udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 475 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 451-475

Névmutató: Illyés Gyula

2002. február 18.

Febr. 17-én Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Illyés Gyula Könyvesboltjában mutatták be Pomogáts Béla új köteteit. A Leletmentés c. tanulmánykötet a 1970-től errefelé keletkezett kritikák gyűjteménye, olyan Erdély-központú írásoké, melyek magyarországi irodalmi folyóiratokban jelentek meg. A Műhely Erdélyben művészetteremtő személyiségekről és könyvkiadókról szól, a kisebbségi sorban élők iránti felelősség vállalásról. A Transszilván hőskölteménybe foglalt 15 tanulmányban pedig arról írt, mit jelent számára az erdélyi magyar irodalom. Pomogáts Béla munkásságának jelentős részét Erdélynek szentelte, olyannyira, hogy gyakorta megkérdezik tőle: Ön ugyebár erdélyi? Kuncz Aladárt választotta szakdolgozata témájául. 1969-től akadémiai ösztöndíjjal sikerült Erdélybe jönnie. A helikoni nemzedéktől kapott baráti fogadtatás és bizalom elkötelezte Erdély mellett. Amikor 1984-ben a magyarság üldözéséről szóló memorandumot aláírta, végleg kitiltották Romániából, de mindjárt 1990 januárjában újra eljött s azóta hónapokat tölt Erdélyben: "Nem érzem azt, hogy határt kell átlépjek amikor idejövök a barátokhoz". Áprily Lajosról készülő új könyvének május végén Kolozsváron lesz a bemutatója. Pomogáts febr. 18-án a Lorántffy Zsuzsanna református egyházi központban tartotta meg Ady Endre és az erdélyi modell című előadását. /(Balla Tünde): Ön ugyebár erdélyi? Nagyváradi Ady-est vendége volt Pomogáts Béla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

2002. március 22.

Ne a kirekesztést, hanem az együvé tartozást, az összefogást tanuljuk és tanítsuk meg az utánunk jövőknek, fogadjuk meg Illyés Gyulának ezt a máig érvényes üzenetét - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Orbán Viktor miniszterelnök az Illyés Gyula köszöntő emlékév megnyitóján márc. 21-én Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. /Illyés Gyula-emlékév. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

2002. március 29.

A 100 éve született Illyés Gyulára emlékezve a hetilap idézett a költő által 1980-ban adott interjúból, melyet Gyarmathy Gábor készített. "A magyar nép tragikus helyzetben van, minden nemzeti vonatkozású dologban. A világon 15 millió magyar van. Ebből 10 millió él a mai országhatárokon belül, a többi a határokon kívül, anyanyelvének megtartása és egyéb szempontból is igen hátrányos helyzetben. Ezzel nagyon tapintatosan lehet csak foglalkozni. De foglalkozni kell azzal, hogy minden harmadik magyar, szóval három magyar közül egy nem közöttünk él. Ez olyan, mintha egy család mindern harmadik tagja közös gondunk lehetne valami miatt. Tehát ezt tudatosítanunk kell és ha ezekkel nem törődünk, akkor nem nemzeti árulást követünk el, hanem erkölcsi árulást, testvérárulást, népárulást." A történelemoktatásról, a történelemszemléletről kifejtette: "Amíg mi hőstelenítünk itt belül, közben kívülről kritikátlanul folyik a magyarság szerepének, népünk múltjának lebecsülése, a magyar hősöknek célzatos hőstelenítése." /100 éve született Illyés Gyula. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 29./

2002. április 28.

A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban 12. alkalommal tartották meg a Báthory napokat, ezúttal ápr. 24?26-a között. Tőkés Elek igazgató elmondta: az ünnep egyúttal számadás is. Kiemelkedő volt a színjátszó csoport bemutatója /Illyés Gyula Tűvétevők/ és a kórus teljesítménye. Volt még Kicsik mesemondó versenye, Angol vetélkedő, Földrajz verseny, Bolyai-vetélkedő is. /Csomafáy Ferenc: Báthory napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2002. május 16.

