udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1485 találat lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 1471-1485

Névmutató: Márton Áron

2009. június 13.

Nagy ünnepre készül a kovásznai Szent István Király Római Katolikus Egyházközség. A június 14-én, vasárnap felszentelendő Márton Áron-szobor a dombóvári Varga Gábor szobrászművész műhelyéből elindult Kovászna felé, hogy ott a római katolikus templom kertjében. A szertartást Tamás József csíkszeredai megyéspüspök vezeti a környékbeli papság segédletével. Az ünnepi eseményen jelen lesz a Szent Korona Gyergyószentmiklóson őrzött másolata Szent István csontereklyéjével. /Bodor János: Márton Áron-szobrot szentelnek Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

2009. június 14.

A Mezőpetriben született Merli Rudolfot 1959. május 24-én szentelte pappá Márton Áron püspök. Harminc évig szolgált a szatmári egyházmegye különböző plébániáin, az utóbbi két évtizedben pedig Németországban, az Augsburg egyházmegyei Bubesheimban. Aranymiséjére hazajött, hogy május 30-án szülőfaluja közösségében adjon hálát Istennek. Németországban a Heimatbrief – a kitelepült, az ősei származási helyére visszatért szatmári svábok lapja – hasábjain sorozatban jelentette meg a szatmári egyházmegyében lévő sváb községek rövid monográfiáját. Írásait a Szatmári Friss Újság közölte újra. A sorozatot a Csirák Csaba szerkesztette Otthonom, Szatmár megye sorozatban adták ki 2002-ben Harminckét település története címmel. Merli Rudolf a néhai dr. Vonház István, mezőpetri származású tudós professzor 1931-ben Pécsen megjelent munkáját – A Szatmár megyei német telepítés – adta ki, újra saját költségén. Merli Rudolf tovább kutatott, ennek lett a gyümölcse a Mezőpetri története (1999) és a Mezőfény története (2001) című monográfia. Papi elmélkedéseit A csend szava című kötetében jelentette meg. /Máriás József: A hűség szava mindig hazahív. Merli Rudolf aranymiséje Mezőpetriben. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 14./

2009. június 15.

Márton Áron, a neves erdélyi római katolikus püspök szobrát avatták fel június 14-én Kovásznán, a szintén háromszéki Szentkatolnán Bálint Gábor orientalista büsztjét leplezték le június 13-án. Kovásznán Márton Áron 2,2 méter magas, egész alakos szobrát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását a római katolikus templom előtt állították fel. Szentkatolnán a helyi Bálint Gábor Egyesület kezdeményezte a település szülöttjének, a 17 nyelven beszélő Bálint Gábor nyelvtudós szobrának felállítását. A mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész munkája. Az avatóünnepségen Bakk Pál nyugalmazott tanító, helytörténész és Jakab Jolán tanárnő elevenítette fel az orientalista életútjának legfontosabb állomásait. Bálint Gábor fontos munkái: A honfoglalás revíziója vagyis a hun, székely, magyar, besenyő, kun kérdés tisztázása (1901), továbbá a Lexikon cabardico–hungarico–latinum (1904). /Bíró Blanka, Bartos Lóránt: Nagy emberek szobrai Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ Június 13-án szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola leleplezték le a névadó mellszobrát, Vetró András alkotását. Szőcs Kölcze Ervin iskolaigazgató, a Bálint Gábor Egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez, majd a nagy nyelvtudós munkásságának legavatottabb ismerője, Bakk Pál ny. tanító, helytörténész mutatta be a település leghíresebb szülöttjét. A tudományos konferencia keretében dr. Obrusánszky Borbála budapesti történész-orientalista Bálint Gábor és a Székely Nemzeti Múzeum kapcsolatáról szóló előadását dr. Borcsa János olvasta fel. Ezt követően a Bálint-emlékkiállítást tekintették meg az érdeklődők. /Iochom István: A nyelvtudós hazatért szülőfalujába (Szoboravatás Szentkatolnán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

2009. június 19.

