udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1913
találat
lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 1891-1913
Névmutató:
Ponta, Victor
2013. május 9.
Ponta: jogokat a kisebbségeknek is, de marad a nemzetállam
Victor Ponta kormányfő kijelentette, azt szeretné, ha az új alkotmány biztosítaná a jogokat a kisebbségek számára is, nem csupán a nemzeti többség számára, azonban nem érintené Románia egységes nemzetállam jellegét.
„Úgy vélem, sokkal pragmatikusabb megfogalmazást kell találnunk – és amikor azt mondom, találnunk, úgy értem, hogy minden érdekelt fél együtt – a kisebbségek jogainak biztosítására. Az utóbbi huszonhárom évben tartja magát a standard diskurzus az állam egységes, nem egységes voltáról... Nem hiszem, hogy ez a megoldás, úgy vélem, meg kell találnunk azokat a pragmatikus, rugalmas, európai, modern megfogalmazásokat, amelyek minden egyes kisebbség jogait garantálnák, és itt most nemcsak a nemzeti kisebbségekre gondolok, hanem mindarra, amit a kisebbség jelent a 21. század európai és demokratikus megfogalmazásában” – mondta Ponta az alkotmányozó bizottság által szervezett vitafórumon. A kormányfő azt is bejelentette, az alkotmánymódosítás tervezetének véglegesítése előtt megvárják a Velencei Bizottság álláspontját, és csak ezt követően bocsátják azt szavazás alá a képviselőházban, majd a referendumon.
„A román társadalom egyik régi hibája, hogy nem bízik a belső bírókban, és akkor külső bírókat hozunk mind a fociban, mind a politikában. Ezért kormányfőként azt a politikai döntést hoztam meg, hogy miként az 2003-ban is történt, álláspontot, elemzést kértem a Velencei Bizottságtól arra a szövegre, amelyet az alkotmánybizottság ki fog dolgozni. Mi több, azt is vállaltam Antonescu úrral együtt, hogy a Velencei Bizottság álláspontja majdnem kötelező jellegű legyen számunkra” – jelentette ki Ponta. Hozzátette, a Velencei Bizottság álláspontja biztosíték lesz arra, hogy a módosítások mindegyike megfelel az európai standardoknak, és ezek nem jelentenek visszaélést a kisebbségekkel szemben.
A kormányfő leszögezte, az alkotmány hiányos előírásai és hézagai oda vezettek az utóbbi időben, hogy a politikai konfliktusok miatt az alkotmánybíróság „hozzátegyen az alkotmányhoz”, „a rossz dolog ebben pedig az, hogy néha épp a fordítottját tette hozzá, mint egy évvel korábban”.
A vitafórumon Ponta szóba hozta a tulajdonjogok kérdését is, amelyet szintén módosítanának. Egy nappal korábban már felvetette azt az ötletet, hogy el kellene kobozni azoknak a járművét, akik súlyos vétséget követnek el a közlekedésben. Ponta hozzáfűzte, a „szent tulajdonjog” nem akadályozhatja meg az ország infrastrukturális fejlődését. Rámutatott: javítani kell azon a jelenlegi helyzeten, hogy nem építjük egyenesen az autópályákat, hogy bizonyos területeket kikerüljünk. A kormányfő szerint ugyanakkor úgy kell módosítani a tulajdonjogot biztosító törvényt, hogy a hatóságok által elkobzott javakat értékesíteni lehessen még a bírósági eljárás vége előtt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 10.
Tőkés: Románia politikai és közéletében újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés
2013. április 4-én Tőkés László EP-képviselő levélben hívta fel Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosának figyelmét arra, hogy Románia politikai és közéletében újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés, a megfélemlítés és az etnikai uszítás szelleme.
„Victor Ponta miniszterelnök balliberális kormányának hatalomra jutása nyomán az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált” – fogalmazott erdélyi képviselőnk. „A kormánypárti politikusok magyarellenes retorikája az erdélyi magyar nemzeti közösséget naponta megalázza, a román média pedig buzgalmasan erősíti fel a félelemkeltő kisebbségellenes kirohanásokat. A hatóságok ismét adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal – pénzbírságok, házkutatások, bírósági döntések, stb. – zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit. Az európai viszonylatban szokatlanul agresszív, a fajgyűlölet határát súroló, soviniszta megnyilvánulások gyakran fajulnak a tettlegességig, a romániai magyarellenesség – a maga nemében – csak a valamikori antiszemitizmushoz hasonlítható. Napjaink Romániájában magyar zászlót égetnek, magyar politikusok kapnak halálos fenyegetéseket, demonstrálók követelik, hogy a magyarok tűnjenek el az országból, magyarokat bántalmaznak nemzeti hovatartozásuk miatt” – áll a levélben.
Az erdélyi képviselő kihangsúlyozta, hogy a mesterségesen szított magyarellenesség nemcsak Románia alkotmányával áll ellentétben, de az Európai Unió alapértékeit is megcsúfolja. Ugyanakkor arra hívta fel az Európai Bizottság alelnökének figyelmét, hogy az Unió politikája – az Európai Unió Alapjogi Chartájának kötelező érvényű kisebbségvédelmi rendelkezései – és egy adott tagország – Románia – kisebbségellenes politikai gyakorlata között nem tátonghat ilyen mély szakadék.
Viviane Reding alapjogi biztos 2013. április 25-én jegyzett válaszlevelében arról biztosítja erdélyi képviselőnket, hogy az Európai Bizottság határozottan visszautasítja a faji megkülönböztetésen és idegengyűlöleten alapuló szélsőséges megnyilvánulásokat, mivel azok szöges ellentétben állnak az Unió alapértékeivel és alapelveivel, ezenképpen pedig az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának kötelezettségével.
„Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkelye tiltja az etnikai és nyelvi alapon, vagy a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján való hátrányos megkülönböztetést, és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó ezen alapjogot az Európai Bizottság elkötelezetten betartatja a tagállamokkal az uniós jog végrehajtása rendjén. Az Alapjogi Charta 51. cikkelye ugyanakkor kimondja, hogy hivatkozási alapként a Charta csak akkor kérhető jogilag számon, hogyha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik; ezért aztán nincs mód arra, hogy minden állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk – zárul a főbiztos válasza.
Az EB alelnökének a tényleges romániai helyzetet, illetve a Tőkés László által előadott konkrét panaszokat megkerülő válasza vonatkozásában igencsak sokatmondó Gál Kinga EP-képviselő idevágó kritikája. A fideszes képviselő asszony nemrégen Viviane Reding azon kijelentését idézte, mely szerint: a Bizottság Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódásai során a jogállamiság olyan garanciáiról sem szabad megfeledkezni, mint például a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartása. „Furcsának találom – mondta erre Gál Kinga –, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a Bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését – évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs rá más uniós kompetencia” (kiemelések tőlünk – Szerk.).
Az idézett bírálat arra a kettős mércére világít rá, melyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság.
Joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint kis-Magyarország Reding asszony által – is – buzgón védelmezett kisebbségei?
Erdély.ma2013. május 10.
Tőkés: kettős mércét alkalmaz az EB
Kettős mércét alkalmaz a kisebbségvédelemben az Európai Bizottság (EB) Tőkés László EP-képviselő szerint, aki közleményében számolt be Viviane Reding alapjogi biztossal folytatott levélváltásáról. Tőkés László 2013. április 4-én levélben hívta fel Viviane Reding figyelmét arra, hogy a román közéletben „újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés”. Az EP-képviselő szerint Victor Ponta miniszterelnök balliberális kormányának hatalomra jutása nyomán az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált, a hatóságok adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit.
A biztos április 25-én kelt válaszlevelében elismerte: az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést, de hivatkozási alapként csak akkor kérhető jogilag számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, így „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk” – idézte Reding levelét az erdélyi EP-képviselő sajtóirodája.
Tőkés László szerint a válasz „arra a kettős mércére világít rá, amelyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság”. „Joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint Kis-Magyarország Reding asszony által – is – buzgón védelmezett kisebbségei?” – zárul Tőkés László EP-képviselő közleménye.
Szabadság (Kolozsvár)2013. május 10.
Állami ellenőr a sepsiszentgyörgyi autonómiatanácskozáson
Sepsiszentgyörgyön tájékozódott csütörtökön a hét eleje óta zajló autonómia-műhelymunka kapcsán a programhoz EU-támogatást folyósító bukaresti ügynökség képviselője.
