udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
703
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 691-703
Névmutató:
Nagy István
1999. szeptember 9.
Az anyanyelvi oktatás egészét tekintve az RMDSZ elégedett a jelenlegi helyzettel. Az elmúlt évekhez képest sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is - nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Nagy István, az RMDSZ oktatási alelnöke. Az RMDSZ képviselői szerint 1989 után először tapasztalható a magyarul tanuló diákok számának növekedése. Az 1999-2000 tanévben Kolozs megyében körülbelül 550 magyar diák részesül az elméleti oktatásban, a szakiskolákban pedig 125 helyet sikerült biztosítani. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: annak ellenére, hogy számos megye szakiskoláiban sikerült magyar osztályokat indítani, a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok. Véleménye szerint ennek a korábbi években megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelven történő szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. Hozzátette: hiányoznak a tankönyvek. - A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ tanító magyar tanárok elégedettek a felsőfokú magyar oktatás helyzetével, de úgy látják, hogy szükség lenne az anyanyelvi oktatás további fejlesztésére a jogi és közgazdasági karokon. Az 1999-2000-es egyetemi évben a jogon a nemzeti kisebbségek számára 45 helyet biztosítanak /ebből 10 fizetett/, a közgazdasági karon pedig több tantárgyat anyanyelven oktatnak. Az 1999-2000-es egyetemi évre a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a kihelyezett kollégiumokban a magyar fiatalok számára 780 helyet biztosítottak. Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta: a magyar fiataloknak fenntartott helyek száma megfelel a szükségleteknek. Ennek ellenére a BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karok létesítéséről. /Az RMDSZ elégedett az anyanyelvi oktatás helyzetével A BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1999. október 12.
Okt. 15-én megkezdi adását Marosvásárhelyen a napi 24 órán át sugárzó kétnyelvű kereskedelmi rádióadó, a Radio GaGa - közölte újságírók jelenlétében Frunda György szenátor, az új, magyar-román vegyes tőkéjű rádióadó 10%-ának tulajdonosa. Elmondta, hogy az új adó filozófiáját az etnikumközi kapcsolatok kiegyensúlyozott kezelése, ezek javítása képezi. A rádióstúdiót a XXI. század digitális technikájával szerelték fel. A rádió főszerkesztője Nagy István színművész. A műsor teljes egészében Marosvásárhelyen készül. Magyar nyelven hétköznapokon 6-10 óra és 14-20 óra között sugároznak, románul 10-14 óra között, illetve este 20 órától éjfélig. /Bálint Zsombor: Péntektől él a Radio GaGa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./1999. november 8.
Nov. 6-án Gyergyóremetére zarándokoltak a gyergyói keresztalják, hogy együtt ünnepeljék a templom védőszentjét, Szent Lénárdot. Az ünnepi szentmisét P. Balázs Aba esztelneki ferences celebrálta, az oltárnál ott volt Bálint Lajos ny. érsek is. A búcsún megjelentek között ott volt dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselő is. Nagy István a szociális kérdések terén tudott tájékoztatni, dr. Garda Dezső pedig az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, az egyházi vagyon helyzetéről és az erdőkkel kapcsolatos kérdésekről. /Aranymisés áldás Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./1999. november 27.
