udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
1998. március 21.
Az RMDSZ döntéshozó testülete, a Szövetségi Képviselő Tanács /SZKT/ márc. 21-én Csíkszeredában ülésezett. Markó Béla szövetségi elnök a testület elé terjesztett állásfoglalás-tervezetében a parlamenti többség helyreállítására szolgáló, azonnali tárgyalásokat szorgalmazott a koalíciós partnerekkel, Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátor viszont a kormányból való kilépésre terjesztett elő határozattervezetet. Markó Béla beszámolójában ismertette tervezetét az ahhoz csatolt, a koalíciós partnerekhez szóló 6 pontos felhívást. Ez a dokumentum az utóbbi időben megrendült parlamenti többség helyreállításának útját abban jelölte meg, hogy a pártok ne egymást vádolják az elmúlt másfél év mulasztásaiért, hanem együttesen vállalják a felelősséget. Az állásfoglalás tervezete emlékeztetett az RMDSZ kormányba lépésének céljaira, és nyomatékosan leszögezte, hogy másfél esztendővel a kormányzás kezdete után a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig meghozott a kormány. A javaslat minden kisebbségellenes sovén, vagy soviniszta, szélsőséges megnyilvánulás visszautasítását sürgette, a magyarellenes demagógiát a román társadalom egészét fenyegető veszélynek nevezte. - Csapó József szenátor, aki elvileg is összeférhetetlennek tartotta az RMDSZ önkormányzati céljaival a kormányban való részvételt, az abból való kilépést indítványozó határozati javaslatot terjesztett a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Többek között azzal indokolta ezt, hogy az RMDSZ céljait egyetlen koalíciós partner sem támogatta egyértelműen, és azt javasolta a szövetségnek, hogy a parlamentben kívülről támogassa a reformokat. Szilágyi Zsolt képviselő külön javaslattal élt, eszerint a szövetségnek nem kellene sem az egyik, sem a másik javaslatot magáévá tennie, hanem röviden le kellene szögeznie, hogy az elért eredmények függvényének értelmében törekszik újratárgyalni a kormányban való részvétel lehetőségeit és feltételeit egy új végrehajtó testület esetleges létrejöttekor. Hosszas vita következett. Sántha Pál Vilmos csíkszeredai területi elnök úgy érvelt, hogy a koalíciós részvétel ellen, hogy " ez a kormány nekünk rabság", Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a részvételben nagyobb kárt, mint hasznot látott, Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök, Varga Attila képviselőház frakcióelnök, Bárányi Ferenc és Asztalos Ferenc képviselők, Bara Gyula államtitkár és mások a részvétel mellett érveltek. Kónya Hamar Sándor kolozsvári képviselőnek az a javaslata - amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is támogatott -, hogy hívják össze az egyes frakciók rövid ülését ezeknek az alternatíváknak a megvitatására, és ezt követően alakítsa ki a szövegező bizottság a maga véleményét, a szavazásnál 37:36 arányban, 4 tartózkodás mellett, kisebbségben maradt. Egyhangúlag elfogadta viszont a testület Tőkés László javaslatát, hogy a képviselő tanács adjon ki nyilatkozatot a koszovói eseményekkel kapcsolatban. - Végül a Szövetségi Képviselők Tanácsa nagy többséggel, 5 ellenszavazat, és 11 tartózkodás mellett elfogadta a Markó Béla szövetségi elnök által javasolt állásfoglalást, amely a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívja fel, és ebből a célból azonnali tárgyalások megkezdésére tesz javaslatot. Nem nyitott vitát a testület Csapó József szenátor javaslatáról, amely a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt képviselő szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Az SZKT többek között megerősítette Borbély Lászlót új RMDSZ-posztján. A szövetségben az előző évek során lezajlott konfliktusokban jelentős ellentábor alakult ki Borbéllyal szemben a "radikális" irányzatok kebelében, ezt a szavazást is nagy érdeklődés előzte meg. Borbélynak az ügyvezető alelnöki tisztségre való kinevezését végül 51 küldött támogatta, 26 ellenszavazat volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ Ezt követően a testület az RMDSZ április 1-től jövő év március 31-ig szóló költségvetését vitatta meg és fogadta el 64 szavazattal 3 ellenében, 6 tartózkodás mellett. Itt vita volt arról, hogy a kisebbségi szervezeteknek járó többszáz millió lejes önkormányzati támogatást miért nem az RMDSZ kapta, miért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, amely az EMKE, a szövetség társult tagja. A szövetség illetékesei rámutattak, hogy az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE illetékes gazdálkodni vele. Vita volt a platformoknak