udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
362
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 361-362
Névmutató:
Nagy Hintós Diana
2006. január 28.
Traian Basescunak a nemzeti kisebbségekkel és az autonómiával kapcsolatos nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy államfőnek nem e kérdéskör szakavatott ismerőinek a tanácsát kéri ki, mielőtt ezekről a témákról nyilatkozik – vélekedett Eckstein-Kovács Péter szenátor. Ez derül ki Basescu legutóbbi cinikus megjegyzéseiből is, az államfő Strasbourgban kijelentette, senki sem kérheti számon a jelenlegi román vezetésen a kisebbségi törvény hiányosságait, hiszen Európában sincs „lemásolható” modell e kérdés rendezésére. Eckstein az államfő figyelmébe ajánlotta a finnországi svédek autonómiájáról szóló bibliográfiát. Finnország azon részein ugyanis, ahol a svéd lakosság többségben van, az egyetlen hivatalos nyelv a svéd, egyes felsőoktatási intézmények oktatási nyelve pedig csakis a svéd. Hiba volt az az államfői kijelentés is – mondta a szenátor – amely párhuzamba állította a romániai magyarok és a magyarországi románok helyzetét. Eckstein szerint a magyarországi románok épp elég joggal rendelkeznek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett, autonómiáról szóló kerekasztal-beszélgetést Eckstein-Kovács Péter jó kezdetnek tartja. Az a tény, hogy az RMDSZ is képviseltette magát a megbeszélésen, az RMDSZ-nek a kérdés iránti nyitottságát bizonyítja. A szenátor kommentálta Mircea Geoana SZDP-elnök azon kijelentését is, miszerint Sepsiszentgyörgyön szenátori irodát nyitna. Csak abban a megyében lehet egy szenátornak, képviselőnek irodája, ahol az illető mandátumát nyerte. A Gorj megyei Geoana tehát nem jogosult arra, hogy irodát nyisson Székelyföldön. /Nagy-Hintós Diana: Félrevezetik Basescut autonómia-ügyben? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2006. február 28.
Február 26-án délután került sor a Kulcsár Gabriella által kezdeményezett Zenélő Kolozsvár második előadására, amelynek díszvendége a zeneiskola alapító igazgatója, a 80. életévéhez közeledő Guttman Mihály volt. J. Haydn G-dúr trióját Kállay Zsófia, Kállay Lilla és Kállay Panna zeneiskolás tanulók előadásában hallhatta a közönség. Végül Kállay Tünde tanár vezényletével a zeneiskola IX–X. osztályos tanulói Vermesy Péter hat kórusát adták elő. /Nagy-Hintós Diana: Zenélő Kolozsvár II. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2006. március 1.
Torda város önkormányzata február 28-i ülésén nem tűzte napirendre az önálló magyar iskola létesítésének kérdését. A tanács elhalasztotta a határozat-tervezet megvitatását. A tordai magyar közösség már 1997-ben kérte az önálló magyar iskola létrehozását, de sikertelenül, jelezte Nagy Albert ótordai református esperes. Alighogy a mostani ülés elkezdődött, az NRP tanácsosai kérték, hogy az iskola kérdését iktassák ki a napirendi pontok közül. Gaina Ioan NRP-s városi tanácsos hozzátette: „hagyják békén a romániai oktatást!” Véleménye szerint a közel nyolcszáz aláírás nem tükrözi a város összmagyarságának óhaját. Szedilek Lenke jogász, volt városi tanácsos a kérelmezők nevében kért szót. Kísérletet tett arra, hogy megértesse a tanácsosokkal, csak elvi beleegyezésről lenne szó, és hogy a tordai magyarságnak joga van önálló tanintézmény létesítésére. Beszéde után elszabadult a pokol. Gaina tanácsos magából kikelve ordított. A tanács ülésén részt vevő Kiss László 35 éves tordai unitárius lelkész otthonában hirtelen elhunyt. Kiss Lászlót az ülésen Doru Anca nagy-romániás képviselő minősíthetetlenül támadta. A feszültség hozzájárulhatott a fiatal lelkész váratlan halálához. /Nagy-Hintós Diana: Egyelőre Tordán sem lesz önálló magyar iskola. Napirendre sem került a kérés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2006. március 3.