Máj. 15-én kezdődött Nagyváradon Középen a színész címmel a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja. A négynaposra tervezett rendezvényt a Nagyváradi Kiss Stúdió Alapítvány szervezte meg. Az előadások közötti időszakban szakemberek és a közönség részvételével színházi kollokviumokat tartanak. A nyitóelőadáson a helyi Szigligeti Társulat lépett fel Moliére Gömböc úr című színművével, utána a szabadkai Kosztolányi Színház Schwajda György Himnusz című darabját mutatta be. Több társulat szerepel a következő napokban: Temesvári Német Színház, a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház, a temesvári Csiky Gergely Színház, a Kiss Stúdió /Nagyvárad/, a szatmári Harag György Társulat, valamint látható lesz a váradi Civil Akadémia Alapítvány román és magyar nyelvű kísérleti előadása. /(M. Józsa Tímea): Középen a Színész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2002. május 21.

Máj. 18-án díjkiosztó gálával zárult a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja Nagyváradon. A stúdióelőadások zsúfolt ház előtt zajlottak. A közönség szavazata alapján a beregszászi Illyés Gyula Állami magyar Színház nyerte el a fesztivál fődíját. /(Balla Tünde): Kis Oscarok a teátristáknak. Végetért a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2002. június 3.

Jún. 1-jén találkoztak Temesvár egykori és mai magyar nyelven tanuló diákjai. Idén kevesebben jöttek el a "véndiákok" hagyományos találkozójára, mint tavaly. A házigazda, a Bartók Béla Elméleti Líceum vezetősége képviseletében Nemes András igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. A Bartók Béla Alapítvány kuratóriuma kiosztotta az alapítványi díjakat. A líceumi osztályok szavalói Haza a magasban címmel adtak elő Illyés Gyula-verseket. /SZ. I.: Nemzedékek találkozója Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2002. június 20.

A Magyar Rádió Határok nélkül műsorából ismerősen cseng a név: Gecse Géza. Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetéről kevesebben hallottak. Riportjaiban, interjúiban a szerző a történelem távolabbi időszakaira – az 1848–1849-es eseményekre, a több mint fél évszázados párizsi békére, 1956-ra, Trianonra – is visszatekint. A mikrofonvégre kapott személyiségek között ugyanúgy ott van Medgyessy Péter, Kovács László, mint Orbán Viktor, Kövér László, Markó Béla, Csoóri Sándor és – sokak számára meglepő módon – Nagy Feró. Gecse Géza életének első kilenc évét Kárpátalján töltötte. Könyvében be akarta mutatni, hogy az állami politika mit tudott csinálni a magyarság-ügy, a nemzeti összetartozás terén az elmúlt tíz év alatt. "Nem tudott annyit megvalósítani, amennyit szeretett volna. Ha a mai Magyarországnak a határon túli helyzet iránti érzékenységét veszem szemügyre, akkor nagy gondok vannak. Ezt Illyés Gyula a 70-es években nagyon szépen megfogalmazta: Ha valaki felkerül a mentőhajóra – a csonka Magyarországra –, és megpróbál fölkapaszkodni rá, annak a hajóban ülők levágják a kezét, nehogy mindenki elsüllyedjen." /Gujdár Gabriella: Állam és nemzet a rendszerváltás után. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

2002. június 21.