jutó összegekről is. Itt Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője szeretett volna elérni nagyobb támogatást. /MTI/ Az SZKT állásfoglalást adott ki: 1996 novemberében Romániában létrejöttek a feltételei egy valós és mélyreható rendszerváltásnak, a romániai társadalom politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi reformjának. A választások nyomán olyan koalíció alkotott többséget a parlamentben, amely egyidejűleg célul tőzte ki a totalitárius, kommunista rendszer által lerombolt értékek újraépítését és országunk európai és euroatlanti integrációjának megvalósítását. A koalíció pártjai megfelelő garanciát kínáltak arra is, hogy ennek az általános reformnak a keretében megkezdődik a kisebbségek helyzetének a rendezése, beleértve a romániai magyar nemzeti közösség jogsérelmeinek orvoslását és jogegyenlőségének megteremtését. Ennek a rendezési szándéknak az ismeretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalta a részvételt az új koalícióban, és ezáltal egy történelmileg is előzménytelen helyzetet alakítottunk ki, létrehoztuk a többségi románság és a kisebbségben élő magyarság újfajta együttélésének és együttműködésének feltételeit. Koalícióra lépve, nem csupán a nemzeti kérdés rendezéséhez, hanem a romániai társadalom egészének reformjához kívántunk minél hatékonyabban hozzájárulni, programunkban megoldásokat kínáltunk a gazdasági és szociális válság megszüntetésére. A közösen kidolgozott kormányprogram, a több mint hatvan százalékos parlamenti többség, a koalíció által megalakított új kormány szavatolni látszott, hogy a tervezett reformot valóban végre tudjuk hajtani minden fontos területen. Ezt igazolták az első hónapok határozott intézkedései is, beleértve a kisebbségi kérdés újfajta megközelítését. Most viszont, másfél esztendő múltán egyértelműen meg kell állapítanunk, hogy a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig megtettünk. Nem történt meg a teljes és mélyreható szerkezetváltás a gazdaságban. Ennek következtében nem lehetett megteremteni az eszközöket a megfelelő szociális védőháló kialakításához, illetve nem lehetett megállítani az életszínvonal zuhanását. Továbbra is késik a közigazgatás decentralizációjához szükséges törvények elfogadása. A kommunista rendszer által elállamosított szántóföldek, erdők, ingatlanok, egyházi és közösségi javak visszajuttatása, illetve ahol ez nem lehetséges, a jóvátétel továbbra is várat magára. Csak részben történt meg az 1989 előtti elnyomó intézmények üldözötteinek erkölcsi kárpótlása, az említett intézmények átvilágítása. A parlamenti többség egy része, saját kötelezettségvállalását megszegve, megpróbálja megsemmisíteni a kormánynak a kisebbségi kérdés rendezésére, az anyanyelvű oktatásra és a közigazgatásban az anyanyelv használatára vonatkozó intézkedéseit. Egyes kormánytisztviselők és prefektusok is reformellenes és kisebbségellenes álláspontot képviselnek. Mindezen mulasztások, késlekedések és működési zavarok ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is az a határozott álláspontja, hogy az 1996 novemberében létrejött koalíciót fenn lehet és fenn kell tartani, de ez csak akkor megvalósítható, ha sikerül megteremteni a jó együttműködés feltételeit a reform végrehajtása érdekében. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség csak olyan szövetségben vállalhatja az együttműködést, amely képes belső problémáit megoldani és a reformot végrehajtani a gazdaságban, a közigazgatásban és a számunkra kiemelten fontos nemzeti kérdésben is. Csak olyan szövetségben vállalhatjuk az együttműködést, amely gátat tud vetni az antiszemita, rasszista, sovén, magyar- és általában minden kisebbségellenes uszításnak, nem szolgáltatja ki magát és az egész romániai társadalmat a reformellenes, integrációellenes, nyugatellenes, intoleráns erőknek. Nem lehetünk csendestársak abban, hogy a választásokon bizalmat kapott koalíció fokozatosan eljátssza ezt a bizalmat, és ezáltal veszélybe sodorja azt az integrációs esélyt, amelyet Románia ismételten megkapott nyugati partnereitől. Ugyanakkor érdekünk, hogy a jelenlegi koalíció fennmaradjon, és hogy a közösen kidolgozott kormányprogram érvényesüljön. Csak ez az együttműködés, csak ezek a közös célok jelenthetnek biztonságot és stabilitást Románia számára akkor, amikor térségünkben továbbra is nyílt etnikai és szociális konfliktusok vannak. Továbbra is az a véleményünk, hogy románoknak és magyaroknak közösen kell cselekedniük azért, hogy országunkat felemeljük és minél előbb az euroatlanti és európai integrációs intézmények teljes