udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
328
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 301-328
NĂŠvmutatĂł:
SzilĂĄgyi Domokos
2003. januĂĄr 13.
A doni katasztrĂłfa 60. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl SzatmĂĄrnĂŠmetiben a NĂŠmeti ReformĂĄtus EgyhĂĄzkĂśzsĂŠg, az RMDSZ szatmĂĄri szervezete, a MIK ĂŠs a Szent IstvĂĄn KĂśr ĂźnnepsĂŠgsorozattal emlĂŠkezik meg a hĹsi halottakrĂłl ĂŠs a tĂşlĂŠlĹkrĹl. A rendezvĂŠnysorozat jan. 11-ĂŠn a Scheffler JĂĄnos LelkipĂĄsztori KĂśzpontban vette kezdetĂŠt. A rĂŠsztvevĹket kĂśszĂśntĂśtte Thoroczkay SĂĄndor, a Szent IstvĂĄn KĂśr elnĂśke, majd az RMDSZ szatmĂĄri szervezete nevĂŠben KereskĂŠnyi SĂĄndor szenĂĄtor emlĂŠkezett meg az esemĂŠnyekrĹl. Jan. 25-ĂŠn kĂśszĂśntik a Don-kanyar veterĂĄnjait, azok szĂĄmĂĄra ĂŠvfordulĂłs emlĂŠkplaketteket adnak ĂĄt, ez alkalommal kerĂźl sor a SzilĂĄgyi Domokos Irodalmi KĂśr GellĂŠrt SĂĄndor mĹąsorĂĄra is. Febr. 2-ĂĄn a NĂŠmeti Templomban koszorĂşzĂĄsi ĂźnnepsĂŠggel egybekĂśtĂśtt megemlĂŠkezĂŠst tartanak. TĂśbb kĂśzsĂŠgben a vidĂŠken ĂŠlĹ veterĂĄnok szĂĄmĂĄra a helyi ĂśnkormĂĄnyzatok ĂŠs egyhĂĄzak ĂŠs adnak ĂĄt emlĂŠkplaketteket, ĂŠs kĂśszĂśntik Ĺket falujuk templomĂĄban. /MegemlĂŠkezĂŠs a doni katasztrĂłfa 60. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), jan. 13./2003. jĂşnius 3.
KolozsvĂĄron a zeneĂłvoda befejezi nemsokĂĄra a tanĂŠvet. A magyar nyelvterĂźleten nincs mĂŠg egy ilyen zenei struktĂşra. SzegĹ JĂşlia - Selmeczi Marcella - TerĂŠnyi Lenke - Csalah MĂĄrta zenepedagĂłgiai munkĂĄja rĂŠvĂŠn 1949-tĹl mĹąkĂśdĂśtt 1999-ben, az Ăśtvenedik esztendĹben megszakadt a folytonossĂĄg. MegszakĂtotta egy gyermekorvos ĂŠs egy csalĂĄdterapeuta szakmai ĂśnzĂŠse. HĂĄrom ĂŠvbe tellett, mĂg a zeneĂłvoda Ăşj ĂŠletre kelt. LĂĄszlĂł Bakk AnikĂł az AgapĂŠ ĂletvĂŠdĹ AlapĂtvĂĄny alapĂtĂłjakĂŠnt a HerĂŠdi Zsolt vezette Kismama klubot a zeneĂłvoda jogutĂłdjĂĄnak tekinti. HĂĄlĂĄsak a Koinonia KĂśnyvkiadĂłnak SzilĂĄgyi Domokos-Vermesy PĂŠter PimpimpĂĄrĂŠ - vers ĂŠs muzsika gyermekeknek cĂmĹą kĂśnyvĂŠnek mĂĄsodik kiadĂĄsĂĄĂŠrt. /LĂĄszlĂł Bakk AnikĂł: Ătvennegyedik helyett az 51. zeneĂłvodai ĂŠvfolyam. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 3./2003. jĂşlius 8.
JĂşlius 7-ĂŠn ĂŠrt vĂŠget a SzilĂĄgyi Domokos Napok idei, VII. rendezvĂŠnysorozata. A jĂşlius 4-i irodalmi tanĂĄcskozĂĄs utĂĄn a meghĂvottak ĂŠs a rĂŠsztvevĹk SzatmĂĄrnĂŠmetiben megkoszorĂşztĂĄk SzilĂĄgyi Domokos mellszobrĂĄt. SzabĂł Vilmos, a magyar miniszterelnĂśki hivatal ĂĄllamtitkĂĄra, IlyĂŠs Gyula, SzatmĂĄrnĂŠmeti alpolgĂĄrmestere, az RMDSZ megyei elnĂśke, KĂśtĹ JĂłzsef, az EMKE elnĂśke, az RMDSZ ĂźgyvezetĹ alelnĂśke mondott beszĂŠdet. JĂşlius 6-ĂĄn istentisztelet keretĂŠben kerĂźlt sor a SzilĂĄgyi Domokos-megemlĂŠkezĂŠsre ĂŠs a reformĂĄtus parĂłkia falĂĄra elhelyezett emlĂŠktĂĄbla megkoszorĂşzĂĄsĂĄra. /E. Gy.: VII. SzilĂĄgyi Domokos Napok. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), jĂşl. 8./2003. jĂşlius 8.
JĂşl. 5-ĂŠn NagysomkĂşton, a reformĂĄtus templomban emlĂŠkeztek SzilĂĄgyi Domokosra. SzĂŠkelyhidi Ăgoston Ăźnnepi beszĂŠdĂŠben a kĂśltĹ eurĂłpaisĂĄgĂĄt emelte ki, aki ezzel a magatartĂĄsĂĄval is a kisebbsĂŠgi kĂśzĂśssĂŠg erĹsĂśdĂŠsĂŠt ĂŠs ĂśsszetartĂĄsĂĄt kĂvĂĄnta szolgĂĄlni. Az egykor 300, ma mĂĄr csak 66 reformĂĄtus lelket tĂśmĂśrĂtĹ gyĂźlekezet abban a felĂşjĂtott templomban emlĂŠkezett, amelyben egykor SzilĂĄgyi Domokos ĂŠdesapja hirdette az igĂŠt, ĂŠs amely mellĂŠ Ĺ ĂŠpĂttette a parĂłkiĂĄt, amelyben kĂśltĹ fia meglĂĄtta a napvilĂĄgot. NagysomkĂşton ma mĂĄr csak a templomban hallanak magyar szĂłt, amikor a berkeszi lelkĂŠsz beszolgĂĄl, iskola mĂĄr nincs a kĂśzsĂŠgben a magyar diĂĄkok szĂĄmĂĄra. "Az emlĂŠktĂĄbla ĂŠs az ĂŠvente megszervezett emlĂŠkezĹ ĂźnnepsĂŠgek tudatosĂtjĂĄk a mĂŠg itt ĂŠlĹ ĂŠs egyre fogyatkozĂł magyar kĂśzĂśssĂŠg tagjaiban, hogy ĂŠlt itt valaki, aki sokat tett a magyar kultĂşrĂĄĂŠrt", hangzott el a szĂźlĹhĂĄz tornĂĄcĂĄn elmondott beszĂŠdek sorĂĄn. "BĂĄr ĂŠlete veresĂŠggel vĂŠgzĹdĂśtt, kĂśltĂŠszete gyĹzĂśtt a kĂśrĂźlmĂŠnyek fĂślĂśtt. EmberkĂŠnt igen, de kĂśltĹkĂŠnt nem szenvedett veresĂŠget" - fogalmazott PomogĂĄts BĂŠla. A koszorĂşzĂĄs utĂĄn az emlĂŠkszoba tĂĄrgyainak megtekintĂŠse kĂśzben Muzsnay ĂrpĂĄd, az EMKE alelnĂśke arra hĂvta fel a csalĂĄd ĂŠs ismerĹsĂśk figyelmĂŠt, hogy mĂŠg mindig gyĹąjtik az emlĂŠktĂĄrgyakat, akinek birtokĂĄban van bĂĄrmi a kĂśltĹ ĂĄltal hasznĂĄlt vagy vele kapcsolatos tĂĄrgyakbĂłl, ajĂĄnlja fel a nagysomkĂşti emlĂŠkszoba szĂĄmĂĄra. /bi: Ănnepi istentisztelet ĂŠs koszorĂşzĂĄs NagysomkĂşton. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), jĂşl. 8./2003. jĂşlius 11.
