udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
124
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-124
Névmutató:
Jakab Gábor
2004. február 17.
Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, fogalmazta meg Tőkés László püspök. Tőkés véleményével Jakubinyi György érsek álláspontja is összecseng. Az érsek nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Az érsek helyeselte Vetési László református lelkész és Jakab Gábor római katolikus pápai káplán szakemberként és nem az egyház képviselőiként történő beválasztását a kuratóriumba, és leszögezte: mindaddig, amíg az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit mellőzik, a leendő erdélyi magyar televízió RMDSZ-tévé lesz. Két lelkész jelenléte az alapítvány kuratóriumában még nem elégíti ki az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit – erősítette meg az erdélyi magyar püspökök közös álláspontját Tőkés László. A püspök szerint cinizmusra vall Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök nyilatkozata, miszerint a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamely magyar egyháznak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök sem ért egyet azzal, hogy mellőzzék az egyházakat a tévé létrehozásában és működtetésében. Csép Sándor ötletgazda arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Markó Béla nem kívánta kommentálni sem a kuratórium személyi összetételét, sem a leendő televízióval kapcsolatos egyéb kérdéseket. Nagy Zsolt közölte, az alapító testület, valamint a kuratórium személyi összetétele már nem fog változni. Az erdélyi magyar történelmi egyházak igénylésére reagálva Nagy Zsolt úgy látja: az egyház jelen van a kuratóriumban. Nagy Zsolt nem érzi, hogy személyi összetételét illetően a testületben túlsúlyban lenne az RMDSZ. A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának összetétele: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, korábban az RMDSZ színeiben oktatási államtitkár, Bíró Zoltán szociológus, Hargita Megye Tanácselnökének tanácsadója, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely vezetője, Hatházi András színművész, író, rendező, Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, a Keresztény Szó főszerkesztője, Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő, Marosi Barna író, szerkesztő, korábban az RMDSZ javaslatára volt a Duna Televízió alelnöke, Márton Árpád színművész, jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház művelődési bizottságának titkára, Nagy Ágnes közgazdász, az RMDSZ javaslatára a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt mérnök, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a kolozsvári Szabadság című. napilap munkatársa, a Népszabadság című napilag erdélyi tudósítója, Varga Gábor író, az RMDSZ javaslatára az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus, az RMDSZ etikai bizottságának elnöke. /Benkő Levente: RMDSZ-tévére utal a névsor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./2004. február 28.
Lászlóffy Csaba új könyvében /A Biblia üzenete – Verses Ótestamentum – Jób, Glória Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003/ az emberiség történetét meghatározó bibliai példákban elmélyült, és megfogalmazta a maga változatát, Verses Ótestamentumát. Ahogy a kötetet ajánló Jakab Gábor írta a hátsó borítón: Ezek a történetek és drámai események "mind-mind olyan témák, amelyek áttételesen a küzdve-küzdő és bízva-bízó embert ma is foglalkoztatják." /Kiss János: Lászlóffy Csaba változatai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2004. április 7.
Kolozsvár vendége volt ápr. 2–5. között dr. Szabó Ferenc jezsuita tudós, az összmagyarság egyik kiemelkedő személyisége, a Magyarországon megjelenő Távlatok című világnézeti, lelkiségi, kulturális folyóirat főszerkesztője. Szabó Ferenc 1956 novemberében kénytelen volt elhagyni hazáját. Leuvenben (Belgium) filozófiai és teológiai licenciátust szerzett. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben, majd 1964–66 között Párizsban teológiai doktorátust szerzett. 1967–1992 között a Vatikáni Rádió magyar tagozatának szerkesztője, majd vezetője. Nagyszámú könyvet és tanulmányt írt, fordított, szerkesztett és adott ki, de a szellemtörténeti, filozófiai, teológiai és irodalmi témák feldolgozása mellett költeményekkel és műfordítással is jelentkezett. Kolozsvári látogatása során a jezsuiták Manréza Lelkigyakorlatos Központjában Dienes Valéria, Prohászka Ottokár püspöki, Henri Bergson és Teilhard de Chardin keresztény gondolkodóról – akiknek kutatója – tartott színvonalas előadásokat. Felkereste a Vasárnap katolikus hetilap székhelyét is, ahol találkozott Jakab Gábor főszerkesztővel, Bodó Márta felelős szerkesztővel és az újság több munkatárssal. /Fodor György: Szabó Ferenc jezsuita tudós Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./2004. május 16.
