udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
962
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 961-962
Névmutató:
Szucher Ervin
2003. március 3.
Márc. 1-jén második alkalommal találkoztak a Maros megyei polgári körök, a fórumon napirendre került az RMDSZ belső választásainak kérdése. A választásokon való részvétellel kapcsolatban a körök képviselői nem jutottak egységes álláspontra. Csató Béla római katolikus főesperes üdvözlő szavai után Tőkés András, a Polgári Mozgalom irányítója elmondta, több mint ezer aláírást sikerült gyűjteni a kedvezménytörvény védelmében, valamint az Erdélyi Magyar Önkormányzat létrehozására. A nyárádszeredai és szovátai körök létesítésével a múlt héten kettővel szaporodott a polgári körök száma; várhatóan egy hónap múlva a székházavatóra is sor kerül; felvették a kapcsolatot az Orbán Viktor által életre hívott magyarországi polgári mozgalommal; találkoztak Tőkés Lászlóval. /Szucher Ervin: Az RMDSZ-en belül vagy kívül? = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./2003. március 11.
A családja által lakott államosított ház megszerzésén munkálkodó Hajdu Győző újabb támadásba lendült. A Ceausescut kiszolgáló egykori pártaktivista politikai nyomás segítségével próbálja olcsón megszerezni az ingatlant. Amennyiben ez nem sikerül, Hajduék akár le is rombolnák a házat - figyelmeztetett az író felesége, Ádám Erzsébet. A Hajdu házaspár mindent elkövet az 1978-ban államosított ház megszerzése érdekében. Az 1989 után Bukarestbe menekült író előbb peres úton próbálkozott, újabban pedig politikai töltetű leveleket ír a polgármesternek és a prefektusnak, rávilágítva Fodor Imre egykori városatya állítólagos törvénytelenségeire. Feljelentéseiben Hajdu azzal vádolja az általa románellenesnek nevezett Fodort, hogy törvénytelenül akadályozta a lakás megvásárlását. Az egykori tulajdonos, Gyöngyösi Ferenc több mint egy évvel ezelőtt nyújtotta be visszaigénylési kérvényét. Annak ellenére, hogy a törvény a javaiktól megfosztott jogos tulajdonosok kártalanítására hivatott, Ovidiu Natea prefektus és Petru Ferenczi jegyző Hajdu Győző panaszát csatolva átiratban fordult Dorin Florea polgármesterhez az ügy megoldása érdekében. /Szucher Ervin: Ádám Erzsébet lerombolná a házat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./2003. március 12.
Mind Szovátán, mind Brassóban meglepetés fogadta a hírt, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (PNA) vizsgálja a fürdővállalat magánosítási ügyét. A bűnügyi feljelentés Adrian Moisoiu Maros megyei PRM-képviselőtől származik, aki szerint az Állami Privatizációs Ügynökség (APAPS) törvénytelenséget követett el a fürdővállalat eladásakor. Moisoiu több ízben hangoztatta, hogy az APAPS átjátszotta a magyarok kezére a céget, melyet valós értékének mindössze 15 százalékáért kínált fel. Török Ernő, a magánosítási folyamatot elkezdő brassói APAPS (akkori nevén FPS) egykori vezérigazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kivizsgálás beindítása még nem egyenlő a törvénytelenség megállapításával. Wisky Péter, a fürdővállalatot birtokló Salina Invest Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy az általa vezetett cég eddig teljes mértékben betartotta a privatizációs szerződést. Wisky Péter légből kapott információnak nevezte a Romania libera című napilap értesüléseit, miszerint a Salina hajlandó volna borsos áron továbbadni a részvényeit a szállodák eddigi bérlőinek. /Szucher Ervin: Az érintettek nem tudnak a vizsgálatról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./2003. március 13.
