udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
108
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-108
Névmutató:
Dinescu, Mircea
2007. június 13.
Létszámhiány miatt harmadszorra sem sikerült megválasztani a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségét. Az elnöki széket elfoglaló Claudiu Secasiu személyi okokra hivatkozva nem vállal újabb mandátumot. A tisztségre Csendes László, az RMDSZ, illetve Laurentiu Tanase, a Szociáldemokrata Párt jelöltje pályázik. Nem tanúsít érdeklődést viszont a vezetői tisztségre Ticu Dumitrescu, mivel megcsömörlött az egy évvel ezelőtti cirkusztól. Arra a kérdésre, hogy miért vállalná az elnöki tisztséget, Csendes László kijelentette: „Én most alelnök vagyok. Ha az elnök lemond, akkor az alapszabályzat értelmében át kell vennem a hatáskörét”, közölte, majd hozzátette: nem „töri magát” a CNSAS-elnöki tisztségéért. /N. – H. D. : Újból elmaradt a tisztújítás a CNSAS-ban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Mircea Dinescu emlékeztetett, hogy a múlt héten ketten szándékosan nem vettek részt a tisztújító ülésen. /Cs. P. T. : Dinescu: bojkottálják Csendes megválasztását. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./2007. július 4.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) július 3-án Csendes Lászlót, az RMDSZ képviselőjét választotta meg az intézmény elnökének. Csendes Lászlót hat „mellette” és négy „ellene” szavazattal választották meg elnöknek, és hat hónapig fogja betölteni a tisztséget. A titkári funkciót továbbra is a Nagy-Románia Párt (NRP) képviselője, Constantin Buchet tölti majd be. Csendes László /sz. 1964. ápr. 25./ 43 éves. Elvégezte a bukaresti zenekonzervatóriumot és doktorátust szerzett. Egyetemi előadótanár, több nemzetközi szervezet tagja, az Evangélikus-Lutheránus Egyház főkurátora. Csendes László elmondta: harcolni fog azért, hogy a Belügyminisztérium archívumában található iratok a CNSAS-hoz kerüljenek, továbbá informatizálni szeretné az archívumot, ezt a munkát ezen a héten elkezdik. Közölte, hat hónapnál tovább nem kívánja betölteni ezt a tisztséget. /Csendes László a CNSAS új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Beléptünk Európába, és elérkezett az ideje, hogy magyar legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöke” – kommentálta Mircea Dinescu, a tisztújító ülés végeredményét. Csendes László egy évvel ezelőtt arról beszélt, 2006 végére pontos „kimutatásuk” lesz arról, hogy a jelenlegi parlamenti politikusok közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Az átvilágítási folyamat azonban a mai napig sem fejeződött be. „A honatyák kilencven százalékának átvilágítását fejeztük be eddig. Munkánkat nagyon megnehezítette, hogy újabb és újabb dokumentumok bukkannak elő a különböző intézményektől hozzánk kerülő levéltárakból, amelyeket kötelező módon meg kell vizsgálnunk” – magyarázta a késés okát a CNSAS vezetője. /Cseke Péter Tamás: Magyar zenész a román főátvilágító. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2007. júl. 4./2007. július 4.
Tőkés László királyhágómelléki református püspök nyilvánosságra hozta azt a döntését, hogy az egyházkerületben szolgálatot teljesítő lelkészeket átvilágítsák, azaz kiderítsék: együttműködtek-e a volt Szekuritátéval. Az egyházfő azzal indokolta döntését, hogy két közeli munkatársáról nemrég kiderült: besúgók voltak. A többi történelmi magyar egyház álláspontja különböző. Az Erdélyi Református Egyházkerületben erről nincs testületi döntés, nyilatkozta Kató Béla püspök-helyettes, főjegyző. Az a tény, hogy a besúgórendszert nem fedték fel teljesen, sok kételyt vet fel, vélte. Az egyházkerületben a papság kétharmada azóta kicserélődött, az átvilágítást el lehet végezni, de túl sok értelme nincs – hangsúlyozta. Az Erdélyi Unitárius Egyház Főtanácsa hozott egy határozatot, amelynek értelmében minden egyházi alkalmazottnak, illetve azok a világiaknak, akiket egyházi tisztségre jelölnek, lezárt borítékban nyilatkozatot kell erről benyújtaniuk – közölte Szabó Árpád püspök. A választás előtt a borítékokat felbontják, és hangosan felolvassák. A Római Katolikus Egyházban más a gyakorlat. Központilag nem kérnek átvilágítást, mert tapasztalataik arra utalnak, hogy az információkat manipulálják. Potyó Ferenc helynök példaként említette azt a zsaroló felszólítást, amit Jakubinyi György kapott néhány évvel ezelőtt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt elnökének, Gheorghe Onisorunak az aláírásával, és amelyben kijelentették: ha az érsek 30 napon belül nem mond le, nyilvánosságra hozzák a dossziéját. Potyó maga is kikérte a saját megfigyelési iratcsomóját, másfél év után kapott egy összeválogatott másolatot. Amikor az összes püspök átvilágítását kérték, őket is felszólították, hogy küldjék el a személyes adatokat, ennek eleget tettek, de a papok szintjén ez nem fog megtörténni. A Zsinatpresbiteri Evangélikus Lutheránus Egyház vezetősége már régen kérte a CNSAS vezetőségétől, hogy állítsák össze az egyház történelmének ezt az oldalát – közölte Fehér Attila tanácsos. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Átvilágítás: különbözik az egyházak álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Beléptünk Európába, és elérkezett az ideje, hogy magyar legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság Tanács elnöke” – kommentálta Mircea Dinescu, a tisztújító ülés végeredményét. Csendes László egy évvel ezelőtt arról beszélt, 2006 végére pontos „kimutatásuk” lesz arról, hogy a jelenlegi parlamenti politikusok közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Az átvilágítási folyamat azonban a mai napig sem fejeződött be. „A honatyák kilencven százalékának átvilágítását fejeztük be eddig. Munkánkat nagyon megnehezítette, hogy újabb és újabb dokumentumok bukkannak elő a különböző intézményektől hozzánk kerülő levéltárakból, amelyeket kötelező módon meg kell vizsgálnunk” – magyarázta a késés okát a CNSAS vezetője. /Cseke Péter Tamás: Magyar zenész a román főátvilágító. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./2007. augusztus 8.
A Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 7-i döntése értelmében a jövőben az egyházi tisztségviselők Szekuritátéval fenntartott kapcsolatait is megvizsgálják. Mircea Dinescu a CNSAS nevében közölte, kérni fogják a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ és a Külső Hírszerző Szolgálattól /SIE/ egyes magas rangú ortodox egyházi tisztségviselők múltjának felülvizsgálását, elsősorban azokét, akik Teoctist halála után elfoglalhatják a pátriárka helyét, „ne megválasztásuk után derüljön ki, hogy szekus tábornokok voltak”. A lapok arról írtak, hogy a pátriárka tisztségére jelentkező főpapok közül többen is együttműködtek Ceausescu politikai rendőrségével. Az egyháziak átvilágítását korábban a 19 nem kormányzati szervet átfogó Román Polgári Fórum (FCR) is nyomatékosan kérte. A román ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: az általa képviselt intézmény már 1997-ben síkraszállt az egyháziak szekus dossziéinak megnyitása mellett, ezt 2001-ben a Szent Szinódus megerősítette, tavaly pedig hasonló értelemben nyilatkozott Teoctist pátriárka is. Eddig egyetlen ortodox főpapnak volt bátorsága önként megvallani szekus múltját: a Bánság metropolitája, Nicolae Corneanu tette meg ezt a lépést. Miután tavaly Traian Basescu államfő kezdeményezésére a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött a papság dossziéinak nyilvánosságra hozásáról, három további egyházvezető vallott színt, így kiderült, hogy Tomis érseke, Teodosie besúgói fogadalmat írt alá – hazafias meggondolásból -, akárcsak Gyulafehérvár érseke, Andrei Andreicut, Iustin Marchis, a bukaresti Stavropoleos templom papja pedig „három-négy, esetleg öt-hat” jelentést írt a cheiai kolostorba látogató külföldiekről. /Bogdán Tibor: Átvilágítják a pópákat is. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./2007. augusztus 20.
Az ortodox pátriárkaválasztás egyre inkább kezdi magára ölteni a politikai színfalak mögött folytatott egyezkedések jellegét. Nem hivatalosan két név forog közszájon, az egyik a Daniel moldvai metropolitáé, a másik pedig Teofan olténiai metropolitáé. A vita akkor lángolt fel, amikor a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) két tagja, Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu kijelentette, hogy átvilágítják a papokat. A Ziua című napilap szerint Teofan a hét elején bejelentheti a versenyből való visszavonulását, mert megzsarolták szekuritátés múltjával. A Romania Libera című napilap szerint a legtöbb szavazatot az a jelölt gyűjti majd be, aki elnyeri az egyházi vezetők tetszését. Ez utóbbiak szívesen vennék, ha tekintélyüket újonnan létrehozott metropolita hivatalokkal és érsekségekkel gyarapítanák. Sok szakértő indokoltnak tartja az ortodox egyház átszervezését. /Pátriárkaválasztás előtti forgatókönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./2007. augusztus 29.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 28-i ülésén bejelentette, hogy Nicolae Corneanu bánsági metropolita és Constantin Balaceanu-Stolnici akadémikus együttműködött az egykori Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Korábban mindketten nyilvánosan elismerték, hogy közük volt a Szekuritátéhoz. Nicolae Corneanu tagja az ortodox egyház zsinatának, Constantin Balaceanu-Stolnici pedig a pátriárkát megválasztó egyházi testületnek. A CNSAS Bartolomeu Anania (Kolozs), Andrei Andreicut (Fehér), Gherasim (Vîlcea) és Teodosie (Tomis) ortodox egyházi vezetők politikai múltját is vizsgálja, akik korábban elismerték, hogy együttműködtek a volt titkosszolgálattal. Az átvilágító bizottság napirendjén szerepel a suceavai püspök-helyettes, Pimen dossziéja is, akit azzal gyanúsítanak, hogy szintén kiszolgálta a múlt rendszert. Mircea Dinescu, a CNSAS képviselője még az átvilágító testület ülése előtt a sajtónak kijelentette: az ortodox egyház vezetésére pályázók között többen vannak, akik együttműködtek a volt Szekuritátéval. Az ortodox egyháznak mintegy húsz képviselője esetében merül fel a gyanú, hogy közük volt az egykori titkosszolgálathoz, három-négy esetben egyértelmű bizonyítékokkal rendelkeznek. Dan Zamfirescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője politikai rendőrségi tevékenységet folytatott, döntött a CNSAS. Zamfirescu 1990 és 2000 között SRI-s tiszt volt. 2002-től a PRM tagja. /CNSAS: Corneanu és Balaceanu-Stolnici együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Mindez azonban csak a kezdet. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint további 16, fontos egyházi tisztséget betöltő személy esetében merült fel a gyanú, közülük néhányan a pátriárka tisztségére is jelöltették magukat. Ügycsomóikat azonban 1989 december 23-án elégették, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) pedig 1990-ben újabb szekuskollaboránsok dossziéinak megsemmisítésére tett kísérletet. Dinescu azt állítja, hogy számos ortodox pap a kommunista rendszer idején a Külföldi Hírszerzési Igazgatóság keretében tevékenykedett. A jövő hétre a CNSAS elé kérették Arges püspökét, Calinic Argatut, Arad püspökét, Timoteit, Suceava püspökét, Piment és Andreicut püspököt. Kiszivárgott értesülés szerint Pimen püspöknek van szekusdossziéja. Ő a hetvenes években Nyugaton folytatta tanulmányait, 1977-ben az egyesült államokbeli és kanadai román ortodox érsekségen szolgált. Dinescu felpanaszolta azt is, hogy a román ortodox egyház minden eszközzel igyekszik megakadályozni a papság átvilágítását, így megpróbálták módosítani a napirendet. /B. T. : Lelepleződnek a szekus főpapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./2007. szeptember 14.
Egy nappal az új pátriárka megválasztása után, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) szeptember 13-i ülésének témája a magas rangú egyházfőknek az egykori kommunista titkosszolgálattal való esetleges együttműködésük vizsgálata volt. Egyes sajtóhírek szerint az új pátriárka, Daniel is egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekus dossziéit Ceausescu bukása után elégették. A CNSAS megállapította, hogy Andrei Andreicut, Fehér megye érseke és Pimen, Suceava és Radauti érseke együttműködtek a politikai rendőrséggel. Tavaly Andreicut egy sajtónyilatkozatban beismerte, hogy együttműködött a volt Szekuritátéval, múlt heti meghallgatásakor azonban már azt állította, hogy egész életében zaklatta az egykori titkosszolgálat. Mircea Dinescu szerint további nyolc ortodox főpapról tudnak, akiknek nagy gondjaik vannak, ami a dossziéikat illeti. /CNSAS: Újabb ortodox papok, akik együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./2007. október 17.
A nemrég megválasztott Daniel ortodox pátriárka nem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet, dossziéjában semmi ilyesmire valló bizonyíték nem található – jelentette ki Mircea Dinescu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja ülésük után. Dinescu azt is elmondta, hogy egyes ortodox egyházi méltóságok azért sem vádolhatóak az egykori titkosszolgálattal való együttműködéssel, mivel 1989. december 23-án bizonyos iratcsomókat megsemmisítettek. Ebbe a kategóriába tartozik Daniel pátriárka is. Dinescu hozzáfűzte: „elképzelhetetlen, hogy soha ne lett volna dolga a Szekuritátéval annak, aki a Ceausescu-rendszerben több mint tíz évet töltött külföldön”. „A forradalom kitörése után megsemmisített dossziék nem azokra vonatkoztak, akik megfélemlítés miatt kényszerültek együttműködni a hírhedt intézménnyel, hanem akiknek sikerült elérniük, hogy megsemmisítsék a dossziéikat”, közölte Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője. /Tiszta Daniel pátriárka politikai múltja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ Daniel ortodox pátriárka nem volt besúgó, ellenben Calinic Argatu argesi érsek jelentett a kommunista hatalom politikai rendőrségének – állapította meg a CNSAS. /I. I. Cs. : CNSAS: Daniel nem jelentett. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./2007. november 12.
