udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
809
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 781-809
Névmutató:
Rostás Szabolcs
2003. március 13.
Magyar Örökség Díjat adományozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak a Magyarországért Alapítvány. A kitüntetést márc. 22-én adják át Budapesten. A Magyarországért (Pro Hungaria) Alapítvány 1995-ben hozta létre a Magyar Örökség Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre kezdeményezésére. A szervezet a díjak odaítélése révén azt reméli, hogy a világ pozitív eseményei közé emelkednek azok a tények, amelyek a magyar önazonosság-tudat szempontjából meghatározóan fontosnak minősíthetők, "s az unokáink unokái számára is példát jelentenek". "Tapasztalataink szerint az utolsó ötven év magyar történelme és benne a társadalmi-tudományos-kulturális múltunk igaztalan, torz módon jelenik meg a közvélemény előtt, és sok esetben a negatív történések vannak túlsúlyban. Szükséges tehát, hogy megnevezzük azokat a felemelő tényeket, erőfeszítéseket, építő személyiségeket, melyek kiegyenlítik az említett hamis arányokat, illetve akik létükkel és személyes teljesítményükkel valóságos egyensúlyt teremtenek" - foglalja össze tevékenységének lényegét, szellemiségét az alapítvány alapszabálya. A szervezet által felkért Magyar Örökség Bírálóbizottság tagjai között szerepel Erdélyből Benkő Samu kolozsvári történész és Veres-Kovács Attila nagyváradi református lelkész. A Magyar Örökség Díjat évente négyszer adják át, pénzjutalom nem jár vele. Legutóbb, 2002 decemberében elismerésben részesült Batthyány-Strattman László szegényeket istápoló munkássága, Hajós Alfréd sportemberi és építészeti teljesítménye, Nyírő József székelységhez hű írói munkássága, V. Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilága, Balázs Árpád kórus- és hangszeres zeneszerzői munkássága, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum két évszázados, kultúraápoló tevékenysége, valamint Böjte Csaba és az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium árvákat nevelő testvéri szeretete. /Rostás Szabolcs: A Magyarok Aranykönyvébe kerülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./2003. április 10.
Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsa megtiltotta lelkipásztorainak, hogy politikai pártok jelöltjeként választott vagy fizetett tisztségviselőként tevékenykedjenek. Az indoklás szerint azt kívánják elkerülni, hogy a lelkészek részt vegyenek a pártpolitikai csatározásokban. Amennyiben a lelkipásztor aktívan részt venne a pártpolitikai csatározásokban, megrontaná a hívőkkel való viszonyát, politikailag megosztaná a gyülekezetet. Az igazgatótanács ugyanakkor bátorítja a lelkipásztorokat, hogy "hűséggel végezzék közéleti feladataikat, nem feledve, hogy a közélet minden területe Isten igéjének ítélete alatt áll." Pap Géza püspök elmondta, a határozat kizárólag a lelkipásztorok politikai tisztségvállalását tiltja, azt azonban nem, hogy lelkészként bárki valamelyik pártnak vagy érdekvédelmi szövetségnek tagja maradjon.Az erdélyi reformátusok most a hazai katolikusok és a magyarországi református egyház hasonló összeférhetetlenségi rendelkezését vették alapul. A döntés értelmében a választási időszak végéig megtarthatja mandátumát az a lelkipásztor, akit a határozat hatályba lépése előtt választottak politikai tisztségbe, de új megbízatást már nem vállalhat. Ez a rendelkezés a jövő évi választásokon az egyházkerület mintegy száz lelkészét állíthatja válaszút elé. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor támogatja az egyházkerület döntését, mivel szerinte egyszerre két tisztség betöltésével egy lelkész nem állhat helyt. "Én a 2000-es választásokkor rendelkezési állományba vonultam, és felfüggesztettem lelkészi szolgálatomat. Ha felkérnek, jövőre ismét nekivágok egy szenátori mandátumnak, ellenkező esetben gyülekezetet keresek" - nyilatkozta a Krónikának a lelkész-szenátor. /Rostás Szabolcs: Összeférhetetlenségi rendelet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./2003. május 17.
