udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
104
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-104
Névmutató:
Lányi Szabolcs
2003. április 4.
Bitay Ödön a Háromszék márc. 20-i számában 1990 fekete márciusa Bukarestben. Lelkiismeretem és a történelem parancsa címmel terjedelmes írást közölt. Bitay Ödön emlékirata szerint a Nemzeti Kisebbségi Bizottság és az RMDSZ Ideiglenes Elnöksége közt szakadás lett volna. Erről szó sem volt, reagált Bitay írására Király Károly. Bukarestben több hónapon át az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága, amelynek Király Károly alapító tagja volt, ugyanazon helyiségben működött. Lányi Szabolcs és Bitay Ödön kimondottan az RMDSZ rendelkezésére állt. Bitay Ödön eszmefuttatásában olyan kitétel is szerepel, amely mellőzi a valóságot. Azt állította, hogy a közlemény román nyelvű változatát Király Károly nem írta alá. (Egyébként akkor Király Károly nem is volt tagja az RMDSZ-nek!). Ennek cáfolatára Király Károly idézett az Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága Elnökségének 1990. febr. 28-i közleményéből: Az ideiglenes elnökség a sepsiszentgyörgyi találkozó megbízásából létrehozta az RMDSZ Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, felkért tagjai Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András, Toró Tibor. Király Károly kiért még arra, hogy 1990 márciusában szó sem volt ,,békés tüntetésről" (ahogy Bitay írta), hanem az állam intézményei által támogatott megmozdulásról - bizonyos kulturális egyesületek és vallási felekezetek bujtogatták és szervezték a marosvásárhelyi magyarellenes vérengzést. /Király Károly: Visszajelzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./2003. május 9.
Az informatika által létrejött új területeken való szorosabb magyar-román együttműködés lehetőségeiről tárgyalt máj. 8-án Bukarestben Kovács Kálmán magyar informatikai és távközlési miniszter román kollégájával, Dan Nica informatikai miniszterrel. A találkozón szó volt arról, hogy magyar és román vállalatok közösen pályázzanak az Európai Unió informatikai, kutatási és fejlesztési programjaira. A két miniszter megállapodott abban, hogy üzletemberi fórumot szerveznek az informatikai kis és közepes vállalkozások részére. Kovács Kálmán leszögezte: Magyarország kiemelt kérdésnek tekinti, hogy a határon túli magyar közösségek is mihamarabb az informatikai társadalom részesei legyenek. Bukarestben Kovács Kálmán találkozott a bukaresti Ady Líceum vezetőivel, akiknek átadta a magyar minisztérium jelképes ajándékát, egy számítógépet. A magyar informatikai miniszter együttműködési megállapodást ír alá az RMDSZ vezetőivel, felkeres több magyar intézményt, köztük a Sapientia magánegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi oktatóhelyeit. A látogatás utolsó állomása Kolozsvár lesz. /Kovács Kálmán Bukarestben és a Székelyföldön. Romániai körúton a magyar informatikai és távközlési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter máj. 8-án Hargita megyébe, Csíkszentmártonba és Csíkszeredába látogatott. Megnézte a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által adományozott csíkszentmártoni informatikai központot, utána a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszínét, majd a Dusa Mircea prefektussal folytatott rövid eszmecsere után a Csíki-medence polgármestereivel, megyei önkormányzati képviselőkkel találkozott. Az EMTE dékánja, Lányi Szabolcs a magyar kormány segítségét kérte az informatikai oktatás meghonosításában. A miniszter beszélt a 300 határon túli, magyarul vagy magyarul is tanító oktatási intézménynek a Sulinet-programba való bekapcsolásáról, az eMagyarország-, illetve a Neumann-programba való bekapcsolódás lehetőségeiről, illetve az RMDSZ-szel megkötendő megállapodásról. - A határon túli magyarság kérdése kulcsponti kérdés számunkra - mondta a miniszter. /Sarány István: Határtalan kapcsolat a határon túliakkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./ 2003. június 25.