November 11-én véget ért 13. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Az egyik magyarországi vendég, Závada Pál író, a Jadviga párnája szerzője készülő, a 20. századi magyar történelem fontosabb pillanatait megrajzoló regényéből olvasott fel részletet. Az irodalmi esten jelen volt még Szabó T. Anna kolozsvári származású költő, valamint Várady Szabolcs, aki a 60. születésnapjára összegyűjtött írásait tartalmazó kötetéről beszélt. A könyvvásáron a Pallas Akadémia idei terméséből mutatták be Mircea Dinescu Szegek, ebek és szúró darazsak című politikai szatíra-kötetét Váli Éva fordításában. Ugyanott jelent meg Benkő Levente és Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című nagyszabású munkája. A Kriterionnál látott napvilágot Szász István Tas Beszédes hallgatás című kötete, az egykori kolozsvári Hitel folyóiratról. A Mentor Kiadó többek közt Kincses Elemér Soha című regényével, Nagy Attila Café Flamingo és Fazakas Attila Őszi halrajok című versesköteteivel mutatkozott be. A Tamási Áron születésének 110. évfordulójára szervezett felolvasó maraton már az első napon érdektelenségbe fulladt. /Antal Erika: Könyvek és szerzőik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./2007. december 21.
Doina Cornea a vele készült beszélgetésben elmondta, azért állt ki a kommunizmus idején, hogy az írók, az értelmiség magatartását ostorozza. Ana Blandiana, Gabriel Andreescu, Dan Desliu, Mircea Dinescu – maréknyi emberen kívül mindenki hallgatott. Doina Cornea a Szabad Európa Rádión keresztül nyilvánosságra hozott leveleiben a romániai értelmiség passzív magatartását bírálta, az emberekhez szólt, hogy győzzék le magukban a félelmet és a kishitűséget. Nagy kérdés, hogy az 1989-es forradalmat ki idézte elő. Doina Cornea szerint a Szekuritáté egy része és a hadsereg belső hírszerző szolgálatai készítették elő. És Gorbacsov is, mert meg akart már szabadulni Ceausescutól. A Szekuritáté kihasználta a Papp László volt református püspök és Tőkés László akkori temesvári lelkész közötti konfliktust. Amikor egyre több román és szerb nemzetiségű ember is kiállt Tőkés László mellett, őbenne még nem volt semmi remény. 1989. december 21-én Kolozsvár tele volt katonákkal, milicistákkal, szekusokkal. Azután Doina Cornea elindulta a főtér felé. A járdákon páncélosok álltak, feléjük irányított fegyverekkel. Másnap, 22-én egy fekete esőköpenyes fiatalember kopogott be hozzá, kérte őt, jöjjön az ortodox katedrális előtti térre, nagygyűlés lesz. Ceausescu megfutamodása után az ortodox katedrálisban megint találkozott azzal a fekete köpenyes fiatalemberrel. 22-én délután értesült arról, hogy a Nemzeti Megmentési Front (FSN) listáján ő az első, Ana Blandiana a második, Mircea Dinescu a harmadik, Ion Iliescu az utolsó. Közleményt adtak ki demokratikus elveket, magántulajdont, politikai pluralizmust hirdető programról Amikor később újra közölték a programot, már szó sem volt benne ezekről az elvekről. Most már látja, tévedett, amikor televízión keresztül lebeszélte a bukaresti fiatalokat a további tüntetésekről. Azt hazudták ugyanis neki, hogy terroristák leselkednek rájuk, tehát azt mondta: Édes gyermekeim, ne kockáztassátok az életeteket, menjetek haza, a FSN programja demokratikus, amelyet ha nem tart be, én leszek az első, aki ellenzékbe vonul. Doina Cornea /sz. Brassó, 1929. márc. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának francia szakos tanársegéde volt, fordító, publicista, kommunistaellenes ellenzéki. 1980-ban írta meg első szamizdatkönyvét (Incercarea labirintului), majd négy, szintén szamizdatfordítást készített. 1982 és 1989 között 31 levelet tett közzé a Szabad Európa Rádió révén Ceausescu Romániájáról. Állásából eltávolították, 1989. december 22-éig megfigyelés alatt tartották. /Benkő Levente: Gyávaságunk árát fizetjük. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2008. január 9.
Ha a parlament elfogadja a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénymódosító javaslatát, miszerint az átvilágító bizottság (CNSAS) nem hozhat ítéleteket az átvilágított személyek múltjával kapcsolatban, csupán arról dönthet, hogy nyilvánosságra hoz bizonyos dossziékat, vagy sem, Mircea Dinescu kilép a bizottságból. Ha egy ilyen rendelkezés életbe lép, az átvilágító bizottság, és az egész átvilágítási folyamat fölöslegessé válik, véli a költő. Dinescu szerint nem véletlen, hogy a szociáldemokraták épp a 2008-as választási évben javasolják ezt. A szenátor azzal vádolta a bizottságot, hogy döntései szubjektívek, és a politikai leszámolás eszközévé süllyedt. /Dinescu kiléphet az átvilágító bizottságból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./2008. február 1.