Máj. 16-án a helyi tanítóképzés 150. évfordulójára emlékeznek a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 1622-ben alapított és az ő nevét viselő nagyenyedi kollégiumban Az évforduló alkalmából levélben köszöntötte a kollégium vezetőségét, tanári karát és közel ezer diákját Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Az évfordulós ünnepségek során leleplezik Barcsay Jenő egykori véndiák emlékművét. Az iskolában 1853-ban indult be a tanítóképzés. 1998 májusában az oktatási minisztérium határozata alapján a középfokú tanítóképzést főiskolával cserélték fel, így vált lehetővé a nagyenyedi kollégiumban működő, de szervezetileg a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemhez (BBTE) tartozó Tanítóképző Főiskola megnyitása, amely tanítói, óvónői és az I-IV. osztályban oktató francia tanári diplomát ad végzetteinek. /150 éves a tanítóképzés Nagyenyeden. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./ Felszólalt többek között Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke is. A tanítójelöltek mintaórákat, tudományos diákelőadásokat tartottak, felnőttek számára tudományos ülésszakot rendeztek, megnyitották Holányi Julianna kiállítását. /Rostás Szabolcs: Becsülni a tanítóságot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./2003. május 21.
Máj. 21-től nyilvánossá válik a romániai parlamenti képviselők és köztisztviselők vagyona Az RMDSZ képviselői és szenátorai készségesen válaszoltak a lap munkatársainak kérdéseire.Eckstein-Kovács Péter szenátor 1987-ben vásárolt kolozsvári házában lakik., személygépkocsija nincs. Borbély László képviselőnek háza van Marosvásárhelyen; telke nincs, kocsija van, tízezer eurót meghaladó bankszámlával rendelkezik. Verestóy Attila szenátor közismerten a száz leggazdagabb román állampolgár listáján szerepel. Három háza van: Székelyudvarhelyen, Snagovon és Bukarestben, sorolta, sok hektárnyi mezőgazdasági területtel, illetve beltelekkel rendelkezik, autója van, bankszámláin a tízezer eurós érték többszöröse szerepel, vagyona pedig mintegy 15 millió dollárt tesz ki. Frunda György szenátornak Marosvásárhelyen van háza és ügyvédi irodája, illetve nyaralója. Autója kettő is van, bankszámláinak összértéke meghaladja a tízezer eurót, és részvényes a marosvásárhelyi GaGa Rádiónál. Puskás Bálint szenátor két ingatlannal rendelkezik: egy családi házzal Sepsiszentgyörgyön és az ehhez tartozó 500 négyzetméteres telekkel, valamint egy 50 négyzetméteres hétvégi házzal Kőröspatakon, amelyhez 1100 négyzetméteres telek tartozik, emellett személygépkocsival rendelkezik. Szilágyi Zsolt képviselőnek egyszobás, 40 négyzetméteres nagyváradi tömbházlakása van, emellett ugyancsak Váradon birtokol 334 négyzetméteres, családja által visszanyert beltelket, 20-30 ezer euró közötti összeg van bankszámláján. Pécsi Ferenc 1983-ban vásárolt négyszobás lakással büszkélkedhet Szatmárnémetiben, míg a megyében 3,48 hektáros, örökölt szántófölddel, kocsija is van. Kelemen Hunor képviselő se autóval, se házzal, se bankszámlával nem rendelkezik. A Medianet cég többségi tulajdonosa, részvényei összértékét nem közölte. Ráduly Róbert képviselőnek Csíkszeredában van két tömbházlakása, 0,5 hektáros beltelket birtokol Csíkcsomortánban és gépkocsival rendelkezik. Bankszámláján 14 ezer euró kamatozik.Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője feleségével közösen két házzal rendelkezik /Marosvásárhelyen és Székelykövesden/, emellett istállója, 17 fajlova, tíz szarvasmarhája és két hektár földje van, személygépkocsival is rendelkezik. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a vagyonbevallás máj. 21-től válik nyilvánossá. "Holnap szívesen a rendelkezésükre állok" - zárta le a beszélgetést Markó Béla. /Rostás Szabolcs, Salamon Márton László: RMDSZ - szegény ember, gazdag ember. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2003. június 23.
