajĂłt juttatta be a falu egyik szĂźlĂśtte MĂĄtyĂĄs kirĂĄly otthonĂĄba.
DĂŠzsi Attila Hunyad megyei prefektus belĂĄtja, hogy annak ellenĂŠre, hogy a vajdahunyadi lovagvĂĄr lĂĄtogatĂłi mintegy 80 szĂĄzalĂŠkban hazai vagy anyaorszĂĄgi magyar nemzetisĂŠgĹą turistĂĄk, az illetĂŠkesek aligha prĂłbĂĄlnak a lĂĄtogatĂłk kedvĂŠben jĂĄrni.
âSok-sok ĂŠv utĂĄn annyit ĂŠrtĂźnk el, hogy alkalmaztak egy magyar idegenvezetĹtâ â kĂśnyveli el az egyetlen sikert DĂŠzsi. OttjĂĄrtunkkor, egy szombat dĂŠlelĹtt, amikor egyik magyar csoport a mĂĄsik utĂĄn ĂŠrkezett, azonban nyoma sem volt a lĂĄtogatĂłk anyanyelvĂŠn is kommunikĂĄlni kĂŠpes idegenvezetĹnek.
Hamarosan kiderĂźlt: turista idĂŠny ide, lĂĄtogatĂłk igĂŠnye oda, az Ăşj alkalmazott a hatodik napot Ăźnnepli, vallĂĄsĂĄt pedig szentnek tekinti. âSzerettĂźk volna, ha mindenĂźvĂŠ kikerĂźlnek a magyar feliratok, amit eddig csak rĂŠszben ĂŠrtĂźnk el. ĂrzĹdik, hogy a vĂĄr mint ingatlan a hunyadi ĂśnkormĂĄnyzathoz tartozik, a mĹąemlĂŠkvĂŠdelmi rĂŠsze pedig a mĹąvelĹdĂŠsi tĂĄrca fennhatĂłsĂĄga alatt ĂĄll. Ez a kĂŠtfejĹąsĂŠg hĂĄtrĂĄnyaâ â ĂĄllĂtja a kormĂĄnybiztos.
Ărzelem ĂŠs tudomĂĄny
A helyzeten mielĹbb vĂĄltoztatni kell, vĂŠli Stelian Arcadie MândruĹŁ tĂśrtĂŠnĂŠsz, egyetemi tanĂĄr. A kolozsvĂĄri George BariĹŁiu TĂśrtĂŠnelmi IntĂŠzet tudomĂĄnyos kutatĂłja maga is meglepĹdve tapasztalta a falakon megjelenĹ ĂştmutatĂłk hiĂĄnyossĂĄgait.
âVĂŠlemĂŠnyem szerint az ismertetĹket feltĂŠtlenĂźl ki kellene egĂŠszĂteni â nem ĂŠrzelmi, hanem tudomĂĄnyos mĂłdon. SemmikĂŠnt nem szabad letagadni vagy minimalizĂĄlni a kĂśzĂŠpkor ĂŠs az akkor ĂŠpĂźlt erdĂŠlyi kastĂŠlyok magyar jellegĂŠtâ â fejtette ki lapunknak a BabeĹâBolyai TudomĂĄnyegyetemen ĂŠs az EĂśtvĂśs LorĂĄnd TudomĂĄnyegyetemen tanult tĂśrtĂŠnĂŠsz.
Szucher Ervin. KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2010. november 15.
Dokumentumfilm a romĂĄniai antiszemita tĂśmegmĂŠszĂĄrlĂĄsokrĂłl
A Work in Progress cĂmĹą, e hĂŠten megnyĂlĂł amsterdami filmfesztivĂĄlon fogjĂĄk bemutatni Florin Iepan romĂĄn rendezĹ alkotĂĄsĂĄt, az OdessĂĄt, mely a romĂĄn csapatok ĂĄltal a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşban elkĂśvetett tĂśmegmĂŠszĂĄrlĂĄsok hĂĄtterĂŠt dolgozza fel, dokumentarista mĂłdszerekkel. Iepan a filmrĹl a prĂĄgai szĂŠkhelyĹą eurĂłpai Dokumentumfilm IntĂŠzet lapjĂĄnak nyilatkozott.
A rendezĹ elmondta: az Ăśtletet az ĂĄllami romĂĄn televĂziĂł adta, mely felkĂŠrte arra, hogy csinĂĄljon egy dicsĹĂtĹ portrĂŠtfilmet Ion Antonescu marsallrĂłl, aki a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş idejĂŠn RomĂĄnia vezetĹje volt. Akkor a rendezĹben is mĂŠg az a kĂŠp ĂŠlt a marsallrĂłl, hogy az az orszĂĄg tĂśrtĂŠnelmĂŠnek egyik legnagyobb alakja volt, illetve. Ekkor mĂŠg Iepan is abban az illĂşziĂłban ĂŠlt, hogy a romĂĄnok tĂśmegesen mentettek volna a zsidĂłkat a holokauszt idejĂŠn. Csak kĂŠsĹbb, a dokumentumok hatĂĄsĂĄra kĂŠnyszerĂźlt belĂĄtni: Antonescu fasizĂĄlta az orszĂĄgot ĂŠs zsidĂłk tĂzezreit gyilkoltĂĄk meg az Ĺ parancsĂĄra. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş idejĂŠn, jogilag az ĂĄllam feje MihĂĄly kirĂĄly volt, akit a rendezĹ szintĂŠn meg akart szĂłlaltatni, de a SvĂĄjcban ĂŠlĹ egykori uralkodĂł nem volt hajlandĂł a kamerĂĄk elĂŠ ĂĄllni.
globusz.net, ErdĂŠly.ma2011. mĂĄjus 11.
MihĂĄly kirĂĄly megszakĂtotta a dinasztikus kapcsolatot a Hohenzollern-hĂĄzzal
A romĂĄn kirĂĄlyi csalĂĄd minden tĂśrtĂŠnelmi ĂŠs dinasztikus kapcsolatot megszakĂt a nĂŠmet Hohenzollern-hĂĄzzal, ĂŠs lemond a Hohenzollern-Sigmaringen cĂm hasznĂĄlatĂĄrĂłl - jelentette be kedden MihĂĄly kirĂĄly.
Az 1947-ben a kommunistĂĄk ĂĄltal lemondĂĄsra kĂŠnyszerĂtett uralkodĂł kĂśzĂślte, ezzel nagyapja, I. FerdinĂĄnd 1921-es dĂśntĂŠsĂŠt erĂľsĂti meg, amelynek cĂŠlja az volt, hogy biztosĂtsa a romĂĄn kirĂĄlyi csalĂĄd nemzeti jellegĂŠt ĂŠs fĂźggetlensĂŠgĂŠt.
A hatĂĄrozat ĂŠrtelmĂŠben Ăgy a Hohenzollern-Sigmaringen hĂĄz helyett a romĂĄn uralkodĂłi hĂĄz kifejezĂŠs hasznĂĄlandĂł.
A porosz eredetĂť Hohenzollern-hĂĄz elĂľbb PoroszorszĂĄgot, majd a NĂŠmet Birodalmat irĂĄnyĂtotta 1918-ig. RomĂĄniĂĄban 1866-ban kerĂźlt a trĂłnra az ebbĂľl a hĂĄzbĂłl szĂĄrmazĂł I. KĂĄroly, aki 1881-ig fejedelemkĂŠnt, a kirĂĄlysĂĄg kikiĂĄltĂĄsĂĄtĂłl kezdve pedig kirĂĄlykĂŠnt uralkodott.
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2011. mĂĄjus 11.
VĂŠgĂŠrvĂŠnyesen fĂźggetlenĂtette magĂĄt MihĂĄly kirĂĄly
Bejelentette a Hohenzollern-hĂĄzzal valĂł tĂśrtĂŠnelmi ĂŠs dinasztiai kapcsolatok megszakĂtĂĄsĂĄt MihĂĄly kirĂĄly, aki egyĂşttal a Hohenzollern-Sigmaringen cĂmekrĂľl is vĂŠgkĂŠpp lemondott. A romĂĄn kirĂĄlyi csalĂĄd feje azzal indokolta a Hohenzollern-ĂśrĂśksĂŠggel valĂł, mĂĄjus 10-tĂľl ĂŠrvĂŠnybe lĂŠpett szakĂtĂĄst, hogy ezĂĄltal mĂŠltĂłkĂŠppen eleget tesz nagyapja, I. FerdinĂĄnd kirĂĄly ĂłhajĂĄnak a romĂĄn kirĂĄlyi hĂĄz nemzeti ĂŠs fĂźggetlen jellegĂŠnek megteremtĂŠsĂŠt illetĂľen.
MihĂĄly kirĂĄly kĂśzlemĂŠnyĂŠben azt is kiemelte, hogy a Hohenzollern-dinasztiĂĄtĂłl valĂł elkĂźlĂśnĂźlĂŠsĂŠvel megfelel a leszĂĄrmazottaival ĂŠs az utĂłkorral szembeni kĂśvetelmĂŠnyeknek, a romĂĄn kirĂĄlyi csalĂĄd pedig mostantĂłl RomĂĄnia KirĂĄlyi HĂĄza nĂŠven vĂĄlik ismerttĂŠ. HatĂĄrozata ĂŠrtelmĂŠben a kirĂĄlyi csalĂĄd egyetlen tagja sem hasznĂĄlhatja a Hohenzollern-hĂĄztĂłl ĂśrĂśkĂśsĂśdĂŠs vagy egyĂŠb Ăşton kapott cĂmeket. BĂĄrmilyen tovĂĄbbi cĂm vagy kitĂźntetĂŠs elfogadĂĄsa kizĂĄrĂłlag RomĂĄnia KirĂĄlyi HĂĄzĂĄnak engedĂŠlyĂŠvel tĂśrtĂŠnhet.
A Hohenzoller-Sigmaringen a jelentĂľs eurĂłpai dinasztiĂĄk kĂśzĂŠ tartozĂł, Hohenzollern-hĂĄznak egyik ĂĄga. RomĂĄnia 1866-ban vĂĄlasztotta uralkodĂłjĂĄnak I. KĂĄrolyt, aki 1866-1881 kĂśzĂśtt hercegkĂŠnt, 1881-1914 kĂśzĂśtt mĂĄr kirĂĄlykĂŠnt uralkodott. Ă?t kĂśvette I. FerdinĂĄnd (1914-1927), I. MihĂĄly (1927-1930), II. KĂĄroly (1930-1940), majd ismĂŠt I. MihĂĄly (1940 -1947).
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2011. mĂĄjus 12.
BĂşcsĂş a Hohenzollern-hĂĄztĂłl
RomĂĄniĂĄban idĂľrĂľl-idĂľre erĂľre kapnak a kirĂĄlysĂĄg visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄnak hĂvei, akiket korĂĄbban, a kilencvenes ĂŠvek elejĂŠn nagyrĂŠszt a KeresztĂŠnydemokrata ParasztpĂĄrt kĂŠpviselt. Ăgy mĂŠg most is vannak olyan civil tĂĄrsadalmi ĂŠs politikai kĂśrĂśk, amelyek szerint a restaurĂĄciĂł jelentenĂŠ a gyĂłgyĂrt RomĂĄnia minden gondjĂĄra-bajĂĄra.
Csak elsĂľ pillantĂĄsra meglepĂľ MihĂĄly romĂĄn ex-kirĂĄly bejelentĂŠse, miszerint megszakĂtja tĂśrtĂŠnelmi ĂŠs dinasztikus kapcsolatait a Hohenzollern kirĂĄlyi hĂĄzzal.
Konfliktusok tĂśrtĂŠnete
I. MihĂĄly tĂśbb indokot is felhozott dĂśntĂŠse alĂĄtĂĄmasztĂĄsĂĄra. Ăgy egyebek kĂśzĂśtt a romĂĄn kirĂĄlyi hĂĄz vitathatatlan autoritĂĄsĂĄra hivatkozott, figyelembe vĂŠve elĂľdje, FerdinĂĄnd kirĂĄly arra vonatkozĂł, 1921. ĂŠvi hatĂĄrozatĂĄt is, hogy a romĂĄn kirĂĄlyi hĂĄznak hangsĂşlyosan nemzeti jelleget biztosĂtsanak, de nem feledkezett meg kiemelni utĂłdai ĂŠs ĂśrĂśkĂśsei irĂĄnti tĂśrtĂŠnelmi elkĂśtelezettsĂŠgĂŠt sem.
A mostani dĂśntĂŠs nyomĂĄn a kirĂĄlyi csalĂĄd minden tagja a romĂĄniai elĂľnevet viseli majd a Hohenzollern-Sigmaringen helyett, a kirĂĄlyi hĂĄz neve pedig ennek megfelelĂľen RomĂĄnia kirĂĄlyi hĂĄzĂĄvĂĄ vĂĄltozik.
A romĂĄn kirĂĄlyi hĂĄz ĂŠs a Hohenzollern dinasztia mĂĄr korĂĄbban konfliktusba keveredett egymĂĄssal. A Hohenzollern-Sigmaringen hĂĄzbĂłl szĂĄrmazĂł elsĂľ uralkodĂł 1866-ban jutott trĂłnra RomĂĄniĂĄban, amikor a bukaresti kormĂĄny felkĂŠrte a nĂŠmet kirĂĄlyi csalĂĄd akkori fejĂŠt, egyezzen bele abba, hogy mĂĄsodik fia, I. KĂĄroly a fiatal romĂĄn ĂĄllam kirĂĄly legyen. A nĂŠmet igen utĂĄn KĂĄroly mĂŠg abban az ĂŠvben, mĂĄjus 10-ĂŠn letette hĂťsĂŠgeskĂźjĂŠt a romĂĄn parlament elĂľtt. A hivatalos Bukarest lelkesen ĂźdvĂśzĂślte a tĂśrtĂŠnelmi lĂŠpĂŠst, hiszen az tĂĄg teret nyĂşjtott a romĂĄniai nĂŠmet beruhĂĄzĂĄsok elĂľtt.
A kezdeti ĂśrĂśm azonban csakhamar lelohadt: I. KĂĄrolynak ugyanis nem volt ĂśrĂśkĂśse. Egyetlen gyermeke, Mariuca nĂŠgy ĂŠves korĂĄban skarlĂĄtban meghalt. A Hohenzollern-hĂĄz ĂśrĂśkĂśsĂśdĂŠsi tĂśrvĂŠnyei szerint I. KĂĄrolyt legnagyobb testvĂŠrĂŠnek, Leopoldnak kellett volna a trĂłnon kĂśvetnie, ĂĄm Ăľ lemondott elĂľjogĂĄrĂłl fiai javĂĄra. A legnagyobb fiĂş, Vilmos azonban szintĂŠn nem kĂvĂĄnt ĂŠlni jogĂĄval, Ăgy FerdinĂĄnd helyezhette fejĂŠre a romĂĄn kirĂĄlyi koronĂĄt.
Az elsĂľ vilĂĄghĂĄborĂş kitĂśrĂŠsĂŠig zavartalan volt a Hohenzollern-hĂĄz ĂŠs a romĂĄn kirĂĄlysĂĄg intĂŠzmĂŠnyes kapcsolata. A vilĂĄgĂŠgĂŠs ĂŠs I. KĂĄroly 1914-ben bekĂśvetkezett halĂĄla nyomĂĄn azonban megromlott a kĂŠtoldalĂş viszony, tekintve, hogy RomĂĄnia 1916-ig a semlegessĂŠget vĂĄlasztotta. RĂĄadĂĄsul az immĂĄr romĂĄn kirĂĄllyĂĄ koronĂĄzott FerdinĂĄnd a brit kirĂĄlyi hĂĄz egyik leszĂĄrmazottjĂĄt, MĂĄriĂĄt vette felesĂŠgĂźl, aki rĂĄvette Ăľt arra, hogy RomĂĄnia NĂŠmetorszĂĄg, vagyis tulajdonkĂŠppen sajĂĄt csalĂĄdja ellen lĂŠpjen be hĂĄborĂşba. Emiatt FerdinĂĄndot kizĂĄrtĂĄk a Hohenzollern-hĂĄzbĂłl, amely azonban kĂŠsĂľbb felĂźlvizsgĂĄlta dĂśntĂŠsĂŠt, ĂŠs I. MihĂĄly kirĂĄly visszakaphatta a Hohenzollern-Sigmaringen nevet.
A casus belli: Radu Duda?
Amelyet a romĂĄn ex-kirĂĄly most, kereken 175 ĂŠvvel azt kĂśvetĂľen, hogy I. KĂĄroly letette a romĂĄn ĂĄllam melletti hĂťsĂŠgeskĂźjĂŠt, megtagadott. Nem sokkal a mostani - tĂśrtĂŠnĂŠszek ĂĄltal tĂśrtĂŠnelminek nevezett - lĂŠpĂŠs elĂľtt Ăşjabb konfliktus alakult ki a kĂŠt kirĂĄlyi hĂĄz kĂśzĂśtt, amikor a nĂŠmet kirĂĄlyi csalĂĄd nem egyezett bele abba, hogy MihĂĄly lĂĄnyĂĄnak, Margit hercegnĂľnek a fĂŠrje, Radu Duda megkapja a Hohenzollern-Sigmaringen elĂľnevet.
TĂśrtĂŠnĂŠszek Ăşgy vĂŠlik, a romĂĄn kirĂĄlyi hĂĄz ĂŠs a Hohenzollern-dinasztia kĂśzĂśtt formĂĄlisan mĂĄr 1916-ban megszĂťnt minden kapcsolat, Ăgy a mostani bejelentĂŠsnek voltakĂŠppen semmilyen jogi ĂŠrtĂŠke nincs, pusztĂĄn amolyan reklĂĄmfogĂĄsrĂłl van szĂł.
A kirĂĄlysĂĄg RomĂĄniĂĄban 1947. december 30-ĂĄn ĂŠrt vĂŠget, miutĂĄn I. MihĂĄlyt pisztollyal fenyegetve kĂŠnyszerĂtettĂŠk lemondĂĄsra. Ez a nap a kommunizmus korszakĂĄban hosszĂş ideig nemzeti Ăźnnep volt. MihĂĄly ĂŠs csalĂĄdja ugyan kĂŠnyszerĂťen, de nem koldusszegĂŠnyen tĂĄvozott az orszĂĄgbĂłl: teljes vasĂşti szerelvĂŠny ĂĄllt rendelkezĂŠsĂŠre javainak ĂĄtmentĂŠsĂŠhez. A volt romĂĄn kirĂĄly a svĂĄjci Versoix-ban telepedett le, ahol kirĂĄlyi udvartartĂĄst vezetett, bĂĄr teljes szĂĄmĂťzetĂŠsben ĂŠlt, RomĂĄniĂĄba nem engedtĂŠk be.
Az 1989. ĂŠvi rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn, a kilencvenes ĂŠvek elejĂŠn tĂśbbszĂśr is megprĂłbĂĄlt hazalĂĄtogatni, Ion IliescuĂŠknak azonban gondjuk volt rĂĄ, hogy ebben a szĂĄndĂŠkĂĄban megakadĂĄlyozzĂĄk - nem egyszer az erĂľszak eszkĂśzĂŠt is alkalmazva. Iliescu ĂŠs a romĂĄn kirĂĄlyi hĂĄz tĂśrtĂŠnelmi megbĂŠkĂŠlĂŠsĂŠre vĂŠgĂźl is a kilencvenes ĂŠvek derekĂĄn kerĂźlt sor, amikor a romĂĄn ĂĄllamfĂľ - nem kevĂŠs kĂźlfĂśldi nyomĂĄsra is - belĂĄtta, MihĂĄly kirĂĄly nem jelenthet veszĂŠlyt a kĂśztĂĄrsasĂĄgi ĂĄllamformĂĄra nĂŠzve.
Dac - Margit hercegnĂľ utĂłdlĂĄsĂĄĂŠrt?
RomĂĄniĂĄban idĂľrĂľl-idĂľre erĂľre kapnak a kirĂĄlysĂĄg visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄnak hĂvei, akiket korĂĄbban, a kilencvenes ĂŠvek elejĂŠn nagyrĂŠszt a KeresztĂŠnydemokrata Nemzeti ParasztpĂĄrt kĂŠpviselt. Ăgy mĂŠg most is vannak olyan civil tĂĄrsadalmi ĂŠs politikai kĂśrĂśk, amelyek szerint a restaurĂĄciĂł jelentenĂŠ a gyĂłgyĂrt RomĂĄnia minden gondjĂĄra-bajĂĄra.
NemrĂŠgiben ĂŠppen a neves tĂśrtĂŠnĂŠsz, Neagu Djuvara sugallt egy Ăşgynevezett B-tervet a romĂĄn kirĂĄlyi hĂĄz szĂĄmĂĄra, miszerint I. MihĂĄly unokĂĄjĂĄt, a 26 ĂŠves MiklĂłs herceget kellene felkĂŠszĂteni a trĂłnra lĂŠpĂŠsre, termĂŠszetesen abban az esetben, ha a monarchia visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄval a lakossĂĄg tĂśbbsĂŠge egyetĂŠrtene. KorĂĄbban maga a 62 esztendĂľs Margit hercegnĂľ is Ăşgy nyilatkozott, hogy a romĂĄn kirĂĄlyi hĂĄz kĂŠszen ĂĄll a kirĂĄlysĂĄg restaurĂĄciĂłjĂĄra.
Egyes politikai megfigyelĂľk nem tartjĂĄk kizĂĄrtnak Ăşjabb monarchia-pĂĄrti politikai tĂśmĂśrĂźlĂŠs megalakulĂĄsĂĄt sem.
A kirĂĄlyi hĂĄzhoz kĂśzelĂĄllĂł szemĂŠlyek, avatott tĂśrtĂŠnĂŠszek szerint I. MihĂĄly dĂśntĂŠsĂŠt leginkĂĄbb az magyarĂĄzza, hogy a fĂŠrfi utĂłddal nem rendelkezĂľ ex-uralkodĂł Ăgy prĂłbĂĄlja megnyitni az utat a trĂłnra lĂŠpĂŠs felĂŠ lĂĄnya, Margit hercegnĂľ elĂľtt. A szĂĄli tĂśrvĂŠnyek ĂŠrtelmĂŠben ugyanis a trĂłn csakis fĂŠrfiĂĄgon ĂśrĂśkĂślhetĂľ.
BogdĂĄn Tibor
Ă?j Magyar SzĂł (Bukarest)2011. jĂşnius 29.
IaÂşi vĂŠrgĂľzĂśs napjai
A modern korszakban RomĂĄnia terĂźletĂŠn elkĂśvetett legnagyobb mĂŠszĂĄrlĂĄskĂŠnt tartjĂĄk szĂĄmon a iaÂşi-i zsidĂłpogromot, amely kereken hetven esztendĂľvel ezelĂľtt, 1941 jĂşniusĂĄnak vĂŠgĂŠn ĂŠs jĂşliusĂĄnak elejĂŠn tizedelte meg a moldvai nagyvĂĄros szĂĄzezerre tehetĂľ zsidĂł lakossĂĄgĂĄt.
A RomĂĄniĂĄban a hĂĄborĂş ĂŠveiben elkĂśvetetett zsidĂłellenes pogromok, deportĂĄlĂĄsok hosszĂş ideig amolyan tabutĂŠmĂĄnak szĂĄmĂtottak az orszĂĄgban. Bukarest ugyanis 2002-ig tagadta a romĂĄniai holokauszt tĂŠnyĂŠt, ĂŠs csak az utĂłbbi idĂľben volt hajlandĂł elismerni felelĂľssĂŠgĂŠt, a nĂŠpirtĂĄst RomĂĄniĂĄban elrendelĂľ fasiszta Ion Antonescu marsall hĂĄborĂşs bĂťnĂśssĂŠgĂŠt is igyekezett eltitkolni.
Mi tĂśbb, nem is olyan rĂŠg mĂŠg maga Traian BĂŁsescu ĂĄllamfĂľ is megprĂłbĂĄlta a felelĂľssĂŠget az orszĂĄg akkori, tulajdonkĂŠppeni urĂĄrĂłl, AntonescurĂłl, ĂĄthĂĄrĂtani a bĂĄb szerepĂŠre kĂĄrhoztatott MihĂĄly kirĂĄlyra.
HalĂĄlvonatok
MĂĄrpedig az tĂŠny, hogy Antonescu rendszere idejĂŠn RomĂĄniĂĄban is mĂłdszeresen pusztĂtottĂĄk a zsidĂł lakossĂĄgot. A hetven ĂŠvvel ezelĂľtti iaÂşi-i pogromnak pĂŠldĂĄul 14 ezer halĂĄlos ĂĄldozata volt. A mĂŠszĂĄrlĂĄst maga a marsall rendelte el, IaÂşi zsidĂłktĂłl tĂśrtĂŠnĂľ megtisztĂtĂĄsĂĄra utasĂtva a vĂĄros katonai parancsnokĂĄt, Constantin Lupu ezredest.