Bukarestben alig telik el nap, hogy falakon, aszfalton, hídkorlátokon ne tűnjenek fel festékszóróval, krétával készült feliratok, néha egy-egy horogkereszt, továbbá "Afara cu jidanii!", "Afara cu ungurii" (Ki a zsidókkal, ki a magyarokkal!). Másnap a felirat vagy rajz eltűnik, anélkül, hogy rendőrség, csendőrség, kormány, SRI, RMDSZ, izraelita hitközösség az esetet felfújná. De mi a helyzet a Székelyföldön, ahol nem a magyar és a zsidó az uszítás vizuális agitációjának témája, hanem - Isten bocsássa meg - a román? Ez már szentségtörésnél is súlyosabb merénylet, ezért nem is marad visszhang nélkül. Június 12-én és 13-án a Hargita Népe hasábjain Szondy Zoltán mutatott be egy ilyen esetet, majd ennek fonákját: "A romániai sajtó egy része szenzációként tálalta, valakik ákombákomokat festettek - többek között - a csíkszeredai ortodox templom falára is. A Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség fellépésének köszönhetően az incidensből ügy lett: a tettest a rendőrség azonosította, lakásán házkutatást tartott (?!?), tízmillió lejes büntetést rótt ki rá." A kézre került tettest a Nagy István Művészeti Líceum buzgó tanári kara kizárta az iskolából. Néhány nap múlva csíkszeredai gyermekek sárral kenték be egy magyar vállalkozó üzletének kirakatát, ajtaját, falait. Ez alkalommal nem történt házkutatás, pénzbüntetés, a tetteseket nem csapták ki az iskolából. Szondy cikkét helyesbíteni kell. A bukaresti román sajtó híradásaiban, Ioan Selejan püspök tévényilatkozataiban nem fordult elő az "is" szócska. Nem fogalmaztak úgy, hogy "ismeretlen tettesek firkáltak az otodox templom falára is." Következetesen csak az ortodox székesegyházat emlegették. Ezt az is szócskát tehát el kellett hallgatni. Mert ha a teljes igazságnak megfelelően tálalják a hírt, miszerint ugyanazon éjjel az ortodox templom és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szomszédos épülete esett áldozatul a profanizálásnak, akkor az újságírói etika szerint dr. Ioan Selejan ortodox püspök mellett meg kellett volna szólaltatni dr. Lányi Szabolcs dékánt is, mert egyformán voltak szenvedő kárvallottak. Ha pedig így történt, akkor az ügynek eleve ki van húzva a nemzeti méregfoga: Selejan püspök fájdalomtól el-elcsukló hangon nem siránkozhatja végig a román médiát, hogy Hargita és Kovászna megyében az ortodox üldözésének újabb tanúbizonyságával van dolgunk, ahogy történik már 700 éve. Hogy milyen ortodox mártírium kezdődött 700 évvel ezelőtt, az megtudható a románul és öt világnyelven 1995-ben megjelent könyvből: Romanii din Sfanta Episcopie a Covasnei si Harghitei (A románok Kovászna és Hargita szent Püspökségéből), kiadta a Vacaroiu-kormány tájékoztatási főosztálya. Ugyanezen kormány Vocea Romaniei című hivatalos napilapja (később megszűnt, mert nem volt olvasója) 1995. dec. 7-i száma azzal ajánlotta olvasói figyelmébe a kiadványt, hogy megismerhetik belőle "az itteni ortodoxia felszámolásának 700 éve módszeresen zajló kampányát." Mesélt a könyv a románok kemény ellenállásáról, amellyel útját állták az erőszakos elmagyarosításnak, a vallásuk megsemmisítésére irányuló "szüntelen hadjáratnak", felrobbantott ortodox templomokról, szétdúlt temetőkről. "A könyv célja bemutatni, milyen körülmények között működik az egy évvel előbb, 1994 őszén létesült Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség" - olvasható az ismertetésben. Ennek a 700 éves, szakadatlan pusztítóhadjáratnak újabb fejleménye a csíkszeredai ortodox templom falára 2003 nyáréjszakáján a magyar gyermek kezemunkájával felkent, nem igazán azonosítható, nonfiguratív zagyvaság. Selejan püspök Csíkszeredában még nem érzi az Észak-atlanti Szövetség, az Európai Unió felől lengedező új szellőket, ő még a 700 éves múltban él, mert csak így tetszeleghet a nemzetmentő védangyal szerepében. A román ortodox püspök Oláh-Gál Elvirának adott interjújában (Erdélyi Napló, 2003. máj. 7.) büszkén említette: "2001-ben 700 óvodásgyereknek adtunk kalácsot és kiflit." Ugyanitt elmondta, hogy a magyaroktól lerombolt templomaikat helyreállítatta, vagy újakat épített s megjegyezte: "Ebben az évben 700 millió lejt adtam az épülő templomokra. Azt hiszi, a román államtól van? Nem." Selejan püspök bevallott 700 millió leje mellé a román kormány 1997-ben 802-es határozatával 1,5 milliárd lejt ajándékozott a püspökségnek. Más kormányhatározatok újabb milliárdokat és ingatlanokat utaltak ki kolostorok építésére, és talán marad még az óvodások kalácsára, kiflijére is. Az interjúban árva szó sem esett a bukaresti Adevarul szerkesztősége által 1997. november 19-én beindított országos gyűjtés eredményéről. Márpedig, e jótékonysági keresztény akció kifejezett célja a Hargita-Kovászna megyei ortodox templomok "megmentése" volt. A begyűlt összeg sorsáról a csíkszeredai püspöki könyvelőség azóta sem tett közzé elszámolást. /Barabás István: Firkálni veszélyes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ 2003. július 26.