Két éve, 2007 őszétől fejti ki tevékenységét Csíkszeredában két magyarországi piarista, Kállay Emil atya és Sárközi Sándor, akik a Márton Áron Gimnázium lelkészei. A két atya besegít a diákok tanításába, lelki életük ápolásába. Szórakoztató programokat is szerveznek számukra. Az elmúlt évben közel félszáz diák csengetett be az általuk működtetett tanulmányi ház ajtaján. Az idők folyamán hét helységben volt piarista intézet Erdélyben: Beszterce (1717), Nagykároly (1725), Máramarossziget (1730), Szászmedgyes (1741), Szentanna (Arad megye – 1750), Kolozsvár (1776) és Temesvár (1788). Igaz, ezek nem működtek egyszerre, hisz a szentannai iskola átköltözésével nyílt meg a temesvári, a szászmedgyesi pedig 1789-ben megszűnt. /Kemenes Szidónia: Békét, megnyugvást hoznak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

2009. június 20.

Eltelt egy év azóta, hogy László Attilát alpolgármesterré választották Kolozsváron. Egy év tapasztalatait összegezte. Megköszöni elődje, Boros János munkáját, aki négy évet Gheorghe Funar, négy évet pedig Emil Boc helyetteseként vezette a várost. Most tapasztalhatta, milyen nehézségekkel jár az alpolgármesteri tevékenység. László Attilának a helyzetfelmérés, a leltárkészítés volt az első feladata. 6200 olyan föld-visszaigénylési kérelem várt elfogadásra, amely 1991 óta nem került napirendre. Ezen kívül majdnem 5 ezer ingatlant igényeltek vissza a volt tulajdonosok, naponta 40-80 pere volt a városházának, stb. László Attila vezeti a helyi földosztó bizottságot, hetente 30-150 visszaszolgáltatási kérelmet bírálnak el. Az alpolgármester munkájában a legfontosabb eredménynek a kolozsvári magyarok esélyegyenlőségének biztosítását tekinti. Sikerült elérnie, hogy a föld-visszaszolgáltatási kérvényeket beérkezésük sorrendjében bírálják el, ne más szempontok szerint. Kiderült, hogy birtokba helyezettek között aránytalanul kevés a magyar. Sikerült pénzt juttatni a magyar oktatási intézményeknek az iskolák tatarozására. Sikerült beszerezni a Márton Áron szobor építkezési engedélyét. Bevezette azt, hogy a reggeli órákban hozzá fordulhatnak a kolozsvári magyarok. László Attila odafigyelt arra, hogy a városházán megüresedett helyekre magyar fiatalok is pályázzanak. Nem sikerült elérnie, hogy Guttman Szabolcs személyében magyar főépítésze legyen a városnak. Amióta polgármester lett Sorin Apostu, nehezebben lehet vele dolgozni. A Mátyás-szobor restaurálása február 11-én a magyar kormány átutalta a szükséges összeget. /Kiss Olivér: „Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz ez a tisztség”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2009. június 26.