Nov. 27-én tartotta EMKE tisztújító közgyűlését Kolozsváron, az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket. Megjelent többek között Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, az RMDSZ és az EMKE viszonyáról kifejtette: félretéve a rivalizálást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről számolt be, a sikeresen működő tizenöt művelődési központról, és a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Az EMKÉ-ben nincs helye a politikának, az EMKE-politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A felszólalók a támogatások elosztásában nagyobb áttekinthetőséget kértek. A tisztújítás eredménye a következő. Elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit. A tiszteletbeli elnök Dávid Gyula /az EMKE eddigi elnöke/ lett. Az EMKE tiszteletbeli tagokat választott, köztük van Dudás Károly (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) is. - Kiosztották az EMKE-díjakat. Az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József életműdíjat vehetett át. A díjazottak között van Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője /Kacsó Sándor-díj/, Sebesi Imrét (post mortem), /Janovics Jenő-díj/, Fodor Csaba a magyar folklór népszerűsítéséért /Kacsó András-díj/, Antal Mária az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért /Bányai János-díj/, Bíró István (post mortem) a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért és Matekovics Mihály Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért /Kun Kocsárd-díj/, Benkő András erdélyi zenetörténeti kutató /Nagy István- díj/, Tarr László színművész /Bánffy Miklós-díj/, Gaál András a 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért /Szolnay Sándor-díj/, Bogdán Zsolt színművész /Kovács György-díj/, Borbáth Júlia színésznő /Poór Lili-díj/, Demeter András /Kemény János-díj/, Barabás Olga rendező /Kádár Imre-díj/, Mészáros József könyvtáros /Monoki István-díj/, Szabó Éva néptánctanító /Vámszer Géza-díj/ Simori Sándor az amatőr színjátszó /Szentgyörgyi István-díj/. /Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./1999. december 1.
Nagy István fia, Nagy Károly cáfolta Vincze Gábor kronológiájának az egyetemek egyesítését szolgáló üléséről szóló részben apja magatartásával kapcsolatos megállapítást. Valójában Nagy István több ízben is ellenezte az egyetemek egyesítését, és "renitensen" szóvá tette a nemzetiségi és a munkássérelmeket. Az első gyűlésen igenis fellépett az egyetemek egyesítése ellen, rendkívül rossz román tudása és Ceausescu dühös és durva rendreutasításai ellenére kifejtette, hogy a Bolyai Egyetemet a párt lenini nemzetiségi politikájának vívmányaként fogja fel, s az egyesítést a külföld kisebbségellenes lépésnek fogja tekinteni. Azt is leszögezte, hogy az egyesítés nem szolgálja a két nép testvériségét. A második egyesítési gyűlésen részben visszavonta felszólalását, de azt így is megmondta, hogy "lehet, az előző felszólalásomban eltúloztam a különálló magyar egyetem fontosságát az anyanyelvű oktatásban, holott a lényeg nem az, külön vagy tagozat keretében, hanem az, hogy az anyanyelvűség biztosítva legyen". Nagy Károly még hozzátette: a korabeli sajtóban az egyesítést ellenzők felszólalásai (Balogh Edgár, Földes László, Nagy István, Szabédi László) megrövidítve és meghamisítva jelentek meg. /Nagy Károly: Nem igaz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2000. február 29.
Pécska Battonyával fenntartott testvértelepülési kapcsolata lehetővé tette, hogy február 27-én a Pécskai 2-es számú Iskolából összesen 40 tagú dal-, néptánc- és dramatikus játékot bemutató csoport szerepelhessen a battonyai zsűri és a népes közönség előtt. A pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület öt versmondója is fellépett. /Nagy István: Pécskaiak sikere Battonyán. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./2000. március 16.