Nemkívánatos vendégnek tartja az MSZP elnökét Marosvásárhelyen a Polgári Mozgalom Több marosvásárhelyi és környékbeli csoportosulás nemtetszését is kiváltotta a hír, hogy Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök márc. 15-én Marosvásárhelyen mond beszédet. A polgári körök egyes tagjai békés tüntetésre készülnek ez alkalomból, az RMDSZ viszont a magyar külügyminiszter kifütyülésétől is tart. Az RMDSZ által kiadott program szerint Markó Béla szövetségi elnök, Kovács László és Kelemen Atilla, a szervezet Maros megyei elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt megelőzően az MSZP elnöke az RMDSZ országos vezetői és Íjgyártó István magyar nagykövet társaságában Fehéregyházán is lerója kegyeletét. Maga Csegzi Sándor alpolgármester is - aki vártemplomi főgondnokként az eredetileg Vásárhelyre tervezett Tőkés László-féle fórumot megvétózta - szerencsétlen döntésnek nevezte Kovács meghívását. A Polgári Mozgalom március elsején tartott összejövetelén is a fő témák között szerepelt a magyar külügyminiszter látogatása és felszólalása. "Valamiféleképpen tiltakoznunk kell az ellen, hogy vértanúink szent helyén Kovács László a díszvendég - hangzott el Moldován György, az egyik polgári kör vezetője részéről. - Markó Bélának is elmondtam, hívja meg Kovácsot bárhova, akár lakossági fórumra is, de ne engedje, hogy jelenlétével azt a helyet fertőzze." Moldován megígérte, hogy amennyiben nem talál társakra, akár egyedül is hajlandó transzparenssel a kezében, csendesen tiltakozni az MSZP országos elnökének jelenléte ellen. Több csoport is csendes tüntetésre készül a Vértanúk Emlékoszlopánál. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kijelentette, hogy értesülései szerint a hurrogás és a fütyülés a polgári körök rendezvényén került szóba. Brassai szerint az RMDSZ-hez nem érkezett hír a tervezett zavargásokról, viszont megerősítette a polgári körök terveiről hallottakat. Tőkés András, a Polgári Mozgalom életre hívója, aki egyben a pedagógusszövetség elnöke is, elmondta, az említett gyűlésen szó sem volt bekiabálásokról meg kifütyülésekről. "Nem garantálhatom, hogy senki nem fogja kifütyülni Kovács Lászlót, de a pedagógusszövetség és a Polgári Mozgalom a Petőfi-szobornál ünnepel. Más kérdés, hogy mi sem örvendünk annak a politikusnak, aki képes feláldozni a státustörvényt, az erdélyi magyarságot pedig a huszonhárommillió román közé sorolja, amikor a munkapiac elárasztásától tart" - nyilatkozta Tőkés, aki cáfolatot szándékszik eljuttatni a Népújsághoz. /Szucher Ervin: Kifütyülik Kovács László külügyminisztert? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./2003. március 15.
Antiszemita támadásba lendült Eugen Plesa, az Államosított Lakások Bérlői Egyesületének országos elnöke. A Nagy-Románia Párt parlamenti képviselője azzal vádolta a múlt rendszer idején kivándorolt zsidóságot, hogy visszaél a restitúciós törvénnyel. Plesa elmondta, hogy a kormányfőtitkártól kapott felvilágosítás szerint az újabb határidő-kinyújtást a külföldön élő zsidók kérték. "Kérdem én: ki vezeti ezt az országot, a zsidók vagy a románok?! - tette fel a kérdést a bérlők érdekeit védő egyesület országos elnöke. Plesa kifejtette: "A legtöbb zsidó távozása előtt nemcsak hogy eladta házát, és aranyat vett az összegből, de később még kárpótlást is kapott. Most pedig jön, és igényli a házát." /Szucher Ervin: Antiszemita nyilatkozat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2003. március 20.