jogú tagjává tegyük. Éppen ezért a következő felhívással fordulunk koalíciós partnereinkhez: 1. Vállaljon szolidárisan felelősséget minden párt az elmúlt másfél év mulasztásaiért, a reform lelassulásáért, a be nem váltott választási ígéretekért. Mindaddig, amíg egymást hibáztatják a koalíciós partnerek, illetve a különböző politikai testületek és intézmények - parlamenti csoportok, kormány stb. - képviselői, nem lehetséges a válsághelyzet megoldása. Az RMDSZ kormányzati tisztségviselői és parlamenti csoportjai vállalják a felelősség rájuk eső részét, és erre szólítják fel partnereiket is. - 2. Az elmúlt időszak mulasztásaiért vállalt közös felelősségből kiindulva, kezdjük el azonnal a parlamenti többség helyreállításáról szóló tárgyalásokat. Valós, szolidáris, cselekvőképes parlamenti többségre van szükségünk ahhoz, hogy az ígért reformot végrehajthassuk. 3. A parlamenti többség helyreállításának két alapvető feltétele van: a) A közös kormányprogramhoz kapcsolódó intézkedési terv elkészítése. Ehhez minden koalíciós partnernek sürgősen el kellene végeznie a maga elemzését, és elő kellene terjesztenie a saját prioritási listáját. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek van ilyen prioritási listája. b) Szükség van a kormánystruktúra újragondolására és leegyszerűsítésére, beleértve a kihelyezett kormányzati intézmények átalakítását és hatáskörük behatárolását is. - 4. Az euroatlanti és európai integráció feltételrendszerének teljesítését legfontosabb belpolitikai prioritássá kell tenni, a gazdasági, szociális és politikai reformot az eddiginél is határozottabban erre a kritériumrendszerre kell ráépíteni. Ugyancsak prioritásként kell kezelni a diktatúra visszaéléseinek jóvátételét, a restitúció, illetve az anyagi és erkölcsi kárpótlás kérdését. Záros határidőn belül meg kell oldani ezt a problémát, amelyet a régió országainak többsége már megoldott. 6. A koalíciónak határozottan vissza kell utasítania minden kisebbségellenes, sovén, szélsőséges megnyilatkozást, amelyek Romániát időlegesen vagy véglegesen letéríthetik az integráció útjáról. Szövetségeseinknek fel kell ismerniük, hogy a közéletünkben elharapózott magyarellenes demagógia, a nap mint nap tapasztalható sovinizmus veszélybe sodorhatja az egész romániai társadalmat, ha nem lépnek fel kellő súllyal ellene. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felelősnek érzi magát az általa képviselt romániai magyar közösség sorsáért, és egyúttal közvetlen felelősséget érzünk az egész romániai társadalom jövőjéért. Ennek a kettős felelősségnek a jegyében szólítjuk fel koalíciós szövetségeseinket a jelenlegi válságból való kiútnak, majd a felemelkedés eszközeinek a mielőbbi megkeresésére. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ Az RMDSZ SZKT Tőkés László tiszteletbeli elnök javaslata alapján a koszovói helyzettel kapcsolatban állásfoglalást adott ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a jugoszláviai háború kitörésekor, a későbbi kedvező fejleményeket megelőlegezve, elsők között szállt síkra a volt Jugoszláviát alkotó nemzetek önrendelkezési joga mellett. A daytoni egyezmény által megteremtett viszonylagos béke felborításával fenyegető koszovói helyzet ismételten állásfoglalásra készteti Szövetségünk képviseleti testületét. A jugoszláviai albán kisebbség helyzetének méltányos rendezése és a balkáni, illetve a kelet- és közép-európai térség stabilitásának megőrzése céljából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elengedhetetlenül fontosnak tartja a koszovói albán többségű kisebbség egyoldalúan felszámolt területi autonómiájának helyreállítását. Szövetségünk 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatának, a belső önrendelkezés elvének a szellemében, valamint a Lord Carrington brit külügyminiszter nevéhez főződő balkáni rendezési terv egyenes folytatásaképpen, nem utolsósorban pedig az Egyesült Államok erre vonatkozó álláspontjának megfelelően szorgalmazzuk a megingott kis-jugoszláviai helyzetnek a már úgyis meglévő autonómiahagyományok felelevenítésével történő rendezését. Meggyőződésünk, hogy az autonómia biztosítása mind a kisebbségi kérdések megoldásának, mind a társadalmi-politikai stabilitás garantálhatóságának és Jugoszlávia területi épsége megőrzésének a legmegfelelőbb, legeurópaibb eszköze. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ A harmadik állásfoglalás: Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa meglepetéssel értesült arról, hogy a Magyar Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./1998. március 21.
