udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2701
találat
lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 2701-2701
Névmutató:
Iliescu, Ion
1994. november 1.
A romániai Emberjogvédő Liga, a LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Stefanescu-Draganesti nyilatkozott. A szakszervezeti jogok helyzete sem rendezett, mondta. Eddig minden sztrájkot törvénytelennek nyilvánítottak az ügyészségen. - Az igazságszolgáltatás javarésze korrupt.- A LADO több esetben bíróság elé tudta állítatni azokat a rendőröket és csendőröket, akik megvertek embereket a vizsgálat során.- A magyarok egyfajta irányított kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Funar többször kijelentette, a magyarok menjenek Magyarországra, a határ szabad. Corneliu Vadim Tudor pedig azt mondta: ha ő lenne az államfő, minden magyart lelógatna a harangtoronyból. Iliescu elnök álláspontjából tükröződik, hogy ő a magyar kisebbség ellen van. /Új Magyarország, nov. 1./ 1994. november 1.
Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár okt. 27-én érkezett Bukarestbe, még aznap beszédet mondott a parlamentben, okt. 28-án Iliescu elnökkel, Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, okt. 29-én az egyetem díszdoktorává avatták, ezzel Gáli befejezte romániai látogatását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./1994. november 2.
Iliescu elnök nov. 2-án érkezik Nagy-Britanniába. Az elnök egy nemzetközi konferenciára hivatalos, amelyet a Brit Iparágak Konföderációja szervez, a látogatás többi része magánjellegű, ezt a brit külügyminisztérium is megerősítette. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./ Iliescu elnök nov. 2-án Londonban tárgyalt John Major kormányfővel. Iliescu hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia az egyetlen nyugati ország, amellyel Romániának növekszenek a gazdasági kapcsolatai. Maior bejelentette, hogy megszüntetik a romániai brit beruházások kormánygaranciáinak korlátozását. Nov. 14-én jelentős üzletember-küldöttség látogat Romániába. Iliescu találkozott a Brit Nagyiparosok Szövetségének képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ 1994. november 2.
A Demokratikus Konvenció /DK/ okt. 31-i ülése után nyilatkozatot tett közzé, amelyben követeli, hogy a román kormány hivatalosan is mondja fel az 1970. június 7-én a Szovjetunió és Románia által húsz évre aláírt barátsági szerződést. Amennyiben egyik fél sem kifogásolja, a szerződés öt-öt évenként automatikusan meghosszabbodik. 1989 után a Szovjetunió és Románia, Mihail Gorbacsov és Iliescu új alapszerződést kötött, de ezt a román parlament nem ratifikálta. A román-orosz tárgyalások megkezdődtek, de Bukarest követelései miatt hamar elakadtak. A román fél szeretné belevenni a dokumentumba, hogy a Molotov-Ribbentrop egyezmény semmis, ez elismerné, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina jogtalanul került szovjet fennhatóság alá, így utat nyitna a román igények teljesítésének. A DK bejelentette: ha nov. 6-ig nem történik meg a szerződés felbontása, kérni fogják a kormány és Iliescu lemondását.- Sietve jött a külügyminisztériumi közlemény, amely javasolta a kormánynak a szerződés felmondását. /Magyar Nemzet, nov. 2./ 1994. november 2.
Okt. 4-én Iliescu elnök Strasbourgban aláírta a Helyi Autonómia Chartáját, rá nyolc napra, okt. 12-én adták ki a 706-os számú kormányhatározatot, mely a prefektúrák, azaz a kormány hatáskörébe utalta át a kommunista párt megyei székházait, melyeket eddig jobbára a megyei tanácsok birtokoltak. A Temes megyei tanács a bírósághoz fordul a törvénytelennek vélt kormányhatározat megsemmisítése érdekében, ugyanezt kéri a 442-es kormányhatározatra vonatkozóan is. Ez utóbbi a megyei fennhatóság alól központi fennhatóság alá vonta a kulturális intézményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ 1994. november 3.
Iliescu elnök nov. 3-án Londonban két előadást tartott, az egyiket a Business Week amerikai gazdasági folyóirat szervezésében tartott kerekasztal-tanácskozáson, a másikat a Brit Királyi Külügyi Intézetben. Iliescu figyelmeztetett: új vasfüggöny veszélye fenyeget, amennyiben a nyugati országok nem támogatják gazdaságilag a szegényebb keleti "rokonokat". A Külügyi Intézetben kiemelte, hogy a még nem versenyképes gazdaságok elszigetelése olyan következményekkel járhat, amelyek helyrehozatala a jövő évszázadban sem lesz lehetséges. Iliescu óvott Oroszország birodalmi politikájának újjáéledésétől. A Romániát fenyegető külső veszélyek között említette a katonai konfliktust és az agresszív nacionalizmust, amely revizionista jellege miatt destabilizáló erejű. A BBC-nek nyilatkozott a magyar kisebbség helyzetéről: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó magyar panaszok csak kitalált dolgok. A magyar kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./1994. november 4.
