udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1199
találat
lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 1171-1199
Névmutató:
Borboly Csaba
2013. május 14.
Nem kaptak előzetest Borboly és a további vádlottak
Egy hónapig nem láthatja el a Hargita megyei önkormányzati elnöki teendőit, ezért szabadságot vesz ki az önkormányzattól, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Csík területi irodájában folytatja politikai tevékenységét – mondta az MTI-nek kedden délután Borboly Csaba, a 24 órás őrizetbe vétel után szabadon bocsátott önkormányzati elnök.
Borboly Csaba valószínűnek nevezte, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) fellebbez a Marosvásárhelyi Táblabíróság által hozott – a 29 napos letartóztatását elutasító – határozat ellen. Ez esetben az önkormányzati elnöknek a jövő héten ismét bíróságon kell megvédenie igazát. Azt is megjegyezte, hogy a kedden hozott ítélet értelmében csak hatósági jóváhagyással hagyhatja el Csíkszeredát, és nem szabad felvennie a kapcsolatot az ügy többi gyanúsítottjával.
Elmondta, hogy honlapján olyan információkat kíván közölni a meghurcoltatásáról, amelyek nem befolyásolják bírósági ügyének menetét.
Ki nem mondva is utalt azokra a kormányzati forrásokra, amelyeket minden esztendőnek a végén lehetett csak lehívni, ugyanakkor az év végéig el is kellett számolni azokkal. Sokszor ezért ezek a pénzek megmaradtak. „Az ügynek éppen az a lényege: négy éven keresztül sikerült több mint 50 kilométer utat leaszfaltoznunk Hargita megyében, mégpedig úgy, hogy az év végén, amikor a kormánynak már nem kellett a pénz, elhoztuk a megyébe" – foglalta össze az ellene felhozott vádak hátterét a tanácselnök. Sokszor már szinte havazott, amikor aszfaltoztak, de az utak elkészültek, lehet közlekedni azokon – tette hozzá. Borboly Csaba megállapította: a baj az elvégzett munka „papírozásából" (iratokkal való „lefedéséből") ered. „Az aszfalt ott van, ha az aktákban valami tévedés lenne, az nem börtönbüntetésre okot adó vétség" – jelentette ki a tanácselnök.
MTI
Erdély.ma2013. május 14.
Székelyföldi RMDSZ-elöljárók: megfélemlítési kísérlet a Borboly elleni akció
A román karhatalom „aljas megfélemlítési kísérletének" nevezték Borboly Csaba meghurcolását az RMDSZ székelyföldi önkormányzati vezetői, akik keddi állásfoglalásukban szolidaritásukról biztosították a korrupcióellenes ügyészség által hétfőn őrizetbe vett kollégájukat.
Az aláírók – köztük Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke – szerint az ügyészségi akció a magyar közösség intézményei és jelképei elleni támadássorozat része. Leszögezték: nem hagyják magukat megfélemlíteni, közösségük tagjait és vezetőit megvédik.
„Elindították a Székely Mikó kollégium visszaállamosítását, meghurcolták és zaklatták a székely termékek készítőit, vissza akarták vonni a székely történelemkönyvet, Székelyföld számos településén el akarták távolítani közösségi szimbólumainkat, a székely zászlót, mondvacsinált okokra hivatkozva korlátozni akarták nyelvhasználatunkat ott, ahol azt egyébként törvény írja elő" – emlékeztetnek az RMDSZ székelyföldi önkormányzati vezetői, akik szerint Borboly Csaba sem tett egyebet, mint végezte a dolgát, a székelyföldi közösség jogait és szimbólumait védte. Az aláírók szerint nem véletlen, hogy az ügyészség tíz nappal az RMDSZ Csíkszeredában megrendezendő 11. kongresszusa előtt vette őrizetbe a esemény egyik házigazdáját.
Az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) is szolidaritási nyilatkozatot adott ki kedden egykori elnöke, Borboly Csaba mellett. A MIÉRT úgy értékeli: Romániának még nem sikerült levetkőznie a múlt rendszer megfélemlítési beidegződéseit, és ez elbizonytalanítja azokat a fiatalokat, akik társadalomszervező szerepet akarnak vállalni, azokat a fiatalokat, akik önzetlenül a helyi közösségekért dolgoznak. A MIÉRT felkérte a román hatóságokat: mihamarabb tisztázzák a Borboly Csaba hírnevén ejtett foltot.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői nyilatkozatában leszögezte: a szövetség bízik a Hargita megyei önkormányzat vezetőjének ártatlanságában. Ugyanakkor értetlenségének és megdöbbenésének adott hangot az ügyészségi intézkedés miatt. Közölte: a szövetség nem tartja véletlennek, hogy a DNA alig két héttel az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa előtt kezdett nyomozni ismét egy többéves ügyben.
MTI
Erdély.ma2013. május 14.
Borboly Csaba őrizetben (Korrupcióval vádolt tanácselnök)
Hargita Megye Tanácsának elnökét, Borboly Csabát 24 órára őrizetbe vették – jelentette be tegnap délután Elena Curcă, a korrupcióellenes ügyészség Maros megyei kirendeltségének vezetője. A vádhatóság több órával később kiadott közleménye szerint Borbolyt többrendbeli csalással és hivatali visszaéléssel, valamint kenőpénz folyamatos elfogadásával vádolják.
Vele együtt Pálffy Domokos és Csiszér Botond Benedek is őrizetbe került, előbbi a megyei tanács tagja és egyúttal az útépítő Stravia Group cég vezetője, utóbbi a megyei útügyi igazgatóság ügyvezető igazgatója. Az ügyészség ma mindhármuk előzetes letartóztatását fogja kérni a marosvásárhelyi táblabíróságon. Mások ellen is folyik vizsgálat ebben az ügyben, amely két megyei út javításával kapcsolatos. Az ügyészség közel 1,8 millió lejes kár okozásával vádolja a három tisztségviselőt. A vádhatóság Borboly Csabát folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magán-okirathamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsítja. A korrupcióellenes ügyészség szerint Borboly indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely a szintén őrizetbe vett Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Pálffyt folyamatos érdekellentéttel, tisztségével összeférhetetlen pénzügyi műveletekkel, illetéktelen haszonszerzéssel, dokumentumhamisításra való ismételt felbujtással és hamisításban való részességgel, Csiszér Botondot közérdek ellen ismételten elkövetett hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, hamisításra és visszaélésre való folyamatos felbujtással vádolják. Az ügyészség közleménye szerint 2010 és 2012 között a megyei tanács indokolatlanul magas összegeket fizetett ki – útjavításért és le nem szállított anyagokért – a Pálffy tulajdonában levő Stravia Groupnak, amely drágábban dolgozott a versenytárgyalásról kizárt másik cégnél, és vékonyabb aszfaltot terített le, mint ami a tervben szerepelt. A kiadásokat a megyei költségvetés elosztásakor Pálffy is megszavazta. Mindebben Csiszér is segítségükre volt. Az ügyészek szerint Borboly egy másik cégtől megkövetelte, hogy az önkormányzat által kifizetett összeg tíz százalékával támogasson egy egyesületet, és a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket: így 2011-ben hamis iratok kiállítására bujtott fel másokat, hogy a számvevőszék előtt igazolja a kifizetéseket, 2012-ben pedig – amikor az ügyészség vizsgálni kezdte az ügyet – egy rendőrségi feljelentéssel próbálta kendőzni az ügyet. A tanácselnök felesége, Borboly Melinda a megyeháza előtt tartott sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a 131-es és 124-es megyei út építésénél észlelt szabálytalanságok miatt hallgatták ki a férjét, aki tegnap reggel utazott Marosvásárhelyre, és délben értesítette feleségét, hogy 24 órára bent tartják. Este Hargita Megye Tanácsa közleményben tudatta, hogy a Borboly Csaba elleni büntetőeljárás hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanúja miatt indult el, az ügyészség azzal vádolja, hogy a megyei tanács útfelújításaival kapcsolatos, munkatársai által előterjesztett dokumentumokat úgy írt alá, hogy ezek a kifizetési dokumentációk hiányosak voltak. Az RMDSZ bízik Borboly Csaba ártatlanságában, és szolidáris a Hargita megyei önkormányzat őrizetbe vett vezetőjével – közölte Kelemen Hunor szövetségi elnök erre vonatkozó nyilatkozatában. „Olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját, a megyei tanács elnökeként, az RMDSZ politikusaként a Hargita megyei emberek jólétéért, mindennapjainak biztonságáért dolgozott” – írja Kelemen, aki reméli, hogy az ügyészség „mihamarabb a nyilvánosság elé tárja ennek a megdöbbentő ügynek a részleteit”, és kiköszörüli a Borboly Csaba hírnevén esett csorbát. Az RMDSZ nem tartja véletlennek, hogy csíkszeredai kongresszusa előtt két héttel egy többéves ügyben kezdett nyomozni ismét a korrupcióellenes ügyészség, és elfogadhatatlannak véli ezt. Borboly Csaba, aki az RMDSZ csíkszéki szervezetének az elnöke is, 2008-tól tölti be a megyeitanács-elnöki tisztséget.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 14.
Székelyföldi önkormányzati vezetők elítélik a Borboly Csaba elleni eljárást
Egyértelmű, hogy Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök meghurcoltatása a román karhatalom aljas megfélemlítési kísérlete – áll az RMDSZ által kedden ismertetett állásfoglalásban.
A Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöksége által aláírt dokumentum szerint az ügyészség hétfői akciója annak a folyamatnak a része, amely során a szövetség számos politikusát meghurcolták. „Az elmúlt időszakban szemmel látható módon felerősödtek és elszaporodtak a közösségünk elleni támadások: elindították a Székely Mikó kollégium visszaállamosítását, meghurcolták és zaklatták a székely termékek készítőit, vissza akarták vonni a székely történelemkönyvet, Székelyföld számos településén el akarták távolítani közösségi szimbólumainkat, a székely zászlót, mondvacsinált okokra hivatkozva korlátozni akarták nyelvhasználatunkat ott, ahol azt egyébként törvény írja elő" - írják. Hozzáfűzik: a szövetség országos és helyi vezetői minden alkalommal ellenálltak, kivédték a támadásokat, és megoldásokat kerestek a konfliktusok kezelésére. Borboly Csaba is csak végezte a dolgát, és erőteljesen képviselte azt, amiért mindannyian harcolunk: a székelyföldi közösség jogainak és szimbólumainak védelmét.
Az aláírók szerint nem véletlen az ügyészség időzítése, hiszen Borboly Csabát a 11. RMDSZ kongresszus egyik házigazdáját, tíz nappal e fontos politikai esemény előtt vették őrizetbe.
„Az elmúlt hetekben az RMDSZ egyértelművé tette álláspontját a régiók átszervezésének kérdésében. Nem támogatjuk a fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felvértezését, mert ezzel csupán egy újabb bürokratikus szintet hoznak létre, kiüresítik a megyéket, a döntéseket központosítják. Az Alkotmánymódosítás kapcsán pedig továbbra is fenntartjuk azt, hogy a nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként ismerjék él, és ne másodrangú állampolgárként kezeljenek minket. Ezért kérjük az Alkotmány 1-es cikkelyének módosítását" - írják.
Az RMDSZ politikusai szerint „hosszú ideje tanúi vagyunk annak, hogy Romániában a kisebbségi jogainkat szavatoló törvényeket nem tartják be, és folyamatosan próbálnak megfélemlíteni bennünket".
Hangsúlyozzák: teljes mértékben szolidárisak Borboly Csabával, és támogatásunkról biztosítják.
Borboly Csaba őrizetbe vétele kapcsán a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) is állásfoiglalást tett közzé, mely szerint Romániában a hatósági eljárások ellentmondanak a jogállamiság szellemének és az európai országokban alkalmazott módszereknek.
A Borboly Csabával szembeni erkölcstelen hivatali eljárás rámutat arra, hogy Romániának még nem sikerült levetkőznie a múlt rendszer megfélemlítési beidegződéseit – áll a dokumentumban, mely szerint Borboly társadalomépítő munkássága révén vitathatatlan érdemeket tud felmutatni, amelyre a romániai magyar közösség méltán lehet büszke. A MIÉRT vezetősége ugyanakkor elítéli az ügyészség lejárató akcióját és felkéri a hatóságokat, mihamarabb tisztázzák a Borboly Csaba hírnevén ejtett foltot.
Krónika (Kolozsvár)2013. május 14.
Borboly Csaba koholmánynak tartja az ellene megfogalmazott vádakat
Borboly szerint csak a Hargita megyei utakat akarta leaszfaltoztatni, ezek ugyanis negyven éve nem voltak aszfaltozva. A Hargita megyei elnök koholmánynak tartja az ügyészség vádjait.
Borboly Csaba az ügyészség 29 napos letartóztatási kéréséről dönteni hivatott Marosvásárhelyi Táblabíróságon való előállításakor kedden újságíróknak kijelentette: csak a Hargita megyei utakat akarta leaszfaltoztatni, ezek ugyanis negyven éve nem voltak aszfaltozva.
A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi területi szolgálata ugyanebben az ügyben Sófalvi Lászlót, a Hargita Megyei Tanács volt alelnökét is őrizetbe vette. A Marosvásárhelyi Táblabíróságnak így négy személy előzetes letartóztatására vonatkozó ügyészségi indítványt kell kedden elbírálnia.
Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje újságíróknak nyilatkozva nehezen megmagyarázhatónak nevezte, hogy egy 2010-es ügyben az iratok háromévi vizsgálata után miért indokolt az őrizetbe vétel. Az ügyvéd azt is megjegyezte, hogy védencében megütközést keltett az ügyészségi intézkedés.
A DNA hétfőn vette őrizetbe Borboly Csabát, a Hargita megyei önkormányzat elnökét. Az intézkedésről kiadott közlemény szerint Borboly Csaba indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely a szintén őrizetbe vett Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel - mint a közleményben olvasható - közel 1,8 millió lej kárt okozott az államnak.
A DNA közleménye szerint Borboly Csaba megkövetelte egy cégtől, hogy az önkormányzat által kifizetett összeg tíz százalékával támogasson egy egyesületet. Az ügyészség úgy vélte, a tanácselnök a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői nyilatkozatában leszögezte: a szövetség bízik a Hargita megyei önkormányzat vezetőjének ártatlanságában. Ugyanakkor értetlenségének és megdöbbenésének adott hangot az ügyészségi intézkedés miatt. Közölte: a szövetség nem tartja véletlennek, hogy a DNA alig két héttel az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa előtt kezdett nyomozni ismét egy többéves ügyben.
Krónika (Kolozsvár)2013. május 14.
Borboly szabadságra megy
Borboly Csaba szabadlábra helyezése után harminc napra szabadságot vesz ki, mivel a megyei önkormányzat elnöki feladatait csak korlátozva láthatná el a bírói döntés szerint. Kérdésünkre úgy nyilatkozott, az ellene felhozott vádak alaptalanok.
A keddi ítélőtáblai meghallgatáson jelen volt Borboly Melinda, Borboly Csaba felesége is, aki az elsők között köszönthette szabadlábra helyezett férjét. „Ahogy hallgattam Csaba nyilatkozatait, nyilvánvalóvá vált számomra, hogy igaza van, és a vádak nincsenek kellőképpen alátámasztva. Örülünk, hogy jön haza”.
Sergiu Bogdan, a Borbolyt és Pálffy Domokost képviselő kolozsvári ügyvéd kérdésünkre elmondta, a procedúra lefolytatása korrekt volt, Borboly Csaba nyilatkozatokat adott minden vádpont esetében, és alaptalannak nevezte az ellene felhozott állításokat. „Várakozásainknak megfelelően alakult az ügy, a korrupcióellenes ügyészség 24 órán belül fellebbezést nyújthat be a döntés ellen, ha ez megtörténik, azt a legfelsőbb semmítőszék tárgyalja. Az ügyvéd hozzátette, a 30 napos lakhelyelhagyási tilalom ilyen esetben, amikor az előzetes letartóztatási kérést elutasítják, egy megszokott döntésnek számít, akárcsak a funkció, Borboly esetében a megyei önkormányzat elnöki tisztsége betöltésének korlátozása.
Nem függesztették fel, de szabadságra megy
„A tisztséget betölthetem, nem vagyok felfüggesztve, de nem csinálhatok semmit” – így jellemezte helyzetét hazafelé tartva Borboly Csaba, hozzátéve, ennek következtében az elkövetkező 30 napra szabadságot vesz ki, amúgy sem volt szabadságon több éve. Szándéka szerint viszont az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének irodájában lesz megtalálható, ahol segíti a tevékenységet, de a megyei önkormányzatot érintő kérdésekben nem tud eljárni. „Meg szeretném köszönni mindenkinek, aki nekem és feleségemnek biztató üzeneteket küldött, támogatásáról, szolidaritásáról biztosított, ez egy kicsit helyrehoz abból, amit hétfőn délután éreztem, amikor őrizetbe vettek. Mindenki, aki bízott bennem, jól tette, mert ezek a vádak alaptalanok és igazságtalanok” – jelentette ki.
Borboly elmondása szerint a bíró nagy türelemmel hallgatta meg ő és társai nyilatkozatait, majd 3 óra gondolkodási idő után hozta meg döntését. Ezalatt ő is betekinthetett a vádiratba, mint mondta, érdekes dolgokat látott, sok feljelentés van benne. Az elkövetkező időszakban, szabadsága alatt a Hargita megyei önkormányzat illetékes alelnöke, Petres Sándor helyettesíti Borbolyt a megyei önkormányzatnál.
Útfelújítások jogszerűségét vitatják
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) közleménye szerint a nyomozás megállapította, hogy Borboly Csaba 2010 decemberében törvénytelenül és indokolatlanul rendelte el 1 millió 888 ezer 914 lej kifizetését a Stravia Group Kft. részére a cég által egy megyei úton elvégzett felújításokért. Az ügyészség szerint a kifizetés olyan körülmények között történt, hogy a versenytárgyaláson nyertes cég által kért ár jóval meghaladta a közbeszerzési eljárásról kizárt másik cég által javasolt összeget. Az építésvezető nem egyezett bele az elvégzett munkálatok kifizetésébe olyan körülmények között, hogy a tervnek az aszfaltszőnyeg vastagságára vonatkozó előírásait nem tartották be, és nem is volt semmilyen, ezt az előírást módosító rendelkezés – írja a közlemény. A megyét ért kár értéke ebben az esetben 629 ezer 178 lejt tesz ki, ez a Stravia Group Kft. anyagi haszna is.