Tizedik alkalommal osztották ki a Magyar Örökség kitüntető címeket. A Magyarországért Alapítvány kezdeményezte elismerést - amelyet a bírálóbizottság állampolgári ajánlások nyomán ítél oda - ezúttal a Magyar Nemzeti Galériában adták át a szombati ünnepségen. A jubileumi díjkiosztás alkalmával a következő teljesítményeket emelte ki a bírálóbizottság: a Svájcban élő Böröcz József a magyarok szolidaritása és segélyezése érdekében végzett áldozatos szervező munkájával érdemelte ki a címet. A csíksomlyói katolikus közösség és a zarándokok hitet, magyarságot a legnehezebb időkben is megtartó erejéért kapta meg a kitüntetést. Haynal Imre orvosprofesszor a tudomány, a betegek, a magyar haza szolgálatában végzett, nemzedékekre ható, megalkuvást nem ismerő példáját posztumusz részesítette elismerésben a bírálóbizottság. Olasz Ferenc fotó- és filmművészt a népi és szakrális múlt, valamint a jelen újszerű eszközökkel való megjelenítéséért jutalmazta a testület. Sándor György filozofikus humorának töretlen állhatatosságával és morális tartalmával érdemelte ki a díjat, Szokolay Sándor Árpád-házi Szent Margit életéről szóló misztérium-operájával részesült a Magyar Örökség-díjban. Weöres Sándor verseinek páratlan nyelvezete és költészetét generációkkal megszerettető világa szintén része lett a Magyar Örökségnek. A Magyar Örökség díjat első alkalommal 1995 decemberében ítélték oda. Az okleveleket minden évben négyszer - a tavaszi, a nyári, az őszi és a téli napfordulón - adják át. A kitüntető címmel az elmúlt félévszázadban jelentős művészeti, tudományos, műszaki, gazdasági, politikai, valamint a sport területén maradandót alkotott személyeket, csoportokat-közösségeket, műveket és eseményeket ismerik el. A cím birtokosainak nevét minden esetben bejegyzik abba az Aranykönyvbe, amellyel az alapítvány egy "láthatatlan szellemi múzeum" alapjait tette le 1995. december 21-én./MTI, márc. 21./1998. március 26.
Egy hete Brassóban 40 képviselő és szenátor Radu Vasile főtitkár jelenlétében alternatív pártprogramról, egy új pártkongresszus kezdeményezéséről folytatott titkos eszmecserét. A csoport Victor Ciorbea helyébe Radu Vasilét javasolná miniszterelnöknek, a kormány újjászervezését is javasolja, közben továbbra is támogatásáról biztosította Ion Diaconescu pártelnököt. Remus Opris, a kormány főtitkára, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke erélyesen reagált: felszólította a brassói csoport résztvevőit, hogy ismertessék nézeteiket a hivatalos pártfórumokkal. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ A kormány másik vezető pártjában, a Nemzeti Liberális Pártban szintén nyílt javaslat hangzott el Ciorbea miniszterelnök vagy akár az egész kormány cseréjére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./1998. március 31.
Victor Ciorbea márc. 30-i lemondását követően márc. 31-én Bukarestben összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége, hogy elemezze a politikai helyzetet és kiválassza jelöltjét a kormányfői posztra. Az ülést Ion Diaconescu pártelnök vezeti, jelen van Gabriel Tepelea első alelnök, Radu Vasile főtitkár és a párt több alelnöke, köztük Ciorbea is. Márc. 31-én délben a Cotroceni-palotában Emil Constantinescu elnök közös konzultációt folytat az 1996-ban létrejött koalíció valamennyi pártjának vezetőivel. Ezen a megbeszélésen részt vesz Petre Roman, a koalíciós válságot Ciorbea lemondására vonatkozó januári követelésével kiváltó Demokrata Párt elnöke is, aki márc. 30-án nem volt jelen azon a konzultáción, amelyet a kormányban részt vevő pártok - a Demokratikus Konvenciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és Románia Alternatívája Párt, illetve másfelől az RMDSZ és a Román Szociáldemokrata Párt - vezetőivel folytatott az államfő, hogy együtt határozzák meg a kormányalakítási tárgyalások menetrendjét. /MTI/ 1998. április 1.
Ápr. 1-jén összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ vezető testülete, amely megvitatta a tervezett koalíciós kormány programjának minimális elvárásait tartalmazó dokumentumot. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke köszönetet mondott Victor Ciorbeának, a lemondott miniszterelnöknek kormányfőként végzett munkájáért. Diaconescu szerint a válság igazi okait a Demokrata Párton belül kell keresni, amely kikényszerítette Ciorbea távozását. A párt miniszterelnök-jelöltje Radu Vasile, a párt főtitkára. Az új kormány összetételében - Diaconescu véleménye szerint - meg kell őrizni az eddigi, a pártok parlamenti súlyát tükröző arányokat. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./1998. április 2.
Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./1998. április 2.
Javier Solana, a NATO főtitkára, aki ápr. 1-jén érkezett Bukarestbe, tárgyalásai során biztosította a román vezetőket, hogy a NATO továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja és a szövetség nem fogja elfogadni a bővítési folyamat befagyasztását. Ugyanakkor Solana nem volt hajlandó többet elárulni a bővítés további menetéről, arra hivatkozva, hogy a jövő áprilisi NATO-csúcson, amelyen a szervezet alapításának 50. évfordulóját ünneplik, újra értékelik a helyzetet, amint azt már a tavalyi madridi csúcstalálkozón leszögezték a szövetség vezetői. Solana találkozott a szenátus és a képviselőház elnökével, Petre Romannal és Ion Diaconescuval, megbeszélést folytatott Gavril Dejeu ügyvezető és Radu Vasile kijelölt miniszterelnökkel, illetve Emil Constantinescu elnökkel. Solana nagyra értékelte Románia szerepét a térség stabilitásának megőrzésében. Köszönetet mondott Románia erőfeszítéseiért, amelyeket a boszniai béke érdekében tesz egyrészt békefenntartóinak jelenlétével, másrészt javaslataival, diplomáciai erőfeszítéseivel. /MTI/1998. április 6.