A román oktatásügyi tárca keretében működő ügynökség képviselője az Antena 3 hírtelevízió bejelentése alapján szállt ki a helyszínre - közölte Tamás Sándor, a Kovászna megye elnöke. A hírtelevízió azt kifogásolta, hogy politikai célra használják fel az Európai Unió Élethosszig tartó tanulás programja keretében oktatási célra nyújtott támogatását.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy az ügynökség képviselője kizárólag a program technikai részleteit ellenőrizte, tartalmi kérdésekkel nem foglalkozott. „Mi nem árultunk zsákbamacskát. Az Európai Autonómiák a gyakorlatban című, és az autonómiákkal foglalkozó műhelymunkára kértük és kaptuk a 14 ezer eurós támogatást. A pályázatban napra lebontva megírtuk a foglalkozások tematikáját" - jelentette ki Tamás Sándor.
Az önkormányzati vezető úgy vélte, „nincsen rendben az", hogy a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásával gyanúsítják a Kovászna Megyei Tanácsot, ezért hétfőn mind Victor Ponta miniszterelnököt, mind pedig az Európai Bizottságot tájékoztatja a történtekről.
A péntekig tartó rendezvényen dél-tiroli, finnországi, felvidéki, törökországi és hazai résztvevők értekeznek az önrendelkezésről. A műhelymunka témái között szerepel a regionális identitás, az autonómiaformák, a multikulturalitás turisztikai vonzatai, a kisebbségi jogok, illetve a területi autonómia pénzügyi szempontjai.
A rendezvény az Európa különböző országaiból érkezett, illetve a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát és a kolozsvári Kisebbségkutató Intézetet képviselő fiatal kutatók továbbképzésére szánták.
Krónika (Kolozsvár)2013. május 10.
Állítólagos magyarellenesség? (Az EB kettős mércéje)
Tőkés László EP-képviselő levelére, melyben arra hívta fel Viviane Reding figyelmét, hogy Romániában ismét eluralkodott a magyarellenesség, az EB alapjogi biztosa azt a választ adta: „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk”. Tőkés László szerint ez is azt bizonyítja, az EB kettős mércét alkalmaz a kisebbségvédelemben – állapítja meg az EP-képviselő közleményében.
Az EP-képviselő április 4-én írt levelében arra hívta fel Viviane Reding figyelmét, hogy Victor Ponta kormányának hatalomra jutása óta a román közéletben „újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés”, az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált, a hatóságok adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit. „Az európai viszonylatban szokatlanul agresszív, a fajgyűlölet határát súroló, soviniszta megnyilvánulások gyakran fajulnak a tettlegességig, a romániai magyarellenesség – a maga nemében – csak a valamikori antiszemitizmushoz hasonlítható. Napjaink Romániájában magyar zászlót égetnek, magyar politikusok kapnak halálos fenyegetéseket, demonstrálók követelik, hogy a magyarok tűnjenek el az országból, magyarokat bántalmaznak nemzeti hovatartozásuk miatt” – áll a levélben. Tőkés hangsúlyozta, a mesterségesen szított magyarellenesség nemcsak Románia alkotmányával áll ellentétben, de az Európai Unió alapértékeit is megcsúfolja.
Viviane Reding április 25-én kelt válaszlevelében elismerte, hogy az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést, de hivatkozási alapként csak akkor kérhető jogilag számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, így „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk” – idézte Reding levelét az EP-képviselő sajtóirodája.
Az EB alelnökének a tényleges romániai helyzetet, illetve a Tőkés László által előadott konkrét panaszokat megkerülő válaszához adalékként a közlemény idézi Gál Kinga Fideszes EP-képviselő minapi felszólalását az EB Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódásaira: „Furcsának találom – mondta Gál Kinga –, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését – évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs rá más uniós kompetencia.” Tőkés László szerint az idézett bírálat arra a kettős mércére világít rá, amelyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság, ezért „joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint Kis-Magyarország Reding asszony által – is – buzgón védelmezett kisebbségei?” – zárul Tőkés László EP-képviselő közleménye.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 11.
Titkos ügynökök hálózzák be a román sajtót
A román média sosem látott mértékben átpolitizált, de a sajtószabadságra leselkedő legnagyobb veszély a titkosszolgálatok ügynökeinek beszivárgása a szerkesztőségekbe – állapították meg az ActiveWatch Médiafigyelő Ügynökség képviselői legújabb jelentésük bemutatásakor.
Mircea Toma, a szervezet elnöke szerint Romániában régóta mindennapos az újságírók telefonbeszélgetéseinek a lehallgatása, és ha a szakma eddig csak sejtette, hogy a szolgálatok beültették ügynökeiket a szerkesztőségekbe, ez ma már bizonyosság.
A nol.hu által idézett jelentés szerint a Cotidianul.ro internetes portál birtokába jutott egy hírszerzési dokumentum, amely megerősíti, hogy a hírszerzés tagja Sofia Teodorescu fedőnéven beépült a Jurnalul National napilap szerkesztőségébe. A titkos ügynök készülő cikkekről, a dokumentálás folyamatáról, újságírók profiljáról és a szerkesztőségi hangulatról tájékoztatta feletteseit. Az irat valódiságát maga a SRI erősítette meg a szerkesztőségi „téglát” tagadni hivatott közleményében. „A nyilvánosságra hozott információk belső használatra szánt dokumentumok engedélyezetlen másolatai” – közölte a hírszerzés. Néhány nappal később a Jurnalul National bejelentette, hogy megválik Valentin Zaschievici főszerkesztőtől. Az elbocsátás hírét közlő kommüniké nem vádolja közvetlenül Zaschievici-et, de leszögezi, hogy a titkos ügynökök beépülése a szerkesztőségekbe súlyosan sérti a sajtószabadságot. Egyúttal felszólítja a sajtóbeli titkos ügynököket, hogy mondjanak le, ellenkező esetben polgári úton követelnek tőlük anyagi kártérítést. Már ha valaha leleplezik őket. –
Mircea Toma hangsúlyozta: a sajtóba beépült ügynökök elsősorban azért veszélyesek, mert felfedik az újságírók forrásait, akik ezután nem tudnak további információkat kiszivárogtatni, vagy nem vállalják az ezzel járó kockázatot. A jelentés rámutat: a sajtóbeli „téglák” jelenleg nem sértenek törvényt. Az ActiveWatch abban bízik, hogy a helyzet hamarosan megváltozik, ha az Európai Parlament elfogadja a liberális Renate Weber kezdeményezését. Tomáék javasolták a tervezet kiegészítését azzal, hogy a titkosszolgálatoknak tilos beépülniük a sajtóba –
A sajtószabadságról szóló jelentés vitáján jelen volt a SRI két képviselője is, akik közvetve cáfolták a hírszerzést érintő negatív megállapításokat. – A modern titkosszolgálatok az információik kilencven százalékát nyilvános forrásokból szerzik. Mi értelme volna ügynököket küldeniük a szerkesztőségekbe? – érvelt Dumitru Dumbrava, a hírszerzés jogi osztályának vezetője. Hangsúlyozta, hogy a szolgálat „milliméternyi pontossággal” betartja a törvényt, amit a parlamenti ellenőrző bizottság is szavatol.
A cél: a sajtó leigázása
Az ActiveWatch jelentéséből az is kiderül: a román sajtót 2012-ben mindennél nagyobb mértékben átszőtte a politika, a médiát kihasználják az állami hatóságok, a sugárzott és nyomtatott sajtó pedig nagyrészt saját tulajdonosaik érdekeit szolgálja.
A médiapiac elpolitizálásáról szólva a jelentés szerzői kiemelik, hogy mindkét hatalmi pólus, a jelenleg hatalmon és ellenzékben lévő erők is hasonlóképpen viszonyultak a közszolgálati sajtóhoz – elsősorban a televízióhoz és a rádióhoz –, és igyekeztek hatalmuk alá vonni a sajtó ellenőrzésével foglalkozó testületeket, így például az Országos Audiovizuális Tanácsot.