2010. december 27–29. között Borboly a közlemény szerint újabb összegek kifizetésére adott utasítást, szintén törvénytelen és indokolatlan módon: 672 ezer 051 lejt a Stravia Group Kft.-nek, míg 496 ezer 632 lejt a Bridge Road Construct Kft.-nek fizettek ki olyan építőanyagok átvételéért, amelyeket megőrzésre hagytak. A DNA állítása szerint a papíron átvett nyersanyagok nem léteztek, és a kifizetés annak ellenére történt meg december végén, hogy egyértelmű volt: a két cégnek nem áll elegendő idő rendelkezésére 2010. december 31-ig a szerződött munkálatok elvégzésére. A gyanúsított tudott arról, hogy az anyagok megőrzésre való átadásakor készült jegyzőkönyveket meghamisították, korábbi keltezéssel állították ki, és valótlan felsorolást tartalmaztak arról, hogy ezek a javak léteznek, ezeket bevételezték, és átadták a két cég képviselőinek. A Hargita megyei önkormányzat elnökeként Borboly a Bridge Road Construct cégnek történt kifizetés után több alkalommal kérte a cég ügyvezetőjétől 2010 decembere és 2011 januárja között, hogy 50 ezer lejt, az összeg 10 százalékát támogatásként adja a csíkszeredai Csíkért Egyesületnek.
A hivatali visszaélés elrejtése érdekében, amelynek során a Stravia Group Kft. anyagi haszonra tett szert, 2011 júniusa és júliusa folyamán Borboly Csiszér Botond Benedek és egy másik személy segítségével rávette az útfelújítást tervező cég két képviselőjét, hogy két hamis okiratot készítsenek, amelyeket felhasznált a számvevőszéki ellenőrzés során a 2010 decemberében kifizetett összegek jogosságának igazolására. Az ügyészség szerint 2011. július 19-én a Hargita Megyei Számvevőszék érdeklődésére a gyanúsított egy átiratot küldött, amelyben a valóságtól eltérő módon írta le a történteket, azt állítva, hogy a Stravia Group Kft.-nek az 1 millió 888 914 lejt 2010 decemberében egy hamisított okirat alapján fizették ki. 2012 októberében a Korrupcióellenes Ügyészség kérésére, amely a 131-es megyei úton a Stravia Group Kft. és a Bridge Road Construct Kft. által elvégzett munkálatok kivitelezéséről, ellenőrzéséről szóló dokumentumokra vonatkozott, Borboly azt válaszolta átiratában, hogy 2010 decemberében, a kifizetéskor egy másik személy megtévesztette őt egy valótlan dokumentum felmutatásával.
2012. október 12-én a Hargita megyei önkormányzat elnöke feljelentést tett a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon, amelyben egy másik személyt vádolt csalással, azzal, hogy az építésvezető egy dátum nélküli jelentését megváltoztatta, és ennek alapján nyílt lehetőség az 1 millió 888 914 lej kifizetésére a Stravia Group Kft.-nek. Tevékenysége során Borboly Csabát Csiszér Botond Benedek segítette, aki a megyei útügyi igazgatóság ügyvezető igazgatójaként kifizethetőnek nyilvánította a két cég által kiállított számlákat. Ugyanakkor ő írta alá a hamisított jegyzőkönyvet is, amely szerint a megyei önkormányzat különböző anyagokat vett át a két cégtől, holott azok nem léteztek.
Pálffy Domokos 2008 és 2012 között megyei önkormányzati képviselőként részt vett a megyei költségvetések és az útjavítások, illetve korszerűsítésekről rendelkező éves költségvetések megszavazásában. A kivitelezési szerződésekkel rendelkező cégek között volt a Stravia Group Kft. is, amelynek ügyvezetője Pálffy, részvényese pedig a testvére. Ebben az időszakban jelentős anyagi haszonra, összesen 25 millió 351 ezer lejre tett szert, ez a 2008 és 2012 között a cég által elnyert szerződések értéke.
A DNA szerint ezek a pénzügyi és kereskedelmi ügyletek összeférhetetlenek a megyei önkormányzatban betöltött tisztségével. 2012 áprilisában rávett valakit olyan hamisított okiratok kiállítására, amelyeket egy olyan szakvéleményezés elkészítésére használtak fel, amellyel csökkenteni lehet a számvevőszék által 2012-ben megállapított, a Stravia Groupnak illegálisan kifizetett összegek miatt keletkezett károk értékét. Az ügyészek a megyének okozott kárt 1 millió 796 ezer 863 lejre becsülték. A kárt egyrészt a nem létező építőanyag ellenértéke képezi, amelyet a cégek papíron átadtak a Hargita Megyei Tanácsnak, illetve a versenytárgyaláson részt vevő más cégek alacsonyabb értékű ajánlata és a licitet megnyerő, de magasabb értékű ajánlatot benyújtó cégek árajánlata közötti árkülönbség.
Sófalvi László a megyei önkormányzat alelnökeként 2011 decemberében törvénytelen módon elrendelte egy megyei úton elvégzett munkálatok ellenértékének kifizetését a kivitelező Stravia Group Kft. számára. A kifizetés annak ellenére megtörtént, hogy a kivitelező árai magasabbak voltak a korábbi árajánlatban szereplő értékekhez viszonyítva, és az építésvezető nem járult hozzá a kifizetéshez. A megyét ezzel 1 millió 508 ezer 572 lej kár érte, ez a kivitelező Stravia Group haszna is. 2011 december 30-án Sófalvi szintén törvénytelenül és indokolatlanul 1 millió 475 ezer 689 lej kifizetésére adott utasítást a Stravia Group számára az átvett építőanyagokért, amelyek létezését hamis dokumentumok igazolták, és 2011 december végéig nem végezhette el a cég szükséges munkálatokat.
A hivatali visszaélés elrejtése érdekében 2011 júniusában a megyei önkormányzat elnökének nevében egy átiratot írt alá, amelyről tudta, hogy korábbi keltezéssel állították ki. Ezt a dokumentumot használták fel a cégnek 2010-ben kifizetett összegek jogosságának igazolására. 2011-ben a jelzett tevékenységek miatt Hargita megyét 2 millió 984 ezer 262 lej értékű kár érte. A közlemény szerint az alelnök azért írhatta alá a kifizetésről szóló utasítást mert az elnök átadta neki ezt a jogkört.
Kovács Attila
szekelyhon.ro2013. május 14.
A Néppárt és a csíki RMDSZ is állást foglalt Borboly ügyében
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ Csíki Területi Szervezete is közleményt adott ki Borboly Csabának, a Hargita megyei önkormányzat elnökének őrizetbe vételével kapcsolatban.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Toró T. Tibor elnök aláírásával adott ki közleményt, amelyben leszögezi, hogy a párt határozottan támogatja a korrupció és a bűnözés elleni harcot, illetve azt, hogy az igazságszolgáltatás intézményei magas rangú tisztségviselők esetében is teljesítsék kötelességüket, hiszen egy jogállamban a törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, a bűnösség megállapítása pedig kizárólag az igazságszolgáltatás feladata.
„Nem tudjuk, hogy Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba intézményvezetői vagy a pártján belüli önállósodási törekvéseinek köze van-e az ellene indított vizsgálathoz, erre ma nincs válasz. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a Néppárt a lehető leghatározottabban elutasít és elítél minden olyan eljárást, amelynek célja nem kizárólag az igazság kiderítése és az esetleges bűncselekmények bizonyítása, hanem a politikai, netán etnikai alapú megfélemlítés vagy leszámolás” – írja a közlemény.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Csíki Területi Szervezete politikai lejáratás eszközének tartja Borboly Csaba őrizetbe vételét, az ellene felhozott vádakat pedig koholmánynak – derül ki a szervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.
„Borboly Csaba minden egyes percben a székely emberek biztonságos mindennapjaiért dolgozott, és minden egyes közigazgatási döntés esetében a törvényt, illetve az általa képviselt közösség javát tartotta szem előtt. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének vezetősége szolidáris úgy az elnökkel, mint családjával ezekben a nehéz percekben, és reméli, az ügy mielőbb tisztázódik, és a Borboly felé irányuló politikai támadások, fenyegetések egyszer s mindenkorra véget érnek” – írja a közlemény.
szekelyhon.ro,2013. május 15.
Szabadon távozott Borboly Csaba a bíróságról
Elutasították a DNA letartóztatási kérését
Huszonnégy órás őrizetbevétel után tegnap a Marosvásárhelyi Táblabíróság elutasította a Korrupcióellenes Ügyészség 29 napra szóló előzetes letartóztatási kérelmét Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és a három másik vádlott, Pálffy Domokos, Csiszér Botond Benedek és Sófalvi László ellen. Az ítéletet többórás tanácskozást követően délután hozták meg a bírák. A tárgyalóteremből felesége kíséretében kilépő Borboly Csaba kijelentette: "semmi nem igaz a vádakból és reméljük, az igazságszolgáltatás is így fogja ezt látni, és ennek megfelelő ítéletet hoz majd". Hozzátette: elfogadja a bíróság döntését, egyetért ezzel. A táblabíróság döntése ellen a Korrupcióellenes Ügyészség 24 órán belül nyújthat be óvást.
A korrupció vádjával őrizetbe vett Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, Pálffy Domokost, Csiszér Botond Benedeket és Sófalvi Lászlót tegnap a Marosvásárhelyi Táblabíróságon többórás kihallgatás, majd tanácskozás után szabadon engedték. A tárgyalás nem volt sajtónyilvános, az ítélethirdetés alatt a tárgyalóteremben tilos volt video- és hangfelvételeket, fényképeket készíteni. A Korrupcióellenes Ügyészség 29 napra szóló előzetes letartóztatási kérelmét mind a négy vádlott esetében a táblabíróság elutasította, azonban 30 napra szóló lakóhely-elhagyási tilalmat rendelt el, kötelezve a vádlottakat, hogy mindahányszor beidézik őket kihallgatásra, jelenjenek meg az igazságügyi szervek előtt. Megtiltotta ugyanakkor, hogy a vádlottak egymással vagy az ügyben érintett tanúkkal kommunikáljanak, valamint gyakorolják azt a hivatásukat, szakmájukat, amellyel kapcsolatban vizsgálat folyik ellenük. A fentiek megszegése az előzetes letartóztatást vonja maga után – figyelmeztetett a bíró.