Ápr. 6-án ismét összeültek az új román kormány összetételéről, illetve programjáról tárgyaló bizottságok. Az RMDSZ-t Borbély László területrendezési államtitkár, a szövetség kormányzati ügyvezető alelnöke, illetve Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök képviseli a megbeszéléseken. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ Ápr. 6-án Radu Vasile kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelölt az RMDSZ bukaresti székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A találkozón jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Kötő József ügyvezető alelnök, Verestóy Attila és Varga Attila, a szenátusi, illetve képviselőházi frakció elnökei és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 6., 1242. sz./1998. április 6.
A kettős állampolgárság kérdését kategorikusan el kell utasítani - jelentette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének felvetésére, miszerint a határon túl élő magyarok alanyi jogon kapják meg a magyar állampolgárságot, és ezzel a szavazati jogot. Az államtitkár szerint az állampolgárság kérdése egy reálisan megoldandó probléma lesz majd, ha az ország az EU tagjává válik. Csatlakozásunk során meg kell oldani, hogy a schengeni határrendszer bevezetése ne okozzon törést a szomszédos országokkal való mindennapi érintkezésünkben, a kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatokban. Az MVSZ javaslata nem szolgálná a közép- és kelet-európai stabilitást, és számos komoly félreértés forrása lehetne. Destabilizáló hatása volna, ha a magyar állam elkezdene osztogatni három és fél millió útlevelet a Kárpát-medencében - jelentette ki Tabajdi Csaba. Ez ugyanis az áttelepülést serkenten, ami ellentétes mind a magyar kormány, mind pedig az MVSZ elvével. Abban teljes az egyetértés a magyar politikai erők között, hogy a szülőföldjén kell boldogulnia a határon túli magyarságnak. Megoldás lenne az: ott, ahol 2002 után bevezetik a schengeni határőrizeti rendszert és még mindig vízumkötelezettség van, ott esetleg egy vagy két évre szóló sajátos beutazási kedvezményeket adnak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./1998. április 6.
Kovács László külügyminiszter kifejtette: Elképesztő és irreális ötlet, hogy mintegy három és fél millió ember alanyi jogon kapjon magyar állampolgárságot. /Nyilatkozatcsata az MVSZ javaslata nyomán. = Magyar Nemzet, ápr. 7./ Nem lehet alku tárgya az Európai Unió belső határellenőrzését szabályozó schengeni egyezmény hazánk európai uniós és NATO-csatlakozásakor - mondta Kovács László külügyminiszter. Etnikai alapon ugyanis nem lehet a csatlakozás feltételeit szabályozni." - Az RMDSZ elutasítja a Magyarországon kívül élő magyarok kettős állampolgárságának gondolatát, mivel az nem oldaná meg problémáikat, állapította meg Verestóy Attila, az RMDSZ egyik vezetője. Mindamellett elismerte, hogy az RMDSZ-ben vannak olyanok, akik támogatják a kettős állampolgárság ötletét. /Állampolgársági vita. = Népszava, ápr. 7./1998. április 6.
