udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
761
találat
lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 751-761
Névmutató:
Balogh Levente
2016. március 11.
SRI-lehallgatások: nemzetbiztonsági pánik
Rendkívüli ülésre hívta össze péntekre a Legfelsőbb Védelmi tanácsot (CSAT) Klaus Johannis államfő annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette, hogy a bűnügyi nyomozások során a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végezze a lehallgatásokat.
Az ülésen megpróbálnak megoldást találni a problémára. A SRI igazgatója, Eduard Hellvig csütörtökön úgy vélekedett: a döntés egyértelműen negatívan érinti a nemzetbiztonságot, mivel szerinte a továbbiakban nem folytathatnak nyomozást az olyan ügyekben, amelyekben terrorizmus, kémkedés, hazaárulás, határokon átívelő bűnözés, kiberbűnözés vagy a nemzetbiztonságot fenyegető nagykorrupciós ügyek gyanúja merül föl.
Ugyanakkor Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke üdvözölte a döntést, szerinte ugyanis a szolgálatok kikerültek a nyilvánosság ellenőrzése alól, mivel a hírszerzés felügyeletével megbízott parlamenti bizottságok sem teszik a dolgukat.
Egyébként Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze a döntés kapcsán elmondta: az jelentős problémát okoz a DNA számára. A főügyész szerdán este a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva rámutatott: a döntés az infrastruktúra és az emberi erőforrások szempontjából is negatívan érinti az intézményt, hiszen rendelkezik ugyan egy 24 fős apparátussal az érintett területen, ez azonban távolról sem elegendő a feladat ellátására a vizsgált ügyek nagy száma miatt.
Mint kifejtette, az alkotmánybíróság ítélete értelmében a továbbiakban a SRI személyzetét nem, infrastruktúráját viszont továbbra is használhatják. Mindazonáltal – mutatott rá az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban – a taláros testület döntése nyomán a DNA-nak nagyobb személyzetre és az infrastruktúra fejlesztésére van szüksége.
Elmondta, elsősorban a DNA keretében tevékenykedő rendőri személyzet létszámát kell növelni, de szükséges a számítástechnikai rendszer bővítése, a szükséges szoftverek beszerzése és a rendőri személyzet képzése is, ami mintegy tízmillió eurós költséget jelent. Hozzátette: ez csupán arra az esetre érvényes, ha igénybe vehetik a SRI infrastruktúráját – amennyiben nem, jóval nagyobb költségvetés-kiegészítésre lesz szükség.
Mint elmondta, a DNA jelenleg 7300 ügyön dolgozik, vagyis az ügyészség 120 ügyészének mindegyikére több mint száz dosszié jut, így azt követően, hogy a lehallgatásokkal is nekik kell foglalkozniuk, lassulhat az ügymenet. A DNA vezetője szerint 130 rendőr és 10 millió euró szükséges. A terrorellenes ügyészség (DIICOT) 200 rendőrt és 25 millió eurót kér, és a rendőrség is jelezte, hogy ezer fős állománybővítést, valamint 30 millió eurós költségvetés-kiegészítést szeretne.
Az alkotmánybíróság döntése egyébként számos nagykorrupciós ügyben ellehetetlenítheti a vádhatóság munkáját. Ugyan az indoklásban az szerepel, hogy visszamenőleges hatálya nincs, vagyis a lezárt ügyekre már nem érvényes, jelenleg is számos olyan, ismert politikusokat érintő üggyel foglalkozik a DNA, amelyekre vonazkozóan a taláros testület döntése nyomán használhatatlanná válnak a lehallgatás útján szerzett bizonyítékok.
Ilyen ügy Elena Udrea volt idegenforgalmi és fejlesztési miniszter állítólagos közbenjárása annak érdekében, hogy a távközlési minisztérium a Microsofttal kössön közbeszerzési szerződést, de a Viorel Hrebenciuc volt befolyásos szociáldemokrata politikus törvénytelen erdőrestitúciós ügyét és a Sorin Oprescu volt bukaresti főpolgármester elleni korrupciós eljárást is érintheti.
