udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
198
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-198
Névmutató:
Szent Imre /magyar herceg/
2007. október 15.
Temesvár egykoron többnyire munkások lakta negyedében, a Gyárvárosban emelkedik a Millenniumi templom, a katolikus magyarság vallási gyújtópontja. Alapkövét a magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából helyezték el, védőszentje a Magyarok Nagyasszonya, főoltárán Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg szobra látható. A templom felszentelésének évfordulója mindig kiemelkedő ünnep, amelyre a távolabbi vidékekről és a határon túlról is eljönnek a hívek. A régi hagyományt követve az idei templombúcsút is október hónap második vasárnapján, 14-én tartották. Dr. Diósi Dávid plébános meghívására az ünnepi szentmisét Oláh Zoltán, a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora celebrálta, aki tizenkét teológiai hallgató kíséretében érkezett a városba. A búcsú alkalmából kolozsvári és osztrák vendégeket is fogadott a gyárvárosi plébánia. A templomban zajló nemzetközi orgonafesztivál keretében a szentmisén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Zenepedagógia Tanszékének kórusa Geréd Erzsébet bécsi karmester vezetésével több zeneművet szólaltatta meg. A templom előtti téren a temesvári Eszterlánc és a dettai Búzavirág néptáncegyüttes kedveskedett rövid programmal az egybegyűlteknek. /Sipos Enikő: Búcsú a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./2007. október 18.
Október 14-én, vasárnap az alig 170 lakost számláló Nyárádszentimre faluban felavatták az államalapító István király és Gizella királyné fiatalon elhunyt fiának, Szent Imrének a mellszobrát. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvényt kezdeményező Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság elnöke, Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke, továbbá több, határon innen és túli, Szent Imre nevét viselő település képviselője, a falu lakói mellett. Erdélyben a Hargita megyei Csíkszentimre után került sor a mostani, nyárádszentimrei ünnepségre, amelyet Székelybere polgármesteri hivatala és a helybéli református egyházközség szervezett. Gligor Róbert alapos helytörténeti ismertetőt tartott, amiből kiderült, hogy a legenda szerint Nyárádszentimre első lakóit még Szent László király telepítette be. A 13. században épített templomot Szent Imre hercegnek ajánlották fel, így erről kapta a település a nevét, amely már a 14. századi pápai tizedjegyzékben S. Emerico néven szerepel. A Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság minden Szent Imre nevet viselő faluban elhelyez egy-egy szobrot. – Az emlékbizottság azáltal, hogy a Szent Imre nevet viselő határon innen és túli településeknek egy-egy szobrot ajándékozott, egy látható erőteret alakított ki, amely összefogja nemzetközösségünk tagjait és cselekvésre ösztönzi őket, úgy, ahogy intelmeiben Szent István is fiát a hit megtartására, nemes tettek felvállalására tanította. Ma a megtartó, otthont teremtő erőt a megvalósíthatósági tanulmányok készítése, a gyakorlatba ültetett programok jelentik, amelyekhez szükség van az összetartásra az egységes Európában – mondta Lezsák Sándor, s megígérte, felkarolják a kicsiny nyárádmenti települést is. /Vajda György: Szent Imre-szobrot avattak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./2007. október 29.
Szent Imre kultuszának erősítését, általa a magyar nemzet megújulását, szellemi, erkölcsi felemelkedését és egysége ügyének szolgálatát tűzte ki célul a Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulója alkalmával szervezett eseménysorozat. E rendezvények kilencedik helyszíne volt a hét végén Székelyudvarhely. Október 27-én Szent Imre a történelemben, a helytörténetben címmel tartottak konferenciát erdélyi és anyaországi előadók. Szent Imre mellszobrának leleplezésére október 28-án, vasárnap történt. Az alkotást Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, valamint Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Millenniumi Emlékbizottság elnöke közösen leplezte le, majd Mátyás Károly főesperes-plébános megáldotta a szobrot. Az alkotás Lantos Györgyi magyarországi szobrászművész munkája, a lakiteleki Népfőiskola és a Polgári Magyarországért Alapítvány ajándéka. Székelyudvarhely az 1577-ben hozzá csatolt Szent Imre-falva kapcsán került be a magyar parlament által tavaly megalakított Millenniumi Emlékbizottság programjába. /Szász Emese: Szent Imre-szobrot avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./2007. november 3.