Marosvásárhely tizenhárom évvel ezelőtti fekete márciusának legismertebb áldozatai, a megnyomorított Mihaila Cofar és a koncepciós per nyomán bebörtönzött Cseresznyés Pál anyagi gondokkal küszködve, betegen tengetik napjaikat. Az előbbi visszahúzódottan, görgénymenti falujában ücsörög, az utóbbi többnyire Magyarországon dolgozgat. Még senki nem kísérelte meg összeszámlálni a tizenhárom évvel ezelőtti marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérlet áldozatait. Pedig lennének jócskán - innen is meg onnan is. Ha pedig a nyomban bebörtönzött cigányokra gondolunk, mondhatnánk, hogy amonnan is. A tragikus események két kiemelkedő figurája és szenvedő alanya kétségtelenül az erdőlibánfalvi Mihaila Cofar és a marosvásárhelyi Cseresznyés Pál volt. Cseresznyés a börtönben a verés tízszeresét kapta vissza ellene felbujtott rabtársaitól, család nélkül maradt, most egyedül tengeti életét. Cofar kijelentette: Ha hívnak, ismét bemegyek Vásárhelyre! Cseresznyés Pál még bírja a kétkezi munkát. Néha kijár az anyaországba a létminimumhoz szükséges kevéske forintot összekuporgatni. Most arra készül, hogy könyv formájában is megismertesse a nagyvilággal történetét, hogy megtudja mindenki, hogyan bántak vele a romániai börtönökben. Van egy másik kézirata is, egy dalos-gyűjtemény. /Szucher Ervin: Tizenhárom év után is megtört emberek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./2003. április 1.
Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának szerkesztősége tavaly ősszel riportpályázatot hirdetett meg. Kolozsváron, a március végi díjátadó ünnepségen Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője azzal indokolta a riportpályázat ötletét, hogy éppen ez a műfaj hiányzik leginkább az erdélyi magyar sajtóból. A beérkezett 38 pályamű többsége Hargita, Maros és Kolozs megyéből származik, de érkezett egy írás Bukarestből is, kettő pedig Budapestről. A díjazott pályaműveket Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Adorjáni Zoltán teológiai tanár, valamint maga a főszerkesztő méltatta. Az Üzenet pályázatán az első helyet Szucher Ervin, a Krónika napilap munkatársa nyerte Egy lelkész - két gyülekezet, két mezőségi falu, két sors című riportjával. Második a székelyudvarhelyi Kosztolányi Katalin, harmadik a sepsiszentgyörgyi Fekete Réka lett. A riportok egy része a közeljövőben megjelenik az egyházi sajtó hasábjain: az Üzenetben, a Református Szemlében és a Református Családban. /F. T.: Kuriózumszámba menő riportpályázat.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./2003. április 7.
A magyar tannyelvű oktatás minőségi kérdéséről és a tanerő-továbbképzési lehetőségekről tanácskoztak ápr. 5-6-án Szovátán a közoktatásban és felsőoktatásban dolgozó pedagógusok. A fórum témái: a pedagógusok alap- és továbbképzésének hiányosságai, különös tekintettel a magyar tannyelvű képzési formákra, a minőség menedzselése, a tehetséggondozás, az elitképzés és az általános közoktatás kérdése. Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a tanárképzés jelenlegi lehetőségeiről és az új pontozási rendszer bevezetésének fontosságáról beszélt. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a módosuló tanügyi törvény különböző paragrafusait ismertette: a kötelező oktatás kilenc évről tízre nő, és kimarad a képességvizsga. Nyolcadik osztály után a gyermekek elméleti középiskolába vagy szakiskolába, művészeti iskolába iratkozhatnak. A jövőben csak a tovább tanuló diákoknak kötelességük érettségi vizsgát tenni. A városi és a vidéki oktatás között egyre mélyülő szakadékról Setényi János budapesti oktatáskutató, a romániai helyzet egyik jó ismerője beszélt, szerinte a hetedik-nyolcadik osztályban és a szakmunkásképzésben a legrosszabb a helyzet. Az oktatás javítása érdekében az RMPSZ idén immár tizedik alkalommal szervezi a Bolyai Nyári Akadémiát. A szovátai konferenciára látogatott és beszédet mondott Andrei Marga, a BBTE rektora, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Hűvösödni látszik a pedagógusok szövetsége és az RMDSZ közötti viszony - nyilatkozta Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Legutóbb Gáspárik Attila Lászlófy által minősíthetetlennek nevezett kijelentései mérgesítették el a viszonyt a két szövetség között. Az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában a szervezetre nézve sértő jegyzetet olvasott fel. Az RMPSZ Gáspárik elmarasztalását kérte, de sem a rádió magyar szerkesztősége, sem az RMDSZ vezetősége nem határolódott el tőle. Lászlófy szerint Gáspárik jegyzete nem csupán a szervezetet, hanem a teljes pedagógustársadalmat sérti. Az RMPSZ vezetősége egyre inkább hajlik arra, hogy sajtórágalom miatt pert indítson Gáspárik Attila színész ellen. A konferencia résztvevői tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el, melyet az RMDSZ különböző vezetőségi fórumaihoz kívánnak eljuttatni./Szucher Ervin: Minőséget a közoktatásban. Kétnapos konferenciát tartott a pedagógusok szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Minőség a romániai magyar közoktatásban címmel tartottak konferenciát Szovátán. Lászlófy Pál rámutatott: a vidéki iskolákban az öt-nyolc osztályban nincs kellő szakember. Dr. Murvai László minisztériumi főosztályvezető az érettségi tételek magyarra fordításáról kifejtette: Úgy néz ki, hogy idén a tételeket minden tantárgyból megyei szinten fogják lefordítani. Este megérkeznek a tételek és reggelig befejezik a fordítást. /(mezey): Konferencia a minőségi oktatásért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./2003. április 10.