Sőt magyar vonatkozása is van, hiszen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőit, Szőcs Zoltánt és Beke Istvánt is lehallgatott beszélgetések alapján gyanúsították meg azzal, hogy terrorcselekmény elkövetésére készültek Kézdivásárhelyen tavaly december elsején. Eddig amúgy összesen 11 ügyben hivatkoztak alkotmányellenes lehallgatásra az alkotmánybíróság februári ítélete óta.
Az alkotmánybíróság februárban nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek a büntetőjogi perrendtartás azon cikkelyét, amely arra vonatkozik, milyen szervek folytathatnak lehallgatási tevékenységet. Az ítélet értelmében a büntetőjogi perrendtartás 142. cikkelyének első bekezdése nem felel meg az alkotmánynak. Ez úgy szól: „a megfigyelésre az ügyész ad utasítást vagy elrendelheti, hogy azt a nyomozó hatóság, vagy a rendőrség szakemberei, vagy más állami szakszervek hajtsák végre". A taláros testület szerint a „más állami szervek" kitétel nem alkotmányos, mivel nem elég világos, nem pontosítja egyértelműen ugyanis, hogy mely állami szervről van szó.
A taláros testület rámutatott: a SRI nem nyomozóhatóság, így a nemzetbiztonságot nem érintő ügyekben nem folytathat lehallgatásokat. Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke csütörtökön úgy vélekedett: nem történt katasztrófa, hiszen a bűnösök ezek után is elnyerik a büntetésüket. Közölte, az alkotmánybíróság is csak utólag szembesült azzal, hogy a SRI a lehallgatásokat folytató állami szerv.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2016. március 11.
Jószomszédi iszony
Újfent megbizonyosodhattunk arról, hogy Románia meglehetősen sajátosan értelmezi a jószomszédi viszonyt és a stratégiai partnerséget.
Legalábbis jó szomszédok és stratégiai partnerek között nem túl gyakran fordul elő, hogy egyik ország indoklás nélkül hosszú évekre kitiltja a területéről a másik ország parlamentjének egyik tagját.
Függetlenül attól, hogy ki mennyire ért egyet a Jobbik politikájával és retorikájával (jelen sorok szerzője például enyhén szólva nem igazán), az, hogy Románia ismét, ezúttal három évre tiltotta ki az országból Szávay Istvánt, a párt alelnökét, a legkevésbé sem a felhőtlen barátság és szivárványos, jó viszony ismérve.
Főleg úgy, hogy érdemi magyarázattal és indoklással nem szolgált, csak sejthetjük, hogy ezúttal is a két évvel ezelőtti, egy évre szóló kitiltás semmitmondó, konkrétumokat nélkülöző indoklását hallhatjuk majd, miszerint olyan szélsőségesen nacionalista tevékenységet folytató szervezet tagja, amely Románia nemzetbiztonságát és közrendjét veszélyezteti. Pedig ilyen alapon, ha a kölcsönösség elvét akarná alkalmazni, Magyarország – csak nagyon kis túlzással – jóformán a fél román parlamentet kitilthatná a területéről kóros, a józan ésszel és a normalitással notóriusan szembe menő magyargyűlölet és sovinizmus miatt.
Gondoljunk csak a magyar nyelv, illetve a magyar jelképek, valamint a magyar szervezetek betiltására vonatkozó törvénytervezetekre, esetleg a román nemzeti jelképek „semmibe vételét" bűncselekménnyé nyilvánítani akaró, vagy – az autonomista „propagandát" kiszűrendő – a magyarországi televíziós csatornák kötelező román nyelvű feliratozását bevezetni szándékozó jogszabály-kezdeményezésekre.