Csóti György, az MDF külügyi kabinetjének vezetője nem tartotta eretnekségnek Csoóri Sándor javaslatát a határon túli magyarok számára megadandó kettős állampolgárságról. Megemlítette: térségünkben Horvátország már élt ezzel a lehetőséggel. Megfelelő rugalmassággal, összhangban a nemzetközi normákkal és a szomszédos országokkal egyetértésben, Magyarországnak is megoldást kell találnia arra, hogy az EU-tagság elnyerése után se korlátozódjék a szabad mozgás a határon túli magyarok számára. Személyes véleménye szerint többféle megoldás is lehetséges, az öt-tízéves vízum kiadásától a korlátozott kettős állampolgárság megadásáig. Korlátozás alatt Csóti György azt érti, hogy a kettős állampolgárság például nem jogosítana magyarországi munkavállalásra, letelepedésre. Ez biztosítékot jelentene arra, hogy a határon túl élő magyarok ne hagyják el szülőföldjüket. Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ elutasította azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon megkaphassák a magyar állampolgárságot és ezzel a szavazati jogot - jelentette ki Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője. Szerinte a kettős állampolgárság rontaná a kétoldalú államközi kapcsolatokat, és számos egyéb nehézséget okozna, hiszen a magyar állampolgárság olyan jogokkal és kötelezettségekkel járna, amelyek szinte teljesíthetetlenek. Gondot jelentene az orvosi ellátás kérdése, a nyugdíjjogosultság, valamint az adófizetési kötelezettség és a katonai szolgálat teljesítése. A szabaddemokraták véleménye szerint azt kell elérni, hogy lakhelyükön élhessenek megfelelő körülmények között a határon túli magyarok. Torgyán József, az FKGP elnöke szerint indokolt az MVSZ vezetőinek javaslata, miszerint a határon túli magyaroknak - a schengeni előírások ellensúlyozására - alanyi jogon magyar állampolgárságot és választójogot kellene kapniuk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a probléma rendezésére a magyarság egészének kell a kérdésben állást foglalnia. Torgyán József szorgalmazta, hogy a magyarság összes érintett képviselőjének részvételével rendezzenek tanácskozást, amelyen a végső álláspont kialakulhat. Mint mondta, a kettős állampolgárság is egy lehetőség, de más megoldásokat is meg kell vizsgálni. A Magyar Demokrata Néppárt csak akkor alakítja ki véleményét az MVSZ javaslatáról, ha annak szövegét pontosan megismeri - nyilatkozta Szabó Iván, a párt elnöke. A Néppárt elnöke úgy véli, hogy a határon túl élő magyarok esetében a kettős állampolgárság intézményének bevezetése olyan fontos és komoly kérdés, amelyről csupán a híradásokból származó információk szintjén nem lehet állást foglalni. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a határon túl élő magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juttatását, noha csak az alkotmányozási folyamat részeként tartja ezt megvalósíthatónak - nyilatkozta Báthori Gábor alelnök. A KDNP kétkamarás parlamentben gondolkodik, amelynek felsőházában kapnának helyet a hazai nemzetiségek és a határon túli magyarság képviselői - mondta el a politikus. Hozzátette: a KDNP egy európai kisebbségi kódex mihamarabbi elfogadását szorgalmazza, amely a jelenleg e tárgyban érvényben levő nemzetközi dokumentumok "bővített változataként" lenne hivatott elősegíteni a ma még megoldatlan kérdések rendezését. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy alanyi jogon állampolgárságot, illetve szavazati jogot kaphassanak a határon túli magyarok. Szerinte az állampolgárság ilyen megadására nincs nemzetközi precedens. Utalt arra is: pártja mindig is ellenezte, hogy a külföldön élő magyarok szavazati jogot kapjanak. Ugyanakkor elképzelhetőnek nevezett egy olyan, a szomszédos államok és az EU által is elfogadott megoldást, amely lehetővé tenné, hogy a határokon túl élő magyarok "speciális eljárással juthassanak be az országba". A Magyar Igazság és Élet Pártja üdvösnek tartja és a legnagyobb mértékben támogatja azt a javaslatot, hogy állampolgársághoz, illetve szavazati joghoz juthassanak a határon túli magyarok - nyilatkozta Csurka István elnök. A politikus szerint a jelenlegi helyzetben, amikor - mint fogalmazott - az "egy és oszthatatlan magyarság túlnyomó többsége mesterséges és igazságtalan határok által szétválasztva él", jogot kell kapniuk, hogy beleszóljanak annak az országnak az ügyeibe, amelynek sorsától "életben maradásuk és kultúrájuk fennmaradása függ". Az Együtt Magyarországért Unió elveti azt a gondolatot, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juthassanak. Szöllősy György kampányfőnök, kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértő szerint hazánknak ezen a területen is az Európai Unió normáit kellene alkalmaznia, biztosítva a határon túl élő magyarok önrendelkezési, nyelvhasználati és kulturális jogait. Emlékeztetett: az EMU mindvégig azon munkálkodott, hogy a hazai nemzetiségek parlamenti képviselethez jussanak - szerintük ez jelenthet megoldást a szomszédos országok magyarjai számára is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./1998. április 6.
A kettős állampolgárság ötlete csak gyengítené a többségi lakossággal egyenlő jogok melletti érveinket - jelentette ki az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában Verestóy Attila szenátor. Problémáinkat Romániában akarjuk megoldani, annak lehetőségével, hogy egy nap majd az egységes Európa polgárai legyünk, nyilatkozta. Verestóy elismerte, hogy az RMDSZ-ben vannak olyanok, akik szerint a kettős állampolgárság "megoldást jelentene" a külföldön élő magyarok számára. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./1998. április 7.
