udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
151
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-151
Névmutató:
Kozma Mária
2005. április 23.
Megnyílt a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A rendezvényen jelen vannak az erdélyi irodalom és könyvszakma képviselői is. Bemutatkozik a csíkszeredai Pallas- Akadémia Könyvkiadó, moderátor: Kozma Mária. Résztvevők: Marosi Ildikó, Sebestyén Mihály, Egyed Ákos, Egyed Péter, Pomogáts Béla és Kiss Klára szerkesztő. Reményik Sándor Összes versei című kötetének bemutatóján Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója és Tarr Kálmán, a Kálvin Kiadó igazgatója lesz jelen. /Teljében a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./2005. szeptember 27.
Szeptember 26-án könyvbemutató volt Sepsiszentgyörgyön. Kozma Mária főszerkesztő a csíkszeredai Pallas-Akadémia legújabb könyveit, illetve a megjelenés előtt levőket ismertette, kiemelve, hogy a Bibliotheca Transsylvanica egyik alapsorozata a kiadónak. A két esszékötet szerzőit, Kántor Lajost és Balázs Imre Józsefet Bogdán László bírta szóra, előbbi az 1960-as évek végének, 1970-es évek elejének irodalomtörténetéről és irodalompolitikájáról tartott anekdotákkal fűszerezett rögtönzött előadást, és a korszakról is beszélt, felelevenítve többek között a cenzúra működését. Balázs Imre József jelezte, készül a romániai magyar irodalomtörténet megírására. /(vop): A kritikus mint szolgáltató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./2005. október 17.
Október 18-án újabb könyvbemutatót tartanak Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent P. Benedek Fidél: Ferences kolostorok című könyvét a kötet szerkesztője, Sas Péter művelődéstörténész mutatja be. Üdvözlőbeszédet P. Leó, a Ferenc-rend provinciálisa tart. A Toronyórák és Napórák Erdélyben című kötet szerzőjével, Márton Lászlóval Kozma Mária beszélget. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./2006. január 18.
Hármas könyvbemutatónak adott otthont január 17-én Sepsiszentgyörgyön a Képtár: az olvasók Kozma Mária A jóság síró vágya című regényével, Bíró Béla Határokon innen és túl című esszékötetével és Vári Attila Históriás ének a rendszerváltásra című verseskötetével ismerkedhettek meg. A köteteket a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó jelentette meg. A könyvét ,,Népem múltja: az én jövendőm” mottóval indító Vári Attila elmondta: verseit 1988-ban írta, akkor, amikor ,,örök életre ki volt tiltva Romániából”, Kozma Mária arról beszélt, hogy regényében a hatalom természetrajzát, az alkalmazkodási készséget, illetve a belső, képzeletbeli világ biztonságosságát próbálta vizsgálni, míg Bíró Béla kifejtette, esszéiben, politikai tanulmányaiban arra is kereste a választ, miként viszonyulnak a nyugati értelmiségiek a kisebbségi kérdéshez. /(mózes): Könyvekről a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./2006. február 4.
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó két kiadványát: Kozma Mária A jóság síró vágya és Gaal György Kolozsvár vonzásában című kötetét mutatták be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. Kozma Mária regénye először 1994-ben jelent meg. Balázs Imre József a kötetről elmondta, a regény arra a kérdésre próbál választ adni: hogyan lehet megírni a kommunizmus és a rendszerváltás regényét? Nincs általános válasz, sokan próbálkoznak vele. A szerző bevallotta a hallgatóságnak: úgy véli, a változás győztesei jórészt azok, akik korábban is „fennforogtak”. Gaal György érdeklődésének, munkásságának középpontjában Kolozsvár áll, a Kolozsvár vonzásában című, legújabban megjelent kötete húsz év alatt különféle alkalmakra íródott tanulmányok, művelődéstörténeti írások gyűjteménye. A szerző tollán át megszólalnak a kövek, kertek, épületek, utcák – fogalmazott a kötetet ismertető Cseke Péter. A méltató elmondta: úgy véli, Asztalos Lajos és Gaal György tevékenységének tulajdonítható, hogy a kolozsváriak tudatába, a nyelvhasználatba lassanként visszatérnek az egykori utca- és épületnevek. /F. I.: „A múlt nem mögöttünk, alattunk van; azon állunk”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Emlékeztető: Asztalos Lajos Kolozsvár. Helynév- és településtörténeti adattár /Kolozsvár Társaság – Polis Kiadó, Kolozsvár, 2004/2006. február 6.