Amíg nem derül fény olyan, kétségbe vonhatatlan bizonyítékokra, miszerint Szávay tevékenysége tényleg konkrétan veszélyezteti Románia nemzetbiztonságát, azt kell vélelmeznünk, hogy kitiltása Bukarest azon igyekezetébe illeszkedik, hogy megnehezítse a kapcsolattartást az anyaország és a romániai magyar közösség tagjai között még akkor is, ha csupán egy ellenzéki politikus erdélyi látogatásáról van szó.
De ha esetleg kerül is ilyen bizonyíték, az sem jelenti azt, hogy Bukarest barátságosan viselkedik a magyarokkal. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes a héten arról beszélt: Románia nyomást gyakorol a magyar konzulok számának csökkentése érdekében. Mint ismeretes, a konzuli tevékenység egyik legfőbb tárgya jelenleg a honosítás, illetve a honosított erdélyi magyarok anyakönyvi eseményeinek iktatása.
Bukarest ugyanakkor a jelek szerint annak ellenére is egyre kevésbé nézi jó szemmel a könnyített honosítás intézményét, hogy Románia is ipari mennyiségben biztosít román állampolgárságot a moldovaiaknak. Úgy tűnik, a román illetékesek továbbra is olyan rizikófaktorként, potenciális belső ellenségként tekintenek a romániai magyar közösségre, amelynek „veszélyességét" tovább növeli, hogy tagjai anyaországukkal immár tömegesen állampolgári viszonyba is kerülnek, így adott esetben ilyen alapon is felléphet az érdekükben az őket a román hatóságok részéről érő jogsérelmek ellen.
Ezért próbálja akadályozni a kapcsolat elmélyítését a konzulok számának csökkentését követelve, illetve megtagadva a nagyváradi és a marosvásárhelyi konzuli irodák megnyitását. Ami egyértelműen kettős mérce alkalmazása olyan körülmények között, hogy Bukarest Moldovában is rengeteg konzulátust nyitott és Ukrajnában is növelni kívánja azok számát.
Mindez a jelek szerint a román hivatalos szervek alapértelmezett működése, amely kormányoktól és pártpolitikai színezettől független – hiszen jelenleg hivatalosan pártok fölötti, „szakértői" kormány vezeti Romániát, az apparátus mégis ugyanolyan barátságtalan gesztusokat tesz mind a romániai magyar közösség, mind Magyarország felé, amilyenek a sovinizmust a politikai fősodorba visszaemelő szociálliberális Ponta-kormány idején is megszokottak voltak.
Pedig hát a magyar ügy nem Románia kizárólagos belügye – bármennyire is szeretné azt a román diplomácia a ceauşescui fasiszta kommunizmus retorikáját alkalmazva annak feltüntetni –, hiszen azt nemzetközi egyezmények szabályozzák, bár tény, hogy ezek alkalmazását Románia annak ellenére is következetesen elmulasztja, hogy ratifikálta őket.
Úgyhogy ideje lenne végre nyíltan, a legmagasabb politikai vezetői és diplomáciai szinteken is kibeszélni a vitás ügyeket. Felhívva egyben a legszélesebb nemzetközi közvélemény figyelmét is – bár ez ma a migránsválság miatt nem tűnik könnyű feladatnak – arra, hogy Románia a magyar–román viszony rontására, az őshonos magyar közösség jogainak csorbítására próbálja kihasználni azt a „kegyelmi állapotot", hogy stratégiai fekvése nyomán az Oroszország és a Nyugat között fennálló konfliktus kapcsán ő lett az Egyesült Államok és a NATO üdvöskéje a térségben.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2016. március 15.
Vita a Román Hírszerző Szolgálat hatásköreiről
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) csakis a nemzetbiztonságot érintő, illetve terrorizmussal kapcsolatos ügyekben járhat el nyomozó hatóságként – szögezte le Dacian Cioloş miniszterelnök annak kapcsán, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosította a hírszerzés működését szabályozó törvényt, illetve a büntetőjogi perrendtartást, miután az alkotmánybíróság kimondta: ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a bűnügyi nyomozások során a SRI végezte a lehallgatásokat.