A rádiót és a televíziót szigorú politikai ellenőrzés alatt tartották, ideértve a televízió ellentmondásos „újjászervezését” is. Ugyanakkor azon voltak, hogy politikai propagandaeszközükké tegyék a magántulajdonban lévő sajtószerveket is. A dokumentum mindennek kapcsán az államot az „állampolgár ellenségeként” tünteti fel, arra hivatkozva, hogy az elmúlt esztendőben a rendfenntartó szervek számos visszaélést követtek el az utcai tüntetők, illetve a sportrendezvényeken résztvevők ellen.
Újságírók „médialincselése”
Mircea Tomáék szerint a sajtót komolyan veszélyeztette az is, hogy Traian Băsescu ismét felvetett a gondolatot, miszerint a média veszélyt jelentene a nemzetbiztonsági nézve, az államfő valóságos háborút folytatott a sajtó ellen.
Tavaly nyáron ráadásul a Szociál-Liberális Szövetség és annak társelnöke, Crin Antonescu felszólította a titkosszolgálatok és az ügyészség munkatársait arra, hogy azonosítsák és megbüntessék a „nép ellenségeit”. Ideiglenes államfőként a Nemzeti Liberális Párt elnöke a sajtót tette felelőssé Románia negatív megítéléséért. Számos romániai és külföldi újságírónak valóságos „médialincselést” kellett elszenvednie a referendum által kiváltott helyzetben, valamint Victor Ponta plágiumának vádja miatt.
Magas rangú tisztségviselők a titkosszolgálatok valamint az ügyészség segítségével a kritikus hangok megfogalmazói ellen uszítottak – olvasható a jelentésben.
Politikussá lett sajtósok
A sajtó ellen azonban nem csak az állam és a politikusok léptek fel. Tavaly, a helyhatósági és a parlamenti választások, valamint az államfő lemondásáról döntő népszavazás évében teljesen világossá vált, hogy a média több tulajdonosa is politikai eszközként használja fel a sajtót. A közérdekű témák helyét átvette a meddő politizálás, a médiában eluralkodott a nacionalista hangvétel, az újságírók a médiatulajdonosok kiszolgáltatottjaivá váltak, akik nem egy alkalommal korlátozták a fizetéseket, különféle visszaéléseket követtek el a sajtó munkatársai ellen.
A sajtó képviselők közül többen is politikai szerepet vállaltak fel, ami sérülékennyé és hiteltelenné tette a sajtót. A jelenség olyannyira általánossá vált, hogy már senki nem lep meg az újságíróból lett politikus. A titkosszolgálatok nem egy alkalommal lehallgatták az újságírók telefonját, bizonyítékok hiányában is megfigyelés alatt tartották őket.
A jelentés egyebek között ilyen vonatkozásban említést tesz a Ziua egykori igazgatójáról és részvényeséről, Sorin Roşca Stănescuról, aki a Nemzeti Liberális Párt szenátora lett; a román közszolgálati televízió, majd az Antena 1 és az Antena 3 műsorvezetőjéről, Gabriela-Vrânceanu Fireáról, aki tavaly óta a Konzervatív Párt szenátora; az OTV volt újságírójáról, a Dan Diaconescu Néppárt képviselőjéről, Tudor Barburól; a Romania TV tulajdonosáról, Sebastian Ghiţáról, a szociáldemokraták képviselőjéről; Dan Voiculescuról, a Konzervatív Párt szenátoráról, aki családja révén az Intact sajtótröszt tulajdonosa.
Fordított esetről, amikor politikusból lett újságíró a jelentés csak egyetlen egyről tudott beszámolni: Lavina Şandru, aki korábban a demokrata liberálisokat képviselte a parlamentben, majd a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának vezetője lett, jelenleg beszélgető műsort vezet egy tévében. Az ActiveWatch felhívja a figyelmet arra is, hogy Romániában jelenleg olyan párt is létezik, amely egy újságíró, Dan Diaconescu nevét viseli.
A gazdasági-pénzügyi válság körülményei között a sajtó komoly anyagi gondokkal küzdött, így a szerkesztősége nem egy esetben a nézettség-olvasott növelése tekintetében megengedhetetlen módszerekhez folyamodtak: kitalált híreket közöltek, hajszolták a szenzációt, a „piszkos ügyeket”. Nem hiányzott a revolverezés, azaz a zsarolás sem a sajtó esetében.
Maszol.ro2013. május 11.
Az autonómia a megoldás
Az autonómia kérdése nem kisebbségi probléma, hanem a többség problémája, amely nem akarja, nem hajlandó megérteni annak lényegét, előnyeit – fogalmazott a Sepsiszentgyörgyön megrendezett autonómiatanácskozás Finnországból érkezett svéd résztvevője.
S hozzáfűzte azt is, a többségi állam csak akkor várhat lojalitást nemzeti kisebbségeitől, ha azok igazán biztonságban, jól érzik magukat, s bizony ma a legjobban, legmegnyugtatóbban az autonómiákban sikerült rendezni a kisebbségek helyzetét. Az ötnapos műhelymunka résztvevői hasznosnak nevezték a tapasztalatcserét, hisz voltak, akik jól működő autonómiákból érkeztek (Dél-Tirolból, az Aland-szigetekről), a felvidéki vagy a székelyföldi magyarok azonban a többségi társadalom határozott tiltakozása dacára szeretnék elérni a kulturális, illetve területi önrendelkezést. Tartalmas előadásokkal szolgáltak a szervezők, a fiatal szakemberek megismerkedhettek az európai autonómiákkal, elméleti megfontolások és gyakorlati példák egyaránt szerepeltek Székely István Gergő politológus előadásában, a Finnországból érkezett svéd Ann-Sofi Backgren a többnemzetiségű régiók turisztikai előnyeiről beszélt, a felvidéki Horányi Ákos a szlovákiai magyarság helyzetét ismertette. A dél-tiroli Davide Zaffi az autonómia pénzügyi eszközeiről szólt, a helyben maradt adó jelentőségéről, arról, milyen felhajtóerőt jelent, ha az emberek érzik, hozzájárulásukkal saját szülőföldjük fejlődését segítik. Bakk Miklós politológus a nyugat- és kelet-európai kisebbségek helyzetét hasonlította össze. Tegnap délben, a műhelymunka záróülésén előbb a részt vevő hallgatók osztották meg tapasztalataikat, s mutatták be hazájukat, majd Tamás Sándor megyeitanács-elnök ismertette Székelyföld jellegzetességeit, érvelt az itt élő magyarság autonómiaigénye mellett. Színes, szellemes előadást tartott Valentin Stan bukaresti egyetemi tanár, aki a román politika ellentmondásaira világított rá. „Nagyon sajnálom, önök nem léteznek” – ez volt felszólalása visszatérő motívuma, melyet minden felvetés után megismételt Tamás Sándor felé fordulva. Rámutatott, Victor Ponta jelenlegi miniszterelnök 2010-ben kijelentette: Székelyföld nem létezik, pedig nagynevű elődje, Alexandru Vaida Voievod 1919 decemberében Párizsban arról beszélt, hogy autonómiát kell biztosítaniuk a székelyeknek és szászoknak. Traian Băsescu államfő 2008-ban Brüsszelben azt fejtegette, hogy a kollektív jogok megadása ellentétes az európai gyakorlattal, és ha erre sor kerülne, az veszélyes precedenst jelentene. A nagyra becsült Iuliu Maniu azonban 1924-ben állította, hogy kollektív jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek. Ugyanez a kettősség észlelhető az alkotmányban a nemzetállami meghatározás körül, egyfajta értelmezés szerepel az alkotók megfogalmazásában, de a politikusok mai diskurzusában egyértelműen etnikai jelleget nyer a nemzetállam. Valentin Stan szellemes, frappáns előadását azzal zárta: „Sok sikert kívánok. Nem irigylem önöket”.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 13.
Sajátos autonómiát kell kialakítani Székelyföldön
„A kisebbségi védelmi rendszereket, az autonómiaformákat nem lehet lemásolni, hanem a sajátos helyzethez kell saját struktúrákat kialakítani”, ez volt a Sepsiszentgyörgyön lezajlott, „Autonómiák a gyakorlatban” című műhelymunka egyik következtetése. Az egyhetes rendezvényt Kovászna Megye tanácsa szervezte, öt országból érkeztek a résztvevők, akik a regionális identitás, az autonómiaformák, a multikulturalitás turisztikai vonzatai, a kisebbségi jogok, a területi autonómia pénzügyi szempontjairól értekeztek. A képzés nyilvános kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol a műhelygyakorlat résztvevői elmondták tapasztalataikat, következtetéseiket.