A Hargita Megyei Önkormányzat júl. 25-én megszavazta azt a társulási projektet, melynek értelmében alapító tagja lesz a Pro Universitatae Siculorum Egyesületnek. A Csíki Magánjavak a volt csíksomlyói gyermekotthon épületének egy részével szállna be az egyesületbe. Az egyesület célja a székelyföldi felsőoktatás hátterének biztosítása, a megyei önkormányzat mellett a Csíkszeredai Tanács, a Sapientia Alapítvány és a Csíki Magánjavak az alapítók. A tanácsülésen jelen volt Lányi Szabolcs, az egyetem dékánja, a Csíki Magánjavakat pedig Hajdu Gábor volt szenátor képviselte. Az önkormányzati ülésen a kistérségi társulások tevékenységét mutatta be Mátéffy Mária. Hargita megyében 15 kistérségi társulás működik. /Dobos László: Sapientia háttérintézmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./2003. július 29.
Minden eddigi csúcsot felülmúlt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) iránti érdeklődés. A nappali tagozatra kiírt 9532 egyetemi helyre 22 276 pályázó iratkozott be. A közel tízezer nappalis hely közül 7438 (78 százalék) román, 1660 (17,4 százalék) magyar, 321 (3,4 százalék) pedig német tannyelvű. A mostanáig jegyzett 22 276 jelentkezőből 19 360 (86,9 százalék) román, 2373 (10,7 százalék) magyar, 403 (1,8 százalék) német nyelven tanulna tovább, de jelentkeztek még 112-en (0,5 százalék) a Moldovai Köztársaságból, 28-an (0,1 százalék) a romáknak fenntartott helyekre. A meghirdetett 4440 távoktatásos helyre eddig közel 1500-an jelentkeztek. Ez a szám minden valószínűség szerint növekszik, miután a nappalira be nem jutottak elfoglalják majd a pillanatnyilag még üres helyeket. A nappali történelem-filozófia szak magyar tagozatán 47 helyet hirdettek meg, eddig 172-en jelentkeztek.Az újságírói szakon magyar tagozaton 25 helyre 55-en jelentkeztek, a román tagozaton 45 helyre 450-en pályáznak. Az egyetem 18 erdélyi kollégiumában 2100 helyet hirdettek meg, 815 tandíjmentest és 1285 fizetésest, ebből a magyar nyelvű tagozatokon 214 ingyenes és 380 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Kolozsváron, a Sapientia - Erdélyi Tudományegyetemen a környezetföldrajz - környezettudomány, illetve a fotó, film, média szakon hirdettek meg helyeket. Az előbbi szakon meghirdetett 25 helyre jelentkező 25-ből csak 23 személyt vettek fel. A fotó, film és média szakon 78 személy versenyvizsgázott a 20 hely valamelyikéért. A Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron üresen maradt helyeket a szeptemberi vizsgákon remélik betölteni. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja közölte: a kilenc szak 425 helyére 539-en jelentkeztek, és 330-an jutottak be. A betöltetlenül maradt 22 tandíjmentes és 73 tandíjköteles helyre szeptember 15-étől újabb felvételit tartanak. Dr. Lányi Szabolcs szerint az elmúlt évekhez viszonyítva a felvételizők idén jobb eredményeket értek el. Túljelentkezés volt a Sapientia marosvásárhelyi Műszaki és Humán Karán: a meghirdetett 290 helyre 447 jelentkező pályázott. A tandíjas helyek minden szakon beteltek. A legtöbb üres hely a mechatronika szakon maradt, ahol ősszel 18 tandíjas helyre lehet pályázni. Az érdeklődés hiánya jellemezte az idei felvételit Marosvásárhely legnagyobb és legrangosabb felsőfokú oktatási intézményén, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Az általános orvosi karon 250 tandíjmentes és 100 fizetéses helyet hirdettek meg, 369-en jelentkeztek. A fogorvosi szakon meghirdetett 75, kétharmados arányban tandíjmentes helyre mindössze 91-en jelentkeztek. Valamivel nagyobb volt az érdeklődés a gyógyszerészeti szak iránt, ahol a szintén 75 helyre 117-en