udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
123
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-123
Névmutató:
Scheffler János
2004. június 14.
Jún. 12-én az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság és a szatmárnémeti Kölcsey Kör szervezésében, a szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban "Gyalogolni jó" – Móricz Zsigmond és Szatmár megye címmel, az író születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek irodalmi tanácskozást. Muzsnay Árpád köszöntője után olyan neves irodalomtörténészek tartottak előadást, mint Görömbei András debreceni akadémikus, Balogh Béla nagybányai levéltáros, Láng Gusztáv szombathelyi egyetemi tanár és Végh Balázs Béla, a szatmárnémeti Babes–Bolyai Tanítóképző Főiskola tanulmányi igazgatója. Jún. 13-án a tanácskozás részvevői az író szülőfalujába, Tiszacsécsére, illetve Szatmárököritóra látogattak el. /Emlékezés Móricz Zsigmondra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 14./2004. július 30.
Tempfli Imrét /sz. Kaplony, 1954. dec. 3./ 1979-ben szentelték pappá. Ministráns–versenyeket, kirándulásokat, kerékpártúrákat szervezett a fiataloknak. A hatalom ezért meg akart szabadulni Tempfli Imrétől. Egy fekete, rendszám nélküli Dacia próbálta meg eltenni láb alól, azonban Isten megmentette őt. 1988 augusztusában, a félelmetes diktatúra idején, húsz vezető beosztású gyulafehérvári egyházmegyés pap kilenc pontból álló beadvánnyal fordult dr. Jakab Antal püspökhöz. A beadvány az erdélyi magyarság nemzeti és vallási sérelmeit sorolja fel és kér rájuk megoldást. A szatmári római katolikus egyházmegye papjai 1989. márciusában Szaniszlón tartották a szokásos lelkigyakorlatot. Utána kötetlen beszélgetés alkalmával egy kis csoport: Áib Sándor, Kühn Pál, Merk Mihály, Merlás Tibor, Tempfli Imre az erdélyi paptestvérek beadványát beszélte meg, és egyetértés volt köztük abban, hogy a beadványt a szatmári egyházmegye papjainak is alá kell írniuk. Huszonhárom szatmári egyházmegyés katolikus pap írta alá a beadványt. 1990 őszétől Tempfli Imre teológiai tanár a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. 1991 tavaszán Reizer Pál megyés püspök Rómába küldte, ahol egyháztörténelmi tanulmányokat folytatott, és licenciátusi fokozatot szerzett. Hazatérése után 1993-tól lelkész, majd plébános Szatmárnémetiben. 1994-ben a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe nevű nemzetközi katolikus segélyszervezet osztályvezetőjévé nevezték ki, közben 1994-ben Budapesten teológiából doktorált. Az egyháztörténész dr. Tempfli Imre jelenleg Németországban él. Tudományos munkássága bizonyítja, hogy lélekben ma is otthon van: Egy ország és négy vallás (licencia–dolgozat), Kaplony, adalékok egy honfoglalás kori település történetéhez, Melanchthon und die Synode von Erdőd, 20. September 1545, A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai, A Báthoryak valláspolitikája, Lendítse Kistestvér! Válogatás dr. Tyukodi Mihály írásaiból, Dr. Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai, A kaplonyi monostor–templom története, Sárból és napsugárból. Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892–1966 /METEM Kiadó, Budapest, 2002/. Tempfli Imre huszonöt éves papi szolgálata alkalmából hálaadó ezüstmiséjét aug. 1–jén tartja Kaplonyban. /Csirák Csaba: Dr. Tempfli Imre ezüstmiséje elé. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30./2004. július 31.
Júl. 30-án megkezdődött a III. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat pénteken Szatmárnémetiben. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke fővédnökségével több szatmári szervezet rendezésében zajló eseménysorozat műsora egyebek mellett nemzetpolitikai tanácskozást és polgári találkozót, zongorahangversenyt és vásárral egybekötött könyvutcát, képzőművészeti, népművészeti és fotókiállítást, sport- és kvízjátékot, magyaros gasztronómiai bemutatót is kínál. A szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel nemzetpolitikai tanácskozást tartanak. Tíz előadáson egyetemi tanárok, történészek és politikusok, köztük Szakály Sándor történész, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a magyarság európai integrációs kérdéskörét taglalja. Az idei Partiumi Magyar Napokon külön hangsúlyt kap az egyház és az irodalom. Tekintettel arra, hogy a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának 200. évfordulóját ünnepli, ebből az alkalomból a Művészeti Múzeumban kiállítás nyílik a püspökség kegytárgyaiból. /Szatmárnémetiben megkezdődtek a Partiumi Magyar Napok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./2004. szeptember 25.