Lezajlott a Szent István Könyvhét Budapesten, a Ferenciek terén, anyaországi és határokon kívüli kiadók (összesen harmincan!) állították fel könyvstandjukat a Makovecz Imre által megtervezett jurtasátrakban. Közel hatezer kiadvánnyal, köztük 72 könyvheti újdonsággal jelentkeztek a kiadók. Kiemelendő Thomas Morus (1478-1535) Erősítő párbeszéd balsors idején című, 460 oldal terjedelmű kötete, amely megszületése után félévezreddel végre magyar fordításban is megjelent. Első alkalommal a kolozsvári Gloria is sátrat kapott, fölkínálhatta néhány könyvét, valamint a Keresztény Szót és a Vasárnapot. /Jakab Gábor: Szent István Könyvhét. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./2005. január 26.
A rendszerváltás után Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánián megalakultak a jótékonysági szervezetek. Elsők között alakult meg a Nőszövetség Szent Rafael köre, melynek mostani vezetője Balogh Gizella nyugalmazott tanár. Az evangelizáción kívül feladatuknak tekintik a karitatív szociális gondozást. Szakosztályaik: hitéleti szakosztály, szociális szakosztály és kulturális szakosztály. Az utóbbinak néhány összejövetelét vázolta fel a tudósítás. Találkozás Jókai Anna műveivel volt a témája egyik emlékezetes összejövetelüknek. Babák népviseletben címmel előadást tartott dr. Szentimrei Judit néprajzkutató. Woth Imre Szentkorona-kutató A Szent Korona a legújabb ötvöskutatások tükrében címmel beszélt. Bemutatták Jakab Gábor Isten vasár- és ünnepnapi igéinek breviáriuma című könyvét. Boér Ferenc színművész lebilincselte közönségét Babits Jónás könyvének részleteivel. Nevezetes előadás volt Éljük meg újra a Krisztus-várás örömét, melynek előadói Balogh Gizella és Schuller Hajnal voltak. /Csomafáy Ferenc: Cselekvő felebaráti szeretet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2005. március 7.
Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő kolozsvári előadására mintegy negyvenen gyűltek össze. Feszült volt a légkör, s az előadó néhány szavára – „a decemberi népszavazás után az újságok arról írtak, hogy kormánypártiak ne jöjjenek többé Erdélybe” –, máris elhangzott: „Nagyon helyes!”, Miért jött ide?”, „Nem kellett volna idejönnie!”, miközben valaki „Ezt meghallgatni sem érdemes” szavakkal kirohant a teremből. Eörsi szerint a népszavazás nem a határon túli magyarokról szólt, a két nagy párt azt a saját hasznára fordította. A Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) minden magyar párt amellett volt, hogy a népszavazás káros. Az Eörsi előadásán jelen lévő Patrubány Miklós tiltakozott ezen állítás ellem. András Imre is megjegyezte, ez nem felel meg a valóságnak. Eörsi szerint Patrubány ceausiszta volt. Eörsi szerint az erdélyieknek a magyar állampolgárság semmi előnnyel nem járna, magyar állampolgárság csak a román kormány engedélyével adható. Eörsi szerint az Európai Unió nem támogatja a kettős állampolgárságot. Patrubány Miklós és mások megjegyezték, Horvátország, Románia, Nyugaton Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország mégis biztosította határon túli nemzettársainak az anyaország állampolgárságát. Az SZDSZ álláspontja szerint a népszavazás Trianonról szólt. A kettős állampolgárság visszamenés az időben: Nagy-Magyarországot nem lehet építeni. A jövő kettős állampolgársága az EU–magyar, EU–román állampolgárság. A hozzászólások során Patrubány Miklós elmondta: nem Romániától függ, hogy Magyarország állampolgárságot adjon a határon túliaknak. Minden állam saját joga, hogy kinek ad, ebbe senki sem szólhat bele. Bagoly Zsolt, megjegyezte, hogyan támogatja Eörsi az autonómiát azután, hogy kijelentette, megérti Romániát, hogy nem akar autonómiát adni a Székelyföldnek, mert Magyarország sem ad a kínai textilkereskedőknek, továbbá miért nem keresztény ország Magyarország? Eörsi Mátyás kijelentette: Az autonómia és a kollektív kisebbségi jogok mellett van. Nem emlékszik arra, hogy mit mondott a kínai textilkereskedőkről. Magyarország nem keresztény, de nagyon sok keresztény állampolgára van. /Az Eörsi előadásáról beszámolót készítő Asztalos Lajos emlékeztetett a székelyek és autonómiájáról tett kijelentésére: „Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?” [168 Óra, 2004/38.].)