udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1281
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 1261-1281
Névmutató:
Ilie, Ion
1992. november 24.
Ion Iliescu elnök nov. 24-én egynapos munkalátogatásra Párizsba érkezett, fogadta Francois Mitterand elnök. Iliescu elnök Le Figaróban közölt interjújában kijelentette, hogy Funar polgármester nacionalizmusa csak a szélsőséges magyar álláspontra kialakult reakció. A román államelnök élesen bírálta a magyar irredentizmust, amelyet szerinte "felelős budapesti körök táplálnak nem csupán Romániában, de a Vajdaságban, Szlovákiában és Ukrajnában is". /Népszava, Magyar Nemzet, nov. 25., Le Figaro, nov. 24. /1992. december 30.
Kolozsváron okt. 17-én tartotta a Bolyai Társaság tisztújító közgyűlését, melyen elfogadták a Bolyai Egyetem visszaállítására vonatkozó beadványt. A beadványt elküldték Ion Iliescu államelnöknek, Nicolae Vacaroiu kormányfőnek, valamint Liviu Maior oktatási és tudományügyi miniszternek. A Bolyai Társaság azzal a céllal alakult 1990-ben, hogy harcoljon a Bolyai Egyetem újraindításáért. A beadványban visszatekintettek a magyar nyelvű egyetemi oktatás múltjára. A magyar történelmi egyházak vezetői szintén ezt kérték beadványaikban és megfogalmazták ezt 1991. máj. 22-én az elnöki kihallgatáson, megismételve a kérést Iliescu elnök előtt. 1992. jan. 17-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és az RMDSZ memorandumot állítottak össze és nyújtottak be Románia kormányának az egyházak vallásszabadságára és a tanügyi törvénytervezetre vonatkozóan. 1991. aug. 6-án a Bolyai Társaság háromtagú küldöttségét /Dr. Balázs Sándor elnök, dr. Bodor András és Jenei Dezső/ fogadta dr. Stefan Gheorghe oktatási miniszter, akik ezúttal is megerősítették a magyar egyetemre vonatkozó kérést. Választ nem kaptak, ugyanúgy, ahogy előző memorandumaikra /1990. jan. 16., 1990. márc. 27., 1990. ápr. 16., 1990. máj. 5./ sem. A Bolyai Társaság beadványában részletesen megindokolta az anyanyelvű egyetem szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./1993. január 7.
A román külügyminisztérium megelégedéssel nyugtázta Jeszenszky Géza külügyminiszter levelére adott Melescanu-válasz magyarországi visszhangját. - Traian Chebeleu külügyi államtitkárt felmentették hivatalából, mert kinevezték Ion Iliescu elnök külügyi tanácsosának. Chebeleu utóda Ion Gorita. /Mag Péter: Javul a román-magyar viszony. = Népszabadság, jan. 7./1993. január 25.
Ion Iliescu elnök részvételével ünnepelték meg Iasiban Moldva és Havasalföld egyesülésének 143. évfordulóját. Az ünnepségen jelen volt a Moldovai Köztársaság küldöttsége Alexandru Mosanu parlamenti elnök vezetésével. A két politikus kezet fogott egymással, közben a tömeg az egyesülés szót skandálta. /Románia-Moldova: = Népszava, jan. 25./1993. január 26.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Iliescu államelnökhöz írt válaszlevelében megköszönte az elnök üdvözletét és kifejtette, hogy az RMDSZ folytatja a jogállami elvekért folytatott harcát, szüksége van a különböző autonómiaformákra. Aggodalommal tölti el, írta, hogy "a feszültséget gerjesztő sovén-szélsőséges megnyilvánulásokat tolerálják, és súlyosan megsértve a magyar lakosság jogait és méltóságát, visszaéléseket követnek el a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a tanügyben és az anyanyelvhasználatban." /Markó Béla válaszlevele Ion Iliescu elnökhöz. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./ 1993. február 11.