A Népszabadság napilap értesülése szerint június elejéig elfogyott az Illyés Gyula Közalapítvány által kiosztható keret nyolcvan százaléka. A közalapítványt irányító kuratórium megbízatása októberben jár le. Az Illyés Közalapítvány a határon túli magyarságnak és szervezeteinek eljuttatott hazai anyagi támogatás egyik legfontosabb elosztó szervezete. Rajta keresztül finanszírozzák például az erdélyi magyar egyetemet, ez az alapítvány juttatja el a státustörvény értelmében járó oktatási-nevelési támogatást a szomszéd országban élő magyaroknak. Szabó Vilmos államtitkár a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy a "kormány nagyra becsüli a közalapítványt, tudatában van annak, hogy ez az országban és a határon túl is elismert szervezet, amelynek vitathatatlanok az érdemei. Vannak azonban negatív vélemények is — ezeket tisztázni kell." A Magyar Nemzet értesülése szerint puccsszerű leszámolásról van szó az Illyés Közalapítvánnyal szemben. Az alapító okirat értelmében csak kormányhatározattal hozható döntés a közalapítvány ügyében. Szabó Vilmos a lapnak elmondta: utólag meglesz a kormánydöntés. Az Orbán-kormány hivatalba lépésének idején hagyta kitölteni a régi kuratórium idejét, váltásra csak 1999. január végén került sor, miután fél évvel túllépték a mandátumukat. A kuratórium 2002. október elsejéig szóló mandátuma kormányhatározaton alapul, ezt csak újabb döntéssel lehet módosítani. A történtek megbéníthatják az alapítvány működését: pénz nélkül maradhat több ezer határon túli pályázó, veszélybe sodródik az oktatási-nevelési támogatások kifizetése is. /Felmentik az Illyés Alapítvány kuratóriumát? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ (1. old.) Az alapítvány cáfolt azt, hogy 2002. évi költségvetése 2,4 milliárd forint lenne, melyből júniusra csak 120 millió Ft maradt, vagy hogy az IKA kasszája kiürült volna. Ezzel szemben az IKA számláján jelenleg 1,4 milliárd forint és értékpapír állomány van, a kuratórium június 1-ig a rendelkezésre álló keretek 55,45%-ára vonatkozóan vállalt kötelezettséget. Az alapítvány jelenleg több mint 800 millió forint céltámogatási keretekkel rendelkezik (oktatási-nevelési keret 400 millió, romániai alkuratóriumi keret 221 millió, ukrajnai alkuratóriumi keret 34 millió, vajdasági alkuratóriumi keret 77,5 millió, általános támogatási keret 120 millió), mely keretek pályázatok alapján a jövőben felhasználhatóak. Végül Halzl József cáfolt, hogy a Magyar Ifjúsági Közösség szlovákiai szálloda vásárlására 55 millió Ft támogatást kapott volna, a kuratórium a pályázatot elutasította. A közlemény elismerte, hogy a magyar kormánynak mint az IKA alapítójának joga és lehetősége van arra, hogy a jogszabályok tiszteletben tartásával bármikor visszavonja a kuratórium mandátumát. "Szabó Vilmos államtitkár úr sajtóbeli közlése alapján tudomásul vettük, hogy a felmentésre irányuló kezdeményezésnek politikai okai vannak", zárul a közlemény. /Módosítások az Illyés Közalapítványnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2002. június 22.

A budapesti Közdok Kiadó legújabb kiadványa, az Apa és fiú című verseskötet. Az Áprily Lajos és Jékely Zoltán erdélyi verseit tartalmazó kötet összeállítója és előszóírója, Pomogáts Béla megállapíthatta: "Áprily Lajos harmincöt esztendeje, Jékely Zoltán éppen húsz éve távozott el az élők közül. Mind a két költőt nagyra becsültem (Jékelyről könyvet is írtam), személyesen is jól ismertem és szerettem őket. Fájdalmasan tapasztaltam, hogy a mögöttünk lévő évtizedben szinte megfeledkezett róluk az irodalom emlékezete és a könyvkiadás. Lehet, mára átalakult az olvasói érdeklődés, megváltozott az irodalomkritikai "kánon" - legalábbis sokan igen nagy retorikával dolgoznak azon, hogy ez a mai "kánon" lehetőleg rekessze ki a közelmúlt nagy értékeit. (Áprilyhoz és Jékelyhez hasonlóan ilyen méltatlan helyzetbe került Illyés Gyula, Tamási Áron, Déry Tibor és más nagy írók öröksége is). Áprily Lajos és Jékely Zoltán költészete azonban, meggyőződésem szerint, mégsem szorul mentegetésre, ez a két költői életmű: apa és fia életműve ma is érvényes, csak éppen újra és újra fel kell rájuk hívni a versszerető olvasó figyelmét." /N. M. K.: Áprily és Jékely erdélyi versei. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

2002. június 24.