A Gyergyói TKT március 10-i ülésének fő napirendi pontja a Hargita megyei magyar oktatás helyzete volt, különös tekintettel a szórványban levő iskolákra. Az ülésen részt vettek a térség magyar iskolaigazgatói, a megyei tanfelügyelőség képviselete, az RMDSZ területi küldöttei, valamint Dézsi Zoltán TESZ-elnök, dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselők. A szórványmagyar iskolák sorvadnak, mind kevesebb a gyermek. Maroshévízen évek óta halogatja a magyar iskola építését a minisztérium, a gyermeklétszám csökken, mert egyre több szülő iratja gyermekét román tagozatra. Az asszimiláció erősödik, a román tagozattal közösen tartott képességvizsgákon és érettségin a magyar gyermekek hátrányos helyzetbe kerülnek. A magyar szórvány iskolák nem kapják meg a képviseleti iskola minősítést, ami szintén hátrányos helyzetet jelent. A marosfői I-VIII. osztályos magyar iskola egy régi villában működik, túl kicsi osztálytermekkel, melyek nem felelnek meg az oktatási céloknak. Itt 15 óvodás, 14 elemista és 16 V-VIII. osztályos gyermek van magyar tagozaton, a létszám stabilnak látszik. Hasonlóan van utánpótlás Gyergyótölgyesen is, ahol 1994-től működik magyar óvoda. Tekerőpatakon, ahol az 1500 fős lakosságból 256 roma nemzetiségű, 45 cigány gyermek beiskolázatlan. Az ülésen többen élesen bírálták a Hargita megyei tanfelügyelőséget, amiért nem támogatja kellőképpen a szórványmagyar iskolákat. Az is megengedhetetlen - fogalmazta meg Dézsi Zoltán TESZ-elnök -, hogy Hargita megyében a magyar iskolák román nyelven kapják a tanfelügyelőségtől az értesítéseket. Megfogalmazódott az is, hogy a képességvizsgát és érettségit nem szabad együtt szervezni a román tagozattal, a mároshévíziek inkább jöjjenek át Gyergyóditróba vagy Gyergyószentmiklósra. A tavalyi képességvizsgán a vizsgáztató bizottság élére magyar tagozaton román elnököt neveztek ki Gyergyószentmiklóson. Dr. Garda Dezső megfogalmazta, hogy Gyergyó és Maroshévíz iskolái kiszorulnak minden támogatásból, mostohagyermekek Székelyudvarhely és Csíkszereda iskoláihoz képest. /Szórványmagyar oktatás és TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2000. május 5.
Csíkszeredában a Városi Művelődési Házban rendezett tárlattal a kiállítók köszöntötték egykori iskolájukat, a Nagy István Művészeti Középiskolát. A huszonnyolc kiállító számára ez a hely, ahonnan indultak, s ahová most visszatértek. /Szatmári László: Tisztelet az Iskolának. A Nagy István Művészeti Középiskola egykori diákjainak kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./2000. május 9.
A csíkszeredai intézményesített művészeti oktatás 30. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat máj. 8-án kezdődött a Napra forgó igék címet viselő szavalóversennyel. Megnyílt a Mikó-vár kápolnatermében a művészeti iskola névadójának emlékkiállítása, Nagy István festőművész jelentőségéről Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója beszélt, majd Pogány Ö. Gábor egyik kevésbé ismert tanulmányát idézte. A Riehen Egyesület székhelyének udvarán, Zsögödön állították ki az egyesület által meghirdetett illusztráció-pályázat díjnyertes munkáit. Megnyitóbeszédet Borbáth Erzsébet, a Riehen Egyesület elnöke mondott. /Harmincéves művészeti iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./ A múzeumigazgató Nagy István munkásságát így foglalta össze: minden művében van valami időtlen, a magyarság erejét képviselik és történelmünk vázát alkotják a csíkmindszenti székely festő munkái. /(Hátsekné Kovács Kinga): A képletes egyszerűség alkotásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./2000. május 15.
A csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum Napra forgó igék címmel hirdetett szavalóversenyt a művészeti oktatás 30. évfordulója alkalmával. Az előválogatásokat régiónként - a Gyimesekben, Udvarhelyszéken, Alcsíkon, Felcsíkon és Csíkszeredában szervezték meg, közel 680 résztvevő jelenlétével, 6 korcsoportban. A szavalóverseny döntője máj. 8-án volt. A szavalóverseny sikeresen zárult, a szervezők ígérete szerint lesz folytatás. /Napra forgó igék az erdélyi irodalomból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./2000. június 7.
Marosvásárhelyen kilencedik alkalommal rendezték meg a Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivált. A rendezvénysorozat szervezője a Nagy István Ifjúsági Kórus, a marosvásárhelyi Állami Filmharmónia és a budapesti Bárdos Lajos Zenei Hetek Alapítvány. A fő szervező, Kovács András, a Nagy István Ifjúsági Kórus karnagya elmondta, hogy évekkel ezelőtt Miskolczi Ottó színművész, a Bárdos Lajos Zenei Hetek Alapítvány menedzsere felvetette, hogy Erdélyben is szeretne fesztiválokat rendezni, a legjobb erdélyi kórusokat meghívnák Magyarországra. 1992 óta évente megszervezik a Bárdos Lajos Fesztivált Marosvásárhelyen, a Zenei Hetek keretében. /Antal Erika: Beszélgetés Kovács András karnaggyal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./2000. július 20.