Hetedik alkalommal kerĂźlt sor a SzatmĂĄrnĂŠmeti KĂślcsey KĂśr, az ErdĂŠlyi KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet ĂŠs a MisztĂłtfalusi Kis MiklĂłs KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet szervezĂŠsĂŠben a SzilĂĄgyi Domokos Napokra. Az irodalmi tanĂĄcskozĂĄsok, megemlĂŠkezĂŠsek, koszorĂşzĂĄsok SzatmĂĄrnĂŠmetiben, NagysomkĂşton ĂŠs Batizon zajlottak. SzilĂĄgyi Domokosnak SzatmĂĄrnĂŠmeti iskolĂĄinak vĂĄrosa, NagysomkĂşt szĂźletĂŠsĂŠnek helye, mĂg Batizon 1955 ĂŠs 1960 kĂśzĂśtt a reformĂĄtus parĂłkia nyĂşjtott szĂĄmĂĄra otthont. Az idei SzilĂĄgyi Napokon koszorĂşztak tĂśbbek kĂśzĂśtt: SzabĂł Vilmos ĂĄllamtitkĂĄr, PomogĂĄts BĂŠla irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, az IllyĂŠs KĂśzalapĂtvĂĄny elnĂśke, KĂśtĹ JĂłzsef, az EMKE orszĂĄgos elnĂśke, IlyĂŠs Gyula ĂŠs Ludescher IstvĂĄn SzatmĂĄrnĂŠmeti, illetve NagybĂĄnya polgĂĄrmestere. SzatmĂĄrnĂŠmetiben irodalmi tanĂĄcskozĂĄs zajlott SajtóÊrtekezlet II. cĂmmel SzilĂĄgyi DomokosrĂłl ĂŠs kĂśltĂŠszetĂŠrĹl az ezredfordulĂłn. FĂĄtyol Rudolf hegedĹąmĹąvĂŠsz, a FilharmĂłnia igazgatĂłja, BartĂłk BĂŠla Hat magyar nĂŠpdalĂĄt ĂŠs Hat romĂĄn nĂŠpi tĂĄncĂĄt adta elĹ. A hĂĄromnapos program meghitt, csalĂĄdias hangulatban zĂĄrult a SzatmĂĄrnĂŠmetitĹl alig nĂŠhĂĄny kilomĂŠterre fekvĹ Batizon. /S. Muzsnay Magda: SzilĂĄgyi Domokosra emlĂŠkeztĂźnk. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 11./2003. augusztus 2.
A 75 ĂŠves MĂŠszĂĄros JĂłzsef bibliogrĂĄfus, mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠnĂŠsz neve, ĂŠlete egybefonĂłdott a kĂśnyvvel, az EMKE Monoki IstvĂĄn-dĂjĂĄt is ezzel ĂŠrdemelte ki 1999-ben. 1972-ben jelent meg a Gondolatok a kĂśnyvrĹl cĂmĹą, ĂĄtfogĂł gyĹąjtemĂŠnye. MĂŠszĂĄros JĂłzsefnek mĂĄs kĂśnyvei is vannak, tĂśbbek kĂśzĂśtt az OrbĂĄn BalĂĄzs fotogrĂĄfiĂĄit az utĂłkornak ĂĄtmentĹ SzĂŠkelyfĂśld kĂŠpekben cĂmĹą Kriterion-kiadvĂĄny, amelynek tĂĄrsszerzĹje, vagy a Tiboldi IstvĂĄn gyĹąjtĂŠsĂŠt kĂśzkinccsĂŠ tevĹ AdomĂĄk ĂŠs tanĂtĂłmesĂŠk, a rendszervĂĄltozĂĄs utĂĄn pedig a SzilĂĄgyi Domokos kĂśltĂŠszetĂŠnek kevĂŠsbĂŠ ismert darabjait, KĂłs KĂĄroly ĂśrĂśksĂŠgĂŠnek kevĂŠssĂŠ nĂŠpszerĹąsĂtett vetĂźleteit felmutatĂł kĂśtetek. JelentĹs a kĂśnyvĂŠszeti termĂŠse, amelynek lĂŠtrejĂśttĂŠn akkor is dolgozott, amikor Ăşgy tĹąnt, semmilyen esĂŠlye sincs kiadatĂĄsĂĄra. Ăgy kĂŠszĂźltek el a PetĹfi- illetve SzilĂĄgyi Domokos- bibliogrĂĄfiĂĄk, az Igaz SzĂł folyĂłirat repertĂłriuma ĂŠs mĂĄs figyelemre mĂŠltĂł sajtĂł- ĂŠs irodalmi bibliogrĂĄfiĂĄk. MĂŠszĂĄros JĂłzsefnek a Pro libro senator cĂmet ĂŠs dĂszoklevelet adomĂĄnyoztĂĄk. /N. M. K.: Aki a kĂśnyveknek szolgĂĄl... = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), aug. 2./2003. oktĂłber 7.
Okt. 6-ĂĄn SzatmĂĄrnĂŠmetiben a Scheffler JĂĄnos LelkipĂĄsztori KĂśzpont termĂŠben kezdĹdĂśtt az aradi vĂŠrtanĂşkra emlĂŠkezĹ rendezvĂŠny. A megemlĂŠkezĂŠsen Thoroczkay SĂĄndor, a Szent IstvĂĄn KĂśr elnĂśke, ĂŠs KereskĂŠnyi SĂĄndor szenĂĄtor tartottak elĹadĂĄst az 1848-49-es forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharcrĂłl, valamint az Aradon kivĂŠgzett tizenhĂĄrom tĂĄbornokrĂłl. A SzilĂĄgyi Domokos Irodalmi KĂśr tagjai mutattĂĄk be az aradi vĂŠrtanĂşkrĂłl megemlĂŠkezĹ irodalmi ĂśsszeĂĄllĂtĂĄst. Az aradi megemlĂŠkezĂŠsekkel ellentĂŠtben SzatmĂĄrnĂŠmetiben kĂśzĂśsen koszorĂşztak az RMDSZ ĂŠs a PolgĂĄri EgyesĂźlet kĂŠpviselĹi. /T. L.: SzatmĂĄrnĂŠmeti: Az aradi vĂŠrtanĂşkra emlĂŠkeztek. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), okt. 7./ 2003. oktĂłber 11.