Tizenhat évvel a rendszerváltás után az önálló magyar iskolák létesítése még mindig elképzelhetetlen egyes helyeken, például Bánffyhunyadon és Tordán. Ennyi év után miért zavarják még mindig a románságot az önálló magyar tanintézmények? Ezek után lehet számítani arra, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen engedélyezik az önálló magyar karokat? /Nagy-Hintós Diana: Élet és iskola. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./2006. március 21.
A törvény szerint minden olyan településen, ahol az 1992-es népszámlálási adatok szerint a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot, az illető kisebbség nyelvén is ki kell függeszteni a települést jelző táblát, a vasútállomásokon is. Sok esetben a helyi hatóságok addig halasztották – büntetlenül – a táblák kifüggesztését, amíg nyilvánosságra kerültek a 2002-es népszámlálási adatok. Eszerint több településen, lásd Kolozsvár esetét, 20 százalék alá csökkent a magyar lakosság aránya. Az RMDSZ törvénykezdeményezése értelmében azokra a településekre is érvényes kell hogy legyen két- vagy többnyelvű táblák kifüggesztése, ahol 2002-ig 20 százalék alá csökkent a különböző nemzeti kisebbségek aránya. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter elmondása szerint országszerte 233 olyan helység van, amely az említett törvény hatálya alá esik. Ezek közül 176-ban már kifüggesztették a táblát, a többire pedig pár hónapon belül kerül sor – legalábbis így szól a miniszteri ígéret. A szaktárca már kiküldte az összes helyi vasút-igazgatósághoz az utasítást, hogy minél hamarabb szerezzenek érvényt a törvénynek – nyilatkozta Borbély László. A kétnyelvű kolozsvári helységnévtáblát az akkori városvezető, Gheorghe Funar nem engedélyezte. Miután Kolozsváron is megtörtént végre a „hatalomváltás”, akkor viszont a vasúttársaság hivatkozott arra, hogy a 2002-es népszámlálási adatok szerint Kolozsváron a magyar lakosság számaránya 20 százalék alá csökkent. /Nagy-Hintós Diana: Kolozsváron is lesz kétnyelvű helységnévtábla a vasútállomáson? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./2006. március 27.
Március 25-én Kolozsváron a Magyar Operában Selmeczi György vezényletével sikeres Bartók-hangversenyre került sor. Selmeczi karmesterként magabiztos partitúraismeretről és a bartóki zenei üzenet hű tolmácsolásáról győzte meg a közönséget, méltatatta az estet Nagy-Hintós Diana. /Nagy-Hintós Diana: Bartókra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ 2006. március 31.
Országos újítást mutattak be március 30-án Kolozsváron az Octavian Goga Megyei Könyvtárban: a közintézmény egy európai projekt segítségével a legújabb technológiát – a rádiófrekvencia általi azonosítást – veszi igénybe a könyvkölcsönzéskor. A világon csupán 26 könyvtárban alkalmazzák ezt az eljárást, Európában eddig Olaszországban és Spanyolországban vezették be. A projekt értéke hozzávetőlegesen 100 ezer euró, ebből a Kolozs Megyei Tanács a költségek egyharmadát vállalta, a többit pedig európai pénzalapokból finanszírozzák. /Nagy-Hintós Diana: Országos premier a Kolozs megyei könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2006. április 10.
Április 8-án adott hangversenyt a Transylvania Barokk Együttes Kolozsváron. Négy képzett zenész – Nagy István, Majó Zoltán, Erich Türk és Ciprian Campean – pályájuk delén európai hírnevet szerzett az erdélyi barokk és kortárs zenének. Ez volt a négyszázadik fellépésük, tíz éves munka van mögöttük. /Nagy-Hintós Diana: A Transylvania Barokk Együttes hangversenye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2006. április 19.
Április 18-án Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter tizenhárom romániai megye vezetőjével tanácskozott a Tisza vízgyűjtő-medence hosszú távú és fenntartható fejlődéséről. A miniszter felhívta a figyelmet a társfinanszírozási lehetőségekre. A projekt összértéke 340 millió euró. Ebben a folyamatban több ország érdekelt. Ez év februárjában Szatmárnémetiben találkozott a négy ország – Szlovákia, Ukrajna, Magyarország és Románia – képviselője. Július végéig a tizenhárom megyének – közöttük Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy és Fehér megye – hatékony területrendezési tervet kell készítenie. Fontos, hogy az igénybe vehető EU-pénzalapok mellett a kormány és a megyék is részt vállaljanak a finanszírozásban. /Nagy-Hintós Diana: A Tisza vízgyűjtő-medence fejlesztésében Belső-Erdély is érdekelt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2006. április 22.