Szilágyi István székelyudvarhelyi jogtanácsos leszögezte, a székely-magyarok számára mindenképpen hasznos volt megtapasztalni, hogy a különböző kisebbségben élő közösségek hasonló gondokkal szembesülnek, vagy hasonló gondjaik voltak a múltban, és megoldották.
„A Dél-Tirol pozitív példája, a nagyfokú tolerancia mellett azt is megtanultuk, hogy például hogy például a szardíniai vagy a szicíliai autonómiamodell gazdasági szempontból nem sikeres, tehát nem az európai modelleket kell lemásolni, hanem saját kisebbségvédelmi struktúrát, autonómiaformát kell kidolgozni”, mondta Szilágyi István. „Dél-Tirolban az autonómia szavatolja a biztonságot és az egyenlőséget, a kisebbség és a többség között állandó dinamikus együttműködésre van szükség”, mondta Johanna Mitterhoffer, ki az olaszországi autonóm tartományból érkezett.
Az Európai Unió lakosságának 10 százalék kisebbségben él, hívta fel a figyelmet Kjell Erik Martin Herberts, finnországi svéd, aki szerint a jövő nem a kétnyelvűség, hanem a többnyelvűség. „Nem kisebbségi gondokról kell beszélni, hanem a többséggel kell megértetni a kisebbségek gondjait.”- mondta a szociológus.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az „Autonómiák a gyakorlatban” műhelymunka záró-rendezvényén kifejtette: az Európai Unió 27 országából 11-ben működik valamilyen autonómiaforma: területi vagy kulturális. A politikus bemutatta Székelyföldet, elmondta ebben a térségben van Európa legtisztább levegője, és a Romániában palackozott ásványvíz 55 százaléka származik Székelyföldről. Képeken mutatta be, hogy egész Európában szabadon használhatják jelképeiket a kisebbségben élők, sőt Piatra Neamt várán is lobog Moldova zászlója, majd fotókkal illusztrálta különböző országokban a kétnyelvűséget. „Ami szabad másnak Bukarest szerint nem szabad Székelyföldön.” – mondta Tamás Sándor. Finnországtól eltérően Romániában a kétnyelvűség többletköltségeit nem finanszírozza a központi kormányzat, mondta a háromszéki közgyűlés elnöke, aki szerint, a cél, hogy a magyar regionális hivatalos nyelv legyen, de például az egészségügyben is be kellene vezetni a kétnyelvűséget. Tamás Sándor ugyanakkor elmondta, a rendezvény nem zajlott teljesen zavartalanul, hiszen két bukaresti újságíró és az Erdélyi Magyar Néppárt Ifjúsági szervezete, a MINTA is feljelentette a szervezőket az Európai Bizottságnál, az EB szakértő a helyszínen vizsgálódott, és formai valamint tartalmi szempontból is mindent rendben talált.
Benedek Erika a Néppárt Kovászna megyei tanácstagja felszólalásában gratulált a rendezvényhez, hangsúlyozta, nincs tudomása a Minta kezdeményezéséről, de ha megtörtént, akkor a nevükben bocsánatot kér. Később a Néppárt ifjúsági szervezete közleményben cáfolta, hogy feljelentést tett a rendezvény ellen, és felszólította Tamás Sándort, hogy vonja vissza állítását. Ugyanakkor feljelentést tesznek a rendőrségen hitelrontás miatt.
„Ön egy szellem-közösséget képvisel, Ön valójában nem létezik”, mondta Tamás Sándornak, előadása kezdetén Valentin Stan. A Bukaresti Tudományegyetem történelem karának professzora a sepsiszentgyörgyi „Autonómiák a gyakorlatban” című műhelymunka záró-rendezvényén a rá jellemző ironikus stílusban tartott előadást, kifigurázva a román politikusokat, akik szerint Székelyföld és a székelyek nem léteznek, vagy akik veszélyesnek tartják a kollektív jogokat.
Vetítőképes előadását a bukaresti professzor Victor Ponta miniszterelnök kijelentésével kezdte, aki azt mondta: Székelyföld nem létezik, majd szembeállította vele Alexandru Vaida Voievod kijelentését, aki 1919-1920 között volt Románia miniszterelnöke és azt mondta, a szászoknak és a székelyeknek Erdélyben helyi autonómiát kell biztosítani. „1918 december 1-én a gyulafehérvári nemzetgyűlés elfogadta az autonómia és a kollektív jogok biztosítását, mert nagy és erős román államot akartak, és tudták, hogy ennek a feltétele, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása”- mondta Valentin Stan.
A bukaresti professzor az Alkotmányban foglalt nemzetállam jelentésére is kitért, hangsúlyozta, az alaptörvényben közös állampolgárságot kellene jelentenie, ám az Alkotmány írói úgy magyarázták, hogy „genetikai” köteléket feltételez az országban élő polgárok között. „Hosszú út áll még Önök előtt, meg kell értetni a többséggel, hogy a különbözőség védelemre szorul, ez Romániában még nagyon nehéz.” – szögezte le Valentin Stan, majd sok szerencsét kívánt, és azt mondta Tamás Sándornak, hogy nem irigyli.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma2013. május 14.
Európai szintű a székely igény
A kisebbségvédelmi rendszereket, az autonómiaformákat nem lehet lemásolni, hanem a sajátos helyzethez kell saját struktúrákat kialakítani – hangzott el a sepsiszentgyörgyi autonómia-műhelymunka zárónapján. Az ötnapos rendezvény keretében dél-tiroli, finnországi, felvidéki, törökországi és hazai résztvevők értekeztek az önrendelkezési formákról.
A rendezvényt az Európa különböző országaiból érkezett, illetve a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet képviselő fiatal kutatók továbbképzésére szánták. A műhelymunka keretében a résztvevők regionális identitásról, az autonómiaformákról, a multikulturalitás turisztikai vonzatairól, a kisebbségi jogokról, a területi autonómia pénzügyi szempontjairól értekeztek. A képzés nyilvános kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen a műhelygyakorlat résztvevői elmondták tapasztalataikat, következtetéseiket.
Megkapja a magáét a kisebbségi állampolgár
Az Európai Unió lakosságának 10 százaléka kisebbségben él – hívta fel a figyelmet Kjell Erik Martin Herberts finnországi svéd szociológus, aki szerint a jövő nem a kétnyelvűség, hanem a többnyelvűség. „Nem kisebbségi gondokról kell beszélni, hanem a többséggel kell megértetni a kisebbségek gondjait" – mondta a szakértő. Ann-Sofi Backgren finnországi svéd anyanyelvű projetkmenedzser, az Európai Határrégiók (FIN) alelnöke a Transindex portálnak rámutatott, még a legfelvilágosultabb nyugati társadalmakban is megtörténik, hogy megkapja a magáét néha egy kisebbségi állampolgár. Mint mondta, Finnországban a széles körű kétnyelvűség ellenére sok finn ellenségesen viszonyul a svéd anyanyelvűekhez. Szilágyi István székelyudvarhelyi jogtanácsos leszögezte, a székely magyarok számára mindenképpen hasznos volt megtapasztalni, hogy a különböző kisebbségben élő közösségek hasonló gondokkal szembesülnek, vagy hasonló gondjaik voltak a múltban, és megoldották. Dél-Tirol pozitív példája, az ottani nagyfokú tolerancia mellett szóba került a rendezvényen, hogy a szardíniai vagy a szicíliai autonómiamodell gazdasági szempontból nem sikeres. „Tehát nem az európai modelleket kell lemásolni, hanem saját kisebbségvédelmi struktúrát, autonómiaformát kell kidolgozni" – mutatott rá Szilágyi István.