Megjelent Kozma Mária Márványkáosz /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című regénye. Kábítószerfüggő, magányos kamaszokról és igaz emberi kapcsolatokban bízó fiatalokról szól a regény. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./2006. február 14.
A hónap végéig látogatható a Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában Balázs József képzőművész tárlata. A kiállítást Márton Árpád festőművész nyitotta meg, majd Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője bemutatta Balázs Józsefnek a kiadó Műterem című sorozatában megjelent képzőművészeti albumát. /Jánossy Alíz: Az örök igazság megalkotása a művészet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./2006. április 15.
Új katalógusa bemutatójával emlékezett meg fennállásának 5. évfordulójáról az Erdélyi Magyar Könyvklub. A marosvásárhelyi Bibliofil könyvesboltban ott volt Seres Katalin ügyvezető igazgató is. Sorozatukban ezúttal két csíkszeredai kiadó, a Pallas-Akadémia és a Pro Print vezetői ismertették újdonságaikat. Burus Endre a Pro Print kiadványai közül két Ignácz Rózsa-kötetet, a Született Moldovában és a Rézpénz című regényeket emelte ki. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője a sikeres sorozat új darabjairól számolt be. Nyirő József munkája, „A sibói bölény” Wesselényi Miklós életregénye. Nyírő József elbeszéléseit a Székelyek című kötet hozta. A könyvműhely Benedek Elek-monográfiát is kiadott. Bőfény címmel rövidesen a festőművész Nagy Imréről jelenik meg könyv. /Erdélyi Magyar Könyvklub – katalógus 2006/2. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./2006. május 8.
Jó pásztor és a hivatások vasárnapján, május 8-án Marosfőn Tamás József püspök mutatott be szentmiseáldozatot, nemcsak az édesanyákról emlékezett meg, de Sík Sándor piarista szerzetesről, költőről és egyetemi tanárról is, akinek emlékére a szentmise végén emléktáblát lepleztek le a Szociális Testvérek Társasága házánál. A szertartás után Kozma Mária író, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó főszerkesztője Sík Sándor Vízözön előtt című kötetét mutatta be. Őt Pomogáts Béla, a Márton Árpád által illusztrált kötet előszóírója és Fülöp Magdolna, a Szociális Testvérek Társaságának elöljárója követte. Az emléktáblát Tamás József segédpüspök és Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke leplezte le, majd a püspök szentelte meg és mondott imát. Sík Sándor 1941 és 1944 között a nyári hónapokat e marosfői házban töltötte. Itt született verseit tartalmazza a kötet. A dr. Jakab Gyula műhelyéből kikerül márványtáblára a költő Csíkszenttamáshoz fűződő, Lajtorjás szekéren című versének egyik szakaszát vésték: „Elnémult és szívemre ült az este. / Szénaillat közt halódtak a rétek. / Szemem az elvesző utat kereste, / De nem találta csak az egy sötétet. / A felelőtlen szél is ellohadt / a hangtalanul lebbenő sóhajra, / Mely elhagyta gazdátlan ajkamat: / „Hová megyünk?” / „Majd hová az Úristen akarja.”–// /Bajna György: Sík Sándorra emlékeztek Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./2006. május 13.