Sikerrel mutatta be a Kolozsvári Magyar Opera Kálmán Imre operettjét, a Csárdáskirálynőt. A Csárdáskirálynő biztos sikert arat közel száz évvel az ősbemutató után is, Selmeczi György rendező, Venczel Attila díszlettervező és Szakács Ágnes jelmeztervező alkotóhármas munkája eredményeként. A sikerhez a balettkar is hozzájárult. /Nagy-Hintós Diana: Csárdáskirálynő – a biztos siker. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2006. április 26.
Sorozatos sírgyalázások folynak a Házsongárdi temetőben. Megrongálták Pásztor János színművész síremlékét, a bronzplakett – Tőrös Gábor szobrászművész alkotása – eltűnt. A síremlék már 1998-ban is áldozatul esett a temetőrongálók vandalizmusának. Akkor a polgármesteri hivatal levélben kért bocsánatot, más nem történt. A Pásztor-sír két román síremlék között található, de azokat nem rongálták meg. Nyilvánvaló tehát, hogy a bűntettnek nemzeti indítéka lehetett. /Nagy-Hintós Diana: Sorozatos sírgyalázások a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2006. április 29.
Erdély-szerte páratlan a Házsongárd, a kolozsvári Pantheon. A sírgyalázások rendszeresek, ugyanúgy a viráglopások. Sem a polgármesteri hivatal, sem a rendőrség, sem a temető őrzésével-védésével megbízott közintézmény nem segít. /Nagy-Hintós Diana: Pusztítás, enyészet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ A közelmúltban több olvasó jelezte a Házsongárdi temetőben tapasztalt katasztrofális állapotokat. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és egyben a temető gondozásáért fáradozó Házsongárd Alapítvány helytörténettel foglalkozó elnöke elmondta, hogy a Házsongárdi temető északi fekvésű. Harminc-negyven évvel ezelőtt is előfordult, hogy a kripták megteltek vízzel. /Nagy-Hintós Diana: Elfogadhatatlan állapotban a Házsongárdi temető. Tehetetlen a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ 2006. május 2.
Április 27-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székhelyén Bartók-ünnepséget tartottak. Dr. László Ferenc zeneakadémiai tanár bemutatta Szekernyés János temesvári helytörténész Bartók Béla és a Bánság című kötetét. Szekernyés János kifejtette: könyvében igyekezett eddig ismeretlen vonatkozásokra fényt deríteni. A könyvbemutató után került sor a tudományos ülésszakra. Dr. László Ferenc szakdolgozata Bartók kolozsvári és környékbeli látogatásait vette számba. Almási István népzenetudós a Bartók előtti időszakban tevékenykedő népzenekutatókról – Bartalus István, Vikár Béla és Seprődi János – értekezett. Szekernyés János ezúttal Bartók első temesvári hangversenyének körülményeit elevenítette fel. Angi István zeneakadémiai tanár zenei példával is illusztrálta a bartóki dallamok retorikájáról szóló dolgozatát. Fodor Attila doktorandusz a Csodálatos Mandarin című balett expresszionista vonásjegyeit ismertette. /Nagy-Hintós Diana: Könyvbemutató és Bartók-ünnepség az EMÉ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./2006. május 5.
Május 3-án volt a kolozsvári Református Kollégiumi Napok nyitórendezvénye. Nagy Levente iskolalelkész hirdetett igét, majd dr. Székely Árpád igazgató kitért arra, hogy a mostani kollégiumi napokat Szabó Dezső író neve fémjelzi. A zsúfolásig megtelt díszterem közönsége megtekintette az iskola diákjainak munkáit tartalmazó rajzkiállítást. A színjátszó csoport előadta azt a színdarabot, amellyel a gödöllői diákszínjátszó fesztiválon szerepeltek. /Nagy-Hintós Diana Elkezdődtek a kollégiumi napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2006. május 6.