November 5-én Takács Nándor székesfehérvári ny. megyéspüspök által celebrálandó búcsús szentmisét követően újabb köztéri szobrot avatnak Gelencén. A Bélafalván született, Gelencén 1936–51 között papi szolgálatot teljesítő, börtönben elhunyt Fekete János esperes-plébános 2,40 méter magas bronzszobrát fogják leleplezni a római katolikus templom udvarán, Márton Áron püspök éppen egy évvel ezelőtt felszentelt szobrával szemben. Petrovits István sepsiszentgyörgyi művész alkotását a marosvásárhelyi Balogh József öntötte bronzba. A Szent Imre-búcsún Gelence testvértelepülései, Dunaszentgyörgy, Balatongyörök és Nagybánhegyes küldöttségei mellett Encs város vezetői is jelen lesznek. /Iochom István: Szoboravatás Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./2007. november 4.
Nagyváradon a Szent László Katolikus Gimnáziumban minden ősszel összegyűlnek az erdélyi katolikus iskolák háromfős csapatai, hogy neves nagyjaink, példaképként választható elődjeink életrajzából felkészülve vetélkedjenek. A versenyre érkezőket Zalder Éva, az iskola igazgatója köszöntötte. Az idei verseny témáját a Szent Imre- és Szent Erzsébet-emlékév sugallta: az Árpád-házi szentek élete és lelkisége. A vetélkedő élményt jelentett szervezők, résztvevők és külső szemlélők számára egyaránt. A Szent László Gimnázium diákjai az István, a király című rockopera egy részletével bátorították a diákokat. Este táncház, további ismerkedés, vidám együttlét következett. /Farmati Anna: S a föld bölcs rendje visszatér…Katolikus gimnáziumok emlékversenye Nagyváradon. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 4./2007. november 6.
November 5-én a Takács Nándor székesfehérvári ny. megyéspüspök által celebrált Szent Imre-búcsús szentmisét követően Gelencén a nagyszámú tömeg a templom elé vonult, ahol Bereczi István helybeli plébános Fekete János mártír pap életét és hősi helytállását ismertette. Ezt követően Szakács Tibor polgármester és Bereczi István plébános leleplezte a Petrovits István szobrász által készített szobrot. /Iochom István: Gelencén felavatták a mártír pap szobrát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./2008. január 24.
Közös nevezőre kell jutniuk az RMDSZ és az erdélyi magyar ellenzéki szervezetek vezetőinek – Szili Katalin szerint – a romániai magyar közösség szavazatainak megszerzése érdekében. Minderről Nagyváradon foglalt állást az Országgyűlés elnöke, miután megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tőkés Lászlóval. Szili elmondta: Markóval áttekintették a romániai európai parlamenti választások tapasztalatait, és napirendre kerültek az idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások is. A Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélésen Szili felkérte az EP-képviselőt, vegyen részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkálatain. Tőkés elismeréssel szólt a Szili által kezdeményezett nemzetpolitikai stratégiáról. /Fried Noémi Lujza: Szili békítő szándéka. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./ A Tőkéssel való megbeszélést megelőzően Szili Katalin a Bihar megyei Szentimrén megkoszorúzta Szent Imre szobrát, majd Szalárdon emlékplakettet és emléklapot nyújtott át azon települések polgármestereinek, akik részt vettek a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület és Csontos János magyarországi képviselő által szervezett Szent Imre emléktúrán. A huszárok tíz nap alatt lóháton ötszáz kilométert tettek meg, hogy felkeressék az Erdélyben található összes Szentimre nevű települést. /Both Abigél: Markóval, Tőkéssel egyeztetett Szili. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Nagyváradon a találkozó előtt feltűntek az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének tagjai, akik tiltakozni akartak Szili Katalin váradi látogatása ellen, mivel ő a határon túli magyar nemzetrészekhez mostohán viszonyuló Magyar Szocialista Párt egyik vezéregyénisége. A helyi lapokban közzétett kritikus hangvételű állásfoglalás helyett azonban csupán a Himnusz kinyomtatott szövegét hozták magukkal. Mint azt Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke elmondta, úgy vélték, a magyar kultúra napján nem kell élőbb, aktuálisabb üzenet, mint nemzeti imádságunk szövege. Az érkező RMDSZ-szimpatizánsok azonban nem ismerték ezt az új EMI-s álláspontot, s többen azt hitték, az ifjak a Szili- és MSZP-ellenes nyilatkozat szövegét osztogatják. Ezért a politikusokat szállító konvoj megérkezésekor kisebb botrány keletkezett, egy vérmes pártaktivista ugyanis nekitámadt Nagynak, leköpte őt és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illette. Kis híján tettlegességgé fajult a dolog, a román biztonsági emberek elterelték az RMDSZ-es köpködőt, aki ezután tisztes távolságból becsmérelte a fiatalokat. A gálaműsorra érkező emberek közül azonban – noha jórészt az RMDSZ-es tisztségviselők voltak – nagyon sokan az EMI pártjára álltak, s többen mentek oda a fiatalokhoz s kérték tőlük a színes címerrel díszített nyomtatványt, a magyar himnusz teljes szövegét. Az incidens szemet szúrt a bevonulóknak is, pár perc múlva ugyanis Szili Katalin kabinetfőnöke visszatért, s megkérte az EMI-seket, fáradjanak be a kultúrház protokolltermébe, az elnöknő ugyanis személyesen akarja megköszönni, hogy neki is adtak a himnusz szövegéből s meg szeretné ismerni Nagy József Barnáékat. Szili Katalin diplomatikusan fogadta Nagyot, aki miután kezet fogott az Országgyűlés elnökével, felháborodottan mutatott rá, hogy az RMDSZ-esek azért köpték le, mert a magyar himnuszt osztogatta. /Szőke Mária: Egy közösség sokszínűsége: hatalom! = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 24./2008. január 31.
Jancsó Benedek, Bodor György, Márton Áron és Fekete János szobra után idén újabbal gazdagodik a közel ötezer lelket számláló Gelence nagyközség. A Hősök terére november 5-én, Szent Imre-napján a budapesti Szent Imre Alapítvány jóvoltából a két gelencei templom védőszentjének, Szent Imrének a mellszobrát fogják felállítani. A tér november 5-én felveszi Szent Imre herceg nevét. /Iochom István: Szent Imre-szobor Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./2008. május 2.
A ma már mindössze három református lelket számláló, Fehér megyei Marosszentimre temploma a tatárjárás után, a szászok betelepítése (1262) előtt épült. A templom, akárcsak a falu, Szent Imre hercegről kapta nevét. Mai alakját a templom a 15. században, Hunyadi János korában nyerte, egyhajós, gótikus stílusjegyeket mutat. A falakat támpillérek erősítik, karcsú torony is csatlakozik az épületegyütteshez. A templomról Jékely Zoltán verset is írt, amelyben a magyarság pusztulásának szimbólumaként említi. A településnek nincs saját lelkésze, az alig nyolc kilométerre található Gyulafehérvárról jár Gudor András a szentimrei híveknek istentiszteletet tartani. /Marosszentimrei református templom. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./ Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban című verse. A további pusztulásról szóló versek: Kányádi Sándor: Egy csokor orgona mellé, Ferenczes István: Marosszentimrei templom, 2002, Kovács András Ferenc: A marosszentimrei templomnál.2008. május 7.
Kápolnát terveztek Imre herceg emlékére a Bihar megyei Szentimrén. „Olyan még nem fordult elő a vallástörténelem során, hogy egy református gyülekezet katolikus szentnek építsen emlékhelyet” – fogalmazott a település református lelkésze, Kucharszki Zoltán. Szent Imre hercegnek állítanak emléket, aki a falu határában vesztette életét egy vadászat során. Az egykoron híres katolikus falut jobbára reformátusok lakják. A protestánsok templomkertjében három éve áll a Lantos Györgyi készítette félalakos hercegszobor. Elhatározták, hogy a már csak nyomaiban fellelhető egykori apátság romjaira emlékkápolnát emelnek. Bemutatták Toldi Éva magyarországi író Szent Imre emlékkönyv című kötetét. „A legfontosabb, amit Imre hercegtől megtanulhatunk, a helyes mérték megtalálása” – fejtegette Toldi Éva. Wagner Péter Ybl Miklós-díjas építész bemutatta látványtervét. A kápolna előtt Imre herceg egész alakos szobra lesz, színes mozaikkazettákban pedig a további hat Árpád-házi szent. Ily módon ez a kápolna olyan hellyé nemesül, ahol a hét szent révén a magyarság egysége valósul meg. /D. Mészáros Elek: Református „szenttisztelet” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./2008. május 20.