A bukaresti zsidĂłpogromot alig hat hĂłnappal kĂśvetĂľ moldovai tĂśmeggyilkossĂĄgban egyarĂĄnt rĂŠszt vettek romĂĄn katonĂĄk, rendĂľrĂśk, csendĂľrĂśk, titkosszolgĂĄlatiak, vasgĂĄrdistĂĄk, nĂŠmet katonĂĄk, de civilek - Ăgy pĂŠldĂĄul diĂĄkok - is.
1941. jĂşnius 29-ĂŠn mintegy 3500 zsidĂłt tereltek a helyi rendĂľrkapitĂĄnysĂĄg udvarĂĄra, ahol gĂŠpfegyverrel lĂľttek kĂśzĂŠjĂźk. Mintegy 4500 zsidĂłt marhavagonokba zsĂşfoltak, az ily mĂłdon ĂśsszeĂĄllĂtott szerelvĂŠnyeket - a hĂrhedett halĂĄlvonatokat - napokon ĂĄt zĂśtyĂśgtettĂŠk, vĂz ĂŠs ĂŠlelem nĂŠlkĂźl, a tĂťzĂľ napon, mikĂśzben - tĂşlĂŠlĂľk elmondĂĄsa szerint - a vagonokat harminc centimĂŠteres magassĂĄgban borĂtĂł istĂĄllĂłtrĂĄgyĂĄra szĂłrt oltatlan mĂŠsz legalĂĄbb hatvan fokos hĂľsĂŠget gerjesztett. A kĂnszenvedĂŠs utĂĄn a halottakat egyszerĂťen tĂśmegsĂrba dobtĂĄk le ĂŠs meszet ĂśntĂśttek rĂĄjuk.
RomĂĄn modell alapjĂĄn
JĂłllehet a romĂĄn hatĂłsĂĄgok azt bizonygattĂĄk, hogy az orszĂĄg terĂźletĂŠn elkĂśvetett pogromokat a nĂĄci modell alapjĂĄn rendeztĂŠk meg, a holokauszttal kapcsolatos igazsĂĄg felderĂtĂŠsĂŠvel megbĂzott, Elie Wiesel ĂĄltal vezetett intĂŠzet kimutatta: azok forgatĂłkĂśnyvĂŠt - Ăgy a iaÂşi-i mĂŠszĂĄrlĂĄsĂŠt is - az 1940 nyarĂĄn, Dorohoiban sorra kerĂźlt zsidĂłirtĂĄs kĂŠpezte.
Mi tĂśbb: a iaÂşi-i pogrom bizonyĂthatĂłan amolyan elĂľjĂĄtĂŠka volt a nĂĄcik ĂĄltal a kĂŠsĂľbbiekben EurĂłpa-szerte elkĂśvetett mĂŠszĂĄrlĂĄsoknak, bĂĄr az is igaz, hogy a nĂŠmet csapatok romĂĄniai jelenlĂŠte nĂŠlkĂźl AntonescuĂŠk nem mertek volna belevĂĄgni nagyszabĂĄsĂş zsidĂłtlanĂtĂĄsi programjukba. A iaÂşi-i pogrom egyĂŠbkĂŠnt rĂŠsze volt a nagy terv fedĂľnevet viselĂľ programnak, amelynek a zsidĂłk MoldvĂĄbĂłl tĂśrtĂŠnĂľ eltĂĄvolĂtĂĄsa volt a cĂŠlja - ideĂŠrtve a besszarĂĄbiai ĂŠs bukovinai zsidĂłsĂĄg fizikai megsemmisĂtĂŠsĂŠt is.
Amint maga Antonescu fogalmazott: szĂĄndĂŠkom megtisztĂtani a romĂĄn nemzetet az idegenektĂľl, ĂŠs teljesen homogĂŠn romĂĄn nĂŠpet lĂŠtrehozni BesszarĂĄbiĂĄban ĂŠs MoldvĂĄban. (A gondolatot kĂŠsĂľbb Nicolae CeauÂşescu is felvetette, amikor meghirdette a romĂĄn nĂŠp homogenizĂĄlĂĄsĂĄnak programjĂĄt - Ăľ azonban elsĂľsorban az akkoriban mĂŠg kĂŠtmilliĂłs magyar kĂśzĂśssĂŠget talĂĄlta nemzetidegennek).
Cinizmus, kĂŠtszĂnĂťsĂŠg
Az akciĂłt Ion Antonescu ĂŠs cinkosai gondosan elĂľkĂŠszĂtettĂŠk. MĂĄr nĂŠhĂĄny hĂŠttel korĂĄbban ĂśsszeĂrtĂĄk a moldovai zsidĂłsĂĄgot, a falvakban ĂŠlĂľ zsidĂłk java rĂŠszĂŠt a Târgu Jiu-i lĂĄgerbe zĂĄrtĂĄk, mindenfelĂŠ falragaszokon kiĂĄltottĂĄk ki a zsidĂłsĂĄgot az ellensĂŠggel ĂśsszejĂĄtszĂł, fegyvereket rejtegetĂľ veszĂŠlyes elemnek, de a zsidĂłkat tettĂŠk felelĂľssĂŠ IaÂşi jĂşnius 26-i, szĂśvetsĂŠgesek ĂĄltali megbombĂĄzĂĄsĂĄĂŠrt is.
MĂĄr jĂşnius 25-ĂŠn felszĂłlĂtottĂĄk a keresztĂŠny lakossĂĄgot: helyezzen keresztet hĂĄza ablakĂĄba, a hatĂłsĂĄgok maguk is mĂŠsszel felfestett kereszttel jelĂśltĂŠk meg szĂĄmos keresztĂŠny hĂĄzat mĂg a zsidĂł hĂĄzak megjelĂśletlenĂźl maradtak.
A korabeli hatĂłsĂĄgok megprĂłbĂĄltĂĄk eltitkolni a halĂĄlos ĂĄldozatok tĂŠnyleges szĂĄmĂĄt. AntonescuĂŠk kĂśzlemĂŠnyĂźkben 500 halottat emlĂtenek, kĂŠsĂľbb, a rendĂľr-fĂľkapitĂĄnysĂĄg mĂĄr csak 300 halottrĂłl beszĂŠlt, mĂg a IaÂşi megyei prefektĂşra csupĂĄn 234 halottrĂłl tudott. A IaÂşi tartomĂĄnyi sziguranca parancsnoka, Emil Goiseanu szerint azĂŠrt nem lehet pontosan megĂĄllapĂtani az ĂĄldozatok szĂĄmĂĄt, mert nem bizonyĂtottĂĄk be elhalĂĄlozĂĄsukat.
Mihai Antonescu belĂźgyminiszter pedig - aki oroszlĂĄnrĂŠszt vĂĄllalt nemcsak a iaÂşi-i pogromban, de a besszarĂĄbiai ĂŠs bukovinai mĂŠszĂĄrlĂĄsokban is, sĂľt, beosztottjai a sikeres akciĂł vĂŠgĂŠn a pogromrĂłl kĂŠszĂźlt fotĂłalbummal ajĂĄndĂŠkoztĂĄk meg - a Wiesel intĂŠzet szerint: a romĂĄn kĂŠtszĂnĂťsĂŠg klasszikus pĂŠldĂĄjakĂŠnt azzal mentegetĂľzĂśtt, hogy nem tudta megakadĂĄlyozni a vĂŠrengzĂŠst, mivel arrĂłl Ăľt senki nem tĂĄjĂŠkoztatta.
SzomorĂş szĂĄmok
A zsidĂłk ĂźldĂśzĂŠse csak fokozĂłdott RomĂĄnia NĂŠmetorszĂĄg melletti hadba lĂŠpĂŠsĂŠvel. Ion Antonescu felszĂłlĂtotta a hatĂłsĂĄgokat, ĂĄlljanak kĂŠszen a megfelelĂľ pillanatban kiadandĂł parancsĂĄnak teljesĂtĂŠsĂŠre. RomĂĄniĂĄban a hĂĄborĂş kezdetekor mintegy 800 ezer zsidĂł ĂŠlt.
Az Elie Wiesel IntĂŠzet 280 ezer kĂśrĂźlire teszi a romĂĄniai zsidĂł ĂĄldozatok szĂĄmĂĄt, bĂĄr az intĂŠzeten belĂźl vannak, akik 380-410 ezer halottrĂłl beszĂŠlnek. Az biztosra vehetĂľ, hogy a mai RomĂĄnia terĂźletĂŠn tĂśbb mint 400 ezer zsidĂł vesztette ĂŠletĂŠt, kĂśzĂźlĂźk 130 ezerre tehetĂľ a magyar hatĂłsĂĄgok ĂĄltal halĂĄltĂĄborokba deportĂĄltak szĂĄma.
BogdĂĄn Tibor
Ă?j Magyar SzĂł (Bukarest)2011. jĂşlius 1.
Moszkva dĂźhĂśs Traian BÄsescura
SzĂŠgyentelennek nevezte BÄsescu romĂĄn ĂĄllamfĹt tegnap kiadott kĂśzlemĂŠnyĂŠben az orosz kĂźlĂźgyminisztĂŠrium, amiĂŠrt âa mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşban ĂŠletĂŠt vesztett 27 milliĂł orosz katona emlĂŠkezetĂŠt megsĂŠrtveâ jogosnak nevezte Ion Antonescu marsall besszarĂĄbiai hadmĹąveletĂŠt.
SzĂŠgyentelennek nevezte BÄsescu romĂĄn ĂĄllamfĹt tegnap kiadott kĂśzlemĂŠnyĂŠben az orosz kĂźlĂźgyminisztĂŠrium, amiĂŠrt âa mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşban ĂŠletĂŠt vesztett 27 milliĂł orosz katona emlĂŠkezetĂŠt megsĂŠrtveâ jogosnak nevezte Ion Antonescu marsall besszarĂĄbiai hadmĹąveletĂŠt. A nemzetkĂśzi diplomĂĄciĂĄban szokatlanul vehemens nyilatkozat ugyanakkor felszĂłlĂtja az eurĂłpai kĂśzvĂŠlemĂŠnyt, hogy ne hagyja megvĂĄlaszolatlanul a romĂĄn ĂĄllamfĹ elfogadhatatlan ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsĂĄt.
Traian BÄsescu azzal vĂvta ki az orosz kĂźlĂźgyminisztĂŠrium felhĂĄborodĂĄsĂĄt, hogy a 10TV kereskedelmi televĂziĂłnak adott szerda esti interjĂşjĂĄban azt hangoztatta, Antonescuhoz hasonlĂłan Ĺ is parancsot adott volna a romĂĄn katonĂĄknak a Pruton valĂł ĂĄtkelĂŠsre, hiszen âszĂśvetsĂŠgesĂźnk (a nĂĄci NĂŠmetorszĂĄg â szerk. megj.) ĂŠs terĂźleti kĂśvetelĂŠseink ezt kĂŠrtĂŠkâ. Az ĂĄllamfĹ hazaĂĄrulĂĄssal vĂĄdolta az 1948-ban trĂłnjĂĄrĂłl lemondĂł MihĂĄly kirĂĄlyt. LeszĂśgezte: âegy tengerĂŠszkapitĂĄny ĂŠs egy ĂĄllamfĹ sose hagyja cserben az ĂśvĂŠitâ.
A moszkvai reakciĂłt lĂĄtva az ĂĄllamfĹ tegnap dĂŠlutĂĄn rendkĂvĂźli sajtĂłnyilatkozatban tĂŠrt vissza a tĂŠmĂĄra, hangsĂşlyozva, hogy nem ĂŠrti az oroszok felhĂĄborodĂĄsĂĄt, hiszen a kelet-eurĂłpai tĂŠrsĂŠgeket ĂŠrdekĂśvezetekre osztĂł MolotovâRibbentrop-paktumot a moszkvai tĂśrvĂŠnyhozĂĄs is elĂtĂŠlte, ĂŠs âa SzovjetuniĂł mĂĄr amĂşgy sem lĂŠtezikâ.
M. Ă. Zs. Ăj Magyar SzĂł (Bukarest)2011. jĂşlius 26.
LenĂĄciztĂĄk BÄsescu4
CsalĂĄdja ĂŠs volt pĂĄrtja is vĂŠdelmĂŠbe vette tegnap Traian BÄsescu ĂĄllamfĹt, akit egy nappal korĂĄbban Dmitrij Rogozin, OroszorszĂĄg NATO-nĂĄl akkreditĂĄlt nagykĂśvete azzal vĂĄdolt, hogy neonĂĄci elveket vall ĂŠs terjeszt.
A moszkvai diplomata a 93 halĂĄlos ĂĄldozatot kĂśvetelĹ norvĂŠgiai tĂśmeggyilkossĂĄg kapcsĂĄn a fasizmus eszmĂŠinek eurĂłpai tĂŠrhĂłdĂtĂĄsĂĄra hĂvta fel a figyelmet. Ugyanakkor elĂtĂŠlte Traian BÄsescu azon nyilatkozatĂĄt, amely szerint a romĂĄn ĂĄllamfĹ Ion Antonescu marsall helyĂŠben 1941-ben szintĂŠn a Pruton tĂşlra vezĂŠnyelte volna a romĂĄn hadsereget.
âHa a NATO ĂŠs az EurĂłpai UniĂł berkein belĂźl a legmagasabb kĂśzjogi mĂŠltĂłsĂĄgok is ilyen fasiszta kijelentĂŠseket tesznek, nincs amiĂŠrt felhĂĄborodni, ha egyes ĂĄllampolgĂĄrok ezt hadĂźzenetkĂŠnt ĂŠrtĂŠkelikâ â utalt a diplomata a norvĂŠg Anders Behring Breivikre, aki beismerte, Ĺ robbantott pĂŠnteken az oslĂłi kormĂĄnyzati negyedben ĂŠs a fĹvĂĄrostĂłl nyugatra, egy nyĂĄri tĂĄborban nyolcvannĂĄl is tĂśbb embert vĂŠgzett ki lĹfegyverrel.
BÄsescu szavait Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnĂśk ĂŠs Alexander Lukasevics, az orosz kĂźlĂźgyminisztĂŠrium szĂłvivĹje is hevesen kritizĂĄltĂĄk.
Ezzel szemben Mircea BÄsescu a csalĂĄd nevĂŠben elutasĂtotta az ĂĄllamfĹt ĂŠrt vĂĄdakat, ĂŠs felszĂłlĂtotta Dmitrij Rogozint, hogy tanulmĂĄnyozza a tĂśrtĂŠnelmet mielĹtt nyilatkozna, hiszen nem akĂĄrkirĹl, egy uniĂłs orszĂĄg fejĂŠrĹl beszĂŠl. âĂn nem politizĂĄlok, de minden romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrhoz hasonlĂłan osztom az ĂĄllamfĹ ĂĄllĂĄspontjĂĄt. Ion Antonescu marsall azĂŠrt adta ki 1941-ben a tĂĄmadĂĄsi parancsot, mert vissza kellett szerezzniĂźk azokat a terĂźleteket, amelyeket az oroszok egy ĂŠvvel azelĹtt elvettekâ â fogalmazott az ĂĄllamfĹ KonstancĂĄn ĂŠlĹ testvĂŠre.
Sever Voinescu, a Demokrata LiberĂĄlis PĂĄrt szĂłvivĹje szerint fenntartĂĄsokkal kell kezelni az orosz NATO-nagykĂśvet nyilatkozatĂĄt, ugyanis Rogozin excentrikus diplomata hĂrĂŠben ĂĄll, aki volt politikuskĂŠnt mĂŠg nem tanulta meg a nemzetkĂśzi diplomĂĄcia kommunikĂĄciĂłs etikettjĂŠt ĂŠs ezĂŠrt gyakran sokkolĂł hangnemben fogalmaz. âNyilvĂĄnvalĂł provokĂĄciĂłval ĂĄllunk szemben, ugyanis napjaink EurĂłpĂĄjĂĄban csak szomorĂş ĂŠs marginĂĄlis tĂŠnyezĹkĂŠnt vannak jelen a neonĂĄci eszmĂŠkâ â mondta el Voinescu.
Az ĂĄllamfĹhĂśz rendkĂvĂźl kĂśzelĂĄllĂł PDL-s politikus hozzĂĄtette: vĂŠlemĂŠnye szerint a bolsevizmus sokkal nagyobb fenyegetĂŠst jelent a demokrĂĄciĂĄra nĂŠzve, mint a nemzeti szocializmus. âUgyanakkor szeretnĂŠm hinni, hogy mindkĂŠt politikai irĂĄnyzat fĂślĂśtt eljĂĄrt az idĹ, ĂŠs soha nem tĂŠrnek vissza kormĂĄnyalkotĂł tĂŠnyezĹkĂŠnt valamelyik eurĂłpai orszĂĄgbanâ â fogalmazott Sever Voinescu.
Traian BÄsescu azzal âvĂvta kiâ az oroszok felhĂĄborodĂĄsĂĄt, hogy a B1 kereskedelmi televĂziĂłnak adott jĂşnius vĂŠgi interjĂşjĂĄban azt hangoztatta, Ion Antonescu marsallhoz hasonlĂłan Ĺ is parancsot adott volna a romĂĄn katonĂĄknak a Pruton valĂł ĂĄtkelĂŠsre, hiszen âszĂśvetsĂŠgesĂźnk (a nĂĄci NĂŠmetorszĂĄg â szerk. megj.) ĂŠs terĂźleti kĂśvetelĂŠseink ezt kĂŠrtĂŠkâ.
Az ĂĄllamfĹ hazaĂĄrulĂĄssal vĂĄdolta az 1948-ban trĂłnjĂĄrĂłl lemondĂł MihĂĄly kirĂĄlyt. LeszĂśgezte: âegy tengerĂŠszkapitĂĄny ĂŠs egy ĂĄllamfĹ sose hagyja cserben az ĂśvĂŠitâ. A moszkvai reakciĂłt lĂĄtva az ĂĄllamfĹ utĂłbb rendkĂvĂźli sajtĂłnyilatkozatban tĂŠrt vissza a tĂŠmĂĄra, hangsĂşlyozva, hogy nem ĂŠrti az oroszok felhĂĄborodĂĄsĂĄt, hiszen a kelet-eurĂłpai tĂŠrsĂŠgeket ĂŠrdekĂśvezetekre osztĂł MolotovâRibbentrop-paktumot a moszkvai tĂśrvĂŠnyhozĂĄs is elĂtĂŠlte, ĂŠs âa SzovjetuniĂł mĂĄr amĂşgy sem lĂŠtezikâ.
M. Ă. Zs. Ăj Magyar SzĂł (Bukarest)2011. november 2.
Nem fĂśltĂŠtlenĂźl...
Nem fĂśltĂŠtlenĂźl kirĂĄlyra lenne szĂźksĂŠg, megtennĂŠ a kĂśzĂśssĂŠgi egyenjogĂşsĂĄg szentesĂtĂŠse is.
MihĂĄly kirĂĄly parlamenti beszĂŠde, amelyben a politika erkĂślcsi megalapozottsĂĄgĂĄra apellĂĄlt, sokunkat tĂślthetett el elĂŠgedettsĂŠggel. MinĂĄlunk, Kelet-kĂśzĂŠp EurĂłpĂĄban ugyanis szinte ĂĄltalĂĄnos a meggyĹzĹdĂŠs, hogy a politika ĂŠs az erkĂślcs egymĂĄst kizĂĄrĂł fogalmak. A politikĂĄt, amelyet elsĹsorban az ĂŠrdek irĂĄnyĂt, nem lehet erkĂślcsi mĂŠrcĂŠvel mĂŠrni.
JĂłl emlĂŠkszĂźnk mĂŠg az ĹszĂśdi beszĂŠd ĂĄltal kivĂĄltott magyarorszĂĄgi botrĂĄnyra, amikor is az ellenzĂŠk azt kĂśvetelte GyurcsĂĄny FerenctĹl, hogy miutĂĄn beismerte: a vĂĄlasztĂĄsokat hamis ĂgĂŠretekkel nyertĂŠk meg, mondjon le. Nem csak GyurcsĂĄny Ferenc nem mondott le, de a magyar ĂŠrtelmisĂŠg szĂne java is Ăşgy vĂŠlte, nem szabad ezt megtennie, mert ezzel olyan erĹknek szolgĂĄltatnĂĄ ki az orszĂĄgot, amelyek a demokrĂĄciĂĄt fenyegetik.
Az eredmĂŠnyt ismerjĂźk. A vĂĄlasztĂłtestĂźlet â sok esetben erkĂślcsi megfontolĂĄsbĂłl â vĂŠgĂźl ĂŠppen azt az ellenzĂŠket juttatta hatalomra, sĹt olyan hatalommal ruhĂĄzta fel, amelynek birtokĂĄban szinte bĂĄrmit megtehet. Ăs termĂŠszetesen meg is tesz. Ami persze a demokrĂĄciĂĄnak azt a vĂĄltozatĂĄt is jĂłl minĹsĂti, melyet mi itt Kelet-kĂśzĂŠp EurĂłpĂĄban elmĹąkĂśdtetgetĂźnk.
OrbĂĄnĂŠk ugyanazt a hatalomkoncentrĂĄciĂłt igyekeztek ĂŠs igyekeznek megteremteni, amelyet a szocialistĂĄk esetĂŠben patetikusan elĂtĂŠltek. Minden meghatĂĄrozĂł posztra sajĂĄt embereiket Ăźltetik. Ahogyan azt egyĂŠbkĂŠnt a szocialistĂĄk is tettĂŠk. Nekik persze kĂśnnyebb volt, mert a diktatĂşrĂĄbĂłl ĂśrĂśkĂślt apparĂĄtus eleve a csatlĂłsuknak bizonyult, nem kellett tehĂĄt felforgatniuk a tĂĄrsadalmat, hogy fait accompli-t teremtsenek.
MihĂĄly kirĂĄly Ăşgy vĂŠli: az ĂĄllam ĂŠlĂŠre olyan szemĂŠlynek kellene kerĂźlnie, aki nem a gyĹztes pĂĄrt kĂŠpviselĹje gyanĂĄnt Ăźgyeli fel a politikai kĂźzdelmeket, aki nem a vĂŠgsĹ gyĹzelem remĂŠnyĂŠben âĂŠlet-halĂĄl harcotâ vĂvĂł politikai tĂĄborok egyikĂŠnek vagy mĂĄsikĂĄnak ĂŠrdekeit kĂŠpviseli, hanem a politikai kĂźzdelmek keretfeltĂŠteleit megteremtĹ erkĂślcsi ĂŠrtĂŠkek tisztasĂĄga fĂślĂśtt ĹrkĂśdhet. Aki kiegyensĂşlyozĂł szerepĂŠvel megakadĂĄlyozhatja azt, hogy a politikai ellenfelek egymĂĄst szĂŠlsĹsĂŠgessĂŠgbe, elvakultsĂĄgba, gyĹąlĂślkĂśdĂŠsbe hajszoljĂĄk.
A kirĂĄlyt hallgatva el kellett gondolkodnunk azon, hogy mi lett volna mĂĄskĂŠppen, ha â89 utĂĄn az Ĺ mentalitĂĄsa, most hangoztatott politikai ĂŠs erkĂślcsi elvei hatĂĄrozhattĂĄk volna meg a romĂĄn politikai ĂŠletet. A vĂĄlasz sajnos: alig valami.
A romĂĄn politika erkĂślcs-nĂŠlkĂźlisĂŠge ugyanis magĂĄbĂłl a rendszerbĹl kĂśvetkezik. (Ahogy egyĂŠbkĂŠnt a magyarĂŠ is.) Egy olyan tĂĄrsadalomban, amelyben a tĂśbbsĂŠg Ăşgy vĂŠlheti, hogy âsajĂĄt orszĂĄgĂĄbanâ van, mikĂśzben a kisebbsĂŠgek â a magyarok, a nĂŠmetek, a zsidĂłk, a cigĂĄnyok â csakis valamifĂŠle terĂźleten kĂvĂźli, ex lex ĂĄllapotban leledzhettek vagy leledzhetnek, s ebbĹl kĂśvetkezĹleg visszamenĹleg sem tĂĄmaszthatnak jogot semmifĂŠle kĂśzĂśssĂŠgi egyenjogĂşsĂĄgra, elkĂŠpzelhetetlen az erkĂślcsĂśs politizĂĄlĂĄs. Ahogyan az MihĂĄly kirĂĄly ĂŠs elĹdei aktĂv politizĂĄlĂĄsĂĄnak ĂŠveiben is az volt. Nem csak azĂŠrt, mert a kisebbsĂŠgek diszkriminĂĄciĂłja, a tĂśbbsĂŠgi elv diktatĂłrikus ĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠse, amint azt mĂşltban lĂŠpten-nyomon lĂĄthattuk ĂŠs a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Orvosi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti egyetem esetĂŠben ma is lĂĄthatjuk, merĹben erkĂślcstelen, hanem ĂŠs fĹkĂŠnt azĂŠrt, mert a tĂśrvĂŠnytelen megoldĂĄsok tĂśbbsĂŠg-kisebbsĂŠg relĂĄciĂłban valĂł legalizĂĄlĂĄsa a tĂśbbsĂŠgen belĂźli viszonyokat is elkerĂźlhetetlenĂźl megmĂŠrgezi.