Ion Iliescu Ceausescu iskolájában címmel közölt Romániával foglalkozó cikket a Le Quotidien de Paris febr. 10-i száma. A Ceuasescut dicsőítő, utranacionalsita Paul Everacot nevezték kia Román Televízió élére. Ugyanúgy megdöbbentő, hogy Adrian Paunescu helyet kapott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a román küldöttségben. Doina Cornea polgárjogi harcost beidézték az ügyészségre. A régi rendszer továbbélését mutatja a magyarok elleni "kitartó provokáció" is. /H. J. A.: "Ion Iliescu Ceausescu iskolájában". = Magyar Híralp, febr. 11. 1993. február 13.
Ion Iliescu elnök fogadta a román parlament négy székelyföldi tagját, Magyari Lajos és Kozsokár Gábor szenátorokat, Hajdú Gábor, Nagy Benedek képviselőket. A küldöttség azt kérte az elnöktől, hogy magyarok legyenek a prefektusok a két székely megyében. Iliescu megértőnek mutatkozott. /Bogdán Tibor: Iliescu támogatja az RMDSZ álláspontját. = Magyar Hírlap, febr. 13./1993. február 24.
Iliescu elnök sorra fogadta a parlamenti pártokat, ennek keretében febr. 24-én az RMDSZ küldöttségét, amelyet Markó Béla elnök vezetett, tagjai: Verestóy Attila, Tokay György, az RMDSZ szenátusi, illetve képviselőházi csoportjának vezetője, valamint Borbély László és Varga Attila képviselők. Az RMDSZ küldöttei beszámoltak a romániai magyarság égető gondjairól, a kisebbség státusát meghatározó törvény hiányáról, az 1990. márciusában Marosvásárhelyen történtekért elítélt magyarok és cigányok, valamint a forradalom hevében elkövetett tettekért elítélt magyarok ügyéről, az autonómia ügyéről és az anyanyelvhasználatról. Az RMDSZ és az államfő közötti tárgyalások célja eszmecsere és figyelemfelhívás volt, nem valamiféle megegyezés keresése. /Éltes Enikő: A Cotroceni-ben járt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Sajátos nemzeti problémáikat sorolták fel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla, a közoktatásban, a tanügyben a nyelvhasználatban, az igazságszolgáltatásban tapasztalható diszkriminatív intézkedésekről volt szó, továbbá az autonómia igényéről. /Botos László: Ion Iliescu fogadta az RMDSZ küldöttségét. Új Magyarország, febr. 25./1993. március 18.
Ion Iliescu államfő elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Ion Agache Aurel őrnagyot, aki magyargyűlölő hatalmi visszaéléseiről volt ismert, kínzásokkal kifosztott, halálba kergetett embereket, az 1989-es fordulat idején a felbőszült tömeg lincselésének áldozata lett. Háromszéken óriási felháborodást váltott ki ez a döntés. A megyei ügyészség 1991. novemberében még úgy határozott, hogy Agache nem tekinthető mártírnak. /Transinfo: A mártírrá vált hóhér. = Pesti Hírlap, márc. 18./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1990. jan. 5. és febr. 3./. Simon Irén elmondta, mit csinált családjukkal Agache: törvénytelen házkutatás, napokon át kihallgatásra berendelés, az asszonyt megfenyegette, megöli, ha nem mondja meg, hol az ékszer. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1991. márc. 15./ A cikk megjelenése után huszonhárom személy jelentkezett: Agache tőlük is ékszert, pénzt, élelmiszert vett el zsarolással, megfélemlítéssel. Közülük csak hárman mertek névvel nyilatkozni, a többi még mindig fél a megtorlástól. /Háromszék, 1991. ápr. 4./1993. március 19.