Népes hallgatóság előtt tartott előadást Marosvásárhelyen a Deus Providebit Házban Borbély Gábor főesperes plébános, A vértanúk vére: a keresztények magvetése címmel Pálfi Jánosra emlékezett. Pálfi János /sz. Máréfalva, 1874. máj. 15./ teológiai tanulmányait között Gyulafehérváron végezte. Majláth püspök 1899-ben szentelte pappá. 1916-től Jobbágyfalva plébánosaként működött. A termény-beszolgáltatások idején a „kulákplébánosnak” gúnyolt lelkész a nyárádszeredai átvevőközpontba vitte szekérrel a gabonát. Útközben, azzal az ürüggyel, hogy nincsenek rendben a papírok, elkobozták a szállítmányt, s azt nem számították beadásnak. 1958 nyarán házkutatást tartottak a jobbágyfalvi plébánián, azután a marosvásárhelyi hadbíróság a ‘hatóság megrágalmazása és a szocialista rend megdöntésére irányuló tevékenység’ miatt gyorsított eljárással 5 évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Bár a kolozsvári fellebbviteli tárgyalás előtt meghalt, ítéletét helybenhagyták. A marosvásárhelyi börtönben hunyt el 1958. november 6-án. Sírja azonosíthatatlan. A magyarlakta területeken élő szerzetesnők és világi keresztények szenvedéseiről és sokuk vértanúságáról kevés írásos dokumentum maradt. Az ötvenes évek romániai pereiben csupán a Szociális Testvérek Társaságából 15 testvért és 3 munkatársukat ítélték 5-20 év börtönre „hazaárulás” miatt, vagyis azért, mert hűségesek voltak Márton Áron püspök irányvonalához. Hajdú Gabriella orsolyita nővér boldoggá avatási folyamatát 2003-ban indította el a Gyulafehérvári Érsekség. Hajdu Gabriella Csíkmadarason született 1915. január 8-án. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon, az orsolyita nővérek gimnáziumában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az orsolyiták nagyváradi leánygimnáziumában tanított az 1948-as államosításig. Rendje feloszlatása után, 1948-ban Marosvásárhelyre ment szüleihez. Itt – mint gimnáziumi tanárnő – magánórákat adott vallásos középiskolásoknak, akiknek egyúttal hittant is tanított. Ezért tartóztatták le 1961-ben. Öt évre ítélték. A nagyváradi börtönben halt meg 1963. április 20-án. A Rulikovszky- temetőbe temették. Az 1970-es években exhumálták és a váradolaszi katolikus temető nővérparcellájában temették újra. Hajdu Gabrielláról Kovrig Gabriella nővér beszélt a közönségnek. Azt est végén Sebestyén Péter dedikálta Lukács, az ikonfestő evangélista című kötetét. /-dbs-: Keresztények magvetése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

2009. július 6.

Július 4-én Domokos Géza író faragott emlékoszlopával és II. Rákóczi Ferenc mellszobrával gazdagodott a zágoni Mikes Művelődési Központ. Az avatóünnepséget a falunapon tartották, ugyanakkor avatták fel az új sportcsarnokot. Zágon központjából a Mikes–Szentkereszty-kúria kertjébe vonult az ünneplő-megemlékező közönség. Kiss József polgármester Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével közösen leleplezte Domokos Géza emlékére a Both László faragta kopjafát, melyet Veress Dániel (1929–2002) és Hopp Lajos (1927–1996) Mikes-kutatók emlékjelei mellé állítottak. Markó Béla emlékbeszédében elmondta, habár különösnek tűnhet a társítás, az ő értelmezésében üzenete van, mert egy időben, egy helyen jelen van múlt – Rákóczi –, jelen és jövendő, amit a sportcsarnok jelképez. Mikes Kelemen mellszobra mellett leleplezték II. Rákóczi Ferenc fejedelem 85 cm magas pirogránit szobrát, magyarországi testvértelepülés, Kisköre ajándékát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását. A művész elmondta, megtiszteltetés számára, hogy Háromszéknek alkothatott, nemrég Kovásznán avatták Márton Áron szobrát. Semjén Zsolt, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az ünnep jelentőségéről beszélt. /Szekeres Attila: Csillagok, akik utat mutatnak (Hármas avatóünnepség Zágonban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

2009. július 10.

A gyulafehérvári érseki palota felújított szárnyában a millenniumi év keretében kiállítás nyílt meg a napokban, a tárlaton az egyház ezeréves múltjának különböző bizonyítékai láthatók: az 1000–1100 körüli templom monumentális kövei, Nagyszebenből, Székelyföldről, Csíkszereda környékéről származó szobrok, XIV– XVII. századi püspöki öltözet, Majláth Gusztáv, illetve Márton Áron püspökök által használt kellékek, különböző liturgikus tárgyak, dokumentumok stb. /Tamás András: Szent művészet Fehérváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2009. július 11.

Csíkszépvízen Szent László szobra már beilleszkedett a tájba. A lovag király ott áll őrzőn a kőtalapzatán. Az alkotónak, Bocskay Vince szovátai szobrászművésznek ez jó éve: néhány hónappal ezelőtt avatták a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál másik monumentális művét, Márton Áron püspök egész alakos bronzmását. Erdélyben a rendszerváltás óta magyar közösség még nem állíttatott ilyen nagy méretű szobrot, annak ellenére, hogy Csíkszépvíznek alig másfélezer fős a lakossága. /N. M. K. : Szent László Csíkszépvízen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

2009. július 22.