Utolsó kötetbemutatójához érkezett május 11-én a Harag György Emléknapok tíznapos rendezvénysorozata a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó által elindított Kis Könyv sorozatban jelent meg az a kötet, amelynek címe – a sorozat elnevezését alapul véve – Kis/Harag/Könyv, alcíme pedig Emlékpróba. Szerzője Marosi Ildikó, a kötet riportokat, jegyzeteket és interjúkat tartalmaz Harag Györggyel. Tompa Gábor színházigazgató elmondta: az elmúlt másfél évtizedben ez a negyedik olyan kötet, ami Haragról szól. A Pallas-Akadémia főszerkesztője, Kozma Mária, felelevenítette a kötet kiadásának történetét. A kiadó Kis/Könyv sorozata tulajdonképpen Marosi Ildikó találmánya, ennek első kötete a Kis/Bánffy/Könyv volt. A sorozat célja emberközelbe hozni nagy személyiségeket: erdélyi írókat, rendezőket, közéleti embereket. A Kis Harag Könyv történetéhez az is hozzátartozik, hogy Marosi Ildikó ötször adta be különböző kiadókhoz az interjú-antológiát, de valamilyen ok miatt ennek megjelentetésére eddig elmaradt. /Köllő Katalin: Kis/Harag/Könyv – Emlékpróba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2006. szeptember 8.
Augusztus 15–17-e között tartották a 34. Tokaji Írótábort. A Tokaji Írótábor „nagy öregjei” többször is hangsúlyozzák, hogy a tábor 1972-ben történt megalakulása óta, évtizedeken keresztül a közéletiséget vállaló írók fóruma volt. Idén három témát jelöltek ki: Bartók Béla születésének 125. évfordulója, az 1956-os forradalomra való emlékezés és az irodalmi nevelés – összefoglaló címén: Érték és befogadás. Párhuzamosan zajlottak előadások. Pomogáts Béla esszéje a Németh László-i harmadik út fogalomrendszerére hivatkozott, Fekete Gyula a korabeli magyar írószövetség szerepéről emlékezett, Dupka György ’56 kárpátaljai vonatkozásairól beszélt. Nagy Attila előadásából kiderült: 1964 volt a magyar olvasási kultúra fénykora, Jókai volt a legolvasottabb szerző. 1996: a magyar olvasási kultúra amerikanizálódott, első helyen Robin Cook van, Jókai a 4. helyre hátrált. 2003: hetedik osztályos gyerekek olvasmányai között első helyen Harry Potter… 4. Fekete István. 2005: első helyen a Da Vinci-kód, Jókai a 3. helyen. Egyed Emese előadásnak címe Irodalomnevelés Erdélyben. – Idén a kuratórium irodalmi díját a csíkszeredai Molnár Vilmos vette át. /Kozma Mária: „Adj időt lelked művelésének…” 34. Tokaji Írótábor. 2006. augusztus 15–17. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./2006. október 13.
Szülővárosába, Kézdivásárhelyre látogatott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes, ahol A lábujjhelyre állt ország című, vele készített interjúkötet bemutatóján Ágoston Hugóval és Kozma Mária írónővel, a Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztőjével beszélgetett. Markó Béla a székelyföldi területi autonómiáról, a népszavazásról és az RMDSZ jövőjéről beszélgetett a meghívottakkal, köztük a Kézdiszéki Székely Tanács képviselőjével. A kilátásba helyezett autonómiareferendum kapcsán Markó elmondta: a népszavazás kiírása önámítás, aminek nincs törvényi alapja, a népszavazás nem járható út. – nem megyünk bele olyasmibe, aminek nem látjuk a végét – jelentette ki. /Iochom István: Önámítás a népszavazás (Markó Béla Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./2006. november 25.