Csíkszeredában a Márton Áron Gimnázium kápolnáját, az impozáns épületet és a benne tanuló diákokat ismét vigyázzák a magyar szentek, ugyanis a kápolna/díszterem ablakaira visszakerült központi figuraként, kisdeddel a karján a Szűzanya, a szent koronát neki felajánló Szent István alakja, valamint fia, Szent Imre herceg, az ifjúság védőszentje. Az alkotás avatóünnepsége június 4-én lesz. E hármas kompozíció visszaállítása régóta dédelgetett álma a csíkszeredai gimnázium korábbi igazgatójának, Lászlófy Pálnak. Nagy Ödön és Vorzsák Gyula képzőművészek nem csupán rekonstruálták a második világháború után leszedett ablakokat, amelyeknek alig tíz százalékát törmelékek formájában őrizte a Szent Kereszt-Plébánia padlása, hanem úgy állították azokat vissza, hogy közben alkotói szabadságuk is érvényesülhetett. /Antal Ildikó: Visszakapta ékét a gimnázium kápolnája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./2008. augusztus 20.
Szent István Imre hercegnek, de valójában az egész országnak címzett intelmei lényegében ma is érvényes, megszívlelendő tanítások. Amikor például az igaz ítélet és a türelem gyakorlására, az elődök szokásainak megtartására, az idősek tanácsa intelmeinek megfogadására vagy az országba beköltöző idegenek befogadására és oltalmazására szólított fel, nem álmodhatta, hogy a huszonegyedik század embere csak ímmel-ámmal kíván azonosulni a fenti gondolatokkal. Azoknak, akiknek ez az értékrend ma is fontos, augusztus 20-án leróják kegyeletüket nagy királyunk előtt. I. Istvánt 2000-ben, az 1054-es nagy egyházszakadás óta egyedüli esetként, az ortodox egyház is szentnek minősítette. Ez az elismerés sokat elárul az első keresztény magyar király érdemeiről. /Ördög I. Béla: Ország-világépítő koronás hős. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./2008. november 6.
A Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság kezdeményezésére immár a második éve, hogy szobrokat állítanak az államalapító Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek. Gelencén november 5-én Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének jelenlétében, az egri dr. Seregély István nyugalmazott érsek által celebrált búcsús szentmisét követően avattak szobrot Szent Imrének. A mellszobor Lantos Györgyi szobrászművész alkotása, akinek a szobrai azokat a magyarországi és erdélyi településeket díszítik, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a liliomos herceghez. Seregély István kifejtette: nem a szavak a fontosak az 1007-ben született herceggel kapcsolatosan, hanem azok a cselekedetek, amelyek Szent Imrét halhatatlanná tették a magyarság számára. „Hűséges volt keresztény magyar hitéhez, és méltóvá vált arra, hogy a magyarság ily módon állítson emléket számára” – hangsúlyozta. Lezsák Sándor beszédben ismertette a fiatalon elhunyt liliomos herceg életútját, s annak ma is érvényes szellemi örökségét. „Szent Imre herceg követte az államalapító István királyunk, atyja örökségének előírásait, és annak szellemében élt. Szent Gellért püspök tanítványaként teljesítette az egyik legfőbb keresztény parancsolatot: szerette Istent és embertársait” – emelte ki Lezsák. /Bartos Lóránt: Szobor Szent Imrének. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./2008. november 10.
A Szent Imre–napokon Csíkszentimrén, az alcsíki településen immár hatodik alkalommal szervezték meg az évről-évre egyre színvonalasabb sokadalom- és falunapokat. A tavaly felszentelt Szent Imre-szobornál került sor a falunapok ünnepélyes megnyitójára. Az idei falunapok újdonsága, hogy a fúvósok kíséretében fiatalokból verbuválódott lovas huszárok vonultak fel. /Kristó Tibor: Először vonultak lovashuszárok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./2008. december 10.
Solymár József Imre hercegről készült ifjúsági regénye jelent meg a napokban a kolozsvári Tinivár Kiadó gondozásában. /Ö. I. B. : Imre herceg, kisregényben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2009. január 5.
Az Érmelléken tartott újévköszöntő lovasportyán ezúttal a Szentjobbi Hagyományőrző Huszár Egyesület látta vendégül a Magyarországról érkezett huszárokat. A Huszárportya a Lukács erdőben néven futott rendezvényt az Érmellék és a Hegyköz határán húzódó települések bevonásával szervezték meg. A szentjobbi huszárok vezetője, Zatykó István elmondta, hogy évek óta szoros kapcsolatot ápolnak a debreceni bandériummal. Eddigi legnagyobb visszhangot kiváltó teljesítményük a Szent Imre herceg nevét viselő települések felkeresése volt 2007-ben. Az egy hónapos útról a Duna Televízió terjedelmes dokumentumfilmet készített. /D. Mészáros Elek: Huszárportya az Érmelléken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./2009. április 7.