Bertha ZoltĂĄn elsĹ kĂśtetĂŠben (A szellem jelzĹfĂŠnyei, 1988 egy-egy TamĂĄsi- ĂŠs Bodor ĂdĂĄm-tanulmĂĄny, WeĂśres- ĂŠs SzilĂĄgyi Domokos-elemzĂŠs, Utassy JĂłzsef- ĂŠs NĂĄdas PĂŠter-kritika sorakozott, illetve a tegnapi ĂŠs mai avantgĂĄrdrĂłl vagy a transzszilvanizmusrĂłl cikkezett a szerzĹ. Egy korĂĄbbi irodalomtĂśrtĂŠneti ĂśsszefoglalĂłban, mint tĂĄrsszerzĹ (A hetvenes ĂŠvek romĂĄniai magyar irodalma, 1983) az erdĂŠlyi elsĹ ForrĂĄs-nemzedĂŠk jeles tagjairĂłl kĂŠszĂtett portrĂŠsorozatot, s egyikĂźkrĹl nemsokĂĄra monogrĂĄfiĂĄt (BĂĄlint Tibor, 1990), kĂŠsĹbb viszont SĂźtĹ AndrĂĄs ĂŠletĂştjĂĄt ĂŠs -mĹąvĂŠt dolgozta fel monografikus tanulmĂĄnyban (1995). Berha ZoltĂĄnnak az utĂłbbi ĂŠvtizedben kĂśzreadott irodalomkritikai tanulmĂĄnykĂśtetei (Gond ĂŠs mĹą, 1994; SorstĂźkĂśr, 2001) a kritikus kitartĂł kĂśvetkezetessĂŠgĂŠt szemlĂŠltetik, hiszen Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb tanulmĂĄnyokban tĂŠr vissza - tĂśbbek kĂśzĂśtt - TamĂĄsi Ăron, SĂźtĹ AndrĂĄs, BĂĄlint Tibor, SzilĂĄgyi Domokos mĹąvĂŠhez, illetve a transzszilvanizmus ĂŠs az avantgĂĄrd, valamint a posztmodern kĂŠrdĂŠsĂŠhez, Ăşjabb vizsgĂĄlĂłdĂĄsaiban NĂŠmeth LĂĄszlĂł ĂŠs IllyĂŠs Gyula ĂŠletmĹąvĂŠnek a kĂśzpontba ĂĄllĂtĂĄsĂĄt jelenti. Ez a nyitĂĄs fĹkĂŠnt Ăşj kĂśtetĂŠben /SorsbeszĂŠd. PomĂĄz, KrĂĄter MĹąhely EgyesĂźlet, 2003/ kĂśvethetĹ nyomon, ebben KĂłs KĂĄrolyrĂłl, Ăprily LajosrĂłl, RemĂŠnyik SĂĄndorrĂłl, Wass AlbertrĹl, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndorrĂłl talĂĄlhatĂłk elemzĂŠsek. A szerzĹ s megfogalmazta bevezetĹjĂŠben alaptĂśrekvĂŠsĂŠt: "ModernsĂŠg ĂŠs nemzeti kulturĂĄlis megmaradĂĄs, lĂŠtveszĂŠlyek ĂŠs egzisztenciĂĄlis-etikai tĂśrekvĂŠsek kontextusĂĄban (is) megfaggatni az olyan szellemĂłriĂĄsok sorsirodalmi pĂŠlda-ĂŠletmĹąveibĹl sugĂĄrzĂł Ăźzeneteket, mint amilyen NĂŠmeth LĂĄszlĂł, IllyĂŠs Gyula, KĂłs KĂĄroly vagy TamĂĄsi Ăron volt, a figyelmet ĂŠbren tartani Ăprily LajostĂłl, RemĂŠnyik SĂĄndortĂłl Wass Albertig, SĂźtĹ AndrĂĄstĂłl, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndortĂłl SzilĂĄgyi Domokosig, BĂĄlint Tiborig, SĂĄnta Ferencig ĂŠs tovĂĄbb - olyanok ĂrĂĄsmĹąvĂŠszete irĂĄnt, akik korvalĂłsĂĄg ĂŠs gondtapasztalĂĄs feszĂźltsĂŠgei kĂśzepette is a szellem ĂśrĂśkĂŠrvĂŠnyĹą jelzĹfĂŠnyeivel irĂĄnyĂthatnak bennĂźnket. Akik magyarsĂĄg ĂŠs minĹsĂŠg szintĂŠzisĂŠnek kĂvĂĄnalmĂĄval, a "sajĂĄtossĂĄg mĂŠltĂłsĂĄgĂĄnak" ihletĹ erejĂŠvel kĂŠsztetnek lelkiismereti ĂśnvizsgĂĄlatra, KĂĄrpĂĄt-medencei, nemzeti Ăśnismeretre, Trianon utĂĄni magyarsĂĄgtudat-fenntartĂĄsra ĂŠs univerzĂĄlis vilĂĄglĂĄtĂĄsra."/Borcsa JĂĄnos: Az irodalomkritikus kritikus vĂĄlasztĂĄsai ĂŠs vĂĄllalĂĄsai. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 11./2003. oktĂłber 20.
Okt. 19-ĂŠn emlĂŠkeztek meg az 1672-ben Batizon hĹsi halĂĄlt halt diĂĄkokrĂłl a helyi reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg tagjai ĂŠs a szatmĂĄrnĂŠmeti ReformĂĄtus GimnĂĄzium diĂĄkjai, illetve tanĂĄrai, a hagyomĂĄnynak megfelelĹen. A gyĂźlekezet DeĂĄk Ferenc emlĂŠke elĹtt is lerĂłtta kegyeletĂŠt a templomban. Egyben SzilĂĄgyi Domokos-megemlĂŠkezĂŠsre is sor kerĂźlt, a reformĂĄtus parĂłkia homlokzatĂĄn lĂŠvĹ emlĂŠktĂĄblĂĄnĂĄl. A ReformĂĄtus GimnĂĄzium diĂĄkjainak mĹąsorĂĄt egy helyi fiatal, KĂĄnya Edina szavalata egĂŠszĂtette ki, majd itt is koszorĂşt helyeztek el a fenti szervezetek ĂŠs intĂŠzmĂŠnyek kĂŠpviselĹi. A rendezvĂŠnyt szeretetvendĂŠgsĂŠg zĂĄrta. /(fodor): Tegnap Batizon fiatal hĹsĂśkre ĂŠs SzilĂĄgyi Domokosra emlĂŠkeztek. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), okt. 20./2003. oktĂłber 21.