pályáztak. A diákok hasonlóan alacsony érdeklődést tanúsítottak a szakkollégiumok iránt is. Az asszisztensképző 75 helyére 105-en, a fogtechnikusi és a gyógyszerészeti 45-45 helyére pedig alig 60-an, illetve 72-en iratkoztak be.A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen 13 szakon 420 hely várta a továbbtanulni vágyókat. Összesen 472-en jelentkeztek, 310 felvételiző jutott be, 252 az ingyenes, 58 pedig a tandíjas helyekre. Az érdeklődés az angol, illetve német nyelv és irodalom, szociológia, menedzsment, turisztika és képzőművészet szakok iránt volt a legnagyobb. A legkevesebben a vallástanár és a vallástanár-német szakokra jelentkeztek. /Csúcs a Babes-Bolyain, bizakodás a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./2003. július 30.
A Hargita megyei, illetve a csíkszeredai városi önkormányzat, a Csíki Magánjavak és a Sapientia Alapítvány összefogásával jön létre a székelyföldi felsőoktatás hátterének biztosítására hivatott Pro Universitatae Siculorum Egyesület. A szervezet alakuló ülését júl. 29-én hívták össze Csíkszeredában. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja elmondta, a Pro Universitatae Siculorum Egyesületet azzal a céllal hozzák létre, hogy az egyesület tagjai saját hatáskörükben segítsék az egyetemi oktatást, illetőleg a Sapientia Egyetemet. A tervek szerint a Sapientia-EMTE használatba kapja a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon csíksomlyói épületét. "Ebben az épületben a nehéz szociális helyzetben lévő diákjainknak alakítanánk ki bentlakást" - mondta Lányi. Megvizsgálják, hogyan lehetne tovább építeni a jelenleg a megyei tanács és a csíkszeredai városi tanács tulajdonát képező, Csíkszereda központjában évek óta épülőfélben levő megyei és városi könyvtár épületét úgy, hogy abban a könyvtár mellett a Sapientia-EMTE egy része is helyet kapjon. Gergely András, a megyei tanács szóvivője szerint az egyesület szakmai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújt majd a székelyföldi felsőfokú oktatásnak. "A Csíki Magánjavak még nem kapta vissza a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon épületét a megyei tanácstól" - közölte Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter, a Csíki Magánjavak elnöke. /Kiss Edit: Négyes fogat a felsőoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./2003. október 6.
Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE Csíkszeredán. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem diáksága Csíkszeredán az előző évekhez képest szinte megduplázódott: közel kilencszáz diák számára kezdődött el az egyetemi év. A tanévnyitó ünnepségen jelen volt dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az egyetemet fenntartó Magyar Köztársaság képviseletében, Markó Béla, az RMDSZ elnöke valamint Csíkszereda és Hargita megye elöljárói. A köszöntő beszédek mellett dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja diplomákat és emlékérmeket osztott ki az egyetem legjobb diákjainak. A Sapientián tizennyolc szakon, három városban tanulnak a diákok. /(Daczó Dénes): Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Szilágyi Pál rektor elmondta, hogy a tanév kezdetéig 227 tanári állást k létesítettek, melyből 91-et főállású, 91-et társult, 55-öt pedig óraadó tanárok foglalnak el. Az óraadó tanárok száma ennél sokkal nagyobb, hisz ennyi állás van és sok állást többen helyettesítenek. A szept. 30-i dátummal megjelent Hivatalos Közlönyben mind a 18 szak ideiglenes működési engedéllyel szerepel, tehát törvényesen működik. /Daczó Dénes: Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./2003. november 6.