Kisebbségi és román nemzetiségű újságírók folytattak tanácskozást a hét végén Temesváron a nemzeti kisebbségeknek a hazai sajtóban betöltött szerepéről. Nem lehet szeparatizmusnak nevezni, ha egy nemzeti kisebbség sajtótermékeken keresztül kívánja használni anyanyelvét - hangzott el a konferencián. Az időközben megszűnt Tájékoztatási Minisztérium, az Európa Tanács emberjogi főosztálya és a Független Újságírásért Központ által szervezett konferencián román, magyar, szerb, roma, szlovén és albán hírlapírók osztották meg egymással a kisebbségek sajtómegjelenéséről alkotott véleményüket. Dan Oprescu, a Tájékoztatási Minisztérium romaügyi hivatalának szakértője elmondta, a két romániai "nagy kisebbség", a magyarok és a romák közösségéről még ma is az a sztereotípia él a román sajtóban, miszerint az előbbi az egységes román nemzetállamra, az utóbbi a közbiztonságra jelent veszélyt. "A hazai sajtóban nemcsak a nemzeti kisebbséget éri intolerancia, hanem a vallási vagy szexuális kisebbséget is" - fejtette ki Oprescu. A konferencián elhangzott: a tömegtájékoztatásban az újságíró jóindulatán, valamint a főszerkesztő "engedékenységén" múlik, hogy a kisebbségek megjelennek a híradásokban. A kilencvenes évek közepén a román média még az RMDSZ-t, vele együtt pedig az erdélyi magyarságot tüntette fel a konfliktusok forrásaként; a szövetség erőteljesebb politikai szerepvállalásával (kormányra lépésével) aztán ez a "szerep" a romániai cigányságra hárult. Az Academia Caţavencu Sajtómonitorozó Ügynökség kilenc bukaresti napilap cikkeit elemző legújabb felmérése szerint az utóbbi időszakban némi szimpátia tapasztalható a román sajtóban a roma közösség iránt, ám még mindig olvashatóak olyan anyagok, amelyekben a cigányokat potenciális agresszióforrásként, "bűnöző romaként" tüntetik fel. /Rostás Szabolcs: Újságírók szemtől szemben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./2003. július 4.
Hozzávetőleg összegyűlt az a tízmillió forint, amelyből fedezni lehet az aradi Szabadság-szobor restaurálási költségeit. A szoborcsoport újraállítására létrejött egyesület a magyar kormánytól várja az elhelyezés 70 millió forintra rúgó teljes költségének finanszírozását.Medgyessy-kabinet egyelőre nem tűzte napirendjére az aradi Szabadság-szobor újraállítása támogatásának kérdését - közölte a Krónikával Gál J. Zoltán kormányszóvivő. /Rostás Szabolcs: Összegyűlt a pénz a restaurálásra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./2003. július 19.
A román kormány júl. 17-i ülésén jóváhagyta a Magyarország és Románia közötti vízummegállapodást, amelynek értelmében a két ország polgárai ezután 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül a másik állam területén. A rendelet értelmében a tartózkodási vagy munkavállalási vízummal nem rendelkező polgárok az eddigi 30 nap helyett 90 napig tartózkodhatnak folyamatosan a két ország területén, az első belépéstől számított hat hónap időtartama alatt. A megállapodást aláíró két fél közegészségügyi szempontok alapján függesztheti fel ideiglenesen vagy véglegesen a vízummentességi egyezményt. A Magyarországon vízum nélkül tartózkodó román állampolgároknak ezentúl nem kell majd havonta a naptárt böngészniük.A megállapodás várhatóan ősszel lép életbe, miután a két állam parlamentje ratifikálja a vízummentességi egyezményt. /Gergely Edit, Rostás Szabolcs: Kilencvennapos vízummentesség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./2003. július 22.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület véglegesítette pénzügyi elszámolását azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet az Orbán-kormány utalt ki a Reformátusok Európai Nagygyűlésének tavalyi megszervezésére. Bálint-Pataki József HTMH-elnök elmondta: a hivatal lezártnak tekinti a 242 millió forintos támogatás ügyét. Mint ismeretes, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) számára az Orbán-kormány idején utaltak ki 242 millió forintos támogatást a Reformátusok Európai Nagygyűlésének tavaly augusztusi megszervezésére. Néhány hónappal ezelőtt a Népszabadság arról írt, hogy az összeg túlságosan magas egyetlen rendezvény megszervezésére, ráadásul - a budapesti napilap szerint - a KREK több millió forinttal nem tud elszámolni a támogatás felelőse, a HTMH felé. Noha az egyházkerület több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a támogatás és az elszámolás ügyét lezártnak tekinti, az Erdélyi Riport nagyváradi hetilap, majd az Adevarul napilap nemrég azt állította: miközben az erre kijelölt utolsó elszámolási határidő február 28-án lejárt, mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeg elszámolása nem tekinthető véglegesnek. Bálint-Pataki József elmondta, a HTMH valóban megfogalmazott bizonyos kérdéseket a támogatás elszámolásával kapcsolatban, a kiegészítő elszámolások alapján azonban a hivatal megnyugtató választ kapott ezekre.Tőkés László úgy véli, az egyházkerületet nemtelen támadások érték a korábbi magyar kormánytól kapott támogatás miatt, és szerinte a "kampányolásban" a hazai és a magyarországi sajtó egy része, valamint az RMDSZ Bihar megyei és országos vezetősége is részt vett. A püspök hozzátette: aggodalommal tapasztalja, hogy a kedvezménytörvény oktatási-nevelési támogatását az RMDSZ Iskola Alapítványa osztja el, szerinte ugyanis ezáltal még inkább megnövekszik a politikum beleszólása a pénzek elosztásába. "Ezzel szemben megnyugvással fogadtam Medgyessy Péter felvetését, miszerint önálló alapot kívánnak létesíteni a határon túli magyar egyházak támogatására. /Rostás Szabolcs: Tőkésék elszámoltak... = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./2003. július 25.
Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készített interjúban kifejtette: mindig arra törekedett, hogy egyforma közelséget tartson fenn az erdélyi magyar közösség legkülönbözőbb intézményeivel. A főkonzul augusztusban távozik posztjáról, utódja jelenlegi helyettese, Cseh Áron lesz. Alföldi húsz évvel ezelőtt kezdte el munkáját diplomataként a kolozsvári főkonzulátuson. Ceausescu rendeletére 1988 júniusában bezárták a főkonzulátust, két nap alatt kellett távozniuk Romániából. Két év múlva bukaresti első beosztottként térhetett vissza Romániába. A nyugati diplomaták csupán 90 után érzékelték, hogy a kisebbségi kérdés európai jelentőségű politikai probléma a két ország között. Kolozsváron az ember más nézőpontból látja a dolgokat, mint Bukarestből, itt sokkal mélyebb és intenzívebb emberi, munka- és hivatalos kapcsolatot tud kialakítani. Alföldit négy évvel ezelőtti nevezték ki főkonzulnak, Funar polgármester még aznap Alföldi kiutasítására szólította fel a román kormányt. Alföldi megemlítette, hogy rajta kívül most sincs olyan diplomata a magyar külügyi tárcánál, aki húsz évig folyamatosan Romániával foglalkozna, ebből pedig tizenötöt itt töltött volna el. Jelenleg több mint húsz alkalmazottal működő a konzulátus. Van külgazdasági attaséjuk, megmaradt a szakkonzuli tevékenység, és az első beosztotthoz tartozik a kultúra, a sajtó és a nemzetpolitika területe. Évente már 23 ezres vízumforgalmuk van. Felesége, Kopacz Mária festőművész marosvásárhelyi származású, sok száz barátot szerzett, így teljes rálátása nyílt Erdélyre. A szemléletváltás, amelyet a két nép közötti megbékélés, egymás elfogadása és a másság tisztelete jellemez, nem valósul meg olyan ütemben, ahogy azt a romániai magyarság szeretné. Naponta tapasztalható, milyen ellenállásba ütközik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A korábbi merev elutasítás ellenben megszűnt, amiben az RMDSZ-nek kétségtelenül nagy szerepe van. Kérdés, mekkora mozgásteret jelent ez, milyen korlátai vannak, mennyit lehet vállalni egy ilyen típusú együttműködésből. Alföldi várja, hogy húsz év után a Külügyminisztériumban milyen feladatot kap. /Rostás Szabolcs: Kiemelten fontos az erdélyi misszió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./2003. augusztus 21.