A tárgyalóteremből kijövet Borboly Csaba a sajtónak nyilatkozva
elmondta: "Harmadik éve folyik ellenem a lejárató kampány. Holnaptól nyilvánosak lesznek a dossziék, elolvashatják, mennyi feljelentés, mindenféle rosszindulatú megállapítás, kutakodás történt ebben az időszakban. Éjjel-nappal megfigyelés alatt voltam, ilyen életünk volt az elmúlt 3 évben, de úgy döntöttünk a családdal, hogy ha mégis ez a pályám, és látom értelmét, dolgozzak Hargita megye különböző fejlesztési vagy egyéb problémáiért. Most 30 nap szabadságom lesz, ezt a családommal töltöm, valószínűleg ezalatt át tudok gondolni jópár dolgot. Úgy érzem, nem tudtak most sem térdre kényszeríteni, és szeretném azt a megbízatást, amit a lakosságtól kaptam, folytatni. Abban is bízom, hogy azok, akik nagyon sok energiát fektettek abba, hogy leüssenek a pályáról, előbb- utóbb csak rájönnek, hogy ez még a börtönnel sem megy. Az igazságszolgáltatás döntésével, ha tetszik, ha nem, egyet kell értenünk, én is egyetértek, elfogadom, tudomásul veszem, és arra kérem a Hargita megyei lakosokat, próbáljanak meg az elkövetkező 30 napban engem nem keresni. Tudom, nehéz lesz, mert sokszor telefonon, e-mailen napi több száz ügyet intézünk a legkisebb problémától a legnagyobb gondokig. Semmi nem igaz a vádakból, és reméljük, az igazságszolgáltatás is így fogja látni és eszerint fog ítélni. A felvetett problémák azokkal az összegekkel kapcsolatosak, amelyeket minden év végén sikerült a megyébe vonzani, a Számvevőszék jelentése szerint ebből 50 km megyei utat csináltunk. Ahogy mondják, ezek a munkálatok bizonytalanok voltak, de az aszfalt megvan. Minden, ami a megyei tanácsnál folyik, teljesen törvényes".
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)2013. május 15.
Közösségünket nem lehet megfélemlíteni!
Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség székelyföldi önkormányzati vezetői megdöbbenéssel és felháborodással fogadtuk Borboly Csaba kollégánk őrizetbe vételét. Egyértelmű számunkra, hogy Hargita Megye Tanácsa elnökének meghurcoltatása a román karhatalom aljas megfélemlítési kísérlete.
Meggyőződésünk, hogy az ügyészség hétfői akciója annak a folyamatnak a része, amely során a szövetség számos politikusát meghurcolták. Az elmúlt időszakban szemmel látható módon felerősödtek és elszaporodtak a közösségünk elleni támadások: elindították a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, meghurcolták és zaklatták a székely termékek készítőit, vissza akarták vonni a székely történelemkönyvet, Székelyföld számos településén el akarták távolítani közösségi szimbólumainkat, a székely zászlót, mondvacsinált okokra hivatkozva korlátozni akarták nyelvhasználatunkat ott, ahol azt egyébként törvény írja elő. A szövetség országos és helyi vezetői minden alkalommal ellenálltak, kivédték a támadásokat, és megoldásokat kerestek a konfliktusok kezelésére. Borboly Csaba sem tett egyebet. Végezte a dolgát, folytatta a munkát, és erőteljesen képviselte azt, amiért mindannyian harcolunk: a székelyföldi közösség jogainak és szimbólumainak védelmét.
Nem véletlen az ügyészség időzítése sem. Borboly Csabát, a 11. RMDSZ- kongresszus egyik házigazdáját tíz nappal e fontos politikai esemény előtt vették őrizetbe. Az elmúlt hetekben az RMDSZ egyértelművé tette álláspontját a régiók átszervezésének kérdésében. Nem támogatjuk a fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felvértezését, mert ezzel csupán egy újabb bürokratikus szintet hoznak létre, kiüresítik a megyéket, a döntéseket központosítják. Az alkotmánymódosítás kapcsán pedig továbbra is fenntartjuk azt, hogy a nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként ismerjék el, és ne másodrangú állampolgárként kezeljenek minket. Ezért kérjük az Alkotmány 1-es cikkelyének módosítását.
Hosszú ideje tanúi vagyunk annak, hogy a kisebbségi jogainkat szavatoló törvényeket nem tartják be, és folyamatosan próbálnak megfélemlíteni bennünket. Ám azok, akik ezt eltervezték, és ezen munkálkodnak, nem ismerik erős, összetartó közösségünket. Mert akkor, amikor baj van, mi nem bújunk el – mi emelt fővel vállaljuk identitásunkat. Mert akkor, amikor meg akarnak osztani, mi nem fordulunk egymás ellen – mi összezárunk és egy emberként állunk ki jogainkért.
Teljes mértékben szolidárisak vagyunk Borboly Csabával, és támogatásunkról biztosítjuk, kitartást és erőt kívánunk családjának. Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni. Megvédjük jogainkat. Megvédjük közösségünk tagjait és vezetőit.
A székelyföldi önkormányzati vezetők nevében,
a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöksége
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere
Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke
Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere
Péter Ferenc, Szováta polgármestere
Simon István, Kerelőszentpál polgármestere
Állásfoglalás
Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátusi és képviselőházi frakciójának tagjai megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy hétfőn, május 13-án a Korrupcióellenes Ügyészség őrizetbe vette Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, aki az RMDSZ politikusaként, a magyar közösség bizalmának köszönhetően, hosszú évek óta önzetlenül szolgálja és eredményesen képviseli Hargita megye és magyar közösségünk érdekeit. Mi, a parlament két házának RMDSZ-képviselői és szenátorai szolidaritásunkat fejezzük ki Borboly Csabával és hiszünk ártatlanságában.
Meggyőződésünk, hogy a többéves ügy felelevenítése az RMDSZ XI. kongresszusát megelőző periódusban semmiképpen nem lehet a véletlen műve. Az idei év hosszú távon meghatározó politikai döntései közepette a Korrupcióellenes Ügyészség e régmúlt időket idéző eljárása bizonyíték a kivizsgálás rosszindulatú motivációjára. Ezúton határozottan elítéljük a szövetségünk és a magyar közösség ellen irányuló politikai megfélemlítés minden szintű formáját.
Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciói
A csíki fiatalok szolidárisak Borboly Csabával
Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) egyszerűen hihetetlennek tartja, hogy Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét őrizetbe vette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Borboly Csaba közéleti tevékenysége mindig is példaértékű volt a csíki fiatalok számára. Borboly Csaba mindig példát mutatott számunkra lendületből, tenniakarásból, proaktivitásból, vonalasságból. Bízunk benne, hogy mihamarabb kiderül, az elnök törvényesen járt el, és az őt érintő vádakban ártatlan. Úgy gondoljuk, hogy az őt érintő vádak politikai lejáratás eszközei.
Családjának erőt, kitartást kívánunk ebben a nehéz helyzetben.
Csík Terület Ifjúsági Tanácsa
Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme
Az Erdélyi Magyar Néppárt határozottan támogatja a korrupció és a bűnözés elleni harcot. Támogatja, hogy az igazságszolgáltatás intézményei magas rangú tisztségviselők esetében is teljesítsék kötelességüket, hiszen egy jogállamban a törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie.
Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, a bűnösség megállapítása pedig kizárólag az igazságszolgáltatás feladata.
Nem tudjuk, hogy Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba intézményvezetői vagy a pártján belüli önállósodási törekvéseinek köze van-e az ellene indított vizsgálathoz, erre ma nincs válasz.
Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a Néppárt a lehető leghatározottabban elutasít és elítél minden olyan eljárást, amelynek célja nem kizárólag az igazság kiderítése, és az esetleges bűncselekmények bizonyítása, hanem a politikai, netán etnikai alapú megfélemlítés vagy leszámolás.
Meggyőződésünk, hogy egy működő autonómiában jóval kevesebb táptalaja lenne az ilyen találgatásoknak. Mert a jogállami intézményekbe és az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom szempontjából is az autonómia a megoldás.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Elnöksége nevében
Toró T. Tibor elnök
Népújság (Marosvásárhely)2013. május 15.
Borboly a maszol.ro-nak: lehallgatták a telefonbeszélgetéseimet
Hónapokon keresztül lehallgattatta az ügyészség a hétfőn őrizetbe vett, majd kedden szabadlábra helyezett Hargita megyei tanácselnök telefonbeszélgetéseit – tudtuk meg a politikustól, akit hazautazása közben értünk el telefonon.
„Amíg a bíróság döntésére vártam, volt időm átlapozni a dossziémat. Az iratokból kiderült, hogy hosszú ideig lehallgatták a telefonbeszélgetéseimet. Az összeállított dokumentáció alapján már egy évvel ezelőtt őrizetbe vehettek volna, ezért gyanús nekem, hogy hétfőre időzítették ezt az intézkedést” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Borboly Csaba.
A nyomozati anyagból az is kiderült, az ügyészség három éve vizsgálódik a politikus ügyében. „Nagyon régóta kutakodnak utánam, nagyon sok feljelentést gyűjtöttek össze. Olyan ügyekkel gyanúsítanak és olyasmikért kérték az őrizetbe vételemet, amelyekért másfél, két éve is megtehették volna ugyanezt. Ezért tartom különösnek a tegnapi intézkedést” – magyarázta.
A tanácselnök elmondta, a vádak alaptalanok, és ezt szerinte a keddi bírósági döntés is bizonyítja. Szerinte az igazságszolgáltatás teszi majd a dolgát, és ejti majd ezeket a vádakat. „Ahogy mondani szokták: ami nem öl meg, az megerősít, úgyhogy megyünk előre" – tette hozzá Borboly.2013. május 16.