Lányi Szabolcs, a Sapientia Egyetem csíkszeredai karainak dékánja a vele készült beszélgetésben kifejtette: három esztendeje működik a városban a Sapientia Egyetem. Az érdeklődés növekedőben van. Az első évben indult kétszáz diák, a jelenlegi létszám nyolcszáz. Nem "magyar diplomát" adnak, hanem Romániában érvényes diplomát. Az egyetem jelenleg ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, az államvizsgát a végzős hallgatók akkreditált román állami egyetemen szerzik meg. - A diákok több mint háromnegyede a Brassótól kezdődő, Marosvásárhelyen végződő régiókból kerül ki, vagyis négy - Brassó, Kovászna, Hargita és Maros - megyéből. - A legfontosabb alkalmassági próba az első év sikeres elvégzése. Az eddigi tapasztalat: az első év után a jelentkezők 10-15%-át elveszítik. A képzés négy irányban folyik, jelenleg összesen kilenc szakon. A legtöbb diák a gazdaságtudományi ágazatokon tanul: gazdasági informatika és könyvviteltan, agrár és élelmiszeripari gazdaságtan, környezet-gazdaságtan és általános gazdaságtan. A társadalomtudományi szakok: alkalmazott szociológia vidékfejlesztés szakiránnyal, kommunikáció és PR menedzsment szak, angol nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom szak. Mérnöki szakok: környezet- és élelmiszeripari mérnöki. Első rendű feladatuk az akkreditációs feltételek teljesítése. /Forró Miklós: A közösség értékeit felvállaló értelmiséget nevelni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ 2004. január 30.
Január 29-én tartották Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) csíkszeredai fiókszervezetének alakuló ülését. Az EMT célja összefogni az erdélyi magyar műszaki és természettudományi értelmiséget – jelentette ki dr. Köllő Gábor, a társaság alelnöke az alakuló ülésen. – Jelenleg a székelyföldi régióban tudománytelepítés zajlik – mondta üdvözlőbeszédében dr. Lányi Szabolcs, az EMTE csíkszeredai dékánja. Az EMT kiemelt célja a magyar műszaki nyelv ápolása. Az EMT közlési lehetőséget biztosít konferencia-kiadványaiban és periodikáiban. A megyei és a csíkszeredai önkormányzat – Zsombori Vilmos megyeelnök és Erdei István alpolgármester révén – támogatásáról biztosította az induló szervezetet. Dr. Györffy Jenő, az EMTE csíkszeredai karainak kancellárja a mérnöki tudás hasznosításának szükségességéről szólt a régió fejlesztése érdekében, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke pedig az intézményépítés fontosságát hangsúlyozta. /Sarány István: Szervezetbe tömörültek a műszakiak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./2004. február 28.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán február 27-én szerveztek oktatáspolitikai fórumot „Felsőfokú képzés a Székelyföldön: tények és trendek” címmel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott: magyar nyelven tanuló egyetemi hallgatók száma az 1991–1992-es tanévben regisztrált 500-ról mára tízezerre nőtt. Ez még mindig nem elegendő, hiszen a BBTE-en is létre kell jönnie a két magyar fakultásnak. Verestóy Attila szenátor az egyetemek finanszírozására tért ki előadásában, rámutatva arra, hogy a visszaszerzett közösségi vagyonból az egyetemeket, egyetemistákat, a magyar tudományos életet is lehet támogatni. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a napokban történt magyar állami költségvetés módosítására, ennek erdélyi kihatására is kitért előadásában, az eredeti tervekkel ellentétben a 1,894 milliárd forintos támogatás 1,531 milliárd forintra csökkent a Sapientia Egyetem esetében, amely 234 milliárd lejt jelent. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja úgy fogalmazott, szeretné, ha nem támogatásnak neveznék a magyar tudományba fektetett összeget, hanem a magyar nemzetért tett kötelességként fognák fel az illetékesek, hiszen ez nem segélynyújtás, hanem szakszerű beruházás. Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora kifejtette: a költségvetés módosítása alapjaiban érintette az egyetemet, hiszen nem tudják megvalósítani a tervezett programot. /(Daczó Dénes): A magyar költségvetés csökkentése alapjaiban érinti a Sapientia Egyetemet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2004. március 2.
