udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
412
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 391-412
Névmutató:
Lorántffy Zsuzsanna
2001. október 27.
Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a Kárpátokon túlról érkezett vendégeket fogadtak a hétvégén. A moldvai csángó-magyarok különös kultúráját, hétköznapjait nyolcan hozták közelebb a nagyváradi érdeklődőkhöz, köztük Duma István András csángó-költő, a Szeret-Klézse Alapítvány vezetője, illetve Csoma Gergely budapesti csángó-szakértő és dr. Budavári Gyula, az erdélyi szövetség alelnöke. Okt. 25-én Énországom Moldova - egy csángó költemény ösvényin címmel a csángó világot bemutató fotókiállítás nyílt. Tóth Beáta csángó népdalokkal, Mátyás Zsolt Imre pedig Duma István András költeményeivel gazdagította a nyitórendezvényt, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő beszélt az egységes nemzetről, amely az ősi gyökerekből táplálkozó csángókultúrával lehet teljes. Csak akkor van megmaradásunk Nagyváradon, Bihar megyében, a Kárpát-medencében, ha segíteni tudunk a nálunk elesettebbeknek - mondta. Másnap a moldvai csángókról szóló előadásokkal folytatódott a rendezvénysorozat. Okt. 27-én a nagyváradi Mikes László Csángóbaráti Társaság gyűlésére kerül sor, Szilágyi Zsolt a moldvai csángómagyarság jelen helyzetéről tart előadást, majd Duma István András Én országom, Moldva c könyvének váradi bemutatója következik. Okt. 28-án, vasárnap a nagyváradi bazilikában a Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök celebrálta szentmisével zárulnak a Csángó-napok. /Csángó-napok Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2001. december 28.
Rendhagyó kulturális esemény volt Nagyváradon karácsony előtt. A régi Váradot megörökítő festőművész, a 68. évébe lépett Kristófi János festőművészt ünnepelték a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, abból az alkalomból, hogy a művész munkásságát megörökítő album jelent meg. A nagy formátumú kiadvány ihletője a Magyarországon munkálkodó Banner Zoltán művészettörténész. A művész tíz gyermeke anyagilag is jelentősen hozzájárult a költséges monográfia kiadásához, amelyet a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatott. Banner Zoltánnak ez a 15. erdélyi művészről írt monográfiája. /(Balla Tünde): Méltó helyén az erdélyi művészetben. Kristófi monográfia Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./ 2002. január 8.
Hagyományos újévi fogadást tartott Nagyváradon, jan. 6-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök hangsúlyozta: egy pinceteremből indultak e fogadások, később a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban tartották meg, hogy most méltó helyen, a püspöki palotában ülhessék meg az újesztendő első magyar közéleti eseményét. A püspök felolvasta Orbán Viktor ünnepi köszöntőjét is, majd Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszédében szóvá tette az egyházi ingatlanok ügyét. Hivatalosan is megnyitották az idei Ady Endre emlékévet. Tavaszy Hajnal könyvtáros a költőről való megemlékezés közigazgatási határok nélküli voltára hívta fel a figyelmet: Nagyvárad, Érmindszent, Zilah és Csucsa is bekapcsolódtak a rendezvényekbe. /(Balla Tünde): Újévi fogadás a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./2002. február 18.
Febr. 17-én Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Illyés Gyula Könyvesboltjában mutatták be Pomogáts Béla új köteteit. A Leletmentés c. tanulmánykötet a 1970-től errefelé keletkezett kritikák gyűjteménye, olyan Erdély-központú írásoké, melyek magyarországi irodalmi folyóiratokban jelentek meg. A Műhely Erdélyben művészetteremtő személyiségekről és könyvkiadókról szól, a kisebbségi sorban élők iránti felelősség vállalásról. A Transszilván hőskölteménybe foglalt 15 tanulmányban pedig arról írt, mit jelent számára az erdélyi magyar irodalom. Pomogáts Béla munkásságának jelentős részét Erdélynek szentelte, olyannyira, hogy gyakorta megkérdezik tőle: Ön ugyebár erdélyi? Kuncz Aladárt választotta szakdolgozata témájául. 1969-től akadémiai ösztöndíjjal sikerült Erdélybe jönnie. A helikoni nemzedéktől kapott baráti fogadtatás és bizalom elkötelezte Erdély mellett. Amikor 1984-ben a magyarság üldözéséről szóló memorandumot aláírta, végleg kitiltották Romániából, de mindjárt 1990 januárjában újra eljött s azóta hónapokat tölt Erdélyben: "Nem érzem azt, hogy határt kell átlépjek amikor idejövök a barátokhoz". Áprily Lajosról készülő új könyvének május végén Kolozsváron lesz a bemutatója. Pomogáts febr. 18-án a Lorántffy Zsuzsanna református egyházi központban tartotta meg Ady Endre és az erdélyi modell című előadását. /(Balla Tünde): Ön ugyebár erdélyi? Nagyváradi Ady-est vendége volt Pomogáts Béla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./ 2002. április 8.