Bognár Levente alpolgármester kijelentette: "Mivel a városi önkormányzathoz eddig semmiféle hivatalos, a visszaállítási folyamatot leállító átirat nem érkezett, a tanácsi határozat értelmében folytatjuk a munkálatokat. Végigjártunk valamennyi közigazgatási procedúrát, építkezési engedélyünk van, a szobrok pedig a város tulajdonát képezik" Véleményét osztja Dorel Popa polgármester, a kormánypárt Arad megyei szervezetének elnöke is. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője leszögezte: az RMDSZ bíróságon támadja meg az eddig titokban tartott határozatot. A képviselő szerint elképesztő a művelődési miniszter érvelése, annak alapján ugyanis a Romániában található szinte összes emlékművet, köztéri alkotást le kellene bontani. Tokay ugyanakkor kifejezte azon meggyőződését, hogy "ez a kínos tévedés, egyes bürokraták packázása nem fogja megrontani a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ kapcsolatait". Markó Béla szerint a művelődési minisztérium mondvacsinált ürüggyel próbálja lassítani vagy megakadályozni a szobor visszaállítását. "Nevetségesnek tartom, hogy egy már valamikor létezett szobor visszaállítása esetében arról vitatkozzunk, hogy művészeti vagy műemlék-szempontból érték-e vagy nem érték - nyilatkozta az RMDSZ szövetségi elnöke az aradi Nyugati Jelen napilapnak. - Tehát itt nyilvánvalóan olyan kísérletről van szó, hogy lassítsák vagy akadályozzák a felállítást, esetleg visszatántorítsák az aradiakat attól, hogy folytassák, amit megkezdtek. Itt van az esély, hogy Arad példát mutasson akár Bukarestnek is arról, hogy románok és magyarok akár a kényes kérdéseket is meg tudják oldani, ha van rá akarat."Az idei PSD-RMDSZ egyezményben nem szerepel a Szabadság-szobor visszahelyezéséről rendelkező kitétel, mivel a pártvezetők ezt a kérdést a tavalyi protokollumban tisztázni vélték. A művelődési minisztérium kizárólag abban az esetben illetékes a beleszólásra, ha a megyei művelődési igazgatóság óvását a helyhatóságok nem veszik figyelembe. Kereskényi Sándor szenátor szerint ilyen értelemben az aradi Szabadság-szobor ügye helyhatósági kérdés, amely az RMDSZ területi szervezetére és a városi polgármesteri hivatalra tartozik. /Gujdár Gabriella, Rostás Szabolcs: Nem esztétikus az aradi Szabadság-szobor? = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2003. szeptember 4.
A nagyváradi bíróság 75 millióról 25 millió lejre csökkentette a Királyhágómelléki Református Egyházkerületre a Bethlen-szobor felirata ügyében kirótt büntetést /mert nem a kibocsátott engedélyekben szereplő - kizárólag latin nyelvű - szöveg került a fejedelmet ábrázoló köztéri szobor talapzatára, hanem magyarul is felvésték a fejedelem nevét és jelmondatát/. A hatóságok már az avatás előtt 25-75 millió lejes bírsággal fenyegették az egyházkerületet, ám végül kompromisszum született: az egyház ugyanis vállalta, hogy az engedélyek visszamenőleges megszerzéséig letakarja a kifogásolt szövegrészeket. A szobor május 11-i leleplezése után azonban ismeretlen tettesek eltávolították a feliratot részben fedő leplet, ami miatt Petru Filip polgármester és Andrei Luncan városi főépítész aláírta a jegyzőkönyvet, amelynek értelmében az egyházkerület 75 millió lejes bírságot köteles fizetni. Az egyház többek között azért tartja indokolatlannak a büntetést, mivel nem a püspökség, hanem az önkormányzat feladata lett volna őriztetni a szobrot, és időközben kedvező visszajelzést kapott a művelődési minisztériumból az utólagos engedélyeztetésre. /Rostás Szabolcs: Hosszú perre... = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2003. szeptember 9.
A tiszai ciánszennyezésre a magyar és a román fél még sokáig fog emlékezni, de jelenleg az a fontos, hogy ilyen környezeti baleset többé ne forduljon elő - nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Persányi Miklós. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetője számos javaslatot terjeszt a megalakuló román-magyar környezetvédelmi vegyes bizottság elé.Ellátogatott volna a verespataki nagy beruházás helyszínére is, de közölték vele, nem tudták előkészíteni a verespataki látogatást. /Rostás Szabolcs: Nagybánya után... Interjú Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterrel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./2003. szeptember 18.