Febr. 27-én oktatáspolitikai fórumot tartottak Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karai, az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományok Intézete szervezésében egyetemi tanárok, politikusok, társadalomkutatók és önkormányzati vezetők részvételével. – A székelyföldi felsőoktatás akkor tesz eleget a kihívásoknak, ha a régiófejlesztés motorjává válik, a gazdasági fejlődést kiszolgáló korszerű erőforrássá – hangzott el Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnökének összegző beszédében. Lányi Szabolcs, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karok dékánja ismertette, hogy míg a fejlett európai országokban a tudományba való – egy főre jutó – befektetés eléri a 300 eurót, s ez az arány Magyarországon is 80 körül van, Romániában fejenként mindössze 3,5 euró körül mozog. A 2004/05-ös tanévben Románia is áttér a bolognai egyezménybe foglaltakra, ennek értelmében az egyetemi képzés három szakaszból áll: a három, esetenként négy évet tartó bachelor képezi a legalsó szintet, amely be kell fogadja a középiskolát végzett fiatalok szinte 100 százalékát, ezt a fokot követi a mesterképzés, majd a doktorátus. A bolognai program másik következménye az egyetemek összevonása, az úgynevezett konzorciumok kialakítása. Hogyan ültethető életbe mindez a Babes-Bolyai Egyetemen működő magyar szakokon (50), amelyek közül mindössze 6-8 esetében folyik mesterképzés – tette fel e kérdést Szilágyi Pál, a Sapientia rektora, aki szerint, ahol nincs meg a továbbtanulás lehetősége, az új szerkezeti felépítés bevezetése a szakok "degradálódásához vezethet". És mi lesz a Sapientia 16 szakán, amelyek ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek? A Babes-Bolyai Egyetem magyar oktatói négy éve készen vannak az új tagozat működtetésére, ezt lebontani a rektor szerint nagy bűn lenne. Amit a román állam költségvetéséből meg lehet oldani, azt fenn kell tartani. A többi kar esetében egy szaktestületnek kellene felmérni a szükségleteket és megszüntetni a párhuzamosságokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalát képviselő Bálint-Pataki József bejelentette, miszerint a magyar állam a tervezettnél az idén 362 millió forinttal kevesebb támogatást nyújt az erdélyi magyar felsőoktatás számára, azaz az 1894 millió helyett 1531 millió forintot. – Ne várjunk mindent másoktól, központi szervektől, kormánytól – jelentette ki Verestóy Attila szenátor. Kötő József hangsúlyozta: el kell érni, hogy állami támogatásban részesüljenek mindazok a felsőoktatási intézmények, amelyek átvállalnak az állam kötelezettségeiből, amit a Sapientia megtesz. /Bodolai Gyöngyi: Kevesebb pénz, jobb stratégia, nagyobb összehangoltság, versenyképes tudás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./2004. március 22.
A Sapientia Alapítvány Csíkszeredában tartott kuratóriumi ülésén leváltották tisztségéből dr. Lányi Szabolcsot, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának dékánját, hivatali hatáskörének túllépése miatt. Egy szépvízi szennyvíztisztító komplexumra benyújtott SAPARD pályázatban Lányi Szabolcs az egyetem nevében 90 ezer eurós önrészt vállalt, ebből egy monitorizáló és kutató-laboratóriumot építenének ki. A kuratórium szerint ezzel a vállalással Lányi túllépte hatáskörét, a volt dékán viszont azt vallja, egy társfinanszírozási megállapodásra feletteseitől elvi jóváhagyást kapott. Lányi Szabolcs helyére dr. Györfi Jenőt nevezték ki dékánnak, helyettesei Gagyi József és Szabó Árpád lettek. Dr. Lányi Szabolcs leváltásáról a romániai magyar történelmi egyházak elöljáróinak március 11-i testületi ülésén elfogadott határozatban döntöttek. Az egyházi elöljárók megdöbbenésüket fejezték ki a magyarországi pénzügyi megszorító intézkedések miatt. Megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz annak érdekében, hogy más forrásból pótolják az egyetem idei költségvetési hiányát, és a jövő évi költségvetésben az eredeti, két milliárd forintos támogatást biztosítsák. A testület másfelől elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra ("például az ún. erdélyi televízió") nyújtson tetemes támogatást, "ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy összegeket". A határozat értelmében módosító törvénytervezetet terjesztenek a román parlament elé a felekezeti oktatás jogának az elkövetkező tanévvel kezdődő biztosítása céljából, a beterjesztést az RMDSZ parlamenti képviselői vállalják. /Leváltották a Sapientia egyetem csíki dékánját. Hatásköri visszaéléssel vádolták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Lányi Szabolcs professzor tanszékvezetőként tevékenykedik továbbra is a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./ Ideiglenesen két rektor-helyettest is kineveztek Bakacsi Gyula, a közgazdasági tanszék vezetője, magyarországi vendégtanár, valamint Dávid László, a marosvásárhelyi egyetem tanszékvezető professzora személyében. /D. Balázs Ildikó: Félreállítás vagy elvhűség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./2005. április 18.