Alkotmányellenes az átvilágító bizottság /Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság – CNSAS/ működését szabályozó törvény néhány szakasza – döntött január 31-én az Alkotmánybíróság. A bizottság egyik tagja, Mircea Dinescu a hír hallatán kijelentette: a CNSAS felszámolásáról sok olyan politikus álmodott, akik az idei választáson újra jelöltetnék magukat, mostantól kezdve pedig nyugodtak lehetnek. „Meglepett az Alkotmánybíróság határozata, amely saját korábbi döntésének mond ezzel ellent”, reagált a határozatra Csendes László, a CNSAS elnöke. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint az Alkotmánybíróság döntésének célja a bizottság megszüntetése. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, javasolni fogja a kormányfőnek, fogadjon el sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az intézmény további működését. /Alkotmányos kifogások a CNSAS ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./ Csendes László, a CNSAS elnöke megrökönyödve fogadta a döntést. „Még írásban nem értesítettek róla. Nem áll módunkban kérdőre vonni a döntést” – jelentette ki. /Cs. P. T., I. I. Cs. : Bezárja kapuit a CNSAS? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./2008. április 23.
Ellentmondások közepette zajlott április 22-én a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) ülése, amelyen többek között az önkormányzati választásokon induló jelöltek átvilágításáról tárgyaltak. Mircea Dinescu egy órával az ülés kezdete után elhagyta a termet, mert a testület „a ködben lebeg”, a tagoknak fogalmuk sincs arról, mi az eljárás, és milyen jogosítványaik vannak. Az alkotmánybíróság januárban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a CNSAS működését, így az elveszítette a jogot, hogy megállapítsa a vizsgált személyekről: együttműködtek-e a kommunista titkosrendőrséggel vagy sem. Ehelyett csupán továbbítja a dossziékat az illetékes bírósághoz, amely ítéletet hozhat. Dinescu szerint szándékosan korlátozták a testület jogkörét éppen a választások előtt. Marius Oprea történész szerint a CNSAS nem a rendelet hiányosságai, hanem saját vezetőinek alkalmatlansága miatt nem működőképes. Constantin Ticu-Dumitrescu, a CNSAS másik tagja elmondta, a testület valószínűleg képtelen lesz az összes önkormányzati jelöltet átvilágítani, a Központi Választási Irodához még nem érkezett meg az összes lista. /Balogh Levente: Mircea Dinescu: ködbe vész a CNSAS működése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./2008. május 12.
Mircea Dinescu, a közismert költő Borbély Lászlót, az RMDSZ polgármester-jelöltjét támogatja. Marosvásárhelyen, a Bernády Házban megtartott könyvbemutatóján elmondta: – Borbély Lászlóval Marosvásárhelynek végre európai polgármestere lesz. Dinescu szerint Borbély László olyan ritka kvalitású politikus, aki bárhol a világon nagyon sokra vihetné. Borbély előtt nyitva áll mind Bukarestben, mind Brüsszelben az összes ajtó – hangsúlyozta a költő. /Európai polgármestert Marosvásárhelynek! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./2008. szeptember 22.
A szabadság diszkrét bája: írószervezetek Közép-Európában 1989 előtt és után címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Magyar Írószövetség Budapesten, szeptember 19-20-án. Romániából Orbán János Dénes és Mircea Dinescu vett részt a tanácskozáson, rajtuk kívül szlovéniai magyar és szlovén alkotók, egy-egy szlovák és cseh, valamint két lengyel író, és a vendéglátók öt képviselője mondta el véleményét a változásokról. „Többpártrendszerben sem tekinthet el teljesen az irodalom a létező hivatalos vagy félhivatalos irodalompolitikáktól – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke. – Főleg akkor nem, ha ezek ürügyén hol a nemzeti hagyományokat, sajátosságokat gúnyolják, hol a piac mindenhatóságára hivatkoznak művészeti kérdésekben. ” Szerinte normális személyiségek nem létezhetnek különböző közösségeik és azok történelme, kulturális hagyományaik nélkül. Vasy úgy fogalmazott: az irodalom a közösség emlékezete, mindennapi élete, lelkiismerete, az igazság keresője. A rendszerváltás előtti időszakról szólva hangsúlyozta: a diktatúrákban a hatalommal szemben mindig létezett az igazi irodalom ellenállása, önvédő irodalompolitikája: az írók műveikben és az irodalmi életben rendre a diktatúra határait feszegették, réseket ütöttek a bástyákon, áthatoltak a vasfüggönyön. Kitért arra is, hogy korunkban különböző okok miatt sorvad az anyanyelvi kultúra. Következetes és céltudatos oktatás- és kulturális politikára van szükség. A Kolozsvárott élő Orbán János Dénes költő a Román Írószövetség működéséről beszélt. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) elnökeként Orbán kiemelte: a széthúzó csoportosulások, esetenként szembenálló vélemények ellenére nem alakult ellenszervezet. Így az EMIL egységesen reprezentálja a jelentős hagyományokkal rendelkező erdélyi magyar irodalmat. Az erdélyinél sokkal kisebb, mintegy 15 ezres szlovéniai magyar közösség irodalmi életéről hozott hírt a Lendváról érkezett Bence Lajos költő. Elmondta, hogy szlovéniai magyar irodalomról az 1970-es évek óta beszélhetünk. „Csak romlik nálunk a magyar nyelv, de fennmaradt. Ez részben az irodalomnak is köszönhető. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy Szlovéniában az elmúlt három évtizedben megjelent 100 magyar nyelvű kötet közösséget is teremtett. A mi kis irodalmunk utat tört magának” – mondta Bence Lajos. Mircea Dinescu bukaresti költő a rendszerváltás előtti romániai írószövetségi életről olvasta fel anekdotáit. Túlélési technikáról, csordában élésről, kórusban énekelt szövegekről beszélt. Megemlítette: a diktatúra évei alatt is születtek remekművek Romániában. Az 1989 után létrejött művészeti szövetségekről nem kívánt beszélni. Mindössze annyit jegyzett meg, öniróniával: „Egy 1990-ben létrejött irodalmi szövetség első elnöke, mondhatjuk úgyis, páciense voltam. Két év után aztán meggyógyultam, és lemondtam. Hasonló tisztséget majd csak a másvilágon vállalok”. Lengyelországból Bohdan Zadura, a lengyel költészet kiemelkedő alakja, a tekintélyes Twórczosc című varsói irodalmi folyóirat főszerkesztője szintén a múltat ecsetelte. Megjegyezte, hogy a Lengyel Írószövetség bizonyos szempontokból akkor a szabadság oázisának is bizonyult. Jelenleg nem csökkent az érdeklődés az irodalom iránt. /Bajai Ernő: Irodalom a szabadság piacán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./2009. október 3.
A Román írók a székelyek között rendezvénysorozat első állomásaként szervezett író-olvasó találkozót a Romániai Hungarológiai Társaság kezdeményezte, az est házigazdájaként Szonda Szabolcs, a megyei könyvtár igazgatója köszöntötte a meghívottakat Sepsiszentgyörgyön. A kortárs román írók képviselőivel – Simona Popescu, Mircea Dinescu, Filip Florian és Dan Lungu – Ion Bogdan Lefter irodalomtörténész beszélgetett. A szerzők műveikből olvastak fel, írói hitvallásukról beszéltek. /Mózes László: Mint a Titanic zenészei (Román írók a székelyek között). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./2009. december 22.
Sokan szörnyülködünk azon, amiben húsz esztendővel ezelőtt reménykedtünk – állapította meg a világtörténelem első, egyenes adásban közvetített „forradalmának” emblematikus alakja, Mircea Dinescu költő. A húsz esztendő elsősorban a vidéken élők és az idősebb generációk számára létbizonytalanságot, leszakadást és kirekesztettséget hozott a terror és nyomor idején tapasztalt viszonylagos szociális biztonság helyett. Emlegettek már forradalmat, népfelkelést, államcsínyt és rendszerváltást, keserűen csak rendszer- vagy módszer-változást, mindközönségesen „eseményeket”. /Laczkó Vass Róbert: „Húsz esztendőm hatalom... ” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2010. február 4.
Nyuszika, nincs sapkád – vannak viszont földjeid
Abszurdisztánban ― a hely, ahol élünk ― minden napra jut valami kiadós botrány, ami alkalmas lehet arra, hogy a hírekre kondorkeselyűként lecsapó hírtelevíziókat foglalkoztassa...
...így legalább nem törődnek, vagy legalábbis nem annyit, az országot égető, súlyos problémákkal, a nyugdíjak körüli bonyodalmakkal, a befagyasztott fizetésekkel, a közalkalmazottak tervezett nagyarányú elbocsátásával, a forrongó tanüggyel, a kórházak nehéz helyzetével, vagy a sztrájkokra készülő román proletariátus ellehetetlenülő életkörülményeivel.
Tegnapelőtt még az volt a megmosolyogtató hír, hogy elolvadt Elena Udrea hóból készült szobra. Ez csak vicc volt, mondta az érintett, Flutur, pártja ügyvezető elnöke pedig kijelentette, hogy semmilyen formában nem ért egyet ilyesfajta szobrokkal. Az egyelőre hóból készülő szobrot Suceava egyik vezetője rendelte meg, mivel Udreának állítólag annyit köszönhet szülőföldje, Bukovina. Erről ennyit.