Az első körben valamennyi hely betelt Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti és zene osztályaiban, az Octavian Goga Gimnázium reál osztályaiban, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban, az építőipari szakközépiskolában, a Kájoni János Szakközépiskolában; Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban; Maroshévízen a szakközépiskolában, a Mihai Eminescu Kollégium technológiai osztályaiban; Székelyudvarhelyen az Eötvös József és a Kós Károly szakközépiskolákban, a Tamási Áron és a Baróti Szabó Dávid római katolikus gimnáziumokban, valamint a Benedek Elek Tanítóképzőben; Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnáziumban és az unitárius gimnáziumban. /Lejárt a beiratkozások első köre. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./2000. július 20.
Miután lejárt Magyari Lajos négyéves mandátuma az Országos Audiovizuális Tanácsban (CNA), az RMDSZ a fiatal marosvásárhelyi színészt, Gáspárik Attilát /sz. Nagyvárad, 1935/ jelölte helyére. Gáspárik Attila 1990-től a főiskola tanára is. Az ő nevéhez fűződik - Nagy István színészkollégájával együtt - a romániai magyar politikai kabaré feltámasztása, és ő kezdeményezte az Alternative nemzetközi rövidfilmfesztivál megtartását is. Új megbízatása mellett Bukarestben beiratkozott színészeti szakon doktorátusra, az improvizáció témájából. /Béres Katalin: Az Audiovizuális Tanács új tagja. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./2000. július 21.
A nyolcadik Bolyai Nyári Akadémia hivatalos megnyitóján, július 17-én Csíkszeredában Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára és Lászlóffy Pál elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Kötő József államtitkárt, Nagy Istvánt, az RMDSZ oktatási osztályának alelnökét, Ríz Ádámot, a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjét, Dézsi Zoltánt, a Hargita Megyei Tanács alelnökét és dr. Csedő Csaba István polgármestert. Dr. Kötő József hangsúlyozta: nem durva erőszakkal, hanem műveltséggel kell kitűnni. Ríz Ádám elmondta: az erdélyi pedagógus szövetség a legéletképesebb, nemcsak számarányát, hanem vitalitását tekintve. Hozzátette: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. /Hátsekné Kovács Kinga: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./2000. szeptember 4.
Marosvásárhely rendezték meg a Bolyai Világtalálkozót. A marosvásárhelyi volt Református Kollégium, mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum jó néhány öregdiákja vett részt az összejövetelen. Nagy István színművész, műsorvezető az 1999-2000-es tanév adatait, eredményeit sorolta. 1340 diák tanult 51 osztályban, 105 tanár vezetésével. Ebből 35 osztály volt magyar tannyelvű - 948 tanulóval. A legjobb eredményt a magyar tagozat angol- kétnyelvű osztálya érte el. Külföldön: Magyarországon, Szlovákiában és Hollandiában értek el jó helyezéseket a bolyaisok. Szegeden például a kísérleti atomfizika vetélkedőn mind az első, mind a második díjat elnyerték. Hollandiában az ifjú kutatók nemzetközi konferenciáján I. és III. díjban részesültek. Az idén 44 osztály lesz a Bolyaiban, ebből 30 magyar tannyelvű. Négy osztály indul az iskola épületében működő Református Kollégiumban, ahol 103 diák fog tanulni. Bálint István igazgató, a Bolyai Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki, hogy az ilyen jellegű rendezvények lényege nem a múltba való elmerülés, hanem a jövőbe vetett hit erősítése. A világtalálkozó tiszteletére megjelent Új világot teremteni a régiben című kötet előszavában (szerkesztő Gálfalvi György) Sütő András többek között ezt írta: "Jó érzés tudnunk, hogy akik a világtalálkozóra eljöttek, nem csupán emlékeikben fognak megmerítkezni, hanem az erdélyi magyarság jövőjét alakító súlyos gondokban is." Fodor Imre alpolgármester Marosvásárhely fejlődésének a fő irányvonalairól tájékoztatta a hallgatóságot. Kirsch Attila elnök az Öregdiákok Baráti Köre nevében tájékoztatott: 2002-ben megszervezik a következő öregdiák-világtalálkozót, és létrehoznak egy olyan nonprofit társaságot, mely révén az iskolát, annak tanulóit támogatják. A külhonból hazatért öregdiákok közül a Németországban élő Simon János mérnök (aki anyagilag jelentős mértékben járult hozzá a találkozó megszervezéséhez), és a Magyarországról hazatérő Czire Dénes szólt ez egybegyűltekhez. Leleplezték Miholcsa József szobrászművész két alkotását: Bolyai Farkas és János mellszobrát. A Román Nemzeti Bank 50, a Román Kereskedelmi Bank 100 millió lejjel járult hozzá a költségek fedezéséhez. Ez Nagy Ágnesnek és Birtalan Józsefnek köszönhető, akik a két legjelentősebb hazai pénzintézet vezetőségének tagjai. A harmadik fő szponzor a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt. /(Máthé Éva): "Bolyaisnak lenni - a szellem diadalát jelenti" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./2000. szeptember 20.