„Csak azt akarjuk, ami Európában természetes"
„Székelyföldön nem szeretnének egyebet, mint ami Európában természetes" – hangsúlyozta előadásában Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke a műhelymunka zárórendezvényén kifejtette, az Európai Unió 27 országából 11-ben működik valamilyen autonómiaforma: területi vagy kulturális. A politikus bemutatta a Székelyföldet, elmondta, ebben a térségben van Európa legtisztább levegője, és a Romániában palackozott ásványvíz 55 százaléka származik Székelyföldről. Képeken mutatta be, hogy egész Európában szabadon használhatják jelképeiket a kisebbségben élők, sőt Piatra Neamţ várán is lobog Moldova zászlója, majd szintén fotókkal illusztrálta a különböző országokban fellelhető kétnyelvűséget. „Ami szabad másnak, Bukarest szerint nem szabad a Székelyföldnek" – jegyezte meg. Elmondta továbbá, Finnországtól eltérően Romániában a kétnyelvűség többletköltségeit nem finanszírozza a központi kormányzat. Tamás Sándor ugyanakkor elmondta, a rendezvény nem zajlott teljesen zavartalanul, hiszen két bukaresti újságíró és állítólag az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ifjúsági szervezete, a Minta is feljelentette a szervezőket az Európai Bizottságnál. Az EB-szakértő a helyszínen vizsgálódott, és formai, valamint tartalmi szempontból is mindent rendben talált. Az EMNP a hétvégén közleményben cáfolta Tamás Sándor állítását, és felszólította a tanácselnököt, „vonja vissza hamis állítását, és kérjen bocsánatot alaptalan vádaskodásáért". A Minta vezetői ugyanakkor bejelentették, feljelentést tesznek a rendőrségen hitelrontás miatt.
Valentin Stan: nehéz út vár önökre
„Ön egy szellemközösséget képvisel, ön valójában nem létezik" – fordult Tamás Sándorhoz előadása kezdetén Valentin Stan. A Bukaresti Tudományegyetem történelem karának professzora a rá jellemző ironikus stílusban tartott előadást a műhelymunka zárórendezvényén, kifigurázva a román politikusokat, akik szerint a Székelyföld és a székelyek nem léteznek, vagy akik veszélyesnek tartják a kollektív jogokat. Vetített képes előadását a bukaresti professzor Victor Ponta miniszterelnök kijelentésével kezdte, aki azt mondta, Székelyföld nem létezik. A professzor ezzel szembeállította az 1919-ben és 1920-ban Románia miniszterelnöki tisztségét betöltő Alexandru Vaida Voevod kijelentését, miszerint a szászoknak és a székelyeknek Erdélyben helyi autonómiát kell biztosítani. Traian Băsescu államfő 2008-ban elhangzott nyilatkozatát is idézte, az államelnök akkor leszögezte, a kollektív jogok ellentmondanak az európai és nemzetközi gyakorlatnak, és veszélyes precedenst jelenthetnek. Rámutatott: Iuliu Maniu, Románia egyik legnagyobb államférfija, miniszterelnökként már 1924-ben beszélt a kollektív jogokról. „1918. december elsején a gyulafehérvári nemzetgyűlés elfogadta az autonómia és a kollektív jogok biztosítását, mert nagy és erős román államot akartak, és tudták, hogy ennek a feltétele, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása" – mondta Valentin Stan. A bukaresti professzor az alkotmányba foglalt nemzetállam jelentésére is kitért, hangsúlyozta, az alaptörvényben közös állampolgárságot kellene jelentenie, ám az alkotmány szerzői úgy magyarázták, hogy „genetikai" köteléket feltételez az országban élő polgárok között. „Hosszú út áll még önök előtt, meg kell értetni a többséggel, hogy a különbözőség védelemre szorul, ez Romániában még nagyon nehéz" – szögezte le Valentin Stan.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)2013. május 16.
Végleges a restitúciós törvény
Kihirdette tegnap az államosított ingatlanokról szóló új jogorvoslati törvényt Traian Băsescu államfő; a parlamenti vita nélkül, kormányzati felelősségvállalással elfogadott jogszabály ellen emelt ellenzéki óvást a múlt héten utasította el az alkotmánybíróság.
A törvény alapján a román állam a következő néhány évben visszaszolgáltatná a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva részletekben kezdene ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Az államfő elismerte: sokan kérték tőle a jogszabály elutasítását, de azzal csak hátráltatná az amúgy is megkésett igazságtételt. A új jogszabály megőrzi a természetbeni visszaszolgáltatásnak, illetve a méltányos kártérítésnek az alapelvét, ami azt jelzi, hogy Románia tiszteletben tartja a magántulajdonhoz való jogot – mondotta Băsescu, de hozzátette: maga is több hiányosságot lát a törvényben, ezért megállapodott Victor Ponta miniszterelnökkel, hogy a kormány az alkalmazási normák kidolgozása révén vagy sürgősségi rendeletekkel korrigálja ezeket. Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel 2010-ben, hogy alkosson működőképes jogorvoslati rendszert, ugyanis már 3500 panaszos perelte be az országot az államosított ingatlanok miatt. Ponta szerint Románia eddig csaknem tízezer államosított épületet és 1,3 millió hektárnyi elkobzott területet szolgáltatott vissza, részvényekben és pénzben pedig csaknem négymilliárd eurónyi kárpótlást fizetett ki a volt tulajdonosoknak. A megoldatlan ügyek száma tízezrekre rúg.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 20.
Izsák: a román kormány régiósítási terve Ceausescu telepítés-politikájára épül!
Románia kormánya egy szakértői bizottságot hozott létre a kormány korábban közzétett közigazgatási céljainak tudományos alátámasztására. (Consiliul Consultativ pentru Regionalizare, rövidítve CONREG). A jelentés említést sem tesz Románia azon nemzetközi kötelezettségvállalásairól, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni a régióhatárok kialakításánál, viszont ezekkel ellentétes elveket, célokat fogalmaz meg, azt sugallva például, hogy a kisebbségek nyelvi, kulturális sajátosságai a kevert népességű településeken lehetnek a fejlődés előmozdítói. A jelentéshez mellékelt térképek lényegében a Ceausescu rendszer telepítéspolitikáját tükrözik A térkép feletti felirat magyarul: „A vándorlási áramlatok térképei, mint a 2013-as régiósítás magalapozói”.
A csatolt térkép a 2002 népszámlálás alapján készült. A nyilak kiindulási pontja a költöző állampolgárok születési helyét, a nyíl hegye az állandó lakhelyet jelöli. A Ceuasescu rendszer a gazdaságfejlesztést teljes mértékben a nemzetiségi arányok megváltoztatásának rendelte alá. A CONREG jelentés térképe nagyon jól tükrözi ezt. Moldvából tömegesen telepítették be a román lakosságot Brassóba, ahol az ötvenes évektől kiemelt nagyberuházások biztosították a betelepedők munkahelyét. A helyi, őshonos székely-magyar lakosság a Székelyföldre telepített üzemekben nem kapott munkát, őket arra kényszerítették, hogy Brassóban keressék a boldogulást. Brassó megyéből pedig folyamatos ma is a románok betelepítése Székelyföldre. Ennek eredményeként Sepsiszentgyörgy hatvanezer lakosából a román nemzetiségűek száma ma eléri a 20.000-et!
A CONREG jelentés a Ceausescu korszak migrációs folyamatait – hamisan – természetesként kezeli, és a közigazgatást úgy akarja átalakítani, hogy az új közigazgatási rendszer továbbra is a népességkeveredést szolgálja.
Állításuk szerint egy régió annál működőképesebb, minél intenzívebb az őt alkotó megyék között a népességvándorlás. „Paradox módon” ennek a követelménynek annál kevésbé tud megfelelni egy régió minél homogénebb kulturális szempontból.[1] A kisebb történelmi régiók lecserélése nagyobb közigazgatási régiókkal kulturálisan heterogénebb közigazgatási régiókat fog eredményezni, de növekedni fog a működésük hatékonysága. Olyan ez, mintha a gazdasági-társadalmi hatékonyság növekedését a terület kulturális homogenitásának csökkentésével fizetnénk meg. A kisebb történelmi-kulturális területek kiterjesztésének (?) másik következménye a fejlesztési régiók kulturális sokszínűségének megnövekedése lesz[2].- áll a jelentésben.
A második térképen a CONREG jelentés migrációs térképét helyeztük rá a Középrégió nemzetiségi összetételének térképére, amely azok számára is illusztrálja a román kormány valódi szándékát, akik nem rendelkeznek helyismerettel.