Jún. 23-án elkezdődött Budapesten a határon túli magyar fiatalok találkozója. A július 1-jéig tartó találkozóra az idén tizennégy országból mintegy hatszáz, a magyar kultúra hagyományait ápoló magyar ajkú középiskolást várnak. /Határon túli magyar fiatalok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./ A Vendégségben Budapesten című programsorozat keretében hetedik alkalommal rendezik meg a határon túli magyar fiatalok találkozóját. A nyitó napi programban a Hobo Blues Band és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös produkciójában a Vadászat című előadás került színre a Nemzeti Színházban. A nemzetközi ifjúsági gálaműsoron többek között fellépett a Mikófalvi Kós Károly Népház Hagyományőrző Színköre, a Mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a pusztinai és klézsei csángó fiatalok néptánccsoportja, a sepsiszentgyörgyi Szerenád Kamarazenekar és a Klasszikus Gitár Duó, a farnadi Nádas Néptáncegyüttes, a füleki Rakonca Néptáncegyüttes, a Pélmonostori Néptáncegyüttes, valamint a Beregszászi Művészeti Iskola Fúvósegyüttese is. /Határon túli magyar fiatalok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2002. június 25.

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitka a Krónikának. Az eddig elnyert pályázatokra megkapják a támogatást az Illyés Közalapítvány támogatására pályázók – derül ki Szabó Vilmos nyilatkozatából. Korrekt, bizalomra épülő kapcsolatrendszert kell kialakítani a határon túli magyarság szervezeteivel és az elitjével. Minden olyan kérdésben, ami a határon túli magyarságot érinti, a mindenkori magyar kormány már az előkészítés fázisában megkérdezi a határon túli szervezeteket. Nem szabad elvárniuk, hogy a mindenkori magyar kormány minden esetben elfogadja azt, amit a határon túliak mondanak, tette hozzá. "Kovács László és magam is úgy véltük, hogy az elmúlt négy évben jó volt, hogy a kormány többet törődött a határon túli magyarsággal, de nem tartjuk célszerűnek, hogy háttérbe szorult a szomszédságkapcsolat. Ezzel sérült Magyarország uniós csatlakozási folyamata." Az új kormány nem várta meg az Illyés Közalapítvány kuratóriuma mandátumának a lejártát. Növekedett a támogatás összege, de ezzel arányban csökkent az átláthatóság. Szabó kijelentette: az Illyés Közalapítványnál a 2002-re szánt 2,4 milliárdból jelenleg mintegy 120 millió forint áll rendelkezésre. A névadó Illyés Gyula leánya, Illyés Mária tagja marad a testületnek. Pomogáts Béla elnöke is lehet az új kuratóriumnak, de neki kell eldöntenie, hogy vállalja-e. /Simon Judit: A kormány határozza meg az elveket. Interjú Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./ Szabó Vilmos állítását /hogy az Illyés Közalapítványnál csak 120 millió forint/ azonnal megcáfolták az alapítvány vezetői. Valójában az összegnek az 55 %-át költötték el.

2002. július 20.