„Az egyik igen nagy fájdalmam, hogy az anyaországban is kisebbségben él szellemileg és lelkileg a magyarság, s ma inkább, mint bármikor. Ha ez az anyaország egy valódi nemzeti állam lenne, könnyebb lenne a végeken élő magyarok sorsa, reménye is, mint arra néhány évig volt is példa. Szerintem magyar politikus soha nem mondhat le az elszakított területekről, lakóinak jogairól” – vallja Szervátiusz Tibor, Kossuth-díjas szobrászművész a Mindörökké, Erdély /Kairosz Kiadó, Budapest, 2009/ című beszélgetés-kötetben. A Kairosz Kiadó Magyarnak lenni népszerű sorozatában Szervátiusz Klára, a művész felesége kérdezte a neves alkotóművészt. A művész életének fontosabb fordulópontjait érintő kötetben szó esik a pálya indulásainak nehézségeiről, a küzdelmes menekülésről Erdélyből, Babba Mária szerepéről, az erdélyi és a magyarországi kisebbségi létről. Szervátiusz Tibor hangsúlyozta: „Az egészben az a legtragikusabb, hogy ez a kis Csonka-Magyarország tele van belső ellenséggel. Ez az, ami érthetetlen. Ugyanis, ha ez az ország nem áll talpra, nem erősödik meg minden területen, akkor az elszakadt területek magyarsága számára is reménytelenné válik a helyzet, a sors. Ezt a beteg országot kellene meggyógyítani, talpra állítani, s innen megszervezni a világban szétszóródott magyarságot. Ehelyett most belső ellenség, vezetés irtja és pusztítja mindazt, ami magyar, ami tisztesség és becsület. ” Szervátiusz Tibor Kolozsváron született, ott töltötte gyermekéveit, s megható élményeket őriz a 40-es évek történelmi időszakából, a legemlékezetesebb számára Erdély visszacsatolása. A kolozsvári Szent Mihály templomban áll Szervátiusz Tibor fehér-mészkőből készült Pietája. A művész így vall erről a szobráról: „A Szent Mihály templomot éppen akkor restaurálták, 1957-ben, s ebből az alkalomból kértek fel a Pieta elkészítésére. ” „Három alak áll a kereszt alatt, balról a Szűzanya, jobbról arimateai József tartja Jézus testét. Ott van a torony alatti kápolna falában, az emberek nagyon szerették, fényesre simogatták Jézus lábait. ” A művész a megbízást Márton Áron püspöktől, Erdély legendás hírű főpapjától kapta, igaz csak közvetve, mert akkor már szobafogságban volt Dél-Erdélyben, Gyulafehérvárt. Áldását küldte a tervre, azt üzenvén: nagyon tetszik neki. Szervátiusz Tibor megalkotta Ady Endre, Móricz Zsigmond, Bartók Béla, Szabó Dezső és Németh László szobrát, mert erősítést adtak a művésznek a kisebbségi sorsban. Nehéz körülmények között alkotott, a híres Dózsa szobrába belesűrítette bukásainkat, tragédiáinkat, a későbbi tüzes trónjainkat. „Benne vannak tehát a későbbi forradalmi bukásaink, de benne van Trianon is. Tulajdonképpen Trianon teljes kifejezése, mivel a végtagjai hiányoznak, levágták, leégették. Megmaradt a törzs, amely kegyetlenül vergődik, szenved, kínlódik az életért, a megmaradásért…”Elmondta, miért kellett elhagynia szülőföldjét: „Ha édesapám nem segít bennünket, akár éhen is halhattunk volna a családommal. A titkosrendőrség állandóan zaklatott, számtalan megfigyelő leste minden mozdulatunkat. Arra csak később jöttem rá, már itt, hogy igen közelről is figyeltek a Secu számára. Állandóan követtek, fenyegettek, lehallgattak, házkutatást is tartottak. Olyan lelki terrornak vetettek alá, hogy már nem bírtam. ” A művész 1977. szeptember 12-én érkezett Magyarországra. Időközben feleségével létrehozták a Szervátiusz Alapítványt, valamint a Szervátiusz Jenő díjat, mert szeretné elérni, hogy újabb követői legyenek, akik vállalják a nemzeti kultúra gyökereinek felmutatását művészetükben. /Frigyesy Ágnes: Mindörökké Erdély. Beszélgetés-kötet a Kossuth-díjas Szervátiusz Tiborral. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 22./

2009. július 27.