Egy olyan ĂĄllamban ugyanis, amelyben a (nemzeti vagy tĂĄrsadalmi) kisebbsĂŠgek elnyomĂĄsĂĄt a politikai rendszer legitimĂĄlja, csupĂĄn arra van szĂźksĂŠg, hogy a politikai ellenfelet, akinek âkĂĄrĂĄraâ a tĂśrvĂŠnytelensĂŠgek megvalĂłsulnak, a nemzet ellensĂŠgĂŠnek deklarĂĄljuk. Ha az âidegenszĂvĹąnekâ, tekintett âkisebbsĂŠgekkelâ (a nemzetisĂŠgekkel ĂŠs a hĂĄtrĂĄnyos helyzetĹą tĂĄrsadalmi csoportokkal) szemben a tĂśrvĂŠny illegitim eljĂĄrĂĄsokat tesz lehetĹvĂŠ, azoknak a tĂśbbsĂŠg nemzetellenesnek, mĹąveletlennek ĂŠs civilizĂĄlatlannak tekintett âkisebbsĂŠgeiâ (fĹkĂŠnt az ellenzĂŠki pĂĄrtok) ellenĂŠben is megengedettekkĂŠ kell vĂĄlniuk.
Ahhoz, hogy a politikai tĂĄrsadalom erkĂślcsei letisztuljanak, nem fĂśltĂŠtlenĂźl kirĂĄlyra lenne szĂźksĂŠg, megtennĂŠ a kĂśzĂśssĂŠgi egyenjogĂşsĂĄg szentesĂtĂŠse is. Persze, a kirĂĄly szemĂŠlye is tĂśbb volna annĂĄl a semminĂŠl, amit a BÄsescu-fĂŠle ĂĄllamelnĂśkĂśk jelentenek.
BĂrĂł BĂŠla
Ăj Magyar SzĂł (Bukarest)2011. november 5.
Az ĂŠszak-erdĂŠlyi kĂśztĂĄrsasĂĄg legendĂĄja (SzĂŠkely AkadĂŠmia)
SzĂŠkely AkadĂŠmia cĂmmel elĹadĂĄs-sorozatot indĂtott a sepsiszentgyĂśrgyi RMDSZ ĂŠs ĂśnkormĂĄnyzat. A nyitĂł elĹadĂĄst csĂźtĂśrtĂśk este tartottĂĄk a SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum BartĂłk TermĂŠben. A termet megtĂśltĹ hallgatĂłsĂĄgot BoĂŠr Hunor, a mĂşzeum fĹkĂśnyvtĂĄrosa kĂśszĂśntĂśtte, az elĹadĂłt KĂĄdĂĄr Gyula sepsiszentgyĂśrgyi tĂśrtĂŠnĂŠsz, lapunk kĂźlsĹ munkatĂĄrsa mutatta be. Vincze GĂĄbor szegedi tĂśrtĂŠnĂŠsz elĹadĂĄsĂĄnak cĂme Az ĂŠszak-erdĂŠlyi kĂśztĂĄrsasĂĄg â legenda vagy valĂłsĂĄg?
Vincze GĂĄbor mĂĄr elĹadĂĄsa elejĂŠn leszĂśgezte, hogy a cĂmben felvetett "respublica" csupĂĄn legenda volt. Az ĂŠszak-erdĂŠlyi kĂśztĂĄrsasĂĄg megnevezĂŠs â melyet utĂłlag illesztettek rĂĄ az 1944 novembere ĂŠs 1945 mĂĄrciusa kĂśzĂśtti nĂŠgy hĂłnapos ĂŠszak-erdĂŠlyi szovjet katonai kĂśzigazgatĂĄsra â nem lĂŠtezett, fel sem merĂźlt korabeli dokumentumokban. Azt a tĂśrtĂŠnelem egykori magyar szereplĹi, Demeter JĂĄnos, Balogh EdgĂĄr bĂśrtĂśnbĹl valĂł szabadulĂĄsuk utĂĄni visszaemlĂŠkezĂŠseikben hasznĂĄltĂĄk, majd a kilencvenes ĂŠvek elejĂŠn Katona SzabĂł IstvĂĄnnĂĄl ĂŠs a MolnĂĄr GusztĂĄv ĂĄltal szemtanĂşkkal kĂŠszĂtett interjĂşkban bukkant fel.
Az elĹadĂł rĂŠszletekbe menĹen ismertette az idĹszak politikai tĂśrtĂŠnĂŠseit, kezdve attĂłl, hogy 1944. augusztus 22-ĂŠn a VĂśrĂśs Hadsereg elfoglalta JĂĄszvĂĄsĂĄrt, s ezek utĂĄn logikus kĂśvetkezmĂŠny volt a mĂĄsnapi kirĂĄlypuccs ĂŠs Antonescu letartĂłztatĂĄsa. A szeptember 12-i diktĂĄtum jellegĹą fegyverszĂźneti egyezmĂŠnyben a vonatkozĂł rĂŠsz Ăgy szĂłl: "ErdĂŠly (vagy annak legnagyobb rĂŠsze) adassĂŠk vissza RomĂĄniĂĄnak." Ez volt a szovjet diplomĂĄciai hĂşzĂĄs, amivel Ăźzenni akartak Horthynak ĂŠs a romĂĄn kirĂĄlynak is ErdĂŠly hovatartozĂĄsĂĄt illetĹen. Ezt hasznĂĄltĂĄk fel vĂŠgig a romĂĄn hatĂłsĂĄgok hintĂĄztatĂĄsĂĄra. LĂĄtva, hogy az nem hĂłdol be kellĹkĂŠppen, ez vezetett ahhoz is, hogy Ăszak-ErdĂŠlybĹl kiutasĂtottĂĄk a romĂĄn adminisztrĂĄciĂłt, s nem a SzĂĄrazajta jellegĹą vĂŠrengzĂŠsek, mint ahogyan az nĂŠhol megjelent. A romĂĄn kĂśzigazgatĂĄst november 12-ĂŠn utasĂtottĂĄk ki. NĂŠgy hĂłnapon ĂĄt Ăszak-ErdĂŠly hatĂĄra gyakorlatilag ĂĄllamhatĂĄrkĂŠnt mĹąkĂśdĂśtt, a tartomĂĄnyban egyarĂĄnt fizetĹeszkĂśz volt a magyar pengĹ, a romĂĄn lej ĂŠs a szovjet hadi pĂŠnz. KĂśzben tĂśrtĂŠntek kĂźlĂśnbĂśzĹ szervezĹdĂŠsek, a Magyar NĂŠpi SzĂśvetsĂŠg, mĹąkĂśdĂśtt a SzociĂĄldemokrata PĂĄrt, voltak kommunistĂĄk. A magyar elit egy rĂŠsze autonĂłmiapĂĄrti, mĂĄsok centralistĂĄk: Bukarest-, BrassĂł-pĂĄrtiak. MĂŠg Ăszak-ErdĂŠly parlamentje is ĂźlĂŠsezett 1945. februĂĄr 12â14. kĂśzĂśtt, ĂĄm a szĂĄlakat a szovjetek hĂşzogattĂĄk. OdĂĄig menĹen, hogy Ăszak-ErdĂŠlyĂŠrt "cserĂŠben" MihĂĄly kirĂĄlyt arra kĂŠnyszerĂtettĂŠk, emberĂźket, Petru GrozĂĄt nevezze ki miniszterelnĂśkkĂŠ. Az 1945. mĂĄrcius 6-i kinevezĂŠssel megszĹąnt a kĂźlĂśnĂĄllĂĄs.
Szekeres Attila
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2011. november 21.
Per indult a MOGYE ellen
Beperelte a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Orvosi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti Egyetemet a Megyei TĂśrvĂŠnyszĂŠk KĂśzigazgatĂĄsi RĂŠszlegĂŠn, azzal a kĂŠrĂŠssel, hogy nyilvĂĄnĂtsĂĄk semmissĂŠ az egyetemi chartĂĄt, mivel az nem felel meg az ĂŠrvĂŠnyben levĹ tanĂźgyi tĂśrvĂŠny elĹĂrĂĄsainak, illetve igazsĂĄgĂźgyi ĂtĂŠlettel kĂŠnyszerĂtsĂŠk a szenĂĄtust, hogy mĂłdosĂtsa az egyetem szervezĂŠsi ĂŠs mĹąkĂśdĂŠsi szabĂĄlyzatĂĄt â jelentette be tegnapi sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄn dr. Kincses ElĹd ĂźgyvĂŠd, aki a RomĂĄniai Magyar Orvos- ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszkĂŠpzĂŠsĂŠrt EgyesĂźlet, a MOGYKE nevĂŠben jĂĄr el. A sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn dr. Brassai Attila egyetemi tanĂĄr arrĂłl szĂĄmolt be, hogy az EurĂłpai Parlament alelnĂśkĂŠnek, TĹkĂŠs LĂĄszlĂłnak a meghĂvĂĄsĂĄra Strasbourgban ismertette a MOGYE magyar tagozatĂĄnak megalakĂtĂĄsa kĂśrĂźl kialakult helyzetet BevezetĹjĂŠben Kincses ElĹd elmondta, hogy a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Orvosi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti IntĂŠzetet Ĺtefan Voitec ĂŠs MihĂĄly kirĂĄly alĂĄĂrĂĄsĂĄval a magyar nyelvĹą orvos- ĂŠs gyĂłgyszerĂŠszkĂŠpzĂŠs ĂŠrdekĂŠben hoztĂĄk lĂŠtre, majd az RKP KĂśzponti BizottsĂĄgĂĄtĂłl ĂŠrkezett telefonhĂvĂĄs alapjĂĄn 1962-ben utasĂtottĂĄk az egyetem vezetĹsĂŠgĂŠt, hogy a gyakorlati oktatĂĄst romĂĄn nyelven kell megszervezni, s meg kell alakĂtani a romĂĄn tagozatot is.
Az idĂŠn januĂĄrban ĂŠrvĂŠnybe lĂŠpett 1-es tĂśrvĂŠny vonatkozĂł szakasza viszont egyĂŠrtelmĹąvĂŠ teszi, hogy az egyetemi autonĂłmiĂĄt kizĂĄrĂłlag a jogszabĂĄly betartĂĄsĂĄval lehet gyakorolni. Ennek ellenĂŠre a MOGYE vezetĹsĂŠge az egyetem mĹąkĂśdĂŠsi szabĂĄlyzatĂĄnak elfogadĂĄsakor ĂŠs mĂłdosĂtĂĄsakor a tĂśrvĂŠny azon elĹĂrĂĄsait nem vette figyelembe, amelyek a magyar tannyelvĹą oktatĂĄsra vonatkoznak, holott a tanĂźgyminiszter szemĂŠlyesen is felszĂłlĂtotta az egyetemet, hogy a chartĂĄt igazĂtsĂĄk a jogszabĂĄlyhoz â rĂŠszletezte Kincses ElĹd. Majd konkrĂŠtan kitĂŠrt arra, hogy a charta 46. szakaszĂĄnak elsĹ bekezdĂŠse a magyar nyelvĹą gyakorlati oktatĂĄst a romĂĄniai felsĹoktatĂĄs minĹsĂŠgĂŠt ellenĹrzĹ bizottsĂĄg (ARACIS) elĹĂrĂĄsaitĂłl teszi fĂźggĹvĂŠ. Ezzel megsĂŠrti a tanĂźgyi tĂśrvĂŠny 5-Ăśs szakaszĂĄt, amely szerint a jogszabĂĄly minden mĂĄs elĹĂrĂĄs fĂślĂśtt van, s hatĂĄskĂśrĂŠt nem lehet korlĂĄtozni.
Ugyankkor kĂŠri, hogy mĂłdosĂtsĂĄk a charta valamennyi tĂśrvĂŠnysĂŠrtĹ szakaszĂĄt. Ha ezt nem teszik meg, az ĂtĂŠlet jogerĹre emelkedĂŠse nyomĂĄn az intĂŠzet vezetĹjĂŠnek a minimĂĄlbĂŠr 20 szĂĄzalĂŠkĂĄnak megfelelĹ kĂśtbĂŠrt kell fizetnie minden nap kĂŠsedelemĂŠrt az ĂĄllamkincstĂĄrnak â tette hozzĂĄ.
Kincses ElĹd vĂŠlemĂŠnye szerint MarkĂł BĂŠla miniszterelnĂśk-helyettesnek politikai Ăşton nem sikerĂźlt eredmĂŠnyt elĂŠrni az ĂśnĂĄllĂł magyar tagozat feltĂŠteleit megteremtĹ egyetemi charta megszavazĂĄsa ĂŠrdekĂŠben, ezĂŠrt arra kĂŠri az oktatĂĄsĂŠrt felelĹs politikust, hogy az RMOGYKE oldalĂĄn lĂŠpjen be a perbe. A sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn dr. Brassai Attila egyetemi tanĂĄr beszĂĄmolt a Strasburgban tett mĂşlt heti lĂĄtogatĂĄsĂĄrĂłl. Az EurĂłpai Parlament alelnĂśkĂŠnek kĂŠrĂŠsĂŠre az Ĺshonos KisebbsĂŠgek FrakciĂłkĂśzi MunkacsoportjĂĄban ismertette a MOGYE-n kialakult helyzetet. Bemutatta az egyetem tĂśrtĂŠnetĂŠt, majd beszĂĄmolt arrĂłl, hogy a 2011. ĂŠvi 1-es tanĂźgyi tĂśrvĂŠnynek a magyar tagozat megalakĂtĂĄsĂĄra vonatkozĂł elĹĂrĂĄsait a romĂĄn tĂśbbsĂŠgĹą szenĂĄtus nem foglalta bele az egyetemi chartĂĄba. Holott a hĂĄrom mutikulturĂĄlisnak nyilvĂĄnĂtott erdĂŠlyi egyetem kĂśzĂźl a kolozsvĂĄri BBTE ĂŠs a MarosvĂĄsĂĄrhelyi MĹąvĂŠszeti Egyetem szenĂĄtusa eleget tett a jogszabĂĄly elĹĂrĂĄsainak.
KĂŠrdĂŠsre vĂĄlaszolva Brassai Attila elmondta, hogy az emlĂtett munkacsoport ajĂĄnlĂĄsokat fogalmazhat meg az EP plĂŠnumĂĄnak. Kifejtette, hogy az eurĂłpai kĂŠpviselĹk gondolkodĂĄsmĂłdja szerint egy mĂĄsfĂŠl milliĂłs kisebbsĂŠg tĂśrvĂŠny nĂŠlkĂźl is jogosult lenne az anyanyelvi felsĹfokĂş oktatĂĄsra.
A sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn elhangzott, hogy a MOGYE szenĂĄtusa a tĂśrvĂŠnyes elĹĂrĂĄsok ellenĂŠre Ăśt vegyes fĹtanszĂŠk megalakĂtĂĄsĂĄt foglalta a chartĂĄba, s a vĂĄlasztĂĄsokat valĂłszĂnĹąleg a jĂśvĹ hĂŠten szervezik meg. Ezen a magyar tanerĹk 3-4 szemĂŠly kivĂŠtelĂŠvel nem vesznek rĂŠszt.
A diĂĄksĂĄg viszonyulĂĄsĂĄt igazolja, hogy 85 szĂĄzalĂŠkban alĂĄĂrtĂĄk, hogy magyarul szeretnĂŠk tanulni a gyakorlatot â hangzott el a tegnapi sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn.
Bodolai GyĂśngyi
NĂŠpĂşjsĂĄgÂ
ErdĂŠly.ma2012. februĂĄr 24.
Ki volt dr. Petru Groza?
Dr. Petru Groza 1884. december 7-ĂŠn szĂźletett a Hunyad-megyei BĂĄcsi/ BÄcia kĂśzsĂŠgben nagybirtokos csalĂĄdbĂłl. Budapesten, BĂŠcsben ĂŠs LipcsĂŠben szerzett jogtudomĂĄnyi-doktori cĂmet. RendkĂvĂźl mĹąvelt, a magyar irodalmat ĂŠs tĂśrtĂŠnelmet kitĹąnĹen ismerĹ szemĂŠlyisĂŠg volt. JelentĂŠses mozzanat: SzĂŠkelyfĂśld autonĂłmiĂĄjĂĄnak pĂĄrtolĂłjakĂŠnt vĂĄlt nĂŠpszerĹąvĂŠ a magyarsĂĄg kĂśrĂŠben!
FĂśldbirtokoskĂŠnt hogyan lehetett Petru Groza az elsĹ kommunista romĂĄn kormĂĄny ĂŠs kĂŠsĹbb a Nagy NemzetgyĹąlĂŠs elnĂśke? Baloldali ĂŠs oroszbarĂĄt nĂŠzetei miatt â s mint ilyen, egy BÄsescu-nyilatkozathoz szeretnĂŠk hozzĂĄszĂłlni. Ăspedig dr. Petru Groza szerepĂŠrĹl a kirĂĄly lemondĂĄsĂĄval kapcsolatban. MindenekelĹtt tudni kell, hogy Groza nem volt a RomĂĄn Kommunista PĂĄrt, illetve MunkĂĄspĂĄrt tagja. Az 1944 augusztus 23-i fordulat utĂĄn megalapĂtotta az EkĂŠs Frontot (Frontul Plugarilor), amelynek vezetĹje lett, s mint miniszterelnĂśk, fĂśldmĹąvelĂŠsi miniszterrĂŠ egy ĂŠrtelmes parasztembert, ZÄroni-t nevezte ki. (Volt szerencsĂŠm ĂĄtĂŠlni azokat az idĹket.)
ElĹszĂśr 1945 mĂĄjusĂĄban lĂĄttam Petru GrozĂĄt, amikor a hĂĄborĂş megszĹąnĂŠse napjĂĄn hirtelen, miniszterelnĂśki minĹsĂŠgben, KolozsvĂĄrra lĂĄtogatott, s a sporttĂŠren ĂśsszegyĹąlt tĂśmeg elĹtt hatĂĄsos magyar nyelvĹą beszĂŠdet mondott. KolozsvĂĄr lakossĂĄgĂĄban akkor kevĂŠs romĂĄn ajkĂş volt, de magyarul mindenki ĂŠrtett. Nagy gondban volt akkor a vĂĄros vezetĹsĂŠge,mert a romĂĄn himnuszt, ami a miniszterelnĂśkĂśt megillette volna, senki sem tudta. TĂĄrcza Bertalan zenetanĂĄr, rĂśvid gondolkodĂĄs utĂĄn, ĂĄtmeneti megoldĂĄst talĂĄlt, s a gyorsan ĂśsszeverbuvĂĄlt diĂĄkĂŠnekkarral betanĂtotta Berzsenyi DĂĄniel Forr a vilĂĄg bĂşs tengere, Ăł magyar kezdetĹą gyĂśnyĂśrĹą ĂłdĂĄjĂĄt. A magyar beszĂŠdtĹl fellelkesedett tĂśmeg a tapsvihar utĂĄn nagy hangon kiĂĄltotta: âKĂŠrjĂźk a Magyar Himnuszt!â Groza akkor a mikrofonhoz lĂŠpett, ĂŠs hatĂĄrozott hangon bemondta: â KĂŠrem, tessĂŠk elĂŠnekelni a Magyar Himnuszt!â Groza jelentĹs anyagi tĂĄmogatĂĄst nyĂşjtott az illegalitĂĄsban mĹąkĂśdĹ romĂĄn munkĂĄsmozgalmaknak. MeggyĹzĹdĂŠse volt, hogy a jĂłl megszervezett mezĹgazdasĂĄgi szĂśvetkezetek kisegĂtik a parasztsĂĄgot ĂŠs fĹleg annak szegĂŠny rĂŠtegĂŠt a nĂŠlkĂźlĂśzĂŠsbĹl. Ennek ĂŠrdekĂŠben munkĂĄlkodott. Emiatt tĂśrtĂŠnhetett meg vele a kĂśvetkezĹ eset: SzĂŠkelyfĂśld egyik kĂśzsĂŠgĂŠbe lĂĄtogatott, ahol a kultĂşrotthonban ĂŠppen a kollektĂv gazdasĂĄg lĂŠtesĂtĂŠsĂŠrĹl kellett szavazni. Groza is jelen volt. MĂĄr jĂł fĂŠlĂłrĂĄja kĂnlĂłdott az elnĂśk, hogy megszavazzĂĄk a megalakulĂĄst, de senki se ĂĄllt kĂśtĂŠlnek. Ekkor Groza felment az emelvĂŠnyre, fĂŠlreĂĄllĂtotta az izzadsĂĄgtĂłl gyĂśngyĂśzĹ homlokĂş elnĂśkĂśt, ĂŠs nagy hangon, kitĹąnĹ magyarsĂĄggal elszavalta PetĹfi A Tisza cĂmĹą kĂśltemĂŠnyĂŠt, majd a hatalmas tapsorkĂĄnt kĂŠzlegyintĂŠsel lecsendesĂtve Ăgy szĂłlt: âEmberek! A javatok nevĂŠben szĂłlok. AlkossĂĄtok meg a mezĹgazdasĂĄgi tĂĄrsulĂĄst! Ki akarja? âĂn igen!â S evvel felemelte a karjĂĄt. E varĂĄzsmozdulatra fellendĂźlt a tĂśmeg karja. Meg volt szavazva. (A szĂŠpemlĂŠkĹą AgĂĄrdy TamĂĄs visszaemlĂŠkezĂŠseibĹl.)
1947. december 30-ĂĄn I. MihĂĄly kirĂĄlyt lemondĂĄsra kĂŠnyszerĂtettĂŠk. Akkor katonai szolgĂĄlatomat teljesĂtettem, ĂŠs a Biroul MobilizÄrii titkĂĄrsĂĄgĂĄn dolgoztam a szebeni Cercul Teritorial Militar keretĂŠn belĂźl. Mivel a romĂĄn hadsereg a hĂĄborĂşban nagyon leszegĂŠnyedett, takarĂŠkossĂĄgi cĂŠlbĂłl mindazok a katonĂĄk, akik Szebenben laktak, kaszĂĄrnyĂĄn kĂvĂźli engedĂŠllyel otthon lakhattak ĂŠs ĂŠtkezhettek. 31-ĂŠn reggel hat Ăłrakor, amikor belĂŠptem a kaszĂĄrnyĂĄba, felparancsoltak a gyĹąlĂŠsterembe. Ott egy addig szĂĄmunkra ismeretlen kapitĂĄny bejelentette a kirĂĄly lemondĂĄsĂĄt, s mivel ezzel megszĹąnt a kirĂĄlysĂĄg, RomĂĄnia nĂŠpkĂśztĂĄrsasĂĄg lett â erre az ĂĄllamformĂĄra azonnal le kell tenni az eskĂźt. FeltĹąnĹ volt, hogy a kaszĂĄrnya parancsnoka, M. ezredes nem volt jelen, ĂŠs az eskĂź szĂśvegĂŠt a kapitĂĄny olvasta fel, mi pedig mindnyĂĄjan utĂĄna mondtuk. Tudni kell, hogy a hadsereg ĂŠs fĹleg a fiatal tisztek MihĂĄly kirĂĄly pĂĄrtiak voltak. De a parancs az parancs, s azt a hadseregben megszegni fĹbĹąnnek szĂĄmĂt. Mint kiderĂźlt, a parancsnokot nem is ĂŠrtesĂtettĂŠk. A dolog drĂĄmai kimenetelĹąvĂŠ vĂĄlt, mert amikor hĂŠt Ăłrakor belĂŠpett a kaszĂĄrnyĂĄba, az ĹrsĂŠg annak rendje ĂŠs mĂłdja szerint jelentett, s Ĺ felment az irodĂĄjĂĄba, majd nĂŠhĂŠny perc mĂşlva belĂŠpett oda az emlĂtett ismeretlen kapitĂĄny, ĂŠs kĂŠt, addig ugyancsak nem lĂĄtott fĹhadnagy letartĂłztatta a megdĂśbbent fĹtisztet. A helyĂŠt azonnal egy mĂĄsik ezredes foglalta el. Az eset hĂĄtterĂŠben az ĂĄll, hogy a romĂĄn pĂĄlfordulĂĄs Ăłta eltelt nĂŠhĂĄny ĂŠv alatt a Szovjetben a kommunizmus eszmĂŠjĂŠhez hĹą tiszeteket kĂŠpeztek ki. Ezek mint politikai tisztek kerĂźltek a katonai egysĂŠgekbe, rendszerint fĹhadnagyi vagy kapitĂĄnyi ranggal, nevĂźk âsecund politicâ volt. Logikai paradoxon, hogy habĂĄr rangjuk kisebb volt az illetĹ parancsnokĂŠnĂĄl, a hatalmuk sokkal nagyobb. Ez volt a kommunizmus egyik mĂłdszere, amivel kĂŠzben tartotta a hadsereget. Az egĂŠsz kirĂĄlyi lemondĂĄsnak ĂŠs az eskĂź letĂŠtelĂŠnek a hĂĄtterĂŠben az akkori honvĂŠdelmi miniszter, Emil BodnÄraĹ ĂĄllt, aki orosz nemzetisĂŠgĹą, valĂłdi nevĂŠn Bodnarenko volt. (Ezt senki se tudta.)