Ápr. 9-én elutasította a Legfelsőbb Bíróság a szovátai Salina Rt. Ügyében az Állami Vagyonkezelő Ügynökség (APAPS) és a szovátai fürdővállalat fellebbezését, megerősítve a Maros Megyei Táblabíróság ítéletét, melyben a cég magánosítási folyamatának felfüggesztését rendeltek el. Az ítélet 2001. máj. 23-án született, öt nappal a szerződés aláírása után. A fürdővállalatot megvásárló Salina Invest jogi képviselője, Frunda György kijelentette, hogy a privatizációs szerződés felbontása esetén bebizonyosodik: a külföldi befektetők pénze továbbra sincs biztonságban Romániában. "Az élet nem áll le Szovátán, hisz mi továbbra is derűlátók maradunk" - nyilatkozta ellenben Wisky Péter, a cég vezérigazgatója. Mivel az ítélet a privatizációs folyamat felfüggesztéséről szól, vélekedése szerint végrehajthatatlan.A Szováta Szállodakomplexumnál és a kezelőközpontnál továbbra is folytatódnak a korszerűsítési munkálatok. A magánosítási szerződés értelmében a Salina Investnek 5,1 millió dollárt kell beruháznia év végéig a fürdővállalatba. A tőkebefektetés hónapokkal ezelőtt megtörtént, a munkálatok is - a kezelőközpont esetében némi csúszást leszámítva - jól haladnak.A Salina Invest Társaságot a magyarországi Corvinus Rt., a Danubius Rt., a Civis Rt., az Aktív Konferencia Rt., az Alfa Invest Kft., valamint a csíkszeredai Öcsi Fuel Kft. hozta létre 2000 novemberében. /Szucher Ervin: Felbontják a privatizációs szerződést? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./2003. április 24.
Négy cég maradt versenyben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusának felépítésére. Tonk Sándor rektor szerint a marosvásárhelyi zöldmezős beruházás a Sapientia Alapítvány által eszközölt eddigi legnagyobb befektetés lesz. Az építkezési munkát június 25-éig kellene megkezdeni. A marosvásárhelyi egyetemi campus Marosvásárhely koronkai kijáratánál, a Csereerdő alatti gyümölcsösben épül, Jedd község közigazgatási területén. Hollanda Dénes dékán közölte, a pályázatnyerő fővállalkozónak 2004. október elsejére át kell átadnia azt a háromszintes, 7600 négyzetméternyi hasznos felületű épületet, amely az egyetem oktatási és adminisztratív központjaként szolgál. Az elképzelések szerint a fejlesztésre szánt, 600 millió forintos magyar kormánytámogatásból az idén tető alá kerülne az ingatlan, a belső munkálatokat jövő évben, az előirányzott további 600 millióból fedeznék. Tonk Sándor, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora hangsúlyozta, a pályázatok Marosvásárhelyen történő értékelését követően a Sapientia Alapítvány kuratóriuma hozta a végleges döntést az előminősítések után megmaradt négy cégről. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Zöld utat kapott a Sapientia zöldmezős beruházása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./2003. április 26.