Nem sokan fognak hozzá kilencvenéves korukban könyvet írni. Bíró Antal atya azonban azok közé tartozik, akikre Isten sok feladatot rótt, és akik igyekeznek tehetségük és lelkiismeretük szerint teljesíteni azokat. Hatalmas lelkesedéssel vállalta fel Böjte Csaba mellett a munkát Szászvároson. Közben kitartóan küzd a szászvárosi magyarságért, kertészkedik, az egész erdélyi magyarságot pedig verseken keresztül biztatja a jóra, szépre. Kilencvenedik születésnapjára lett kész az a verseit tartalmazó könyvecske, amelyet a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség ezeréves jubileumára állított össze. Antal atya ízig-vérig pedagógus. Ma is büszke arra, hogy magyar–román szakos pedagógusi diplomáját Domokos Pál Péter írta alá, hogy a ferences rend íratta be Kolozsvárra magyar–német szakra. Azután mégsem élhetett pedagógusi hivatásának, mert Márton Áron megtiltotta, hogy papjai marxista iskolában tanítsanak. Antal atyát Márton Áron szentelte pappá, a későbbi években hat évet sínylődött lágerekben. A temesvári egyházmegyében szolgált, ahol 47 éven keresztül németül prédikált. Harminc éve nyugdíjas, azóta többet dolgozik, mint előtte. /Takács Éva: A remény kapujában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

2009. augusztus 3.

Július 31-én elkezdődtek a Csíkszeredai Városnapok. A román, a magyar, valamit a székely himnusz dallamára először emelkedett magasba Csíkszereda város zászlója a Mikó-vár előtti, felújított téren. A felújítás 2008-ban kezdődött. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szólt a vár bástyájának jelenleg zajló felújításáról, és bejelentette, hogy a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium épületének teljes felújítása következik. A Mikó-várban megnyitották a Márton Ferenc-emléknapot. Ráduly Róbert Kálmán jelezte, hogy a művész Gátkötő csíki székelyek és az Erdőirtás Csíkországban című, két monumentális alkotása közül egyiket sem tudhatják magukénak, sőt a városháza falait hajdanán díszítő, ugyancsak a művész által rajzolt portrékra sem tudtak vigyázni. Márton Ferencet /1884-1940/, a 125 éve Csíkszentgyörgyön született, kiváló képzőművészt a régi rendszerben megbélyegezték. Most bemutatták a Márton Ferenc címet viselő – Murádin Jenő, Sümegi György és Zombori István történész által írt – képzőművészeti albumot. A maszk című kismonográfiát pedig Elekes András ismertette. Ez utóbbi kötet szerzője, Szabó András főmuzeológus tárlatvezetés során részletesebben is szólt a művész munkáiról. A kiállítás megtekintését pedig a Becze Zoltán által készített portré-dokumentumfilm tette teljessé. /Antal Ildikó, Forró-Erős Gyöngyi, Hompoth Loránd: Miénk lett a tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2009. augusztus 31.

A Művelődés összevont számát Márton Áron püspök emlékének szentelték, akinek február 28-án szentelték fel Kolozsvár főterén, a Szent Mihály templom mellett egészalakos bronzszobrát. /Művelődés (Kolozsvár), július-augusztus/

2009. szeptember 2.

A kolozsvári Művelődés folyóirat július–augusztusi összevont számának tartalmát foglalta össze Szabó Zsolt főszerkesztő Ünnepeink című bevezetőjében. Ez a szám a Márton Áron püspök emlékének szentelt gazdag összeállítás tartalmazza. /b. d. : Márton Áron emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2009. szeptember 14.