NĂŠhĂĄny hĂłnapja jelent meg GĂĄll ErnĹ (1949-tĹl 1989-ig a Babes-Bolyai Egyetem professzora, 1957-84 kĂśzĂśtt a Korunk fĹszerkesztĹje) titkos naplĂłjĂĄnak elsĹ kĂśtete az 1979- 1990 kĂśzĂśtti ĂŠvekbĹl /Polis KiadĂł, KolozsvĂĄr/, kĂśvetkezik majd a mĂĄsodik kĂśtet az 1990-2000 kĂśzti esemĂŠnyekrĹl. GĂĄll ErnĹ /sz. NagyvĂĄrad, 1917/ az egyetemet a magyar idĹkben vĂŠgezte be filozĂłfia szakon, a hĂrhedt numerus clausus dacĂĄra. 1944-ben Buchenwaldba deportĂĄltĂĄk. 1945-49 kĂśzĂśtt a kolozsvĂĄri IgazsĂĄg fĹszerkesztĹje volt; 1949-tĹl a Bolyai (majd Babes-Bolyai) marxizmus-leninizmus katedrĂĄjĂĄnak professzora. 1957-tĹl az ĂşjraindĂtotta Korunk folyĂłirat fĹszerkesztĹje volt 1984-es nyugdĂjazĂĄsĂĄig. 1989 utĂĄn is aktĂv kĂśzĂŠleti fĂŠrfi, sokat kĂśzĂśl, szerepelt 2000-ben bekĂśvetkezett halĂĄlĂĄig. A naplĂł ĂrĂĄsĂĄnak kezdĂŠse egybeesik a "hivatalos" cenzĂşra megszĂźntetĂŠsĂŠvel; ezt egy sĂşlyosabb, kĂŠpmutatĂłbb, fenyegetĹzĹ irĂĄnyĂtĂĄs vĂĄltotta fel, a KĂśzponti BizottsĂĄg "magyar bizottsĂĄga" rĂŠszĂŠrĹl, akik az Ăşn. magyar vezetĹket sakkfigurakĂŠnt tologattĂĄk. Ezek kĂśzĂźl a naplĂłban igen elĂtĂŠlĹen KoppĂĄndi, Pezderka, SzĂĄsz BĂŠla, Vincze, SzilĂĄgyi DezsĹ elvtĂĄrsak neve szerepel. A naplĂłban a legmeglepĹbb az a kommunizmussal szembeni, szokatlanul ĂŠlesen kritikus ĂŠs Ăśnkritikus hang. Ilyen az egyenlĹsĂŠgjel, amely a szerzĹ szerint a kommunizmus ĂŠs fasizmus kĂśzt lĂŠtezik (a holokauszt ĂŠs GulĂĄg ĂśsszehasonlĂthatĂłsĂĄga). Ilyen Izrael ĂĄllam szellemisĂŠgĂŠnek (bigott, primitĂv) elĂtĂŠlĂŠse. SokkolĂł azok (kĂśztĂźk Ăśnmaga) elĂtĂŠlĂŠse, akik mĂŠg a hĂĄborĂş elĹtt lĂŠptek be a sztĂĄlini kommunista pĂĄrtba, noha (az ĂşjsĂĄgokbĂłl stb.) ismertĂŠk a szovjetuniĂłbeli rĂŠmsĂŠgeket; bevallĂĄsa szerint ezen hĂreket betegesen elhessegettĂŠk maguktĂłl. "Mennyire tekinthetĹ erkĂślcsi ĂŠrtĂŠknek a bĂĄtorsĂĄg, helytĂĄllĂĄs, a szenvedĂŠsek hĹsies elviselĂŠse - egĂŠsz a mĂĄrtĂromsĂĄgig -, ha ez utĂłpisztikus, tĂŠves politikĂĄt szolgĂĄlt?" - kĂŠrdi ĂśnmagĂĄtĂłl is, lefokozva a nem vallĂł JĂłzsa BĂŠla mĂĄrtĂr voltĂĄt - betyĂĄrbecsĂźlettĂŠ. Az illegĂĄlis pĂĄrtrĂłl: "MegdĂśbbentĹ a zsidĂłk, ĂŠrtelmisĂŠgiek rĂŠszarĂĄnya (66 szĂĄzalĂŠk) a mozgalomban, kiknek a pĂĄrtja a kommunista pĂĄrt, mely tĂĄrsadalmi csoportnak a rendszere?" TalĂĄn sajĂĄt magĂĄra ĂŠs mai tĂśbbi "damaszkuszi utasunkra" gondolva: "Ha abszolĂşt elutasĂtjuk a marxizmus korszerĹąsĂtĂŠsĂŠt, miĂŠrt honorĂĄlni egy marxista ĂĄllandĂł ĂśnrevĂziĂłjĂĄt?" Mindig is divat volt, hogy egy-egy folyĂłirat fĹszerkesztĹje a humĂĄnĂŠrtelmisĂŠg vezetĹje szerepĂŠben tetszelegjen. Az Utunk fĹszerkesztĹjĂŠnek, az uralkodĂłi-inkvizĂtori megnyilvĂĄnulĂĄsĂş GaĂĄl GĂĄbornak voltak ilyen allĹąrjei. A naplĂł idejĂŠn nĂŠgy lap fĹszerkesztĹje kĂźzdĂśtt e fĹkolomposi pozĂcióÊrt: GĂĄll ErnĹ (Korunk), LĂŠtay Lajos (Utunk), HuszĂĄr SĂĄndor (A HĂŠt), Hajdu GyĹzĹ (Igaz SzĂł), egymĂĄssal sokszor feszĂźlt viszonyban. Szellemi vezetĹi ambĂciĂłi kĂśvetkeztĂŠben G. E. igen sok "ĂŠrtelmisĂŠgivel" tartott kapcsolatot, munkĂĄit dedikĂĄlta nekik, kĂśnyveiket ismertette: a naplĂłban ezek neve szĂĄz felett van. KĂźlĂśnĂśs tĂĄrsasĂĄg: cĂŠljuk az ĂĄllandĂł ĂśnmutogatĂĄs, "kĂśzlĂŠs", ha van ĂŠrdekes tĂŠma, ha nincs. GĂĄll nem kivĂŠtel, pĂĄlyatĂĄrsaival hol ĂśsszevĂŠsz, hol kibĂŠkĂźl. NaplĂłjĂĄban nem fukarkodik ilyenkor a jelzĹkkel, mint pĂŠldĂĄul: Bretter ZoltĂĄn pĂśkhendi, Balogh EdgĂĄr demagĂłg, naiv, kĂŠpmutatĂł, irreĂĄlis, BenkĹ Samu sĂŠrtĹdĹs, gĹgĂśs, arisztokratikus, HerĂŠdi GusztĂĄv bĂĄrdolatlan, felĂźletes, KĂĄntor Lajos szĂźrke, fumigĂĄlĂł, JordĂĄky Lajos becsvĂĄgyĂł, gyĹąlĂślkĂśdĹ, LĂŠtay Lajos pitiĂĄner, surmĂł, MĂŠliusz JĂłzsef paranoiĂĄs, dĂźhĂśngĹ, rigolyĂĄs, Panek ZoltĂĄn pimasz, patologikus, HuszĂĄr SĂĄndor aljas, pimasz fickĂł, hiĂş, SĂźtĹ AndrĂĄs fĂślĂŠnyeskedĹ, lefitymĂĄlĂł, nem ĂŠl a kĂśzĂŠletben, TĂłth SĂĄndor intolerĂĄns, Heller Ăgnes ĂŠs TamĂĄs GĂĄspĂĄr MiklĂłs tenyĂŠrbe mĂĄszĂł, pĂśkhendi stb. Akad, akiket csak dicsĂŠr (pĂŠldĂĄul az Ilie Verdetnek sĂşgĂł GĂĄlfalvi Zsoltot, LĂĄszlĂłffy AladĂĄrt, SzĂĄsz JĂĄnost, sĹt az ifjĂş Salat LeventĂŠt stb.). KĂŠt legkivĂĄlĂłbb kĂśltĹnk (KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor ĂŠs SzilĂĄgyi Domokos) jellemzĂŠsĂŠtĹl tartĂłzkodott. EgyĂŠrtelmĹąen gonosz G. E. szerint