Petru Groza jellemĂŠrĹl AgĂĄrdy TamĂĄstĂłl, volt osztĂĄlytĂĄrsamtĂłl ĂŠs barĂĄtomtĂłl szereztem tudomĂĄst. Az AgĂĄrdy csalĂĄd ugyancsak Hunyad megyei nagybirtokos volt, ĂŠs jĂł viszonyt tartott fenn GrozĂĄĂŠkkal. Amikor, a kommunizmus idejĂŠn, az Ăśreg AgĂĄrdynak kellemetlensĂŠgei lettek, Groza hatalmĂĄnĂĄl fogva segĂtett rajta.
SzemĂŠly szerint nem hiszem, hogy a kirĂĄly lemondĂĄsra valĂł kĂŠnyszerĂtĂŠskor Groza pisztollyal fenyegette volna meg, ĂŠs diĂĄkok kivĂŠgzĂŠsĂŠt helyezte volna kilĂĄtĂĄsba, ha nem mond le. Groza humĂĄnus lelkĂźletĹą ember volt, az egyetemi diĂĄksĂĄg nagy pĂĄrtolĂłja, ĂŠs soha nem adott volna ki parancsot ilyen gaztettre. InkĂĄbb azt vallom, hogy MihĂĄlyt a lemondĂĄsĂĄt kĂśvetelĹ politikai tisztek fenyegettĂŠk meg ilyesmivel. Groza miniszterelnĂśkkĂŠnt termĂŠszetesen jelen volt ennĂŠl az esemĂŠnynĂŠl, de nem mint vĂŠgrehajtĂł, hanem rangjĂĄnĂĄl fogva. MiutĂĄn a kommunista hatalom eszmĂŠinek megfelelĹ kĂĄdereket kĂŠpezett ki, GrozĂĄt felfelĂŠ buktattĂĄk, a Nagy NemzetgyĹąlĂŠs elnĂśke lett. Ekkor kĂśvetkeztek be a nagy politikai tiszogatĂĄsok, amelyeknek sok magyar szemĂŠlyisĂŠg is ĂĄldozata lett. Hogy Groza befolyĂĄsa ĂŠs politikai tekintĂŠlye idĹvel mennyi csorbĂĄt szenvedett, bizonyĂtja, hogy amikor koholt vĂĄdak alapjĂĄn letartĂłztatott KurkĂł GyĂĄrfĂĄst, a Magyar DolgozĂłk OrszĂĄgos SzĂśvetsĂŠge (MADOSZ) elnĂśkĂŠt a bĂśrtĂśnben meg akarta lĂĄtogatni, nem engedtĂŠk hozzĂĄ.
Groza egyike volt azoknak, akik tĂĄmogattĂĄk az ĂśnĂĄllĂł Bolyai magyar egyetem megalakulĂĄsĂĄt ĂŠs a Magyar AutonĂłm TartomĂĄny lĂŠtesĂtĂŠsĂŠt. AhĂĄnyszor KolozsvĂĄrra vitte az Ăştja, meglĂĄtogatta az egyetemet ĂŠs fĹleg a szĂŠkelyfĂśldi diĂĄkok sorsĂĄrĂłl ĂŠrdeklĹdĂśtt.
SzĂŠp eszmĂŠinek megvalĂłsulĂĄsĂĄt hetvennĂŠgy ĂŠves korĂĄban magĂĄval vitte az ĂśrĂśkkĂŠvalĂłsĂĄgba.
KalmĂĄr ZoltĂĄn
Ăj Magyar SzĂł (Bukarest)2012. februĂĄr 27.
EmlĂŠkezzĂźnk a kommunizmus bĹąneire ĂŠs ĂĄldozataira
A XX. szĂĄzad fantasztikus tudomĂĄnyos ĂŠs technikai felfedezĂŠsei egy Ăşj, boldog ĂŠs remĂŠnyteljes jĂśvĹt ĂgĂŠrtek, de kĂŠt vĂŠres hĂĄborĂş ĂŠs kĂŠt szĂśrnyĹą ideolĂłgia az ĂśldĂśklĂŠsek ĂŠs tĂŠboly korszakĂĄt zĂşdĂtottĂĄk a vilĂĄgra.
MagyarorszĂĄgon minden ĂŠv februĂĄr 25-ĂŠn tartjĂĄk a Kommunizmus Ăldozatainak EmlĂŠknapjĂĄt.
Eggyel tĂśbb a szomorĂş emlĂŠknapok szĂĄma, hiszen januĂĄr 27-e (Auschwitz felszabadĂtĂĄsa) Holokauszt EmlĂŠknap, de a szomorĂş emlĂŠknapokhoz sorolnĂĄm a mi oktĂłber 6-ĂĄnkat is, ĂŠs ez folytatĂłdhatna tovĂĄbb, hiszen tĂśrtĂŠnelmĂźnk vilĂĄgviszonylatban is telve gyĂĄsznapokkal. Ezek az emlĂŠknapok valĂłjĂĄban emlĂŠkeztetĹ napok, hiszen tulajdonkĂŠppeni cĂŠljuk, hogy a szomorĂş esemĂŠnyek soha ne ismĂŠtlĹdjenek meg. PrĂłbĂĄlkozunk, igyekszĂźnk, de sajnos ezek a megemlĂŠkezĂŠsek sem segĂtenek elĂŠggĂŠ, a tĂśrtĂŠnelem egyelĹre ismĂŠtli magĂĄt, a gonoszkodĂĄs tovĂĄbb folyik.
A nĂĄcik ĂĄltal elindĂtott borzalmas hĂĄborĂş, ĂŠs az âalacsonyrendĹąekâ ritkĂtĂĄsa, 12 ĂŠv alatt legalĂĄbb 50 milliĂł ĂĄldozatot kĂśvetelt, de a szĂĄm valĂłszĂnĹą nem reĂĄlis, ennĂŠl tĂśbben pusztultak el. A 73 ĂŠvig tartĂł kommunista diktatĂşra ĂĄldozatainak szĂĄmĂĄt szĂĄz milliĂłra becsĂźlik, de a statisztika itt is valĂłszĂnĹąleg pontatlan. MĂĄr abba is szĂśrnyĹą belegondolni, hogy ahogy ma â a tĹke birodalmĂĄban â milliĂĄrdokkal dobĂĄlĂłzunk, Ăşgy labdĂĄzunk a sĂśtĂŠt mĂşlt emberĂĄldozatainak statisztikai adataival is, hiszen Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb adatok feltĂĄrĂĄsa utĂĄn, mĂŠg ezer, mĂŠg milliĂł ĂĄldozat kerĂźl a listĂĄra. A Szovjet birodalom felbomlĂĄsa utĂĄn âfelszabadultâ kelet-eurĂłpai orszĂĄgok kĂźlĂśnbĂśzĹ mĂłdon viszonyultak mĂşltjukhoz. Sokan mĂŠg a rendszervĂĄltĂĄs tĂŠnyĂŠt is megkĂŠrdĹjelezik, hiszen a szovjet hegemĂłniĂĄtĂłl megszabadult legtĂśbb orszĂĄgban, bĂĄr az egypĂĄrtrendszert ĂĄtalakĂtottĂĄk, a volt kommunista nĂłmenklatĂşrĂĄt megtartottĂĄk, akik kĂźlĂśnbĂśzĹ âpĂĄrtszĂnekbenâ mĂŠg most, hĂşsz ĂŠv utĂĄn is jelen vannak ezen orszĂĄgok vezetĂŠsĂŠben. A rĂŠgi kommunista bĹąnĂśk feltĂĄrĂĄsa, a bĹąnĂśsĂśk felelĹssĂŠgre vonĂĄsa, az elszĂĄmoltatĂĄs a legtĂśbb orszĂĄgban elmaradt, de ezt sokan mĂŠg ma is megtennĂŠk, mĂŠg ha kissĂŠ kĂŠsve is. Ne felejtsĂźk el azonban, hogy ma mĂĄr tettesek ĂŠs ĂĄldozatok gyermekei, unokĂĄi egymĂĄs mellett dolgoznak, ĂŠs egyĂźtt nĂŠznek szembe a jelen ĂŠs a jĂśvĹ nehĂŠz kĂŠrdĂŠseivel.
A magyarok a konzervatĂv kormĂĄny idejĂŠben, 2000 jĂşniusĂĄban jelĂśltĂŠk meg februĂĄr 25-ĂŠt emlĂŠknapnak, KovĂĄcs BĂŠla kisgazdapĂĄrti politikus letartĂłztatĂĄsĂĄnak ĂŠs SzovjetuniĂłba hurcolĂĄsĂĄnak emlĂŠkĂŠre. Igen, bĹven van mire emlĂŠkezni!! A hĂrhedt recski kĂŠnyszermunkatĂĄbor, a vĂĄci bĂśrtĂśn, Kistarcsa, MĂĄrianosztra sok ezer ĂĄrtatlan magyarnak volt meghurcoltatĂĄsi ĂŠs kĂnzĂĄsi helye. Az AndrĂĄssy Ăşt 60. szĂĄm alatti neoreneszĂĄnsz palota, egykor a nyilasok HĹąsĂŠg HĂĄza, majd ĂVO ĂŠs ĂVH szĂŠkhĂĄz, 1944 ĂŠs 1956 kĂśzĂśtt az ĂĄllami terror kĂśzpontja volt. TĂz ĂŠve, 2002 februĂĄrja Ăłta Terror HĂĄza MĂşzeum, minden, mĂĄr ĂŠrett magyar fiatalnak legalĂĄbb egyszer meg kellene lĂĄtogatnia.
A szomorĂş magyar mĂşltnĂĄl talĂĄn mĂŠg tragikusabb a kommunistĂĄk romĂĄniai terrorja. âA kommunizmus fekete kĂśnyveâ francia kiadĂĄsban jelent meg 1997-ben, de csakhamar minden eurĂłpai nyelvre lefordĂtottĂĄk, Bukarestben 1998-ban mĂĄr kaphatĂł volt. A kĂśnyv harmadik rĂŠsze foglalkozik Kelet-EurĂłpĂĄval, de elĂŠggĂŠ hiĂĄnyos, egy romĂĄn kiegĂŠszĂtĂŠst mĂĄr kĂŠszĂtettek, de tovĂĄbbi kutatĂłi munkĂĄra mĂŠg nagy szĂźksĂŠg volna.
1945. mĂĄrcius 6-ĂĄn lĂŠpett a GrĂłza-kormĂĄny hivatalba, ĂŠs innen lehet szĂĄmĂtani a romĂĄn kommunistĂĄk terrorjĂĄnak kezdetĂŠt, ami megszakĂtĂĄs nĂŠlkĂźl 1989 decemberĂŠig tartott. MĂĄr a sokak ĂĄltal âfelmagasztaltâ, âmagyar barĂĄtâ, GrĂłza alatt elkezdĹdtek a tisztogatĂĄsok, 1945 augusztusĂĄig sok ezer letartĂłztatĂĄst hajtottak vĂŠgre, elsĹsorban a tĂśrtĂŠnelmi pĂĄrtok soraibĂłl. MihĂĄly kirĂĄly tĂĄvozĂĄsa utĂĄn felgyorsult a hajtĂłvadĂĄszat a kommunista rendszer ellensĂŠgei utĂĄn, GeorghiuâDej felĂĄllĂtotta a hĂrhedt szekuritĂĄte hĂĄlĂłzatĂĄt, ĂŠs politikai foglyokkal elkezdte ĂŠpĂttetni a DunaâFekete-tenger csatornĂĄt, amelyet a romĂĄn polgĂĄrsĂĄg temetĹjĂŠnek szĂĄntĂĄk. (âUn mormant al burgheziei româneĹtiâ.)
Jelen publicisztika nem teszi lehetĹvĂŠ a romĂĄn kommunistĂĄk gaztetteinek a felsorolĂĄsĂĄt, megnyugtatĂł, hogy errĹl mĂĄr sokat Ărtak, ĂŠs remĂŠlhetĹleg mĂŠg sok, eddig elhallgatott anyag is a nyilvĂĄnossĂĄg elĂŠ kerĂźl. Mert a mai fiatal romĂĄn nemzedĂŠknek meg kell ismernie mĂşltjĂĄt, annak szĂŠpsĂŠgeivel, dicsĹsĂŠgĂŠvel, de sĂśtĂŠtsĂŠgĂŠvel ĂŠs gyalĂĄzatos tetteivel is.
RomĂĄnia, a tĂśbbi szomszĂŠdos ĂĄllammal, ma nagyon nehĂŠz gazdasĂĄgi helyzetben van, de legalĂĄbb megadatott, hogy mindenki megmondhatja vĂŠlemĂŠnyĂŠt anĂŠlkĂźl, hogy az ĂĄllamvĂŠdelem lakatot tegyen a szĂĄjĂĄra: oda utazhat ahova akar, tiltakozhat a kormĂĄny intĂŠzkedĂŠsei ellen, ĂŠs nem vetik bĂśrtĂśnbe politikai hovatartozĂĄsa miatt. Ezt ma meg kell becsĂźlni, de igazĂĄn ĂŠrtĂŠkelni csak akkor tudjuk, ha nem felejtjĂźk a kĂśzelmĂşltat. Ha nem feledjĂźk a Duna-csatorna rabszolgĂĄit, Jilava fĂśldbe vĂĄgott cellĂĄit, Nagyenyedet, SzamosĂşjvĂĄrt, ahol ĂĄrtatlan rabok tĂśltĂśttek hosszĂş-hosszĂş ĂŠveket, ĂŠvtizedeket; a piteĹti âĂĄtnevelĂŠsiâ programot, ahol fiatal ĂŠrtelmisĂŠgi rabok ĂśrdĂśgi kegyetlensĂŠggel igyekeztek fogolytĂĄrsaikat âjobb belĂĄtĂĄsraâ bĂrni, ĂŠs meggyĹzni Ĺket a kommunizmus felsĹbbrendĹąsĂŠgĂŠrĹl. Ăs mĂŠg sorolhatnĂĄm!
A kommunista ideolĂłgia a megvalĂłsulĂĄs ĂŠrdekĂŠben Ăślt, pusztĂtott, a cĂŠl ĂŠrdekĂŠben milliĂłk szenvedtek, egĂŠsz nĂŠpcsoportok tĹąntek el, tĂĄrsadalmi osztĂĄlyokat megsemmisĂtettek. HĂĄla a MindenhatĂłnak, ez a hamis ideolĂłgia nem gyĹzedelmeskedett.
Ha egy ember valahol meghal, sĂrnak a hozzĂĄtartozĂłk, barĂĄtok; ha egy ember valahol gyilkol, hosszĂş hĂłnapok pereskedĂŠse kĂśvetkezik, aztĂĄn az ĂtĂŠlet sĂşlyos, vagy nĂŠha elnĂŠzĹ. A tĂŠves eszmĂŠk, ideolĂłgiĂĄk milliĂłs ĂĄldozatait mĂŠg igazĂĄn megsiratni sem tudjuk â annyi kĂśnny nem is lĂŠtezik â, pereskedĂŠsre is csak rĂŠszlegesen kerĂźlt sor, a bosszĂş nem hoz megoldĂĄst. Maradnak az emlĂŠknapok ĂŠs az ĂĄllandĂł figyelmeztetĂŠs: soha tĂśbbet!
VĂŠgezetĂźl csak annyit, hogy RomĂĄniĂĄban mĂŠg ĂŠlnek a terror ĂĄldozatai. Nincsenek mĂĄr sokan, ĂŠs a legtĂśbbjĂźk nagyon idĹs. Egy 2009/221-es tĂśrvĂŠny elĹĂrja a volt politikai foglyok kĂĄrpĂłtlĂĄsĂĄt, ezt mĂĄs â volt szocialista â orszĂĄgokban mĂĄr vĂŠgrehajtottĂĄk, a romĂĄnok itt is kĂŠslekednek. Az idĹ telik, sokan mĂŠg remĂŠnykednek!
Hollai Hehs OttĂł NĂŠmetorszĂĄg
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2012. november 17.
Babucs ZoltĂĄn
A KĂRPĂTOK ĹREI
SzĂŠkely hatĂĄrĹrĂśk a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşban
Az alakulatok kemĂŠnyen helytĂĄlltak, de sĂşlyos vesztesĂŠgeket szenvedtek, amikor 1944 augusztusĂĄban az Ojtozi-szorosban megjelentek a szovjet csapatok.
A mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs eredmĂŠnyekĂŠnt Ăszak-ErdĂŠly ĂŠs a SzĂŠkelyfĂśld, ErdĂŠly âszebb, de szegĂŠnyebbâ fele tĂŠrt vissza MagyarorszĂĄghoz, melyet nem csak gazdasĂĄgi ĂŠs tĂĄrsadalmi terĂźleten, de a honvĂŠdelem szempontjĂĄbĂłl is be kellett illeszteni az orszĂĄg vĂŠrkeringĂŠsĂŠbe.
A nĂŠmet kĂźlpolitika ĂśrdĂśgi sakkjĂĄtszmĂĄjĂĄnak kĂśszĂśnhetĹen versenyfutĂĄs kezdĹdĂśtt meg a Magyar KirĂĄlysĂĄg ĂŠs RomĂĄnia kĂśzĂśtt ErdĂŠly hĂĄborĂş utĂĄni hovatartozĂĄsĂĄt tekintve. 1941. jĂşnius 22-ĂŠn RomĂĄnia az elsĹk kĂśzĂśtt csatlakozott a Harmadik Birodalom szovjetellenes hĂĄborĂşjĂĄhoz, MagyarorszĂĄg pedig Ăśt nappal kĂŠsĹbb lĂŠpett a hadviselĹ felek sorĂĄba.
A Magyar KirĂĄlysĂĄg keleti hatĂĄrainak vĂŠdelmĂŠre 1942. mĂĄrcius 1-jĂŠn megkezdtĂŠk a SzĂŠkely HatĂĄrĹrsĂŠg ĂşjbĂłli szervezĂŠsĂŠt, a SzĂŠkely HatĂĄrvĂŠdelmi ErĹk parancsnoksĂĄg tĂśrzse pedig ezen esztendĹ november 15-ĂŠn â vagyis 70 ĂŠvvel ezelĹtt â kerĂźlt felĂĄllĂtĂĄsra.
A szervezĂŠs elĹzmĂŠnyei
MiutĂĄn a nĂŠmet âBlitzkriegâ Moszkva alatt kifulladt, 1942 elejĂŠtĹl Hitler szemĂŠben felĂŠrtĂŠkelĹdtek kisebb szĂśvetsĂŠgesei, Ăgy azok haderejĂŠnek nagyobb arĂĄnyban valĂł rĂŠszvĂŠtelĂŠt kĂśvetelte az 1942 nyarĂĄra tervezett nagy offenzĂvĂĄban.
A magyar hadvezetĹsĂŠg rĂŠszben engedett a nĂŠmet kĂśvetelĂŠseknek, azonban nem kĂvĂĄnt azon hibĂĄba esni, mint 1918-ban, vagyis: az orszĂĄg a hĂĄborĂş utĂĄn ne maradjon hadsereg nĂŠlkĂźl, s meg tudja vĂŠdeni hatĂĄrait, fĹleg a romĂĄnokkal szemben.
Ăgy tĂśrtĂŠnhetett, hogy 1944 tavaszĂĄig az anyaorszĂĄgi seregtestek egyre nagyobb mĂŠrtĂŠkĹą bevetĂŠse mellett csupĂĄn egy-kĂŠt erdĂŠlyi honvĂŠd csapattest kerĂźlt ki a keleti hadmĹąveleti terĂźletre, a kolozsvĂĄri IX. hadtest, valamint a SzĂŠkely HatĂĄrvĂŠdelmi ErĹk mozgĂłsĂtĂĄsa csak a hadiesemĂŠnyekben bekĂśvetkezett vĂĄltozĂĄsok eredmĂŠnyekĂŠnt tĂśrtĂŠnt meg 1944 tavaszĂĄn.
A SzĂŠkelyfĂśld tĂśmbmagyarsĂĄgĂĄnak vĂŠdelmĂŠre ĂŠlesztettĂŠk Ăşjra a szĂŠkely hatĂĄrĹrsĂŠget. Dr. PĂĄl GĂĄbor, CsĂk vĂĄrmegye kĂŠpviselĹje az OrszĂĄggyĹąlĂŠs alsĂłhĂĄzĂĄban elhangzott beszĂŠdĂŠben a kĂśvetkezĹkben domborĂtotta ki ezen intĂŠzmĂŠny szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt: âErdĂŠly keleti szĂŠlĂŠn 1763-1848-ig szĂŠkely katonai hatĂĄrĹrvidĂŠk volt, osztrĂĄk kĂśzigazgatĂĄs alatt, annak minden szenvedĂŠsĂŠvel egyĂźtt.
A katonai hatĂĄrĹrvidĂŠk ĂŠs szervezete tette lehetĹvĂŠ, hogy az 1848-49. ĂŠvi szabadsĂĄgharcban a szĂŠkelysĂŠg olyan erĹkkel vehette fel a harcot azokkal szemben, kik Ĺt ebbe a szervezetbe belekĂŠnyszerĂtettĂŠk. Az a helyzet, amelyben most vagyunk, amikor a szĂŠkelysĂŠg zsĂĄkszerĹą megszorultsĂĄgban van, megkĂśveteli, hogy a HonvĂŠdelmi Miniszter Ăşr tegye megfontolĂĄs tĂĄrgyĂĄvĂĄ a szĂŠkely katonai hatĂĄrĹrvidĂŠknek most mĂĄr magyar alapon valĂł szervezĂŠsĂŠt, mert ErdĂŠly keleti szĂŠlĂŠn nem volnĂĄnak szĂŠkelyek, ha mindig egysĂŠges szabĂĄlyok szerint ĂŠltĂźnk volna. NĂĄlunk honvĂŠdelem tekintetĂŠben kĂźlĂśnleges szabĂĄlyokat kell alkotni, SvĂĄjc mintĂĄjĂĄra ott kell, hogy legyen a lĹszer, a puska, ruha, hogy veszedelem idejĂŠn azonnal talpra ugorjon, korhatĂĄrra ĂŠs szolgĂĄlati kĂśtelezettsĂŠgre valĂł tekintet nĂŠlkĂźl mindenki, minden ĂŠpkĂŠzlĂĄb ember.â
ApĂĄk ĂŠs fiaik fegyverben
A SzĂŠkely HatĂĄrĹrsĂŠg szervezĂŠse 1942. mĂĄrcius 1-jĂŠn vette kezdetĂŠt, s a 20 szĂŠkely hatĂĄrĹr-zĂĄszlĂłalj ĂĄllomĂĄnyĂĄt kezdetben 48-60 ĂŠves tartalĂŠkosok adtĂĄk. SzĂŠkely hatĂĄrĹr-zĂĄszlĂłaljak (hadrendi szĂĄmuk zĂĄrĂłjelben) szervezĹdtek GyergyĂłszentmiklĂłson (1-2.), DitrĂłn (3.), CsĂkszĂŠpvizen (4.), CsĂkszentdomonkoson (5.), CsĂkszeredĂĄn (6.), KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen (8.), KovĂĄsznĂĄn (10.), SepsiszentgyĂśrgyĂśn (11-12.), BarĂłton (13.), SzĂŠkelyudvarhelyen (14.), OklĂĄndon (15.), SzĂŠkelykeresztĂşron (17.), Parajdon (18.), MarosvĂĄsĂĄrhelyen (19.), ErdĹszentgyĂśrgyĂśn (20.), ĂkosfalvĂĄn (21.), MezĹmadarason (22.) ĂŠs NyĂĄrĂĄdszeredĂĄn (27.).
A milĂcia rendszerĹą fegyveres alakulatok ekkor mĂŠg egyenruhĂĄt sem kaptak, a gyakorlatokra behĂvott hatĂĄrĹrĂśk ruhakoptatĂĄsi dĂj ellenĂŠben sajĂĄt civil ruhĂĄjukat viseltĂŠk.
A hatĂĄrĹr-zĂĄszlĂłaljak feladata volt egy esetleges romĂĄn tĂĄmadĂĄs sorĂĄn a segĂtsĂŠg beĂŠrkezĂŠsĂŠig â helyismeretĂźk kihasznĂĄlĂĄsĂĄval â a hatĂĄrvadĂĄsz alakulatok harcĂĄnak tĂĄmogatĂĄsa.