Tavaly született egy terv, hogy a millennium évében a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egy Kárpát-medencei turnéra induljon. Megkezdődtek a tárgyalások a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ vezetőjével, Hajnal Jenővel, továbbá a Vajdasági Magyar Folklórközpont részéről Nagy István néptáncoktatóval. Az együttes szept. 9-én Zentán, szept. 10-én Bajmokon, a Dózsa György Művelődési Egyesületben lépett fel. /Raj Rozália, Szabadka: A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Vajdaságban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./2000. szeptember 26.
Várakozáson felüli volt a részvétel a Gyergyó Területi RMDSZ szeptember 24-i parlamenti előválasztásán: 6554-en járultak urnához, s a 6419 érvényes szavazatból 5234-en voksoltak dr. Garda Dezsőre, míg Nagy Istvánra 1185-en. /(Gál Éva Emese): Magasan győzött dr. Garda Dezső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2000. október 7.
Romániai magyar alkotók nyerték a Budapesten megrendezett II. Moholy Filmfesztivál fődíját, a Zsoltár Fehérvízen című dokumentumfilmmel, amely a Romániai Magyar TV Média Stúdiója és a Duna TV közreműködésével készült, alkotói B. Nagy Veronika, Mráz Ferenc és Kacsó Sándor. A magyar nyelvű regionális- és kábeltelevíziók seregszemléje a Moholy Filmfesztivál. A II. Moholy Filmfesztiválra 38 magyar nyelvű kisközösségi televíziós stúdió nevezett be: 6 budapesti, 26 vidéki és 6 határon túli alkotóműhely. A fesztivált a Moholy Nagy László Multimédia Egyesület szervezi, melynek elnöke Puszt Tibor filmrendező. Az egyesületet 1997-ben tizenegy közművelődési, oktatási, filmes és televíziós szakember alapította, a multimédia kultúra fejlesztését és terjesztését tűzve ki fő célul. Iskolát, Multimédia Televíziót működtetnek, Art-Mozi Filmklubot, a Kistotál Stúdiót. - A fesztivál idei fővédnöke dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök volt, védnöke Tőkés László, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke minőségében. A fődíjon kívül a Legjobb dokumentumfilmek kategóriában is díjat nyert a Média Stúdió (Romániai Magyar TV), megosztva a magyarországi Helényi Stúdió, Szigetközi percek című alkotásával. B. Nagy Veronika, Papp Ferenc és Kötő Zsolt alkotásának címe: Az ördög szeme. A Legjobb határon túli alkotóműhely díjat a Siflis Film kapta a Vajdaságból, az Ahol nincs jövő című filmért, melynek alkotói Siflis Zoltán és S. Gordán Klára. A hét Különdíj egyikét a felvidékiek kapták, A betléri kastély című filmért, mellyel a Bodva-völgyi Stúdió Szepsi nevezett be, alkotói Nagy Imre és Nagy István. /Guther M. Ilona: Moholy Filmfesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./2000. október 14.