RĂĄcz GyĹzĹ, utĂłbb a Korunk fĹszerkesztĹ-helyettese. G. E. sajnĂĄlatramĂŠltĂł megnyilvĂĄnulĂĄsa, mikor 1989 ĹszĂŠn (a magyarorszĂĄgi, bulgĂĄriai stb. rendszerbukĂĄsok hatĂĄsĂĄra) Ăgy Ărt: "MagyarorszĂĄgon a baloldal diszkreditĂĄlva, elanyĂĄtlanodva, magatehetetlenĂźl szĂĄmolja fel ĂśnmagĂĄt, mindez az ĂŠn tovĂĄbbi ellehetetlenedĂŠsemet jelenti, csak az itthoni peremĂŠlet marad szĂĄmomra - pillanatnyi tĂĄvlat nĂŠlkĂźl". Korainak bizonyult a magyar kommunistĂĄk siratĂĄsa, csak ĂĄtmeneti volt "elanyĂĄtlanodĂĄsuk"... Az 1989. decemberi fordulatkor felismerte. lehetsĂŠges a kommunizmus tĂşlĂŠlĂŠse, elĂŠg, ha Ceausescut ĂĄldozzĂĄk fel. BarĂĄtaival rĂŠszt vett a mai RMDSZ megalakĂtĂĄsĂĄra szĂłlĂtĂł felhĂvĂĄs (HĂvĂł szĂł) megfogalmazĂĄsĂĄban-alĂĄĂrĂĄsĂĄban. E kiĂĄltvĂĄnyban GĂĄll ĂŠs tĂĄrsai elĂtĂŠlik Ceausescut ĂŠs klikkjĂŠt, de a kommunizmust nem. Az embernek az az ĂŠrzĂŠse tĂĄmad GĂĄll ErnĹ naplĂłjĂĄt olvasva, jegyezet meg Nagy LĂĄszlĂł, hogy a Ceausescu-rezsim politikai rendĹrsĂŠge, a Securitate hĂźlye volt, mert a politikai ĂŠs kulturĂĄlis kulcspozĂciĂłkban (az ĂśrĂśkĂśs bĹąnbakkĂĄ tett Hajdu GyĹzĹt kivĂŠve) mind ellenĂĄllĂłk Ăźltek, ĂŠs nemcsak a folyĂłiratok szerkesztĹsĂŠgeiben, de minden intĂŠzmĂŠnynĂŠl (pĂŠldĂĄul: rĂĄdiĂł - CsĂŠp SĂĄndor, televĂziĂł - Bodor PĂĄl, Kriterion KiadĂł - Domokos GĂŠza), ahol mĂŠg magyar fĹnĂśkĂśk egyĂĄltalĂĄn megmaradhattak. /Nagy LĂĄszlĂł, KolozsvĂĄr: GĂĄll ErnĹ meglepĹ naplĂłja. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), okt. 21., ĂşjrakĂśzĂślte: SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 29./2003. november 13.
November elejĂŠn tartottĂĄk a XV. Ĺszi SzavalĂłversenyt GyergyĂłszentmiklĂłson. A Salamon ErnĹ LĂceumban 26 diĂĄk versenyzett, akik BarĂłtrĂłl, SzĂŠkelykeresztĂşrrĂłl, KolozsvĂĄrrĂłl, SzilĂĄgysomlyĂłrĂłl, MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl ĂŠs CsĂkszeredĂĄbĂłl ĂŠrkeztek. Az idĂŠn a kĂśtelezĹ verset mindkĂŠt korcsoport szĂĄmĂĄra Bartalis JĂĄnostĂłl vĂĄlasztottĂĄk. A szabadon vĂĄlasztott versek kĂśltĹi kĂśzĂśtt szerepelt: Faludy GyĂśrgy, Wass Albert, Ăprily Lajos, SzĹcs KĂĄlmĂĄn, SzilĂĄgyi Domokos, Hervay Gizella, JĂłzsef Attila, Ady Endre, PetĹfi SĂĄndor, Bakai IstvĂĄn, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, Bartalis JĂĄnos, Bartis Ferenc ĂŠs mĂĄsok. A szĂnvonal magas volt. /GĂĄl Ăva Emese: XV. Ĺszi SzavalĂłverseny. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 13./ 2003. november 19.
GĂĄll ErnĹ egy olyan, tĂĄrgyĂĄban ĂŠs mĂłdszereiben mĂŠg ĂśnmagĂĄt keresĹ tudomĂĄnyĂĄg ĂşttĂśrĹje, amely a nemzet ĂŠs a kisebbsĂŠgben ĂŠlĹ nemzeti kĂśzĂśssĂŠgek lĂŠtĂŠt, tudatĂĄt, Ăśsszetett viszonylatrendszerĂŠt igyekszik tudomĂĄnyos szabatossĂĄggal ĂĄtvilĂĄgĂtani, elemezni" - Ărta GĂĄlfalvi Zsolt annak a kĂśtetnek az elĹszavĂĄban, mely GĂĄll ErnĹ 23 ĂŠven ĂĄt Ărt naplĂłjĂĄnak az elsĹ, 1990-ig terjedĹ rĂŠszĂŠt tartalmazza. A MarosvĂĄsĂĄrhelyi NemzetkĂśzi KĂśnyvvĂĄsĂĄron a LĂĄtĂł folyĂłirat Irodalmi SzĂnpadĂĄn mutattĂĄk be a kĂśnyvet. A vitĂĄt DemĂŠny PĂŠter ĂrĂł vezette, aki nĂŠhĂĄny hĂłnapja a Polis KiadĂł belsĹ munkatĂĄrsa. GĂĄll ErnĹ erdĂŠlyi magyarkĂŠnt ĂŠs zsidĂłkĂŠnt kĂŠtszeresen is kisebbsĂŠgben volt. Spielmann MihĂĄly tĂśrtĂŠnĂŠsz szerint GĂĄll ErnĹnek fĂĄjt az, hogy Budapest, a kĂĄdĂĄri MagyarorszĂĄg nem vett tudomĂĄst a vidĂŠki ĂŠrtelmisĂŠgirĹl. FĂśldes GyĂśrgy, a magyarorszĂĄgi PolitikatĂśrtĂŠneti IntĂŠzet fĹigazgatĂłja Ăşgy vĂŠlte: GĂĄll ErnĹ itthon ĂŠrezte magĂĄt a peremen, ugyanakkor "idehaza nem ĂŠrezte azt a tĂśrtĂŠnelmi hĂĄtszelet, ami az Ăźgyet, amit kĂŠpviselt, elĹre vitte volna." Az ĂśnbĂrĂĄlat ĂŠs ĂśnkĂnzĂĄs naplĂłjĂĄnak nevezte GĂĄll ErnĹ naplĂłjĂĄt Cs. Gyimesi Ăva nyelvĂŠsz, irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz. PomogĂĄts BĂŠla irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz elmondta: GĂĄll ErnĹ 1956 utĂĄn Budapesten sok olyan jeles szemĂŠlyisĂŠggel tartott fenn kapcsolatot, akik 56-os szereplĂŠsĂźkĂŠrt mellĹzve voltak, netĂĄn bĂśrtĂśnben is Ăźltek. PomogĂĄts jĂłindulatĂş, nyitott szemĂŠlyisĂŠgnek ismerte meg GĂĄll ErnĹt. DĂĄvid Gyula szerint bĂĄr GĂĄll ErnĹ 1990 utĂĄn tudatosan, ĂśnkĂŠntesen visszavonult a kĂśzĂŠletbĹl, hogy deklarĂĄlt baloldalisĂĄga miatt esetleg ne kompromittĂĄljon jĂł Ăźgyeket, nagyon zokon