Heves vitát váltott ki az Izsák Márton által készített szoborcsoport talapzatának felirata a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felavatása előtt alig egy héttel. A nézeteltérés oka a talapzatra írandó "magyar fasiszták" kifejezés. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet levélben kérte a szöveg megváltoztatását, miután Spielmann Mihály RMDSZ-es városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja beadvánnyal fordult a szervezethez. Érvelése szerint az emlékmű hivatása az áldozatokra való emlékeztetés, nem pedig az elkövetőkre. "Vétkesek minden országban voltak, és nem tesz jót sem a marosvásárhelyi magyarságnak, sem az együttélésnek, ha az emlékmű talapzatán az egyetlen kifejezés, amely a magyarokra vonatkozik a fasizmussal párosul" - fejtette ki Spielmann. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a következő szöveget javasolta: "A magyar fasiszta rendszer által 1944 őszén Marosvásárhelyről és környékéről deportált zsidók emlékére." Egy kerekasztal-megbeszélésen - amelyen Ovidiu Natea prefektus, Dorin Florea polgármester, Virág György megyei tanácselnök, Nicolae Baciut, a Maros megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője és Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség titkára vettek részt - a miniszter megerősítette, hogy az emlékmű finanszírozójaként ragaszkodik az általa javasolt változathoz. A Pro Európa Liga emberjogi szervezet vezetője, Haller István levélben fordult Sauber Bernát hitközségi elnökhöz a szöveg megváltoztatása érdekében. Haller diszkriminatívnak nevezte a magyar fasizmusra vonatkozó kifejezésnek az emlékmű talapzatán való hangsúlyozását. Az Izsák Márton marosvásárhelyi szobrász által készített emlékmű felállítása egyébként visszatetszést keltett az RMDSZ soraiban is. Az elsők között szállt síkra a szoborcsoport elhelyezése ellen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Grün László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség titkára hangsúlyozta, nem áll szándékukban megnevezni az áldozatok gyilkosainak nemzetiségi hovatartozását. Ebből a megfontolásból a hitközség vezetősége a Remember Holocaust szöveget szándékozik a szoborcsoportra felkerülő emléktáblára feliratozni. Fodor Imre alpolgármester szerint a miniszter által megfogalmazott szöveg ugyan nem számít történelemhamisításnak, de sértő a magyarságra nézve. Fodor két javaslatot tett a hitközség asztalára. Az elsőben az eredeti szövegből a magyar szó mellőzése mellett szólt. A második tulajdonképpen egy ettől kissé eltérő szöveg volna, amely azonban mit sem változtat a lényegen: "A Magyarország elfoglalása után hatalomra került fasiszta rendszer által 1944 tavaszán Marosvásárhelyről és környékéről deportált és a náci lágerekben kivégzett zsidók emlékére." /Antal Erika, Szucher Ervin: Holokausztszobor-vita. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./2003. május 7.
Az RMDSZ és a PSD közötti egyezmény értelmében április 30-áig kellett volna rendezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatás kérdését. Bukarestben az utolsó tárgyalások folynak a beiskolázási számok fele-fele arányban történő elosztása érdekében. Elvi megegyezés született Bukarestben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számait illetően - jelezte dr. Ioan Nicolaescu, a kormánypárt Maros megyei szenátora, aki tudományos titkárként a MOGYE szenátusának is tagja. Nicolaescu méltányosnak tartja a magyar félnek a két párt idei egyezményében is rögzített kérését, miszerint a fakultások beiskolázási számát állapítsák meg fele-fele arányban. Az utóbbi években a magyar diákok száma ismét megugrott a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben, megközelítve, időnként pedig meghaladva az ötven százalékos arányt. A feleknek még nem sikerült teljesen egyetérteniük az ősztől beinduló asszisztensképzői kollégium, illetve a főiskolai rangú bábaképző sorsa fölött; az RMDSZ azt szeretné, ha a magyar felvételizők számára ezeken is biztosítanák az ötven százalékos beiskolázási arányt. Ehhez viszont módosítani kellene az egyetem chartáját, mely jelenlegi formájában nem kínál lehetőséget a kollégiumi anyanyelvi oktatásra. A végső szót a MOGYE 36 tagú szenátusa (ennek kevesebb mint egyharmada magyar nemzetiségű) mondja ki, az egyetemi autonómia miatt az eddigi eredmények kútba eshetnek. Dr. Puskás Attila tanársegéd, a szenátus tagja úgy véli, a kisebbségben lévő magyar tanerőknek semmi esélyük a döntés megszavazására. Hasonlóan borúlátó dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár is, aki arra az időszakra emlékeztetett, amikor az RMDSZ a kormányban volt, államtitkára volt az oktatásügyi minisztériumban, a 64 marosvásárhelyi magyar oktató beadványát azonban válaszra sem méltatták Bukarestben. "Amíg nincs magyar tagozat, nem a magyar közösség választja meg a rektor-helyettest, addig mások végzik a káderpolitikát és hozzák meg a gazdasági döntéseket" - mutatott rá Ábrám. A hátrányos megkülönböztetés legkézzelfoghatóbb jele a magyar oktatók hiánya: míg a tárgyalások a diákság ötven százalékos részarányáról szólnak, a pedagógusok aránya alig haladja meg a 25 százalékot. A lap háromszori felkérésére is elutasította a nyilatkozást dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese. /Szucher Ervin: Lekésett egyezmény-határidő. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./2003. május 21.