Elhalasztották május 21-re azt a tüntetést, melyet Torda és környékének magyarsága szervezett volna az önálló magyar tannyelvű intézmény ügyének előmozdításáért, mert május 14-én konfirmáció lesz a tordai unitárius templomban. László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnök közölte, az RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy országos szinten évente újra indítson egy-egy önálló magyar tannyelvű tanintézményt. Ez a folyamat a tordai és bánffyhunyadi koalíciós partnerek hozzáállása miatt akadozik. A tanácsosok elutasító magatartása érthetetlen mindkét esetben, hiszen lényegében csupán az osztályok átcsoportosításáról van szó: az óvodától a tizenkettedik osztályig elegendő a gyereklétszám, rendelkeznek megfelelő székhellyel mind a román, mind a magyar diákok számára. Ádámossy Klára, tordai RMDSZ-es városi tanácsos elmondta: a tüntetéssel cáfolják a városi tanács nagy-romániás tagjainak vádjait, miszerint a tordai önálló magyar iskolára a magyar közösségben nincs valós igény. /Nagy-Hintós Diana: Közösségi igény a tordai magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./2006. május 11.
Több mint ötszáz aláírást tartalmazó nyílt levelet juttattak el Mihail Hardau oktatási miniszterhez a kolozsvári, bukaresti, jászvásári és temesvári egyetemek kutatói. Ebben azt kérik, tartsa tiszteletben azon előírásokat, melyek kötelezik, hogy az oktatási tárca költségvetéséből biztosítsa a tudományos kutatásnak szánt három százalékot. /Nagy-Hintós Diana: Elégedetlenek a kutatók. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./2006. május 19.
Május 17-én Kolozsvár a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre ünnepelte Albert Annamária operaénekest, a Kolozsvári Magyar Opera örökös tagját. Megtekintették a Víg Emese által ezelőtt két évvel készített portréfilmet a művésznő életéről, pályafutásáról. Dr. László Ferenc, a Zeneakadémia tanára felolvasott egy Albert Annamáriával majdnem négy évtizeddel ezelőtt készített interjút, majd felelevenítette a régi időket, a magyar konzervatóriumról való emlékeket. /Nagy-Hintós Diana: Albert Annamária operaénekest ünnepeltük. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2006. május 22.
Május 20-21-én rendezte meg a Romániai Piarista Rendtartomány a Barokk Napokat a Kolozsvári Szépművészeti Múzeummal és a Kolozs Megyei Tanáccsal partnerségben. A kétnapos és kétnyelvű rendezvény műsorát a sokszínűség jellemezte: beszámolók, zenei, irodalmi és színházi produkciók között válogathattak az érdeklődők. A piarista templomban Fodor György, a Romániai Piarista Rendtartomány megbízottja kitért a piarista rend 1776-os kolozsvári bevezetésére, amely az 1948-as államosításig végezte az iskolai oktatást. Bodó Márta, a Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztője a XX. század eleji piarista önképzőköri és színjátszó törekvésekről tartott kiselőadást. Május 2-én az egyetemi hallgatókból álló Visszhang kórus Ercsey-Ravasz Ferenc vezényletével lépett fel. /Nagy-Hintós Diana: Barokk Napok Kolozsváron. 230 éves piarista szellemiség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./2006. május 31.
Újra meghirdeti a Fogadj örökbe! pályázatot a kolozsvári székhelyű Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület, amelyre tehetséges, vidéken vagy városon lakó VI–IX. osztályos diákok jelentkezhetnek. Dr. Péntek János egyetemi tanár, az egyesület elnöke elmondta: negyedik alkalommal hirdetik meg ezt a pályázatot, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ebben a tanévben ugyanis majdnem négyszáz kisdiák részesült támogatásban. A pályázat lényege: külföldön élő tehetős személyek vállalják, hogy havi juttatásban részesítenek – jelképesen örökbe fogadnak – egy-egy szegény sorsú VI–IX. osztályos tanulót. Ezeket a gyerekeket az érettségiig támogatják – fejtette ki az egyesület elnöke. /Nagy-Hintós Diana: Támogatás iskolásoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./2006. június 2.
A kolozsvári székhelyű Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület sajtótájékoztatóján elhangzott: a szervezet által „feltérképezett” mintegy négyszáz romániai magyar középiskolás támogatását jórészt magyarországi vagy Európa más országaiba szakadt magyarok vállalták. A 770 támogatóból csak 14 erdélyi magyar akadt, aki szívén viselte ezeknek a gyermekeknek a sorsát, vállalta segítésüket, támogatta továbbtanulásukat. Szép számban vannak jómódú, tehetős erdélyi magyarok, sikeres vállalkozók, ők is segíthetnének. /Nagy-Hintós Diana: Lesznek még nyilasmisik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./