Dél-Tirol németajkú közössége, a katalánok, a baszkok, és mi székelyek egyformán felismerjük a Mussolini, Franco, Ceausescu féle bolsevik-fasiszta asszimilációs politika frazeológiáját, bármilyen európai vagy tudományos álcát használ, mint például a Ponta kormány szakértői bizottsága. Románia kormánya a március tizedikén, Marosvásárhelyen tüntető harmincezer állampolgár beadványát, amely a tervezett közigazgatási átalakítás ellen is tiltakozott, és meghallgatást kért, több mint két hónap után is válasz nélkül hagyja. Victor Ponta miniszterelnök párbeszédet ígért az európai fórumok előtt, de lényegében elutasítja azt. Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak betartását ígérte, valójában azok megszegésére készül.
Közösségünknek nagyon határozottan kell fellépnie Románia kormányának tervezett közigazgatási átalakítása ellen. Ha nem változtatnak rajta, akkor az alkotmánymódosítást akkor sem szabad megszavazni, ha az engedményeket is tartalmazna. Minden erdélyi magyarnak el kell mennie az alkotmánymódosító népszavazásra és nemmel kell szavaznia. Ha ezek ellenére a többségi erőszak Székelyföldet a román többségű Középrégióba akarja belekényszeríteni, akkor a polgári engedetlenség eszközeihez kell folyamodnunk. Támaszkodva a nagyvilág magyarságára, a demokráciának, jognak, az Európai Unió közös alkotmányos örökségének elkötelezett polgároknak a szolidaritására, az egész világot mozgósítanunk kell.
Ne engedjük Székelyföldet beolvasztani, vagy feldarabolni!
Állítsuk meg Bukarest asszimilációs politikáját.
Izsák Balázs
Marosvásárhely 2013. május 20.
Erdély.ma2013. május 21.
Korodi: a kormány kimondta a szakértői igent Verespatakra
A kormány és a minisztérium kimondta a szakértői igent a verespataki aranybánya megnyitására. Ezt ezen a héten államtitkári szinten megerőstik – írta Facebook-oldalán kedden reggel Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter. Az RMDSZ képviselője délelőtt felszólal a parlamentben ebben az ügyben.
A beruházás várható engedélyezéséről napok óta keringenek információk a világhálón. Kovács Csongor, az Zöld Erdély Egyesület elnöke egy hete azt az üzenetet posztolta ki Facebook-oldalára, hogy a román kormány meghozta döntését a verespataki bányaprojektről, és ezt május 22-23-án jelentik be.
Kovács Csongor a maszol.ro-nak kedden elmondta, bukaresti kormányzati körökből értesült arról, hogy ezen a héten a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román cég gyakorlatilag a kitermelés elkezdéséhez szükséges összes engedélyt megkapja. Információ szerint a kormány "fű alatt" készítette elő a szükséges dokumentumokat, melyeket egyszerre készül nyilvánosságra hozni. "Azért járnak ilyen hirtelen, mert akkor a beruházást ellenző szervezetneknek nincs idejük tiltakozó akciókat szervezni. Legfennebb ismét megtámadják a bíróságon az engedélyeket, de addig is a jóváhagyások alapján a beruházás elkezdhető" – magyarázta Kovács Csongor.
A Zöld Erdély Egyesület elnöke elmondta, a környezetvédelmi engedély mellett a beruházás elkezdésének feltétele, hogy a tervezett legnagyobb aranykitermelési helyszín, a Krinyik hegység lekerüljön az országos műemlékvédelmi listáról. "A Kirnyik a régészeti mentesítési bizonylatot már 2011-ben megkapta, ám addig nem lehet hozzányúlni, amíg A kategóriás műemléknek számít a hely gyomrában rejlő római kori leletek miatt. A hegység azonban ezen a héten lekerül a listáról" – magyarázta.
Kovács Csongor emlékeztetett arra, hogy a szociálliberálisoknak kétharmados többségük van a parlamentben, ezért bármit megtehetnek. Nagyon veszélyes jelzésnek nevezte, hogy Victor Ponta az allkotmánymódosítás kapcsán a magántulajdon elkobázásnak lehetőségét is felvetette.
Maszol.ro,2013. május 23.
Az RMDSZ-kongresszuson ne tüntessenek (A MOGYE magyar karáért)
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létesítéséért küzdő, jelenleg egy hónapos bukaresti tüntetést folytató Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) a hét végi csíkszeredai RMDSZ-kongresszus ideje alatt nem tűzheti ki a törvényesség betartását kérő, román és angol nyelvű óriásplakátot. Mint az elutasító válaszban áll, a kongresszus „a politikai párbeszéd és nem a felvonulások, tüntetések fóruma”.
Ádám Valérián, az RMOGYKE tüntetéskoordinációs irodájának vezetője tájékoztatása szerint a bukaresti tüntetésükön is alkalmazott vásznat szerették volna kitűzni Csíkszeredában, kihasználva azt, hogy az RMDSZ 11. kongresszusán részt vesz Victor Ponta miniszterelnök. A „Törvényességet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Kérjük a román kormány beavatkozását az új tanügyi törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó rendelkezéseinek betartására” felirattal a kormányfőt szándékoztak szembesíteni a MOGYE-hez fűződő be nem tartott ígéretével, Victor Ponta ugyanis a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt. Figyelemfelkeltő akciójuk engedélyezését Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elutasította, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ kibérelte a sportcsarnokot és környékét is, ezért engedélyezésért Kovács Péterhez fordultak. Az RMDSZ főtitkárának küldött levelükben a tüntetők a vászon kihelyezése mellett azt is kérték, az RMDSZ jelentse ki, hogy a kommunizmus alatt a MOGYE-n a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása súlyosan sértette a kisebbségi jogokat, ennek kapcsán az RMDSZ nyújtson be kártérítési igényt a magyar oktatás újjáélesztésének finanszírozására, valamint felszólítják a szövetséget, kérjék meg Victor Pontát, hogy kongresszusi felszólalásában tájékoztasson, milyen konkrét lépéseket kíván tenni a MOGYE-n folyó törvénytelenség ellen. „Az ügy komolyságára való tekintettel politikai színezettől független nemzeti összefogást sürgetünk, és felkérjük a romániai magyarság első és máig legnépszerűbb érdekképviseleti szervezetét, hogy támogassa a nemzeti elnyomás ellen irányuló civil tiltakozó akciókat, latba vetve két évtizednyi tapasztalatát, kapcsolatait” – zárják a Kovács Péterhez címzett levelüket.
Válaszában az RMDSZ főtitkára kifejti, bár a MOGYE ügyében céljaik azonosak, azaz az érvényben lévő tanügyi törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó rendelkezésének alkalmazása által az önálló magyar tagozat létrehozása, azonban a közös cél eléréséhez külön utakat választottak: az RMOGYKE az utcai nyomásgyakorlást, az RMDSZ a politikai párbeszéd eszközét. Kovács Péter nem találja helyénvalónak a tüntetők csíkszeredai kezdeményezését, mert bízik benne, „a következő időszakban sikerül megtörni a MOGYE-n belüli, helyi szintű ellenállást, és alkalmazásra kerül az RMDSZ által hosszú politikai tárgyalások által kiharcolt tanügyi törvény”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 23.
Majálisozik az RMDSZ
Hogy miért épp most készül az RMDSZ huszonhárom éves története legnagyobb és leglátványosabb kongresszusára, csak találgatni lehet. Valószínű, emígy kívánja meggyőzni híveit és ellenfeleit, hogy kicsi a bors, de erős, ám mintha ellentmondana annak a sokszor hangoztatott kijelentésüknek, miszerint „ellenzékben vagyunk, nem tárgyalunk senkivel”. Most mégis látványosan örvendeznek, hogy tanácskozásukat megtiszteli minden jelentős román politikai párt, s képviseltetik magukat határon túli magyar pártok is.