A Zernye Kistérségi Egyesület meghívására – melyet 2007 elején Gelence, Szentkatolna és Zabola alapított –több mint negyven Békés megyei polgár látogatott Felső-Háromszékre. A népes csoportot Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő is elkísérte. Albert Zoltán, a Háromszéki Panziók Egyesületének alelnöke, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület turisztikai menedzsere vetített képes előadáson mutatta be a Békés megyeieknek a gelencei Szent Imre-műemlék templomot, majd bemutatkozott a két kistérségi társulás. /Iochom István: Kistérségi társulások találkozója Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./2009. május 5.
A Bárdos Lajos Zenei Hetek Budapesten és vidéken, valamint Olaszországban zajlik április 25. – június 22. között. A marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyeskar május 7-én az Éneklő Ifjúság Díszhangversenyén szerepel a budapesti Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban, majd Bátaszéken is fellépnek Kovács András karnagy fiataljai. Május 2-3-án szervezőkként jeleskedtek, a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus kórusával karöltve szervezték meg a XVIII. Bárdos Lajos – Nagy István Kórusfesztivált, az amatőr énekegyüttesek már hagyományossá vált seregszemléjét a Kultúrpalotában. A II. Olaszországi Bárdos Lajos Kórusfesztivált június 20–22. között tartják. A magyar dalosok kórusmatinékon, miséken lépnek fel. Három kórus utazik Itáliába, két magyarországi mellett a marosvásárhelyi vártemplomi Psalmus kórus, Kovács András irányításával. /Bölöni Domokos: Ki hűséget vet – életet arat. Kórusfesztivál ősbemutatóval. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./2009. május 17.
A Mustármag együttes újabb rockoratóriuma, a Hiszek a romokonősbemutatója Marosvásárhelyen volt március 30-án. A rockoratórium szövegét Papp László, a Szent Imre Kollégium lelki igazgatója írta. A zenét Gyárfás Levente és Csiszér László szerezte. Az egyház felismerte a kommunikációs eszközökben rejlő hatalmas evangelizációs lehetőséget. Az örömhír terjesztésére egyre inkább igénybe veszi a sajtót, a rádiót, a televíziót, legújabban az internetet, s nem utolsósorban a színházat, hangsúlyozta Jakab Gábor. A most bemutatott rockoratórium üzenete: a magyar keresztény közösségnek szüksége van az önvizsgálatra és a lelki megújulásra. /Jakab Gábor: Hiszek a romokon. A Mustármag együttes újabb rockoratóriuma. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 17./2009. június 26.
Június 27-e László napja, amikor a szentté avatott lovagkirályra emlékeznek Erdély és a Partium számtalan templomában. A Szent László városának tartott Nagyváradon is megünneplik ezt a napot. Szent László nevét számtalan település viseli a Kárpát-medencében. Nagyvárad nem tartozik ezek közé, mégis különösen erős itt a lovagkirály kultusza, és nem csak a római katolikus közösség körében. A szent király neve napjánál is nagyobb ünnep a Festum Varadinum, amelyet idén immár tizennyolcadjára szerveztek meg. Az egyhetes kulturális programsorozatot teljes egészében a városalapítónak szentelik. Első napján a római katolikus székesegyház kertjében egyházi vezetők és közszereplők hordozzák körbe a szent hermáját, amely nem tartalmazza László koponyacsontját – az eredetit ugyanis Győrben őrzik. A székesegyház előtt áll Szent László szobra. Felirata: Szent László király, könyörögj érettünk! László idejében avatták az első magyar szenteket: az országalapító István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt, illetve a két zobori remetét, Andrást és Benedeket. László király két püspökséget alapított: a zágrábit, illetve a váradit, amelyet Biharról helyezett át a mostani megyeszékhelyre. Az egyházi legendárium szerint egyébként a bihari hegyekben lovagolt éppen Szent László, amikor megjelent neki a Szűz Mária (több, csodatetteit megörökítő festményen egyébként Mária alakjával együtt ábrázolják), és megmutatta, hová építsen templomot. /Nagy Orsolya: Szent Lászlóra emlékezünk. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./