Szept. 24-én Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban bemutatták az Otthonom Szatmár megye könyvsorozat legújabb, 22. kötetét, Muhi Csilla Egyház és város című munkáját, melyben a szerző a szatmári római katolikus püspökség szerepéről írt Szatmárnémeti modern városképének a kialakulásában. A kötetet Schönberger Jenő megyés püspök, Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke, Csirák Csaba, a sorozat felelős szerkesztője, valamint a szerző ismertette. /(c): Bemutatták az Otthonom Szatmár megye sorozat legújabb kötetét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./2004. szeptember 26.
Az egyházmegye megalapításának 200. évfordulóját nemcsak a szatmári római katolikus püspökség ünnepli, hanem a kassai római katolikus püspökség is. Ugyanis 1804-ben Szatmárral együtt a kassai egyházmegye is kiszakadt az egri püspökség kereteiből. Az évforduló alkalmából szept. 9-én Kassán történész-konferenciát tartottak az érsekség szemináriumában. A konferenciára meghívták az egri érsekség és a szatmári római katolikus püspökség képviselőit is. A szatmári püspökség képviseletében dr. Bura László, illetve Dancu Pál tartott előadást. Dr. Bura László Szatmár vértanú püspökének, Scheffler Jánosnak az érdemeit méltatta, míg Dancu Pál a lajosvölgyhutai szlovák felekezeti iskola 1938-as megszervezéséről beszélt. /Jubileumi konferencia Kassán. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 26./2004. szeptember 30.
A Szatmár Megyei Múzeumban szept. 29-én nyílt kiállítás válogatást mutat be az 1949–1989 közötti időszak szekuritátés dokumentumaiból. A Téged is figyeltek elnevezésű kiállításon részt vett dr. Gheorghe Onisoru, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnöke is. Az érdeklődők eredeti dokumentumokról, fotókról készült másolatokat láthatnak. A közszemlére tett iratok között szerepel többek között a Scheffler János megyés püspök megfigyeléséről készült dosszié néhány dokumentuma, de ugyanitt láthatók az információkért kifizetett pénzösszegekről írt számlák is. A kiállításon a titkosrendőrség áldozatairól készült megrázó fényképek is láthatók. /(c): „Téged is figyeltek". Kiállítás Szatmárnémetiben, az 1949–1989–es időszak szekuritátés dossziéiból. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./2004. október 7.
Szatmárnémetiben a Szent István Kör és az RMDSZ szervezésében emlékeztek okt. 6-án a 13 aradi vértanúra. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium nemrég nyugalomba vonult aligazgatója tartott előadást a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Ezután megkoszorúzták a Zárda–templom falán elhelyezett Gonzeczky János, 1849. október 8–án felségsértés vádjával kivégzett, Szatmárnémetihez kötődő tábori lelkész emléktábláját. /(fodor): Az aradi vértanúkra emlékeztünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./2004. november 11.
A szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola magyar tagozatos kisiskolásai nov. 8-tól kiszorultak az iskola épületéből, tanteremhiány miatt. Az elsősök és harmadikosok jelenleg a Scheffler János Lelkipásztori Központban, a negyedikesek pedig a Kálvineumban tanulnak. Amiatt kerültek ki az iskolából, mert a szintén magyar tagozatos V–VIII. osztályban tanító tanárok megelégelték a délutáni tanítást, és kérték, hogy ők is délelőtt oktathassanak, nyilatkozta Voicu Constantin iskolaigazgató. Két osztályt a katolikus egyház, egyet pedig a református egyház biztosította teremben tudtunk elhelyezni – magyarázta. Fóriss József. Az iskola aligazgatója szerint a most kialakult helyzet a magyar tagozattal szembeni igazságtalanság, és egyedül az igazgató hibája. /Elek Anikó: Kiszorultak iskolájukból a magyar tagozatos kisdiákok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./2004. december 3.