Borboly vagy Borbély?
A hétfői nap erdélyi magyar szempontból talán legérdekesebb híre, miszerint az illetékes hatóság (DNA) huszonnégy órára őrizetbe vette a Hargita Megyei Tanács elnökét, Borboly Csabát. Nevezett ellen hivatali visszaélés és okirathamisításra való felbujtás alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Mielőtt prejudikálással vádolnának, sietek kijelenteni, amit ilyenkor általában ki szokás: természetesen Borbolyt is megilleti az ártatlanság vélelme, azaz ítélet hiányában mindenki ártatlan. Tehát várjuk ki a végét.
Addig is, hadd idézzem kiváló jogász ismerősömet, aki szerint a politikai és gazdasági élet meghatározó szereplői esetében nem az a kérdés, hogy letartóztathatóak-e, hanem az, hogy mikor? Azaz a legfontosabb az időzítés. Nos, alighogy megjelent a hír, elkezdődtek a találgatások: miért épp Borboly, miért épp most? Egyesek összefüggést látnak a zászló-ügy kapcsán kiéleződő magyar-román ellentéttel, mások az RMDSZ-en belüli hatalmi harccal magyarázzák, amely a közelgő RMDSZ-kongresszuson dőlhet majd el, s amelynek egyik kulcsfigurája épp Borboly lehet, illetve lehetett volna. Szerintem is ez utóbbiról van, lehet szó. Az eset másnapján hallottam: „ne fárasszátok magatokat, firkászok, justizmord történt a Borboly-ügyben: elnéztek egy betűt – nem Borbolyt akarták bevinni, hanem Borbélyt!” S ha már Borbély neve felmerült, akkor hadd emlékeztessek arra, hogy jelenleg ő az RMDSZ „erős embere”, talán legbefolyásosabb politikusa, s a posztkommunistákkal való együttműködés feltétlen híve, támogatója.
Nemrég arról írtam, hogy a székelyföldi ifjú titánok – a Hargita, Kovászna és Maros megyei vezetők – állítólag megegyeztek a vásárhelyi polgármesterrel, hogy cserébe a Székelyföld, Európa kulturális fővárosa-projekt támogatásáért, megpróbálják a pozícióikba bebetonozott RMDSZ-vezetőket – Markót, Frundát, Borbélyt – félreállítani, vagy legálábbis hatalmukban korlátozni. Hogy van-e, lehet-e összefüggés Borboly mostani meghurcoltatása és a fent említett – hangsúlyozom: feltételezett – forgatókönyv között, azt nem tudni, de a romániai szokások ismeretében állítom, nem kizárható…
Borboly Csabáról, a fiatal mozgalmárról úgy tíz évvel ezelőtt sokat írtak, még többet beszéltek. Ifjúsági vezetőként számos, azóta is tisztázatlan anyagi vonatkozású afférba keveredett, ennek ellenére – vagy éppen ezért? –, rövidesen az RMDSZ egyik legjelentősebb vezetője lett. Amint a Hargita megyei önkormányzat élére került, az ellenőrzése alatt álló helyi sajtót saját imidzsének építésére felhasználva, máris igazi vidéki kiskirállya avanzsált. Az RMDSZ-nek nem volt, nem lehetett semmi kifogása ellene mindaddig, amíg hűséges pártkatonaként működött, azonban amint kezdett kilógni a sorból, máris felkeltette a pártközpont nemtetszését. Ha van valóságalapja a Floreával kötött állítólagos egyezségnek, akkor könnyen kiköbözhető, ki/ kik állhatnak a Borboly elleni eljárás mögött. Cui prodest? – teszik fel ilyenkor a szokásos kérdést, s ebben az esetben is ezáltal kerülhetünk a legközelebb a helyes válaszhoz. A címbéli kérdés viszont továbbra is megválaszolásra vár... Az RMDSZ-en belüli hatalmi harc kimenetelét illetően mindenképp.
Szentgyörgyi László
Központ
Erdély.ma2013. május 16.
A DNA megtámadta a Borbolyékra vonatkozó bírósági döntést
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Marosvásárhelyi Területi Szolgálata szerdán megtámadta a Marosvásárhelyi Táblabíróságnak a Hargita megyei elöljárók ügyében hozott döntését. A DNA a korrupciós ügyek miatt hétfőn őrizetbe vett Borboly Csaba, Sófalvi László, Csiszér Botond-Benedek és Pálffy Domokos 29 napra szóló előzetes letartóztatását kérte, azonban a bíróság elutasította a kérelmet, 30 napos lakhelyelhagyási tilalommal szabadlábra bocsátotta a gyanúsítottakat, akik ez idő alatt nem gyakorolhatják tisztségüket.
A döntés immár a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék hatáskörébe tartozik.
Észrevettük, hogy 2005–2006-tól kezdődően perverz átalakulás következett be, voltak olyan esetek, melyek az 1989-ig uralkodó politikai rendőrségre emlékeztettek. Bizonyos ügyészek, főként a DNA tagjai, átvették a politikai rendőrség szerepét. Megállapítottuk, hogy nagyon sok esetben a döntések a nemzeti kisebbségek jogait vették célba, beleértve az anyanyelv használatának jogát a közigazgatásban, a helyi közösségek jelképeinek a használati jogát, és a tulajdonok visszaszolgáltatását is. Azért mondtam, hogy perverz átalakulás, mivel politikai rendőrség már nem létezik. Az igazságszolgáltatás döntéseit nem lehet kommentálni, de ezek a döntések nagyon sokszor csorbították a nemzeti kisebbségek jogait” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Kolozsváron tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
Arra a kérdésre, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök letartóztatása véletlene-e, avagy sem, a Szövetség elnöke azt válaszolta, nem hiszi, hogy az akció véletlen volt. Hozzátette, „korrekt és igazságos” a Marosvásárhelyi Táblabíróság azon döntése, hogy Borboly Csabát szabadlábon vizsgálják.
„Két és fél év alatt, amióta az ügy az ügyészségen van, meg lehetett volna tenni ezt a lépést hamarabb, de nem tették meg. Irracionális, hogy két és fél év után tette meg ezt a lépést. Meggyőződésem, hogy Borboly Csaba minden alkalommal törvényesen járt el, és a Hargita megyei tanácselnökként véghezvitt tettei nem szegték meg az ország törvényeit” – mondta még Kelemen, leszögezte, a bíróság végleges döntéséig minden ember ártatlan, és a vádlónak érvekkel kell alátámasztania vádjait.
„Nagyon sok embert meghurcoltak, mint, például, Nagy Zsoltot is. Félbetörték politikai karrierjüket, bemocskolták arculatukat, és senki nem kért elnézést tőlük emiatt. Az igazságszolgáltatás függetlensége nem egyenlő a felelőtlenséggel, nem jelenti azt, hogy bármit megtehetsz, amit akarsz, mivel állam vagy az államban” – szögezte le Kelemen.2013. május 18.
Pallas-Akadémia – 20
Írtunk már a jeles csíkszeredai könyvkiadó 20. évfordulójáról, hiszen április elsejei születésnapjukat egész rendezvénysorozattal ünnepelték, és kiadványaikkal meg néhány szerzőjükkel találkozóik egyik leggyakoribb helyszínére, Marosvásárhelyre is eljutottak. Ajándékköteteik, amelyekkel jubileumi adományként számos könyvtárat, iskolát, kulturális intézményt megleptek, eljutottak a Teleki Tékába is. Az évfordulós események a múlt héten Hargita megye székhelyén csúcsosodtak, csütörtökön a nemrég felavatott Kájoni János Megyei Könyvtárban rendezett irodalmi est, péntek délelőtt a Márton Áron Gimnázium dísztermében, délután a Nagy István Művészeti Szakközépiskolában lezajlott könyvbemutató és kiállításnyitó vonzotta a közönséget.
Kevés település mondhat a magáénak olyan szép, korszerű, új könyvtárépületet, mint amilyet Csíkszereda köszönhet a megyei önkormányzatnak. Kopacz Katalin igazgató joggal büszke rá, és konferenciatermükben örömmel látja vendégül az ilyen könyves rendezvényeket. Erre az alkalomra külön tárlatot is berendeztek, gazdagon válogattak a Pallas-Akadémia eddigi 570 kötetéből. Egész nagy falat betöltöttek a kiadó kiadványai. Látványként is szívderítő a sok pompás könyv, a szellemi töltet pedig, amit az olvasóknak felkínálnak, eléggé nem is méltatható. A könyvtáros házigazda nem is fukarkodott a méltatással. Borboly Csaba megyei tanácselnök köszöntője is bővelkedett elismerésben. A könyvkiadó főszerkesztője, Kozma Mária rövid visszatekintője, kiadótörténeti összefoglalója után a jelen levő szerzők, Ambrus Tünde, Balázs Lajos, Bogdán László, Egyed Ákos, Markó Béla, Mészáros Sándor, Nagy Miklós Kund és Sarány István sem hagyta ki mondandójából a csíki könyves műhely eddigi két évtizedének dicséretét. A Tőzsér József vezette Pallas-Akadémia, amely az utóbbi időben a Gutenberg kiadót, nyomdát és könyvesboltokat is működtető Tőzsér László közreműködésével is öregbíthette hírnevét, húsz év alatt a hazai magyar könyvkiadás egyik legnagyobb és legmegbecsültebb intézményévé, vállalkozásává lett. Bőséges, változatos, sok olvasói igényt kielégítő kínálatát nemcsak a kiállítás tükrözte, két átfogó katalógusból is képet kaphatunk erről. Az ünnepi esten Kozma Mária felvezető szavait követően megszólaló írók és köteteik ugyancsak e széles kiadói spektrumot érzékeltették. Ambrus Tünde, Balázs Lajos, Egyed Ákos a tudományosság, Bogdán László, Markó Béla a szépirodalom, Mészáros Sándor a határokon túli kitekintés és tényirodalom, Nagy Miklós Kund és Sarány István a művészetek és a publicisztika képviseletében mondta el gondolatait a jelenlevőknek.