Ápr. 3-án Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét 50. születésnapja alkalmából nagyszabású fogadáson köszöntötték a Teleki (ma még Antonescu) utcai püspöki szákházban. Jelen voltak az egyházmegyék képviselői, a nagyváradi közéleti elit, mintegy 80 személy. Az egyházvezetőt Csűry István generális direktor és Forró László előadótanácsos köszöntötte, az ünnepelt pedig hangsúlyozta, hogy nemcsak gyökerei kötik ide, hanem itthon is érzi magát ebben a közösségben, ami folytonos cselekvésre sarkallja. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban most kiállító Vassy Erzsébet egyik pasztelljével lepték meg hívei az 50 éves egyházvezetőt. /(balla): A királyhágómelléki püspök 50 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr 8./2002. június 1.
Nagyváradon rövidesen megkezdi az Andrei Saguna Szakközépiskola épületének részleges kiürítését a nagyváradi tanács és a tanfelügyelőség. Az ingatlant, melyben egykoron a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium működött, a 94/2000-es sürgősségi rendelet értelmében visszakerült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába, azonban eddig nem tudták birtokba venni az épületet. /Pengő Zoltán: Költözik a Saguna. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./2002. június 13.
Költözik az Andrei Saguna Szakközépiskola a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületéből Telekkönyveztette a nagyváradi Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületét, melyben jelenleg még az Andrei Saguna Szakközépiskola működik. Az erről szóló megállapodást ezen a héten írja alá az egyház, a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség és az iskola vezetősége, ám az iskola átköltöztetése körüli bonyodalmak miatt akár három év is eltelhet, amíg az épület teljesen felszabadul. A szóbeli megállapodás szerint az épület egy részét őszig felszabadítja az intézmény, és a szóban forgó osztályokat átköltözteti egy másik iskolaépületbe. Tőkés László püspök a helyi lapban azt nyilatkozta, hogy a polgármesterrel és az önkormányzat képviselőivel folytattak megbeszéléseket. "Terepszemlét tartottunk, és azt az ígéretet kaptuk, hogy iskolakezdésig hajlandóak és módjukban áll rendelkezésünkre bocsátani az épület nagyobb szárnyát." Greta Postole, a Saguna Szakközépiskola igazgatója elmondta, egyelőre a kisebbik épületet tudja felszabadítani. /Simon Judit: Három évig is eltarthat a költözködés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./2002. június 25.
A képviselőház plénuma tegnap cikkelyenként elfogadta az egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását megszabó törvénymódosító csomagot. A jogszabálytervezetről jún. 26-án tartja a végső szavazást a parlament. A rendeletet a 2000-es választások előtt hozta az Isarescu-kabinet, a jogszabály eredetileg egyházanként tíz-tíz államosított ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett. Az egy évvel ezelőtti képviselőházi vitában kikerült a szövegből az a tétel, mely egyházanként csak tíz épületre vonatkoztatta a jogszabályt, bekerült viszont egy olyan korlátozás, mely szerint nem adhatók vissza a közhasznú intézményeknek otthont adó épületek. Az egyházfők május 7-én még inkább bírálták, mint dicsérték az RMDSZ-t a fordulatért. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a közhasznú intézményeknek otthont adó épületek tényleges átadásáig ne tízéves átmenetet rögzítsen a törvény, hanem ötéves időszakot. A módosítást már a szenátus jogi bizottságában sikerült elfogadtatni. – Tőkés László püspök szerint korai volt az ünneplés a Lorántffy Gimnáziumért. Átiratban közölte a Bihar Megyei Tanfelügyelőség a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, hogy csak az esetben adhatja át a kormányhatározattal visszajuttatott Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégium épületét, ha az egyház megtéríti az épület karbantartására 1948 óta költött összegeket. A püspök váratlan fordulatnak nevezte a tanfelügyelőség átiratát. A mostani átirat feltételekhez köti és 2006-ig tolja ki a tényleges birtokbavételt. A tanfelügyelőség egyelőre csak öt tantermet enged át az egyháznak használatra az utóbbi tulajdonába visszakerült épületben. /Gazda Árpád: Végső szavazás a restitúcióról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./2002. június 28.
Román-magyar kulturális közeledés jegyében született meg A költők hajója című versantológia, amelynek bemutatója a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Központban volt a napokban. A 28 szerző verseit tartalmazó kötet a nagyváradi Civil Akadémia Alapítvány, a Kiss Stúdió és a Familia folyóirat közös kiadása, a programot a Kárpátok Eurorégió Alapítvány támogatta. Szerveztek már szimpóziumot a kulturális közeledés jegyében, fotó- és ikonkiállítást, gyulai és nagyváradi poéták alkotóműhelyét. /A költők hajója alkalom a közeledésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2002. október 21.
Gyergyószentmiklóson okt. 20-án, vasárnap emlékeztek a Kommunizmus Áldozatai-emlékmű előtt - a városi köztemetőben -az 1956-os forradalomra. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), az RMDSZ-szervezet, a polgármesteri hivatal, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet helyezte el a megemlékezés virágait, majd dr. Garda Dezső képviselő, Pál Árpád polgármester, Rokaly József, a városi RMDSZ-elnöke, Salamon László, a VPFSZ titkára, végül Hajdó István főesperes-plébános felidézte a forradalmat. A meggyilkolt pesti srác, Mansfeld Péter arcképével felvonuló templomnyi nép ünnepi szentmise után tartotta a temetői megemlékezést, melyen az akkor meghurcolt Gálné Esztegár Ildikó - nyugalmazott tanárnő - Márai Sándor Halotti beszéd című versét mondta el. /Bajna György: 1956-os megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./2002. október 29.
Okt. 25-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Székely Ervin képviselő átnyújtotta dr. Indig Ottónak a "Nagyvárad Szenátora" oklevelet. Indig Ottó beszélt kutatási területéről, Adyról és a századfordulós Nagyváradról, az akkori színházról. Az Ady korabeli Nagyváraddal kapcsolatban elmondta, hogy az akkor 50 ezer fős város négy, sőt egy ideig hét lapot és három színházi újságot tudott eltartani. Akkor több mint 90 százalékban magyarok lakták Váradot. Pezsgő életű, sok tekintetben a fővárossal versengő város volt. Fábián Enikő felolvasta a laudációt, mely szerint Indig Ottó többek között "szellemi örökségünk értő vagyonkezelője, láthatatlan kincsek ápolója". A Ferenczy Béla képzőművész által tervezett díszes Nagyvárad Szenátora oklevelet a kitüntetettnek Székely Ervin képviselő adta át. /Indig Ottó, Nagyvárad szenátora. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./2002. november 16.
Először tartottak Felvidéki estet Nagyváradon. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett rendezvényt nov. 14-én, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartották. Tőkés László püspök a felvidéki és az erdélyi magyarságot sújtó történelmi eseményekről beszélt. A közelmúltban tisztségébe újraválasztott Erdélyi Géza püspök nem tudott részt venni a találkozón, a szlovák református egyházról szóló beszámolóját Tóth Mihály ismertette. Szlovákiában 109.730-an vallják magukat reformátusnak, ennek mintegy 15 százaléka szlovák, 85 százaléka magyar. Az 1989-es látványos felpezsdülés után az egyházi élet napjainkra valamennyire visszaesett, de nem annyira, mint a rendszerváltás előtt. "Élőbb lett az egyházi élet, a templomlátogatottság aránya javult" - hangsúlyozta Tóth Mihály. A földeket visszaadták, az ingatlanok 60-70 százalékát azonban nem. A felvidéki reformátusok egyetlen lapjáról, a Kálvinista Szemléről A. Kis Béla szerkesztő beszélt. Hodossy Gyula, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó igazgatója a felvidéki magyar könyvkiadásról tartott előadást, majd Barabás Zoltán méltatta Hodossy Hivatalos versek című kötetét. /Tököli Magdolna: Különleges versvilág a felvidéki esten. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 16./2002. november 20.
November 16-án a Nagyváradi Ady Társaság és a Várad folyóirat szavalóversenyt szervezett, a résztvevőknek Ady Endre Még egyszer című kötetéből kellett választaniuk. Az Ady-megemlékezések sora Váradon november 21-én folytatódik a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, ahol a tíz hónapja tartó Olvassuk együtt Adyt címmel szervezett sorozat zárul. November 22-én Nagyváradon Ady-emlékkiállítás nyílik a Kőrösvidéki Múzeumban és bemutatják a Nagyváradi Ady Társaság által újra megjelentetett Még egyszer című Ady-kötetet és dr. Corneliu Craciun egyetemi tanár Adyról írt román nyelvű monográfiáját, majd emlékülés kezdődik a színházban. /Balla Tünde: Ady költészetével "megfertőzötten" Nagyszabású évfordulós ünnepség Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ 2002. december 10.