Czine Mihály 1999-ben elhunyt, már nem vehette kezébe a 70. születésnapjára készült tisztelgő kötetet (In honorem Czine Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999, szerk.: Görömbei András és Kenyeres Zoltán), hatalmas űrt hagyott maga után, a magyar irodalom határok nélküli terein. Nem örülhetett A kálvinizmus vonzásában című könyve megjelenésének sem, ugyancsak 1999-ben, amit a Kálvin János Kiadó juttatott el az olvasók asztalára, valamint a Kós Károly levelezése Czine Mihállyal című válogatásnak /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, 2000/, és nem lehetett része abban a kései elégtételben sem, hogy több mint három évtizeddel előbb megírt műve, A magyar irodalom a huszadik században című könyve 2001-ben végre napvilágot látott a Kortárs Kiadónál, egykori hűséges tanítványa és eszmetársa, N. Pál József szöveggondozásában. Végh Károly nemrég adta ki a Czine Mihály-monográfiát /Pro Literatura Alapítvány, Budapest, 2002/. Czine Mihály egyetemi tanárként, irodalomtörténészként, kritikusként, különféle összejövetelek, találkozók hatásos előadójaként egyaránt elsőrendű feladatának tekintette a felvilágosító szolgálatot. Mélyen elkötelezett népi-nemzeti gyökerű tájékozódásában Ady és Móricz, Illyés Gyula és Németh László, Kós Károly és Tamási Áron volt az iránytű, a sorskérdések hivatott értelmezője. Kós Károllyal folytatott levelezése páratlan értékű dokumentáció a közelmúlt irodalmi viszonyait illetően. Czine Mihálynak Veress Péterről, Szabó Pálról, Sinkáról, Áprilyről, Reményikről, Nagy Lászlóról, Csoóri Sándorról, Horváth Istvánról, Balogh Edgárról, Kacsó Sándorról, Bözödiről, Sütő Andrásról, Dobos Lászlóról, Farkas Árpádról volt mindig tartalmas mondandója. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958-ban elítélő állásfoglalást tett közzé a népi mozgalomról; a "kispolgári, harmadikutas nacionalizmus" vádját hangsúlyozva súlyos bírálattal illette Németh Lászlót, Illyést, Tamásit is. A Király Istvánék által megfogalmazott tézisekről vitát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében, ahol jelen voltak ezúttal a korabeli kommunista hatalom ideológiai vezérei is, élükön Aczél Györggyel. Egyedül Czine Mihály fejtette ki ellenvéleményét. Az ellenvéleményének kifejtésén túl pedig nyíltan megkérdőjelezte a Nagy Imréék kivégzésének szükségességét. Ilyen nyílt kijelentést az akkori idők "elvtársai" mindig retorzióval büntettek. Czinénél ez nem jelentett börtönt, de tudományos, szakmai pályájának megtörését igen. 1958 után súlyos támadások érték, méltatlan mellőzések akadályozták Czine Mihály irodalomtörténészi, tanári pályájának alakulását. A huszadik századi magyar irodalom történetét tárgyaló munkáját a hatvanas évek végén készítette el Czine, azonban csak jóval később (1976-ban) s csak szerb-horvát nyelven láthatott napvilágot Újvidéken - jócskán megcsonkítva. Czine életművében kiemelkedő fejezet a határokon kívül élő magyarok iránti figyelme. Felejthetetlen vándorutakat tett az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai tájakon, baráti találkozásai voltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Pozsonyban, Újvidéken, Kassán élő pályatársakkal. 1972 októberében Czine az Írószövetség választmányi gyűlésén szenvedélyes hangon emelt szót az erdélyi magyar irodalom sokasodó gondjairól, a könyvkiadás területén mutatkozó hiányosságokról. Nem sokkal ezek után pedig Ilku Pál, az akkori művelődésügyi miniszter levélben kért tőle magyarázatot az elhangzottakkal kapcsolatban. Czine 56 (!) oldalas levélben válaszolt az aggodalmaskodó miniszternek. Ez a levél mindezideig nem került nyilvánosságra; könyvében Végh Károly azonban idézett belőle. Czinét dékáni "fejmosásban" részesítették, a Rádióban szerepléseit letiltották (nem beszélhetett Sütő Andrásról sem), a Kossuth Klubban törölték a Tamási-estet, ahol ő tartott volna bevezetőt /Nagy Pál: Irodalmunk igehirdetője: Czine Mihály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2002. augusztus 3.

Ez év novemberének második napján lesz kereken száz esztendeje, hogy megszületett Illyés Gyula. Az "Illyés-centenárium irodalmunk, szellemi életünk folyamatos ünnepe. Különféle kirekesztő kánonok jelszavaitól hangos körülményeink közepette is elvárható lenne hát, hogy ezekben a hetekben-hónapokban sorra lássanak napvilágot az alkalomhoz illő, tisztelgő kiadványok; hogy színházainkban egymást kövessék a felújítások, az új Illyés-bemutatók - határokon innen és túl: Pozsonytól, Budapesttől, Kassától Újvidékig, Marosvásárhelyig, Sepsiszentgyörgyig." - írta Nagy Pál. Ezzel szemben nem sok jele van az Illyés Gyula és műve iránti figyelemnek. Ezért elismerésre méltó a Nap Kiadó Nem menekülhetsz című összeállítása, Domokos Mátyás válogatásában. Kortárs költők, elbeszélők, kritikusok, irodalomtörténészek vallomásai, levelek és Illyés-versek sorakoznak a kötetben. A Nem menekülhetsz, a Bartók, A reformáció genfi emlékműve előtt, a Nem volt elég, a Hazám, a Gyűrűk, az Egy mondat a zsarnokságról, az Árpád költőjéhez; a Puszták népe, a Petőfi, a Magyarok, a Hunok Párisban, a Fáklyaláng, a Különc, a Szellem és erőszak írójához - vagy őróla - olyan jeles elődök és utódok, kiváló pályatársak szólnak ezeken a lapokon, mint például Babits Mihály, Móricz Zsigmond, József Attila, Németh László, Radnóti Miklós, Veres Péter, Márai Sándor, Halász Gábor, Kovács Imre, Szabó Lőrinc, Féja Géza, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Czine Mihály, Szabó Magda, Domokos Mátyás, Csoóri Sándor, Sütő András, Kányádi Sándor, Nagy Gáspár, Görömbei András. Illyés Gyulát életében és halála után is egyaránt kerülgették fullánkos rágalmak. Az egyik leleplező az Élet és Irodalomban /2001. 1. sz./ támadta a költőt, újraközölte: Látó (Marosvásárhely), 2002. 4. sz. /Nagy Pál: "Egy magyarságrajongó európai". In memoriam Illyés Gyula. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2002. augusztus 9.

A nagyváradi írók doyenjeként tisztelt és a nyolcvannegyedik születésnapját a napokban ünneplő, F. Diósszilágyi Ibolya új kötetét /A búsképű lovag kalandjai/ aug. 2-án mutatták be a váradi Illyés Gyula Könyvesboltban. A könyv hősei a 16. századi hajthatatlan különc lovag utódai. Méltatta a kiadványt Implon Irén író, újságíró, ugyanakkor utalt az írónő műfajilag és tematikailag is változatos munkásságára, tartalmas életútjára. Terveivel kapcsolatban F. Diósszilágyi Ibolya elmondta, hogy újabb könyvtervek születnek benne, szeretné például papírra vetni élete nehéz pillanatait, és amiket magyarként átélt, vagy mindazt, amit életében isteni gondviselésként megélt. /A búsképű lovag kalandjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2002. augusztus 10.

Kovács András Ferenc új verseskönyve /Aranyos vitézi órák.Versek 1998-2001, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ a tavalyi Téli prézli című könyv folytatásának tekinthető. Az új könyv egy Babits Mihályhoz című szonettel indul, s a kötetben ajánlott versek, átiratok, parafrázisok váltogatják egymást, Babits és Ady, Zrínyi és Berzsenyi, továbbá Illyés Gyula Nem volt elég című költeményének átirata. "És nem lesz hazának elég / A kínos klapanciagyártás, / S naponta váltott cél meg áldás, / Mely szentesíti pispekét... / Mert nem lesz hazának elég,/ Ha sanda honfibús zsolozsmád / Siratja Kassát, dús Kolozsvárt, / S a Hargitának hűs legét! / És nem lesz hazának elég, / Hogy annyi tökfej tör tökélyre, / Néz küldetéses köldökére, / s nyalatja bölcsebb alfelét, / Ki folyvást fellép, majd lelép, / s az össztörténelem nevében / Törtet, szolgál, miként tevékeny / Főnépszakértő, népcseléd..." etc. Bogdán László szerint ez a vers "a magyarságtudat villámló erejű megvallása is, szarkazmus, gúny, tragikum és igazi szenvedély játszik itt egybe..." A könyvet Csakcsöndzöng Csánráng-gjacó félszáz dala zárja. /Bogdán László: "Aranyszázad, be megfakult a fényed!" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./ Nem tetszik a tehetséges KAF /Kovács András Ferenc/ Illyés-átirata. Ez nem villámerejű megvallás, hanem a nemzeti érzést gúnyoló divat szolgai átvétele.