Három héttel a PSD-RMDSZ egyezmény által megjelölt határidő lejárta után sem született megoldás a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számaira. Míg a fakultások tekintetében az álláspontok nagyjából megegyeznek, a nővérképző kollégium vita tárgyát képezi. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) gyógyszerészeti és fogorvosi karán a magyar diákok részére a helyek 50 százalékát, az általános orvosin pedig 40 százalékát kellene fenntartani a megállapodás előírásai alapján - nyilatkozta Borbély László, a kormánypárttal való kapcsolatokért felelős RMDSZ-alelnök. Amennyiben az intézmény szenátusa is megszavazza ezt a helyleosztást, lényegében egy évek óta fennálló helyzetet szentesít. A MOGYE magyar nemzetiségű tanárai közül többen nem látnak semmiféle előrelépést az intézkedésben, annál is inkább, mivel az általános orvosi karon a bejutott magyar diákok száma az utóbbi években meghaladta a román nemzetiségűekét. Az egyetemen a magyar nemzetiségű tanárok az egyharmados aránynál vannak. A politikai alkut az egyetem szenátusának kell szentesítenie. Ennél bonyolultabb a helyzet az ősszel induló bábaképző főiskola és a nővérképző kollégium esetében. Az előbbinél a kollégium húsz helyén a román fél nem hajlandó osztozkodni. /Szucher Ervin: Késik a megoldás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2003. június 5.
A Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi fiókjának elnöke, Hollanda Dénes levélben értesítette a koronkai campus tervezőit, hogy a határidők elhalasztása miatt az egyetem megkezdi a szerződésben rögzített kötbér levonását a tervezési díjból. Nem a terveknek megfelelően halad a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusának építése. A tervezési pályázat nyertese, a magyarországi Teampannon és a marosvásárhelyi Arhigraf a mai napig sem készítette el a campus végleges tervrajzát. Octavian Lipovan, az Arhigraf vezetője viszont azt állítja, hogy a terveket időben nyújtották be. "Az épületnek 2004. augusztus 30-ig el kell készülnie - közölte Hollanda. - Ellenkező esetben a fővállalkozótól napi egy százalékot vonunk le a szerződésben foglalt összegből. Hollanda azt reméli, hogy a jövő hétre megszerzik az átminősítéshez szükséges jóváhagyást, és folytatódhat az amúgy rég kiszáradt fák kivágása. Dorin Florea az utóbbi időben rengeteget bírálta az egyetem vezetőségét és a környezetvédőket, mert a campus helyszínéül a koronkai gyümölcsöskertet választották. /Szucher Ervin: Fogytán a Sapientia Alapítvány türelme. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./2003. június 24.
Jún. 23-án megkezdődtek a Marosvásárhelyi Napok. A sajtótájékoztatón botrány tört ki, melyen Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester és a helyi RMDSZ-szervezet ismét egymást vádolta. A múlt héten Dorin Florea polgármester és néhány RMDSZ-tanácsos már összekülönbözött a városnapok miatt. A Benedek István, Dávid Csaba és Kolozsváry Zoltán azt kifogásolta, hogy a városnapokon túl sok román résztvevő lép fel. Dorin Florea cáfolta a vádakat: "Hiába neheztel rám az RMDSZ, a magyar nyelvű programok szervezésével a két alpolgármester, Csegzi Sándor és Fodor Imre foglalkozott. Arról pedig nem tehetek, hogy nem találtunk annyi magyar együttest, mint románt" - védekezett a polgármester. A magyar nyelvű programok szervezésében oroszlánrészt vállaló EMKE-nek a városvezető nem hajlandó átutalni azt a pénzösszeget, amelynek odaítélését ő maga is jóváhagyta. Florea kijelentette, nem tekinti reprezentatív testületnek a tanácsot, ezért a továbbiakban nem hajlandó együttműködni vele. Fodor Imre alpolgármester azzal replikázott felettesének, hogy egy polgármester nem döntéshozó, hanem végrehajtó. /Szucher Ervin: Veszekedés a megnyitó előtt. Megkezdődtek a Marosvásárhelyi Napok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./2003. július 8.
Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester szerint az RMDSZ városi tanácsosaiszabotálással és zsarolással akarják megnyerni a jövő évi választásokat. Kijelentette, szorgalmazni fogja a közigazgatási törvény megváltoztatását. Ülésdíj helyett munkakönyvvel való alkalmazást javasol a polgármester. Florea szerint az RMDSZ akadályozza az ipari park kialakítását, a szeméttelep kérdésének megoldását, a somostetői terelőút építését, a központ korszerűsítését és a vár turisztikai forgalomba való iktatását. Szerinte át kellene építeni a főteret, emellett panziókat, vendéglőket kell a várba telepíteni. "Nyilvánvaló, hogy a polgármester célja teljesen kiölni mindazt, ami a magyar kultúrához fűződik. Különben miért akarna állítólagos dák leletekkel díszített római sétányt a Borsos Tamás által épített középkori várba? Ami pedig a többi tervét illeti, nem igaz, hogy abban, ami jó és megalapozott, mi ne támogatnánk. Csak azt szeretnénk tudni, mit milyen pénzalapokból szándékszik megoldani, mert az eltelt három év alatt egyetlen újabb pénzforrásra sem tett szert" - nyilatkozta Benedek István. /Szucher Ervin: Tanácsosokból köztisztviselők? Florea törvénymódosítást javasol. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./2003. július 11.
Benedek István marosvásárhelyi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető sajnálatosnak tartja, hogy Dorin Florea polgármester folyamatosan "összeugrasztja" a román és magyar tanácsosokat. Florea az utóbbi két hétben másodjára jelentette ki, hogy a városi tanács már nem számít reprezentatívnak. Dorin Florea szerint az RMDSZ szavazóbázisa kettészakadt, ezért a frakció nem képviseli teljes mértékben a vásárhelyi magyarságot. Máskor az etnikai arányok megfordulását is felemlegette. Marosvásárhelyen 13 magyar és csak 12 román tanácsos van, holott szerinte a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a román félnek kellene többségben lennie. Nem szabad mindenből etnikai kérdést csinálni, mert ez hosszú távon nem csak a magyarságra, hanem az egész városra kihat. Floreának sikerült az önkormányzatban létrejött egyensúlyt megbontani. /Szucher Ervin: Benedek: Florea hergeli a tanácsosokat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./2003. július 18.
Az olténiai dinnyeárusoknak Erdély jelenti a civilizált nyugatot. Nyáron a városokat valósággal elözönlik a gyors beszédű, barna bőrű dinnyeárusok, akik teherautókról lerakott gyümölcshegyeik árnyékában, kézzel tákolt kunyhókban vagy a puszta földön alszanak júliustól szeptemberig, hogy néhány milliós nyereséggel - és sokszor egy tüdőgyulladással - gazdagabban térjenek haza délvidéki falvaikba.Egy hatvanesztendős árus először jött ide. "Erdélyben még soha nem voltam, ez olyan, mint Amerika vagy Németország... Ennyi civilizált embert egy helyen sosem láttam!" - mondta. Az oltyánok több mint négyszáz kilométert tesznek meg Marosvásárhelyig, ahol aránylag jó körülmények várnak rájuk. A tehetősebbek a piaci szállóban szállnak meg, vagy a közelben bérelnek hárman-négyen egy szobát. "Leterítünk egy kartondobozt, rá egy plédet, és alszunk - már amennyire lehet aludni. Ha esik, akkor a plédet felülre tesszük" - mondja az egyik idősebb kofa. Az eladók a magyarokat tartják a legkorrektebb vevőknek. /Szucher Ervin: Új nomádok lakják az utcák sarkait. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./2003. július 29.