Április 17-én mutatták be Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum tudományos évkönyvét. Az évkönyv Társadalom- és Humántudományok kötetét dr. Gagyi József egyetemi docens, a Természettudományok kötetet pedig dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár ismertette. /Évkönyvbemutató a múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./2005. június 7.
Lányi Szabolcs professzor bukaresti állását feladva vállalta, hogy Csíkszeredába jön, és egyetemet épít. Elmondta, hogy versenyhelyzet alakult ki az erdélyi lehetséges központok között. A hagyományos nagy központ, Kolozsvár emberei ma sem tudják elképzelni, hogy egy új tudásközpont még meg is előzheti Kolozsvárt. Marosvásárhely és Kolozsvár olyan bástyák, amelyeket nem lehet feladni. Az akkor magyar politikai vezetés, személyesen Orbán Viktor elfogadta, hogy a határon kívül rekedt magyarok is a nemzet részeként fontos nemzetpolitikai szerepet kapjanak. A magyar egyetem volt az első nagy akció, amikor sikerült a határon kívül rekedt magyarságot helyzetbe hozni. Nem segítségről van szó, hanem befektetésről, amit a magyar nemzetnek egy aktívabb és jobb helyzetben levő tagja tesz ugyancsak a magyar nemzetbe, hogy az tíz, ötven, száz év múlva is erős maradjon, fejtette ki Lányi Szabolcs. /Kovács Attila: Befektetés a magyar nemzetért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./2005. július 30.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyarországi Felszín Alatti Vizekért Alapítvány és a Hargita Megyei Tanács szervezésében az egyetem csíkszeredai campusában július 29-én megkezdődött a Kárpát-medence Ásványvizei II. Nemzetközi Tudományos Konferencia. A rangos rendezvényen mintegy 80 hazai és anyaországi kutató, egyetemi tanár, szakember vesz részt. A mostani konferencia folytatása a tavalyinak. A konferencia dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár, a konferencia társelnöke, majd Szilágyi Pál rektor, Ráduly Róbert polgármester köszöntötte a megjelenteket. Július 30-án a résztvevők dr. Vofkori László egyetemi docens vezetésével tanulmányi kirándulásra utaznak. /Hecser Zoltán: Az ásványvizekről – azok hazájában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./2005. október 19.
Dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai Sapientia EMTE Műszaki és Természettudományi Tanszékének professzora bejelentette, hogy áttörés történt az egyetem életében: a három évvel ezelőtt megalakult műszaki tanszék két pályázatát tartotta támogatásra érdemesnek a román Kutatási és Oktatási Minisztérium. A két pályázatot 4,4 milliárd lejjel támogatják az állami költségvetésből. Ez lehetőséget nyújt, hogy az egyetem bekapcsolódjon a hazai és a nemzetközi tudományos kutatási életbe. A román állami költségvetésből elnyert támogatáshoz az egyetem évi 400 millió lej értékű saját önrészt is kellett vállalnia. Ezt az önrészt Csíkszereda városi önkormányzata biztosítja a Siculus Kutatóintézeten keresztül. A most elnyert két kutatási pályázatból támogatott hároméves kutatómunkában fontos romániai tudományos intézetek lesznek a csíkszeredai egyetem partnerei. A kutatás az egyetem akkreditációja szempontjából is fontos. /Daczó Dénes: Már a román-magyar kormányülés előtt is „csurgattak”. Állami pénz a Sapientiának. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2005. november 16.
A Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld szerkesztősége megdöbbenéssel vette tudomásul Csíkszereda tanácsának határozatát, amely felhatalmazza Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, hogy a kiadónak kiutalt szolgálati lakásból peres úton lakoltassa ki a kiadó munkatársát, György Attilát. Amennyiben a tanácsa ugyanezt az eljárást kezdeményezi a Temesvár sugárút szolgálati és tanácsi lakásainak összes albérlőjével szemben (pl. Sógor Csaba szenátor, Mircea Dusa volt prefektus, a Distrigaz, Sapientia Egyetem, Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és más intézmények és magánszemélyek), úgy elfogadják a kilakoltatást. Ellenkező esetben a városi vezetőség személyes ellenszenvének, a diszkrimináció bizonyítékának tudják be az egész ügyet, és az emberi jogok országgyűlési biztosához, illetve a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. /Ferenczes István kiadóigazgató: Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./ „Személyem elleni bosszúnak tartom az intézkedést, és beperelem a polgármesteri hivatalt” – háborgott György Attila, a Székelyföld szerkesztője amiatt, hogy a városháza felszólította: hagyja el a várostól bérelt szolgálati lakását. A Csíkszereda központjában lévő 23 szolgálati lakás kérdése évek óta tabutéma volt a városban. A korábban több ízben is felújított bérleti szerződések egy részét azonban a városvezetés idén már nem hosszabbította meg. Antal Attila alpolgármester szerint inkább azokon az igénylőkön szeretnének segíteni, akik lakás hiányában nem tudnak Csíkszeredában megtelepedni, a városnak pedig szüksége lenne rájuk, vagy pedig jelenleg nem megfelelő körülmények között élnek. Az alpolgármester hangsúlyozta: kilenc bérlőt szólítottak fel, hogy lejárt a szerződése. A felszólítottak között volt Bunta Levente megyei tanácselnök és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, akikkel végül megállapodás született, így továbbra is az ingatlanban maradhatnak. Lányi Szabolcs egyetemi tanár már ki is költözött az ingatlanból, valamint a Distrigaz. Ugyancsak ebben a tömbházban kapott szolgálati lakást Sógor Csaba szenátor is, aki elmondta: szerződése arra az időre szól, amíg szenátori tisztséget tölt be, s a mandátum lejárta után rögtön ki kell költöznie az ingatlanból. Szintén itt rendelkezik szolgálati lakással Mircea Dusa volt prefektus, jelenlegi PSD-képviselő is. Ezekre az albérlőkre tesz utalást közlerményében a Hargita Kiadó igazgatója is. /Daczó Dénes: Szolgálatilakás-botrány Csíkszeredában – kilakoltatják György Attilát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./2006. július 28.
Idén a tavalyinál is kevesebb diák iratkozott be a Sapientia csíkszeredai mérnöki szakjaira annak ellenére, hogy Lányi Szabolcs tanár szerint Székelyföldön mérnökökben nagy hiány mutatkozik. Lányi Szabolcs professzor szerint nemcsak a csíkszeredai intézményre jellemző az aluljelentkezés a mérnöki karokra, hanem országos jelenségről van szó. A műszaki és társadalomtudomány kar szociológia és kommunikáció szakának 50-50 helyére 41, illetve 92 fiatal jelentkezett. Az élelmiszeripari és környezetmérnöki szakon a tavalyinak a felére csökkent a felvételizők száma. Az említett karok összesen 200 helyéből szakonként öt helyet tartottak fenn a másoddiplomások számára. /Horváth István, Vincze Judit: Mérnöki szak nem kelendő. Lezajlottak a felvételik a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./2006. szeptember 4.
Stanik Istvánt, az Új Magyar Szó vezérigazgatóját nevezte ki a lap főszerkesztőjének, valamint igazgatójának a Scripta Kiadó Részvénytársaság igazgatótanácsa. A testület legutóbbi közgyűlésén továbbá határozat született egy igazgatótanács létrehozásáról, amelynek tagjai: Lányi Szabolcs, Balogh Anna és Miklós Károly. A tavaly október 3-án indított országos napilap első főszerkesztője Ágoston Hugó volt, majd – felelős szerkesztőként – Salamon Márton László irányította a szerkesztőség munkáját. /Igazgató-főszerkesztő az Új Magyar Szó élén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2007. április 12.
Április 11-én a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban megkezdődött a technológia tantárgyverseny országos döntője. Bondor István főtanfelügyelő beszéde után Lányi Szabolcs, a Sapientia Egyetem professzora a versenybizottság elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Az eredményhirdetés április 14-én lesz. /Takács Éva: Országos tantárgyverseny Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./