2002. szeptember 9.

Jubileumi ünnepségei alkalmából a temesvári Csiky Gergely Színház repertoárjába iktatta Shakespeare Hamletjét. Szeptember 17-én Temesváron is felgördülnek a függönyök. Szigligeti Ede Liliomfi című darabját a kolozsvári Keresztes Attila állítja színpadra. Díszlet- és jelmeztervezőként Varga J. Ilona, mutatkozik majd be. Újraindul az alkotómunka a Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhelyben is. Az új évadban is folytatódik A Repedt Gonghoz című kabarésorozat. Illyés Gyula előtt a társulat bábjátékkal tiszteleg. A Tündérszép Ilona és Árgirus királyfi bemutatója novemberben lesz. /Gurzó K. Enikő: Szigligeti Liliomfijával indul az évad. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

2002. szeptember 25.

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumhoz tartozik a tudományos könyvtár, valamint az állandó képtár, továbbá Szejkén az Orbán Balázs sírhelyéhez vezető kapumúzeum és a farkaslakai Tamási Áron-emlékház. Idén, csupán a nyári hónapokban több mint 20 ezren fordultak meg a múzeumban, a képtárban, Szejkén és az emlékházban, tájékoztatott Zepeczáner Jenő múzeumigazgató. 2000-ben magyarországi testvérmúzeumok közreműködésével készült el a korszerű alapkiállítás Székelyföld virágai témával. Időszakos kiállításokban nem szűkölködött idén sem a múzeum. Orbán Julianna agyagból készült kisszobraiból nyílt tárlat, volt fotókiállítás, lesz Illyés Gyula-emlékkiállítás. Jelenleg Szejkefürdőn tervezik megnyitni Székelyföld fürdő- és borvízmúzeumát. Gyűl az anyag, eddig 100 borvizes korsót és négy korabeli szállítószekeret sikerült megszerezni. A Magyar Nemzeti Múzeum fennállásának közelgő 200. évfordulója tiszteletére megjelenik az erdélyi magyar fotóművészek gyűjteményes katalógusa, Székelyföld múzeumainak adattára, valamint a Fadrusz János és erdélyi köztéri szobraink az első világháború előtt című kiadvány Miklósi Sikes Csaba, a sümegi múzeum igazgatójának szerkesztésében. Október 7-13. között tartják - ugyancsak a múzeumban - az erdélyi magyar restaurátorok találkozóját. /Kristó Tibor: Kedveltek a székelyudvarhelyi múzeum tárlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2002. október 25.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Illyés Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából okt. 28-án, Nagyváradon ünnepi estet tartanak. Tőkés László püspök igei megnyitója után Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke Illyés Gyula üzenete címmel tart előadást, majd bemutatják Illyés Gyula legjelentősebb költői műveit, a magyar sors témakörében írott tanulmányait tartalmazó A költő felel című ünnepi kiadványt, melyet az egyházkerület adott ki, anyagát Pomogáts Béla válogatta. /Illyés Gyulára emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./

2002. október 31.

Illyés Gyula születésének 100. évfordulóját ünnepelték Nagyváradon okt. 28-án. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte megemlékezés vendége volt dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, aki előadást tartott a költőről. Illyésért újra meg kell küzdenünk, mert mintha elfelejtetődtek volna üzenetei mai magunk számára - mondotta. Tőkés László püspök tartott igei bevezetőt. A nagyváradi esten mutatták be A költő felel című válogatást Illyés Gyula műveiből. /(Balla Tünde): Illyés Gyula ünnepség Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 451-475




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék