udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
207
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-207
Névmutató:
Makay Botond
2002. szeptember 28.
Templomépítésre készülnek Resicabányán a katolikus hívek, a kápolna kicsi a gyülekezet számára. Számítógépes tervezéssel elkészült a templom terve, mesélte Ciobotaru Simon atya. Az építkezés 1992-93 táján kezdődött. Közben egyre szegényebb lett a város, a lélekszám is csökkent, át kell dolgozni a terveket. 1997. szept. 13-án átadták és felszentelték a tervezett épület balszárnyát, az abban lévő Szent Ferenc és Klára kápolnával, amely hétköznapokon használható, de vasárnapokon ez nem elég. /Makkay Botond: Plébánia már van, templom még nincs. Templomépítésre készülnek Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./2002. október 11.
Tiba Katalin resicabányai óvónő közbenjárására a Szentháromság Plébánia egy doboz játékot juttatott el a Krassó-Szörény megyei RMDSZ-szervezet közvetítésével a gátaljai óvodának. Megtudták ugyanis, hogy a Temes megyéhez tartozó Gátalja magyar óvodájának felszerelése rendkívül hiányos. /Makay Botond: Játékokkal támogatták a gátaljai magyar óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./2002. október 11.
Lugoson a Szombati Szabó István Irodalmi Kör fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. Alapítótagok és az új nemzedék képviselői, sok kötetes tollforgatók és pártolók, a város magyarságának népes serege gyűlt össze. Az elmúlt évtizedekben több mint háromszáznyolcvan alkalommal tartottak ülést. Az újságok s az egyház mellett egyedüli civil szervezetként a Szombati Szabó István irodalmi kör vitte a míves magyar szót a Felső-Bega völgye elszigetelten élő szórványközösségeibe. Fülöp Lídia, a kör vezetője hangsúlyozta, hogy az olykor százat is meghaladó, máskor meg alig maroknyi tollforgató és irodalombarát a kisebbség számára legnehezebb korszakban is erős vára volt az anyanyelvű kultúrának. A kör lelkes alapemberei, dr. Higyed István, Bakk Miklós, Gergely Kálmán, Kovács László, Osztofi József, Simon István, Maylender Erzsébet, Molnár Klára, Király Rozália és még sokan mások hűségesen, önzetlenül szolgálták a nemes ügyet. Az örökös elnök, Fülöp Lídia, a költő és prózaíró, aki szíve-lelke a város irodalmi életének. A magyar költészet gyöngyszemeiből hallhattak válogatást a résztvevők. Makay Botond bemutatta dr. Higyed István Szomorú szerelmes igric című könyvét, amely az irodalmi kör névadójának, Szombati Szabó István egykori lugosi református tiszteletes életéről és munkásságáról nyújt képet. /Sipos János: Lugosi mementó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./2002. november 23.
Dunaszentilona telekkönyvileg református, de gyakorlatilag baptista templomát is súlyosan megrongálták az idei nyári földrengések. Makay Botond Dr. Higyed István nyugalmazott történész-lelkipásztorral Dunaszentilonán adatokat gyűjtött egy megszűnt református egyházközség történetéről. 1950 táján volt a településen utoljára református istentisztelet, a klopódiai Streleczky Sándornak köszönhetően. A templom jövőjét illetően megoldást jelentene, hogy a református egyház jelképes összegért eladja a templomot, vagy megtartja ugyan, de "lakbérnek" tekinti azt, hogy a templomot a baptista egyházközség a továbbiakban is karbantartja, illetve adókat és illetékeket fizet az ingatlanok után, amint azt eddig is tette. /Makay Botond: Dunaszentilonán javítják a földrengéskárosította templomot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./2002. december 4.
Resicabányán a govondári Szentháromság plébánia egyik tantermében Cioaca Gajdos Viktória, a Közgazdasági Líceum román-latin szakos tanárnője magyarórát tart minden szombaton az érdeklődőknek. Rendszeresen tíznél többen jönnek el. A heti egy nyelvtanórát egy magyar hittanóra követi. A tanárnő a Havas Boldogasszony plébánián felnőtteknek is tart magyarórát. A tanárnő magyar nyelven publikál a Vita Catolica Banatus egyházi folyóiratban. Magyar óráiért nem kap fizetést, azért teszi, hogy az anyanyelv ne haljon ki a szórványmagyarokban. /Makay Botond: Magyaroktatás Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2002. december 4.
Kurta Kázmér 1976 és 1989 között minden őszi szalonon jelen volt festményeivel. Huszonhét közös tárlaton vett részt szülővárosától, Déstől Resicabányán át Kolozsváron, Herkulesfürdőn, Debrecenben, Pancsován és egyebütt. Egyéni kiállításainak a száma csak Resicabányán közeledik a húsz felé, de ismerik alkotásait külföldön is. Kurta Kázmér rendkívül termékeny művész, aki tudatosan fejleszti magát. Resicabányán megnyílt tárlatának anyagában jelentősek a tájképei. /Makay Botond: Kurta Kázmér kiállítása a Kereskedelmi és Iparkamaránál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2002. december 4.
Resicabányán nov. 30-án a helyi Szombati-Szabó István Olvasókör megrendezte Makay Botond szerzői estjét. Makay Botond saját írásaiból olvasott föl, de ezt megelőzően bemutatta az Irodalmi Jelen legfrissebb számát. Az eleddig egykönyves Makay Botond önéletrajzi vonatkozású írásaiból olvasott föl. /Krassay Szörény: Resicabányai teadélután önéletrajzi emlékezésekkel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2002. december 30.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület asztali gyermeknaptárt jelentetett meg minden hónapra egy-egy színes rajzzal. /Makay Botond: Református gyermeknaptár 2003. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./2003. február 4.
Makay Botond, a Krassó-Szörény megyei RMDSZ elnöke szerint negatívum volt odáig jutni, hogy a szervezet "kiirtson" valakit. Viszont meg kellett tenni mindenképpen. Tőkés László esztendők óta csak bírálta, sőt támadta a szervezetet, ráadásul nem tudott vagy nem akart egy másik utat mutatni. Makay szerint a szórvány támogatását kellett volna még bevenni az alapszabályzatba. Jelenleg, például, huszonnégy magyar óvodás van Resicabányán, iskolásokká nevelésükhöz pénzre van szükség. /Makay Botond, a Krassó-Szörény megyei RMDSZ elnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./2003. március 12.
Resicabányán a Herglotz-féle 1848-as emlékművet két esztendeje állították helyre. A közelmúltban ismét barbár támadás áldozata lett. A 2000-ben megkezdett és egy évvel később befejezett, több mint százmillióba került helyreállítási munkálatokkal rendbe hozott kereszthegyi emlékművet ismeretlen tettesek megrongálták. A kereszthegyi emlékmű kettős rendeltetésű: egyrészt a római katolikus egyház a keresztutakat a Kereszthegyen járja, másrészt a negyvennyolcas forradalom helyi emlékműve, ahol március 15-én és október 6-án megemlékezéseket és koszorúzási ünnepségeket szoktak tartani. Az idei március 15-i ünnepség a barbarizmus által tönkretett emlékműnél lesz. /Makay Botond: Két esztendeje állították helyre. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./2003. március 22.
A resicabányai egyetemes imahét legnagyobb sikere egy ökumenikus könyv bemutatója volt. A 300 oldalas könyv három nyelven jelent meg Mossátok meg egymás lábát. Az ökumenizmus története és jelene Resicabányán /Intergraf Kiadó, Resicabánya /címmel. A címlap a románul és németül is szerepel. A kötet két szerkesztője Pál József Csaba főesperes, illetve Erwin Josef Tigla, a német könyvtár könyvtárosa. Pál József főesperes Resicabányára kerülésével híve volt a felekezetközi kapcsolatoknak. A könyv a Resicai Felnőttképzés és Kultúra Német Egyesületének a 18., és egyben minden bizonnyal a legsikeresebb kiadványa. /Makay Botond: Ökumenikus könyv Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./2003. március 25.
Resicabányán lassan emelkedik a magyarórák iránt érdeklődők száma. Cioaca Gajdos Viktória tanárnő pár esztendeje foglalkozik a római katolikus plébániák keretein belül nemcsak magyar nyelvű hitoktatással, hanem a magyar nyelv oktatásával is. Van elsőosztályos tanulója, de van tizenéves, sőt a felnőttek között még idősebb kolléganő is van. Nincs tankönyvük, így a tanárnő maga állítja össze az anyagot, amelyet lemásolva tanulnak meg kicsinyek és nagyok. A Szentháromság Plébánia egyik tantermében minden szombaton van magyaróra, ahová huszonnégyen iratkoztak be, de rendszeresen már csak tizennyolcan járnak. /Makay Botond: Önkéntes magyar nyelvórák. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2003. március 29.
Napvilágot látott a szegedi néprajzi tanszék kétnyelvű kiadványa: "Mária megsegített" Fogadalmi tárgyak Máriaradnán - "Maria hat geholfen" Votivgegenstände in Maria-Radna. A tudományos munka első kötete tíz szerző tanulmányával, Barna Gábor szerkesztésében jelent meg. A második kötet fényképtár a Máriaradnán föllelhető fogadalmi képekről és fogadalmi tárgyakról, illetve ezeknek a katalógusa. 272 oldalon 2249 tárgy és kép sorakozik. A képek eredetéről földrajzi, ikonográfiai mutató is van. A fogadalmi tárgyak között vannak láncok, szenteket, emberfigurákat, imádkozókat, csecsemőket, szívet, keresztet, végtagokat, emberi szerveket ábrázoló medalionok, amelyek fémből, fából, nemesfémekből, üvegből vagy csontból készültek. Akad közöttük rózsafüzér és gyöngysor is. A kegytárgyak származási helye igazolja azt, hogy a máriaradnai fogadalmi templomot csaknem ötven helyről keresték föl a bajban lévők könyörgési, illetve hálaadási céllal. Kolozsvár, Déva, Szentjobb, Marosújvár, Vajdahunyad és Kaplony is képviselteti magát. /Makay Botond: "Mária megsegített". Fogadalmi tárgyak Máriaradnán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./2003. március 31.
Resicabányán márc. 29-én teadélután volt az RMDSZ székházában, ahol a tucatnyi jelenlévő nemcsak Kurta-versekkel ismerkedhetett meg, de Kurta Kázmér festőművészt is köszönthette 55. születésnapja alkalmából. /Makay Botond: Teadélután Kurta-versekkel. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./2003. április 2.
Márc. 30-án Resicabányán a református Templom és Iskola épülete előtt ökumenikus keresztútjárás kezdődött. A református egyháztörténelemben először volt ilyen rendezvény. A református, az evangélikus és a római katolikus templom előtt volt "szabálytalan" stáció. Innét a Kereszthegy felé vette útját a menet, és a tizennégy stációnál megállva, ékes szép rendben érkezett az emlékműhöz. A rendezvény kezdetén Makay Botond református tiszteletes igeolvasást, majd rövid beszédet tartott. Jelen voltak a történelmi felekezetek hívei, ami a keresztény egységre törekvés szándékát jelzi. /Krassay Szörény: Az egyháztörténelemben először. Keresztútjárás a reformátusokkal. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./2003. április 16.
Resicabányán, a Gonvondár negyedben lévő Szentháromság Plébánia telkén megkezdődtek a templomépítési előmunkálatok. Az ünnepi alapkőletétel máj. 4-én lesz. /Makay Botond: Megkezdődött a templomépítés Sírok halála. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./2003. június 3.
A 2002-es év folyamán az ENSZ illetékes szakosztálya pályázatot hirdetett A szegénység és a nyomor a képzőművészetben témakörrel a világ képzőművészet iránt érdeklődő ifjúsága számára. Kurta Árpád Krisztián - Kurta Kázmér festőművésznek a képzőművészeti líceumban tanuló fia -, az iparművészet gyakorlója II. díjat ért el. Nemcsak a család, de a resicabányai magyarság is büszke a tehetséges fiatalemberre. /Makay Botond: Második díj világversenyen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./2003. június 6.
Resicabányán megjelent a huszonnégy oldalas Gyermekláncfű címet viselő kiadvány, a helyi magyar iskola és óvoda színes lapja. Ez jelentős esemény a szórványok szórványában. Tiba Katalin óvónő, Losonczi Enikő tanítónő szerkesztették, a külső munkatárs Makay Botond. Eredeti gyermekrajzok, festmények, gyermekversek (költőjelöltektől), kézimunkák, láthatók és olvashatók a lapban. /Krassay Szörény: Először jelent meg a Gyermekláncfű. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./2003. július 17.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület téglajegyeket bocsátott ki, melynek célja a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium épületének felújítása. /Makay Botond: A Lorántffy Gimnáziumot akarják felújítani. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./2003. augusztus 12.
Maderspach Livius alig hetvenoldalas könyve Zólyomban, a Nádosy Ferenc Könyvnyomdavállalatban 1909-ben látott nyomdafestéket. 2002-ben a szegedi Bába Kiadó újra kiadta. Zakar Péter a könyv előszavában ezzel indít: "Ezt a kis könyvet nem történész írta. Maderspach Livius magyar királyi bányatanácsos, számos bányászati szakcikk szerzője, szülei: édesapja, Maderspach Károly és édesanyja, Buchwald Franciska emlékét akarta ezzel a munkával megörökíteni. A megjelenés időpontja (1909) nem véletlen. Ruszkabányán ekkor avatták föl azokat az emlékhelyeket, amelyek a tragikus sorsú család e két tagjára emlékeztettek". Maderspach Károlynét, egy aradi születésű ötgyermekes asszonyt vesszőztetett meg a mindenre képes Haynau a szabadságharc támogatása miatt, aminek hírére a férj, a kor ívelt vashídjainak atyja, aki a Clarc-féle Lánchíd-terv mellett szintén elküldte pályatervét, öngyilkos lett. A könyv a családtörténet mellett bemutatja azt a Ruszkabányát és Ruszkicát, amelyek a vasgyártás helyei voltak két évszázada, s amelyek ma már világhírű márványáról ismertek. /Makay Botond: Adatok Ruszkabánya történetéhez. Maderspach Károlyné tragédiája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./