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője interjút készített Ion Iliescu elnökkel. Az interjú saját lapjában és a Magyar Nemzetben jelent meg. Iliescu kifejtette, hogy értek el eredményeket, megszületett a korszerű alkotmány, a nemzeti kisebbségek szabadságjogait illetően "Románia máris eleget tesz a legmagasabb nemzetközi mércéknek." Szemtanúi vagyunk az európai integrációnak, "másfelől mit látunk? Szeparatista nemzeti szegregációs tendenciákat, amint arra az RMDSZ is törekszik." Iliescu hangsúlyozta, hogy "nem fogjuk támogatni a szegregációs, a szeparatista, a kisközösségek bantusztanizálását célzó tendenciákat." Más a helyi autonómia és "egészen más az etnikai alapon való elkülönülés. Ez nemcsak korszerűtlennek tűnik nekem, nemcsak nem európainak, hanem olyan lépésnek is, amely századokkal visszavet..." A kulturális autonómia létezik, mert van anyanyelvű oktatás, léteznek magyar művelődési egyesületek, magyarázta a román elnök. Sajnálja, hogy nem talált megértésre ajánlata a legmagasabb szintű találkozóra. Nem érti, hogy "miután több felelős magyar államférfi kijelentette: országaink határai sérthetetlenek, miért vannak fenntartásaik, amikor ezt konkrétan is le akarjuk szögezni a szerződésben." Iliescu elnök állásfoglalása a másik vitás kérdéssel, a romániai magyar kisebbség jogaival kapcsolatban: "Meg kell azonban érteni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek az államok belügyeinek körébe tartoznak, és melyek azok, amelyek az államok közötti jószomszédi viszony és kölcsönös tisztelet elemei." Iliescu szerint országa eredményeket ért el a demokratizálódás útján. Megszületett az alkotmány, melyet szerinte korszerűnek tekint a világ. /Gyarmath János: Interjú Ion Iliescu román elnökkel. = Magyar Nemzet, márc. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./1993. március 30.
Iliescu elnök a napokban nyilatkozott a kolozsvári televízió román szerkesztőségének. "Nem vitatom a magyar kisebbség reprezentatív szövetségébe szerveződött román állampolgárok jogát, hogy Magyarország állami szerveivel kapcsolataik legyenek, de ne legyenek alárendelve az utóbbiaknak, és ne ártsanak a román állam intézményeivel való kapcsolataiknak"- jelentette ki az elnök többek között. /Ion Iliescu televíziós interjúja. = Pesti Hírlap, márc. 30./1993. március 30.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke márc. 30-án Hollandiában, Eindhovenben az Európa-hét keretében tartott előadást A nacionalizmus színeiben visszatérő kommunizmus címmel. "Románia Ion Iliescu elnöklete alatt tovább folytatja a Ceausescu-rezsim pánnacionalista, kisebbségellenes politikáját." A magyarság "a legdurvább, központilag támogatott, antiszemitizmushoz hasonlítható, féktelen uszításnak van kitéve..." /"A nacionalizmus kommunista fegyver". = Magyar Hírlap, márc. 31./1993. április 1.
Ion Iliescu elnök közleményében élesen elítélte az RMDSZ márc. 27-i nyilatkozatát a romániai magyarság helyzetéről és a román prefektusok kinevezéséről, mert szerinte annak hangvétele alaptalan, állításai szándékosan és rosszhiszeműen meghamisítják a romániai magyar kisebbség helyzetének valós képét. Románia törvényei minden jogot biztosítanak a kisebbségnek. Az RMDSZ ellenzékben van, így alaptalan az igénye a prefektusi tisztségre. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentése "szörnyűséges hamissága által iszonyattal töltötte el a román és nemzetközi közvéleményt." Iliescu elnök közleményében felhívta az RMDSZ figyelmét, hogy tartózkodjon mesterséges feszültség keltéstől a Hargita és Kovászna megyei prefektusok kinevezése kapcsán, alkalmazkodjék a jogállam követelményeihez, az európai demokrata értékekhez, és ebben az értelemben vonja vissza márc. 27-i nagyváradi nyilatkozatát. /Tibori Szabó Zoltán: Polgári engedetlenség Székelyföldön. A román elnök elítéli az RMDSZ állásfoglalását. = Népszabadság, ápr. 1./ 1993. április 14.
Ion Iliescu elnök Florin Georgescu pénzügyminiszter, Constantin Teculescu kereskedelmi miniszter, Gheorghe Tinca külügyi államtitkár és más hivatalos személyiségek kíséretében ápr. 10-én kétnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Arab Emirátusba látogatott. Három kormányegyezményt írtak alá: a tőkeberuházások ösztönzéséről, a kettős adóztatás elkerüléséről és a kétoldalú kereskedelem fellendítéséről. Iliescu elnök kíséretével - körútja során -, ápr. 12-én Szíriába látogatott, majd Libanonba repült. A gazdasági együttműködésről tárgyalt. /Üzleti körút ? elnöki szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./1993. április 21.
Dr. Kilyén Károly nyílt levelet intézett Iliescu elnöknek, tiltakozva a magyarellenes diszkrimináció miatt. Hiába járt közbe Kerekes Károly képviselő, megkeresve Ulpiu Popa Cherecheanu korábbi főügyészt, Petre Ninosu igazságügyi minisztert, nem tudta elérni a diszkrimináció megszüntetését: Maros, Szatmár és Kolozs megyékben nem adják meg a volt szovjet hadifoglyoknak járó juttatásokat, de csak a magyaroknál járnak így el, a jelzett megyékben a volt román hadifoglyok megkapják a juttatásokat. Hiába próbáltak a magyar jogosultak bírósághoz fordulni, kérésüket ott is elutasították. Igaza van Tőkés Lászlónak, bizonyos értelemben etnikai tisztogatás folyik. /Dr. Kilyén Károl. Nyílt levél Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./1993. április 23.
A Göncz Árpád-Ion Iliescu találkozóról az Evenimentul Zilei az MTI híre alapján számolt be, az Adevarul már Göncz úr feltételeket szab címmel tudósított. /MTI/ 1993. április 24.
Győzelemként értékelik romániai politikai körök, hogy Iliescunak mégis sikerült találkoznia Clinton elnökkel. Ugyanakkor Iliescu elnöknek az amerikai kongresszusi külügyi bizottsága, köztük Tom Lantos előtt a romániai magyarság helyzetéről kellett beszélnie. Tom Lantos leszögezte: a legnagyobb kedvezményt csak akkor kapja meg Románia, ha Kolozsváron újra megnyílik a Bolyai Egyetem. Az Amerikai Zsidók Bizottsága vezetői a Romániában ismét felerősödő antiszemitizmust és fajgyűlöletet hozták szóba. /Bogdán Tibor: Kényelmetlen kérdések Ion Iliescu elnöknek. = Magyar Hírlap, ápr. 24./ 1993. április 27.
Dr. Balázs Sándor elnök a Bolyai Társaság nevében Ion Iliescu elnökhöz és a kormányhoz írt nyílt levélben kifogásolta, hogy 1992. nov. 23-i felterjesztésére, melyben a romániai magyarság kérését tolmácsolta a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban, nem kapott választ. Iliescu kijelentette, biztosítják a kisebbség jogát a legmagasabb nemzetközi mércével, hogy anyanyelven tanulhasson minden szinten. Nem egy európai országban a romániai magyarság számarányához mérten jóval kisebb népcsoportoknak biztosítanak önálló, államilag fenntartott egyetemet, így Finnországban a svéd kisebbségnek, továbbá Spanyolországban, Belgiumban és máshol. Ehhez lenne szükség az egyetemre. /Levél Ion Iliescu elnök úrnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./1993. április 29.
Dr. Octavian Buracu, az Etnikumközi Párbeszéd Egyesülete elnöke Ion Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében kifejtette, aggodalommal töltik el Funar kolozsvári polgármester ismételt, etnikumközi provokációi. Az Etnikumközi Párbeszéd Egyesülete kéri, hogy az elnök tegye meg a megfelelő intézkedéseket ezek megfékezésére, a békés együttélés légkörének megteremtésére. /Ion Iliescuhoz, Románia elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./1993. május 14.
Ion Iliescu elnök körutat tesz a volt Jugoszlávia államaiban, először Szlovéniába látogatott /máj. 14./, ahol a szlovén elnökön kívül a boszniai elnökkel is tanácskozott. Innen Horvátországba indul, végül Belgrádban is tárgyalni fog. /Ion Iliescu elnök a volt Jugoszláviában tájékozódik. = Magyar Hírlap, máj. 15./