/ András Imre: Hiteles lehet-e az a magyar politikus, aki elfelejti pártja, az SZDSZ 1989 tavaszán elfogadott programját, amelyben ez áll: „Minden magát magyarnak valló személy – és az ő jogán családja – legyen jogosult a magyar állampolgárságra.”? /Asztalos Lajos: SZDSZ-es politikus a kettős állampolgárságról – Kolozsvárt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Eörsi előadásában Orbán Viktort tette felelőssé azért, hogy az aláírások összegyűlhettek, és megtörtént december 5-én a népszavazás. András Imre felszólalva tételesen megcáfolta Eörsi állításait, majd emlékeztette őt, hogy az SZDSZ által is elfogadott 1989-es rendszerváltási program tartalmazza azt a kitételt, hogy minden magát magyarnak valló személy jogosult a magyar állampolgárságra. Eörsi válasza: „Ezt elfelejtettem.” Nem derült fény arra, ki hívta meg valójában az előadót. A Kolozsvár Társaság szerepelt meghívóként, de Eörsi elöljáróban a Szabadelvű Körnek köszönte meg a meghívást. András Imre kérdésére a képviselő kitérő választ adott, a teremben lévő Eckstein-Kovács Péter elnök pedig nem jelentkezett válaszadásra. Az MVSZ sajtószolgálata szerint „a Kolozsvár Társaság több alapító tagja, köztük Vetési László elnök, Egyed Ákos akadémikus, Jakab Gábor lelkipásztor is elmondta, hogy nem tudott Eörsi kolozsvári meghívásáról. Értesülések szerint a meghívó Eckstein-Kovács Péter volt, de mivel a kolozsvári RMDSZ nem vállalta Eörsit, a szenátor, Visky András és Kántor Lajos alelnök használta fel saját céljaira a Kolozsvár Társaság nevét.” /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság mint „illúzió” . = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 8./2005. június 10.
Június 8-án Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket, Magyarország utolsó hercegprímását idéző jubileumi emlékestet szervezett a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a Piaristák Romániai Rendtartománya. Mindszenty Józsefet kilencven éve szentelték pappá, hatvan éve nevezték ki esztergomi érseknek és harminc éve halt meg Bécsben. Szembeszállt a bolsevista terrorral és a kommunista hatalommal, amiért a kommunisták később életfogytiglani fegyházra ítélték. Jakab Gábor így összegezte a bíboros életét és munkásságát: tanú és tanító volt egy sötét világban. Fodor György piarista konfráter Devitus Vincit – Legyőzetve győz című előadását hallgathatta meg a zsúfolásig megtelt terem közönsége. /Dézsi Ildikó: Mindszenty Józsefre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2005. július 27.
A Háló, teljes nevén a Magyar Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben néhány, világiakat tömörítő budapesti felnőtt bázisközösség kezdeményezésére alakult a katolikus közösségek közötti jobb kapcsolat elősegítésére. 2005-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) több mint 800 közösség talált egymásra a HÁLÓ által felkínált szálakon. Erdélyben több mint 250 kisközösséggel tartanak kapcsolatot. A Háló történetében először Homoródfürdőn 700 fő részvételével szerveztek találkozót. A következő tábor 2002-ben Zánkán 1500 fővel zajlott, 2003-ban a bükkszéki (Magyarország) nyári találkozó 330 fő részvételével. 2004-ben Rózsaszálláson (Kelet-Szlovákia) táboroztak 500-an. Az idei tábort Marosfőn 400 fő részvételével szervezik. A rendezvényen József Attiláról tart előadást Laczkó Elemér magyartanár (Gyergyóremete). A meghívottak között van dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, P. Sebestyén Ottó jezsuita szerzetes, Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója, Visky András (Kolozsvár), a Koinonia Kiadó vezetője, Böjte Csaba (Déva) szerzetes és Jakab Gábor (Kolozsvár), a Keresztény Szó főszerkesztője. /Molnár Melinda: A Háló nagytábora Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./2006. március 7.
Rosszindulatú ítélkezés, ezt érezte Jakab Gábor Parászka Boróka Ájtatos süketelés című írása olvastán. A cikk támadó jellege és bántó hangneme megdöbbentő: igazságtalanul elmarasztal, könyörtelenül általánosít. Parászka Boróka a ma már százezres tömegek számára évről-évre felejthetetlen lelki és közösségi élményt jelentő csíksomlyói búcsút is lepocskondiázta, „hatalmas karikatúrának” titulálta, mélyen megbántva az imádkozó zarándokokat. A Parászka-cikk néhány egyértelműen bántó kitétele: „Mondjuk el, hogy nálunk a legnagyobb intrikusok maguk a hívők”. „De nagy mókamesterek a papok is… úgy a katolikus, mint a református papok felkészültsége elképesztően romlott… Vallási műveltségük már hiányos, állampolgári öntudatuk pedig még nem létezik. Mi pedig hallgatjuk az ájtatos süketelést”. Parászka írása lekezelő, aligha tagadhatóan rosszindulatú. /Jakab Gábor: Rosszindulatú ítélkezés. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 7./ Előzmény: Parászka Boróka: Ájtatos süketelés. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 7./2006. április 9.
A múlt évben jelent meg Veress Endre A szavak fénye /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ verseskötete, amely zömében 1981–1989 között írt verseiknek és néhány „változás után” született költeményének a gyűjteménye. A szerző Gyulafehérváron végezte a teológiát, az utolsó évben visszalépett, nem szenteltette magát pappá. Már a főiskolán bizonyságot tett íráskészségéről és költészetszeretetéről, aminek az intézetben működő Erdélyi Magyar Egyházirodalmi Iskola Haladás című lapjain nyoma maradt. /Jakab Gábor: Veress Endre – A szavak fénye. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./2006. május 10.
„Az imádság erejével próbálunk hatni a magyar egyetem létrehozásáért” – mondta Adorjáni Dezső evangélikus püspök a május 9-i ökumenikus imaest kapcsán. Kolozsváron az imaestet a fiatalokkal zsúfolásig megtelt evangélikus templomban rendezték. Más erdélyi városokban is hasonló imaestet tartottak. Ökumenikus imaest-láncot tartottak Erdély több településén. Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon a templomok harangjai este 6 órára hívták templomba azokat, akik a magyar egyetemért akarnak fohászkodni. Nagyenyeden, Temesváron, Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Székelyhídon 7 órakor kezdődtek a közös imák. Kolozsváron az imaesten részt vett Adorjáni Dezső evangélikus, Papp Géza református, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Jakab Gábor római katolikus esperes is Az ökumenikus imaest ötlete a fiataloké volt. /Debreczeni Hajnal: Ökumenikus imaest a magyar egyetemért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./2006. június 11.
Majnek Antal munkácsi püspök Budapesten született, 1977-ben belépett a ferences rendbe. Közben elvégezett néhány egyetemet, diplomát szerzett pedagógiából, technika szakból. Pappá szentelése után a Szentendrei Ferences Gimnáziumban tanított, majd 1989-ben jött a felkérés, hogy néhány évre el kell menni Kárpátaljára, kisegíteni az ottani egyházat, a magyarokat, mert nagyon kevés papjuk van. 1989 júliusa óta él Kárpátalján. Majnek Antalt 1995 novemberében kérte fel a szentatya a nunciuson keresztül, hogy vállalja el a püspökséget. Kárpátalján a hívek 80-85 százaléka magyar, a többiek németek és szlovákok. Újabban az elukránosodott német és magyar fiatalok is kérik az ukrán nyelvű katekézist, illetve liturgiát. Azonban ha olyan ütemben mennek el a magyarok is, mint a németek, akkor a nemzetiségi eltolódás magától megtörténik, pedig nagyon sokat tesznek a papok azért, hogy a tradíciókat tartsák, a nyelvet tanítsák. Nagy a népfogyás, a gyermekvállalás is csökken, Kárpátalján a kivándorlás egyre erősödik Magyarországra, illetve Nyugatra. Pedig helyzet gazdaságilag javul, a magyarok jobban élnek, mint például bent Ukrajnában, a falvakban az ukránok. Kárpátalján harmincöt pap van, ebből tíz más egyházmegyés, vannak még szerzetesek is: ferencesek, lazaristák, egy-két domonkos és jezsuita. Öt kispapjuk tanul Egerben. Nagyon sok katekétájuk van, 13 éve indították el ugyanis a teológia hároméves levelezői tagozatát. Nehéz Kárpátalján kisebbségiként élni, többszörös kisebbséget jelent: római katolikusként negyedikek az ortodoxok, a görög katolikusok és a reformátusok után. Nemzetiségi szempontból is hasonló a helyzet: az ukránok és az oroszok után jönnek harmadikként a magyarok. /Jakab Gábor: Erősnek maradni a hitben. Interjú Majnek püspökkel. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 11./2006. július 21.
Kolozsváron, a Kerekdombon levő Jézus Szíve templomban Jakab Gábor plébános közel négy évtizede szolgál ebben a kis gyülekezetben, számon tartja a szórványként besorolt egyházközség összes tagját, háromszáznegyven embert. A kerekdombi katolikusok vállalták az ifjúsági ház régen elkezdett építésének folytatását. Június 24-én az egyházközség megrendezte az Első Kerekdombi Katolikus Találkozót. Az ünnepség ajándéka a kerekdombiak életéről szóló DVD-n megörökített film volt, amelynek felvételeit Treznay Jenő készítette, a bemutató szöveg és a zenei válogatás pedig Dankó János műve. /Cs. Gyimesi Éva: Emberavató. Csak az égbolt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./2006. október 24.
Kolozsvárott folytatódnak a megemlékezések az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából. A történelmi egyházak mindegyike ünnepségek keretében emlékezett meg a jeles évfordulóról. Az unitárius egyház ünnepi istentiszteletén részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is, emléktáblát lepleztek le. „Angyal, vigyél hírt a csodáról” – 1956-2006, 50 éve történt címmel rendezett emlékünnepséget a kolozsvári Római Katolikus Szent Mihály Caritas október 23-án. Megemlékező előadást Jakab Gábor pápai káplán tartott, majd a Brassai-gimnázium volt és jelenlegi diákjai In memoriam 1956 címmel verses-zenés összeállítást adtak elő. /Debreczeni Hajnal: In memoriam 1956 – emlékezés Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2006. november 24.
A magyarság helyzete a Kárpát-medencében (20–21. század) címmel tartott konferenciát november 23-án a Korunk, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a budapesti Politikatörténeti Intézet Kolozsváron. A tanácskozás központi alakja a száz éve született Balogh Edgár /1906-1996/ volt. A Balogh Edgár pályáját meghatározó törekvések az utókor tudatában másként tükröződnek. Tanulságos életpálya, érdemes róla beszélni – mondta bevezetőjében Kántor Lajos irodalomtörténész. Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet történésze Balogh Edgár szavait idézte a nacionalizmus hajtóerejével kapcsolatban: az államoknak át kell esniük a nemzetállami állapoton, csak azután kezdődhet a polgáriasodó élet. A népszolgálat fogalma címet viselő előadásában Bárdi tisztázta a felmerülő problémákat: mi a fogalom genezise, és milyen szociális folyamat hozta létre. Balogh Edgár életét nagyrészt az „önösszeszedés” mellett a népszolgálat jellemezte, az az ideológia, amely a saját érdek közösségi érdekként való feltüntetését jelenti. Jobbágy István Kisebbségi pártok a két világháború közti Csehszlovákiában című előadásában a kommunista világnézethez és a csehszlovák kommunista párthoz egyre inkább közeledő Balogh Edgár tevékenységének ismertetése után röviden beszélt az 1920–1938 között, az országban jelen lévő kisebbségi magyar pártokról. Gyakorlatilag a három legfontosabb párt közül kettő (Országos Keresztényszocialista Párt és Országos Magyar Kisgazda Párt) erős budapesti támogatás, ugyanakkor kötődés alatt állt. 1936-ban a két párt egyesült, és megalakult az Egyesült Magyar Párt. A csehszlovák földreformban viszont – Jobbágy elmondása szerint – a magyarok mellőzése sikertelen kormánypárti politikát vont maga után. Az író unokája, Balogh András egyetemi tanár tartott előadást arról, hogy miként viszonyult Balogh Edgár a német kultúrához, a német irodalomhoz. A német írók közül elsősorban az erdélyi származásúakat kedvelte, de a nagy német irodalmat is szerette. A mintegy ezer levélre terjedő hagyatékot egy hallgatói csoport már elkezdte feldolgozni. Pomogáts Béla előadásában kitért a Balogh Edgár által átélt politikai-ideológiai ideálok teljes sorára, de a jelenkor kihívására is. A dunai népek stratégiai összefogása Balogh Edgárnak harcos célkitűzése volt. Hitte, hogy a Trianon utáni utódállamokban a magyar kisebbségi értelmiség sorsa összefonódik a román és a szláv értelmiségével. Ezek a súlytalan illúziók idővel lekerültek a történelem napirendjéről. Jakab Gábor plébános tíz évvel ezelőtt kísérte utolsó útjára Balogh Edgárt, a közírót, akivel sokszor folytatott komoly és mély beszélgetést, előadásának címe: Balogh Edgár és a boldogság. Végül Dávid Gyula egy másik, másféle Balogh Edgárt mutatott be, a dolgost, a kitartóan, túlfűtötten alkotót, aki létrehozta az Erdélyi Magyar Noé Bárkáját, azaz a Romániai Magyar Irodalmi Lexikont. /Ercsey-Ravasz Ferenc, Ferencz Zsolt: Balogh Edgár öröksége. Tanulságos életpálya. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Egry Gábor tudományos kutató beszámolt az októberi budapesti konferenciáról. Cseke Péter Az erdélyi fiatalok és a Sarló című fejtegetésében aláhúzta: a Duna menti államoknak össze kell fogniuk. Nagy Mihály Balogh Edgár elképzelései a romániai magyarság útjáról (1944-1948), Balogh András Balogh Edgár és a német kultúra, Pomogáts Béla Dunai Konföderáció – Európai Unió című előadások hangzottak el. A budapesti és kolozsvári előadások anyagát a pozsonyi Madách Könyvkiadó fogja megjelenteni. /Köntös Imola: Építő egymásrautaltság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./2006. december 12.
Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség rendezvényén megemlékeztek arról, hogy Márton Áron püspök negyvenöt évvel ezelőtt szentelte pappá Jakab Gábort. Az esten Daly Ágnes tanárnő Jakab Gábor breviáriumáról – Isten vasár- és ünnepnapi igéinek breviáriuma – értekezett. /Nagy-Hintós Diana: Közel félévszázad a papi pályán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ 2007. január 14.
Tompa Gábor Marosvásárhelyen született 1957-ben. Bukarestben végezte 1981-ben a Színház és Filmművészeti Akadémia rendező szakát. 1981 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgató és főrendező. Igazgatása alatt a Kolozsvári Állami Magyar Színház nemzetközi hírnévre tett szert, több hazai és nemzetközi fesztiválon vett részt és számos díjat nyert. Tompa Gábor az év legjobb rendezője címet több ízben (1984, 1987, 1993, 1997) elnyerte Romániában, az általa rendezett előadások is az év legjobb előadása címet kapták (1989, 1992). 1993-ban Angliában kapta meg az év legjobb külföldi előadása díjat az általa rendezett előadás, 1997-ben a Francia Kultúráért-díjjal tüntették ki. A Salernói Filmfesztivál „Best First Feature” díjával jutalmazták a Kínai védelem című játékfilmjét. Emellett ír is; az elmúlt évek néhány kötete: Lidércbánya (versek, Pallas Akadémia, 2004), Noé színháza (válogatott versek, Pallas Akadémia, 2004), A hűtlen színház (esszé, Kriterion, Bukarest, 1987). Tompa Gábor elmondta, hogy számára legkedvesebbek azok a reggelek, amelyeken, együtt kezdheti a napot gyermekeivel. Tornásznak és együtt mondanak áldást a reggelinél. A Szentírás át- meg átszövi egész életét. A Biblia ismerete nélkül az egész egyetemes kultúra érthetetlen és megfejthetetlen volna. – Ha teheti, nem mulasztja el a vasárnapi szentmisét. /Jakab Gábor: Hol vagy? = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 14./2007. április 22.