Mi lesz veled, szépirodalom? – ez a kérdés uralta a Pallas-Akadémia Kiadó november 22-i estjét a marosvásárhelyi Bernády Házban. A két irodalomtörténész főszereplő hosszú utat vállalt a vásárhelyi olvasók kedvéért. Pomogáts Béla Budapestről, Bertha Zoltán Debrecenből jött Erdélybe. Az alkalmat újabb könyvük megjelenése szolgáltatta. Mindkettőjük kötete erdélyi fogantatású, mindkét kiadvány a Pallas-Akadémia rangos Bibliotheca Transsylvanica sorozatának jelentős darabja. Bertha Erdélyiség és modernség című tanulmánygyűjteménye az 50., Pomogáts Magyar ezredforduló (Felelősség Erdélyért, III.) című nemzetpolitikai jegyzetválogatása az 51. a sorban. A kiadó főszerkesztője, Kozma Mária írónő az erdélyiek régi, hűséges barátaiként, a könyvműhelyükhöz szorosan kapcsolódó szerzőkként mutathatta be őket. Az irodalomtörténészek lehangolónak tartják a magyarországi valóságot. Az írótársadalom mára háttérbe szorult vagy önként visszavonult. A politikusok nyomultak a helyükbe, az önös érdekek, a pénz, a hazugság dominál. Bertha Zoltán sárospataki születésű, debreceni lakos, budapesti egyetemi tanár, annak a nemzedéknek a jeles képviselője, amelynek tagjai még a múlt rendszerben rendszeresen járták hátizsákkal Erdélyt, s hozták a könyvet, egyebet, amire az itteni magyaroknak szüksége volt. Számos könyvet, dolgozatot írt erdélyi írókról, költőkről: Sütő Andrásról, Székely Jánosról, Kányádi Sándorról, Bálint Tiborról, Szilágyi Domokosról, Páskándiról. És a régebbiekről, például Tamási Áronról, Kós Károlyról, Derzsi Sándorról és így tovább. Pomogáts Béla irodalomtörténészként folyamatosan jelenteti meg jelentős tanulmányait, könyveit, a Magyar Írószövetség egykori elnökeként, az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnökeként nemzetpolitikai kérdésekhez is rendszeresen hozzászól. Mostani kötete, a Felelősség Erdélyért immár harmadik cikkgyűjteménye. 1998 és 2000 között napvilágot látott jegyzeteit adta közre. /(nk): Irodalomtörténészek Erdélye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./2006. december 9.
Napvilágot látott Kozma Mária legújabb regénye, a Szarvassá vált... /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/. A Csíkszeredában élő írónő pályáján nem egyedi próbálkozás, hogy a jelen ellentmondásos problematikáját emeli regénybe. Három kisközösség, egy cég mindennapjai, egy drogozásra szokott társaság és egy búcsújáró zarándokcsoport belső viszonyai keresztezik egymást a könyvben. /N.M.K.: Gondolatok Kozma Mária Szarvassá vált… című regényéről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./2006. december 19.
„Székelyudvarhelyet tartom eszmélésem városának, itt ébredtem emberi öntudatra. A Kárpátok karéján belül, itt van a vegytiszta Európa, amit még nem bontottak le, ami megmaradt az egykori kontinensből” – mondta az 1978-ban Németországba emigrált, 63 éves Tömöry Péter író, rendező, akinek Erdélyi anekdotikák című könyvét mutatták be. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány és a Pallas-Akadémia Kiadó szervezésében tartott könyvbemutatón Kozma Mária beszélgetett el a szerzővel, aki 1989–1990 között írt tárcasorozatát szedte csokorba. /bágyi: Tömöry Péter: Ez itt a vegytiszta Európa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./2007. február 8.
Kozma Mária, Egyed Péter és Székedi Ferenc legújabb könyveivel ismerkedhetett meg február 6-án Csíkszeredában a közönség. A műfajilag eltérő könyvekben közös nevezőként az elnyomó hatalom megjelenítése fellelhető. A Szarvassá vált… című regényében Kozma Mária a szívünk mélyén is létező székely erdőt rajzolta meg. A regény írója így vallott: „Eddigi könyveimben mindig kijelentettem, hogy a jóság és szeretet képes megváltani a világot. Most mintha elbizonytalanodtam volna, mert úgy tűnik, a társadalom felkarolja a gonoszt. ”Egyed Péter 23 buborék – Kurszk balladája című versciklusa az orosz tengeralattjáró valós történetén alapszik. A robbanás következtében életben maradt, azaz a haláltól haladékot kapott huszonhárom tengerész utolsó gondolatait fogja egybe ez a lírai alkotás, amely a szerző negyedik verseskötete. /Antal Ildikó: Hármas könyvbemutató közös nevezővel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./2007. március 7.