vette, hogy hatalmas tudĂĄsĂĄt nem vettĂŠk igĂŠnybe. A marosvĂĄsĂĄrhelyi kĂśnyvbemutatĂłn jelen volt GĂĄll Ăva, a filozĂłfus ĂŠlettĂĄrsa is, aki exkluzĂv interjĂşt adott a RomĂĄniai Magyar SzĂłnak. MagyarorszĂĄgi ĂśsztĂśndĂjjal rendezte a naplĂłt. A szĂĄmĂtĂłgĂŠpet BudapestrĹl, a NĂŠpszabadsĂĄgtĂłl kapta. DĂĄvid GyulĂĄval szerkeszttĂŠk a szĂśveget. KĂśzben elkĂŠszĂźlt GĂĄll ErnĹ teljes bibliogrĂĄfiĂĄja. Ez majd kĂźlĂśn jelenik meg, Budapesten, ahol jĂśvĹ tavasszal kiadnak egy GĂĄll ErnĹ emlĂŠkkĂśtetet, annak a vĂŠgĂŠn jelenik meg a teljes bibliogrĂĄfia. AzutĂĄn kezdik el levelezĂŠsĂŠnek rendezĂŠsĂŠt. TĂśbb mint hatezer levĂŠl vĂĄr feldolgozĂĄsra. KĂŠt munkatĂĄrsa van, ĂjvĂĄri MĂĄria, aki nyugdĂjazĂĄsĂĄig a KolozsvĂĄri Egyetemi KĂśnyvtĂĄr fĹkĂśnyvtĂĄrosa volt. Jelenleg a Soros AlapĂtvĂĄny kĂśnyvtĂĄrĂĄban dolgozik, s most szervezte meg az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet kĂśnyvtĂĄrĂĄt. A mĂĄsik Nagy MĂĄria, Ĺ a SzilĂĄgyi Domokos ĂŠlettĂĄrsa volt, a Helikon mĹąszaki szerkesztĹje. GĂĄll ErnĹ kis fĂźzetekbe Ărta naplĂłjĂĄt, melyeket felesĂŠge rejtegetett 1990-ig. 1989 utĂĄn kiderĂźlt, hogy az egĂŠsz lakĂĄs be volt mikrofonozva. A naplĂłbĂłl nem hagytak ki semmit, "talĂĄn kĂŠt-hĂĄrom esetben ĂŠlĹ szemĂŠlyekkel kapcsolatban kivettĂźnk nĂŠhĂĄny olyan rĂŠszt, ami nagyon rossz fĂŠnyt vetne rĂĄjuk.A munkĂĄssĂĄgĂĄt bĂrĂĄlĂł Nagy LĂĄszlĂł-cikk utĂĄn vĂĄrhatĂł volt a nagy kollektĂv tisztelgĂŠs GĂĄll ErnĹ ĂŠletmĹąve elĹtt." /MĂĄthĂŠ Ăva: GĂĄll ErnĹ emlĂŠkezete. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 19./2003. november 29.
BalĂĄzs Imre JĂłzsef Ăśt ĂŠve tanĂt ĂŠs szerkeszti a Korunkat, kĂŠt verseskĂśtete jelent meg ĂŠs tĂz olyan kĂśtet, amelyet Ĺ vĂĄlogatott ĂŠs lĂĄtott el elĹszĂłval. HĂĄrom dĂja van, ĂŠs mindehhez 27 ĂŠve. KolozsvĂĄron a magyar-angol szakot vĂŠgezte. ElsĹ verseskĂśtete 1998-ban, a ForrĂĄs sorozatban, a mĂĄsodik pedig 2001-ben Budapesten jelent meg DĂŠl-PĂĄrizs nyĂĄrikert cĂmmel, a JĂłzsef Attila KĂśr kĂśnyvsorozatĂĄban. Az ElĹretolt HelyĹrsĂŠg a populĂĄris irodalom felĂŠ szerette volna megnyitni az erdĂŠlyi irodalmat. Az Ĺ szemĂźkben ez vĂŠgsĹ soron annyit jelent: a legolvasottabb irodalom kĂŠpviseli az ĂŠrtĂŠket. BalĂĄzs Imre JĂłzsef szerint kockĂĄzatos vĂĄllalkozĂĄs egy ilyen szempontnak kiszolgĂĄltatni az irodalom ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠt. Emellett Ĺ a transzkĂśzĂŠp populĂĄris irodalom-ĂŠrzĂŠkelĂŠsĂŠt leszĹąkĂtettnek ĂŠrezte. IdentitĂĄsukat leginkĂĄbb arra hegyeztĂŠk ki, hogy a nemi ĂŠlet kendĹzetlen megjelenĂtĂŠsĂŠt vigyĂŠk bele mĹąveikbe. BalĂĄzs ĂŠvfolyamtĂĄrsaival egyĂźtt rĂŠszt vett a LĂĄthatatlan KollĂŠgium GyĂmesi Ăva tanĂĄrnĹ ĂĄltal kitalĂĄlt "projektjĂŠben". Ez abbĂłl a felismerĂŠsbĹl szĂźletett, hogy a kritikai ĂŠlet a 90-es ĂŠvek mĂĄsodik felĂŠben pangani lĂĄtszott. BalĂĄzs kritikĂĄi, tanulmĂĄnyai kĂśtetben 2001-ben jelentek meg, A nonsalansz esĂŠlye cĂmmel. A 20. szĂĄzadi erdĂŠlyi magyar irodalom tĂśrtĂŠnete lett a kutatĂĄsi terĂźlete, ehhez kapcsolĂłdĂł tantĂĄrgyakat tanĂt jelenleg a BĂślcsĂŠszkaron, a Magyar IrodalomtudomĂĄnyi TanszĂŠk keretĂŠn belĂźl. Az Irodalmi zsebszalon cĂmĹą tĂŠvĂŠmĹąsort kĂŠthetente lĂĄthatĂł a bukaresti tĂŠvĂŠ magyar adĂĄsĂĄban, azt Ĺ szerkeszti, ebben eddig mintegy 15 olyan szerzĹvel kĂŠszĂtett interjĂşt, akinek frissen jelent meg kĂśnyvĂźk. BalĂĄzs Imre JĂłzsef legutĂłbb megjelent monogrĂĄfiĂĄja Hervay GizellĂĄrĂłl szĂłl. Az irodalmi kĂśzĂŠlet sokkal tĂśbbet tud Hervay Gizella szemĂŠlyĂŠrĹl, mint a mĹąveirĹl. Mindenki tudja, hogy SzilĂĄgyi Domokosnak volt a felesĂŠge, volt egy kĂśzĂśs fiuk, Kobak, hogy SzilĂĄgyi Domokos ĂŠs Kobak meghaltak, ĂŠs nem sokkal utĂĄna Hervay Gizella is Ăśngyilkos lett. Azt viszont kevesen tudjĂĄk, hogy kĂśltĹi ĂŠletmĹąvĂŠben nagyon sok olyan mozzanat van, amely teljesen egyedi, ĂŠs ha Ĺ nem Ărta volna meg azokat a verseket, akkor "hiĂĄnyoznĂĄnak a vilĂĄgbĂłl", ahogy SzĂŠkely JĂĄnos mondanĂĄ. BalĂĄzs Imre JĂłzsef jelenleg Ărja az erdĂŠlyi magyar irodalom tĂśrtĂŠnetĂŠt, 1918-tĂłl egĂŠszen az ezredfordulĂłig. /SĂĄndor BoglĂĄrka Ăgnes: A nyilvĂĄnos szereplĂŠs vĂĄltozatai ĂśsszefĂźggnek egymĂĄssal - vallja BalĂĄzs Imre JĂłzsef kĂśltĹ. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), nov. 29./2003. december 3.
Az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet KolozsvĂĄron tartott kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn Muzsnay ĂrpĂĄd KĂşn KocsĂĄrd-dĂjat kapott. KĂśtĹ JĂłzsef laudĂĄciĂłjĂĄban kiemelte: Ha van ma valaki ErdĂŠlyben a kĂśzmĹąvelĹdĂŠsi munkĂĄban, akirĹl elmondhatĂł, hogy annak a kĂśzĂśssĂŠg irĂĄnt elkĂśtelezett szellemisĂŠgnek a megtestesĂźlĂŠse, amelyet SĂĄndor JĂłzsef vagy KĂşn KocsĂĄrd ĂśrĂśkĂźl rĂĄnk hagyott, akkor azt kell mondanunk: az Muzsnay ĂrpĂĄd. Muzsnay ĂrpĂĄd 1989 utĂĄn talĂĄlt igazĂĄn ĂśnmagĂĄra: fĂśleskĂźdĂśtt a kisebbsĂŠgi cselekvĹ ĂśnvĂŠdelem katonĂĄjĂĄvĂĄ. Amerre jĂĄrt, szobrok, emlĂŠktĂĄblĂĄk nĹttek ki a fĂśldbĹl mĂśgĂśtte. Dsida JenĹ, SzilĂĄgyi Domokos, PĂĄskĂĄndi GĂŠza, Ady Endre, Jakabffy ElemĂŠr - Muzsnay mementĂłt ĂĄllĂtott nekik. Elnyelte volna az asszimilĂĄciĂł KĂślcsey Ferenc emlĂŠkĂŠt szĂźlĹfalujĂĄban, SzĹdemeteren, ha Muzsnay nem tevĂŠkenykedik. Muzsnay volt, aki megszervezte Ady ĂŠs PetĹfi emlĂŠkĂŠt idĂŠzĹ zarĂĄndoklatokat is. /EMKE-dĂjban rĂŠszesĂźlt Muzsnay ĂrpĂĄd. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), dec. 3./2003. december 6.
KolozsvĂĄron kĂŠt szobĂĄban hat ember: a NapsugĂĄr ĂŠs a SzivĂĄrvĂĄny gyermeklap szerkesztĹsĂŠge. A kĂŠt havonta megjelenĹ lap teljes szerkesztĹsĂŠge (a kĂśnyvelĹsĂŠget, ĂźgyintĂŠzĹ, valamint terjesztĹosztĂĄlyt is beleĂŠrtve) Ăśsszesen hat szemĂŠly. Ha egy ember is hiĂĄnyzik, elakad a munka. "MĂźller Katinak, aki az ĂşjsĂĄg kĂŠpszerkesztĹje, egyik illusztrĂĄtora ĂŠs tĂśrdelĹje, kĂŠt hĂłnapja szĂźletett meg az ĂśtĂśdik gyermeke - magyarĂĄzza Zsigmond Emese fĹszerkesztĹ. - EzĂŠrt elvittĂźk a lakĂĄsĂĄra a szĂĄmĂtĂłgĂŠpĂŠt, hazakapja a betĂśrdelendĹ szĂśvegeket, ĂŠs otthon dolgozik." Az ĂłvodĂĄsoknak ĂŠs elsĹ-mĂĄsodikosoknak szĂłlĂł SzivĂĄrvĂĄny a 23. ĂŠvfolyamĂĄnĂĄl tart, a mĂĄsodik-ĂśtĂśdikeseknek ĂrĂłdott NapsugĂĄr pedig a 47-nĂŠl. Az Asztalos IstvĂĄn ĂrĂł ĂĄltal 1957-ben alapĂtott NapsugĂĄrnak az ĂŠvek sorĂĄn valĂłban tekintĂŠlyes volt a szerzĹgĂĄrdĂĄja, Ăgy pĂŠldĂĄul Bajor Andor, Fodor SĂĄndor, MĂŠhes GyĂśrgy, Hervay Gizella, SzilĂĄgyi Domokos, LĂĄszlĂłffy AladĂĄr ĂŠs KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor. Az olvasĂłtĂĄbor ĂŠrezhetĹen megfogyatkozott az utĂłbbi ĂŠvekben: mĂg a hĹskorban a kĂŠt lap pĂŠldĂĄnyszĂĄma elĂŠrte a 70 ezret is, addig ma 42 ezret (20 ezer Napsugarat ĂŠs 22 ezer SzivĂĄrvĂĄnyt) nyomtatnak ki havonta. A kĂŠt kiadvĂĄnynak mĂŠg Ăgy is sikerĂźl fenntartania ĂśnmagĂĄt. Csak a Csipike postĂĄja rovathoz ĂŠrkezik hĂşsz-harminc, gyerekkĂŠz ĂĄltal megcĂmezett borĂtĂŠk; sokukat Fodor SĂĄndor szemĂŠlyesen, kĂźlĂśn levĂŠlben vĂĄlaszolja meg. /Makkai Imola: Negyvenhat ĂŠves gyermekĂşjsĂĄg. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), dec. 6./2003. december 8.
Dec. 6-7-ĂŠn tizennegyedik alkalommal rendeztĂŠk meg a GellĂŠrt SĂĄndor vers- ĂŠs prĂłzamondĂł verseny KĂĄrpĂĄt-medencei dĂśntĹjĂŠt SzatmĂĄrnĂŠmetiben, a szĂnhĂĄzban. IdĂŠn a nagykanizsai Nagy Timea bizonyult a legjobb szavalĂłnak. A mĂĄsodik dĂjat szatmĂĄrnĂŠmeti versenyzĹ, Bessenyei-GedĹ IstvĂĄn nyerte. CsirĂĄk Csaba, a Szent-GyĂśrgyi Albert TĂĄrsasĂĄg elnĂśke elsĹsorban GellĂŠrt SĂĄndor szabadsĂĄg irĂĄnti szeretetĂŠt emelte ki. Dr. Lovas JĂĄnos, a Babes-Bolyai Egyetem adjunktusa a kĂśltĹvel kapcsolatos szemĂŠlyes ĂŠlmĂŠnyeit elevenĂtette fel. GellĂŠrt SĂĄndor rendĂźletlenĂźl kitartott elvei mellett, az asztalfiĂłknak is Ărta mĹąveit. A legnĂŠpszerĹąbb kĂśltĹnek, az eddigi ĂŠvekhez hasonlĂłan, tovĂĄbbra is SzilĂĄgyi Domokos bizonyult. A kĂśzĂśnsĂŠgdĂjas Bessenyei-GedĹ IstvĂĄn lett. /Fodor IstvĂĄn: GellĂŠrt SĂĄndor vers- ĂŠs prĂłzamondĂł verseny, tizennegyedjĂŠre. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), dec. 8./2004. januĂĄr 9.
SzilĂĄgyi Domokos (1938-1976) erdĂŠlyi kĂśltĹ Plugor SĂĄndor (1940-1999) grafikusmĹąvĂŠsz rajzaival illusztrĂĄlt Ăregek kĂśnyve cĂmĹą, 1976-ban Bukarestben kĂśzreadott verseskĂśnyvĂŠnek a hasonmĂĄs kiadĂĄsĂĄt jelentette meg a veszprĂŠmi KollĂĄzs KiadĂł, amely a magyar kultĂşra napja tiszteletĂŠre januĂĄr 22-ĂŠn SepsiszentgyĂśrgyĂśn, KolozsvĂĄrott, Budapesten ĂŠs VeszprĂŠmben mutatja be a kĂśtetet. â A kĂśtet nem jelenhetett volna meg HorvĂĄth BalĂĄzs veszprĂŠmi orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹ tĂĄmogatĂĄsa nĂŠlkĂźl â jelezte Nagy KĂĄroly, a kĂśnyvkiadĂł vezetĹje. /SzilĂĄgyi Domokos hasonmĂĄsâkĂśtete a magyar kultĂşra napjĂĄra. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), jan. 9./2004. januĂĄr 28.
1990âtĹl napjainkig szĂĄmtalan kĂśnyv jelent meg SzatmĂĄr megyĂŠben, melyek nagy rĂŠsze mĂŠg a SzatmĂĄr Megyei KĂśnyvtĂĄrban sem talĂĄlhatĂł meg. A Magyar IfjĂşsĂĄgi KezdemĂŠnyezĂŠs ĂŠs a SzilĂĄgyi Domokos Irodalmi KĂśr egy olyan kĂśnyvtĂĄr lĂŠtrehozĂĄsĂĄt tervezi, amelyben egy helyen gyĹąjti Ăśssze a magyar nyelvĹą kiadvĂĄnyokat, hogy azok bĂĄrki szĂĄmĂĄra hozzĂĄfĂŠrhetĹk legyenek. A kĂśnyvtĂĄr lĂŠtrehozĂłi felkĂŠrik azokat a kiadĂłkat, alapĂtvĂĄnyokat ĂŠs szerzĹket, akik hajlandĂłk felajĂĄnlani kiadvĂĄnyaikat ĂŠs munkĂĄikat a kĂśnyvtĂĄr szĂĄmĂĄra, legalĂĄbb egy pĂŠldĂĄnyt juttassanak el a MIKâirodĂĄba (SzatmĂĄrnĂŠmeti, Mihai Viteazul utca 10. szĂĄm. A kĂśnyvtĂĄrnak elĹrelĂĄthatĂłlag a SzatmĂĄrhegyi Magyar HĂĄz (PĂĄskĂĄndi GĂŠza egykori iskolĂĄja) ad helyet. /E. Gy.: Magyar kĂśnyvtĂĄr lĂŠtrehozĂĄsĂĄt tervezi a MIK . = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), jan. 28./2004. februĂĄr 7.
Megjelent egy multimĂŠdiĂĄs CD-ROM SzilĂĄgyi Domokos verseivel, bibliogrĂĄfiĂĄjĂĄval ĂŠs visszaemlĂŠkezĂŠseivel, magyarul, romĂĄnul ĂŠs nĂŠmetĂźl. DĂłczy PĂŠter szavalta SzilĂĄgyi Domokos verseit SzilĂĄgyi Domokos kĂŠnyszerleszĂĄllĂĄsai cĂmmel. Az erdĂŠlyi magyar irodalom multimĂŠdiĂĄs felĂźleten valĂł jelenlĂŠte elsĹ ilyen jellegĹą prĂłbĂĄlkozĂĄsa ez a CD. /BalĂĄzs Imre JĂłzsef: ĂtszĂĄllĂĄsok. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), febr. 7./2004. februĂĄr 10.
JĂşlius 5-ĂŠn SzilĂĄgyi Domokos-emlĂŠkĂźnnepsĂŠget tartottak a kĂśltĹ szĂźlĹvĂĄrosĂĄban, NagysomkĂşton, idĂŠzte fel a tĂśrtĂŠnteket Varga KĂĄroly lelkĂŠsz olvasĂłi levelĂŠben. Itt volt a kĂśltĹ ĂŠdesapja reformĂĄtus lelkipĂĄsztor 1930â38 kĂśzĂśtt. A reformĂĄtus egyhĂĄz tĂĄmogatĂĄsĂĄval sikerĂźlt a templomot s a lelkipĂĄsztori lakĂĄst felĂşjĂtani. SĹt a parĂłkia azon szobĂĄjĂĄban, ahol SzilĂĄgyi Domokos meglĂĄtta a napvilĂĄgot, egy emlĂŠkszobĂĄt is berendeztek. A 2003-as megemlĂŠkezĂŠsen a szervezĹk mĂĄr "nemkĂvĂĄnatos szemĂŠlynek" tartottĂĄk TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkĂśt. Varga KĂĄroly megkĂŠrdezte SzabĂł Vilmost, a MiniszterelnĂśki Hivatal politikai ĂĄllamtitkĂĄrĂĄt, hogy helyesnek tartja-e ezt az elutasĂtĂł magatartĂĄst, aki ennyit vĂĄlaszolt: TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt mint pĂźspĂśkĂśt elfogadja, de mint politikust nem. A mĂĄsik eset: KoltĂłn RMDSZ-gyĹąlĂŠs volt, termĂŠszetesen az egyhĂĄz tĂĄmogatĂĄsĂĄval. Varga KĂĄroly a gyĹąlĂŠsen kritikusan szĂłlt az RMDSZ vezetĹirĹl, majd hivatali elfoglaltsĂĄga miatt tĂĄvozott. TĂĄvollĂŠtĂŠben gĂĄtlĂĄstalanul cĂĄfoltĂĄk "a papot". Amikor Varga mindezt ĂrĂĄsban jelezte Ludescher IstvĂĄnnak, az RMDSZ terĂźleti elnĂśkĂŠnek, akinek ennyi volt a vĂĄlasza: "Leveledet a szemĂŠtkosĂĄrba dobtam!" /Varga KĂĄroly, KoltĂł: RagadĂłs az elutasĂtĂĄs. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), febr. 10./