Az idők során több tanulmány, cikk, emlékezés jelent meg Nagy Istvánról, a proletár-íróról, aki élete utolsó szakaszában maradandó jelentőségű memoár-kötetekben (Sáncalja, 1968; Ki a sánc alól, 1969; Hogyan tovább?, 1971; Szemben az árral, 1974) tekintett vissza sorsára. Viszonylag kevés szó esett eddig a három esztendeig tartó professzori pályafutásáról. Nagy Istvánt 1948-ban kinevezték a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem tanárának, később pedig annak rektora lett. A két világháború közötti romániai / erdélyi magyar irodalomról tartott előadásokat. Köztudott, hogy Nagy István mindössze négy elemi osztályt végzett el, csupán később - autodidaktaként - tett szert némi műveltségre. Nagy István, a fegyelmezett kommunista pártfeladatnak tekintette a nyakába szakadt megbízatást. Buzgalmában egy elvakult hályogkovács szakmai hozzáértésével ítélkezett hétről-hétre az élő és a holt erdélyi magyar írók fölött. Nagy István tanári működése idején László Gyula, a BTE egyik legkiválóbb tanára, értesülvén, hogy mi megy végbe némely irodalomtörténeti órákon, remek karikatúrát készített, amelyet aztán a kari faliújságon minden érdeklődő megtekinthetett: Nagy István stilizált hóhérként áll egy tönk mellett, kezében vérfoltos bárd, amellyel le-lesújt a sorban eléje érkező írókra - Tamásira, Nyírőre, Bánffyra, Reményikre, Makkaira -, akik kezükben szorongatják könyveiket, amelyek a hatalmas sújtás nyomán egy nagy kosárba hullanak. Fergeteges sikere volt László Gyula játék-bírálatának - nem csupán a diákság körében. Nagy István viszont mérhetetlenül megsértődött, és pártgyűlésen követelte kollégája elítélését (rövidesen László távozott is az egyetemről). Az emlékezést író Nagy Pál leírta, hogy kinevezték tanársegédnek az irodalomtörténeti tanszékre. Neki kellett a tájékozatlan Nagy Istvánnak segíteni a szükséges könyvészeti anyag kiválasztásában. Amikor javasolta Nagy Istvánnak, hogy pl. Tamási tárgyalása kapcsán fontos lenne betekinteni a vonatkozó irodalomba, megismerni a jelentősebb tanulmányokat, megvető szigorral förmedt Nagy Pálra: hogy merészeli őt holmi polgári, reakciós, nacionalista, harmadik-utas vélekedések irányába befolyásolni?! Efféléről szó sem lehet! Úgy vélte, az a legfontosabb, hogy keményen felvegye a harcot "a burzsoázia ideológiai tankhadosztályaival". Mint később megjegyezte, azokban az években a hozzá hasonló kiválasztottak nem választhatták a "laboratóriumi elmélyülést", az "aprólékos górcsövezést", a "mikroszkopikus vizsgálódás belefeledkezését", mert folytonosan "mozgósított állapotban" voltak. /Nagy Pál: Nagy István elhallgatott ügyei. Hályogkovács az egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./2000. november 8.
Nov. 11-én Pécskán felavatják gróf Klebelsberg Kunó /Pécska, 1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./ szobrát, születésének 125. évfordulóján. A rendezvény Klebelsberg Kunó megidézésével kezdődik. T. Molnár Gizella, dr. T. Kiss Tamás és dr. Tőkéczki László tart előadást. Gyulay Endre szeged-csanádi és Roos Márton temesvári megyéspüspökök szentmisét celebrálnak, majd Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter mond szoboravató beszédet. A szobor és az emlékplakett Jecza Péter temesvári szobrászművész munkája. Klebelsberg Kunó 1922 júniusától 1931 augusztusáig a volt kultuszminiszter. 1922-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli, 1924-től igazgatótanácsi tagja. 1917-től haláláig elnöke a Magyar Történelmi Társulatnak. - 1922-ben vallotta: "A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá." Meghirdette a népiskola-építési akciót, öt év alatt ötezer népiskolai objektum épült fel Magyarországon. /Nagy István: "Eszmények nélkül nem lehet élni; illúziókban nem szabad élni." /Szobrot kap Klebelsberg Kunó, Pécska szülötte. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./