Iliescu elnök nov. 4-én Londonból Brüsszelbe utazott, ahol a NATO-központban találkozott Willy Claes főtitkárral, majd Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./ A "régi rendszer illata lengi be" Iliescut, írta a The Times. A román sajtó lelkesen beszámolt a "teljes pompával zajló állami látogatásról", közben csak rövid munkavizitről volt szó, írta a The Times. Iliescu indulatos gesztusokkal cáfolta a londoni lapnak adott nyilatkozatában, hogy ő rendelte volna a bányászokat Bukarestbe a liberális reformot követelők brutális szétverésére. /Pest Megyei Hírlap, nov. 5., The Times, nov. 4./1994. november 7.
Iliescu elnök nov. 4-én és 5-én járt nem hivatalos látogatáson Brüsszelben. A kisebbségek problémája nem szűkíthető le a magyar kisebbségre, olvasható a román elnöknek a La Libre Belgique című lap nov. 7-i számában megjelent nyilatkozatában. "A románok egyharmada a határokon túl él: huszonhárom millióan vagyunk, de több mint tízmillióan közülünk külföldön élnek." - Nem Oroszország dolga, hogy megszabja, miként viselkedjenek más országok, mondta. /Új Magyarország, nov. 8./ 1994. november 7.
Iliescu elnök kijelentette, hogy nincs szükség közvetítőre, ez derül ki a Vocea Romaniei című kormánylapnak adott nyilatkozatából, ezzel reagált arra, hogy esetleg Németország közvetítsen a Magyarországgal kötendő alapszerződés ügyében. /Vocea Romaniei (Bukarest), nov. 7., Magyar Nemzet, nov. 8./1994. november 7.
Nov. 7-én a Nyugat-Európai Unió vezetői és Iliescu államelnök jelenlétében felavatták Bukarestben a NYEU romániai tájékoztató és dokumentációs központját. Sir Dudley Smith, a NYEU közgyűlésének elnöke, Wim van Eekelen, a NYEU főtitkára és más vezetői tárgyaltak Iliescu elnökkel, Melescanu külügyminiszterrel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Ugyancsak nov. 7-én Bukarestben nemzetközi szeminárium nyílt "Közép-Európa egy európai biztonsági rendszerben" címmel. Magyarországról Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rockenbauer Zoltán, a bizottság tagja érkezett a szemináriumba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ 1994. november 8.
Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett, biztonsági kérdésekkel foglalkozó szemináriumon, felszólalásában javasolta egy "kisebbségi minimum" kidolgozását. A konferencia alkalmat adott a NYEU küldöttségének, hogy találkozzon Iliescu elnökkel. A román diplomácia hatékonyan dolgozik, a román vezetők nagy súlyt helyeznek arra, hogy az európai országok politikusait Románia mellé állítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ 1994. november 8.
Iliescu elnök nov. 8-án fogadta Philippe Séguint, a francia nemzetgyűlés elnökét, mindketten méltatták az igen jó kapcsolatokat. Séguin meghívta Iliescut. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./1994. november 9.
Iliescut "egyedül Közép-Európából" alapon hívták meg Marokkóba, további közreműködésre. A bukaresti rádió hallgatói megtudhatták, hogy nélküle létre sem jött volna az arab-izraeli megegyezés. Iliescu a casablancai fórumon az újjáépítésben való részvételt ajánlotta fel. Londonba nem kormánymeghívásra érkezett, hanem a Business Week folyóirat kerekasztal-értekezletére hívták. A diplomaták összehoztak számára egy-két találkozót, írta ironikusan az Erdélyi Napló. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./1994. november 19.
Iliescu elnök a Moldovai Köztársasággal szomszédos vidék vendége volt, ahol nyilatkozott a két ország viszonyáról. A kapcsolatok jelenlegi politikai és gazdasági szempontból történő visszaesése nagy keserűséggel tölti el. Iliescu hangsúlyozottan két román államról beszélt. Ez nem jelenti azt, hogy Romániának területi követelései lennének, mondta. /Új Magyarország, nov. 19./1994. november 20.