Marosvásárhelyen a júl. 31-i tanácsülésen döntenek a Calarasilor utca Kossuth Lajosra való visszakereszteléséről. A névadó bizottság még az elmúlt esztendőben döntött a névcseréről, azonban a prefektúra véleményező testülete kedvezőtlenül bírálta el a kezdeményezést. Spielmann Mihály, a bizottság tagja a Krónikának elmondta, hogy az öttagú testület három román nemzetiségű tagja lényegében minden kezdeményezést leszavazhat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: nincs meggyőződve afelől, hogy a testület véleményét nem kell tiszteletbe tartani. Dorin Florea polgármester nem ért egyet a névváltoztatással. "Nem szeretném, ha a Kossuth utca miatt etnikai feszültségek keletkeznének a városban" - érvelt a polgármester. Az általa említett politikai egyeztetés már megvolt az elmúlt héten. Benedek István frakcióvezető elmondta, akkor Florea elismerte, hogy a jó együttélés érdekében a magyarok érzékenységére is oda kell figyelni. Benedek közölte: "A múlt tanácsülésen mi megtettük az első engedményt a román kollegákkal szemben, amikor megszavaztuk az Avram Iancu-emlékház létesítését. Most meg készen állunk támogatni a görög katolikus egyház telekigénylési kérését". A volt Kossuth utca ügyéről szólva, Florea az Antonescu sétánnyal felmerült problémákkal próbált párhuzamot vonni. Mint ismeretes, a magyar tanácsosok által keresztülvitt névcserét a törvényszék érvénytelenítette, így megmaradt az Antonescu sétány. Az önkormányzati döntést akkor a Háborús Veteránok Egyesülete támadta meg, egy Szatmári Ibolya nevű bírónő pedig a közismerten magyarellenes szervezetnek adott igazat egy hónappal ezelőtt. Benedek szerint az önkormányzat Gabriela Puni városházi jogtanácsos etikátlansága miatt veszített ebben az ügyben. Benedek a törvényszék ítéletét Izrael bukaresti nagykövetségére és több nemzetközi szervezethez is eljuttatta. /Szucher Ervin: Antonescu utca...Visszakapja nevét a Kossuth utca? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./2003. augusztus 1.
Az idei költségvetés kiigazítása, a jövő évi előkészítése és a megállapodás kapcsán megfogalmazódó kérdések mellett a 2004-es helyhatósági választásokról tárgyalt júl. 31-én Marosvásárhelyen az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozás után Markó Béla elmondta, hogy a 2004-es helyhatósági választásokon legalább olyan jó eredményt szeretnének elérni, mint három évvel ezelőtt. Az RMDSZ Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt jelölte ki kampányfőnökeként. Markó szerint a Kiss Kálmán vezette Szabaddemokrata Párt ezúttal sem jelent konkurenciát a helyhatósági választásokon, még akkor sem, ha Tőkés Lászlóval szövetkezik. "Nem tartunk a különböző fórumokon hangoztatott alternatív szervezetektől sem. Ezek mind diverzionista céllal jönnek létre" - hangsúlyozta Markó. A szövetségi elnök tiltakozott az ellen, hogy az RMDSZ lenne a felelős az Udvarhelyért Polgári Egyesület székelyudvarhelyi és megyei tanácsosainak félreállításáért. "Mi nem is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, ez az igazságszolgáltatás dolga" - jelentette ki Markó, aki egy Kiss Kálmán-Tőkés László politikai egyezmény körvonalazódását vetítette előre, melyet furcsa és egyben rémes koalíciónak nevezett. Markó Béla nyilatkozatára reagálva Tőkés László a Krónikának csodálkozását fejezte ki, hisz szerinte eddig még csak fel sem merült egy efféle egyezség. "Ez aljas rágalom, aminek célja a mozgalmunk lejáratása. Soha nem került szóba egy ilyen koalíció" - válaszolta a református püspök. /Szucher Ervin: Rémes koalíció? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./