Gazdasági, kulturális és oktatási gondjaik megoldására kértek támogatást Ion Iliescutól a Magyarországon élő románok. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a román kisebbség helyzetének javítását célzó dokumentumot nyújtott át Gyulán a román államelnöknek. Tájékoztatása szerint Iliescu támogatásáról biztosította a magyarországi románságot, ugyanakkor arra kérte a közösség vezetőit: fejtsenek ki hatékonyabb lobbit Budapesten. "Az államfő közbenjárását kértük, hogy a magyar hatóságok év végéig módosítsák a kisebbségi és választójogi törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése érdekében. Emellett szorgalmaztuk, hogy Bukarest a magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottságnál vesse fel, miszerint a magyarországi románság anyanyelvű oktatásának támogatása nem fedezi a költségeket" - nyilatkozta a Krónikának Kreszta Traján. Magyarországon, ahol az állam a tanulók száma alapján támogatja az iskolákat, 13 településen folyik román nyelvű oktatás, ám csak két iskola - a méhkeréki és a gyulai - rendelkezik száz fölötti gyereklétszámmal. A magyarországi románság szerint a kisebbségi tanintézetek nem részesülnek megfelelő finanszírozásban, emiatt azt szeretnék, ha ezeket az intézményeket 100 százalékban finanszírozná a magyar kormány. Az Iliescuval folytatott megbeszélésen a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata felvetette, hogy a két állam kölcsönösen ismerje el az egyetemi diplomákat, ugyanakkor felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzat és az aradi Aurel Vlaicu Egyetem megállapodása alapján megvalósulhasson a magyarországi román pedagógusok és óvodapedagógusok továbbképzése. Román Információs és Dokumentációs Központot is létesítene (bejegyzése folyamatban van) a magyarországi románság, amelynek hatáskörébe etnográfiai múzeum, könyvtár is tartozna; első lépésként román tájházat rendeznének be Kétegyházán.. Ion Iliescu egyébként gyulai és kétegyházi látogatása során felkérte a magyarországi románokat, bátran vállalják nemzetiségüket, és tegyenek meg mindent identitásuk és nyelvük megőrzése érdekében. /Rostás Szabolcs: Keveslik a segélyt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./2003. szeptember 19.
A magyar Miniszterelnöki Hivatal szept. 18-án átutalta Romániába a Szülőföldön, magyarul ösztöndíj-támogatásban részesülő pályázóknak szánt összeget. A 34 ezer erdélyi család maximum két hónapon belül postán kapja meg a kedvezménytörvény biztosította támogatást.A támogatásban azok a romániai szülők részesülnek, akik gyermekeiket magyar tannyelvű iskolába járatják. A most átutalt összeg a 2002-2003-as tanévre vonatkozik, amelyre a program lebonyolításával megbízott Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) tavaly már 2500 pályázónak folyósította a támogatást. A Szülőföldön, magyarul ösztöndíj keretében a családok valamennyi magyar oktatási intézményben tanuló gyermek után 20 ezer forintos támogatást kapnak. A program mielőbbi lebonyolítása, a támogatások gyors kiutalása érdekében a MeH az eddigi gyakorlattól eltérően nem az Illyés Közalapítványnak utalta ki a pénzt. "A támogatási összeg átvételéhez azonban a pedagógusszövetségnek előbb szerződést kell kötnie, majd csak azután következhet az ösztöndíjak folyósítása. A 2003/2004-es tanévre szóló ösztöndíj-támogatásra egyelőre még nem írták ki a pályázatot. /Rostás Szabolcs: Átutalták a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./2003. szeptember 24.
Medgyessy Péter jött, látott, mégsem sikerült kitűznie a magyar-román megbékélés zászlaját Bukarestben. A tavalyi magyarországi kormányváltás óta egyebet sem hallani, mint hogy most aztán orvoslást nyernek a két nép sérelmei. Medgyessy Péter folytatta azt a gesztuspolitikát, amelyet a tavaly december elsejei budapesti koccintás, majd a közös miniszterelnöki vadászat jellemez. A román partnert nem hatja meg az sem, ha a szomszéd ország miniszterelnöke a szó szoros értelmében egy nyelvet kíván beszélni vele. Sőt, Nastase előrebocsátotta: a kettős állampolgársággal sem ért egyet, holott ezzel a kérdéssel Budapest hivatalosan elő sem mert hozakodni. Bukarest nem várt partnerre talált hazai román és magyar értelmiségiekben, akik annak ellenére tanácsolják el az RMDSZ-t a kormánypárttal való szakítástól. /Rostás Szabolcs: Elpuskázott megbékélés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./2003. október 11.
Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke közölte, a demokrata-liberális koalíció kormányra kerülése esetén potenciális partnerként tekint az RMDSZ-re. "Ennek érdekében azonban az érdekvédelmi szövetség vezetőinek ki kell verniük a fejükből a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozását, valamint a marosvásárhelyi iskolák etnikai alapon történő szétválasztásának gondolatát" - hangsúlyozta. /Rostás Szabolcs: Számít az RMDSZ-re. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./2003. október 24.