Radu Vasile kijelölt miniszterelnök ápr. 7-én este ismertette az általa a parlament elé terjesztendő kormány listáját. A kormánynak az RMDSZ részéről tagja Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyminiszteri és Tokay György a kisebbségvédelmi poszton. A kormánylista a következő: külügyminiszter: Andrei Plesu /független/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, védelmi miniszter: Victor Babiuc (DP), belügyminiszter: Gavril Dejeu (KDNPP), ipari és kereskedelmi miniszter: Radu Berceanu (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan, közlekedési miniszter: Traian Basescu (DP), távközlési miniszter: Sorin Pantis (DP), egészségügyminiszter: Bárányi Ferenc (RMDSZ), oktatási miniszter: Andrei Marga, a tudományos kutatás minisztere: Horea Ene (RAP), közmunkaügyi és területrendezési miniszter: Nicolae Noica (KDNPP), idegenforgalmi miniszter: Sorin Frunzaverde (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan (KDNPP), munkaügyi és szociális védelmi miniszter: Alexandru Athanasiu (RSZDP), reformügyi miniszter: Ioan Muresan (KDNPP), privatizációs miniszter: Sorin Dimitriu (KDNPP), igazságügy-miniszter: Valeriu Stoica (NLP), ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu (NLP), a parlamenti kapcsolatok minisztere: Alexandru Sassu (DP), környezetvédelmi miniszter: Romica Tomescu (KDNPP), művelődési miniszter: Ion Caramitru (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt európai integrációs miniszter: Alexandru Herlea (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt nemzeti kisebbségvédelmi miniszter: Tokay György (RMDSZ), védelmi államtitkár, a kormány tagja: Constantin Dudu Ionescu (KDNPP). A kormány főtitkára az NLP-hez tartozó Radu Stroe, a helyi közigazgatási osztályának vezetője (KDNPP) Vlad Rosca lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./ 1998. április 7.
Az RMDSZ Operatív Tanácsának döntése értelmében az RMDSZ dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselőt jelölte az új koalíciós kormány egészségügyi tárcájának élére, s a kormányfő a javaslatot elfogadta. Az új kormány tagjait a jövő héten a parlament együttes ülésén mutatja be a megbízott miniszterelnök. Az új egészségügyi miniszter-jelölt főbb életrajzi adatai: Dr. Bárányi Ferenc 1936. május 13-án született a Temes megyei Nagyszentmiklóson. Temesváron érettségizett, majd Marosvásárhelyen, az Orvostudományi Intézetben szerzett orvosi diplomát 1961-ben. 1976-ban doktorált. 1979-től aneszteziológus főorvos a temesvári 3. sz. sebészklinikán. A forradalom itt érte. Az RMDSZ-nek megalakulásától tagja, 1990-ben, 1992-ben és 1996-ban Temes megyei képviselővé választották. 1990-1996 között a képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának elnöke volt, tagja a Parlament Európai Integrációs Bizottságának. 1997-től az Országos Orvosi Kamara alelnöke, erről a tisztségéről miniszteri kinevezése után le kell mondania. Számtalan orvosi és tudománynépszerűsítő cikke, tanulmánya jelent meg, emellett irodalmi munkásságot is kifejtett, két novelláskötete és egy regénye jelent meg. Tagja a Román Írószövetségnek. Római katolikus vallású, nős, két gyermeke van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 8., 1244. sz./ Tokay György életrajzi adatai: Tokay György 1939. március 27-én született. A kolozsvári Babes-Bolyai egyetem jogi fakultásán végzett 1960-ban, jogászként, újságíróként dolgozott. Az RMDSZ-nek megalakulása óta tagja, 1990 óta az RMDSZ parlamenti képviselője, a szövetség különböző vezető tisztségeit töltötte be, többször volt a parlamenti frakció elnöke és ebben a minőségben a szövetség ügyvezető politikai alelnöke. A parlamentben az emberi jogi és kisebbségi szakbizottság tagja, az EBESZ parlamenti közgyűlésén részt vevő román parlamenti küldöttség tagja volt. Az 1996-ban megalakult koalíciós kormányban a miniszterelnök alá rendelt, a nemzeti kisebbségvédelmi hivatalt felügyelő megbízott miniszter tisztségét töltötte be. Tokay György nős, két gyermek apja.1998. április 8.
Erre a kormányra semmiképpen sem lehet azt mondani, még közvetve sem, hogy ez szakértői jellegű kabinet. Ez egy erős politikai kormány, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a közzétett kormánylistát elemezve. Egyetértett azzal, hogy nagyobb hatáskört, nagyobb döntési kört kell biztosítani a miniszterelnöknek, nem szabad újratermelni azt a helyzetet, amikor a koalíciós pártok szinte naponta ellenőrizték és korlátozták a miniszterelnök cselekvési lehetőségeit. Egyelőre nem alkotjuk újra a korábbi egyeztető tanácsot, mondta, viszont a miniszterelnök konzultálni fog a pártelnökökkel, valahányszor dilemma áll elő politikai kérdésekben. Markó Béla határozottan ellenezte a Magyarok Világszövetségének azt a javaslatát, hogy a határon túli magyaroknak alanyi alapon biztosítsanak kettős állampolgárságot: "Határozott, egyértelmű véleményem az, hogy két millió romániai magyar, egy kétmilliós közösség számára ez nem megoldás. A megoldást itthon kell megkeresni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémák megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot tehát én nem tartom megoldásnak, ez véleményem szerint rossz ötlet". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./1998. április 8.