A falu nagy szülöttének, Godó Mihály néhai jezsuita szerzetesnek /Kisiratos, 1913. szept. 25. – Kisiratos, 1996. szept. 22./ állítottak szobrot szeptember 13-án Kisiratoson. Páter Godó három ízben több mint 16 évet töltött a Ceauescu-diktatúra legsötétebb börtöneiben, ebből nyolc évet magánzárkába, de hitében és elszántságában ez sem törte meg. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy percig is szomorú lettem volna – idézte önéletrajzában tett vallomását Szilvágyi Zsolt, a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség általános helynöke. – Börtöntársainak vitte el Krisztus fényét, és amikor harmadszor is bezárták, azt kérte, maradhasson élete végéig börtönlelkész. ” „Áldozatok révén születnek a nagy dolgok” – mondta Godó Mihály. A szobrot megszentelő András Imre jezsuita szerzetes, a bécsi Egyházszociológiai Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy Godó atya egyáltalán nem várt elismerést, főleg szobrot nem. „Azt mondta: egy jezsuita akkor boldog, hogyha az út szélén, összeesve a szolgálatban, személytelenül, névtelenül adja a lelkét Istennek. Ami őt gazán foglalkoztatta: a magyar egyház, egyházának a sorsa. Sikerült neki megakadályoznia azt, hogy Erdélyben, Romániában ugyanaz a békepapi mozgalom elinduljon, mint ami Magyarországon elindult” – mondta. A személyes élményekről, a 61 éves ismeretségről mesélő gyergyószárhegyi Ferencz Ervin ferences szerzetes kiemelte, hogy „nem hódolni kell a szobra előtt, mert ez az alkotás egy figyelmeztető jel, hogy Godó atya él és élni fog!”. A szobornál megemlékező beszédet mondott Balczó András magyar olimpiai bajnok veterán öttusázó, köszönetet mondott a jezsuita szerzetes még élő testvére, Godó András. A bronzszobor Kocsis Rudolf aradi művész alkotása. Hogy mi volt Godó Mihály „bűne” a hatalom szemében? „Az, hogy megakadályozta Erdélyben, Romániában a katolikus egyház behódolását a kommunista diktatúrának és az államnak – fejtette ki Szilvágyi Zsolt. – Márton Áron püspök egyik munkatársa volt, és a békepapság ellen küzdők egyik fő vezéralakja. Neki köszönhetjük, hogy az egyház Erdély-szerte megőrizte függetlenségét. Rendkívüli jellem, nagyon gerinces ember volt, amit mindannyian megtanulhatunk a mai világban is, amikor vallásunkat és nemzetünket sokfelé húzzák-szakítják. Godó üzenete az, hogy elsősorban a lelkiismeretünkben megszólaló Jóistenre hallgassunk, hűségesek maradjunk az egyházhoz, népünkhöz, értékeinkhez, és nem utolsó sorban önmagunkhoz. Hogyha Godó atya munkásságát és életpályáját jellemezni szeretnénk egy szóban, azt mondatnánk: hűség. ” /Pataky Lehel Zsolt: Szobrot avattak Godó Mihálynak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./ Emlékeztető: Godó Mihály volt a legtovább börtönben az erdélyi magyar papok közül, 18 évet. Emlékezését kiadták: Godó Mihály SJ: Önéletrajz – Testamentum /Gloria, Kolozsvár. 2002/

2009. szeptember 22.