Eredményesnek nevezte Keleti György honvédelmi miniszter romániai útját, miután nov. 20-án visszatért. Tárgyalt Iliescu elnökkel is. Megállapodtak Tinca védelmi miniszterrel, hogy magyar katonák romániai, illetve románok magyarországi képzésben vesznek majd részt. Egyeztetett létszámcsökkentésre is sor kerül. Keleti György Marosvásárhelyen látogatást tett Sütő András írónál is. /Népszava, nov. 21./ Keleti György román kollégájával Székelyföldre látogatott. Csíkszeredában a látogatás során Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elpanaszolta, hogy az utóbbi években gyakran száz méter magasan zúgtak el a repülőgépek a város fölött, többször vallásos ünnepek alatt. Keleti György leszögezte, reméli az dés külön foglalkozik majd a romániai magyarság jogaival, mert Magyarország nagy felelősséget érez a határain kívül élő magyarokért. Keleti György Segesvár mellett megkoszorúzta Petőfi emlékművét, Marosvásárhelyen Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka fogadta. /Új Magyarország, nov. 21./ 1994. november 22.
Iliescu elnök bárhol és bármikor kész találkozni a magyar vezetőkkel, hangoztatta Traian Chebeleu elnöki szóvivő az Adevarul nov. 22-i számában. Iliescu reméli, hogy az EBEÉ budapesti csúcsértekezletén módja lesz találkozni Göncz Árpád elnökkel és Horn Gyula miniszterelnökkel. /Népszabadság, nov. 23./ 1994. november 23.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a tévé magyar adásában kíván válaszolni, mert sértésnek tartja a Márton Árpád RMDSZ-képviselővel készült interjút, amely elhangzott a nov. 7-i magyar nyelvű műsorában. A Romániai Magyar Szó közli a kérdéses interjú szövegét. A lényege: Márton Árpád kifogásolta, hogy az utóbbi időben többen megkérdőjelezték az RMDSZ létjogosultságát, így Iliescu elnök, Oliviu Gherman /veszélyt jelent az RMDSZ/, Funarnak egy szatmári lapban megjelent cikke fasiszta megnyilvánulás. A képviselő ezt nov. 1-jei parlamenti felszólalásában is elmondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./1994. november 23.
Iliescu államelnök meghívására nov. 23-án Bukarestbe érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és megkezdte tárgyalásait. Nov. 24-én folytatta Iliescuval a megbeszélést, majd dokumentumot írtak alá a román-egyiptomi együttműködés alapjairól, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ megkötötték a két ország gazdasági és műszaki egyezményét. Mubarak a sajtóértekezleten kijelentette, hogy rövidesen vegyes bizottság fogja tanulmányozni a két ország közötti szabadkereskedelem bevezetésének lehetőségét. Mubarak európai körútján Nagy-Britanniába, Olaszországba és Romániába látogatott el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./1994. november 23.
Nicolae Andronic, a Moldovai Köztársaság parlamenti elnöke összegező írását /Három év után... Moldova nem impérium többé/ olvashatjuk a Magyar Nemzetben. 1991. aug. 27-én kiáltották ki a Moldovai Köztársaság függetlenségét, azóta céljainak megvalósítását mind hevesebben gátolják az ellenzék erői és főleg a Romániával való egyesülés hívei. Andronic idézi Melescanu román külügyminiszter nyilatkozatát a Romania Libera 1994. szept. 3-i számából: "A moldovánok többsége, sajnos, hovatartozása bizonyosfajta tudatával rendelkezik. Ha meg akarjuk valósítani az egyesülést, akkor mindent e tudat olyan értelmű módosításával kell elkezdenünk, hogy ők a román térséghez tartoznak. Ám ebben segítenünk kell őket." Ez azt jelenti, teszi hozzá Andronic, hogy a román kormány tetemes pénzellátást nyújt az unionista sajtónak. A román vezetőség tehát Nagy-Románia álmának rabja. Maga Iliescu elnök kijelentette: "Csak két Románia létezik, s ezek egy közelebbi vagy távolabbi időpontban egyesülnek." /Magyar Nemzet, nov. 23./1994. november 26.
Az 1989 decemberi romániai eseményeket kivizsgáló bizottság Iliescu elnököt is meg akarja hallgatni. Iliescu többször halasztást kért, mondta el Gabrielescu szenátor, a következő időpontnak nov. 28-át adta meg, de azon a napon az elnök Franciaországba utazik. A bizottság kérdéseket tenne fel Iliescu 1989 előtti kommunista múltjáról, a mai Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról. /Új Magyarország, nov. 26./