Egy éve alakult meg a Szatmárnémetiben a Kulissza műkedvelő színjátszó csoport, első bemutatójuk 1997 novemberében volt. A régi műkedvelő mozgalmat akarják feltámasztani. Szakirányítójuk Bessenyei István színművész. /Dancs Artúr: Nincsenek "Kulissza"-titkok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./1998. április 8.
Nagyszalontán az Arany János Irodalmi Kört 1955-ben Bonczus István író és Nagy Ilona írónő alapította 1955-ben. A kör a nyolcvanas években megszűnt. A helyi RMDSZ és az Arany János Művelődési Egyesület támogatásával, Sára Péter kezdeményezésére márc. 25-én újraindították a kört. A megnyitón megjelent Nagy Ilona és Dánielisz Endre, aki hajdan az Arany János Irodalmi Kör titkára volt. /Postafiók rovat. Sára Péter: Fáklyát gyújtottunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./1998. április 9.
A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ figyelemmel kíséri az új román kormány első lépéseit, miután a kinevezett miniszterelnök, Radu Vasile azt mondta, hogy növelni fogja a kiadásokat és újratárgyalja az IMF-kölcsön feltételeit, olvasható az Adevarul ápr. 9-i számában. Az IMF január óta halogatja a tavaly jóváhagyott 430 millió dolláros készenléti hitel harmadik, 86 millió dolláros részletének kiutalását, a költségvetési és a politikai bizonytalanság miatt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./1998. április 11.
Negyedik napja reng a föld a Magyarok Világszövetsége körül és körülöttem - reagált a kettős állampolgársággal kapcsolatban vitára Csoóri Sándor. Helyeselte a vitát a kettős állampolgárság ügyében. A Magyarok Világszövetsége nem kormányzati szerv, a magyar nemzet kérdéseivel foglalkozik. Amennyiben az alapszerződések szilárdabbak volnának, nem lobbant volna föl a kettős állampolgárság igénye. "Az a véleményem: a lehetséges autonómiák fokozatosan megoldanák ezeket a folyamatosan elénk sodródó mélylélektani és történelmi gondokat." - írta. Meg kell találni azokat az ellentéteket föloldó technikákat és jogi formákat, hogy az egy nemzethez, egy közösséghez tartozó közösségek ne a két szék közé zuhanjanak /Csoóri Sándor: Külföldi magyarok kettős állampolgársága. Válasz, földrengés közben. = Magyar Nemzet, ápr.. 11., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./1998. április 13.
Ápr. 13-án Radu Vasile kijelölt miniszterelnök ismertette a kormányprogramot, amely két részből áll, az első rövidtávú, idén foganatosítandó intézkedéseket tartalmaz, a második hosszabb távra, 1998-2000-re vonatkozik. A képviselők rendelkezésére bocsátották a kormányprogramot. A tervezet nagy vonalakban a Ciorbea-kormány 1997 évi programját követi, ugyanakkor több konkrét részletet tartalmaz. Az államosított házak kérdésében az igazságos kártérítés elve érvényesül, amely a bérlők tényleges védelmével párosul. Két törvénytervezet szolgálja ezt a célra, az egyik az elkobzott ingatlanok visszaadásáról vagy a megfelelő kártérítésről szól, a másik a lakók védelméről. Az erdők és földek visszaszolgáltatása ugyanazon elvek alapján történik majd, de a részleteket egy különleges törvény kidolgozásakor szögezik le. A rövidtávú program intézkedései között szerepel a Romtelecom távközlési társaság privatizálása, a RENEL, a Villamosművek szerkezetátalakítása, a privatizálási törvény módosítása, május 30-ig, a parlamenti mentességi jog módosítása december 30-ig és több más konkrét intézkedés. Az emberi jogokkal, a felekezetekkel és a kisebbségekkel foglalkozó fejezetben szerepel az alapítványokról, valamint ezek anyagi javainak visszaszolgáltatásáról szóló törvény kidolgozása, beleértve a kisebbségi javak visszaszolgáltatását is, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény elfogadása, az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartájának ratifikálása, a 22-es és 36-os sürgősségi kormányrendelet parlamenti elfogadása, a Kisebbségvédelmi Hivatal tekintélyének megerősítése /ez a hivatal lesz az egyetlen szerv, amely a kisebbségi kérdések koordinálására illetékes, elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása, kutatóintézet létrehozása a kisebbségi problematika tanulmányozására, a nemzeti kisebbségi szervezetek pénzügyi támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ A kormányprogram kisebbségekre vonatkozó fejezete szerint "az állami felsőoktatás intézményes keretének kiszélesítését multikulturális egyetemek és, a szükséglettől függően, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek révén", valamint azt, hogy "kidolgozzák és jóváhagyják azokat a normákat, amelyek alapján a hatóságok támogatják a hivatalosan elismert egyházak laikus oktatási struktúráit, a 36/1997-es oktatási sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően". /MTI/