Egy-két mondatban érdemes külön figyelmet szentelnünk a legfrissebb kiadói újdonságoknak. Egyed Ákos akadémikus sikerkönyvének bővített kiadása az előző változatnál is keresettebbé válhat. A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig immár azt a sorsdöntő időszakot is felöleli, amely az 1918-1920-as hatalomváltozástól az 1989-es eseményekig mélységesen meghatározta a székelység életét, sorsának alakulását. Sőt, kitekintést nyújt az 1990 óta eltelt több mint két évtizedre is. A történész minden eddigi kötete sikerkönyvvé vált, ezzel sem lesz másképpen. Mint ahogy biztos igen sokan olvassák majd a diplomata Mészáros Sándor újabb visszaemlékezéseit is. Előző kötete, A pekingi követség regényes formában ismertetett meg a kínai valósággal, a távol-keleti óriás egzotikus mindennapjaival és a diplomatalét különlegességeivel, a mostani Csecsenföldön, élve vagy halva nem fikcióba csomagolva hozza elénk a csecsenföldi drámai valóságot, ez a személyesen megélt ottani realitás jól dokumentált, hiteles tükrözése. A szerző az 1994-ben kezdődött első csecsen háború idején az orosz–csecsen konfliktus rendezésére létrehozott EBESZ-csoport soros elnökeként figyelhette meg, tapasztalhatta a történteket, és teljesített békéltető feladatokat. Folytonos életveszélyben élt, sőt egy autóbalesetnek álcázott merénylet túlélője is. Visszaemlékezéseit gazdag képanyag teszi még szemléletesebbé.
Folytatódik a Kemény János-életmű-sorozat is. Új darabja a helikoni találkozók házigazdájának Víziboszorkány című regénye. A Kákoc Kis Mihály és a Kutyakomédia után ez is közelebb hozza a mai irodalombarátokhoz a Mecénás írói hagyatékát. A könyvtári találkozón vers is elhangzott. Markó Béla ismét megcsillogtatta költői erényeit. Rendkívül találó, pontos és kíméletlen látleletben fogalmazta meg mai drámai helyzetünkből adódó életérzéseinket, hangulatunkat.
Másnap a fiatalokat szólították meg a pallasosok. A Márton Áron Gimnáziumban a történelem, néprajz, helytörténet és az irodalom került terítékre, a Nagy István Művészeti Szakközépiskolában a kiadó művészeti könyveiről beszélt Kozma Mária. Ezek több sorozatban és sorozaton kívüli kiadvá-nyokkal olyan gazdagon próbálják pótolni a könyvkiadói hiányokat, hogy ilyen tekintetben egyik honi műhely sem versenyezhet velük. Kiállítással is illusztrálták az elhangzottakat. Botár László, Csillag István, Gaál András, Márton Árpád, Mezey Ildikó, Siklódy Ferenc és Zsigmond Márton alkotásaiból nyitottak tárlatot. A műveket az a Botár László festőművész ajánlotta a közönség figyelmébe, akinek a napokban Kisinyovban nyílt Fazakas Csabával közös kiállítása.
N.M.K.
Népújság (Marosvásárhely)2013. május 18.
Borboly Csaba a DNA hálójában
Szabadlábon védekezhet Borboly Csaba, de a vizsgálat alatt nem hagyhatja el lakóhelyét. Az elöljárót a Korrupcióellenes Ügyészség folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsítják.
A Hargita megyei tanácselnök május 13-án jelent meg a DNA marosvásárhelyi kirendeltségén nyilatkozattételre, ahol a délután folyamán őrizetbe vették. A 38 éves politikus felesége, Borboly Melinda tájékoztatása szerint férjét két, az udvarhelyszéki Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es, valamint a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei útszakasz felújítása kapcsán gyanúsítja korrupcióval a DNA. Az ügyészség azt kifogásolja, hogy a dokumentáció 2010-es aláírásakor Borboly miért nem ellenőrizte személyesen az iratokat, illetve később miért nem tett panaszt a hatóságoknál az észlelt hiányosságok miatt.
Elena Curcã, a nyomozóhatóság marosvásárhelyi kirendeltségének főügyésze megerősítette, hogy 24 órás vizsgálati fogságba helyezték az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikust, valamint azt, hogy Borbolyt korrupcióval gyanúsítják. A tanácselnök mellett Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselőt, Csiszér Botond Benedeket, az önkormányzatnak alárendelt útügyi igazgatóság ügyvezetőjét és Sófalvi Lászlót, a Hargita megyei önkormányzat volt alelnökét is őrizetbe vette a Korrupcióellenes Ügyészség. A vádhatóság közleménye szerint a tanácselnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely a szintén őrizetbe vett Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel mintegy 1,8 millió lej kárt okozott az államnak. A DNA közleménye szerint Borboly Csaba megkövetelte egy cégtől, hogy az önkormányzat által kifizetett összeg tíz százalékával támogassa a Csíkért Egyesületet. Az ügyészség szerint a tanácselnök a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket, így 2011-ben hamis iratok kiállítására bujtott fel másokat, hogy a Számvevőszék előtt igazolja a kifizetéseket, 2012-ben pedig – amikor az ügyészség vizsgálni kezdte az ügyet – rendőrségi feljelentéssel próbálta elkendőzni az ügyet. Pálffyt érdekellentéttel és olyan, a tisztségével összeférhetetlen kereskedelmi-pénzügyi műveletek végrehajtásával vádolják, amelyekből anyagi haszna származott, valamint magánokirat-hamisításra való felbujtással és hamisításban való részvétellel. Csiszér Botondot közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel, folytatólagosan elkövetett hamisítással, magánokirat-hamisításra való felbujtással és közérdek elleni hivatali visszaélésre való felbujtással gyanúsítják. Sófalvi esetében a DNA nem tette közzé az őrizetbe vétel okát. Mindannyiuk esetében 29 napos előzetes letartóztatást kértek az ítélőtáblától.
A DNA 2011-ben már folytatott vizsgálatot Borboly ellen, miután egy ismeretlen feljelentő azzal vádolta meg, hogy részesült a Hargita megyei sürgősségi kórház új épületéhez készített tervek ellenértékéből, és abból finanszírozta családi háza tervét, illetve az építkezési költségek egy részét. A DNA később ebben az ügyben megszüntette ellene a vizsgálatot.
A DNA vádirata
A DNA honlapján közzétett vádirat szerint a Hargita megyei Tanács elnökeként Borboly Csaba törvénytelenül és indokolatlanul rendelte el 2010 decemberében 1888914,20 lej elszámolását a Stravia Group Kft. részére egy sor a megyei út felújítását célzó munkálatért. A kifizetés olyan körülmények között történt, hogy a közbeszerzési eljárást megnyerő cég árajánlata jóval magasabb volt a licitből kizárt cégénél, ugyanakkor a munkavezető nem értett egyet az összeg kifizetésével, és a kivitelező nem tartotta be az eredeti terveket az aszfalt vastagságát illetően, és nem létezett a projekt módosítására vonatkozó átirat. A Hargita megyének okozott kárt 629178,85 lejre becsülték, és szerintük az üzletből ezzel megegyező haszna származott a Stravia Group Kft.-nek.
A vádlott 2010. december 27–29. között törvénytelenül és indokolatlanul rendelte el 672051,59 lej kifizetését a Stravia Group Kft.-nek, illetve 496632,84 lej kifizetését a Bridge Road Construct Kft.-nek, mindkét esetben nyersanyagok átvételéért. A papíron átvett nyersanyagok nem léteztek, a kifizetés annak ellenére történt meg december végén, hogy egyértelmű volt: a két cég képtelen elvégezni 2010. december 31-ig a szerződött munkálatokat. A DNA szerint a vádlottnak tudomása volt arról, hogy a nyersanyagok átadásáról készült jegyzőkönyveket meghamisították: korábbi dátumokat tüntettek fel rajtuk, nem létező javakat tüntettek fel, hogy azokat átvették. A 496632,84 lej kifizetése után megyei tanácselnöki minőségében Borboly Csaba 2010. decembere és 2011. januárja között egy közvetítő révén többször is kérte a Bridge Construct Kft. ügyvezetőjét, hogy fizessen be 50000 lejt a csíkszeredai Csíkért Egyesületnek.
A vád szerint a közérdek elleni hivatali visszaélés tényét álcázandó – amelynek eredményeként a Stravia Group Kft. anyagi javakban részesült – Borboly Csaba Csiszér Botond Benedeken és egy másik személyen keresztül meggyőzte a tervezőcég két képviselőjét két hamis irat kiállítására, amelyekkel a Hargita megyei Számvevőszék ellenőrei előtt igazolni tudják a Stravia Group Kft.-nek kifizetett pénzösszegeket.
A DNA marosvásárhelyi kirendeltsége a 131-es megyei úttal kapcsolatban a Stravia és Bridge Road Consult cégekkel kötött szerződésről szóló, a munkálatok kivitelezésére, ezek ellenértékének kifizetésére és szakvéleményezésére vonatkozó dokumentumokat igényelt Borbolytól. A tanácselnök 2012. október 16-i válaszában úgy nyilatkozott, hogy a Stravia Group 2010-es kifizetésekor a megyei tanácsot valaki egy hamisított dokumentummal félrevezette. A tanácselnök 2012. október 12-én feljelentést tett a Hargita megyei rendőrségen, amelyben ismeretlen személyt csalással vádolt, az illető az útépítési munkálatok felügyelője keltezetlen jelentését olyan formában hamisította volna meg, hogy annak alapján lehetségessé váljon a Stravia Group kifizetése.