Gyergyószentmiklóson dec. 4-6-a között tartották a városnapokat. Az első napon táncház várta a fiatalokat a művelődési központban, másnap a Figura Stúdiószínház szórakoztatta a gyermekeket. Megnyílt a gyermekrajz kiállítás a Figura Galériában: a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet felhívására több, mint ezer Mikulás-rajz érkezett, ebből 150-et kiállítottak. A hagyományos Mikulás-napi felvonulás, a főzőverseny, kézműves kirakodóvásár, modern- és társastáncok sikeresek voltak. Dec. 6-án a hagyományos búcsús szentmise és körmenet következett. A búcsús körmenet hagyományőrző lovasokkal, keresztalják fölvonulásával, a város ereklyéjének, Szent Miklós 1756-ból származó kis faszobrának körbevitelével folyt. Volt még karikatúra- kiállítás, "Topolyai est", a testvérváros, Bácstopolya rendezésében, Pro Urbe díj kiosztása és sportverseny. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Szent Miklós városában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ 2003. január 21.
Jan. 18-án Marosvásárhelyen a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület égisze alatt a Habakuk bábjátszó csoport játszóházba hívta a gyermekeket, a cserealji református egyház tanácstermébe. 120 gyermek jelent meg a bábelőadásokon. A bábelőadások mindenese, Bartha Júlia beszámolt arról, hogy 1995-től foglalkoznak bábozással. Jelenleg 20 bábossal dolgoznak, ebből tizenegy I-X. osztályos diák, kilencen pedig tanítóképzősök. Bartha Júlia segít azoknak az óvónőknek és tanítónőknek, akik el szeretnék sajátítani a bábozást. /Mezey Sarolta: Habakuk-bábszínház és játszóház. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./ 2003. január 27.
Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ 2003. február 28.
Szatmár megye sok szállal kötődik a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz, melynek 300. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségek lesznek. Legutóbb a Scheffler János Lelkipásztori Központban /Szatmárnémeti/ a helyi katolikus és református nőszövetség ünnepelte együtt Rákóczit. Febr. 26-án a Lorántffy Zsuzsanna Református Nőszövetség a Calvineumban farsangi vacsorán viszonozta a vendégséget. /(Sike Lajos): Rákóczi-nótákat énekeltek az asszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ 2003. március 1.
Febr. 27-én Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke beszélt Nagyváradon, a Holnap versantológia reprint kiadásának bemutatóján. Korábban természetes volt Várad jelenléte Európában, a Budapest utáni legerősebb polgári város élénk szellemi, társadalmi, irodalmi életet folytatott, ezért Várad kötelez, magyarázta az előadó. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban összegyűlt közönséget Tőkés László püspök köszöntötte. Pomogáts Bélának két új kötetét /Magyarok között a nagyvilágban és Megújulásra váró hagyomány/ Barabás Zoltán méltatta. A Magyarok közt a nagyvilágban című kötetben a szerző a kisebbségi magyarság gondjait magukra vállalók előtt hajt fejet. A Megújulásra váró hagyomány arra felel, hogy 1989 után miért nem ment végbe a várt megújulás: a három szellemi intézmény, a keresztény egyházak, az irodalom és 1956 öröksége nem kapott méltó szerepet. /(Balla Tünde): Jön-e új generáció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./2003. március 29.
A Könyvtár Esték rendezvénysorozat részeként márc. 29-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban két könyvbemutatót tartottak, melyen jelen volt Tőkés László püspök is. Koncsol László, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének legújabb, Csontok című verskötetét Hodossy Gyula költő, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó igazgatója mutatta be. Barabás Zoltán Pótszavak nélkül című kötetét, mely a szerző ötödik könyve, dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnöke méltatta. Végezetül Meleg Vilmos színművész, a nagyváradi Szigligeti Társulat igazgatója közreműködésével versműsort hallgathattak meg az érdeklődők. /Könyvbemutatókat tartottak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./2003. április 15.
Ápr. 13-án, virágvasárnap Marosvásárhelyen, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület székházában formabontónak bizonyult az idei, immár nyolcadik húsvéti kiállításuk. Az egyesület tagjai állították ki a tojásszalont, a viaszfestés, illetve a tojásírás sok szép egyedi darabját. Szász Rózsa, az egyesület ügyvezető titkára közölte, az egyesület tagjai az erdélyi tojáskultusz feldolgozását követően locsolóversikéket is gyűjtöttek az évek során. Az alkalmi tárlat betekintést nyújtott a székely népi bútorfestésbe is. A kiállított anyag részét képezte jó néhány népviselet is. /Járay F. Katalin: Formabontó húsvéti kiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./