Az 1989. évi rendszerváltást követően a magyar kisebbség és a román többség viszonyára a „szoborháborúk” is rányomták jegyüket. A román hatalom történelemhamisító igyekezete során mindenkor azon volt, hogy a magyar nép történelmében nem éppen a legpozitívabb szerepet betöltő román személyiségeknek emelt szobrokkal is megalázza a romániai magyar közösséget. Így a magyarlakta erdélyi településeken már Ceausescu nemzeti kommunizmusa idején is megszokottá váltak az „országegyesítő” Mihai Viteazulnak, Avram Iancunak vagy a magyar településeket „felszabadító” román katonának emelt szobrok. 1989 után feltámadt az Antonescu-kultusz, a volt fasiszta diktátornak néhány év alatt összesen kilenc szobrot állítottak Bukarestben, Jilaván, Slobozián, Calarasi-ban, Piatra Neamton, Targovistéban, Bacau-ban és Iasi-ban, illetve Nagysármáson. A tizedik szobrot Kolozsvárra tervezték. Felemelte szavát a több százezer zsidó haláláért felelős marsall rehabilitálása ellen Washington is. Ennek nyomán a román fél a szobrok rövid időn belüli eltávolítására tett ígéretet. A nagysármási szobrot mindössze ötven méterrel költöztették el a sebtiben múzeummá nyilvánított helyi ortodox templom tornácára, a bacauit a helyén hagyták, mivel azt egy katonaiskola udvarán helyzeték el, a bukaresti elköltöztetését pedig az ortodox egyház nem engedte meg, arra hivatkozva, hogy az a marsall által alapított Constantin és Elena templomának alapítóját ábrázolja. A fasiszta diktátor nevét viselő liga vezetője, Gheorghe Buzatu bejelentette: három újabb Antonescu-szobor felállítását tervezik, Iasi-ban, Pitesti-en és Marosvásárhelyen. Azt is elhatározták, hogy holokauszt-emlékművet állítanak fel a Horthy-rendszer által deportált zsidók emlékére Marosvásárhelyen. Bukarest e döntéssel is Magyarországra kívánta áthárítani a romániai deportálások bűnét, megfeledkezve arról, hogy román területen, így a Kárpátokon túli országrészben is több százezer zsidót mészároltak le. Az emlékművet végül Marosvásárhelyen leleplezték, felirata szerint a város zsidó közösségét az Észak-Erdélyt irányító „fasiszta magyar kormány” Auschwitzba deportálta. Román részről a legnagyobb ellenkezést talán Wass Albert erdélyi szobrainak felállítása váltotta ki. Hosszú éveken át vita tárgya volt a 13 aradi vértanúnak emléket állító, a két világháború között eltávolított aradi Szabadság-szobor ügye is. Román nacionalista körök nemrégiben minősíthetetlen hangnemben tiltakoztak a szent életű római katolikus püspök, Márton Áron előtt tisztelgő kolozsvári szobor felállítása ellen. /Bogdán Tibor: Hideg szobrok – forró hangulatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2009. szeptember 29.

Sas Péter budapesti művelődéstörténész szeptember 28-án tartott előadásával zárult a Gyulafehérvári Főegyházmegye által tavaly meghirdetett Millenniumi Év Kolozsváron. Kovács Sándor főesperes elmondta, helyi szinten a millenniumi év legjelentősebb megvalósítása Márton Áron szobrának a felállítása volt a 660 esztendős templom kertjében. Felújították többek között a Katolikus Egyetemi Lelkészség székhelyét, a Szent Mihály-templom órája pedig újból mutatja az időt. Elkezdődtek a Donát utcai templom befejezési munkálatai. Sas Péter előadásában kitért a Szent Mihály-templom és a Szent Jakab kápolna felújítására is. /Nagy-Hintós Diana: Lezárult Kolozsváron a Millenniumi Év. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2009. szeptember 30.

Több mint ezer ember vett részt szeptember 29-én Kolozsváron a Szent Mihály-templomban megtartott ünnepi szentmisén. Kovács Sándor főesperes emlékeztetett arra, hogy 1980. szeptember 29-én hunyt el Márton Áron püspök. „Többet kell imádkoznunk Márton Áron mihamarabbi boldoggá avatásáért”, mondta a főesperes, majd bejelentette: a mise főcelebránsa Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, díszvendég Cserháti Ferenc, a külföldi római katolikus magyarok püspöke. /(N. -H. D.): Ünnepi mise a Szent Mihály-templomban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2009. szeptember 30.