A DNA ügyészei szerint Borboly Csabát tevékenységében Csiszér Botond Benedek segítette, aki 2010. decembere és 2011. decembere között a megyei útügyi igazgatóság vezetőjeként illegálisan nyilvánította kifizethetővé a Stravia Group és a Bridge Road Consult által kiállított számlákat. Ugyancsak Csiszér írta alá azt a hamis okiratot, amely szerint a Hargita Megyei Tanács bizonyos mennyiségű, nem létező építőanyagot vett át a két cégtől.
A Hargita megyei Tanács tagjaként 2008 és 2012 között Pálffy Domokos összeférhetetlenségi állapotba került, mivel részt vett a megyei éves költségvetés útjavításokra és korszerűsítésekre szánt tételeiről is rendelkező éves költségvetések megszavazásában, holott az útjavítási szerződések egy részében az általa adminisztrált cégen keresztül személyesen és a részvényeket birtokló testvére révén is érdekelt volt. Így maga és testvére számára összesen 25351090 lejre tett szert, ami a 2008 és 2012 között elnyert 40 szerződés értékének felel meg. Ezen ügyletek lebonyolítása során a Stravia Group céget vezette, ez a tevékenység pedig összeférhetetlen a megyei tanácsosi tevékenységével. 2012 áprilisában rávett valakit több olyan okirat kiállítására, amelyeknek alapján ki lehetett bocsátani egy technikai szakvéleményezést. A szakvéleményezés célja a Számvevőszék által megállapított kár csökkentése volt, amely 2012 márciusában a Hargita Megyei Tanácsot érte a Stravia Groupnak illegálisan kifizetett összegek nyomán. Az ügyészek a kárt 1796863,28 lejre becsülték. Az összeg egyrészt a fiktív építőanyag ellenértéke, amelyet az építőcégek névlegesen átadtak a Hargita megyei Tanácsnak, másrészt pedig az a tétel, amely a versenytárgyaláson résztvevő egyéb cégek jóval alacsonyabb értékű ajánlata és a licitet megnyerő, ám magasabb értékű ajánlatot benyújtó cégek árajánlata között rögzíthető.
EN-összeállítás
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2013. május 18.
Az aranykor böjtje
Alapjaiban rázhatja meg az RMDSZ-t az a letartóztatás- és vizsgálatsorozat, amely e hét elején zúdult a tulipános alakulatra. Borboly Csaba Hargita megyei önkormányzati elnök és néhány munkatársa ellen bekeményített a korrupcióellenes ügyészség, Olosz Gergely letette a szenátori terheket, vélhetően azért, hogy megússza a rangjabeliek számára a Legfelsőbb Bíróságon fenntartott számonkérés cseppet sem irigylendő kirakatát. És ki tudja, merre kanyarog még a hasonló ügyek vége?
Pártállástól és ideológiai meggyőződéstől függetlenül aligha örül bárki magyar ezeknek az eseményeknek. Egyrészt azért, mert a magyar közösség képviselőit érő zaklatások láttán bizonyos mértékben saját komfortérzetünkben is érintve érezzük magunkat, kisebbségi sorsunkban mindannyiunknak fáj, ha bántják a magyart. Kicsorduló könnycseppünket letörölve azonban már arra kell gondolnunk: mi van, ha igazak azok a vádak? Persze minden közösségnek megvannak a maga botladozói, ezúttal azonban a legnagyobb választói tömegek bizalmát birtokló érdekvédelmi szövetség néhány prominenséről van szó. Ők azok, akik az eddigi hatalmi beágyazódások „lakóiként” még mindig rengeteg emberrel hitetik el, hogy az eddigi út az egyetlen járható. És ha jólesően rádiózva suhanunk az Oklánd és Vargyas közötti, már csak néhány átereszre és felfestésre váró, a legutóbbi magyar világot követően negyven éven át építőmunkást nem is látó úton, egy percre talán hajlamosak is vagyunk helyeselni. Ha viszont az állandó fenyegetettség, a zsarolhatóság a hasonló megvalósítások ára, aligha éri meg a dolog.
Tudomásul kellene végre venni, hogy veszélyes dolog egyetlen pillérre helyezni közösségi és emberi sorsokat. A magyar érdekképviselet pozíciókkal és pénzosztogatási kompetenciákkal kirakott aranykorának böjtje most kezd elérkezni. Nem csak a pénzcsapok elzárásával, hanem régi rossz alkuk felemlegetésével, bűnügyi dossziék meglobogtatásával, vagy – mint most Borboly esetében – azok fellapozásával.
Az RMDSZ középtávú jövőjének „kinevelt”, a kor elvárásainak megfelelő tudással, eszköztárral és erkölcsi mércével felfegyverzett fiatal farkasai vergődnek a különböző hatóságok hálójában. Nem tudjuk, bűnösök-e vagy sem. Ami bizonyos, hogy kálváriájuk révén egy egész közösség mundérján is folt esett. Ha annak drukkolunk, hogy ártatlanságuk bebizonyosodjon, jelentős mértékben magunkért szorítunk. No meg azért, hogy végre kopjon el a kocsmapolitizálás veretes bölcsessége, miszerint aki háborúba megy, számoljon azzal, hogy a túloldalról is lőnek.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2013. május 21.
Borboly Csaba szabadlábon védekezhet
Nem hivatalos még az ítélet, de a legfelsőbb bíróság elutasította az ügyészség fellebbezését, így Borboly Csaba és három feltételezett tettestársa szabadon védekezhet – közölte tegnap este a hírt Sergiu Bogdan, a politikus ügyvédje.
A korrupcióellenes ügyészség Hargita Megye Tanácsának elnökét folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsítja.
A vádhatóság szerint Borboly Csaba indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött, ezzel közel 1,8 millió lej kárt okozott az államnak.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 21.
Jogerős: Borboly Csaba szabadlábon védekezhet
Elutasította május 20-án, hétfőn este a legfelsőbb bíróság az ügyészség fellebbezését, így Borboly Csaba és három feltételezett tettestársa szabadlábon védekezhetnek az ellenük indított bűnvádi eljárás során. A vádhatóság a gyanúsítottak harminc napos vizsgálati fogságba helyezését kérte.
A politikus ügyvédje, Sergiu Bogdan a maszol.ro-nak elmondta, az ítélet még nem hivatalos, nem jelent meg a legfelsőbb bíróság honlapján sem. "Bírósági forrásaim azonban már közölték a jó hírt: védencem szabadlábon védekezhet" – magyarázta. Kérdésünkre elmondta, a továbbiakban a védelem "sorra megsemmisíti" Borboly bűnösségének feltételezett ügyészségi bizonyítékait.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság május 14-én a korábban 24 órára őrizetbe vett gyanúsítottak szabadlábra helyezéséről döntött, ám lakhelyükat 30 napig nem hagyhatják el, tisztségeiket pedig nem gyakorolhatják.
Mit állít a DNA?
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) Hargita Megye Tanácsának elnökét folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsítja. A vádhatóság szerint Borboly Csaba indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel - mint a DNA közleményében olvasható - közel 1,8 millió lej kárt okozott az államnak.
A DNA közleménye szerint Borboly Csaba megkövetelte egy cégtől, hogy az önkormányzat által kifizetett összeg tíz százalékával támogasson egy egyesületet. Az ügyészség úgy vélte, a tanácselnök a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket, így 2011-ben hamis iratok kiállítására bujtott fel másokat, hogy a Számvevőszék előtt igazolja a kifizetéseket, 2012-ben pedig - amikor az ügyészség vizsgálni kezdte az ügyet - egy rendőrségi feljelentéssel próbálta kendőzni az ügyet.
Pálffy Domokos megyei tanácsost érdekellentéttel és olyan, a tisztségével összeférhetetlen kereskedelmi-pénzügyi műveletek végrehajtásával gyanúsítják, amelyekből anyagi haszna származott. Csiszér Botondot, a megyei útügyi igazgatóság ügyvezetőjét is közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélésben való bűnsegédkezéssel, okirat-hamisítással, magánokirat-hamisítására való felbujtással gyanúsítják. Sófalvi Lászlót közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, közérdek elleni hivatalbeli visszaélésre való felbujtással és hamisítással gyanúsítják.
Maszol.ro2013. május 24.
Székelyföld esélyei és lehetőségei (Szakemberek a régiósításról)
Élettér és mozgástér címmel szervezett kétnapos konferenciát, műhelymunkát a Domokos Géza Egyesület, jeles hazai és magyarországi szakemberek tartottak és tartanak ma is előadásokat az erdélyi, a székelyföldi magyarság megmaradása szempontjából is jelentős, rendkívül aktuális kérdésekről. Tegnap a jelen romániai valóság nagy slágere, a regionalizáció szerepelt napirenden, ma a nemzeti kisebbségügy a fő téma. A rendezvény illeszkedik az egyesület által kezdeményezett megmozdulások sorába, a névadó Domokos Géza előtt is tisztelegnek, aki múlt héten töltötte volna 85. évét.
A Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok képviselői elsősorban a jelenlegi rossz régiós felosztás hibáira, a román kormány tervezetének veszélyeire hívták fel a figyelmet. Tamás Sándor megyei elnök az egy nappal korábbi szakszervezeti konferencián bemutatott és lapunk által is ismertetett előadását ismételte meg, ezúttal magyarul. Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke nem lehetett jelen, helyette András Zoltán, az önkormányzat elemző csoportjának képviselője sorakoztatta fel Románia jelenlegi fejlesztéspolitikájának kudarcait, melyek tükrében még érthetetlenebb, hogy a rosszul működő fejlesztési régiókat közigazgatási szerepkörrel is felruháznák.
Az 1998-ban létrehozott nyolc nagy régió valamelyest a statisztikai adatgyűjtési szerepnek tudott megfelelni, sem a tervezésben, sem a forráslehívásban, sem a területfejlesztésben nem voltak eredményesek, színlelt konzultáció folyt, megalapozatlan dokumentumok készültek – hívta fel a figyelmet.
Tóth Norbert nemzetközi jogász, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa rámutatott: sem a nemzetközi, sem az európai jogrend nem kedvez a kisebbségeknek, néhány jogszabály született, de ezek hatásköre szűk vagy számonkérhetőségük korlátozott. Az Európa Tanács dokumentuma, a helyi önkormányzatok regionális chartája például csak településekre vonatkozik, nem megyékre vagy régiókra, s az utóbbiakra is érvényes dokumentum elkészült ugyan, de a mai napig sem sikerült elfogadtatni. Az EU-ban született jogszabályok előírják, hogy regionális átszervezés esetén ki kell kérni az emberek véleményét, s vannak eszközök is ennek számonkérésére, az EB kötelességszegési eljárást vagy akár pert is indíthat egy-egy állam ellen. Kevés lehetőséget nyújt a nemzetközi jog, a kisebbségi jogokat az emberi jogok, így az egyéni jogok közé sorolják, egyetlen közösségi jogot ismernek el, az önrendelkezési jogot, de ezt is elsősorban államokra vonatkoztatva, államon belül csak föderális berendezkedés esetében fogadják el egy népcsoport ezen jogát – fejtette ki Tóth Norbert. Mindezek dacára van ok a bizakodásra – mondotta –, változik a világ, a XXI. század Európájában az államoknak egyetlen szövetségesük lesz, saját polgáruk, és minden polgárnak számítania kell kultúrától, anyanyelvtől függetlenül. Ennek jegyében fejlődik majd a nemzetközi jog is, s bővülnie kell az önrendelkezési jognak is – derült ki a előadásából.
Bottlik Zsolt, az ELTE földrajztudományi karának adjunktusa a magyarság területi megoszlását mutatta be, a Kárpát-medence etnikai térképének évszázadokon átívelő alakulásával tette egyértelművé: Székelyföldön a XV. század óta kompakt egységben élnek magyarok. Novák Zoltán Csaba történész az 1948–89 közötti Székelyföldet is érintő közigazgatási reformokról tartott előadást, arról, hogyan jött létre és mit jelentett 1952-ben szovjet nyomásra a Magyar Autonóm Tartomány, majd a helyi ellenállás miatt hogyan volt kénytelen Ceauşescu beleegyezni a magyar megyék kialakításába 1968-ban. Kolumbán Gábor egyetemi tanár a régió, regionalizáció, regionalizmus tudományos definíciójára építette előadását, és arra a következtetésre jutott: régiókat nem lehet létrehozni, azok önmaguktól léteznek, jó regionalizáció pedig nem lehetséges, ameddig nincsenek működő régiók. Románia felépítését a történelmi régiókra kellene alapozni, és ez a kérdéskör addig nem oldódik meg, amíg egy politikai elit nem vállalja fel az ország föderális átszervezését – fejtette ki. Kolumbán Gábor szerint ez lenne a székely kérdés megoldása is, etnikai alapú területi autonómia Erdély föderális tartományon belül elérhető, Bukaresttől azonban hiába várjuk, véleménye szerint a más jellegű ez irányú erőfeszítések nem vezetnek eredményre.
Csutak István Hargita megyei regionalizációs szakember Székelyföld áldatlan helyzetére, rendkívül rossz és folyamatosan romló gazdasági, társadalmi mutatóira irányította rá a figyelmet, s következtetése drasztikus: ha 25–30 éven belül nem érjük el az autonómiát, utána már fölösleges lesz, nem marad haszonélvezője.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 25.
Ráduly: elég volt
A magyar, a székely, a román és az Európai Unió himnuszának eléneklésével kezdődött az RMDSZ 11. kongresszusa. Ezután Csíkszereda polgármestere tartotta meg lényegretörő beszédét.
A székely zászló felmutatásával kezdte beszédét Ráduly Róbert Kálmán, a hargitai megyeszékhely polgármestere, aki Csíkszereda szülöttéről, Erőss Zsoltról és társáról emlékezett meg. Ezután megköszönte a felelős magyar kormánynak, hogy többek között Csíkszeredában jött létre a Sapientia egyetem. Elmondta, reméli, és abban bízik, hogy Ponta és Antonescu rendezi azt, amit már 95 éve kellene. Felsorolta azon csíkszeredai beruházásokat, amelyek a kormány és a helyi vezetők közös eredményei.
„Hazudik, aki azt mondja, hogy az RMDSZ húsz éve kormányon van. Pihentünk is időnként. Kell szólnunk az elmúlt három esztendőről, a kudarcokról is. Leépítések, bérlevágások, uniós pályázatok késleltetett elszámolása, csak néhány a gyilkos intézkedések közül. Félelemkeltés, állami terror épül az állami intézményekkel” – fakadt ki a polgármester, majd folytatta: „sok önkormányzati társam nevében mondom, elég volt, az embereket meg kell fizetni, nagyobb fizetés kell, a közszféra dolgozóit meg kell fizetni, a pénzt, amit a megfélemlítésre fizetnek, a közszférai fizetésekre kell fordítani. A szakmaiság kezd kiürülni, nem lehet ostorral az embereket dolgoztatni. Egész pályás letámadást intéznek ellenünk, bűnnek tartják a saját történelmünk megismertetését, bűnnek tartják a magyar nyelv ismeretét, hivatásos feljelentők támadják a székely tankönyvet, ízekre szedik a székely vásárt, a csíkszeredai főépítész magyar nyelvtudásának elvárása diszkriminációt jelent Bukarestben.”
Ráduly feltette a kérdést: az diszkrimináció, ha olyan főépítész van a városban, aki nem tud magyarul, ha Székelyföldön nem ismerik az adminisztrációban a mi nyelvünket. „A parlamenti kétharmad felelőssége, hogy Románia végérvényesen rendezze Székelyföld helyzetét, vissza kell menni az 1918-ban megfogalmazott jogokhoz. A területi autonómia biztosítása becsületbeli kérdés, mi nem akarunk se többet, se kevesebbet, mint kulturális autonómiát az egész magyarságnak, és területi autonómiát a Székelyföldnek. Reggel leírtam a beszédem, nehogy elkapjon a hév. A területi és kulturális autonómia nemcsak a székelyek, hanem a románok ügye is. Ez Csíkszereda üzenete. A harchoz mindenkire szükség van, az MPP-re, az SZNT-re és az EMNP-re is” – hangsúlyozta Ráduly, majd beszéde végén kezdeményezte a város polgármestereként, hogy ezt a helyet, a sportcsarnokot mától Erőss Zsolt hegymászóról nevezzék el.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke rövid köszöntőjében annyit mondott: „nagyon jólesik, hogy itt lehetek önökkel, jólesik, hogy itt vannak önök is”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, sokszínű szövetség az RMDSZ, a Kárpát-medence talán egyetlen olyan határon túli szervezete, amely 23 éven keresztül a parlamentben tudott maradni, és kiállt a magyarságért. „A mi közös múltunk arról szólt, hogy felismertük problémáinkat, és megoldást kerestünk arra. A parlamentáris eszközöket választottuk céljaink elérésére. Ennek egyik módja a párbeszéd. Nehéz a párbeszéd, de nem lehetetlen. Mi ezt az utat járjuk.”
Kozán István
szekelyhon.ro2013. május 25.
Véget ért a kongresszus
Az RMDSZ 11. kongresszusát összegezte Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki a meghívottak által elmondottak fontosságát emelte ki.
„A kongresszuson elfogadtuk az RMDSZ módosított programszabályzatát, amelyből kiemelném, hogy kiszélesítettük az állandó tanács működését, hiszen azt tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban az önkormányzatokra sokkal nagyobb szerep hárul, mint akkor, amikor kormányon voltunk. Egyébként is növekvőben van az önkormányzatok ereje, és remélem, hogy pénzügyi értelemben is egyre nagyobb mozgásterük lesz. Az elnökséget ezzel szemben leszűkítettük” – összegezte Kelemen.
Kiemelte, hogy a meghívottak mind hangsúlyozták: az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint az erdélyi magyarság legitim képviselőjére, amely szövetséggel, akár hatalmon van, akár ellenzékben, „egyeztetni kell, párbeszédet kell folytatni”. „Fontosnak tartom, hogy itt volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal, a Fidesz alelnöke, és Újhelyi István, az MSZP alelnöke, akik üzeneteikben megfogalmazták, hogy számíthatunk a magyar kormányra, Magyarországra minden egyes törekvésünkben, és az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint az erdélyi magyarság legitim képviseletére, hisz ezt 2012-ben két alkalommal is megerősítette az erdélyi magyarság.”
Kelemen cáfolta a román portálokon szombaton megjelent álhírt, miszerint Hargita megyei RMDSZ-es politikusok sokasága kérte a szervezettől, hogy határolódjon el Borboly Csabától, Hargita Megye Tanácsának elnökétől. „Egyetlen RMDSZ-es politikus és tag sem kérte ezt” – húzta alá a szövetségi elnök.
Kozán István
szekelyhon.ro