Erdélyi magánlátogatásra érkezik okt. 25-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök.A Krónikának adott interjújában kifejtette, a romániai magyarság vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. Az államfő szerint, ha a romániai magyarság szervezetei ugyanazon célokért harcolnak, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálásban lehetnek eltérő vélemények. Útjával kapcsolatban leszögezte: "Államfői ténykedésem egyik sarokkövének a kisebbségi ügyek fokozott figyelemmel kísérését tekintem. Ez vonatkozik a magyarországi kisebbségek és a határon túl élő magyarok életére egyaránt. Ezért örültem különösen a történelmi egyházak és Tonk Sándor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemrég elhunyt rektora meghívásának." Mádl Ferenc nemrég bejelentette, hogy szakértői bizottság létrehozását tervezi annak megvizsgálására, milyen módon nyújthatna Magyarország kettős állampolgárságot a határon túli magyarok számára. " A romániai magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg az itt élő magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét. A szakértői bizottság így ezzel a kérdéssel természetesen nem foglalkozik." Mádl Ferenc az Aradon újraállítandó Szabadság-szobor ügyében levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, amelyben felkérte román kollégáját, járuljon hozzá az emlékmű felállításához. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a székelyföldi autonómiatörekvésekről, rámutatott arra, hogy ez belpolitikai jellegű kérdés, amiben nem tiszte állást foglalni. "Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a romániai magyarság szervezetei ugyanazon cél elérését tartják fontosnak, ez pedig a magyar közösség boldogulása. Amennyiben ez így van, s én hiszem, hogy így van, természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálás részleteiben lehetnek eltérő vélemények. Ez teljesen normális, ez a demokrácia lényege.""Magyarország jövőre az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, s bár Romániának erre még várnia kell, hiszem, hogy a két ország viszonyának stratégiai, partneri jellege nem változik. Az együtt fölemelkedő közép- és délkelet-európai régiónak egymásra épülő regionális, szubregionális és kétoldalú együttműködési formák színes mozaikjaként kell összeállnia." Magyarország messzemenően támogatja Gozsdu Manó szellemi hagyatékának ápolását, ezért is javasolták, hogy egy magyar-román vegyes bizottság dolgozzon, gondolkodjon együtt ennek a szellemi hagyatéknak a méltó ápolásán. A magyar kormány egy budai ingatlant ajánlott fel, a Gozsdu Manó szellemi örökségét fenntartó közös alapítvány számára. Gozsdu Manó román diákok tanulását támogatta Budapesten, ez az alapítvány pedig román és magyar diákok képzését segíti majd. /Lukács János, Rostás Szabolcs: "A megbékélés idejét éljük". Interjú Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság erdélyi látogatásra készülő elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./Gazda Árpád szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök a Krónikának adott interjúban nyomatékosította: az erdélyi magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét, a magyar illetékesek pedig nem lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyeket az érintettek még csak fel sem vetnek. E nyomatékosítással szinte felszólította az erdélyi magyarság képviselőit: kérjék a magyar állampolgárság kiterjesztését, hogy foglalkozhassanak a kérdéssel. Az erdélyi magyar közvélemény úgy tudta: az RMDSZ felvetette az erdélyi magyarság állampolgárság-igényét. A Krónika aug. 6-i számában Markó Béla RMDSZ-elnök szinte sértőnek a kérdést, tett-e le a szövetség erre vonatkozó írásos kérést a magyar kormány asztalára? A válasza: "Mindenki tudja, aláírást is gyűjtöttünk ebben az ügyben. Ez nem bumeráng, hogy visszajöjjön hozzánk. A kérés ma is érvényes. Az RMDSZ semmit sem mulasztott el, megtette a kötelességét."A Mádl Ferenc által megfogalmazott felszólítás persze korántsem jelenti a magyar állam azonnali hajlandóságát az állampolgárság kiterjesztésére. Ezt a korábbi magyar kormány sem tartotta időszerűnek, helyette pótszerként a státustörvényt ajánlotta, a jelenlegi budapesti kabinet pedig az erőfeszítésbe belevörösödve próbál kifogásokat találni. A kérés nélkül azonban a téma érdemi vitája sem kezdődhet el. Az autonómia sem foglalkoztatja a bukaresti politikát mindaddig, amíg az igényt az erdélyi magyarság képviselete meg nem fogalmazza, és a lehető leghatározottabban nem képviseli. /Gazda Árpád: RMDSZ-bumeráng. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./2003. november 5.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mindmáig nem szolgáltatta ki a Corneliu Vadim Tudor pártelnök múltjáról szóló iratokat, noha a sajtó konkrét bizonyítékokat tárt fel az ellenzéki politikus hajdani besúgói tevékenységéről. Horia Roman Patapievici, a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) tagja közölte, többszöri kérésük ellenére a SRI mindannyiszor azt közölte a testülettel, hogy a Nagy-Románia Párt elnökének neve a Szekuritáté egyetlen dokumentumában sem szerepel. "Corneliu Vadim Tudor szekuritátés dossziéjának esete beszédes példája a CNSAS és a volt Szekuritáté archívumát napjainkban birtokló intézmény kapcsolatának" - adott hangot elégedetlenségének az átvilágító bizottság tagja. Patapievici hozzátette, a PRM elnökének dossziéját tulajdonképpen más név alatt őrzik, és ebből a dokumentációból már közöltek részleteket a kommunista titkosszolgálat archívumában meglévő iratokat ismertető, A Szekuritáté Fehér Könyve című kiadványban.A Ziua című bukaresti napilap újabb dokumentumokat tárt fel, amelyek bizonyítják, hogy Tudor besúgó volt. A dokumentum egy 1981-es szekuritátés tábornoki jelentés, amelyből kiderül, hogy Vadimot kérésére fogadta Aron Bordea tábornok, és a "költő" egyik képzőművész besúgó kollégájával együtt úgymond rendszerellenes és jobboldali alkotásaik, megnyilvánulásaik miatt feljelentette a Szekuritáténál Andrei Plesu művészetkritikust, valamint Dorin Tudoran és Ion Caraion költőket. /Rostás Szabolcs: Rejtegetik Vadim dossziéját? Az átvilágítók elégedetlenek a SRI-vel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./2003. november 6.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága okt. 5-én elfogadta azt a fideszes javaslatot, amelynek értelmében a jelenlegi kétmilliárdról hárommilliárd forintra emelnék a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem állami támogatását. /A 22 tagú testület ülésén öt ellenzéki és három kormánypárti honatya vett részt, az utóbbiak nem pártfogolták a Sapientia támogatásának növelését célzó ellenzéki indítványt.A finanszírozás növelésére csak akkor van esély, ha a képviselőház vitája során a kormánypárti politikusok is támogatják az indítványt. A javaslatot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Potápi Árpád fideszes képviselő terjesztette elő. A bizottság ellenzéki többsége ugyancsak elfogadta azt a kormány képviselői által nem támogatott módosító indítványt, amelyek a Határon Túli Magyarok Házának létrehozására 250 millió forintot irányoz elő, továbbá azt, amely az Illyés Közalapítvány támogatását 500 millió forinttal növelné. Hárs Gábor szocialista képviselő szerint a bizottság által támogatott javaslatoknál figyelembe kell venni, hogy az ülésen a kormányoldal kisebbségben volt. Az EMTE-t működtető Sapientia Alapítvány már szeptember elején javaslatot tett a magyar kormánynak a Sapientia Egyetem támogatásának növelésére. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke szerint a 2004-2005-ös tanévre 3,1, az utána következőre pedig már 3,6 milliárd forintra lenne szükség az egyetem optimális működéséhez. /Rostás Szabolcs: Hárommilliárd forint a Sapientiának? = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./2003. november 7.
Az RMDSZ és a kormánypárt vezetőségének e heti találkozóján felmerült a két politikai alakulat jövő évi együttműködése is, de erről az eddigi megállapodások kiértékelése után tárgyalnak, nyilatkozta Borbély László. Az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős alelnöke elmondta, a felek nemcsak az idei, hanem a 2001-es és 2002-es protokollumokat is kiértékelték, majd a jövő hétre tervezett újabb találkozón kölcsönösen elemzik, mi valósult meg a megállapodásokból. Maradt néhány teljesítetlen pont, így a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar karának létrehozása. Az RMDSZ az oktatási minisztérium részéről érkező javaslat révén próbálja "kikényszeríteni" az egyetem szenátusából az állásfoglalást a karok létesítése ügyében. A kormánypárt halogatja az aradi Szabadság-szobor helyreállításának rendezését. /Rostás Szabolcs: Kölcsönös elemzés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./