Jó, hogy van pénzük és kedvük rendhagyó, úgymond „huszonegyedik századi” fesztivizmusra, miközben két díszvendégük, jelesen Victor Ponta és Crin Antonescu a kirekesztés ezernyi rafinált módszerével próbálja megtörni közösségünk erejét. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem csak egy példa a sok közül, de kekeckednek a magyarokkal Szatmárnémetiben, ahol a városnapokon figyelemre sem méltatták őket, vagy Dorin Florea Marosvásárhelyén, de még Háromszéken és Csíkban is, hisz a román prefektusok naponta kétségbe vonják nemcsak a Székelyföld létezését, de hivatali nyelvhasználati jogainkat is, s győzelmet ülnek, ha egy-egy táblát kicseréltethetnek, hogy a román felül, a magyar felirat alul kerüljön. Ráadásul mint Damoklesz kardja függ fejünk fölött a régiósítás, mely asszimilálásunk pimasz és tudatos terve. Sokat még nem lehet tudni az Antonescu irányította alkotmánymódosításról, de ismerve e politikus kissé zavaros s nem ritkán agresszív nemzetpolitikáját, tartani lehet attól, hogy az ország homogenizálása nagy eszméjének rendelik alá e folyamatot is. Igaztalan lenne azt állítani, hogy az RMDSZ mindezekkel a veszélyekkel ne lenne tisztában, és hogy tizenegyedik kongresszusán ne tervezné a készülő törvények megszelídítését. Csak épp az kétséges, mennyit ér az majd Bukarestben. Most ugyanis hetvenszázalékos koalíció kormányoz, oda besorolni valóban fölösleges, de ha csődöt mond a nagy barátság, s Victor Ponta rászorul szolgálataikra, vajon kitartanak-e az ellenzéki politizálás mellett? Bizonyára nem. Máris körüludvarolják a miniszterelnököt, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere tegnapig azzal az ürüggyel utasította el a marosvásárhelyi magyar orvosiért való tüntetést, hogy a sportcsarnokot és a körülötte lévő területet már kibérelte az RMDSZ. Szerencsére, vagy neki vagy másnak megjött a jobbik esze. Lehet bármily nagyszabású és pompás a kongresszus, megjelenhet ott a román, magyar és európai politikai élet színe-virága, szabhatnak régi-új utat maguknak, átirathatják az alapszabályukat és programjukat, alapíthatnak nőszervezetet és politikai műhelyekként tisztelt platformokat, ritkíthatják összejöveteleiket, kitetszik: újabb jelszavukat – Aki magyar, velünk van – olyannyira nem veszik komolyan, hogy épp a hazai magyar pártokat felejtették el meghívni kongresszusukra. Minden bizonnyal az egy irányba igyekvő autonómia-párbeszéd jegyében.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 23.
Lesz tüntetés a kongresszuson
Miután előzőleg a csíkszeredai városvezetés és az RMDSZ főtitkársága elutasította kérésüket, tegnap mégis megkapta az engedélyt a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) arra, hogy a mai RMDSZ-kongresszuson a csíkszeredai sportcsarnok kapubejáratánál tiltakozzanak a magyar nyelvű orvosképzés ellehetetlenítése ellen.
A megmozduláson a következő – román és angol nyelvű – feliratú óriásvásznat helyezik ki: „Törvényességet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Kérjük a román kormány beavatkozását az új tanügyi törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó rendelkezéseinek betartására”. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létesítéséért küzdő RMOGYKE tüntetésével azt szeretné elérni, a kongresszuson részt vevő Victor Pontát szembesítsék a MOGYE-hez fűződő be nem tartott ígéretével, a kormányfő ugyanis a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt. Ádám Valérián főszervező tüntetésükhöz való csatlakozásra szólítja fel mindazokat, akik egyetértenek céljaikkal, és Victor Pontától a hazudozás befejezését szeretnék követelni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 23.
Magyarellenességre vágyom
Nálunk a magyarellenesség csak állítólagos. Tőkés László még áprilisban írt egy levelet Viviane Redingnek, amelyben felemlegette, hogy az utóbbi időben a román közéletben „újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés”.
És a biztos asszony azt válaszolta, hogy az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést. Ha tiltja, akkor meg nyilvánvalóan ilyen nincs is, mert az unió országaiban betartják az uniós szabályokat. (Szerinte állítólag csak Magyarországon nem.) Különben sincs lehetőség arra, hogy minden állítólagosan előforduló jogsérelem esetén eljárjanak – nyilatkozá. Ez bizonyítja, hogy csak állítólagos a romániai magyarellenesség. Csak állítólag nem engedik sok helyen a székely zászló kitűzését, és csak állítólag akadályozzák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem magyar karának működtetését. Csak állítólag működnek olyan tévécsatornák, ahol állandóan a magyarokat szapulják. Állítólag égettek magyar zászlót egy futballmérkőzésen, Kolozsváron. Állítólag törvénytelenek, és mindig megtámadják azokat a kiírásokat, amelyekben egy beosztás elnyerésénél olyan feltételt szab a versenyeztető, miszerint a versenyvizsgázónak ismernie kellene az ott többségben élő kisebbség nyelvét. Csak állítólag lesz olyan területi felosztás, ahol már mindenütt kisebbségben lesznek a magyarok. Csak állítólag támadták A székelység története című könyvet. Állítólag ellenőrizték a sepsiszentgyörgyi autonómiatanácskozást. Egy felmérésből az derült ki állítólag, hogy csak azért utálnak minket, mert: magyarul beszélünk, mert autonómiát akarunk, mert etnikai pártokat alakítottunk stb.... Állítólag volt, aki azt mondta, hogy ha magyarul akarunk beszélni, akkor menjünk Magyarországra. De olyanok is akadnak, akik Ázsiába küldenek, persze csak állítólag.
Állítólag mindezt csak mi állítjuk.
Lehet, hogy sokan utálnak bennünket, de hát mindenkit nem lehet szeretni. Ha sokszor szidnak vagy gyaláznak is minket, ahogy mondaná Reding asszony is: akinek nem (Red)inge ne vegye magára.
Olyan állítólagos cselekedetekkel meg aztán egyáltalán nem kell foglalkoznia az uniónak, amit sokszor hallunk a híradásokban, hogy a nem uniós Szerbiában verik a magyarokat, vagy hogy Kárpátalján sorozatosan meggyalázzák a vereckei honfoglalási emlékművet. Mindezt valószínű az irántunk való szeretetből teszik, nem magyarellenességből. Viszont például Magyarországon állítólag nemcsak állítólagos a zsidóellenesség és a cigányellenesség. Éppen ezért ezekkel a dolgokkal feltétlen kell foglalkozni. Magyarország olyannyira antiszemita, hogy ott rendezték meg a Zsidó Világszövetség kongresszusát, melyen Orbán Viktor zéró toleranciát hirdetett meg az antiszemitizmus ellen. Ezért szeretném, ha nálunk is lenne valami rendes magyarellenesség, nemcsak ilyen állítólagos, amit csak mi érzünk a saját bőrünkön, talán mert túl kényesek vagy csupán allergiásak vagyunk rá. Ha lenne rendes, becsületes magyargyűlölet, akkor a Magyarok Világszövetsége például Bukarestben megrendezhetné kongresszusát, és ott miniszterelnökünk, Victor Ponta meghirdethetné a zéró toleranciát a magyarellenesség ellen. Azon biztos felszólalna az európai biztos Viviane Reding, és elítélné az idegengyűlöletet is.
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 24.
Csapdahelyzet az orvosin
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tájékozódott az egyetem magyar tagozata és román vezetése közötti nézetkülönbségekről Mihnea Costoiu felsőoktatásért és kutatásért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Gigel Paraschiv, az oktatási minisztérium államtitkára, a magyar nyelv bevezetéséről a gyakorlati oktatásban azonban hallani sem akartak.
Eközben az egyetem vezetése a magyar szempontokat figyelmen kívül hagyó akkreditációs dossziét küldött Bukarestbe, amit ha az illetékes hatóság elfogad, és aszerint hosszabbítják meg a MOGYE működési engedélyét, újabb öt évig hivatkozási alap lesz a magyar kérések elutasítására. A miniszterrel és az államtitkárral folytatott megbeszélésen Szilágyi Tibor, az egyetem magyar rektorhelyettese és Szabó Béla tagozatvezető számokkal bizonyította, hogy életképes lenne a magyar tagozat, ha önálló struktúrában szerveznék meg azt. Az egyetem vezetését képviselő Leonard Azamfirei rektor és Constantin Copotoiu szenátusi elnök nem hozott fel konkrét ellenérveket a magyar állásponttal szemben, de a tárgyalásokon semmilyen javaslat nem született a magyar problémák megoldására. A rektorhelyettes szerint a magyar tagozatnak különálló álláskeretre lenne szüksége, ehhez viszont különálló csoportok kellenek, a magyar diákcsoportok létrehozásához pedig arra van szükség, hogy a magyar nyelvet is bevezessék a gyakorlati oktatásba, és a gyakorlati órák kétnyelvűek legyenek. „Erről pedig hallani sem akartak” – közölte Szilágyi Tibor.