Az ezeréves évfordulóhoz méltón, több napon keresztül zajlott a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi évét záró ünnepségsorozat, amelyre a szeptember 29-én tartott hálaadó szentmisével befejeződött. A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban a Franc Rodé bíboros, XVI. Benedek pápa különleges küldötte által – nagyrészt magyar nyelven – celebrált misét a zsúfolásig megtelt székesegyház előtti kivetítőn is több ezren követték. Az ünnepi szentmisén képviseltette magát az Esztergom-Budapest Római Katolikus Érsekség (Erdő Péter bíboros révén), a győri, a pécsi, a debreceni, a szegedi, a munkácsi, a szabadkai, a bukaresti, a jászvásári, a nagyváradi, a szatmári, a székesfehérvári, a temesvári egyházmegye, a München-Freisingi Érsekség, a görög katolikus nagyérsekség, az Erdélyi Unitárius Egyház, az Erdélyi Evangélikus Egyház és az Erdélyi Református Egyházkerület. Dr. Jakubinyi György ünnepi beszédében kifejtette: „kettős kihívás előtt állunk, de ez nemcsak a gyulafehérvári főegyházmegyét, hanem az egész társadalmat érinti: ezek pedig a lélekszám-csökkenés és a megélhetés biztosítása a szülőföldön. ” Majd folytatta: „… látva az ezeréves feladatot, a hűséget, a kitartást, azt, hogy olyan mostoha körülmények között, amikor még püspök sem volt az országban, mégis megmaradt a katolikus egyház – ez buzdít minket…” Valamivel több mint egy év telt el azóta, hogy a csíksomlyói zarándoklat helyszínén tartott szabadtéri szentmisével 2008. szeptember 13-án elkezdődött az Erdélyi Egyházmegye millenniumi rendezvénysorozata. Ebben voltak többek között teológiai napok Gyulafehérváron, az új könyvtár felavatásával, Márton Áron ünnepség a kolozsvári Szent Mihály-templomban, a Lázói Kápolna és a déli torony felújításának az ünnepe, a millenniumi kiállítás megnyitója … Az ezeréves évforduló elsősorban a katolikus közösség, de az egész erdélyi magyarság ünnepe is volt. /Bakó Botond: Felemelő millenniumi záróünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2009. október 4.

A petrillai római katolikus templomban szeptember 3-án a helyi közösség megemlékezett a főegyházmegye millenniumáról és híres püspökéről, Márton Áronról. A gyulafehérvári főegyházmegye történelmét Dezméri Margit mérnök ismertette. Batthyány Ignác püspök a tudományok jeles pártfogója és a híres könyvtár megalapítója volt. Gr. Majláth Gusztáv püspök családi örökségéből négy gimnáziumot alapított, köztük a csíkszeredait, amelyet most neves tanulójáról Márton Áron Gimnáziumnak hívnak. Márton Áron nemcsak iskolaproblémákkal foglalkozott, a saját népének és más népeknek a sorsa aggasztotta. Észrevette, hogy a magyarságot összefogás helyett a széthúzás bomlasztja. Ezért hirdette: „Nékünk a falusi bírótól az országgyűlési képviselőig, a bábaasszonytól az orvosprofesszorig, a foltozó vargától a nagy gyárosi a falusi tanítótól a püspökig minden poszton legkiválóbb és felelősségüknek tudatában levő emberekre van szükségünk, s ha a sokat emlegetett népi egységet is komolyan akarjuk, meg kell tanulnunk és elsősorban a jövő nemzedéknek a tudatába bele kell égetnünk, hogy a népért való munka nem külön foglalkozási ág, hanem minden hivatással elválaszthatatlanul együtt járó kötelesség”. Márton Áront 1944. május 18-án felemelte a szavat a zsidók üldözése és elhurcolása ellen. Prédikációjából világot átjáró felhívás lett, amiért a jeruzsálemi Yad Vashem intézet a püspököt a Népek igaza kitüntetésben részesítette. A püspök 1946. április 7-én tartott beszédében határozottan síkra szállt az erdélyi magyarok üldöztetése ellen. Bátorságáért, rendületlen magatartásáért kellett elviselnie a sok évi börtönt, kényszerlakhelyet. /Hegyi Miklós: Millenniumi rendezvény a Zsil-völgyében. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 4./


lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 1471-1485




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék