udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
107
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-107
Névmutató:
Sztakics Éva
2015. június 19.
Megnyílt a Székelyföldi Lovasközpont
A Sepsiszentgyörgy melletti Benedek-mezőn nyílt meg a Székelyföldi Lovasközpont, a térség legkorszerűbb lovas edzőpályájával.
Demeter János, a központot működtető Vadon Egyesület ügyvezetője elmondta, még csak az elején tartanak a tervezett létesítmény kiépítésének, de ha amit álmodtak, megvalósul, Székelyföld egyik büszkesége lesz.
Mint elhangzott, egy évvel ezelőtt kaptak az önkormányzattól 10 hektárnyi területet, és helyi vállalkozók támogatásával rakták le a lovasközpont alapjait. Jelenleg két istállóban kilenc lovat tartanak, köztük van a Székely Vágtán megméretkező Dárda, és még két izlandi póni megvásárlását tervezik a közeljövőben. Négyhektáros kaszálóról biztosítják a lovak ellátását, a körkarámban lójárató gépezetet szereltek fel, a 40x50 méteres edzőpálya pedig a legkorszerűbb a környéken.
„A központban már eddig is szerveztünk képzéseket lovastrénerek számára, tucatnyi székelyföldi fiatal végezte el a Román Lovas Szövetséggel közösen lebonyolított, akkreditált tanfolyamot. Ily módon szeretnénk biztosítani az utánpótlást” – mondta Demeter János.
A központ bővítését uniós pályázati pénzekből tervezik, fedett manézst építenének, ahol nemzetközi lovas és fogathajtó versenyeket is lehet majd szervezni. A tervek között szerepel lovas, illetve lovas témájú képzőművészeti táborok szervezése is.
Sztakics Éva sepsiszentgyörgyi alpolgármester, a Vadon Egyesület elnöke felidézte, hogy Székelyföldön az elmúlt években felpezsdült a lovas élet, több kis lovarda, hagyományőrző egyesület alakult. A Benedek-mezői központ nem akar ezeknek konkurenciát jelenti, hanem éppen ellenkezőleg: befogadó létesítményként működnek, hiszen a lovardák, egyesületek különböző tevékenységekre, bemutatókra használhatják.
A központ már működik, látogatható: lehet lovagolni, lovasoktatást is igénybe vehetnek az érdeklődők. A létesítményben hétvégeken családi programokat szerveznek, az ilyen jellegű tevékenységekből szeretnék önfenntartóvá tenni. Az árakról a Vadon.ro honlapon lehet tájékozódni, és ott lehet jelentkezni Nagy Eszter lovasoktatónál.
Várják a jelentkezőket a Marosszéki lófuttatásra
Hétfőig lehet jelentkezni III. Marosszéki lófuttatásra, amelyet június 27-én, szombaton rendeznek a bözödújfalui tónál. Feliratkozni a www.marosszekilofuttatas.ro oldalon található Jelentkezés menüpont alatt lehet. A szervezők nem kérnek nevezési díjat. A lófuttatás idei programja ügyességi rönkhúzó versenyszámmal bővül. Várják a jelentkezőket erre a megmérettetésre is. Mindkét versenyszám lovasra és lóra vonatkozó szabályai a honlapon olvashatók.
A szervezők arra hívják fel a résztvevők figyelmét, hogy a maguk, illetve a lovak érdekében, azok egészségügyi állapotának igazolására szolgáló dokumentumokat mutassanak be. „Szervezőként felelősek vagyunk a résztvevők lovainak egészségéért, ezért idén mindenki, aki lóval érkezik a Marosszéki lófuttatásra – versenyzők, előadók, nézők – köteles bemutatni lova érvényes vérvizsgálati eredményeit és az influenza elleni védőoltás beadását igazoló okiratot. Ezekért a körzeti állatorvoshoz kell fordulni. Bízunk benne, hogy minden lótulajdonos megérti és felelősségteljesen kezeli majd ezt a feltételt” – fejtette ki Jankovits Ferenc főszervező.
A III. Marosszéki lófuttatás pontos helyszíne – ahogy Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében megfogalmazta: „a Küküllő bal partjának azon pontján, hogy a Szolokma pataka szép erdős bérczek között letörtet, ezen zajos csermely torkolatának baloldalán, függőleges oldalu magas bércz emeli fel büszke zöldkoszorus homlokát”. (Szucher Ervin)
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)2015. július 9.
Lovasíjászrekord az Óriáspince-tetőn
Világrekordot állított fel Pászka Lehel, aki kantár és nyereg nélkül ülte meg vágtázó lovát, és lovaglás közben 15 céltáblát talált el nyíllal a hét végi Székely Vágta helyszínén, a Maksa melletti Óriáspince-tetőn.
A hétfőn felállított rekordot rögzítették, a vágatlan felvételt a Guinness Világrekordok bizottsága számára is elküldik. A lovasíjász négyszáz méteres távon vágtázott, a pályán több mint huszonöt méter távolságra és másfél méter magasba kihelyezett céltáblákra lőtt, miközben a lovon semmilyen felszerelés – még patkó – nem volt – mindezt pedig 37,74 másodperc alatt.
Pászka a világrekord felállításával kapcsolatban elmondta, azért bizonyult nehéznek a megvalósítás, mert a pálya alakja miatt a centrifugális erő miatt könnyen lesodródhatott volna a ló hátáról. Az állatnak ugyanis csatatempóban kellett vágtáznia, az esést ilyenkor elkerülni pedig csak úgy lehet, ha teljes harmóniában van egymással ló és lovas.
A bravúrról videofelvétel is készült, ezt egy, a lovast követő terepjáróról rögzítették, vágatlan változatát a teljes dokumentációval együtt a Guinness Világrekordok bizottságának is elküldik.
Pászka Lehel az elmúlt évben már világrekordot döntött, az akkori és az idei közti különbség csupán annyi, hogy tavaly 15 céltábla helyett 14-re lőtt, ám teljesítményét nem hitelesítette a világrekordokat jóváhagyó bizottság. Akkor több hónapos felkészülés előzte meg a próbálkozást, ám az edzés azóta is folytatódott, hogy idén még jobb eredményt érhessen el.
A hétfőn megvalósított produkciót a lovasíjász a hétvégi Székely Vágta alkalmával megismétli. Huszonhét székelyföldi település lovasa áll rajthoz a vágtán a Maksa melletti Óriáspince-tetőn – közölték az esemény honlapján a szervezők. A versenyzők közül nyolcan a nem igazolt eredetű lovak és lovasaik számára szervezett Góbé futamra neveztek be.
A tavalyinál többen vesznek részt igazolt eredetű lovakkal a versenyen. Sztakics Éva Judit főszervező szerint az eltelt öt év azt bizonyítja, hogy a Székely Vágta megmozgatta a székelyföldi lovas társadalmat. A lóállományra is jó hatással van, hogy a székelyek beszerezték a megfelelő lovakat.
A lovak eredetigazolásának a kérdését az teszi fontossá, hogy a Nemzeti Vágta szabályzata szerint angol telivérrel nem lehet benevezni a versenyre. Az pedig, hogy egy ló nem angol telivér, csak az eredetére vonatkozó iratokkal igazolható. 2013-ban lova eredetigazolásának a hiányosságai miatt nem vehetett részt a Nemzeti Vágtán a Székely Vágta győztese.
Az idei résztvevők többsége is Kovászna megye településeiről érkezik, Hargita megyét hét, Maros megyét pedig egy lovas képviseli. A Székely vágta előfutamait szombaton tartják. Ekkor tartanak ugyanakkor egyes-, kettes- és négyesfogathajtó versenyt is, melyre 15-20 fogat benevezését várják.
Szombaton este a rendezvény keretében mutatják be a Mátyás az igazságos című rockoperát a Magyar Nemzeti Lovas Színház, a Háromszék Táncegyüttes és helyi lovasok közreműködésével. A Székely Vágta vasárnap délutáni döntője előtt a hagyományőrző huszárok tartanak lovas harcászati bemutatót az Óriáspince-tetőn. A Székely Vágtára egyébként felújították az Óriáspince-tetőn nyolc éve felállított Háromszéki magyarok emlékparkját. Az építmény eredetileg fenyőfából elkészített elemeit tölgyfa elemekre cserélték.
Bencze Melinda
Krónika (Kolozsvár)2015. július 11.
Hervai Zoltán életmű-kiállítása
Hervai Zoltán az autonóm modernitást és kulturális sajátosságot képviselte, festészeti életműve monumentális, annak kutatása megkerülhetetlen – hangsúlyozta Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a tíz éve elhunyt festőművész sepsiszentgyörgyi kiállításának megnyitóján. A tárlat alkalmával a művész családja tíz reprezentatív olajképet adományozott az Erdélyi Művészeti Központnak (EMŰK).
A Székely Mikó Kollégium egykori rajztanárának életmű-kiállítása csütörtök délután nyílt meg az EMŰK épületében, a rendezvényen részt vettek Hervai Zoltán lányai, Ágnes és Katalin is. Sztakics Éva alpolgármester köszöntőjében megjegyezte, ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgyön kialakulhatott a mostani művészeti élet, nagymértékben hozzájárultak az olyan karizmatikus személyiségek is, mint Hervai Zoltán. Úgy vélekedett, a városnak a kultúrában kell tovább fejlődnie, ehhez művészeti fakultások is kellenének.
Hervai Zoltán tegnap lett volna 96 esztendős – kezdte megnyitóbeszédét Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az EMŰK vezetője. Részletesen ismertette életpályáját, egy 1994-es kiállítása kapcsán pedig az idős művész leveléből idézett, amelyben a tradíció és a progresszió viszonyát elemezte. Írásában Hervai leszögezte: „Nem az ábrázolt tárgyak teszik erdélyivé az alkotást. A székely ember már nem jár harisnyában vagy kenderből osztovátán szőtt ingben, gatyában. Sok minden már múzeumi tárgy, de él az erdélyi szellem, a transzszilvanizmus, erdélyi öntudattal, önérzettel, kultúrával, erős akarattal, igényességgel, ezeréves históriai múlttal, tradícióval, nagy egyéniségekkel, történelmi múltú iskoláinkkal.” Összegzésében Vécsi Nagy Zoltán úgy fogalmazott, Hervai Zoltán „olyan fontos, a korra jellemző problémák megoldásán fáradozott, mint a realista-absztrakció szemlélet összebékítése vagy a színek és zenei hangok viszonyításán alapuló kompozíció, diszharmónia és harmónia egyidejűsége a műalkotásban, a formák és a színek autonóm megjelenítésének problémája, valamint az ezzel is összefüggő szimbólumképző képesség, a szellemi erőtér kiterjedésének kérdése, mindenekfelett pedig a lélek ábrázolásának problémája”. Végezetül Hervai Katalin mondott köszönetet a kiállításért, megjegyezve, édesapja majdnem mindig zene mellett festett.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. augusztus 24.
Európa Kulturális Fővárosa: Kolozsvár vagy Sepsiszentgyörgy?
Rivalizálnak is, meg nem is. Vetélytársnak tartják egymást, de mégsem – annyira. Együttműködnek, de csak amennyire szükséges. Talán ezek a gondolatok szűrhetők le a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Communitas Alapítvány által szervezett Kolozsvár vagy Sepsiszentgyörgy? – verseny az Európa Kulturális főváros címért, amelyen a székelyföldi és a kolozsvári „csapat” vett részt.
– Kétségtelen, hogy a néhány évvel ezelőtti, az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázására vonatkozó döntés komoly lendületet adott Sepsiszentgyörgynek. Öt másik várossal, Csíkszeredával, Gyergyószentmiklóssal, Kézdivásárhellyel és Székelyudvarhellyel közösen tűztük ki magunk elé ezt a célt, Sepsiszentgyörgy tulajdonképpen Székelyföld nevében pályázza meg a címet – jelentette ki Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere.
Hozzátette: a székelyföldi település kulturális intézményei egyre ismertebbek mind Erdélyben, mind Románia egész területén, ugyanakkor külföldön is. A városban képzőművészeti központ jön létre, amely tovább erősíti Sepsiszentgyörgy esélyeit – jelentette be a tisztségviselő, akinek meggyőződése, hogy Sepsiszentgyörgy, a régióval együtt „tud Európa Kulturális Fővárosa lenni”.
K. D.
Szabadság (Kolozsvár)2015. augusztus 28.
Határozott nem a tanügyi leépítésre
Sepsiszentgyörgyön nem lehet betartani azt a mértékű leépítést, amit elvárnak tőlünk, jelenleg inkább állásokra van szükség – állítja Sztakics Éva alpolgármester, aki szerint míg a megyében működnek óvodai csoportok, osztályok öt-tíz gyermekkel, addig a megyeközponti óvodákban 24,15 az átlag csoportlétszám. Ha azt tennénk, amit az oktatási minisztérium elrendelt, lenne olyan óvoda a városban, amely szeptembertől nem nyitná ki kapuját – közölte az elöljáró.
A szaktárca Kovászna megyére kiszabott álláscsökkentési kvótája – a tavalyról maradt adóssággal együtt – százharminchárom: ennyi alkalmazottól kellene az új tanév kezdéséig megválniuk a háromszéki óvodáknak, iskoláknak. Kiss Imre megyei főtanfelügyelő nemrég azt mondta lapunknak: ez képtelenség, mert az elmúlt években megtörtént már minden lehetséges álláscsökkentés. Ugyanezt állítja Sztakics Éva alpolgármester is, aki példaként hozta fel, hogy a sepsiszentgyörgyi óvodások létszámának megfelelően kilencvenöt csoportnak kellene működnie a városban, ehelyett csak hetvenkilenc számára elegendő alkalmazott dolgozik az óvodákban, napközi otthonokban, ezért a csoportok túlzsúfoltak. A Hófehérke Napközi Otthon igazgatója azzal fordult az önkormányzathoz, ha teljesítenie kell az előírt leépítést, be kell zárnia az intézményükhöz tartozó Orbán Balázs utcai óvodát. Az alpolgármester ezt határozottan ellenzi, szerinte nem szabad felszámolni egyetlen tanintézményt sem. A szóban forgó óvoda az egyetlen abban a városrészben, s bár jelenleg tizennégyen járnak oda, ha bezárnák, lehet, hogy azokat a gyermekeket nem vinnék el a szülők a város egy másik tanintézményébe, és kimaradnának az iskola előtti oktatásból – véli. Az alpolgármester kérte a megyei tanfelügyelőséget, járjanak közben a didaktikai és kisegítő személyzet pótlásáért, kérjenek tanügyi állásokat a város számára, amit az is indokolttá tesz, hogy szeptembertől két bölcsőde működik majd a megyeközpontban. Az egykori svájci villában megnyitja kapuját a Kós Károly utcai bölcsőde, és várják a gyermekeket az Állomás negyedi óvodában a nyáron berendezett bölcsődei egységbe is, ahol két vagy három csoportot indítanak. Előbbi kellő számú alkalmazottal rendelkezik, hisz a jelenleg egy tömbházban működő bölcsőde költözik az uniós támogatással felújított épületbe, utóbbi új létesítmény, csoportonként legalább másfél állásra van szükség. Sepsiszentgyörgy tehát nem bővelkedik tanügyi állásokban, nem csak pedagógusból van kevés, az adminisztrációban is kevesen dolgoznak, további karcsúsítást az önkormányzat nem támogat. A háromszéki oktatás egészére kiterjedő álláscsökkentésre vonatkozóan Kiss Imre tegnap lapunk érdeklődésére azt mondta, a kiszabott kvóta egy részét megpróbálják teljesíteni anélkül, hogy bárkit el kellene bocsátani, a helyzetet pénzügyi központokként elemzik, és csak ott kerül sor leépítésre, ahol már nem lehet semmit összevonni, átcsoportosítani, átszervezni. Az intézkedések nem befolyásolhatják az oktatás menetét, nem eshet csorba egyetlen tanintézmény működésében sem – szögezte le a főtanfelügyelő.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 9.
Zászlóbotrány sokadszor
Amint az borítékolható volt, nem sikerült incidensmentesre a háborús veteránok által szervezett ünnepség, mellyel Sepsiszentgyörgy a román hadsereg által 71 évvel ezelőtti „felszabadítására” emlékeztek. A veteránok, majd később a román politikusok – köztük Gabriel Oprea kormányfőhelyettes – felháborodását az váltotta ki, hogy a román zászlót nem lehetett a városháza kupolájára kitűzni. Az önkormányzat egyébként már korábban jelezte, hogy erre nincs lehetőség.
Az egykori harcosok katonai parádéval és ortodox istentisztelettel ünnepeltek, illetve a városháza előtt fogadták a Brassóból érkező „veterán váltót”, amelynek 30 tagja – az iraki és afganisztáni veterán katonákból álló az Invictus Romania csapat atlétái – egy zászlót hordoztak az egész távon, majd azt átadták Mircea Crăciun bodzafordulói 93 éves veteránnak. Az ünnep apropója az volt, hogy 1944. szeptember nyolcadikán a román hadsereg a hivatalos történetírás megfogalmazásában „felszabadította a horthysta-fasiszta megszállás alól Észak-Erdély első városát”. A megemlékezés a lobogó átvétele után torzult el, mivel annak ellenére, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat már korábban jelezte – a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Fóruma kérvényére válaszolva –, hogy a városháza épületének kupolájára nem lehet kitűzni a lobogót, mert a csúcsdísz elsősorban villámhárítóként szolgál, és egyébként a törvény sem ír elő ilyen kötelezettséget, az intézmény bejárata fölé pedig visszahelyezik a román lobogót, a veteránok tegnap csak nem mondtak le tervükről. Ragaszkodtak hozzá, hogy a lobogó a „helyére kerüljön”, akárcsak 71 éve, illetve az 50 éves évfordulón, amikor márvány emléktáblát is avattak az épület falán. E célból ráadásul egy tűzoltójárművet is a helyszínre vezényeltek, de így sem sikerült a bravúr. Nem maradt el viszont Antal Árpád polgármester, valamint Sztakics Éva alpolgármester megrovása. Ioachim Grigorescu, a Háborús Veteránok Szövetségének Kovászna megyei elnöke tette szóvá a két elöljáró távolmaradását, majd felszólította az ünneplő veteránokat, hogy a zászlót adják át az önkormányzat képviselőjének, és kérjék fel, hogy tűzze ki a kupola tetejére. Tischler Ferenc alpolgármester fogadta a küldöttséget, és ismertette az önkormányzat fentebb már kifejtett álláspontját. Végül a veteránok visszakérték a zászlót.
A városházánál történtek még tegnap több román politikus felháborodását is kiváltották. Mădălin Guruianu helyi liberális pártvezető a sepsiszentgyörgyi román közösség arculcsapásának minősítette azt. Gabriel Oprea kormányfőhelyettes ennél jóval durvább álláspontot fogalmazott meg, felszólítva Sebastian Cucu prefektust, hogy járjon el az önkormányzat ellen, amiért vezetői megtagadták a nemzeti lobogó kitűzését a veteránok szervezetének kérésére. Oprea elfogadhatatlannak minősítette a sepsiszentgyörgyi városházán kialakult helyzetet, „olyan körülmények között, hogy Románia példaértékű módon biztosítja a kisebbségek, főként a magyar nemzetiségűek jogait”. A kormányfőhelyettes szerint egy helyi választott ilyenfajta gesztusa provokáció etnikumtól függetlenül bármely román állampolgárral szemben.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 30.
Szobrot avattak, mesét „tarisznyáltak”
A népmese napján avatták fel a sepsiszentgyörgyi Benedek Elek óvoda udvarán, a sokak számára csak Elek apóként ismert nagy mesemondó mellszobrát, amelyet a tanintézmény egykori és jelenlegi vezetője lepleztek le a kisgyermekek, óvónők és meghívottak jelenlétében.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviselői, tanítónők, óvónők, dadák, valamint több tucatnyi kisgyermek, és azok szüleinek jelenlétében avatták fel az Olt utcai Benedek Elek Napközi Otthon udvarán a dombóvári Varga Gábor szobrászművész és keramikus által készített Benedek Elek-kerámiaszobrot szerdán, a népmese napján. „Érdemes tovább vinni a fáklyát, hiszen Benedek Elek szellemisége kötelez bennünket, s ma már nem csupán a névtábla, hanem a mesemondó anyagba öntött mellszobra is vigyázza az intézmény munkásságát” – mondta Pethő Enikő, a mesemondó nevét viselő napköziotthon igazgatója. „Benedek Elek szobra jó helyre került, nap, mint nap üdvözölve az óvodába érkező kisgyermekeket” – hangoztatta az ünnepségen Szőcs Imola óvodai szakfelügyelő, aki kifejtette: „minden szobor, így Benedek Elek mellszobra is üzen, hiszen akinek nincs múltja, annak nincs jövője sem, mivel a nagy írók, költők, tudósok példaképként szolgálnak úgy a jelenlegi, mint a jövő generáció számára is. Fontos a mesék szeretete, és az azokban rejlő bölcsességek továbbadása – hívta fel a figyelmet Szőcs Imola.
A Szent Gellért Erdélyi Lovagrend, valamint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat támogatásával állított szobor fontosságáról Sztakics Éva, a megyeszékhely alpolgármester beszélt. Kifejtette, azok az intézmények jártak jól Sepsiszentgyörgyön, akik olyan személyek nevét vették fel, akik nemcsak munkásságuk, hanem életstílusuk is példaképp állhat az elkövetkező generációk előtt. Ámbár a székelyföldi mesemondó mellszobrát alkotó keramikus nem lehetett az avatóünnepségen, üzenetét Jánó Árpád, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend kormányzója tolmácsolta.
Az eseményen mesét mondott Botos Rebeka Boglárka és Bakó Maya, szavalt Fejér Timea, Sikó Barabási Sámuel, Kovács Anna és Bagoly Dorka, valamint népdalokat énekelt Bálint Amira, Bucsi Bíborka, Diószegi Hanna, Fazekas Adrienn és Kerekes Nóra.
Mint ismeretes, a népmese napját először 2005. szeptember 30-án rendezték meg a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére. A jeles ünnep célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro2015. október 5.
Szabályon kívüli iskola Sepsiszentgyörgyön – Van ahol nem hajlandók kitenni a kétnyelvű feliratot
Nem először teszik szóvá a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ülésén, hogy a Constantin Brâncuşi-szaklíceum nem hajlandó kitenni a kétnyelvű feliratot, s bár Czegő Zoltán néppárti tanácstag szeptember végén újra megkérdezte, hogy mikor lehet érvényt szerezni a törvénynek ebben az iskolában is, konkrét választ most sem kapott.
Sztakics Éva alpolgármester elmondta: a volt igazgatóval nem sikerült betartatni az amúgy mindenkire érvényes szabályt, utódját azonban felkérték a – városszinten egységes külsejű – névtábla kihelyezésére; ő a vezetőtanácsra hárította a döntést, ezt még megvárják, de ha nincs más hátra, végrehajtóval fogják felszereltetni a feliratot, amely a város címerén kívül csak az iskola elvnevezését tartalmazza román és magyar nyelven. Hozzátette: szerették volna elkerülni ezt a megoldást, de nem fognak az iskolavezetés akadékoskodása miatt lemondani egy törvény adta jog érvényesítéséről.
„A kérdéses táblát majd akkor fogjuk kitenni, amikor a városvezetés példát mutat a törvények betartásában, és a polgármesteri hivatal tornyára visszakerül a román zászló” – jelentette ki nem is titkolt megvetéssel Rodica Pârvan, aki a Brâncuşi-líceum igazgatója volt idei nyugdíjazásáig, most pedig az önkormányzat részéről kinevezett vezetőtanácsi tagja ugyanannak a tanintézménynek. 2004-ben ő vezényelte ki a diákokat az utcára, és ő irányította a lexikonszerkesztő Lósy Schmidt Edének emléket állító háromnyelvű tábla elleni tiltakozásokat is, de akkor csak néhány héttel sikerült elodáznia a felszerelést.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 29.
Székelyföldi munkaerőhiány
Óriási munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük a székelyföldi vállalkozóknak – jelentették ki egybehangzóan a Hargita és Maros megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél, amikor arról faggattuk az illetékeseket, hogy szembesültek-e hasonló tapasztalatokkal, mint Kovászna megyei kollégáik.
Amint arról beszámoltunk, Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője nemrég arról panaszkodott, hogy hiába hirdetnek meg több száz posztot, alig néhányra akad jelentkező. Az okok többrétűek.
Jánó Edit, a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatóhelyettese elmondta, egy nemrég készült felmérésükből is kiderül, hogy a munkaadók többsége valóban nem tudja betölteni meghirdetett szabad állásait, mert nem kapnak szakembert. Hargita megyében főként kamionsofőröket, biztonsági őröket, varrodai munkásokat, pincér- és szakácssegédeket keresnek. Asztalosokból is nagy a hiány, nemcsak Csíkszeredában, hanem a környékbeli falvak famegmunkáló műhelyeiben is ez tapasztalható.
„Sok esetben csak azért keresnek segédeket, mert nem kapnak megfelelően szakképesített személyt. A cégek vállalják a betanítást is, de csak azokra a műveletekre képezik ki az alkalmazottat, amelyet el kell végeznie. Felnőttoktatásra, továbbképzésre nem küldik" – magyarázta Jánó.
Mint megtudtuk, a regisztrált álláskeresőknek közel 60 százaléka szakképzetlen, számukra a legnehezebb az elhelyezkedés. Az ügynökség éppen ezért felnőttképzéseket szervez, legutóbb leendő biztonsági őrök számára zajlott ilyen, amelyre nagyon sokan jelentkeztek, ugyanakkor nemsokára elárusítói és szakácstanfolyamokat indítanak, mert úgy látják, van igény ezekre a szakmákra. Ezek mellett időszakosan angol nyelvtanfolyamokat is szerveznek.
A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek nincs meg a nyolcosztályos végzettségük sem, Jánó elmondása szerint tavaly ugyanis módosították a vonatkozó jogszabályt, és annak értelmében tanfolyamot legkevesebb nyolcosztályos végzettséggel lehet elvégezni, így sokak számára az átképzés is nehézkes. „Több évvel ezelőtt is hasonló szakemberhiány volt a megyében, 2009-ben a válság miatt nem voltak munkahelyek sem, de már két éve nagyon sok az üres állás. Megyei szinten átlagban 500 állást hirdetnek meg a honlapunkon, amely egy alacsony lakosságszámú megyéhez képest nagyon jó arány" – magyarázta Jánó.
Visszahúzó erő az írástudatlanság
Nehezen találnak Maros megyében is szakképzett munkásokat a cégek. A munkaerő-elhelyező ügynökség megyei kirendeltségének holnapján közzétett lista szerint főként szakácsokat, asztalosokat, varrónőket, szabókat, sofőröket alkalmaznának, de szakképzetlen munkásokat is nagy számban keresnek.
Megyeszinten összesen 141 állást akartak betölteni, a legtöbbet Marosvásárhelyen, majd Segesváron és Szászrégenben, Szovátán csupán egy betöltetlen munkahely volt. A rendszeresen megszervezett állásbörzéken kevés állást hirdetnek meg felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, ez részben azért van, mert ezeket könnyen be tudják tölteni. Sok esetben a cégek, főleg a nagyüzemek vállalják, hogy betanítják a szakképzetleneket egy-egy munkafolyamatra.
Bogdán Erzsébet, az ügynökség vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a legnagyobb gondot a vidéki, írástudatlan munkanélküliek jelentik, akik az önkormányzatok által biztosított szociális segélyből élnek. Mivel nem tudnak sem írni, sem olvasni, sőt legtöbb esetben dolgozni sem akarnak, nehéz számukra képzéseket szervezni. Nem akarnak beiratkozni a Második esély program keretében meghirdetett iskolába sem, ahol legalább nyolcosztályos végzettségre szert tehetnének. Ők inkább a szociális segélyből és a gyermekpénzből élnek.
Jobban fizetett állások kellenének
Amint arról beszámoltunk, első ízben Kovászna megyében hívták fel a figyelmet a hatóságok, hogy megfordult az irányzat, és míg évekkel ezelőtt nem volt elég állás, jelenleg egyre gyakoribb, hogy a meghirdetett munkahelyeket nem tudják betölteni.
Elsőként Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője számolt be arról, hogy a vállalkozók egyre nehezebben találnak munkaerőt. Az ügynökség által falvakon szervezett állásbörzékre még Brassó megyéből is érkeztek szálloda- és panzióvezetők, abban bízva, hogy szakácsokat, pincéreket, szobaasszonyokat, mosónőket tudnak alkalmazni, hiszen egy vidéki nő ezeket a teendőket különösebb képzés nélkül is elvégzi.
A meghirdetett 550 állás közül azonban csak 12-t tudtak betölteni, a legtöbben arra hivatkozva utasították vissza a munkahelyet, hogy nem vállalják az ingázást, nem engedi a férjük, vagy nem hagyják el a háztartást, a gyerekeket. Hasonló tapasztalatokat szereztek a fiataloknak szervezett börzéken: a pályakezdők sem szívesen állnak munkába, inkább egy évet otthon tanulnak, abban bízva, hogy sikerül az érettségijük, bejutnak egyetemre, másrészt nem is vállalnak el bármit, nagyok az elvárásaik, még akkor is, ha nincs semmilyen szakképesítésük.
Hasonlóképpen látja a helyzetet a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Édler András szerint csak az nem talál állást a megyében, aki nem akar. De – tette hozzá – az átlagbér továbbra is alacsony, ezért meglátása szerint meg kellene változtatni a háromszéki munkaerőpiac képét.
„Ne azért jöjjenek Kovászna megyébe a befektetők, mert itt olcsó a munkaerő. Az olcsó munkaerő már mind foglalt, csak az jöjjön, aki egyebet keres, és nagyobb béreket kínál" – szögezte le a kamara elnöke. Sztakics Éva sepsiszentgyörgyi alpolgármester is úgy látja, hogy a városban 3 százalék körül van a munkanélküliségi ráta, nehéz egy-egy állást betölteni, ám továbbra is gondot jelent, hogy a fizetések nem túl magasak.
Belefásult munkáltatók
A munkaadók pedig ilyen körülmények között már-már kezdenek belefásulni a szélmalomharcba. Az általunk megkérdezett cégvezetők tapasztalatai szerint több szektorban is egyre növekvő munkaerőhiánnyal kell számolni, főként a szakképzés, a rátermettség, a motiváció hiányában, illetve a hazainál jóval jövedelmezőbb külföldi lehetőségek miatt. Többeknek az utánpótlás biztosítása jelenti a legnagyobb gondot: úgy látják, a fiatalokat egyre kevésbé vonzza a kétkezi munka. A betanítás pedig egy cégnek nem csak jövedelemkiesést, de egyre nagyobb kockázatot is jelent – fejtette ki Bardoczi Tibor János, az egyik udvarhelyszéki faipari cég vezetője.
Mint ismertette, nem csak ők, hanem a térség faipari vállalatai is folyamatos munkaerőhiánnyal küszködnek: úgy fogalmazott, szerinte bármelyik cég azonnal felvenne három-négy szakképzett, munkájához értő asztalost. Szakképzés hiányában azonban az utánpótlás nem biztosított, így a famegmunkálással foglalkozók átlagéletkora jelenleg negyven év fölötti.
A cégvezető nem lát esélyt a helyzet rövid távú javulására: próbálkoznak ugyan a képesítetlen, többnyire fiatal munkakeresők betanításával, ami azonban hatalmas rizikóval jár. Előfordul ugyanis, hogy mire beletanulnának a munkába, külföldről jobb ajánlatot kapnak, és otthagyják a céget – vázolta Bardoczi. Vagy ahhoz, hogy megtartsa alkalmazottait, a cég kénytelen évente két hónapra „elengedni" őket, hogy külföldi szezonmunkát vállaljanak – ez általában az őszi–tavaszi szezonban történik, amely a faiparban is főszezonnak számít.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Mihály János, az egyik székelyudvarhelyi varroda vezetője is: ők is folyamatosan keresik az alkalmazottakat az aránylag nagy számú csapatba, amelynek összetétele a szülési szabadságok, más magánéleti okok vagy külföldi munkalehetőségek miatt szinte folyamatosan változik. Mint elmondta, a nyári vakációban rendszeresen alkalmaznak fiatalokat szezonmunkára, de viszonylag kevés az, aki néhány hétnél tovább marad. Az álláskeresőket – ha nincs is szakképesítésük –, „kipróbálják" két-három munkafázisban, de vannak, akik egyik feladatra sem bizonyulnak fogékonynak.
A folyamatos humánerőforrás-változás, illetve a nyugdíjazások miatt pedig egyre kevesebben vannak, akik betaníthatnák a következő generációt – panaszolta Mihály. Hozzátette, egyre kevesebb fiatal akar kétkezi munkát végezni – aki csak teheti, egyetemre megy, még akkor is, ha nem biztos benne, hogy később el tud majd helyezkedni a szakmájában.
Kölcsönös az elégedetlenség
A munkavállalók körében azonban másféle véleményeket is hallani. Például a családosok havi kötelező kiadásait sok esetben nem fedezi a munkaadók által felkínált fizetség, emiatt az alkalmazottak kénytelenek másodlagos pénzkereseti lehetőséget keresni, esetleg külföldön szerencsét próbálni – mindez a főállásként végzett munka rovására mehet.
Emellett helyenként kifogásolják a fizetések rendszertelenségét, a méltánytalanul hosszú munkaidőt, illetve a cégvezetők érdektelenségét az alkalmazottak panaszai iránt. Egy olvasónk véleménye szerint a munkaadó és -vállaló kölcsönös elégedetlensége szorosan összefügg, így az ebből adódó ellentétek feloldása közös feladat, amelyhez együttműködésre lenne szükség.
Krónika (Kolozsvár)2015. november 23.
Húsz éve él a Reménység
„Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Udvarias mozdulattal. Nem kell sok az emberi ünnephez” – mondta Márai Sándort idézve Mihály Ibolya, a Reménység Nyugdíjas Klub megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából tartott ünnepség megnyitóján a sepsiszentgyörgyi Park vendéglőben. A két óránál is hosszabb ünnepi műsor során előbb emlékezéseket, beszámolókat hallhattunk, aztán énekek, táncok és szavalatok következtek, végül pedig eszem-iszom, mulatozás zárta az estét.
Mivel a vártnál sokkal többen érkeztek, új asztalokat kellett beszorítani a terembe, de végül mindenki megtalálta a helyét, és a klubzászló behozásával, valamint a nyugdíjasinduló eléneklésével elkezdődhetett az ünnepség. Egy perc csenddel emlékeztek az elhunyt klubtagokra, majd Fábián Gizella A szegény asszony könyve című Vörösmarty-verset szavalta el. Demeter Irén – aki öt éve a klub elnöke – röviden összegezte az elmúlt évek tevékenységét, és elmondta, bár az alapítók is jelen vannak az ünnepségen, a klub fennállása óta eltelt húsz év alatt generációváltás történt, hiszen ez az élet rendje. A klubtagok hetente találkoznak, és nagyon jól érzik magukat ebben a közösségben: megosztják egymással gondjaikat, örömeiket, Veress Ibolya Ilona tanárnő közreműködésével táncot, éneket tanulnak, és nagyon sokat utaznak itthon és szerte a világban, egyszóval igyekeznek aktívan és vidáman eltölteni a nyugdíjaséveket.
Az elnöknő beszámolója után Opra Irén is verset adott elő, majd ő és Mihály Ibolya elmesélte néhány szép emlékét tagságuk korábbi éveiből. Ezután a klub csupán asszonyokból álló tánccsoportja következett, akik előbb moldvai csángó népdalokat és táncokat mutattak be, később pedig az est folyamán többször is felléptek, hogy háromszéki és ürmösi népdalokkal, valamint tíznél is többféle polgári kötött páros tánccal örvendeztessék meg a közönséget. A sepsiszentgyörgyi klubtagok közül Győri Beatrix és Fábián Matild verssel, András Mária és Máté Jolán énekekkel igyekezett fokozni az ünnepélyes hangulatot, fellépett a vargyasi Reménység Nyugdíjas Klub dalcsoportja is, akik az egykori sorkatonaság nosztalgikus hangulatát elevenítették fel katonadalokkal és Soós Ferenc vidám monológjával.
Az ünnepség során Sztakics Éva alpolgármester tolmácsolta Antal Árpád és a polgármesteri hivatal jókívánságait. A nyugdíjasok azzal foglalkozhatnak, ami igazán fontos az életben, de családjaik támogatásán, összetartásán túl a város életében is fontos tevékenységeket végeznek, és viszik Sepsiszentgyörgy hírnevét szerte a világba – mondta. „Egy kis jókedv sok gyógyszertől meg tud szabadítani” – emlékeztetett a városvezető, majd megköszönte a sok pozitív érzést, amit a klub tevékenységét követve megtapasztalhatott, és a város további támogatásáról biztosította az időseket. A műsor végén Lucia Gheţu a nyugdíjasok érzéseit-gondolatait szavakba foglaló saját versét mondta el, majd a hivatalos és a Szeressük egymást, gyerekek című spontán záróének következett. Már nagyon várhatták a műsor végét a résztvevők, mert ahogy a taps elült, azonnal felállt táncolni szinte mindenki. Egyértelmű volt: az igazi ünneplés csak ezután kezdődik. Hasonló időskort kívánunk mindenkinek!
Nagy B. Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. november 26.
Tanácsülésből román-magyar vitafórum Sepsiszentgyörgyön
Puskaporos hangulatban zajlott a novemberi soros tanácsülés Sepsiszentgyörgyön, a román képviselők ugyanis nehezményezték, hogy az önkormányzat egy határozattal a katolikus egyház tulajdonjogába adott egy ingatlant. Ezt követően több ízben is eltértek a napirendi pontoktól.
A határozattervezet Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere terjesztette elő, miszerint az ötös számú római katolikus parókiának eddig koncessziós szerződés alapján átadott sugásfürdői ingatlan tulajdonjogát is átadnák. Rodica Pârvan képviselő több alkalommal is megvádolta az elöljárót, hogy a történelmi egyházak magyar közösségeivel kivételeznek, s felcsattanva hozzátette: várja, hogy az ortodox egyház is kapjon egy villát a közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Sugásfürdőn.
A polgármester erre válaszolva elmondta: képviselőtársának valószínűleg szelektív a memóriája, hiszen nemrégen az ortodox egyház egy belvárosi tömbház teljes szintjét megkapta. Másrészt felhívta a figyelmet, hogy az eddig haszonbérbe adott épületben egyházi-szociális tevékenységek folytak, ezt pedig az elkövetkezőkben is folytatni fogja a katolikus egyház. A vitába Mădălin Guruianu tanácsos is beszállt, megkérdezve, miért nem elegendő a használati jog meghosszabbítása, miért kell a tulajdonjogot is átruházni.
Antal Árpád kifejtette: az épület meglehetősen rossz állapotban van, az egyház viszont csak akkor korszerűsítheti és újíthatja fel, ha a tulajdonjogot is átadják. Az ortodox egyház korábban olyan épületeket is megkapott, amely korábban nem volt tulajdona, míg a történelmi egyházak magyar közösségei a korábban államosított régi épületeket sem kapták vissza – utalt a polgármester a Székely Mikó Kollégium helyzetére. A határozatot megszavazták, Rodica Pârvan tartózkodott, a képviselő-testület további három román tagja ellene szavazott.
A vita egy következő határozat-tervezetnél folytatódott, amikor az önkormányzat által korábban elindított, fiatalokat célzó Gyere haza! programban szereplő nyolc újabb terület átadásáról döntöttek, amelyet minden jelenlevő képviselő megszavazott. Rodica Pârvan egy helyi román újságíró információjára hivatkozva azt nehezményezte, hogy a szerdán átadott orvoslakások avató ünnepségén nem beszéltek román nyelven a felszólalók.
Kíváncsi volt arra is, hogy milyen pénzekből készítették el a lakásokat. Antal Árpád kifejtette, a magyar állam finanszírozta és helyi támogatással sikerült elkészíteni a lakásokat, és közölte: Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és ő is felszólalt román nyelven. Az eseményen jelen volt Potápi Árpád, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára is, de tőle igazán nem várhatja Rodica Pârvan tanácsos sem, hogy román nyelven tartsa meg beszédét – jelentette ki.
Végezetül a román képviselőnek az is gondot okozott, hogy az egyik határozat-tervezet alapján 80 ezer lejt ítéltek volna oda a Szerbiai Nemzeti Színház egyik előadásának sepsiszentgyörgyi bemutatójára, ahová a külföldi társulat 50 fős stábbal készült fellépni. A problémát abban látta Rodica Pârvan, hogy a román nemzeti ünnep megszervezésére az önkormányzat csupán 20 ezer lejt ítélt oda, míg abszurdnak és minősíthetetlennek találta, hogy ezzel ellentétben egy színházi előadásért négyszeresét is kifizetnék.
Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere kifejtette, március 15-re sem szoktak 20 ezer lejnél nagyobb összeget elkülöníti a magyar nemzeti ünnep megszervezésére, mivel önkéntes alapon vesznek részt a civil szervezetek, együttesek, így beleférnek ebbe a keretbe. „A minőségi kultúrának ára van, ezekre nem kell sajnálni a pénzt, ha vállaltuk, hogy Európa Kulturális Fővárosa szeretnénk lenni” – vélekedett Sztakics.
Antal Árpád ugyanakkor elmondta, meglepi, hogy jól érzi magát képviselőtársa a december 1-ei ünnepségen, amikor más városokból érkező románok azt kiabálják azt utcán, hogy: „afară cu unghurii din țară” (ki a magyarokkal az országból). Kiegészítette, sosem vett részt ezen az ünnepségen, idén viszont még nem tudja, hogy ott lesz-e: „akkor megyek el, ha addig megjelenik a Hivatalos Közlönyben, hogy Székelyföld autonóm régió, hisz 1918. december elsején Gyulafehérváron a románság teljes jogegyenlőséget ígért, ám azóta sem tartotta be”. A színházi előadásra szánt támogatást egyébként az előző kettőhöz hasonlóan megszavazta a képviselő-testület.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro2015. december 5.
Életművük a tanítás
Több évtizedes odaadó munkát jutalmazott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének háromszéki szervezete tegnap Sepsiszentgyörgyön: összesen húsz nevelő személyiséget tüntettek ki életműdíjjal egy kisebb, barátságos hangulatú ünnepségen. A Kós Károly-szakközépiskola dísztermében megtartott rendezvényen a kitüntetettek mellett sok pályatársuk is megjelent, akik így akarták köszönteni nyugdíj előtt álló vagy már nyugdíjas kollégáikat.
A Szózat eléneklése után a jelenlevőket házigazdaként Szőke Annamária igazgatónő köszöntötte, megnyitóbeszédet Péter Sándor mondott. A pedagógusszövetség megyei elnöke méltatta az erőt és a kitartást, amelyet e ritkán ünnepelt hivatás művelői tanúsítottak, és arról is beszélt, hogy a gyermekek szeretete mellett a pedagógusok tisztelete is fontos, mert iránymutató tanítók és nevelők nélkül nincs jövő. A pedagógus bátran küzd az értékek továbbadásáért, időnként csatát nyer, máskor csatát veszít – mondotta –, de azok sem adják fel, akiknek munkaviszonya lejárt, többnyire örömmel látják őket régi iskolájukban, óvodájukban.
A díjkiosztás két különdíjjal kezdődött: a kovásznai Molnár János tanár közösségépítő munkáját Kórodi Hajnalka-emlékdíjjal ismerték el, a templom és az iskola közötti távolság csökkentéséért pedig a baróti, idén nyugalmazott Nagy Károly református esperest tüntették ki. Életműdíjat kapott Antal Éva óvónő (Kovászna), Bakk-Dávid Enikő tanár (Kézdivásárhely), Barabás Margit óvónő (Kézdivásárhely), Bedőházi Erzsébet óvónő (Uzon), Berekméri Judit tanítónő (Sepsiszentgyörgy), Cserkész Béla tanár (Sepsiszentgyörgy), Fejér Ella óvó- és tanítónő (Sepsiszentgyörgy), Gyulai-György Éva tanár (Barót), a nemrég váratlanul elhunyt Kádár Gyula (Sepsiszentgyörgy), Keresztes Enikő tanár (Uzon), Keserű Katalin mérnök-tanár (Sepsiszentgyörgy), Mikó Ágnes tanár (Sepsiszentgyörgy), Pénzes Klára tanítónő (Uzon), Rozsnyai Árpád tanár (Kézdivásárhely), Süketes János tanár (Barót), Szász-Fejér Gyöngyi tanár (Sepsiszentgyörgy), Tompa Klára Enikő tanár (Kovászna) és Zaláni Mária tanítónő (Sepsiszentgyörgy).
Amikor a tanult lecke elkopik, megmarad a tanár, aki nevelt és irányt mutatott – többek között ez áll Antal Árpád polgármester és Sztakics Éva alpolgármester közös üdvözlőlevelében, amelyet Nagy Zoltán olvasott fel. A megyeszékhely elöljárói köszönetüket fejezték ki a példamutató nevelőknek, akiket a pedagógusszövetség az oklevél és a méltatásokat tartalmazó kiadvány mellett verssel és énekkel is megajándékozott, végül pedig egy pohár borral koccintottak.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. december 7.
Lényegük a nevelés
Évtizedek munkáját értékelték
Húsz háromszéki pedagógust tüntetett ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége életmű-díjjal múlt pénteken. A megyeszékhelyi Kós Károly Szakközépiskola dísztermében ünnepeltek és barátok, kollégák vettek részt a szép eseményen, ahol minden ünnepeltnek egy csokor virágot és oklevelet adtak át.
A Szózat eléneklése után dr. Szőke Anna Mária, a Kós Károly Szakközépiskola igazgatónője és Péter Sándor, a megyei pedagógusszövetség elnöke köszöntötte a résztvevőket.
– Manapság túl sokszor hallani a tanügy, stratégia, taktika szavakat – fejtegette Péter Sándor –, emellett elhalványul a hivatás és a pedagógus iránti tisztelet. Ennek azonban mindkét irányban érvényesnek kellene lennie.
A polgármesteri hivatal részéről Nagy Zoltán tolmácsolta Antal Árpád és Sztakics Éva önkormányzati vezetők jókívánságait és köszönetét, kiemelve: a tanult lecke, ha megkopik is a tanítványokban, az átadója emberi mivolta nem halványul el, hangja, gesztusai, jó szavai tovább élnek.
A nemrég alapított Korodi Hajnalka-díjat idén a kovásznai Molnár Jánosnak ítélték oda a színjátszókörben betöltött, több évtizedes közösségépítő tevékenységéért. Nagy Károly baróti nyugalmazott református esperesnek az iskola és templom közötti távolság csökkentéséért tett erőfeszítését méltányolták a díjjal. Antal Éva kovásznai óvónő „a jó pedagógus minden ismérvét birtokolta”, a kézdivásárhelyi Bakk-Dávid Enikő jó kedvét, elkötelezettségét, kiállását nagyon hiányolják kollégái. Barabás Margit óvónő mindenki Manyika nénije, üde és fáradhatatlan, alázatos és nagyszerű szakember. Bedőházi Erzsébet Uzonból nyugdíjasan is aktív, önzetlen és tettrekész, Berekméri Judit megbízható és odaadó munkatárs volt 28 évig a Székely Mikó Kollégiumban, Cserkész Béla tanár népi klarinétosként és a helyi dzsesszélet, de a fúvószenei táborok alapembereként is megbecsült. Fejér Ella sepsiszentgyörgyi óvónő-tanítónő nyugdíjasan is jeles a karitatív tevékenységben, a baróti Gyulai-György Éva partitúrákat ír, együtteseket vezet, vezényel, tanítja is a zenét, ő a „történések alakítója”. Keresztes Enikő uzoni munkásságát és magyarságtudatát a község díszpolgárrá avatással honorálta, Keserű Katalin mérnök-tanárt pedig a magyar nyelvű szakoktatásért tett erőfeszítéseiért méltányolták kollégái. „Gyökereket és szárnyakat adott” tanítványainak Mikó Ágnes tanár (Sepsiszentgyörgy), Pénzes Klára uzoni vallásoktató „szeretetlángot gyújt maga körül”, a kézdivásárhelyi Rozsnyai Árpád kémiatanár „szakmai vára legyőzhetetlen volt”. Baróton toleráns és empatikus matektanár Süketes János, akivel munkatársai nagyon szeretnek együtt dolgozni, Kovásznán Tompa Klára Enikő az emberi lelkek kiformálásában és igazsággal megtöltésében volt mindig példaadó. Zaláni Mária tanítónő munkássága a kollégák számára „örökmécses”, és ez igaz Kádár Gyula megfeszített küzdelmére is, amellyel a székelység számára próbálta kiharcolni a közösségi jogokat. Ezt sajnos már csak posztumusz kitüntetéssel tudta elismerni az RMPSZ.
Az ünnepségen fellépett a Voces női kar is, majd egy pohár bor elkoccintásával zárták a jeles alkalmat a jelenlevők.
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely2015. december 16.
Regölés jó hangulatban (Sepsiszentgyörgy)
Dehó-reme-róma – csendült fel a kénosi jókívánság tegnap este Sepsiszentgyörgy belvárosában. Karácsony nagyhete előtti kedden regölnek Háromszék fővárosában, immár negyedszázada, mióta a Guzsalyas Játszóház megtelepedett itt. Kezdetben még csak a Guzsalyasék körüli baráti társaság járt ünnepi jókívánságokat szórni, aztán egyre többen, a játszóházas gyerekek is csatlakoztak.
A Míves Háztól indult a felvonulás Benkő Éva vezényletére, ám a Korzón zajló munkálatok miatt nem a megszokott útvonalon haladt, hanem az Erzsébet park szélén, s nem a városházához ment, ezáltal jelképesen Sepsiszentgyörgy egész lakosságának tolmácsolni a jókívánságokat, hanem a főtérre – immár az is van a megyeszékhelyen.
A főtéren a város két alpolgármestere, Sztakics Éva és Tischler Ferenc fogadta a jókívánságokat, s viszont kívánták a boldog ünnepet, de nemcsak vatikáni valutával fizettek, hanem szokás szerint csokit osztottak a gyerekeknek. A főtéren már másfél száz fősre duzzadt a regösök serege, a gyerekek mellett szülők, nagyszülők s még néhány kíváncsiskodó is csatlakozott az ünneplőkhöz. Innen a György családhoz vonult a nagy csapat Melkuhn Robi furulyajátékára és Lőrinczi Zsolt dobritmusára. Egyesek zörgőkkel, mások lámpásokkal mentek be a György-lak udvarára, ahol ezúttal szűken fértek. Ott is énekeltek, elmondták jókívánságaikat, s a háziak kaláccsal, meleg teával kínálták a kis regösöket, a nagyokat meg forralt borral. A gyerekek még teázás közben is zúgták: dehó-reme-róma.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. január 5.
Másfajta kulturális támogatás
A számvevőszék kérésére kénytelen változtatni Sepsiszentgyörgy önkormányzata a kulturális programok, projektek és tevékenységek támogatási rendszerén.
Ezentúl évente egy kiírás lesz, teljesen más iratanyagot kell összeállítaniuk a pályázóknak, mint eddig, bonyolulttá válik a procedúra és a pályázási szabályzat is. Mint Sztakics Éva alpolgármester ismertette, a város önkormányzata ez idáig egy speciális, kimondottan a kultúra támogatásáról szóló törvény szerint működtette kulturális pályázati rendszerét, a számvevőszék szerint azonban a kultúratámogatási programot egy általánosabb törvény előírásai szerint kell kezelni. A képviselő-testület jóváhagyta a módosítást. (vop) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. február 6.
Papír nem kell, csak türelem (Adófizetés Sepsiszentgyörgyön)
Nagy az elégedetlenség az év elején adójukat fizetni szándékozó sepsiszentgyörgyiek körében: nem tudni, milyen igazoló iratokat kell magukkal vinniük, ráadásul sok a várakozási idő az adóhivatalban. Nos, előbbi mostanára tisztázódott, az adófizető polgároknak – amennyiben magáncélra használt ingatlanjuk, területük után kell adót fizetniük – semmilyen papirost nem szükséges beszerezniük, nyilatkozatot sem kell kitölteniük. A sorban állás azonban továbbra sem megkerülhető.
Az adóhivatalban kialakult helyzetnek három oka van – magyarázta Sztakics Éva alpolgármester: egyrészt a pénzügyi igazgatóság létszámhiánnyal küzd (az alacsony fizetés és a sok munka miatt vagy nem jelentkeznek a meghirdetett állásokra, vagy nagyon hamar továbbmennek); másrészt a hivatal új informatikai rendszerrel dolgozik, mely ugyan megkönnyíti majd munkájukat, de időnek kell eltelnie, míg kitanulják; harmadrészt az év végére megváltoztatott pénzügyi törvény, melynek módszertana csak január 15-én jelent meg, s mely folyamatosan változik (egyébként az új törvény miatt volt szükség az új informatikai rendszerre is).
Az alpolgármester elismeri, hogy az adófizetők joggal háborognak, segítségükre hát kidolgozott a hivatal egy olyan képletrendszert, melynek alkalmazásával a magánszemély adófizetőket mentesítik a kiegészítő iratok beszerzésétől. Konkrétan: a fennakadást a beépített felületek alatti terület megadóztatásának bevezetése okozta, ez a tömbházak esetében okozott gondot (magánházak esetében a pénzügyi hivatal eddig is rendelkezett pontos kimutatással). A képletrendszer révén most már a tömbházlakóknak sem kell iratokkal (telekkönyv, adásvételi szerződés stb.) jelentkezniük az adóhivatalban, lakcímük bemondásával a számítógépes rendszer kiszámolja, mekkora tömbház alatti területért kell adózniuk. Azonban ez a rendszer csak körülbelül egy hét múlva válik működőképessé, ezért az alpolgármester arra kéri a városlakókat, várjanak az adótörlesztéssel. A tízszázalékos kedvezmény március végéig érvényes, aki ezt ki szeretné használni, lesz még másfél hónapja rá – mondta Sztakics Éva.
Bonyolultabb a helyzet a kettős rendeltetésű – lakás és cégszékhely – épületek esetében, ott továbbra is igazoló irat szükséges arról, mekkora felületet használ az ingatlanból a cég (legyen az egyéni vállalkozás vagy kereskedelmi társaság), és nyilatkozat kitöltése is elkerülhetetlen ebben az esetben. Ami az adóhivatalbeli állapotokat illeti, ha most már – illetve február közepétől – üres kézzel mehetnek adót fizetni a város polgárai, a sorban állástól viszont továbbra sem szabadulnak meg. Mint Józsa Emese, a közpénzügyi igazgatóság vezetője elmondta, a törvény szerint rögzített munkakörök alapján osztották be az alkalmazottakat, illetve alakították ki az ablakokat, ezek között átjárhatóság nincs, egyik alkalmazott nem végezheti el a másik munkáját. A munkaerőhiány itt érezteti leginkább hatását, hiszen a rengeteg adat feldolgozására rengeteg háttérmunka is szükségeltetik, a rendelkezésükre álló létszámkeret legjobb kihasználása érdekében kevés átcsoportosítási lehetőség áll rendelkezésükre: a mostani adófizetési láz időszakában például felfüggesztették a végrehajtást, hogy többen tudjanak az adórésszel foglalkozni.
Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. február 18.
Bukaresti kihallgatása után szabadlábon távozott Antal Árpád
Bűnvádi eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség Antal Árpád ellen, aki a szerdai kihallgatása után 60 napra bírósági felügyelet alá került. A DNA csütörtöki közleménye szerint ez idő alatt nem gyakorolhatja polgármesteri jogkörét. Antal Árpádot egy 12 millió eurós hitel nem rendeltetésszerű felhasználásával gyanúsítják.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád csütörtök éjszaka 1 órakor indult haza Bukarestből, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a szerda reggel kezdődött házkutatások után, a délutáni órákban a fővárosba szállította, ahol kihallgatása hosszú órákig tartott.
A korrupcióellenes ügyészség a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött hitelszerződést vizsgálta. A DNA-t az utcák és járdák felújítására, kerékpárutak kialakítására és a közvilágításra fordított hitelösszegek elköltése érdekelte.
Még Bukarestbe való szállítása előtt Antal Árpád telefonon a Maszolnak azt mondta: “Nyugodt vagyok, mert az igazság mindig kiderül”. A polgármester felidézte, hogy a Számvevőszék már két évvel ezelőtt megvizsgálta ezt a hitelszerződést. Az pedig már akkor nyilvánosan állást foglalt, és írásban közölte, hogy folyamatosan ellenőrizte a sepsiszentgyörgyi szerződés végrehajtását, és mindent rendben levőnek talált.
Az lehet az oka a vizsgálódásának, hogy a Antal Árpád elmagyarázta: a Számvevőszék nem találkozott még olyan jellegű szerződéssel, amelybe a finanszírozó kérésére beépítettek egy PMMR nevű hatékonyságellenőrző rendszert, ezért „biztos ami biztos alapon” feljelentést tettek a DNA-nál. Ilyen hitelszerződést az országban elsőként a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kötött nemzetközi pénzintézettel. A polgármester rámutatott: teljes mértékben biztos abban, hogy mindent szabályosan végeztek, és ha az ügyészséget az igazság érdekli, hamar meggyőződnek róla, hogy minden rendben van.
„A nemzetközi pénzügyi intézetek a törvény értelmében más közbeszerződési procedúrákat végezhetnek Romániában, mert ők úgy működnek, akár egy állam. A pénzt adó intézmény azt mondja, hogy minden rendben van, minden szabályos, sőt, mi nem is tudunk kifizetni egy eurócentet sem, míg a fejlesztési bank nem hagyja jóvá, de ezt román hatóságok nem akarják megérteni. Ha csak az igazság érdekli őket, akkor nagyon egyszerű az ügy és nagyon nyugodt vagyok, ha más a szándékuk, akkor az ki fog derülni a következő 24 órában. Nem félek, mert az igazság mindig kiderül”, írta Facebook-oldalára Antal Árpád.
Késő estig vizsgálódtak a sepsiszentgyörgyi városházán
Szerdán késő estig tartózkodtak az ügyészek a sepsiszentgyörgyi városházán, ahol Antal Árpád polgármester, Sztakics Éva alpolgármester, Biró László városgazda, Szép Miklós pénzügyi, és Veres Ildikó gazdasági osztályvezető irodáit vizsgálták át, azt megelőzően többük otthonában is házkutatást tartottak.
A városházán zajló szerdai házkutatás során Antal Árpád folyamatosan tartotta a kapcsolatot telefonon a munkatársaival és a sajtóval, ám bukaresti kihallgatása ideje alatt elvették telefonját. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerdán több órán át a városháza épülete előtt várakozott, ám nem engedélyezték, hogy a polgármesterrel szót váltson. A háromszéki önkormányzat elnöke azt nyilatkozta: „Nyilván Antal Árpádot nem csak én ismerem, hanem az egész város, az egész megye és egész Erdély. Meg vagyok győződve arról, hogy mindenben szabályosan járt el, nem csak ennek a szerződésnek a kivitelezésében, hanem eddigi tevékenységében városvezetőként, közösség vezetőként egyaránt, úgy hogy kezem a tűzbe teszem érte”..
Antal Árpád számított arra, hogy beindul ellene a „gépezet”
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerda délután azt írta Facebook-oldalán, hogy számított az ügyészek vizsgálódására. „Az, hogy eljárást indítanak ellenem, ott volt a levegőben már hosszú ideje. Számítottam arra, hogy előbb utóbb a gépezet beindul ellenem is. Nem az volt a kérdés számomra, hogy ez megtörténik-e, hanem az, hogy mikor fog megtörténni. A lelkiismeretem tiszta” – fogalmazott.