A SzĂŠkely HatĂĄrĹrsĂŠg vezetĂŠsĂŠre hoztĂĄk lĂŠtre 1942. november 15-ĂŠn a SzĂŠkely HatĂĄrvĂŠdelmi ErĹk ParancsnoksĂĄgĂĄt MarosvĂĄsĂĄrhelyen. AlĂĄrendeltsĂŠgĂŠbe kerĂźlt a csĂkszeredai 9. szĂŠkely hatĂĄrvadĂĄsz-dandĂĄr, amelybe a gyergyĂłszentmiklĂłsi 65., sepsiszentgyĂśrgyi 67. ĂŠs a csĂkszeredai 70. szĂŠkely hatĂĄrvadĂĄsz-csoport tartoztak.
Ide nyert mĂŠg beosztĂĄst a szĂŠkelyudvarhelyi 68. ĂŠs a marosvĂĄsĂĄrhelyi 69. szĂŠkely hatĂĄrvadĂĄsz-csoport. A fenti hatĂĄrvadĂĄsz-csoportok ĂĄllomĂĄnyĂĄban hat szĂŠkely hatĂĄrvadĂĄsz-zĂĄszlĂłalj volt, a gyergyĂłtĂślgyesi 21., a besztercei 22., a marosvĂĄsĂĄrhelyi 23., a kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi 24., a nagybereznai 25. ĂŠs a szĂŠkelyudvarhelyi 34.
Ide osztottĂĄk be a tusnĂĄdfĂźrdĹi 59. hatĂĄrvadĂĄsz-portyĂĄzĂł osztĂĄly parancsnoksĂĄga alatt a szĂŠkely hatĂĄrvadĂĄsz-zĂĄszlĂłaljak portyĂĄzĂł szĂĄzadait â azaz 8 szĂĄzadot, 47 hatĂĄrvadĂĄsz-Ĺrsre osztva â ĂŠs 12 erĹdszĂĄzadot. MĂĄs alakulatok is voltak a hatĂĄrvĂŠdelmi erĹk kĂśzĂśtt: Ăgy kĂŠt tĂźzĂŠrosztĂĄly, egy lĂŠgvĂŠdelmi tĂźzĂŠrosztĂĄly, egy szĂŠkely huszĂĄrszĂĄzad, utĂĄszok, hĂradĂłk, tovĂĄbbĂĄ vonatalakulatbeliek. 1943 ĹszĂŠn nyolc gyalogos ĂŠs kĂŠt tĂźzĂŠr kikĂŠpzĹ tĂĄbort hoztak lĂŠtre, ahol kb. 8000 szĂŠkely hatĂĄrĹr rĂŠszesĂźlt rĂśvid kikĂŠpzĂŠsben.
Ezen ĂŠv oktĂłberĂŠben kĂŠt, 18-19 ĂŠves behĂvottakbĂłl ĂĄllĂł ĂşjoncĂŠvfolyamot is behĂvtak, vagyis az apĂĄk ĂŠs fiaik â mĂĄs nĂŠven: âleventekatonĂĄkâ â egyĂźtt szolgĂĄltak. Az 1925-Ăśs szĂźletĂŠsi ĂŠvfolyam tagjakĂŠnt vonult be hatĂĄrĹr kikĂŠpzĂŠsre a magyarĂłi illetĹsĂŠgĹą IvĂĄs IstvĂĄn a szĂĄsztekei (gyalogos) kikĂŠpzĹ tĂĄborba.
KikĂŠpzĂŠsĂźk ideje alatt lĂĄtogatta meg Ĺket vitĂŠz felsĹtorjai Kozma IstvĂĄn vezĂŠrĹrnagy, a SzĂŠkely HatĂĄrvĂŠdelmi ErĹk elsĹ parancsnoka â akit 1951-ben koncepciĂłs per eredmĂŠnyekĂŠnt ĂtĂŠltek el ĂŠs vĂŠgeztek ki â, hozzĂĄjuk intĂŠzett beszĂŠdĂŠben Ăgy indokolta 21 ĂŠves koruk elĹtti behĂvĂĄsuk szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt: âElmondta, azĂŠrt vagyunk idĹ elĹtt behĂvva, mert az orszĂĄgnak szĂźksĂŠge van katonĂĄkra, kĂźlĂśnĂśskĂŠppen a szĂŠkelyfĂśldi ifjakra, hogy az Ĺsi hagyomĂĄny szerint apĂĄk ĂŠs fiĂşk egyĂźtt vĂŠdjĂŠk a SzĂŠkelyfĂśldet, ha szĂźksĂŠg lesz rĂĄ. EzĂŠrt lett Ăşjra ĂŠletre hĂvva a rĂŠgi szĂŠkely hatĂĄrĹrsĂŠg. (âŚ)
MiutĂĄn itt a kikĂŠpzĹtĂĄborban felkĂŠszĂźltĂźnk, ki leszĂźnk helyezve a mĂĄr megalakĂtott szĂŠkely hatĂĄrĹr-zĂĄszlĂłaljakba, az idĹsebb szĂŠkely bajtĂĄrsakhoz, valĂłszĂnĹą, hogy olyan is lesz kĂśztĂźnk, aki az apjĂĄval kerĂźl egy zĂĄszlĂłaljba, Ăşgy, ahogyan Ĺseink, tĂśbb szĂĄz ĂŠvvel ezelĹtt. BeszĂŠlt arrĂłl, hogy a szĂŠkely nemzet ĂŠvszĂĄzadokon ĂĄt katonanemzet volt.
BĂŠkeidĹben az orszĂĄg keleti hatĂĄrĂĄt Ĺrizte ĂŠs vĂŠdte, de ha a magyar hazĂĄt megtĂĄmadtĂĄk, apa a fiĂĄval egy emberkĂŠnt rĂŠszt vett a kirĂĄly oldalĂĄn az ellensĂŠg kiĹązĂŠsĂŠben. A szĂŠkely katona hĂres volt vitĂŠzsĂŠgĂŠrĹl. EzĂŠrt bĂźszkĂŠk lehetĂźnk Ĺseinkre, akik pĂŠldakĂŠpeink lehetnek. EzĂŠrt nekĂźnk kĂśvetnĂźnk kell hĹs szĂŠkely Ĺseinket.â
1944 nyarĂĄn a SzĂŠkely HatĂĄrvĂŠdelmi ErĹknek keleten 200 km, dĂŠlen ĂŠs nyugaton ugyancsak 200 km hosszĂş sĂksĂĄgot ĂŠs hegyvidĂŠket kellett vĂŠdeniĂźk kb. 40-50 ezer fĹvel. Egy hatĂĄrvadĂĄsz-zĂĄszlĂłaljra ĂĄtlagban 70-80 km, egy Ăźtegre 50 km, mĂg egy hatĂĄrĹr-zĂĄszlĂłaljra 20 km vĂŠdendĹ hatĂĄrszakasz jutott.
Az orszĂĄg keleti hatĂĄrait lezĂĄrĂł, Ăşn. ĂrpĂĄd-vonal kĂśzĂŠpsĹ ĂŠs dĂŠli szakaszĂĄnak kiĂŠpĂtĂŠsĂŠben nem csak a mĹąszaki ĂŠs munkaszolgĂĄlatos alakulatok, de a szĂŠkely hatĂĄrĹrĂśk is rĂŠszt vettek. Az ĂrpĂĄd-vonal szĂŠkelyfĂśldi szakaszĂĄn az egyes vĂŠdĹkĂśrleteket a harc- ĂŠs gĂŠpjĂĄrmĹąvekkel jĂĄrhatĂł szorosok ĂŠs hĂĄgĂłk kĂśrzetĂŠben, a vĂŠdĹk szĂĄmĂĄra legelĹnyĂśsebb terepszakaszokon alakĂtottĂĄk ki, melyek tĂśbb rĂŠszbĹl ĂĄllĂł erĹdelemek voltak.
SzĂĄmolva a dĂŠli irĂĄnybĂłl vĂĄrhatĂł romĂĄn tĂĄmadĂĄssal, 1943-tĂłl kĂśrkĂśrĂśsen vĂŠdhetĹ zĂĄszlĂłalj-tĂĄmpontokat lĂŠtesĂtettek a SzĂŠkelyfĂśldĂśn, Ăgy KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely, SepsiszentgyĂśrgy, BarĂłt, tovĂĄbbĂĄ a Hargita ĂŠs Parajd tĂŠrsĂŠgĂŠben, HomorĂłdfĂźrdĹn pedig folytatĂłdott a SzĂŠkely HatĂĄrvĂŠdelmi ErĹk parancsnoksĂĄga szĂĄmĂĄra tervezett vezetĂŠsi pont ĂŠpĂtĂŠse.
SzĂŠkelyfĂśld vĂŠdelmĂŠben
1944. mĂĄrcius 31-ĂŠn ismĂŠt bevezettĂŠk a katonai kĂśzigazgatĂĄst ErdĂŠlyben. PĂĄr nappal korĂĄbban a SzĂŠkely HatĂĄrvĂŠdelmi ErĹk alakulatainĂĄl is mozgĂłsĂtottak â parancsnoksĂĄguk ekkor mĂĄr CsĂkszeredĂĄban tĂŠnykedett â, amelyet ĂĄprilis 1-jĂŠn 0 ĂłrĂĄig kellett befejezniĂźk.
BĂŠke kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt a hatĂĄrĹr-zĂĄszlĂłaljak csupĂĄn kilencfĹs parancsnoksĂĄgi keretbĹl ĂĄllottak, a mozgĂłsĂtĂĄs sorĂĄn viszont ĂĄllomĂĄnyuk kĂśzel 1000 fĹre duzzadt fel zĂĄszlĂłaljankĂŠnt. A hatĂĄrĹr-zĂĄszlĂłaljak nehĂŠzfegyverzete minimĂĄlis volt, lĂśvĂŠszszĂĄzadonkĂŠnt 2 db golyĂłszĂłrĂł ĂŠs 2 db gĂŠppuska, nehĂŠzfegyver szĂĄzadonkĂŠnt pedig 4 db nehĂŠzpuska, 4 db pĂĄncĂŠltĂśrĹ ĂĄgyĂş ĂŠs 4 db kĂśzepes aknavetĹ volt.
A mozgĂłsĂtott hatĂĄrĹr-zĂĄszlĂłaljak katonĂĄi megkaptĂĄk rendes egyenruhĂĄzatukat ĂŠs fegyverzetĂźket, s elhagytĂĄk bĂŠkehelyĹrsĂŠgeiket, a tavaszi ĂŠs nyĂĄri idĹszakot erĹltetett ĂźtemĹą kĂŠpzĂŠssel, valamint hatĂĄrvĂŠdelmi munkĂĄlatokkal tĂśltĂśttĂŠk.
RomĂĄnia 1944. augusztus 23-ĂĄn, egyik naprĂłl a mĂĄsikra szĂśvetsĂŠgest vĂĄltott, MihĂĄly kirĂĄly rĂĄdiĂłszĂłzatĂĄban utasĂtotta hadseregĂŠt Ăszak-ErdĂŠly visszafoglalĂĄsĂĄra. A romĂĄn terĂźleten kelepcĂŠbe kerĂźlt nĂŠmet 6. ĂŠs 8. tĂĄbori hadseregek a szĂŠkelyfĂśldi hĂĄgĂłk felĂŠ hĂĄtrĂĄltak ĂŠs napok kĂŠrdĂŠse volt, mikor ĂŠri el a hĂĄborĂş a Magyar KirĂĄlysĂĄg keleti hatĂĄrait. Augusztus 26-ĂĄn az Ăz ĂŠs a CsobĂĄnyos vĂślgyĂŠben, mĂĄsnap az Ojtozi-szorosban jelentek meg a szovjet csapatok. A szĂŠkely hatĂĄrĹrĂśk ekkor kerĂźltek elĹszĂśr harcĂŠrintkezĂŠsbe az ellensĂŠggel ĂŠs kemĂŠny helytĂĄllĂĄsuk ellenĂŠre sĂşlyos vesztesĂŠgeket szenvedtek. Ăz-vĂślgyi hegyomlĂĄs cĂmĹą riport kĂśtetĂŠben Sylvester Lajos nekik ĂĄllĂtott emlĂŠket. A MĂĄramarosi-havasoktĂłl LakĂłcĂĄig hĂşzĂłdĂł tĂśbb szĂĄz kilomĂŠteres arcvonalat a szĂŠkely hatĂĄrvadĂĄszok ĂŠs hatĂĄrĹrĂśk egyedĂźl nem tudtĂĄk tartani, ezĂŠrt a nĂŠmet hadvezetĂŠs is kĂźldĂśtt csapatokat a vĂŠdelem megszilĂĄrdĂtĂĄsĂĄra, illetve a RomĂĄniĂĄbĂłl visszaĂŠrkezett alakulattĂśredĂŠkeket is bevetettĂŠk. A szovjetek nyomasztĂł fĂślĂŠnye, s az a tĂŠny, hogy a romĂĄn ĂĄtĂĄllĂĄs miatt a DĂŠli-KĂĄrpĂĄtok szorosain ĂŠs hĂĄgĂłin akadĂĄlytalanul lĂŠphetett az ellensĂŠg ErdĂŠly terĂźletĂŠre, eldĂśntĂśtte a harcok tovĂĄbbi kimenetelĂŠt. EzĂŠrt 1944. szeptember 7-ĂŠn a nĂŠmet DĂŠl Hadseregcsoport parancsnoksĂĄga elrendelte a SzĂŠkelyfĂśld katonai kiĂźrĂtĂŠsĂŠt. Ekkor mĂĄr nem csak az Ojtozi-szoros, hanem az Ăz ĂŠs a CsobĂĄnyos vĂślgye, a Gyimesi-szoros, valamint a BĂŠkĂĄs- ĂŠs TĂślgyesi-szoros is szovjet kĂŠzbe kerĂźlt.
A szĂŠkelyfĂśldi harcokat kĂśvetĹ visszavonulĂĄs egyik sajĂĄtsĂĄgos velejĂĄrĂłja volt, hogy a szĂŠkely alakulatok ĂĄllomĂĄnyĂĄnak nagyobb hĂĄnyada âkivonta magĂĄt a tovĂĄbbi harcokbĂłlâ ĂŠs hazament.
Kezdetben maguk a nĂŠmet is elcsodĂĄlkoztak szĂŠkelyek lemaradĂĄsĂĄn. Hans Friessner vezĂŠrezredes, a nĂŠmet DĂŠl-Ukrajna Hadseregcsoport parancsnoka az alĂĄbbi sorokat jegyezte fel visszaemlĂŠkezĂŠseiben: â(âŚ) Hitler fĹhadiszĂĄllĂĄsĂĄn azt hallottam, hogy a szĂŠkelyek amolyan elitcsapatot kĂŠpeznek, s Ăşgy harcolnak, akĂĄr a tiroli csĂĄszĂĄrvadĂĄszok vagy a nĂŠmet hegyivadĂĄszok, rĂĄadĂĄsul Ĺk kĂśzvetlenĂźl szĂźlĹfĂśldjĂźket vĂŠdik. Most azonban ĂŠppen ez magyarĂĄzta dezertĂĄlĂĄsukat: nem akartĂĄk magĂĄra hagyni a portĂĄt, mikor jĂśn az orosz!â
A szĂŠkely honvĂŠdek â s kĂśztĂźk is fĹkĂŠnt a hatĂĄrĹrĂśk â a harc folytatĂĄsa helyett hazatĂŠrtek szĂźlĹfalujukba, melyet akĂĄr dezertĂĄlĂĄsnak is lehetett minĹsĂteni. VĂŠdelmĂźkre azonban kell felhoznunk, hogy a szĂŠkelyeket rendkĂvĂźl erĹs lelki kapocs ĂŠs hagyomĂĄnyos szemlĂŠletmĂłd fĹąztĂŠk szĂźlĹfĂśldjĂźkhĂśz. Azt sem szabad felednĂźnk, hogy a szĂźlĹfĂśldhĂśz valĂł ragaszkodĂĄst tovĂĄbb erĹsĂtette a kĂŠt ĂŠvtizedes romĂĄn megszĂĄllĂĄs is. Ezen lelki motivĂĄltsĂĄg mellett tisztjeik tĂśbbsĂŠge âhallgatĂłlagosanâ szemet hunyt lemaradĂĄsuk felett, hogy otthonukat ĂŠs csalĂĄdjukat megvĂŠdhessĂŠk a megszĂĄllĂłkkal szemben.
VĂĄncsa Albert tartalĂŠkos zĂĄszlĂłs, a 68. szĂŠkely hatĂĄrvadĂĄsz-csoport egyik hĂradĂł szakaszparancsnoka visszaemlĂŠkezett a kiĂźrĂtĂŠsi parancs mellett egy mĂĄsik rendelkezĂŠsrĹl, amely Ăgy szĂłlt: âSzeptember 6-ĂĄn kaptuk a parancsot a kolozsvĂĄri IX. hadtesttĹl. (âŚ) jĂłl emlĂŠkszem rĂĄ: Elrendelem SzĂŠkelyfĂśld kiĂźrĂtĂŠsĂŠt. Megtiltom minden ĂĄtjĂĄrĂłnak, hĂdnak, ĂŠpĂźletnek a felrobbantĂĄsĂĄt. A szĂŠkelyek, akik akarnak, lemaradhatnak tĂśrtĂŠnelmi hivatĂĄsuk vĂŠgrehajtĂĄsa vĂŠgett, akik tovĂĄbb akarnak vonulni, tovĂĄbbvonulnak. Ez a hivatalos parancs fel volt olvasva minden szĂĄzadparancsnoknak...âA szĂŠkely alakulatok teljes felmorzsolĂłdĂĄsĂĄnak lassĂtĂĄsĂĄra dĂśntĂśtt Ăşgy a nĂŠmet hadvezetĂŠs, hogy a SzĂŠkelyfĂśld tovĂĄbbi kiĂźrĂtĂŠsĂŠt felfĂźggeszti, s a nĂŠmet-magyar vĂŠdelmet megszilĂĄrdĂtja a Maros mentĂŠn lĂŠtesĂtett vĂŠdelmi vonalon, amely csak ideig-ĂłrĂĄig sikerĂźlt.
A 9. szĂŠkely hatĂĄrvadĂĄsz-dandĂĄr kĂśtelĂŠkĂŠben lĂŠvĹ, erĹsen leapadt lĂŠtszĂĄmĂş hatĂĄrĹr-zĂĄszlĂłaljak ĂĄllomĂĄnyĂĄt a hatĂĄrvadĂĄsz seregtest mĂĄs alakulatainak feltĂśltĂŠsĂŠre hasznĂĄltĂĄk fel. Ăgy 1944. oktĂłber havĂĄban a nagy mĂşltĂş SzĂŠkely HatĂĄrĹrsĂŠg megszĹąnt lĂŠtezni.
Tranindex.ro2013. mĂĄjus 27.
HatvanĂśt keresztet loptak el HĂŠvĂzen
EmlĂŠkezni kĂŠszĂźltek MaroshĂŠvĂzen vasĂĄrnap, a HĹsĂśk napjĂĄn. Az esemĂŠny âkeserĹąâ lett, hisz kĂŠt nappal korĂĄbban ismeretlen tettesek 65 fakeresztet tĂĄvolĂtottak el a hĹsĂśk sĂrhantjairĂłl.
âĂppen az Ăşjonnan ĂĄllĂtott Ăśt keresztet akartuk lefesteni pĂŠnteken, s kĂŠszĂźlni a vasĂĄrnapi ĂźnnepsĂŠgre, amikor a temetĹbe ĂŠrve azt lĂĄthattuk, valakik meggyalĂĄztĂĄk a sĂrokatâ â szĂĄmolt be CzirjĂĄk KĂĄroly, a Dr. UrmĂĄnczy NĂĄndor EgyesĂźlet elnĂśke azon szervezet nevĂŠben, amely mĂĄr ĂŠvek Ăłta vĂĄllalja a temetĹ gondozĂĄsĂĄt, a HĹsĂśk napjĂĄn a megemlĂŠkezĂŠs, koszorĂşzĂĄs szervezĂŠsĂŠt. A 145 fakeresztbĹl 65 darabot vittek el ismeretlen tettesek, ezek kĂśzĂźl hat kerĂźlt elĹ szemĂŠtdombon, bozĂłtosban eldobĂĄlva. âĂrtenĂŠm, ha fĂŠmkeresztek lettek volna, Ăłcskavasnak szĂĄntĂĄk, s azt is elfogadnĂĄm, ha tĂŠl lenne, valaki tĂźzelĹ gyanĂĄnt akarta volna hasznosĂtani, de Ăgy nem talĂĄlok mĂĄs indokot, mint a hĹsi halottak emlĂŠkĂŠnek meggyalĂĄzĂĄsi szĂĄndĂŠkĂĄtâ â kĂśzĂślte CzirjĂĄk.
Nem nyughatnak bĂŠkĂŠben
A maroshĂŠvĂzi katonai temetĹben eredetileg 186 katonĂĄt temettek el, kĂśzĂźlĂźk 30 olasz katona holttestĂŠt 1930-ban kiĂĄstĂĄk ĂŠs hazĂĄjukba vittek. Jelenleg a temetĹben 156 katona sĂrhantja kĂśzĂźl csupĂĄn 145 van megjelĂślve, az eltelt ĂŠvek sorĂĄn sokra rĂĄtemetkeztek. 145 fejfa ĂĄll, az elkorhadtak helyĂŠre kerĂźlt az Ăśt Ăşj â kĂśzĂślte az egyesĂźlet elnĂśke. HozzĂĄfĹązte: a temetĹt nyugodtan nevezhetjĂźk nemzetkĂśzi katonai temetĹnek, hisz jelenleg nĂŠmet, lengyel, orosz, ukrĂĄn, lengyel, cseh, romĂĄn ĂŠs magyar katonĂĄk nyugszanak ott, kĂśztĂźk hĂĄrom maroshĂŠvĂzi is. âAzok a barbĂĄrok, akik a temetĹt meggyalĂĄztĂĄk, nem gondoltak azokra, akik fĂĄradsĂĄgot nem ismerve minden ĂŠvben rendbe teszik, takarĂtjĂĄk a temetĹt, de azokkal a katonĂĄkkal szemben sem voltak tisztelettel, akik ott nyugszanak, akik ĂŠletĂźket adtĂĄk a haza megvĂŠdĂŠsĂŠĂŠrtâ â tette hozzĂĄ.
A kegyelet koszorĂşi
MĂĄjus utolsĂł vasĂĄrnapjĂĄn, a HĹsĂśk napjĂĄn a megcsonkĂtott sĂrhantoknĂĄl kerĂźlt sor a megemlĂŠkezĂŠsre. 12 ĂłrĂĄra kĂśzel 40 szemĂŠly gyĹąlt Ăśssze, hogy megemlĂŠkezzenek azokrĂłl az emberekrĹl, akik az ĂŠletĂźket adtĂĄk a hazĂĄĂŠrt. KoszorĂşt helyeztek el: Balogh ĂdĂĄm, a nĂŠmetorszĂĄgi Volksbund megbĂzottja, Bodor Attila a helyi RMDSZ rĂŠszĂŠrĹl, Bodor Lajos a helyi EMNP-tĹl, LadĂł MiklĂłs a telepĂźlĂŠsi SzĂŠkely TanĂĄcs rĂŠszĂŠrĹl ĂŠs CzirjĂĄk KĂĄroly a Dr. UrmĂĄnczy NĂĄndor EgyesĂźlet rĂŠszĂŠrĹl. A pĂŠnteken tĂśrtĂŠnteket hĂŠtfĹn jelentettĂŠk a rendĹrsĂŠgen, illetve a helyi ĂśnkormĂĄnyzatnak.
Tenni kell valamit
Az 1973-ban keltezett Genfi EgyezmĂŠny rendelkezik arrĂłl, hogy az alĂĄĂrĂł orszĂĄgok kĂślcsĂśnĂśsen gondozzĂĄk a hĹsi halottak sĂrjait. RomĂĄnia tĂśrvĂŠnyei kĂśzĂŠ is iktattĂĄk ezt, mint ahogy rendelkezĂŠs van arrĂłl, hogy a hĹsi halottak temetkezĂŠsi helyeinek felĂźgyelete a helyi ĂśnkormĂĄnyzatok hatĂĄskĂśrĂŠbe tartozik. LĂŠtezik orszĂĄgos intĂŠzmĂŠny is, amely hĂĄborĂşs sĂrok ĂŠs emlĂŠkmĹąvek vĂŠdelmĂŠvel megbĂzott, ezek alegysĂŠgei civil szervezetek, melyek tĂśbb-kevesebb tevĂŠkenysĂŠget fejtenek ki. MihĂĄly Zita, a Hargita Megyei MĹąemlĂŠkvĂŠdelmi Hivatal szaktanĂĄcsosa elmondta, nem tartozik feladatkĂśrĂźkbe az ilyen Ăźgyek intĂŠzĂŠse, ennek ellenĂŠre kĂŠszsĂŠgesen segĂtett az orszĂĄgos hivatal elĂŠrhetĹsĂŠgĂŠnek megszerzĂŠsĂŠben, illetve javasolta, a prefektĂşrĂĄra, a mĹąemlĂŠkvĂŠdelemhez is tegyenek le az eset ĂŠszrevĂŠtelezĹi egy bejelentĂŠst. Ez az elsĹ lĂŠpĂŠs, hogy kivizsgĂĄlĂĄs, tĂŠnyfelmĂŠrĂŠs tĂśrtĂŠnjen.