A magyar tagozat képviselői azért tartják elengedhetetlennek a sürgős megegyezést, mert félőnek tartják, a magyar szempontokat figyelmen kívül hagyó akkreditációs dosszié jóváhagyása csapdahelyzetet eredményez, a magyar tagozat önállóságával nem számoló struktúrával okolják majd a további visszautasítást.
Borbély László reményét fejezte ki, több a politikai akarat a kormány, illetve a minisztérium részéről a MOGYE vezetőségében kialakult nézeteltérések megoldására, mint egy éve, amikor a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásainak életbe léptetésére tett kísérlet az Ungureanu-kabinet bukását eredményezte. Ez is és az azóta kialakult helyzet, beleértve a mostani csapdaállítást, mutatják, „súlya van a MOGYE-ügynek”, állapította meg az RMDSZ politikai alelnöke, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy az akkreditációt megadó hatóság azt a dossziét elemezze, amely a magyar szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyja, de hozzátette, az RMDSZ azért van a parlamentben, hogy megértesse a kormánykoalíció pártjaival: a magyar tagozatnak létjogosultsága van, és nem lehet félreseperni.
Eközben a MOGYE magyar karának létesítéséért küzdő Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) – miután szerdán visszautasították egy kérésüket megfogalmazó óriásplakát kihelyezését a csíkszeredai sportcsarnok előtt, ahol az RMDSZ szombaton 11. kongresszusát tartja – újabb kéréssel fordult a városvezetéshez és a szervezőkhöz, most a kapubejárat elé kérik bannerük kihelyezését. Tiltakozó akciójukkal azt szeretnék elérni, a kongresszuson részt vevő Victor Pontát szembesítsék a MOGYE-hez fűződő be nem tartott ígéretével, a kormányfő ugyanis a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt.
MTI
Erdély.ma2013. május 25.
Izsák Balázs tiltakozik a román közigazgatás tervezett átalakítása ellen
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint a román kormány által tervezett közigazgatási átalakítás megvalósítását – jelen formájában – nem szabad megengedni.
Izsák Balázs pénteki budapesti előadásában kifejtette: a román kormány kettős játékot űz, bár Victor Ponta miniszterelnök korábban megígérte, hogy minden nemzetközi kötelezettségvállalást tiszteletben tartanak és szakmai kritériumokat helyeznek előtérbe az átalakításkor, a tervezet nem ezt mutatja.
Közölte: az elképzelések megvalósulásával sérülne a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája is.
Látszatkonzultáció ugyan folyik a témában, de egyértelmű, hogy amit a kormányfő ezzel kapcsolatban Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén ígért, nem kívánja betartani – mutatott rá. Izsák Balázs szerint nem szabad megengedni, hogy Székelyföldet olyan közigazgatási régióba sorolják, ahol a magyarság aránya 30 százalék alatt van. Ezt minden demokratikus, erőszakmentes eszközzel meg kell akadályozni – jelentette ki. Az elnök ilyen lehetséges eszközként említette többi között a félpályás útlezárásokat.
Izsák Balázs közölte: az általuk indított európai polgári kezdeményezés olyan szakaszába érkezett, hogy hamarosan az Európai Bizottság elé kerülhet. Tervezetük kész van, ismert, most jöhet a következő lépés – ha a bejegyzés megtörténik – az egymillió aláírás összegyűjtése. Az SZNT azt javasolja, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Jelezte, felajánlotta az együttműködést a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), és arra jutottak a megbeszéléseken, hogy kölcsönösen támogatják egymás európai polgári kezdeményezéseit.
Az RMDSZ az európai polgári kezdeményezés eszközével arra kívánja rávenni az Európai Uniót, hogy alkosson jogszabályt az EU kisebbségeinek védelméről. Izsák Balázs szerint az uniónak alapvető értéke a kulturális sokszínűség, és az unió kohéziós politikájának úgy kell megvalósulnia, hogy közben a regionális szempontok és Európa sokszínűsége ne sérüljön. Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az Európai Unió polgárai – egymillió támogató aláírás összegyűjtésével – közvetlenül is kezdeményezhetik uniós jogszabályok megalkotását vagy módosítását. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az Európai Bizottság megállapítja: az unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben.
MTI
Erdély.ma2013. május 25.
Megkezdődött az RMDSZ tizenegyedik kongresszusa
Ráduly Róbert, a házigazda Csíkszereda polgármestere azzal a javaslattal nyitotta meg szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 11. kongresszusát, hogy a rendezvény helyszínéül szolgáló sportcsarnokot a Himalájában eltűnt Erőss Zsolt hegymászóról, a város szülöttéről nevezzék el.
Az RMDSZ által „feladatkijelölőként" jellemzett kongresszust a magyar, a székely, a román és az európai himnusszal nyitották meg, a 777 küldöttet, a több mint száz meghívottat és csaknem kétszáz újságírót köszöntő Ráduly Róbert polgármester pedig egy székely zászlót terített a szónoki pulpitusra.
A székelyföldi város elöljárója köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem működésének kiemelt helyszíne lett Csíkszereda. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kormányzati tisztségviselői az évek során hozzájárultak a város fejlődéséhez.
Ráduly Róbert kijelentette, hogy a magyar közösség kulturális autonómiát és területi autonómiát is követel Romániában. Elítélte azt, hogy az állam sokkal több pénzt költ „a mi megfélemlítésünket szolgáló állami terror" intézményeire, mint a közösségért dolgozó közalkalmazottakra. Az RMDSZ kongresszusán magyarországi és romániai parlamenti pártok, valamint európai kisebbségi szervezetek vezetői jelezték részvételüket. A kongresszuson mások mellett jelen van Victor Ponta román kormányfő, a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt elnöke és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is.
A romániai magyarság parlamenti képviseletét ellátó RMDSZ 11. kongresszusán nem lesz tisztújítás, de a küldöttek új programot és alapszabályt fogadnak el.
MTI
Erdély.ma2013. május 25.
Miniszterelnök a kongresszuson
A Ráduly Róbert Kálmán szókimondó beszédében feladott labdát elég jól lekezelte Victor Ponta, amikor a kongresszuson azt mondta: Csíkszereda polgármesterét többször megtapsolták, ez idő alatt a fordítás nem volt hangos, így nem értett mindent az elmondottakból.
„Egyetlen magyar szervezet van a parlamentben, ez pedig az RMDSZ. Nem mi választottuk, hanem a magyarok döntése volt, ezeket a szavazatokat tiszteletben tartjuk. Azért vagyok itt, hogy újra elmondjam, folytassuk a párbeszédet, és a kérdésekre találjuk meg a legjobb megoldásokat” – fogalmazott a miniszterelnök, aki az alkotmánymódosításáról eléggé árnyaltan fogalmazva annyit mondott, a szövetséggel együtt kell meghozzák a megfelelő változtatásokat, „mert önök is román állampolgárok”.
Fontos ugyanakkor, hogy a miniszterelnök először „pedzette” meg, hogy talán módosítható az alkotmány első cikkelye, ami kimondja, hogy Románia egy és oszthatatlan nemzetállam. „Ráduly polgármester úr beszélt néhány olyan 1918-as elvről, amely Erdély és a román királyság egyesülésén alapult. Azt hiszem, hogy az alkotmánymódosításnál megtaláljuk azt a formát, amely garantálja, hogy önök is az ország egyenjogú alkotórészei” – jegyezte meg a miniszterelnök.
A regionalizáció kérdését említve is csak annyit mondott, hogy olyan megoldást kell találni, amelyben a romániai magyarság meg tudja őrizni nemzeti identitását. „Meg vagyok győződve, hogy együtt sikerülni fog." A székely zászló kapcsán Ponta azt mondta, a magyarokkal együtt el tudják fogadni azt az uniós formát, „amely mindenki számára jó megoldás lesz”.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is jelen volt a kongresszuson, ahol elmondta: akkor tud erős lenni Románia, ha a benne élő kisebbségek is erősek. „Gyengült az ország azzal, hogy kivándoroltak a németek. Meg kell értenünk, hogy egy erősebb ország erősebb magyar közösséget is jelent. És fordítva.”
Kozán István
szekelyhon.ro