A tegnapi hír meggondolkodtatóbb, és mutatja, hogy valami újra elkezdődik az állandóan reformokról halandzsázó országban. Kiderült ugyanis ― s az ország egyik felelős testülete, a Feddhetetlenségi Ügynökség derítette ki, hogy a költőként, publicistaként ismert Mircea Dinescu távozni kényszerülhet a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsból, mivel több földterülete van, ezek adminisztrátora, és ez összeférhetetlen a tisztséggel. Az ügy még tavaly decemberben kezdődött ― előzőleg persze egy kampányrendezvényen, amely az ő területén zajlott Traian Băsescu államelnök és akkori jelölt is élesen bírálta az őt a mogulok tévéadóin sokszor kritizáló költőt, neki viszont nem adtak, noha jelen volt, válaszlehetőséget, sőt, a craiovai polgármester kijelentette némi burkolatlan fenyegetéssel a hangjában, hogy ha Mircea Dinescu nem változtat magatartásán, elmehet a megyéből. Ezután jött a Feddhetetlenségi Ügynökség első lépése, valamikor december végén már tisztségével való összeférhetetlenséggel vádolták meg a költőt. Az volt az ok, hogy vezető szerkesztője a Cotidianulnak. Akkor ez a vád elesett, ugyanis a költő nevetve jelentette ki az őt beidéző s láthatólag megzavarodott tisztségviselőknek, hogy lemaradtak egy brosúrával, ő már két hónapja nem szerepel a Cotidianul szerkesztőségi névsorában, ráadásul a lap már meg sem jelenik. Most pedig a birtok az összeférhetetlenségi ok.
Az ingerült Dinescu azonnal reagált, kijelentve, hogy az okokat ostobának, mondvacsináltnak tartja, miért függene össze az, hogy ő adminisztrátora-e saját területeinek ― egyébként nem az, ezzel felesége foglalkozik ―, s egyértelműen politikai támadásra gyanakszik. Túlságosan is Traian Băsescu begyében van. A tisztogatás tehát elkezdődött.
Érdekes viszont, hogy például Horia Roman-Patapievici esetében nem merültek fel összeférhetetlenségi okok, noha ő a Román Kulturális Intézet vezetője. Igaz viszont, hogy ő Băsescu kedvencei közé tartozik.
Bogdán László. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. február 6.
Lapozó
Húsz év Helikon
Húszéves a kolozsvári irodalmi hetilap, a Helikon. Részlet az idei első szám vezércikkéből: "A lapelőd, az UTUNK szerkesztőségébe katonákat kvártélyoztak be ’89 karácsonyán, onnan kimenekítettünk két öreg írógépet, valamennyi papírt s indigót és egy doboznyi reprót s képet, hogy szöveget illusztráljunk velük, ha lesz még valaha szöveg… Ezen kellékekkel áthurcolkodtunk a főtér sarkára a nagy könyvüzlet fölé, s ott az írószövetség kolozsvári fiókjának egyik szobájában "nekiláttunk" az új folyóirat megalapításának. Ez akkor ott, a tó-tágast álló rendszerváltó valóságban lezajlott másfél-, két fertályóra alatt. Elköszöntünk két öregharcos kollégától, megegyeztünk abban, hogy leendő folyóiratunk milyen névre hallgasson, és máris elkezdtük amúgy egy álltó helyünkben fölvázolni, mit fogunk az első számban közölni. Hogy aztán hogy találunk gazdát, hol és ki fogja nekünk kinyomtatni, milyen pénzből, milyen papírra, ki és hol fogja terjeszteni, hogy azt végül el is olvassa valaki? – ilyesmikről egy szó nem esett, hisz az efféle gond immár csak arra jó, hogy ócska szegényszagú aggodalmakat teremjen, márpedig erre most semmi szükség, hiszen mi életünkben ma először olyan folyóiratszámot fogunk szerkeszteni, melynek a megjelentetését nem kell cenzornak jóváhagynia. Mert nincs cenzor; többé nincs cenzúra." (Szilágyi István főszerkesztő) * És egy írás az első Helikonból: "Tiszta nevek kellenek, mondta új lapunk főszerkesztője. Nem lepődnék meg tehát, ha visszautasítaná jelen kéziratomat. Ugyanis az én nevem bemocskolódott, mert hallgatva és szabadlábon éltem túl a Ceausescu-korszakot. Hála az Istennek, élnek közöttünk olyanok, akiknek a neve nem szennyeződött be e sötét években. Doina Cornea, Cs. Gyímesi Éva, Mircea Dinescu, Kányádi Sándor, Király Károly, Sütő András, Tőkés László és Tőkés László és Tőkés László. És sokan mások. És vannak aztán olyan nevek, amelyeknek kimondása azzal a kockázattal jár a gyanútlan beszélőre, hogy nem a saját nevét mocskolja be, hanem a száját. Egyetlen példát említenék. Az egyetlen példa: Hajdu Győző és Victor. (Tudok kettőig számolni. Ez a 2 ember ugyanaz. Ez az a 2 ember, aki egyebek mellett arra vetemedett, hogy a Szózatot is beleszője a Kondukátorhoz intézett hűségnyilatkozatába.) Neki nem ér a neve. És a többi hasonszőrűé sem. Sokaké. Hadd soroljak fel azonban végezetül még néhány tiszta nevet. Arad, Arad, Arad, Brassó, Brassó, Brassó, Bukarest, Bukarest, Bukarest, Kolozsvár, Kolozsvár, Kolozsvár, Nagyszeben, Nagyszeben, Nagyszeben. És Temesvár és Temesvár és Temesvár. És sokan mások." (K. Jakab Antal: Tiszta nevek)
B.D. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. február 22.
Felavatták a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet új székházát
A „jövő házának” nevezte a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet új székházát Hiller István kulturális és oktatási miniszter, akinek jelenlétében pénteken avatták fel az intézmény új „lakhelyét” a román fővárosban.
Ez most a jövő házának átadása. Nem zárunk le egyetlen szakaszt sem, de nyitunk egy újat” – mondta a miniszter, aki erre a kulturális eseményre érkezett a román fővárosba, útját felhasználva arra is, hogy a két ország kulturális kapcsolatairól tárgyaljon Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel, valamint Daniel Petru Funeriu oktatási, kutatási, ifjúsági és sportminiszterrel.
A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet elhelyezésére szolgáló korábbi, Batistei utcai ingatlan 2009 márciusáig volt a román Állami Vagyonkezelő gondozásában. Ekkor a román restitúciós rendelkezések alapján jogerős ítélettel az ingatlan korábbi tulajdonosai szerezték meg a tulajdonjogot. Az új helyzetben a román fél nem tudta tovább teljesíteni nemzetközi szerződésben vállalt viszonossági kötelezettségét a két ország kulturális intézeteinek ingatlanjaira vonatkozóan, ezért a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet ingatlanbérlete, így annak működése és jövője teljes mértékben bizonytalanná vált. A román fél 2009 augusztusában egy impozáns villaépületet – egy 1936-ban épült bojárházat – ajánlott fel Bukarestben.
Az új épületben méltatta pénteken a román fél gesztusát Hiller István, köszönetet mondva a román kulturális tárcának, melynek vezetője, Kelemen Hunor maga is jelen volt a házavatón. A miniszter kifejtette: „Biztos vagyok benne, hogy Bukarest központjában remek programokat megvalósítani képes, igazi kulturális találkozóhely lesz ez az épület”. Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobrának restaurálását jelentős összeggel támogatja a magyar állam és ezért köszönet jár, hiszen a román és magyar szakemberek fontos, időálló munkálatokat végezhetnek a műalkotáson – mondta Kelemen Hunor, és azt is hozzátette: a kisebbségek műemlékeit jelző többnyelvű feliratok jogi kérdéseire is megoldásokat keresnek a közeljövőben és ebben a nemzeti közösségek kulturális örökségének érvényre juttatása fontos érv lesz. Kelemen Hunor az általa vezetett szaktárca prioritásairól elmondta, a műemlékvédelem terén számít Magyarország támogatására. Ezt az együttműködést a születendő kétoldalú megállapodásba is belefoglalná, ugyanakkor a román-magyar kortárs irodalomfordítás, valamint az egyhetes kulturális csereprogramok hagyományát is újjáélesztené, hiszen ezek fogadtatása kedvező volt Romániában és Magyarországon.
A két tárcavezető a találkozón arról is beszélgetett, milyen anyagi források állnak a kultúra rendelkezésére gazdasági válság idején. „Magyarországon a szerencsejátékok szolgáltatóitól, pontosabban az 5-ös Lottó bevételeiből származó adójárulékok 90 százaléka kerül a kultúra kasszájába. Ez jelentős összeg, évente közel 10 milliárd forint, amelyre válság idején is számíthat a szaktárca” – mondta dr. Hiller István, akit Kelemen Hunor arról tájékoztatott: Romániában is volt hasonló törvény, amelyre a műemlékvédelem, a filmgyártás, illetve a közkönyvtárakat segítő könyvbeszerzési program számíthatott biztos alapként 2009-ig, a következő időszakban pedig azon lesz, hogy, törvénymódosítással, a több millió új lej összegű támogatást visszakapja a hazai kultúra.
A házavatás alkalmából egész rendezvénysorozat várja több napon át az érdeklődőket, ennek több programját is ismertette pénteken a sajtóval Bretter E. Zoltán, az intézet igazgatója. Ennek keretében mutatkozott be a győri MEDIAWAVE fesztivál egy fénykép- és filmszelekcióval. Az ünnepségen részt vett Hartyándi Jenő, a MEDIAWAVE fesztivál igazgatója, Zalka Imre, a régi fotográfiai technikák mestere, Mirela Vlad és Patrick Moraras fényképészek. A házavató ünnepség díszvendége Mircea Dinescu költő, televíziós személyiség volt. A rendezvénysorozat ugyancsak színvonalas pillanata Elek Judit Visszatérés című, magyar-román-svéd koprodukcióban készült filmjének szombat esti bemutatója a bukaresti francia kulturális intézetben. A pénteki házavató fénypontja volt a Budapest-Bukarest Gitárcsúcs dzsesszkoncert, amelyen Tátrai Tibor és Gyárfás István, valamint a bukaresti A.G. Weinberger lépett fel. Forrás: Krónika (Kolozsvár)