Stelu Platon, MaroshĂŠvĂz polgĂĄrmestere a mĂŠdiĂĄbĂłl ĂŠrtesĂźlt, mi is tĂśrtĂŠnt a temetĹben. Elmondta, a helyszĂnre megy, majd a gondozĂĄst vĂĄllalĂł egyesĂźlet vezetĹjĂŠvel kĂśzĂśsen keresnek megoldĂĄst. Hangot adott azon neheztelĂŠsĂŠnek is, hogy eddig nem kerestĂŠk meg Ĺt. âMaroshĂŠvĂzen kĂŠt temetĹ van az ĂśnkormĂĄnyzat kĂśzvetlen gondozĂĄsĂĄban, a tĂśbbit kĂźlĂśnbĂśzĹ szervezetek tartjĂĄk rendben. Amikor a szovjet hĹsĂśk nyughelyĂŠt akartuk ĂĄthelyezni, megkeresett a szervezetĂźk, tĂĄrgyaltunk, segĂtettĂźnk a felĂşjĂtĂĄsban, nemrĂŠg pedig a zsidĂł temetĹ ĂźgyĂŠben kerestek meg. A hĹsi halottak nyughelyĂŠnek gondozĂĄsĂĄrĂłl csak hĂrbĹl tudunk, ideje, hogy a Dr. UrmĂĄnczy NĂĄndor EgyesĂźlet elnĂśkĂŠvel errĹl beszĂŠljĂźnkâ â kĂśzĂślte a polgĂĄrmester. Amint Stelu Platon elmondta, a hĹsi halottak sĂrhelyĂŠnek rendben tartĂĄsa, helyreĂĄllĂtĂĄsa egyĂŠrtelmĹą, hogy fontos a maroshĂŠvĂziek szĂĄmĂĄra. HĂŠtfĹn dĂŠlutĂĄn az egyesĂźlet elnĂśkĂŠvel kĂśzĂśsen tartottak terepszemlĂŠt, ĂŠs tanĂĄcskoztak a helyreĂĄllĂtĂĄsi kĂśltsĂŠgek elĹteremtĂŠsĂŠrĹl is.
BalĂĄzs Katalin
szekelyhon.ro2013. jĂşnius 21.
TĂśrvĂŠnytisztelĹ RMOGYKE-kĂśvetelĂŠsek
Az elutasĂtĂł bĂrĂłsĂĄgi ĂtĂŠlet megindoklĂĄsĂĄnak kĂŠzbesĂtĂŠsĂŠre vĂĄr, azt kĂśvetĹen pedig fellebbezni kĂŠszĂźl a RomĂĄniai Magyar Orvos ĂŠs GyĂłgyszerĂŠsz KĂŠpzĂŠsĂŠrt EgyesĂźlet (RMOGYKE). A marosvĂĄsĂĄrhelyi magyar orvoskĂŠpzĂŠs ĂźgyĂŠt kĂŠpviselĹ civil alakulat jĂşnius 15-ĂŠn bukaresti tĂźntetĂŠssel igyekezett felhĂvni a kĂśzvĂŠlemĂŠny figyelmĂŠt a vĂĄsĂĄrhelyi âiszapbirkĂłzĂĄsraâ.
A magyar nyelv alkalmazĂĄsa az orvosi- ĂŠs gyĂłgyszerĂŠszkĂŠpzĂŠs gyakorlati rĂŠszĂŠben â ez a 2009-ben alapĂtott RMOGYKE harcĂĄnak cĂŠlja ĂŠs lĂŠnyege. A szervezet jogi kĂŠpviseletĂŠt ellĂĄtĂł dr. Kincses ElĹd ĂźgyvĂŠd Ăşgy fogalmaz: semmi egyebet nem kĂŠrnek, mint a 135-Ăśs szĂĄmĂş, 2011-ben kihirdetett oktatĂĄsi tĂśrvĂŠny alkalmazĂĄsĂĄt, amely elsĹ paragrafusĂĄnak b) pontja kimondja: âa multikulturĂĄlis ĂŠs tĂśbbnyelvĹą felsĹoktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyekben a kisebbsĂŠgek nyelvĂŠn oktatĂł szakokat/vonalakat kell lĂŠtrehozni.â Az Ăźgy hatĂŠkonyabb kĂŠpviselete ĂŠrdekĂŠben levelet is intĂŠzett a korĂĄbban a romĂĄniai oktatĂĄsĂŠrt felelĹs miniszterelnĂśk-helyetteskĂŠnt is tevĂŠkenykedĹ volt RMDSZ-elnĂśkhĂśz, illetve a szĂśvetsĂŠg jelenlegi elnĂśkĂŠhez, amelyben arra kĂŠrte Ĺket, hogy a szĂśvetsĂŠg avatkozzon be a MarosvĂĄsĂĄrhelyi OrvostudomĂĄnyi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti Egyetem (MOGYE) SzenĂĄtusa ellen indĂtott perbe. âKezdettĹl fogva az a vĂŠlemĂŠnyem, hogy ha fokozĂłdĂł politikai nyomĂĄs nehezedik az egyetemre, a szenĂĄtus is egyre erĹteljesebben hivatkozik majd az intĂŠzet autonĂłmiĂĄjĂĄra, ami hatĂĄsos lehet a kevĂŠsbĂŠ informĂĄlt nyilvĂĄnossĂĄg elĹtt â jelentette ki Kincses. â Az ugyanis mĂĄr kevesebbek szĂĄmĂĄra egyĂŠrtelmĹą, hogy az autonĂłmia csak a tĂśrvĂŠnyek szigorĂş betartĂĄsa mellett mĹąkĂśdtethetĹ, ellenkezĹ esetben mĂĄr sokkal inkĂĄbb anarchia.â A MarkĂł BĂŠlĂĄhoz ĂŠs Kelemen Hunorhoz intĂŠzett levelek vĂĄlasz nĂŠlkĂźl maradtak, az RMDSZ-t leszĂĄmĂtva viszont valamennyi jelentĹs erdĂŠlyi politikai ĂŠs civil szervezet belĂŠpett a perbe.
Az elutasĂtĂł ĂtĂŠlet hĂĄrom hĂłnappal ezelĹtt szĂźletett meg, miutĂĄn a bĂrĂł â Kincses ElĹd szerint RomĂĄniĂĄban pĂŠldĂĄtlan mĂłdon â egy hĂłnapon ĂĄt gondolkodott a dĂśntĂŠsen. AzĂłta is kĂŠsik a dĂśntĂŠs kĂŠzbesĂtĂŠse, amelynek az indoklĂĄst is tartalmaznia kell. Az RMDSZ beavatkozĂĄsĂĄtĂłl Kincses elsĹsorban azt remĂŠlte, hogy a pert sikerĂźl ĂĄthelyeztetni mĂĄs vĂĄrosba, a vĂĄsĂĄrhelyi hangulat ugyanis szinte kizĂĄrja a per sikerĂŠnek esĂŠlyĂŠt. ElĹzetesen a felperes jogi Ăşton is megprĂłbĂĄlta ĂĄthelyeztetni a pert, de kĂŠrĂŠsĂŠt elutasĂtottĂĄk, ami azt jelenti, hogy az elutasĂtott fĂŠl a tovĂĄbbiakban mĂĄr nem kĂŠrheti ugyanazt.
Az utcĂĄra kĂŠszĂźlnek?
A jogi eszkĂśzĂśkĂśn tĂşl egyĂŠb utakon is igyekeznek kĂśzelebb kerĂźlni a cĂŠlhoz a magyar nyelvĹą orvoskĂŠpzĂŠs harcosai. NemrĂŠg pĂŠldĂĄul sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂł keretĂŠben jelentettĂŠk be, hogy ĹsztĹl a tiltakozĂĄs bĂĄrmilyen eszkĂśzĂŠnek hasznĂĄlatĂĄra kĂŠszen ĂĄllnak, ha nem tĂśrtĂŠnik ĂŠrdemi vĂĄltozĂĄs az Ăźgyben.
âAz anyanyelvi oktatĂĄs Ăźgye ismĂŠt kritikus helyzetbe kerĂźlt, ez sarkallta kĂśzlemĂŠny kibocsĂĄtĂĄsĂĄra a magyar tagozat vezetĹtanĂĄcsĂĄtâ â fogalmazott SzabĂł BĂŠla, a MOGYE professzora. A tanĂĄrok szerint a magyar tagozat megszervezĂŠsĂŠnek problĂŠmĂĄja akkor csĂşcsosodott ki Ăşjra, amikor kĂŠrĂŠsĂźk ĂŠs a tĂśrvĂŠnyes elĹĂrĂĄsok ellenĂŠre a MOGYE vezetĹsĂŠge Ăşgy kĂźldte Bukarestbe a magyar nyelvĹą orvoskĂŠpzĂŠs akkreditĂĄciĂłs iratcsomĂłjĂĄt, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igĂŠnyeit. âEz alapjĂĄn Ăşgy ĂŠrtĂŠkeljĂźk, hogy az egyetem vezetĹsĂŠge sem rĂśvid, sem hosszĂş tĂĄvon nem szĂĄndĂŠkszik betartani a 2012 szeptemberĂŠben megkĂśtĂśtt megĂĄllapodĂĄs lĂŠnyegi elemeit ĂŠs a tanĂźgyi tĂśrvĂŠny kisebbsĂŠgi oktatĂĄsra vonatkozĂł elĹĂrĂĄsait. A jelek szerint a minisztĂŠrium is csak lĂĄtszatmegoldĂĄsokra tĂśrekszik, a lĂŠnyegi dĂśntĂŠsek meghozatalĂĄt az egyetemi szenĂĄtusra ruhĂĄznĂĄ ĂĄtâ â ĂĄll a kĂśzlemĂŠnyben.
Mindez annak dacĂĄra tĂśrtĂŠnik Ăgy, hogy a felek â Victor Ponta kormĂĄnyfĹ ĂŠs Ecaterina Andronescu akkori tanĂźgyminiszter nyomĂĄsĂĄra â 2012 szeptemberĂŠben hĂŠtpontos megĂĄllapodĂĄst Ărtak alĂĄ, amely lehetĹsĂŠget teremtett volna a magyar tantestĂźlet sorainak a rendezĂŠsĂŠre ĂŠs a megfelelĂŠsre az akkreditĂĄciĂłs elvĂĄrĂĄsoknak. A magyar oktatĂłk szerint az elmĂşlt kilenc hĂłnap sorĂĄn a romĂĄn fĂŠl egyetlen rĂĄ vonatkozĂł pontot sem tartott be maradĂŠktalanul. A megĂĄllapodĂĄs szerint a magyar tagozat â a magyar rektorhelyettes rĂŠvĂŠn â szabadon meghirdetheti a szĂĄmĂĄra szĂźksĂŠges ĂĄllĂĄsokat, ĂŠs a tanĂĄrsegĂŠdek esetĂŠben ezen ĂĄllĂĄsoknĂĄl kĂśtelezĹen kĂŠrni kell a magyar nyelvtudĂĄst. Mindez azonban nem tĂśrtĂŠnt meg. A sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn bemutattĂĄk annak a nĂŠhĂĄny hĂłnappal kĂŠsĹbb keltezett ĂĄtiratnak a mĂĄsolatĂĄt, amelyet az egyetem romĂĄn vezetĹi fogalmaztak meg, ĂŠs amelyben leszĂśgezik, hogy a magyar nyelvtudĂĄs megkĂśvetelĂŠse tĂśrvĂŠnybe ĂźtkĂśzĹ lenne. âĂrdekes, az angol tagozaton megkĂśvetelik a nyelvi kompetenciĂĄt, a magyar oktatĂĄs esetĂŠben pedig tĂśrvĂŠnysĂŠrtĹnek tartjĂĄkâ â fĹązte hozzĂĄ SzabĂł BĂŠla. A protokollum megkĂśtĂŠse ellenĂŠre a magyar tagozat ĂĄltal igĂŠnyelt Ăśt ĂĄllĂĄsra mindĂśssze kĂŠt oktatĂłt alkalmaztak. Egyik vizsgĂĄzĂł esetĂŠben a katedrafĹnĂśk azt sugallta a jelentkezĹnek, hogy jobb, ha visszalĂŠp. âAz illetĹ mĂŠgis jelentkezett, bĂĄr az elĹzmĂŠnyek fĂŠnyĂŠben az eredmĂŠny borĂtĂŠkolhatĂł volt. Ĺ azonban vizsgĂĄzott ĂŠs, nyilvĂĄn, kiesettâ â idĂŠzte fel a tanĂĄrsegĂŠdi ĂĄllĂĄsra pĂĄlyĂĄzĂł fiatal orvos esetĂŠt a tagozatvezetĹ.
âEddig tĂśrekvĂŠseinket kizĂĄrĂłlag tĂĄrgyalĂĄsok ĂştjĂĄn, tĂśrvĂŠnyes eszkĂśzĂśkkel szerettĂźk volna elĂŠrni, de ez nem vezetett eredmĂŠnyre. Ha kĂŠrĂŠseinkre nem sikerĂźl hamarosan megoldĂĄst talĂĄlni, ĹsztĹl a tĂśrvĂŠnyes ĂŠrdekĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠs szĂŠlesebb skĂĄlĂĄjĂĄt fogjuk igĂŠnybe venniâ â fejtette ki SzilĂĄgyi Tibor rektorhelyettes. Az mĂŠg nem egyĂŠrtelmĹą, milyen eszkĂśzĂśket vetnĂŠnek be az ĹsztĹl, ha a helyzet nem javul.
Mivel a minisztĂŠriumban jĂłvĂĄhagytĂĄk az egyetem âmĂłdosĂtottâ chartĂĄjĂĄt â amelyet a korĂĄbbi szaktĂĄrca tĂśbbszĂśr is visszautasĂtott â, a kormĂĄnynak nincs jogalapja azt mĂłdosĂtani. Kincses ElĹd szerint egy mĂŠgoly jĂłhiszemĹą kabinetnek sem lennĂŠnek kĂźlĂśnĂśsebb lehetĹsĂŠgei, a chartĂĄt immĂĄr csak bĂrĂłi Ăşton lehetne mĂłdosĂtani vagy kormĂĄnyrendelettel, de â azt az Ungureanu-kormĂĄny precedense Ăłta tudjuk â ez politikai ĂśngyilkossĂĄg lenne.
TĂźntetĂŠs ellenszĂŠlben
JĂşnius 15-ĂŠn Bukarestben a kormĂĄny ĂŠpĂźlete elĹtt rendezett demonstrĂĄciĂł keretĂŠben is tiltakozott az RMOGYKE, amelyen a rĂŠsztvevĹk az oktatĂĄsi tĂśrvĂŠny betartĂĄsĂĄt ĂŠs a MOGYE magyar fĹtanszĂŠkeinek megalakĂtĂĄsĂĄt kĂśveteltĂŠk. A fĹkĂŠnt MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl ĂŠrkezett tĂśbb tucatnyi tĂźntetĹt felvonultatĂł megmozdulĂĄs szĂłnokai a kormĂĄny kĂśzbelĂŠpĂŠsĂŠt sĂźrgettĂŠk annak ĂŠrdekĂŠben, hogy a MOGYE romĂĄn tĂśbbsĂŠgĹą szenĂĄtusa ne szabotĂĄlhassa az oktatĂĄsi tĂśrvĂŠny kisebbsĂŠgvĂŠdelmi rendelkezĂŠseit, amelyek garantĂĄljĂĄk a magyar tagozat intĂŠzmĂŠnyen belĂźli ĂśnĂĄllĂłsĂĄgĂĄt. âRomĂĄnia bĂźszkĂŠn bizonygatja, hogy tĂśrvĂŠnyei minden jogot megadnak a magyar kisebbsĂŠgnek, de nem tartja be azokatâ â mutatott rĂĄ romĂĄnul elmondott beszĂŠdĂŠben ĂdĂĄm ValĂŠriĂĄn, az RMOGYKE titkĂĄra, a demonstrĂĄciĂł szervezĹje. Az aktivista az utĂłbbi egy hĂłnapban mĹątĹsruhĂĄban, sĂĄrga napernyĹvel ĂĄllt sztrĂĄjkĹrsĂŠget mĂĄsodmagĂĄval az oktatĂĄsi minisztĂŠrium, majd a kormĂĄny ĂŠs tĂśbb nyugati orszĂĄg nagykĂśvetsĂŠge elĹtt egy ĂłriĂĄsmolinĂłval, amelyen romĂĄnul ĂŠs angolul az ĂĄllt: âTĂśrvĂŠnyessĂŠget a MOGYE-n! KĂŠrjĂźk a kormĂĄny kĂśzbelĂŠpĂŠsĂŠt az oktatĂĄsi tĂśrvĂŠny kisebbsĂŠgi rendelkezĂŠseinek betartatĂĄsa ĂŠrdekĂŠben!â
A demonstrĂĄlĂłkhoz magyarul szĂłlĂł KĂźrti JenĹ fogtechnikus kifejtette: a MOGYE romĂĄn tĂśbbsĂŠgĹą szenĂĄtusa arra hivatkozva utasĂtja el a magyar fĹtanszĂŠkek megalakĂtĂĄsĂĄt, hogy elegendĹ fĹĂĄllĂĄsĂş oktatĂł hiĂĄnyĂĄban nem lehetne akkreditĂĄlni a magyar tagozatot, âmikĂśzben sunyi mĂłdszerekkel folyamatosan akadĂĄlyozza amagyar oktatĂłi utĂĄnpĂłtlĂĄstâ. âA romĂĄniai magyarsĂĄg TrianonĂŠrt ĂśnrendelkezĂŠst, ĂŠs egy egĂŠsz egyetemĂŠrt cserĂŠbe legalĂĄbb ĂśnĂĄllĂł magyar kart nem ĂŠrdemel meg?â â tette fel a szĂłnoki kĂŠrdĂŠst az RMOGYKE aktivistĂĄja.
A civil szervezet bukaresti demonstrĂĄciĂłjĂĄn a MOGYE magyar oktatĂłi nem vettek rĂŠszt, mivel a vizsgaidĹszakot nem tartottĂĄk alkalmasnak a tĂźntetĂŠsre. âEgyesek nyĂltan, mĂĄsok burkolva szorgalmaztĂĄk az akciĂł lefĂşjĂĄsĂĄt, de mi akkor is kitartunk a vĂŠgsĹkigâ â jelentette ki ĂdĂĄm ValĂŠriĂĄn.
Egy egyetem szĂźletĂŠse
A MarosvĂĄsĂĄrhelyi OrvostudomĂĄnyi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti Egyetem (MOGYE) elĹdjĂŠt, a magyar nyelven oktatĂł kolozsvĂĄri OrvostudomĂĄnyi Egyetemet az 1946. mĂĄjus 28-ĂĄn kibocsĂĄtott 402-es tĂśrvĂŠnyrendelettel hoztĂĄk lĂŠtre, amelyet I. MihĂĄly kirĂĄly, Čtefan Voitec oktatĂĄsi ĂŠs Mircea Durmo pĂŠnzĂźgyminiszter lĂĄtott el kĂŠzjegyĂŠvel (kĂŠpĂźnkĂśn az alapĂtĂł rendelet). A fakultĂĄst rĂśvid idĹ mĂşlva MarosvĂĄsĂĄrhelyre kĂśltĂśztettĂŠk, ahol elnyerte jelenlegi szerkezeti formĂĄjĂĄt. Egy 1962-ben ĂŠrkezett legfelsĹbb pĂĄrtvezetĹi telefonhĂvĂĄs romĂĄn nyelvĹą oktatĂĄst is rendelt a magyar mellĂŠ, ugyanakkor az akkori alkotmĂĄny rendelkezĂŠseit figyelmen kĂvĂźl hagyva felszĂĄmolta a magyar nyelv hasznĂĄlatĂĄt a gyakorlati oktatĂĄsban. Ez az ĂĄllapot van ĂŠrvĂŠnyben ma, 23 ĂŠvvel a romĂĄniai rendszervĂĄltozĂĄs utĂĄn is.
Csinta Samu, Szucher Ervin
ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr)2013. oktĂłber 5.
Ez a kar volt, van ĂŠs lesz"
GyĂłgyszerĂŠszek emlĂŠkeznek
Az idĂŠn Ăźnnepli megalakulĂĄsĂĄnak 65. ĂŠvfordulĂłjĂĄt a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Orvosi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti Egyetem GyĂłgyszerĂŠszeti Kara. A kerek ĂŠvfordulĂł emlĂŠkĂŠre dr. GyĂŠresi ĂrpĂĄd gyĂłgyszerĂŠszprofesszor tĂśbb hĂłnapos gyĹąjtĹmunkĂĄval egy kĂśzel 500 oldalas kĂśnyvet szerkesztett Azok a szĂŠp diĂĄkĂŠvek cĂmmel, amelynek bemutatĂłjĂĄt csĂźtĂśrtĂśkĂśn este tartottĂĄk a Dr. BernĂĄdy GyĂśrgy MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄzban. A kĂśtetet, amelyben 58 gyĂłgyszerĂŠsznemzedĂŠk kĂŠpviselĹje emlĂŠkezik az egyetemen tĂśltĂśtt ĂŠvekre, a vĂĄrosra, ĂŠs szĂĄmol be pĂĄlyĂĄjĂĄrĂłl, ĂŠletĂŠrĹl, dr. Jung JĂĄnos egyetemi tanĂĄrkollĂŠga ajĂĄnlotta a kĂśzĂśnsĂŠg figyelmĂŠbe. A rendezvĂŠny befejezĂŠsekĂŠnt GyĂŠresi JĂşlia szĂnmĹąvĂŠsznĹ, a MĹąvĂŠszeti Egyetem tanĂĄra, a szerkesztĹ lĂĄnya a salermĂłi orvosi iskola egĂŠszsĂŠgmegĹrzĹ tanĂĄcsaival oldotta humorosra a BernĂĄdy HĂĄzat zsĂşfolĂĄsig megtĂśltĹ kĂśzĂśnsĂŠg nosztalgiĂĄzĂł hangulatĂĄt.
A kĂśnyv szerkesztĹje ballagĂĄsi-kĂĄrtya- gyĹąjtemĂŠnyĂŠnek a kiadĂĄsĂĄra kĂŠszĂźlve â gyĂłgyszerĂŠsz felesĂŠge tanĂĄcsĂĄra â fogott abba a szerteĂĄgazĂł levelezĂŠsbe, amelynek sorĂĄn minden ĂŠvfolyamrĂłl talĂĄlt egy lelkes gyĂłgyszerĂŠszt, aki a megadott szempontok szerint megĂrta emlĂŠkeit. Az Albert Attila vezette marosvĂĄsĂĄrhelyi Bioeel gyĂłgyszercĂŠg vĂĄllalta a tĂĄmogatĂĄst, s a kĂśtetet a FarmaMedia KĂśnyvkiadĂł jelentette meg szĂŠp kivitelezĂŠsben. GyĂłgyszerĂŠsz munkatĂĄrsai mellett mindnyĂĄjuknak kĂśszĂśnetet mondott a szerzĹ. A LĂĄszlĂł RĂŠka Imola tervezte cĂmlapon jelkĂŠpesen az orvosi ĂŠs gyĂłgyszerĂŠszeti egyetemhez vezetĹ ĂŠgig ĂŠrĹ sĂĄrga kockakĂśveket lĂĄthatjuk, a hĂĄtlapon a gyĂłgyszerĂŠszek cĂmerĂŠt.
Jung JĂĄnos professzor, aki a szerzĹvel egyĂźtt jĂĄrta vĂŠgig az egyetemi pĂĄlyĂĄt, s "volt tanĂşja a sztĂĄlini, majd a Ceausescu-fĂŠle diktatĂşra oktatĂĄspolitikĂĄjĂĄnak, az 1989-es esemĂŠnyeknek ĂŠs az azt kĂśvetĹ, sokszor ĂŠrthetetlen, Ăşn. demokratikus intĂŠzkedĂŠseknek", a vallomĂĄsok mellett a gazdag kĂŠpanyagot is ĂŠrtĂŠkelte, amely a volt hallgatĂłkrĂłl, tanĂĄrokrĂłl, talĂĄlkozĂłkrĂłl, tudomĂĄnyos ĂŠs szĂłrakoztatĂł ĂśsszejĂśvetelekrĹl, kirĂĄndulĂĄsokrĂłl, az egyetemen folyĂł mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠs sportĂŠletrĹl szĂłl. A ballagĂĄsi kĂĄrtyĂĄk, diplomĂĄk, leckekĂśnyv mellett lĂĄthatjuk MihĂĄly kirĂĄly 1945. ĂŠvi 407-es rendeletĂŠt, valamint Stefan Voitecnek a magyar nyelvĹą Bolyai TudomĂĄnyegyetem megalapĂtĂĄsĂĄra vonatkozĂł, 1945 decemberĂŠben kiadott alapĂtĂł levelĂŠt is.
A kĂśtet az anyanyelvĹą erdĂŠlyi gyĂłgyszerĂŠszkĂŠpzĂŠs tĂźkre, gazdag, vĂĄltozatos ĂśsszkĂŠp-elismerĂŠssel ĂŠs kĂŠsĹbb bĂrĂĄlattal is. Tartalmazza az alapĂtĂł tanĂĄrok ĂŠs a dĂŠkĂĄnok kĂŠpĂŠt, beszĂŠlgetĂŠst olvashatunk a 95 ĂŠves dr. KovĂĄcs Endre nyugalmazott biokĂŠmia-professzorral, aki az 1953â56 kĂśzĂśtti ĂŠvekben ĂĄllt a kar ĂŠlĂŠn. PĂĄlyĂĄjĂĄrĂłl vall dr. TĹkĂŠs BĂŠla egyetemi tanĂĄr, volt dĂŠkĂĄn, aki NĂŠgymenetes spirĂĄlis erĹtĂŠr cĂmĹą mĹąvĂŠben rĂŠszletesen megĂrta emlĂŠkeit, s mivel tantĂĄrgya, a fizikai kĂŠmia a hallgatĂłk szĂĄmĂĄra nehĂŠznek tĹąnt, neve gyakran olvashatĂł a megemlĂŠkezĂŠsekben.
Az 58 ĂŠvfolyamrĂłl szĂłlĂł beszĂĄmolĂłkat Jung professzor hĂĄrom csoportba sorolta. Az Ăśtvenes-hatvanas ĂŠvekben vĂŠgzett idĹs nemzedĂŠk napokig felvĂŠtelizett, a szaktantĂĄrgyak mellett romĂĄn, magyar ĂŠs orosz nyelvbĹl is, szalmazsĂĄkon aludva jĂĄrta ki a felkĂŠszĂtĹt, dialektikus materializmus ĂŠs tudomĂĄnyos szocializmus elĹadĂĄsokat hallgatott, pĂĄrtfeladatkĂŠnt vasĂĄrnaponkĂŠnt rĂŠszt kellett vennie a szocialista-ateista nevelĂŠsben. A nehĂŠzsĂŠgek ĂŠs kellemetlensĂŠgek ellenĂŠre a diĂĄkĂŠveket megszĂŠpĂtette az egyetemen folyĂł szĂnvonalas oktatĂĄs, a mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠlet, a szĂnhĂĄzi elĹadĂĄsok ĂŠs hangversenyek, s az egykori VĂĄsĂĄrhely hangulata, amelyet maga a szerzĹ idĂŠz fel lĂrai visszaemlĂŠkezĂŠsĂŠben.
A kĂśzĂŠpnemzedĂŠk mĂĄr csak a szaktantĂĄrgyakbĂłl felvĂŠtelizett, de marxizmust tovĂĄbbra is tanult, s a kĂśtelezĹvĂŠ vĂĄlt mezĹgazdasĂĄgi munkĂĄn, menzaszolgĂĄlaton vett rĂŠsz, katonĂĄskodni kellett a lĂĄnyoknak is, tiltottĂĄk a templomba jĂĄrĂĄst, s e "szĹąkĂtett felfogĂĄsĂş tĂĄrsadalomban" kevĂŠsbĂŠ volt mozgalmas a diĂĄkĂŠlet, de a mozi, szĂnhĂĄz, hangverseny, a gĂłlyabĂĄlok emlĂŠke gyakran visszatĂŠr. Ennek a nemzedĂŠknek kellett megĂŠlni a kar felszĂĄmolĂĄsĂĄt 1986-tĂłl kezdĹdĹen, amirĹl a jelenlegi dĂŠkĂĄnhelyettes, Dr. Sipos Emese elĹadĂłtanĂĄr szĂĄmol be, az 1990-es ĂşjraindĂtĂĄst dr. BalĂĄzsi JĂłzsef vallomĂĄsĂĄban olvashatjuk.
A harmadik nemzedĂŠk mĂĄr tesztek alapjĂĄn felvĂŠtelizett, a tanrendbĹl elmaradt az ideolĂłgiai nevelĂŠs, megalakult a diĂĄkszĂśvetsĂŠg, amely megszervezte a tudomĂĄnyos diĂĄkkĂśri konferenciĂĄkat neves kĂźlfĂśldi professzorok rĂŠszvĂŠtelĂŠvel, kihasznĂĄltĂĄk a nemzetkĂśzi kapcsolatok nyĂşjtotta lehetĹsĂŠgeket, s rĂŠsz vettek az Ăşjraalakult ErdĂŠlyi MĂşzeum EgyesĂźlet Orvosi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti SzakosztĂĄlyĂĄnak ĂŠvi kĂśzgyĹąlĂŠsein. GyakoribbĂĄ vĂĄltak a diĂĄkbulik, megvĂĄltozott a tanĂĄrâdiĂĄk kapcsolat, s megjelentek az oktatĂĄs szĂnvonalĂĄt, korszerĹąsĂŠgĂŠt bĂrĂĄlĂł kritikai megjegyzĂŠsek, az ĂĄllĂĄskeresĂŠs gondjai, a kĂźlfĂśldi munkalehetĹsĂŠg, a magĂĄnosĂtĂĄs, a gyĂłgyszerĂŠszszakma ĂĄtalakulĂĄsa.
Ebben a szĂnes ĂśsszkĂŠpben gyakran hangzik el a hĂĄla az iskolateremtĹk ĂĄldozatĂĄĂŠrt, a nagy tanĂĄregyĂŠnisĂŠgek nyĂşjtotta szakmai szĂnvonalnak, emberi tartĂĄsnak, mĹąveltsĂŠgnek az elismerĂŠsekĂŠnt. Az 58 ĂŠvfolyam sorĂĄn 2270 gyĂłgyszerĂŠszt indĂtott Ăştnak az egyetem. BallagĂĄskor, talĂĄlkozĂłkon elhangzott beszĂŠdek is bekerĂźltek a kĂśnyvbe, illetve beszĂĄmolĂłk az egyetem ĂŠletĂŠben jelentĹs tudomĂĄnyos esemĂŠnyekrĹl, a kĂźlfĂśldi kapcsolatokrĂłl, a hajdani mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠs sportĂŠletrĹl. ElismerĂŠs, nosztalgia, az idĹk sodrĂĄsĂĄban megszĂŠpĂźlt emlĂŠkek, a vissza nem tĂŠrĹ fiatalsĂĄg varĂĄzsa ĂŠrezhetĹ a vĂŠgzettek mondataiban, arrĂłl a GyĂłgyszerĂŠszeti KarrĂłl, amelyet az erdĂŠlyi magyar fiatalok szĂĄmĂĄra alapĂtottak, s ahol a mai elburjĂĄnzott demokrĂĄciĂĄban mindenĂŠrt sokszorosan Ăşjra meg kell kĂźzdeni.
GyĂŠresi ĂrpĂĄd professzor olyan kĂśnyvet szerkesztett, amelynek ott van a helye minden MarosvĂĄsĂĄrhelyen vĂŠgzett gyĂłgyszerĂŠsz kĂśnyvtĂĄrĂĄban, hogy ebben a digitĂĄlis vilĂĄgban is emlĂŠkeztessen arra, ami a miĂŠnk volt, ĂŠs az is kellene maradjon, ahogy PĂŠter LĂĄszlĂł Hajnalka a cĂmben idĂŠzett mondatĂĄban fogalmazott.
Bodolai GyĂśngyi
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2013. oktĂłber 31.
Az autonĂłmia gondolata nem ĂşjkeletĹą
NagyvĂĄrad- Szerda este az Ady Endre KĂśzĂŠpiskolĂĄban folytatĂłdott az RMDSZ Bihar megyei szervezete ĂĄltal ĂŠletre hĂvott Szacsvay AkadĂŠmia tĂśrtĂŠnelmi modulja. Dr. Nagy MihĂĄly ZoltĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠsz, vĂĄradi fĹlevĂŠltĂĄros tartott elĹadĂĄst, Ăszak-ErdĂŠly 1944 szeptember- 1945 mĂĄrcius kĂśzt cĂmmel.
Az ĂŠrdeklĹdĹket SzabĂł ĂdĂśn parlamenti kĂŠpviselĹ, az RMDSZ Bihar megyei szervezetĂŠnek ĂźgyvezetĹ elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte. ElĹadĂĄsa kezdetĂŠn dr. Nagy MihĂĄly ZoltĂĄn fĹlevĂŠltĂĄros arra hĂvta fel a figyelmet: az ĂĄltala felvĂĄzolt, mĂşltidĂŠzĹ tĂŠma olyan, napjainkban kĂźlĂśnĂśsen aktuĂĄlis tĂŠmĂĄkat boncolgat, mint a kĂśzigazgatĂĄsi ĂĄtszervezĂŠs ĂŠs az autonĂłmia kĂŠrdĂŠse, vagy az ErdĂŠly az erdĂŠlyiekĂŠ gondolata. Arra emlĂŠkeztette hallgatĂłsĂĄgĂĄt: 1940-1944 kĂśzĂśtt ErdĂŠly kĂŠt rĂŠszbĹl ĂĄllt, melyet tulajdonkĂŠppen gazdasĂĄgi vagy fĂśldrajzi szempontok nem indokoltak. A magyar fennhatĂłsĂĄgĂş Ăszak-ErdĂŠlyhez 1,3 milliĂł magyar ĂŠs 1 milliĂł romĂĄn kerĂźlt, a romĂĄn vezetĂŠsĹą dĂŠlen pedig 500 ezer magyar maradt. A reciprocitĂĄs elve alapjĂĄn egyik terĂźleten sem alkalmaztak nemzetisĂŠgbarĂĄt politikĂĄt. Ăszakon a magyarok joggal Ăşgy ĂŠrezhettĂŠk, ismĂŠt ĂĄllamalkotĂł nemzettĂŠ vĂĄltak, dĂŠlen viszont erĹsĂśdĂśtt bennĂźk a kisebbsĂŠgi Ăśntudat, ĂŠs Ăşgy vĂŠltĂŠk, hogy ez az ĂĄllapot hosszĂş tĂĄvon fenntarthatatlan. Mint ismert, ekĂśzben RomĂĄnia 1940-ben ugyan elveszĂtette Ăszak-ErdĂŠlyt ĂŠs DĂŠl-Dobrogea-t, azonban 1941-ben megszerezte Ăszak-BukovinĂĄt ĂŠs BesszarĂĄbiĂĄt, illetve megszĂĄllta TransznisztriĂĄt. Zajlott a hĂĄborĂş, a kĂźlĂśnbĂśzĹ csatatereken emberek haltak meg, de a politikusok, katonai szakĂŠrtĹk mĂĄr azt fontolgattĂĄk, mi legyen, ha eljĂśn a bĂŠke- magyarĂĄzta a tĂśrtĂŠnĂŠsz. TĂśbb elkĂŠpzelĂŠs is felmerĂźlt a nagyhatalmak rĂŠszĂŠrĹl, a SzovjetuniĂł az oszd meg ĂŠs uralkodj elve alapjĂĄn Ăşgy gondolta, hogy talĂĄn jĂł lenne egy ĂśnĂĄllĂł erdĂŠlyi ĂĄllam lĂŠtrehozĂĄsa, mert Ăşgy nyomĂĄst tudna gyakorolni, de azĂŠrt a terĂźletrendezĂŠst attĂłl tette fĂźggĹvĂŠ, hogy MagyarorszĂĄg ĂŠs RomĂĄnia milyen magatartĂĄst tanĂşsĂt.
KĂśzigazgatĂĄs
RomĂĄnia 1944 augusztusĂĄban pĂĄlfordulĂĄst hajtott vĂŠgre, oktĂłberben pedig sikertelennek bizonyult MagyarorszĂĄg kiugrĂĄsa, Ăgy Ăşgy tĹąnt, RomĂĄniĂĄnak kedveznek a fejlemĂŠnyek. A SzovjetuniĂłnak viszont nem tetszett, hogy nem a baloldali erĹk szereztĂŠk meg a hatalmat, Ăgy megprĂłbĂĄltĂĄk befolyĂĄsolni a romĂĄniai esemĂŠnyeket, pĂŠldĂĄul kormĂĄnybuktatĂĄsokkal. KĂśzben a romĂĄn hadsereg haladt elĹre ErdĂŠlyben, Iuliu Maniu azt is felvetette, hogy polgĂĄri hatĂłsĂĄgkĂŠnt hozzĂĄk lĂŠtre a FelszabadĂtott ErdĂŠlyi TerĂźletek KĂśzigazgatĂĄsĂĄnak KormĂĄnybiztossĂĄgĂĄt. Az emlĂtett ok miatt viszont a SzovjetuniĂł nem engedte a romĂĄn kĂśzigazgatĂĄs megszervezĂŠsĂŠt egĂŠsz Ăszak-ErdĂŠlyben, vĂŠgĂźl pedig novemberben Ăşgy dĂśntĂśtt, hogy Ăszak-ErdĂŠly teljes terĂźletĂŠrĹl a romĂĄn rendfenntartĂł szervek ki kell vonuljanak, illetve a politikai hatalmat is ĂĄt kell adni, ĂŠs szovjet katonai kĂśzigazgatĂĄst vezetnek be, opportunista megfontolĂĄsbĂłl csupĂĄn a romĂĄn postai ĂŠs vasĂşti alkalmazottak maradhatnak.
Autonomista tĂśrekvĂŠsek
Ăszak-ErdĂŠlyben tehĂĄt 1944. november 12. ĂŠs 1945. mĂĄrcius 6. kĂśzĂśtt szovjet katonai kĂśzigazgatĂĄs mĹąkĂśdĂśtt. ĂrdekessĂŠgkĂŠppen a fĹlevĂŠltĂĄros megjegyezte: kĂŠt hĂłnappal korĂĄbban, 1944. szeptember 9-ĂŠn az ErdĂŠlyi Magyar TanĂĄcs levĂŠlt intĂŠzett Horthyhoz, melyben kĂŠrte, hogy kezdemĂŠnyezzen fegyverszĂźnetet ĂŠs bĂŠketĂĄrgyalĂĄsokat, Ăszak-ErdĂŠlyben tehĂĄt a konzervatĂv erĹk is jobban lĂĄttĂĄk, hogy mi kellene tenni, mint magyarorszĂĄgi eszmetĂĄrsaik. Dr. Nagy MihĂĄly ZoltĂĄn hangsĂşlyozta: a baloldali fordulathoz, tehĂĄt a szovjet katonai kĂśzigazgatĂĄs bevezetĂŠsĂŠhez nem csupĂĄn a kommunistĂĄk fĹąztek nagy remĂŠnyeket, hanem jĂłnak talĂĄltĂĄk a mĂĄs ĂŠrzelmĹąek is, hiszen hatĂĄlyban maradt a magyar tĂśrvĂŠnykezĂŠs (kivĂŠve a zsidĂłellenes ĂŠs nĂĄci tĂśrvĂŠnyeket), maradt a pengĹ ĂŠs a szovjetek Ăşgy neveztĂŠk ki a megyei, vĂĄrosi, kĂśzsĂŠgi vezetĹket, hogy figyelembe vettĂŠk a nemzetisĂŠgi arĂĄnyokat. Biharban pĂŠldĂĄul Csillag AndrĂĄs lett a fĹispĂĄn, NagyvĂĄradon pedig CsĂky Gyula a polgĂĄrmester. Ezekkel az intĂŠzkedĂŠsekkel magyarĂĄzhatĂł: felcsillant annak az illĂşziĂłja, hogy ErdĂŠly esetleg ĂśnĂĄllĂł autonĂłm kĂśztĂĄrsasĂĄg legyen, az autonomista tĂśrekvĂŠsek hĂvei voltak olyan baloldali szemĂŠlyisĂŠgek, mint Balogh EdgĂĄr, JordĂĄky Lajos, Lakatos IstvĂĄn, KurkĂł GyĂĄrfĂĄs vagy BĂĄnyai LĂĄszlĂł, akiket kĂŠsĹbb emiatt meghurcoltak, illetve bĂśrtĂśnbe zĂĄrtak. FelmerĂźlt az is, hogy az erdĂŠlyi megyĂŠk fogjanak Ăśssze ĂŠs alkossanak kĂśzĂśs kormĂĄnyt. RomĂĄnia termĂŠszetesen szeparatista, irredenta megnyilvĂĄnulĂĄsoknak tekintette ezeket. 1945 februĂĄrjĂĄnak vĂŠgĂŠn az ĂŠppen regnĂĄlĂł romĂĄn kormĂĄny megbukott, mĂĄrcius 6-ĂĄn Petru Groza lett a kormĂĄnyfĹ, kĂŠt nappal kĂŠsĹbb pedig SztĂĄlin megengedte, hogy Ăszak-ErdĂŠlybe visszatĂŠrjen a romĂĄn kĂśzigazgatĂĄs, melynek tiszteletĂŠre mĂĄrcius 13-ĂĄn nagy ĂźnnepsĂŠget szerveztek KolozsvĂĄron, melyen MihĂĄly kirĂĄly ĂŠs Visinszkij marsall is rĂŠszt vett.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2013. november 2.
âTisztaâ RomĂĄniĂĄt! (15.)
GyilkossĂĄgok ErdĂŠly-szerte
A kivĂŠgzĂŠsek mĂłdja, brutalitĂĄsa ErdĂŠly-szerte hasonlĂł a korĂĄbban bemutatott szĂĄrazajtaihoz. A Maniu-gĂĄrdĂĄk ĂŠs az ĂśnkĂŠntesek a kivĂŠgzĂŠsekre rendszerint mondvacsinĂĄlt kibĂşvĂłt keresnek ĂŠs talĂĄlnak. Az atrocitĂĄsokra az ĂźrĂźgy gyakran a helyi magyar ĂŠs romĂĄn kĂśzĂśssĂŠgek kĂśzti gazdasĂĄgi ĂŠrdekellentĂŠt. Mindezek mellett a nemzetisĂŠgi sĂŠrelmek teljesen eltĂśrpĂźlnek.
A kutatĂĄsok nyomĂĄn egyĂŠrtelmĹą, hogy az Ăszak-ErdĂŠlyben berendezkedĹ romĂĄn hatalom ĂĄrnyĂŠkĂĄban tevĂŠkenykedĹ ĂśnkĂŠnteseknek, voluntĂĄroknak nevezett fĂŠlkatonai szervezetek garĂĄzdĂĄlkodĂĄsĂĄnak legfĹbb cĂŠlja a magyarsĂĄg megfĂŠlemlĂtĂŠse.
A szĂĄrazajtai mĂŠszĂĄrlĂĄsok utĂĄni napon, szeptember 27-ĂŠn a GavrilÄ Olteanu tartalĂŠkos kapitĂĄny vezette Maniu-gĂĄrdĂĄk folytatjĂĄk vĂŠres menetelĂŠsĂźket SzĂŠkelyfĂśld belsejĂŠbe, CsĂkszereda irĂĄnyĂĄba. Ătjukat rablĂĄs ĂŠs fosztogatĂĄs jelzi. Erre ĂźrĂźgykĂŠnt hasznĂĄljĂĄk fel a partizĂĄnok ĂŠs az elrejtett fegyverek kutatĂĄsĂĄt. A gĂĄrda szeptember 29-ĂŠn a jĂłrĂŠszt elnĂŠptelenedett CsĂkszeredĂĄban tĂśbb helybeli szĂŠkely-magyart fĂŠlholtra verve mutatkozott be. OktĂłber 4-ĂŠn mĂĄr hĂĄrom halĂĄlos ĂĄldozattal bĂźszkĂŠlkedhetnek, majd oktĂłber 6-tĂłl kezdve kĂśzel egy hĂŠtig terrorizĂĄljĂĄk GyergyĂłszentmiklĂłs nĂŠpĂŠt. A szĂĄrazajtaihoz hasonlĂł vĂŠrengzĂŠsre CsĂkszentdomokoson kerĂźlt sor. EzĂşttal Olteanu ĂśnkĂŠnteseihez â a fegyvertelen civil lakossĂĄggal, a csĂkszentdomokosiakkal szemben â a bĂŠkĂĄsi, a dĂĄmuki ĂŠs a tĂślgyesi romĂĄnok csatlakoztak. Az ellensĂŠgeskedĂŠs forrĂĄsa nem nemzetisĂŠgi jellegĹą, hanem a havasi legelĹk tulajdonjogĂĄĂŠrt folyĂł vita a szĂŠkely falukĂśzĂśssĂŠg ĂŠs a romĂĄnok kĂśzĂśtt. MiutĂĄn OlteanuĂŠk oktĂłber 27-ĂŠn alaposan kiraboljĂĄk a telepĂźlĂŠst, a gĂĄrdistĂĄk oktĂłber 8-ĂĄn Ăśsszeterelik a magyar lakossĂĄgot, ĂŠs hidegvĂŠrrel tizenegy szemĂŠlyt, kĂśztĂźk egy 81 ĂŠves asszonyt gyilkolnak le. Hogy mennyire jogosan, mennyire alapos kivizsgĂĄlĂĄs utĂĄn? Erre jĂł pĂŠlda az egyik ĂĄldozat, akinek csupĂĄn annyi volt a vĂŠtke, hogy neve a kiszemelt szemĂŠly nevĂŠvel volt azonos. Ez mutatja, hogy itt is a szĂĄrazajtaihoz hasonlĂł kivizsgĂĄlĂĄsi mĂłdszereket alkalmaztĂĄk. SzĂĄrazajtĂĄn is megesett, hogy olyan bĹąnĂŠrt vĂŠgeztek ki ĂĄrtatlan embert, amelyet egyszerĹąen azĂŠrt nem kĂśvethetett el, mert a frontrĂłl mĂŠg nem ĂŠrt haza.
A sikeres csĂkszentdomokosi vitĂŠzkedĂŠs utĂĄn GavrilÄ Olteanu GyergyĂłszentmiklĂłson tervez nagyobb mĂŠretĹą rendteremtĂŠst, mĂŠszĂĄrlĂĄst. A szentmiklĂłsiak szerencsĂŠsek, mert a szovjet vĂĄrosparancsnoksĂĄg ĂŠrtesĂźl a partizĂĄnok elleni harcra szervezĹdĂśtt gĂĄrda magyarirtĂł tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl. A szovjeteket arrĂłl ĂŠrtesĂtik, hogy e fosztogatĂł gyilkosokkĂĄ sĂźllyedt banda a tĂŠglagyĂĄr terĂźletĂŠn mĂĄr hĂĄrom szemĂŠlyt megĂślt, ĂŠs kĂŠszĂźl a mĂĄsnapi tĂśmeges kivĂŠgzĂŠsre, harminc ĂĄrtatlan civil lemĂŠszĂĄrlĂĄsĂĄra. A vĂĄrosparancsnok e fĂŠlkatonai fegyveres alakulatot azonnal kiutasĂtja a vĂĄros terĂźletĂŠrĹl. Az orosz fellĂŠpĂŠs annyira hatĂŠkonynak bizonyul, hogy a fegyvertelen lakossĂĄggal szemben oly harcias honfiak a Kelemen-havasokba menekĂźlnek.
Az ĂśnkĂŠntesek, a voluntĂĄrok mĂĄs osztagai fĹkĂŠpp Kolozs ĂŠs Szolnok-Doboka vĂĄrmegye vegyes lakossĂĄgĂş telepĂźlĂŠsein gyilkolnak, tartjĂĄk rettegĂŠsben a magyar lakossĂĄgot. A Magyar NĂŠpi SzĂśvetsĂŠg ĂĄltal ĂśsszeĂĄllĂtott jegyzĹkĂśnyv szerint csak itt Ăśtvennyolc gyilkossĂĄgra kerĂźl sor. A csendĹrĂśk ĂŠs a helybeli romĂĄnok Egeresen tizenhat, BĂĄnffyhunyadon tizenegy magyart Ăślnek meg. A levĂŠltĂĄri forrĂĄsok szerint az ErdĂŠly-szerte legyilkolt magyarok szĂĄma 100â150 fĹre becsĂźlhetĹ. A magyar lakossĂĄg terrorizĂĄlĂĄsĂĄnak hĂre nemcsak Bukarestben ĂŠs MagyarorszĂĄgon vĂĄlt ismerttĂŠ, de a nyugati orszĂĄgokban is. IdĹkĂśzben a romĂĄn hadsereg ĂŠs a romĂĄn politikai ĂŠlet nĂŠhĂĄny meghatĂĄrozĂł szemĂŠlyisĂŠge rĂĄdĂśbben, hogy a magyar lakossĂĄggal szemben alkalmazott terror a kĂśzelgĹ bĂŠketĂĄrgyalĂĄsokon negatĂvan befolyĂĄsolhatja Ăszak-ErdĂŠly hovatartozĂĄsĂĄnak kĂŠrdĂŠsĂŠt, ezĂŠrt leĂĄllĂtjĂĄk a szabadcsapatok tovĂĄbbi vĂŠrengzĂŠseit. A SzovjetuniĂł oktĂłber 24-ĂŠn â politikai meggondolĂĄsbĂłl, biztonsĂĄgi okokra hivatkozva â Kolozs, Szolnok-Doboka, Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben orosz katonai adminisztrĂĄciĂłt vezet be, majd november elejĂŠn Bihar, SzilĂĄgy ĂŠs SzatmĂĄr megyĂŠben is. VĂŠgĂźl november 12-ĂŠn V. I. Vinogradov szovjet tĂĄbornok, a RomĂĄniai SzĂśvetsĂŠges (Szovjet) EllenĹrzĹ BizottsĂĄg helyettes alelnĂśke kiutasĂtja a romĂĄn kĂśzigazgatĂĄst Ăszak-ErdĂŠly terĂźletĂŠrĹl. Visinszkij kiutasĂtĂĄsi parancsa 1944. november 14-ĂŠn lĂŠp ĂŠrvĂŠnybe. E kiutasĂtĂĄs mĂśgĂśtt elsĹsorban a szovjet nagyhatalmi ĂŠrdek ĂĄll. Csak a posta ĂŠs a vasĂşt maradhat Bukarest ellenĹrzĂŠse alatt. InternĂĄlĂĄsok Ăszak-ErdĂŠlybĹl â a felszabadĂtĂł szovjet ĂŠs romĂĄn hadsereg elĹl â 400 ezer magyar menekĂźl el. CsĂk vĂĄrmegye 140 ezer lakĂłjĂĄbĂłl 1944 vĂŠgĂŠn csupĂĄn 60 ezer szemĂŠly marad otthon. TĂśmegesen menekĂźlnek az anyaorszĂĄgba ĂŠs a kĂśrnyezĹ hegyekbe. Az internĂĄlĂĄsok ĂĄldozatainak tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠge a magyar hadseregbĹl hazatĂŠrt katona volt, ĂŠs azok a fiatalok, akik mĂŠg koruknĂĄl fogva nem vonultak be. LĂŠnyegĂŠben minden magyar ember nemre, korra valĂł tekintet nĂŠlkĂźl veszĂŠlyeztetettĂŠ vĂĄlt. KivizsgĂĄlatlan feljelentĂŠs alapjĂĄn bĂĄrki az internĂĄlĂłtĂĄborba kerĂźlhet. Csak KolozsvĂĄrrĂłl Ăśtezer magyart hurcolnak el, Maros-Torda megyĂŠbĹl nĂŠgyezret, kĂśztĂźk 450 kiskorĂşt. Ez utĂłbbiak hathatĂłs kĂśzbenjĂĄrĂĄs utĂĄn, csak decemberben mehetnek haza. A SzovjetuniĂłba elvitt magyar munkaszolgĂĄlatosok szĂĄma 40 ezer fĹre becsĂźlhetĹ, kĂśzĂźlĂźk csak kevesen tĂŠrnek haza.
A kĂśrĂźlmĂŠnyek a harminchat romĂĄniai internĂĄlĂł fogolytĂĄborban nem egyformĂĄk. A Magyar NĂŠpi SzĂśvetsĂŠg felmĂŠrĂŠse szerint a foglyok fele ĂŠletĂŠt vesztette a fĂśldvĂĄri ĂŠs mĂĄs fogolytĂĄborokban az ĂŠhĂnsĂŠg ĂŠs tĂfuszjĂĄrvĂĄny, az embertelen kĂśrĂźlmĂŠnyek miatt. A BrassĂł melletti fĂśldvĂĄri tĂĄbor a legkegyetlenebb fogolytĂĄborok egyike, utĂłlag halĂĄltĂĄborkĂŠnt vonul be a kĂśztudatba. Az itt elpusztultak szĂĄma 3500â4000 fĹre taksĂĄlhatĂł. A Târgu Jiuban kiĂŠpĂtett barakktĂĄbor a kĂśrĂźlmĂŠnyeket tekintve azon kevĂŠs kivĂŠtelek kĂśzĂŠ tartozik, ahol kezdetben mĂŠg az ellĂĄtĂĄs is tĹąrhetĹ.
Ăszak-ErdĂŠly romĂĄn uralom alĂĄ kerĂźl
1944. augusztus 23-a utĂĄn egyĂŠrtelmĹąvĂŠ vĂĄlt, hogy Ăszak-ErdĂŠly ismĂŠt romĂĄn uralom alĂĄ kerĂźl. EgyĂŠrtelmĹą az is, hogy az ĂŠgvilĂĄgon senkit nem ĂŠrdekel az etnikai ĂŠs a tĂśrtĂŠnelmi jog. ErdĂŠly etnikai helyzetĂŠt vizsgĂĄlva megĂĄllapĂthatĂł, hogy 1940 ĂŠs 1944 kĂśzĂśtt a romĂĄn tĂśbbsĂŠgĹą DĂŠl-ErdĂŠly tovĂĄbb romĂĄnosodik, a magyar tĂśbbsĂŠgĹą Ăszak-ErdĂŠly magyarosodik. Ăszak-ErdĂŠlyben a nĂŠpessĂŠg szĂĄma 3 011 000, ebbĹl magyar nemzetisĂŠgĹąek szĂĄma 1 867 000 (62%) fĹ, mĂg a romĂĄnokĂŠ 1 036 000 (34,4%). EgyĂŠrtelmĹą az is, hogy nemcsak etnikai szempontbĂłl, de a tĂśrtĂŠneti jog szerint is igazsĂĄgtalan Ăszak-ErdĂŠly RomĂĄniĂĄhoz csatolĂĄsa. A szeptember 12-ĂŠn alĂĄĂrt fegyverszĂźneti egyezmĂŠny azonban RomĂĄnia szĂĄmĂĄra lehetĹvĂŠ teszi Ăszak-ErdĂŠly nagyobb rĂŠszĂŠnek bekebelezĂŠsĂŠt, megszerzĂŠsĂŠt. Semmisnek nyilvĂĄnĂtja a bĂŠcsi dĂśntĂŠst. A bĂŠkeszerzĹdĂŠsben olvashatĂł, hogy âutĂłlagosan tĂśrtĂŠnĹ jĂłvĂĄhagyĂĄstĂłl fĂśltĂŠtelezetten ErdĂŠly (vagy annak nagyobb rĂŠsze) adassĂŠk vissza RomĂĄniĂĄnakâ. SztĂĄlin Ăszak-ErdĂŠly hovatartozĂĄsĂĄnak kĂŠrdĂŠsĂŠt a szovjet politika cĂŠljainak rendeli alĂĄ. ZsarolĂĄssal arra kĂŠnyszerĂti MihĂĄly kirĂĄlyt, hogy Petru GrozĂĄt nevezze ki miniszterelnĂśkkĂŠ.
PĂĄrizsban MagyarorszĂĄggal a trianoni bĂŠkediktĂĄtumnĂĄl igazsĂĄgtalanabb bĂŠkeszerzĹdĂŠst Ăratnak alĂĄ 1947. februĂĄr 10-ĂŠn. Ez alkalommal tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠgĹą magyarlakta terĂźleteket adnak a nĂŠmeteket kiszolgĂĄlĂł fasiszta SzlovĂĄkiĂĄnak, a Tito partizĂĄnjai uralta SzerbiĂĄnak, valamint a nĂŠmeteket a magyarokhoz mĂŠrve tĂśbbszĂśrĂśs haderĹvel tĂĄmogatĂł RomĂĄniĂĄnak. AkĂĄrcsak Trianonban, most sem kĂŠrdezik meg â nĂŠpszavazĂĄs ĂştjĂĄn â a lakossĂĄgot arrĂłl, hogy melyik orszĂĄgban szeretne ĂŠlni, feje fĂślĂśtt dĂśntenek. Pedig megvolt a lehetĹsĂŠg, hogy az etnikai elv alapjĂĄn ĂŠrvĂŠnyesĂtsĂŠk MagyarorszĂĄg ĂŠs a szomszĂŠdos orszĂĄgok kĂśzt kialakult hatĂĄrokat, ĂŠs arra is, hogy Ăszak- ĂŠs DĂŠl-ErdĂŠly terĂźletĂŠn a kĂślcsĂśnĂśssĂŠg elve alapjĂĄn szervezzĂŠk meg e kĂŠt rĂŠgiĂł romĂĄnsĂĄgĂĄnak ĂŠs magyarsĂĄgĂĄnak ĂŠletĂŠt. A kĂŠt nyelv hivatalossĂĄ tĂŠtelĂŠvel, a vezetĂŠsben valĂł szĂĄmarĂĄnyok tiszteletben tartĂĄsĂĄval, kantonĂĄlis autonĂłmiĂĄval rendezni lehetett volna a nemzetisĂŠgi kĂŠrdĂŠst. Azonban RomĂĄniĂĄt ĂŠs a nagyhatalmakat nem ĂŠrdekli a kĂŠtmilliĂłs magyar kĂśzĂśssĂŠg sorsa. Ehhez hasonlĂł a helyzet 2013 oktĂłberĂŠben is, amikor a szĂŠkely nĂŠp, bĂĄr az ĂĄltala lakott tĂśrtĂŠnelmi terĂźleten kĂśzel nyolcvan szĂĄzalĂŠkarĂĄnyt kĂŠpez, kĂŠnytelen 120 ezer fĹs tĂśmegben tĂźntetni megmaradĂĄsĂĄĂŠrt, mert a romĂĄn nacionalizmus a nemzetĂĄllamot hirdetĹ alkotmĂĄnyra hivatkozva kisebbsĂŠggĂŠ akarja tenni. Ennek eszkĂśze a szĂŠkelysĂŠg olyan rĂŠgiĂłba gyĂśmĂśszĂślĂŠse, amelyben nem kerĂźlheti el a szĂłrvĂĄnyosodĂĄst, ĂŠs teljesen kiszolgĂĄltatott lesz.
Ăszak-ErdĂŠly 1944 ĹszĂŠn
MihĂĄly kirĂĄly ĂŠs a nagyvezĂŠrkar fĹnĂśke 1944. augusztus 23-ĂĄn, a romĂĄn kiugrĂĄs napjĂĄn kiĂĄltvĂĄnyban, illetve hadparancsban utasĂtja a romĂĄn hadsereget Ăszak-ErdĂŠly elfoglalĂĄsĂĄra, ahol a IX. kolozsvĂĄri hadtest ĂŠs a SzĂŠkely HatĂĄrvĂŠdelmi ErĹk ĂĄllomĂĄsoznak. DĂĄlnoki Veres Lajos altĂĄbornagy â mint a 2. magyar hadsereg parancsnoka, vezĂŠrezredesi rangban â ĂŠs HorvĂĄth Ferenc vezĂŠrĹrnagy augusztus 30-tĂłl kezdve szervezi a Keleti-KĂĄrpĂĄtok szorosainak vĂŠdelmĂŠt. Erre nagy szĂźksĂŠg volt. A tordai csatĂĄban â a szeptember 13. ĂŠs oktĂłber 9. kĂśzĂśtt folyĂł hĹsi harcokban â a magyar haderĹ egy bĹ hĂłnapra megakadĂĄlyozza az egyesĂźlt szovjetâromĂĄn haderĹ MagyarorszĂĄg belsĹ terĂźleteire valĂł ĂśzĂśnlĂŠsĂŠt. Veress Lajos altĂĄbornagy, hogy megkĂmĂŠlje KolozsvĂĄrt a rombolĂĄsoktĂłl, 1944. oktĂłber 8â9-ĂŠn megkezdi a magyar csapatok visszavonĂĄsĂĄt a tĂŠrsĂŠgbĹl, Torda kĂśrnyĂŠkĂŠrĹl.
Az ĂŠszak-erdĂŠlyi magyarsĂĄg vezetĹi 1944 augusztusĂĄnak vĂŠgĂŠn, szeptember elsĹ felĂŠben tĂśbb alkalommal tanĂĄcskoztak arrĂłl, hogy a szovjet ĂŠs a romĂĄn katonai elĹnyomulĂĄs idĹszakĂĄban hogyan lehetne fenntartani Ăszak-ErdĂŠlyben a kĂśzrendet, ĂŠs mikĂŠnt akadĂĄlyozhatĂł meg az intĂŠzmĂŠnyek leszerelĂŠse ĂŠs elszĂĄllĂtĂĄsa. FelkĂŠrik Horthy MiklĂłst, MagyarorszĂĄg kormĂĄnyzĂłjĂĄt, hogy kezdje meg a fegyverszĂźneti tĂĄrgyalĂĄsokat az oroszokkal, ĂŠs szervezze meg MagyarorszĂĄg kiugrĂĄsĂĄt a szovjetellenes hĂĄborĂşbĂłl, mert csak Ăgy gĂĄtolhatĂł meg Ăszak-ErdĂŠly hadszĂntĂŠrrĂŠ alakulĂĄsa. IdĹkĂśzben az erdĂŠlyi magyar ĂŠrtelmisĂŠgiekbĹl, egyhĂĄzi vezetĹkbĹl ĂŠs politikusokbĂłl megalakul az ErdĂŠlyi Magyar TanĂĄcs. TevĂŠkenysĂŠgĂźk eredmĂŠnye: sikerĂźl KolozsvĂĄron megszervezni az egyetem, a gyĂĄrak, a kĂźlĂśnbĂśzĹ intĂŠzmĂŠnyek helyben maradĂĄsĂĄt.
Az idegen hadseregek elĹnyomulĂĄsa, a voluntĂĄrok kegyetlenkedĂŠse Ăszak-ErdĂŠlyben pĂĄnikhoz vezet. SzerencsĂŠre az orosz hadvezetĂŠs nem engedĂŠlyezi a romĂĄn kĂśzigazgatĂĄs bevezetĂŠsĂŠt Ăszak-ErdĂŠly nagy magyar vĂĄrosaiban, Ăgy KolozsvĂĄron ĂŠs SzatmĂĄrnĂŠmetiben. A szovjet katonai parancsnok nĂŠhĂĄny napi mĹąkĂśdĂŠs utĂĄn NagyvĂĄradrĂłl is kiutasĂtja a romĂĄn adminisztrĂĄciĂłt. A vĂĄrosok ĂŠs a falvak dĂśntĹ tĂśbbsĂŠge azonban nem Ăşssza meg a romĂĄn adminisztrĂĄciĂł berendezkedĂŠsĂŠt. OktĂłber 10-ĂŠn megalakul az ErdĂŠlyi TerĂźletek KĂśzigazgatĂĄsĂĄt IrĂĄnyĂtĂł KormĂĄnybiztossĂĄg, ĂŠs azonnal hozzĂĄfog a romĂĄn adminisztrĂĄciĂł ĂŠszak-erdĂŠlyi ĂşjjĂĄszervezĂŠsĂŠhez a restitutio in integrum elve alapjĂĄn. Ez azt jelenti, hogy visszaĂĄllĂtjĂĄk az 1940. augusztus 30-i, a bĂŠcsi dĂśntĂŠs elĹtti ĂĄllapotokat. VisszatĂŠrnek a korĂĄbbi, tĂśbbnyire bosszĂşszomjas tisztviselĹk, a csendĹrsĂŠg ĂŠs a rendĹrsĂŠg, visszaĂĄllĂtjĂĄk a romĂĄn tannyelvĹą iskolĂĄkat stb. EgyĂŠrtelmĹąen megĂĄllapĂthatĂł, hogy a magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra a hĂĄborĂş vĂŠge, a front elvonulĂĄsa nem hozott nyugalmat. (folytatjuk)
KĂĄdĂĄr Gyula
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2013. november 2.
IrĂĄnytĹąk tĂŠrben ĂŠs idĹben
ErdĂŠlyi helynevek vĂĄltozĂĄsai
Hogyan vĂĄltoztak ĂŠs vĂĄltak az elmĂşlt kĂŠt ĂŠvszĂĄzadban a kĂśzponti nĂŠvpolitika eszkĂśzeivĂŠ az erdĂŠlyi helynevek, hogyan ĂŠpĂźltek be ezĂĄltal ĂśnkĂŠnyes szimbĂłlumok a fĂśldrajzi tĂŠrbe, mikĂŠnt vĂĄltottak funkciĂłt ĂŠs segĂtettĂŠk a fĂśldrajzi tĂĄjĂŠkozĂłdĂĄs helyett a tĂśrtĂŠnelmi idĹkben valĂł eligazodĂĄst a kolozsvĂĄri, illetve marosvĂĄsĂĄrhelyi utcanevek â tĂśbbek kĂśzĂśtt ezekre a kĂŠrdĂŠsekre adott mĂşltbĂŠli adatokban gazdag, szemlĂŠletes vĂĄlaszokat Bartos Elekes Zsombor tĂŠrkĂŠpĂŠsz, a BabesâBolyai TudomĂĄnyegyetem FĂśldrajz KarĂĄnak tanĂĄra szerda dĂŠlutĂĄn a Bolyai tĂŠri unitĂĄrius egyhĂĄzkĂśzsĂŠg Dersi JĂĄnos-termĂŠben.
Az elĹadĂł kĂŠszĂźlĹ doktori dolgozatĂĄnak tĂŠmakĂśrĂŠt tĂĄrta fel a hallgatĂłsĂĄg elĹtt, az osztrĂĄk, a magyar, a romĂĄn uralom helysĂŠgnĂŠvrendezĂŠseit taglalta, illetve arra is kitĂŠrt, hogy a nĂŠvvĂĄltoztatĂĄsok mikĂŠnt gyĹąrĹąztek ĂĄt a domborzati nevekre, tĂĄjegysĂŠgek neveire ĂŠs mikĂŠnt jelentek meg a korabeli tĂŠrkĂŠpeken. Bartos Elekes Zsombor II. JĂłzsef 1784-es nyelvrendeletĂŠrĹl tett elsĹkĂŠnt emlĂtĂŠst, amely a latin helyett a nĂŠmetet tette hivatalos nyelvvĂŠ. EttĹl az idĹszaktĂłl beszĂŠlhetĂźnk nyelvhĂĄborĂşrĂłl, ugyanis ennek a rendeletnek a hatĂĄsĂĄra vĂĄlt fontossĂĄ az egyes kĂśzĂśssĂŠgek szĂĄmĂĄra az anyanyelvhasznĂĄlat. A tizennyolcadik szĂĄzad mĂĄsodik felĂŠben mĂŠg a helyi beszĂŠlt nyelveknek jutott fontosabb szerep a nĂŠvadĂĄsban, a helynevek egymĂĄs ĂĄtĂrĂĄsai, ĂŠs nem egymĂĄs fordĂtĂĄsai voltak, Ăgy nem is vitattĂĄk el azokat egymĂĄstĂłl az egyes nemzetisĂŠgek. A nĂŠmet jelenlĂŠt helynevek rĂŠvĂŠn tĂśrtĂŠnĹ hangsĂşlyozĂĄsa az 1850-es ĂŠvekben vĂĄlt fontossĂĄ, ekkor a nĂŠmet nevek lappangĂł rĂŠtegĂŠnek felĂŠlesztĂŠse kĂśvetkezett be, mestersĂŠgesen kitalĂĄlt, Ăşj nevek viszont nem jelentek meg.
Az 1898-as 4. tĂśrvĂŠnycikk ĂŠrtelmĂŠben a magyar helyneveket az orszĂĄgos tĂśrzskĂśnyvbizottsĂĄg ĂĄllapĂtotta meg, mĂŠgpedig mestersĂŠges Ăşton, sok esetben a helyiek tiltakozĂĄsa ellenĂŠre. A hivatalos iratokban, tankĂśnyvekben, tĂŠrkĂŠpeken kizĂĄrĂłlag ezeket a neveket lehetett hasznĂĄlni, ĂŠs az volt a cĂŠl, hogy a telepĂźlĂŠseknek a magyar ĂĄllamhoz valĂł "tartozandĂłsĂĄgĂĄt" ĂŠrzĂŠkeltetĹ nevek a tĂĄrsadalmi ĂŠrintkezĂŠsben is meghonosodjanak. Ekkor lett TopliczĂĄbĂłl MaroshĂŠvĂz, ĂŠs OlĂĄh-AndrĂĄs-falvĂĄbĂłl, ahol mindĂśssze egyetlen magyar csalĂĄd ĂŠlt, SzĂŠkely-andrĂĄsfalva.
A 20. szĂĄzadi romĂĄn nĂŠvvĂĄltoztatĂĄsok kapcsĂĄn a tĂŠrkĂŠpĂŠsz kiemelte, hogy mĂg az erdĂŠlyi kiadĂĄsĂş tĂŠrkĂŠpeken ĂĄtĂrĂĄsok vannak â VĂĄsĂĄrhely pĂŠldĂĄul OsorheikĂŠnt jelenik meg â, a regĂĄti tĂŠrkĂŠpeken nĂŠvfordĂtĂĄsokat talĂĄlunk. Ezeken a regĂĄti tĂŠrkĂŠpeken jelenik meg elĹszĂśr a TĂŹrgu-Mures elnevezĂŠs is.
1918 utĂĄn a romĂĄn kĂśzigazgatĂĄs minden telepĂźlĂŠsnek romĂĄn nevet adott. 1925-ben egy fĂśldrajztudĂłsokbĂłl ĂŠs katonatisztekbĹl ĂĄllĂł bizottsĂĄg egyĂŠni nĂŠvadĂĄsokat hajtott vĂŠgre. Az 50-es ĂŠvek kinyilatkoztatott nĂŠvadĂĄsi tĂśrekvĂŠse az volt, hogy ne legyen tĂśbb telepĂźlĂŠsnek ugyanaz a neve, de ĂŠppen ebben az idĹszakban neveztek el a meglĂŠvĹ hĂĄrom telepĂźlĂŠs mellett egy negyediket is Avram IancurĂłl â jegyezte meg az elĹadĂł. Az utolsĂł nĂŠvvĂĄltoztatĂĄsok a 70-es ĂŠvekben tĂśrtĂŠntek â KolozsvĂĄr 1974-ben kapja a Napoca utĂłtagot â, a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn minimĂĄlis nĂŠvvĂĄltoztatĂĄsra kerĂźlt sor.
Az utcanĂŠv-vĂĄltoztatĂĄsok kapcsĂĄn az elĹadĂł rĂĄvilĂĄgĂtott arra, hogy a kĂśzĂŠpkori utcanevek sok szĂĄz ĂŠvig ĂŠrintetlenek voltak. TermĂŠszetes ĂŠs motivĂĄlt, funkcionĂĄlis nevek voltak ezek, amelyeket a helyi kĂśzĂśssĂŠg adott az egyes utcĂĄknak. Az ĂĄtnevezĂŠsek sorĂĄn megjelenĹ szimbolikus utcanevekrĹl a XIX. szĂĄzad vĂŠgĂŠtĹl beszĂŠlhetĂźnk. Ekkor kapja nevĂŠt a kolozsvĂĄri UniĂł utca, amelybĹl kĂŠsĹbb Memorandumului lesz. 1940â45 kĂśzĂśtt visszatĂŠrnek a rĂŠgi utcanevek, 1945 utĂĄn pedig egy szĂŠles spektrumĂş elfogadĂĄs ĂŠrzĂŠkelhetĹ a nĂŠvadĂĄsban, Ăgy ugyanaz az utca egy idĹben MihĂĄly kirĂĄly ĂŠs DĂłzsa GyĂśrgy nevĂŠt viselheti. Az elĹadĂł a marosvĂĄsĂĄrhelyi utcanevek kapcsĂĄn ĂŠrdekes nĂŠvcserĂŠkre is rĂĄmutatott, amelyek kĂśvetkeztĂŠben a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti idĹszakban a Szigligeti utca Caragiale, az ĂrpĂĄd utca Decebal, az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş elĹtti Ălmos vezĂŠrrĹl elnevezett utca Somnului lett. ErdĂŠly nem magyar tĂśbbsĂŠgĹą vĂĄrosaiban, pĂŠldĂĄul BrassĂłban nem volt ilyen mĂŠrtĂŠkĹą nĂŠvcsere â hangsĂşlyozta az elĹadĂł. A tovĂĄbbiakban a kĂśzigazgatĂĄsi egysĂŠgek, illetve domborzati formĂĄk nĂŠvvĂĄltoztatĂĄsairĂłl esett szĂł, majd a nĂŠvhasznĂĄlat katonai ĂŠs polgĂĄri, illetve hazai ĂŠs kĂźlfĂśldi tĂŠrkĂŠpeken valĂł tĂźkrĂśzĹdĂŠseivel zĂĄrult a tĂśbb mint egyĂłrĂĄs izgalmas elĹadĂĄs.
Nagy SzĂŠkely IldikĂł
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)