Sikeres Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig /Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2006/ című könyve, megjelenésétől – egy hónap alatt – ezer példánynál több fogyott el belőle. Sikertörténet Egyed Ákos szerint a székelység ezer esztendeje is. Elmondta, a szülőföld vonzása az idő haladtával növekszik, így nem kellett buzdítás, hogy megírja könyvét. Válaszokat keresett olyan kérdésekre, mint: hogyan maradt meg a székelység évszázadok sodrában, hogyan alkalmazkodott, és közben szabadságjogait megvédte minden eszközzel. A Háromszék sorozatban fogja közölni Egyed Ákos legújabb könyvét. /Váry O. Péter: Sikertörténet: a székelyek története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./ Sajátos hadiszolgálatából adódó önigazgatási rendszerében látja a székelység évszázados fennmaradását Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. A székely népcsoport egyaránt megvédte Székelyországot és ragaszkodott a Szent Koronához. Kiemelte a székelység katonáskodásából származó szabad társadalom gondolatát Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa. Mint mondta, ez a társadalom önmagát igazgatta és közösként intézte a családok föld- és erdőtulajdonát. Kozma Mária, a munkát megjelentető Pallas Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője kiemelte, hogy az 1993-as évi indulástól az új Egyed Ákos-kötet immár 400. kiadott címük. /Domokos Péter: Évszázados székely fennmaradás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2007. április 12.
Április 12-én nyílik a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a budapesti Kongresszusi Központban. Mintegy huszonöt országból érkeznek szerzők és kiállítók a fesztiválra. Romániát a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó, a csíkszeredai Corvina Könyvesház, a marosvásárhelyi Romániai Magyar Könyves Céh (ezen belül a ProPrint, a Kriterion, a Mentor stb. könyvkiadók) képviselik, de a romániai Kulturális és Vallásügyi Minisztérium is helyet biztosít az erdélyi kiadóknak. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyveit a szerzők jelenlétében mutatja be a fesztiválon. /Bertha Zoltán: Erdélyiség és modernség, Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Kántor Lajos: Reményik Sándor – a mítosz és az erdélyi valóság, Kozma Mária: Szarvassá vált, Nagy Miklós Kund: Míg a magnó összekapcsolt, Pomogáts Béla: Függetlenség és felelősség, Magyar ezredforduló, Tömöry Péter: Erdélyi anekdotika, Mircea Dinescu: Szegek, ebek, szúró darazsak. / /Könyvek nemzetközi seregszemléje Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./2007. május 5.
Kozma Mária új regényének /Szarvassá vált... Hargita Könyvkiadó, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006/ a kendermag gőzét belélegző énjeivel küzd önazonossága megteremtéséért, s lassan az olvasóban is felépül egy mai, magányos nő élete, szereptévesztéseivel együtt. /Bogdán László: A szarvas és a sólyomasszony. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./2007. június 1.
Május 29-én Kolozsváron a Pallas-Akadémia Könyvkiadó 400. könyvét, Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című munkáját mutatták be. Kozma Mária szerkesztő elmondta: eddig tizenhat író-olvasó találkozó keretében népszerűsítették a könyvet, és a sorban most Csángóföld következik. Pozsony Ferenc méltatásában arra utalt, elérkezett az idő, hogy a magát előszeretettel egységes, oszthatatlan és nemzetállami tulajdonnal emlegető román többség leüljön tárgyalni a székelységgel. A történész szerző vallomása szerint évtizedekkel ezelőtti kutatásai során olyan korabeli székely kifejezésekre bukkant, amelyek ráirányították figyelmét a történelmi sajátosságokra: „földönlakó” (= ősjobbágy), „székely örökség” (= első magántulajdonforma, családi örökségbirtok, amely nagyrészt az erdőirtások vagy a közös birtok egy részének öröklésével, illetve vásárlás útján jött létre), „lófő” (= lovaskatona, az összeírásokban gyakorta lófejként is jegyezték), „fiú-leány” (= ún. fiúsítás, amikor a katonáskodásra képes fiúörökös hiányában a lánygyermek automatikusan örökössé lépett elő) stb. A közösségi összetartó érzés jellemző székely vonás, mint ahogyan ide sorolható a hagyományápolás és az önazonossághoz való ragaszkodás is. /Ördög I. Béla: Sajátosságok a székely történelemből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./