Scheffler János néhai szatmári megyés püspök szobrát avatják fel dec. 4-én szülőfalujában, a Szatmár megyei Kálmánd községben. Schönberger Jenő, a vértanú püspök utóda szenteli fel az emlékművet, majd dec. 6-án Szatmárnémetiben, a székesegyházban ünnepi szentmisén emlékeznek meg Scheffler Jánosról. A szentmisén a hívek a jilavai fegyházban elhunyt püspök mihamarabbi boldoggá avatásáért imádkoznak, majd Bura László szatmárnémeti tanár mutatja be Scheffler Jánosról szóló könyvét. /Szobor a vértanú püspöknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./ 31/ Erdélynek is megvannak a maga reneszánsz emberei. Takács Gábor fogtechnikusként elvégezte el a közgazdasági egyetemet, közben szinte magántanulóként látogatta a kolozsvári Gy. Szabó Béla és a szintén erdélyi származású szentendrei mester, Barcsay Jenő műtermét, aki a világ valamennyi rangos művészeti akadémiáján tankönyvnek számító Művészeti anatómiát megalkotta. S miután első grafikai munkái megjelentek a kiállításokon, művészeti írásai jelentek meg az Igazság /a Szabadság előde/, az Utunk /a Helikon előde/, a Korunk és más lapok hasábjain. Azóta már három művészeti könyv szerzője. Takács Gábor íróportréi, portrékompozíciói mellett a műemléki, városképi, építészeti motívumok megörökítője is. /Banner Zoltán: Egy művész életútjának felén... = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./2004. december 9.
Ötvenkét esztendeje, 1952. december 6-án halt vértanú halált a zsilavai börtönben Scheffler János, a szatmári római katolikus egyházmegye püspöke. Rá emlékezve, dec. 5-én, vasárnap szülőfalujában, a Nagykároly melletti Kálmándon felavatták mellszobrát. Szatmárnémetiben, az ünnepi megemlékezésen Schönberger Jenő püspök elevenítette fel nagy elődje életét. Scheffler Jánost nem sokkal letartóztatása előtt kinevezték győri püspöknek, amit nem fogadott el, mert együtt akart maradni szenvedő népével. A szentmise után dr. Bura László bemutatta Scheffler Jánosról írt könyvét. Az első évek kutatási nehézségei miatt először csak egy kisebb könyvet tudott összeállítani /Bura László: Hűségesen, fáradhatatlanul. Scheffler János szatmári megyéspüspök életútja (Római Katolikus Püspökség, Szatmárnémeti, Agape Nyomda, Újvidék, 1991)/. Azután tovább kutatott, megkezdte a püspök boldoggá avatásához szükséges dokumentumok összegyűjtését. A mostani könyv összeállításában nagy segítség volt számára a fennmaradt napló, s a püspök köteteket kitevő sok kézirata, a különböző levelek, beszédek, tanulmányok, igemagyarázatok. /(Sike Lajos): Bemutatták a Scheffler János vértanú püspökről készült könyvet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2004. december 26.
Dr. Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. –Jilava, 1952. dec. 6./ Rómában tanult, egyházjogbó1 és teológiábó1 doktorált. A nagyváradi és a kolozsvári egyetemen teológiát tanított. 1942-ben nevezte ki a pápa a szatmári római katolikus egyházmegye püspökévé és a nagyváradi egyházmegye apostoli kormányzójává. Kormányzása idején 14 új plébániát alapított. Az egyházüldözés idején 1948-ban egy kormányrendelet megszüntette főpásztori működését. Két évvel később Kőrösbányára internálták, 1952 márciusában pedig a Bukarest melletti Jilavára vitték. Az ottani börtönben halt vértanúhalált. Reizer PáI püspök 1995-ben kezdeményezte Scheffler János püspök boldoggá avatását. Szülőfalujában, Kálmándon most szobrot állíttattak a tiszteletére. Az életnagyságú szobrot Vida Zoltán budapesti szobrászművész készítette. A püspök szoboralakja magához öleli a keresztre feszített Jézus szobrát, jobb kezét áldásra emeli. Schönberger Jenő püspök szentelte meg a szobrot december 5-én. Ez alkalommal dr. Bura László bemutatta Köztünk élt – Scheffler János Szatmár vértanú püspöke című új könyvét. /Nagy Karolina: Szatmár mártír főpásztorára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 26./2005. január 10.