Guttman Mihály nyugalmazott zenetanár-karnagy Petrozsényban született. Nyugdíjazása után is még húsz évet tanított, így majdnem hatvan év tanítás után hagyta el iskolája falait, a kolozsvári ferences rend kolostorának épületét, a zeneművészeti középiskolát. Feleségével, Takács Gabriellával együtt írták a kisiskolásoknak az Ének-zene tankönyveket V–VIII. osztályosok számára. Egy „Isten segíts” kéréssel kezdi a napját, mondta a vele készített interjúban. Büszke lenne arra, ha tudná, hogy egy gyülekezeti énekkar plébánosukkal meglátogat egy elfelejtett, majdnem teljesen elárvult gyülekezetet, hogy énekével segítse az ott- felejtetteket, vallotta. Példaképei a szülei, akik minden időben vállalták magyar, katolikus mivoltukat és két lelkipásztor, Jakab Antal és Godó Mihály, akik a II. világháború után Kolozsváron, a Báthori Apor szemináriumban lelkigondozók voltak és dr. Venczel József egyetemi tanár, aki Márton Áron püspökkel vállalta a hosszú börtönéveket. /Jakab Gábor: Hol vagy? = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 22./2007. május 22.
Az öt éve elhunyt író élete és munkássága előtt tisztelgő kétnapos tanácskozás kezdődött május 21-én a Kolozsvár Társaság székhelyén, A zokogó majom könnyei – Bálint Tibor emlékkonferencia címmel. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a most hetvenöt éve született, több nyelvterületen is ismert irodalmi nagyságról kijelentette: ha ma élne Bálint Tibor (1932–2002), alternatív Nobel-díjra jogosulna, annyival egyénibb, egyetemesebb másoknál. Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke azt a tavaly novemberben született írását olvasta fel, amellyel Bálint Tibort post mortem eredménytelenül ajánlották a Pro Cultura Hungarica-díjra. Török Katalin színművész a prózaírónak a kolozsvári szülőföldről szóló vallomását tolmácsolta. Jakab Gábor pápai káplán, Egyed Emese költő, esszéíró Antall István irodalmi szerkesztő (Magyar Rádió) és Láng Gusztáv irodalomtörténész (Szombathely) tartott előadást. Délután az EME-székhelyén Zsehránszky István műkritikus és Csép Sándor tévészerkesztő, író értekezett, majd levetítették a Sánta angyalok utcája színdarab 1972-es kolozsvári előadását. /Ördög I. Béla: Emlékezés Bálint Tiborra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Bálint Tibor Zokogó majom című nagyregényében a közép-kelet-európai kisember léttapasztalatának egész megrendítő mélységében tárulkozik föl” – fejtette ki Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész előadásában. A Bálint Tiborról könyvet is írt Bertha Zoltán részletesebben elemezte a Forrás-nemzedék egyik kiemelkedő alakjának életművét. /Stanik Bence: A zokogó majom könnyei. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./2007. december 14.
Ünnepelni gyűltek össze nemrég Kolozsváron a Jézus Szent Szíve templomban a kerekdombi római katolikus egyházközség hívei és a város papsága. Az öt év alatt felépült impozáns közösségi ház ünnepélyes megáldását tartották, valamint az azt megvalósító, közösség-összetartó plébános, Jakab Gábor pápai káplán, szentszéki tanácsos pappá szentelési évfordulóját is ünnepelték. 2002-ben, a Szent Mihály egyházközség anyagi támogatásával kezdték meg az építkezést. 46 esztendeje szentelték pappá Jakab Gábort. Az ünnepi szentmise végén Kovács Sándor kanonok köszöntötte a jubiláló Jakab Gábor plébánost. /Ünnep a hétköznapokban – a Kerekdombon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./