Leszögezte: munkája a közösség szolgálatáról szól, azért dolgozott az elmúlt egy évtizedben, hogy Sepsiszentgyörgy minden tekintetben fejlődjön, hogy a város szerethető legyen. "Azért dolgoztam, az volt a célom, hogy Sepsiszentgyörgy Székelyföld egyik legvirágzóbb városa legyen, mert Székelyföld sorsát közösen alakítjuk és hálás vagyok a sorsnak, hogy ebben én is részt vállalhattam. A munkát amíg lehet, folytatjuk" – fejtette ki a közösségi oldalon a politikus. maszol.ro2016. február 19.
Sztakics Éva helyettesíti Antal Árpádot
Rendkívüli tanácsülésen döntött Sepsiszentgyörgy önkormányzatának képviselő-testülete pénteken arról, hogy Sztakics Éva, a kovásznai megyeszékhely alpolgármestere helyettesíti Antal Árpád polgármestert, aki hatvannapos hatósági felügyelet alatt áll, és nem töltheti be hivatalát.
Amennyiben egy település polgármestere valamilyen okból kifolyólag – így például Antal Árpád a hatósági felügyelet miatt – nem tudja ellátni hivatalát, a testület szavazással nevesíti meg azt az alpolgármestert, aki helyettesíti – mondta el Miklós Zoltán képviselő-testületi tag. Sztakics Évát, Sepsiszentgyörgy alpolgármesterét jelölték ki a feladatkör betöltésére, akit egyhangúan megszavaztak.
Mint közöltük, a korrupcióellenes ügyészség Antalt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által 2009-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött hitelszerződéssel összefüggésben gyanúsítja a közpénzből garantált kölcsön nem rendeltetésszerű felhasználásával. „A szerződésmodellt az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a romániai pénzügyminisztérium is elfogadta, láttamozta, így nem volt, ahogy nem rendeltetésszerűen használják fel az összeget. A legfontosabb ugyanakkor az, hogy a DNA részéről is visszaigazolták, az ügyben nincs korrupciós vád” – jelentette ki Miklós Zoltán. Az RMDSZ-frakció üzenetét tolmácsolva Miklós még elmondta, hogy Antal Árpád elhivatottságát, ambícióját példaértékűnek tekintik, s bíznak benne, hogy az ügy lezárását követően megújult erővel érkezik vissza a hivatal élére.
Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint Rodica Pârvan, a Szociáldemokrata Párt (PSD) tanácsosa is Antal Árpád mellett szólalt fel. Míg előbbi az elöljáró munkáját és jövőképét méltatta, addig utóbbi pozitív emberi jellemvonásaira hívta fel a figyelmet, s mindketten kifejtették: visszavárják Antal Árpádot a hivatal élére.
Czegő Zoltán néppárti tanácsos is támogatását fejezte ki, mint fogalmazott, tapasztalatai alapján az elmúlt napokban „egy emberként állt a város Antal Árpád mellé”.
Sztakics Éva elmondta, csak a tisztség törvényes hatáskörének gyakorlása érdekében fogadta el a jelölést, nem vágyik polgármesteri székre, az idei választásokon sem indul az elöljárói mandátumért.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro2016. február 22.
Kiállnak Antal mellett
Sztakics Éva vette át a polgármester feladatkörét
A sepsiszentgyörgyi helyi tanács döntése értelmében Sztakics Éva alpolgármester veszi át ideiglenesen a városvezető jogkörét, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el Antal Árpád ellen, aki április 17-ig nem gyakorolhatja polgármesteri hivatását.
A meglehetősen nyomott hangulatban lezajlott tanácsülésre egyértelműen rányomták bélyegüket az elmúlt napok történései, a viták helyét a szolidaritás hangja vette át, politikai hovatartozástól függetlenül minden felszólaló támogatásáról biztosította Antal Árpád polgármestert. Sztakics Éva alpolgármester nyomatékosította: Sepsiszentgyörgy polgármestere továbbra is Antal Árpád, és azt szerette volna, ha egy hasonló határozattervezet soha sem kerül a tanács napirendjére. Az esetleges félreértések elkerülése végett ugyanakkor azt is kihangsúlyozta, nem tervezte és nem is tervezi jelöltetni magát a polgármesteri tisztségre.
Miklós Zoltán, az RMDSZ-frakció vezetője megjegyezte, helyi tanácsos volt akkor is, amikor 2009-ben a tanács a 12 millió eurós EBRD-es hitelről szavazott. Leszögezte, a testület a szerződésmodell ismeretében döntött, tehát nincs semmi alapja a DNA azon vádjának, hogy Antal Árpád önkényesen változtatta volna meg egy bizonyos összeg rendeltetését.
– A legfontosabb az, hogy a korrupcióellenes ügyészség is visszaigazolta azt, amit mi is tudtunk: nincs korrupciós vád – húzta alá, hozzátéve: az RMDSZ-frakció tagjai példaértékűnek tartják Antal Árpád munkáját, személyét és elhivatottságát, és bíznak abban, hogy az ügy lezárása után megerősödve tér vissza a hivatalba. – A munka addig sem állhat meg, a két alpolgármestert maximális támogatásunkról biztosítjuk, hogy zökkenőmentes legyen ez a remélhetőleg rövid átmeneti időszak – fogalmazott Miklós Zoltán.
Mădălin Guruianu liberális tanácsos nem kívánta kommentálni a DNA kivizsgálását, de fontosnak tartotta kiemelni, hogy „Antal Árpád álmai” gyökeresen megváltoztatták a város arculatát.
– Szeretném mindezt megköszönni neki. És arra kérek mindenkit, kollégáimat, párttársaimat, a város lakosságát, ne feledjék, hogy nézett ki Sepsiszentgyörgy nyolc évvel ezelőtt – hangoztatta Guruianu.
– Nem tartozom azok közé, akik örvendenek a történtek miatt, Antal Árpád nem érdemelte meg ezt a bánásmódot. Személy szerint mellette állok, és úgy vélem, lesz elég ereje ahhoz, hogy túljusson a történteken – mondta Rodica Pârvan szociáldemokrata tanácsos. Megjegyezte: nem megköszönni kell a polgármesternek az eddigi munkáját, hanem visszavárni a hivatalba.
Tischler Ferenc alpolgármester azt üzente Antal Árpádnak, hogy a munkatársai „nyugodtan alszanak”, ugyanis tudják, hogy „ebben az ügyben nincs korrupció, üzérkedés vagy mesterkedés. Tudjuk, hogy a jóhiszeműség irányította őt is, és a munkatársakat is. Erős csapat vagyunk, és folytatjuk a munkát”, tette hozzá.
Czegő Zoltán néppártos tanácsos azon reményét fejezte ki, hogy erőt ad az amúgy „derűs és erős” polgármesternek az, ahogy egy emberként állt melléje a város.
Kiss Edit. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. április 12.
Pârvant mérgezik?
Pro Urbe díj Szilágyi Zsoltnak
A sepsiszentgyörgyi helyi tanács hétfői rendkívüli ülésén döntött arról, hogy idén ki kapja meg a Pro Urbe díjat. A határozat értelmében a Pro Urbe díj kitüntetettje 2016-ban Szilágyi Zsolt előadóművész, karmester, és posztumusz Pro Urbe díjjal ismerik el Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy volt polgármestere munkásságát.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata 1997-ben hozta létre a Pro Urbe díjat, és a kitüntetést egy olyan személy kaphatja meg, aki munkásságával öregbítette a megyeszékhely hírnevét „pénz és taps nélkül”. 2014 óta négy helyett évente egyetlen Pro Urbe díjat adományoz Sepsiszentgyörgy városa az arra érdemes személyiségnek, a román tanácsosok szerint ezzel kizárták annak lehetőségét, hogy román díjazott is legyen.
Rodica Pârvan szociáldemokrata képviselő szerint „mérgezett” döntés volt, hogy évente csak egy díjat adományoznak, ezért két éve a román közösség nem javasol senkit. Reményét fejezte ki, hogy a júniusi választások után az új tanács majd visszatér az eredeti változathoz, majd leszögezte, hogy semmi ellenvetése sincs Szilágyi Zsolt személye ellen, de elvből tartózkodik a szavazástól. Pârvan ugyanakkor emlékeztetett, hogy a román civil közösség létrehozta saját Pro Urbe díját, és idén is nyolc személyiséget tüntetnek ki ezzel.
„Nem értem, miért erőlteti a »mi és ti« szintagmát? Nagyon nehéz ezt megérteni”, válaszolt Miklós Zoltán, az RMDSZ-frakció vezetője, miközben Sztakics Éva alpolgármester megjegyezte, hogy a román közösség részéről nem érkezett egy javaslat sem. József Álmos is leszögezte, hogy az kapja ezt a díjat, aki megérdemli, és a tanács képes objektíven dönteni ebben a kérdésben.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)