Gazdag tartalmú évkönyvvel örvendezteti meg olvasóit a kolozsvári Vasárnap katolikus hetilap, amely ezúttal a papokat, Isten szolgáit állítja a figyelem középpontjába. Az évkönyvben írások olvashatók Majláth püspök nevelési elveiről, Scheffler János szatmári megyéspüspök (1952-ben halt vértanúhalált a börtönben) szellemiségéről és életpályájáról, az egyházmegyék történelmi eseményeiről. Dr. Jakubinyi György Szentek és hitvallók Erdély földjén című összeállításában a 2002-es népszámlálás adatait hasonlította össze az 1992-es évével. /Fodor György: Vasárnap Évkönyv – 2005. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./2005. január 24.
A múlt hét végén Szatmárnémetiben George Vulturescu költő, a megyei művelődési felügyelőség igazgatója és Ilyés Gyula a város polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Számba vették azt, hogy tavaly 120 könyvet adtak ki szatmári szerzőktől. Costa Carei Petőfi, Ady, Babits, Kosztolányi és más magyar költők verseit fordította, Soltész József pedig angolra fordította Eminescu Esthajnalcsillag című versét. A 120 kötetből 29 a magyar nyelvű, ez kevés. Bura László tanárnak, a kiváló nyelvésznek és helytörténésznek tavaly négy könyve jelent meg, amelyek közül kiemelkedik a mártír szatmári püspökről, a börtönben meghalt Scheffler Jánosról, csaknem két évtizedes kutatómunka nyomán kiadott munkája Kiemelkedő teljesítmény Varga Attila parlamenti képviselő alkotmányjogi tanulmányokat tartalmazó könyve, vagy Heinrich Ferenc Keressétek az igazságot című elmélkedés-kötete. Értékes Enyedi István Szatmár megye műemlék orgonáiról készült munkája, vagy Kiss Kálmán Egri községről írt alapos monográfiája. /(Sike Lajos): Csak tavaly 120 könyvet adtak ki szatmári szerzőktől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./2005. április 21.
Április 22-én mutatják be Szatmárnémetiben a Scheffler János Lelkipásztori Központban Boros Ernő „Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj” 1945 – 1949: a szatmári svábok deportálástörténete /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét. A könyv II. díjat nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány Erdély történetével és az erdélyi irodalomtörténettel foglalkozó dolgozatok írására hirdetett pályázatán. /Új könyv bemutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./2005. május 5.
A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos nyílt vitát kezdeményezett az RMDSZ Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász, a kisebbségi törvénytervezetet kidolgozó képviselőcsoport tagja, ismertette a leendő jogszabállyal kapcsolatos tudnivalókat. Kifejtettem hogy a törvénynek illeszkednie kellett az európai normarendszerhez, ami nem minden vonatkozásában jó az erdélyi magyarság számára. Sajnálják, hogy az idő rövidsége miatt nem lehetett a tervezettről szélesebb társadalmi vitát lefolytatni, de így is több mint száz javaslat érkezett hozzájuk, amiből elég sokat beépítettek a törvénybe. Még mindig lehet kiegészítéseket, javításokat benyújtani. Az EMNT által tavaly benyújtott és visszautasított autonómia-tervezetet Varga Attila idealisztikusnak és utópisztikusnak nevezte. A mostani vitán az exszenátor, Kereskényi Sándor a kellő szakmaiság hiányát rótta fel a törvénytervezetnek. A magyarországi kormányzat álláspontját puhának, már-már közömbösnek nevezte, holott érzékelhetőbb támogatással segíthetnék a kisebbségi törvényt, vele az autonómia ügyét. Az ismert történelemtanár, Toroczkay Sándor, a Szent István Egyesület elnöke a nemzeti konszenzust sürgette. Dr. Bura László tanár, közíró, helytörténész több észrevételt megfogalmazott. /Sike Lajos: „Fogyatékosságaival is jó hídfő lehet a kisebbségi törvény”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./2005. december 4.
December 6-án, Scheffler János püspök halálának évfordulóján, szentmise lesz a vértanú püspök boldoggá avatásáért. Scheffler püspök állt a szatmári egyházmegye élén a második világháború idején. A háború utáni vallás- és egyházüldözés következtében 1948-ban egy kormányrendelet felfüggesztette főpásztori működésében. Két évvel később az államhatalom a Hunyad megyei Kőrösbányára, kényszerlakhelyre vitte a püspököt, 1952 márciusában pedig bebörtönözték. Scheffler püspök a börtönben halt vértanúhalált 1952. december 6-án. Tavaly december 5-én szülőfalujában, Kálmándon, szobrot állítottak a vértanú püspök tiszteletére. /(Melan Karolina): Megemlékezés Scheffler János püspökről. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 4./2006. március 17.
Megjelent „A múltat be kell vallani” című kötet, szerkesztői, Muhi Csilla történész és Várady Lajos egyházmegyei levéltáros a Szatmári Püspöki és Káptalani Levéltár dokumentumaiból válogatták össze a két és félszáz oldalnyi szöveget kitevő dokumentumokat. A második világháború harci eseményeit követően a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye egész területe megszenvedte a szovjet és a román csapatok bevonulását/jelenlétét, atrocitásait, majd az internálásokat, deportálásokat. Dr. Scheffler János megyés püspök arra kérte papjait, számoljanak be a háború okozta anyagi és lelki károkról. Számos jelentés meg is érkezett. Az események forrásanyagát képezik még a helyi plébánosok tollából származó visszaemlékezések. Szatmárnémeti eseményeit Dr. Czumbel Lajos kitűnő stílusú írásából lehet megismerni. /Bura László: A második világháború helyi eseményeiről. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 17./2006. augusztus 4.
Schönberger Jenő szatmári püspök kérésére az egyházmegye plébániáin újraindult a szeretetszolgálati tevékenység. Ebben a munkában a nőszövetségek is oroszlánrészt vállaltak. Összesen 12 nőszövetség működik az egyházmegyében. Az első ízben megrendezett találkozójukat Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban tartották. Az egyházmegye nőszövetségeinek lelki vezetőjét, Dr. Ágoston Ferencet köszöntötték. /Karikás Enikő: A Szatmári egyházmegyei római katolikus nőszövetségek találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 4./2006. szeptember 16.
Szeptember 17-én Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek boldoggá avatja Salkaházi Sára vértanú, szociális testvért, aki a 27. magyar boldog lesz. Hasonló eseményre Magyarországon utoljára 1083-ban került sor. X. Piusz pápa 1905-ben avatta boldoggá a három kassai vértanút, akiket II. János Pál 1995-ben emelt a szentek közé. Az 1989/90-es fordulat után II. János Pál pápa négy magyar, illetve magyar vonatkozású személyt avatott boldoggá: Apor Vilmos vértanú győri megyéspüspököt (1997), Romzsa Tódor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001), Batthyány-Strattmann László orvost (2003) és Habsburg IV. Károly osztrák császárt és magyar királyt (2004). A további boldoggá avatásra váró magyarok között van Mindszenty József (1892–1975) bíboros, Márton Áron (1896– 1980) erdélyi püspök, Kaszap István (1916–1935) jezsuita novícius, Scheffler János (1887–1952) és Bogdánffy Szilárd (1911–1953) partiumi vértanú püspökök, Bogner Mária Margit (1905–1933) vizitációs nővér, Kelemen Didák (1683– 1744) minorita szerzetes, P. Marcell Marton Boldizsár (1887–1966) karmelita atya, továbbá Bódi Mária Magdolna (1921–1945), Brenner János (1931–1957) pap, Csepellényi György (1626–1674), dr. Kucsera Ferenc (1892–1919) és Torma János (1914–1937). /Boldoggá avatott magyar személyek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./2006. december 3.
Az erdélyi vértanú és hitvalló püspökökre, Bogdánffy Szilárdra, Márton Áronra, Scheffler Jánosra emlékeztek, akik a kommunista idők egyházüldözése idején kiálltak az egyház, a nép mellett. A nagyváradi Szent László Gimnázium hitoktatói és lelkészei november 24-26-a közötti emlékversenyt hirdettek meg. A tíz erdélyi és partiumi katolikus iskolából nyolc líceum három-három fős csapata vett részt a vetélkedőn. A résztvevők megkoszorúzták Bogdánffy Szilárd püspök szobrát. A Szent László Gimnázium színjátszó csoportja Morus Szent Tamás élete egy részét jelenítette meg. Az első díjat a nagyváradi Szent László Gimnázium csapata nyerte, a másodikat a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Gimnázium diákjai, a harmadik helyen két azonos pontszámú csapat osztozott, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium és a szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont csapata. /Farmati Anna: Boldog jelöltek. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 3./