„A SRI nem járhat el nyomozó hatóságként, kizárólag a nemzetbiztonsággal és a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben (a SRI működését szabályozó törvény szerint), és kizárólag bírói ellenőrzés mellett, egy ügyész jelenlétében. Minden egyéb alaptalan félremagyarázás" – szögezte le a miniszterelnök egy vasárnap esti Facebook-üzenetben azt követően, hogy egyes vélemények szerint a pénteken elfogadott kormányrendelet ismét létre hozta volna az egykori kommunista titkos rendőrség, a Szekuritáté bűnügyi nyomozásokért felelős VI. osztályát azáltal, hogy felhatalmazta a hírszerzést a nemzetbiztonsági ügyekben folytatott vizsgálatra.
Annak kapcsán, hogy a rendeletet nem bocsátották nyilvános vitára, Cioloş kifejtette: erre már nem volt idő, mivel egyes esetekben „védtelenül maradtak" volna, amennyiben a rendeletet nem teszik közzé a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybírósági döntéssel egyidőben.
Alaptalannak nevezte hétfőn a bírálatokat Raluca Prună igazságügy-miniszter is, aki a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) tavalyi mérlegének ismertetésén leszögezte: nem lehet „amatőr” módon küzdeni a terrorizmus ellen. Közölte: a SRI csupán gyakorlatba ülteti a lehallgatási végzést, a nyomozás pedig az ügyészek dolga, ügyészi felkérés nélkül senki, így a rendőri szervek sem tehetnek semmit. Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke ugyanakkor a miniszter menesztésére szólította fel a kormányfőt, aki szerinte nem tartja tiszteletben az emberi jogokat.
Hétfőn Daniel Horodniceanu, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyésze is rámutatott: a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott nyomozásokkal nem lesznek gondok. Közölte, a lehallgatásokat a különleges műveleti osztály révén, saját rendőri testülettel folytatják majd le.
Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság ítélete értelmében a SRI nem folytathat lehallgatásokat az egyszerű bűnügyi nyomozások során, mivel nem minősül hivatalos nyomozó szervnek. Ennek nyomán Eduard Hellvig, a SRI igazgatója arra panaszkodott, hogy a döntés nyomán veszélybe kerülhet a nemzetbiztonság. A kormány rekordgyorsasággal dolgozta ki és fogadta el pénteken a sürgősségi rendeletet, amely kimondja, hogy a lehallgatásokat csakis az ügyészség és az ügyészségeknek alárendelt rendőri szervek végezhetik, a SRI csupán az infrastruktúrát biztosítja.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2016. március 17.
Aggódnak a bírák a hírszerzés nyomozó hatóságként való megnevezése miatt
Súlyosan sérülhetnek az emberi jogok azzal, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nyomozó hatósági jogosítványokat kapott – figyelmeztet a Romániai Bírák Országos Szövetsége. Emiatt felszólították az ombudsmant: forduljon alkotmánybírósághoz annak a pénteken elfogadott sürgősségi kormányrendeletnek az ügyében, amely megtiltja ugyan a SRI-nek, hogy a bűnügyi nyomozások során lehallgatásokat folytasson, de engedélyezi azt, hogy a nemzetbiztonsággal és a terrorizmussal kapcsolatos esetekben nyomozó hatóságként tevékenykedjen.
Mint ismeretes, a rendelet azt követően született, hogy az alkotmánybíróság – arra hivatkozva, hogy a SRI nem nyomozó hatóság – megtiltotta, hogy a hírszerzés folytasson lehallgatásokat az egyszerű bűnügyi nyomozások során. A kormányrendelet az ügyészségeket hatalmazza fel a lehallgatások lefolytatására, ugyanakkor a SRI nyomozhat a nemzetbiztonsági és a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben.
„A Romániai Bírák Országos Szövetsége határozottan elítéli, hogy a kormány sürgősségi rendelettel különleges nyomozó hatósági státust biztosított a SRI-nek, aktív szerepet szánva egy hírszerző szolgálatnak a bűnügyi eljárás során, ami sérti a polgárok alapvető jogait, köztük a méltányos bírósági eljáráshoz való jogot is" – áll a bírák közleményében.
A dokumentum felhívja a figyelmet: a rendelet szöges ellentétben áll az alkotmány 115. cikkelyével, amely kimondja, hogy nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel rendezni olyan ügyeket, amelyek az alaptörvényben rögzített alapvető szabadságjogokat érintik.
A bírák szerint a SRI a rendelet nyomán olyan hatáskörökre tesz szert, amelyek lehetővé tették a kommunista titkosrendőrség, a Szekuritáté VI., bűnügyi nyomozásokra szakosodott osztálya számára, hogy a törvénnyel takarózva a legdurvább visszaéléseket kövesse el, és lábbal tiporja az emberi jogokat. A közlemény arra is rámutat, hogy a SRI országos kommunikáció-megfigyelési központjának működését nem szabályozza olyan, átlátható törvény, amely egyértelműen rögzítené annak jogi státusát, felépítését, funkcióját és az ellenőrzési módozatait, ami szintén törvénytelen.
Az ügy kapcsán Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke kedden este a román közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott: a taláros testület döntése nem tekinthető támadásnak a SRI ellen, a hírszerzést a nemzetbiztonsági ügyekben nyomozó hatósággá nyilvánító kormányrendelettel pedig egyszerűen „nevükön nevezték a dolgokat". Közölte: a döntéshozatal során a büntetőjogi perrendtartásba 2014-ben beiktatott cikkelyt vizsgálták, amely a lehallgatásokat az ügyészségek mellett „egyéb, szakosodott állami szervekre" bízta, amiről kiderül, hogy kizárólag a SRI felel meg neki. Kifejtette: az alkotmánybíróság ítélete nem a hírszerzésről szól, csupán kiiktatott egy homályos cikkelyt a perrendtartásból.
Hozzátette: az ítéletre a nagyobb átláthatóság érdekében volt szükség, az ugyanakkor nem korlátozza a SRI tevékenységét, nem érinti a nemzetbiztonságot, hiszen az azzal, valamint a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekkel továbbra is ez a szervezet foglalkozik. Megjegyezte: az, hogy a SRI a rendeletben nyomozó hatóságként jelenik meg, nem jelenti azt, hogy kibővítették a hatásköreit.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2016. március 18.
Hírek és szerzők
Vita alakult ki az elmúlt hetekben annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság kimondta: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem nyomozó szerv, ezért nem jogosult lehallgatásokat folytatni a bűnügyi nyomozások során, ez ugyanis a nyomozást végző ügyészségek hatásköre.
Ez egy jogállamban elvileg evidencia lenne, csakhogy Romániában a hírszerző szolgálatok hagyományosan kiváltságos intézmények – ezt a gyakorlatot szinte maradéktalanul sikerült átmenteni az 1989 előtti időszakból. A rendszerváltás előtt működő politikai rendőrség, a Szekuritáté egykori illetékesei és besúgói amúgy is sikeresen átmentették az ott szerzett kapcsolati és politikai (egyes esetekben anyagi) tőkét, és jelenleg vagy befolyásos üzletemberek, vagy politikusok – vagy mindkettők.
De hogy a hírszerzés ma is mennyire fontos, az is jól jelzi, hogy Klaus Johannis államfő egyik első teendője volt, hogy saját emberét ültesse a SRI élére, ugyanakkor az előző igazgató sem panaszkodhat, hiszen vigaszdíjként washingtoni nagyköveti tisztséggel kárpótolták. A kormány – azt követően, hogy Eduard Hellvig jelenlegi SRI-igazgató siránkozni kezdett, miszerint az Ab döntése nyomán immár a nemzetbiztonsági ügyekben sem nyomozhatnak, holott erről szó sincs – azonnal reagált: sürgősségi rendeletben rögzítették, hogy lehallgatni csak az ügyészeknek szabad, de a SRI nyomozhat a nemzetbiztonsági ügyekben.
Emiatt robbant ki a vita, mivel ezzel egyesek szerint ugyanolyan jogosítványokat kapott, mint a Szekuritáté. Ami talán túlzás – nemzetbiztonsági ügyekben eddig is a SRI volt a fő illetékes. Azt pedig, hogy mi számít nemzetbiztonsági ügynek – például a magyar jogkövetelések, budapesti illetékesek erdélyi látogatásai vagy néhány katonásdit játszó szerencsétlen petárdás poénjai –, eddig is a SRI mondta meg, ha valós veszélyt kellett elhárítani, ha az információ köszönő viszonyban sem volt a valósággal, csak saját legitimitásának megalapozását szolgálta.
Vagyis nem változik semmi: a SRI kiváltságai továbbra sem csorbulnak, legfeljebb kevesebbet lesz szem előtt. Viszont ugyanolyan – ha nem nagyobb – intenzitással leplezi majd le a potenciális terroristákat. Függetlenül attól, hogy léteznek, vagy sem.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2016. március 22.
Törökök nyeregben
Igencsak kérdéses, mennyire váltja majd be a reményeket az Európai Unió és Törökország között a hétvégén megszületett, az Európába igyekvő migránsok számának csökkentését célzó megállapodás.
Első ránézésre úgy tűnhet, mindkét fél nyerhet vele, hiszen – amennyiben sikerül betartani – az Ankarának több részletben fizetendő, mintegy hatmilliárd eurós „harács” fejében visszaküldhetők az illegálisan érkezett bevándorlók. Igaz, cserében minden egyes visszazsuppolt személyért egy, Törökországban nyilvántartásba vett menedékkérőt kell befogadni, de ezzel egyrészt valóban ellenőrzötté és lassúbbá tehető a folyamat, másrészt adott az elvi lehetőség arra, hogy kiszűrjék, kik azok, akik valóban menekültek.
Csakhogy fölmerül a kérdés: ha eddig nem sikerült az uniós tagállamoknak megegyezniük arról, hogyan osszák szét a bevándorlókat, ez után mi a garancia arra, hogy ez megtörténik? A tagállamok zöme csakis azzal a feltétellel ment bele a megegyezésbe, hogy a befogadás önkéntesen történjék – többek között Magyarország és Románia is. Igaz, Bukarest ismét ügyesen játszik: mindezt azzal kompenzálja, hogy – saját képességeihez mérten – jelentős erőkkel készül részt venni a migránshullám visszaszorítását célzó, görögországi, uniós akcióban. Ebben az esetben nem ártana, ha Budapest is követné a román példát, hogy ne érhesse szó a ház elejét.
Szintén probléma, hogy a török vízummentesség és az európai uniós tagság perspektívája nyomán az EU cseberből vödörbe kerülhet, hiszen fennáll a veszélye, hogy azt követően maguk a törökök indulnának útnak az európai országokba szerencsét próbálni. Vagy, ami szintén nem életszerűtlen forgatókönyv, a nem török állampolgárságú migránsok hamis török útlevelek ezreivel próbálnak majd akadálytalanul bejutni. Vagyis továbbra is esélyes, hogy ellenőrizetlenül vagy alig ellenőrizhetően árasztják el a kontinenst muszlim kultúrájú tömegek.
De nem érdemes ennyire előrerohanni. Előbb lássuk, mennyire tudja, és mennyire akarja Ankara visszafogni a migránsáradatot. És milyen mértékben próbálja felhasználni a bevándorlás megfékezésében rá háruló kulcsszerepet újabb kedvezmények kizsarolására.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2016. március 25.
Eldőlt: felépülhet a bukaresti óriásmecset
Sínen van a Bukarestben török anyagi támogatással létrehozandó, viták kereszttüzében álló mecset építése – derült ki szerdán Klaus Johannis román államfő törökországi látogatásán.
A két államfő ankarai találkozóját követő sajtótájékoztatón Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte: a romániai muzulmánok muftiátusa már elkezdte az építkezéshez szükséges engedélyek beszerzését.
„A muftiátus ajándékba kapott egy telket Bukarestben azzal a céllal, hogy ott mecsetet építsen. Jelenleg a szükséges engedélyek beszerzésével foglalkozik. Törökország pedig készen áll minden támogatást megadni ennek a projektnek” – jelentette ki a török államfő. Erdogan azt is elmondta, hogy Isztambulban már kijelölték azokat a helyeket, ahol cserében kápolnát és szállást építenek a román zarándokoknak.
„Ezekről barátommal, Johannis úrral is tárgyaltunk” – mondta Erdogan. Hozzátette: Ankara a román tiltakozások ellenére is folytatni kívánja a mecsetépítést. Szerinte a tervek már készen vannak, a mecset pedig „a két ország közötti párbeszéd és szolidaritás legszebb megnyilvánulása lesz”. Klaus Johannis a téma kapcsán megerősítette: a projekt az engedélyeztetési szakaszban van, ami a bukaresti önkormányzat hatásköre, és jelenleg dolgoznak a papírmunkán.
Mint arról beszámoltunk, a mecsetépítés terve tavaly heves tiltakozást váltott ki. Az óriásmecset felépítésére szánt 11 ezer négyzetméteres bukaresti telek átadásáról szóló jegyzőkönyvet még tavaly júliusban írta alá Victor Opaschi román vallásügyi államtitkár és Murat Iusuf muzulmán főmufti, a török közösség vallási vezetője.
A megállapodás értelmében a román állam 49 évre ingyenesen adja a muzulmán felekezet használatába a főváros északi részén, a Romexpo kiállítási csarnok közelében található telket, azzal a feltétellel, hogy ott a felekezet közhasznú épületeket, nevezetesen egy mecsetet, lelkészi lakást, könyvtárat és szociális központot építsen. A mecset felépítését a török kormány finanszírozza, amit adományokkal egészítenek ki.
Traian Băsescu volt államfő viszont biztonsági kockázatnak nevezte, hogy Bukarest készül befogadni Európa egyik legnagyobb muzulmán központját. Băsescu azt állította, hogy a több millió euró értékű telken kétezer hívő befogadására alkalmas mecset és hatezer diák oktatását lehetővé tevő muzulmán egyetem épül, a kormány „nagylelkűségét” pedig azzal hozta összefüggésbe, hogy Victor Ponta akkori miniszterelnök hetekig Törökországban gyógykezeltette magát.
„Talán nem tudják elképzelni azt a bukaresti metrómegállót, amelyben egy vallásos fiatalember csúcsforgalom idején Allah nevében felrobbantja magát, vagy nem képesek maguk elé képzelni azokat a kudarcot vallott román fiatalokat, akik iszlám hitre térve Szíriába vagy Irakba indulnak kiképzőtáborokba, hogy aztán Európába visszatérve elhozzák nekünk az Iszlám Állam jótéteményeit” – vágott vissza a volt államfő, amikor első megszólalását számos politikus felelőtlennek minősítette.
Szeptemberben a muzulmán imaház elleni tiltakozásul száz fakeresztet állítottak fel a Bukarestben tervezett óriásmecset ellenzői a muzulmánoknak adományozott telken. A 2011-es népszámláláson csaknem 65 ezren vallották magukat muzulmán vallásúnak az országban, a török közösség főleg Dobrudzsában él.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2016. április 6.
„Hajléktalan” ortodoxok: keveslik a templomaik számát
Az 1989 után Romániában épített templomoknak csupán 37,9 százaléka ortodox, a többit az országban elismert többi vallás hívei emelték – közölte kedden a Basilica.ro portál az egyházügyi államtitkárság 2015. december 31-én érvényes adataira hivatkozva.
A román ortodox patriarchátus internetes hírportáljának állítása szerint a 2011-es népszámlálás adatai szerint az ortodoxok az ország összlakosságának 86,45 százalékát teszik ki, ugyanakkor az ortodox templomok aránya csupán 59,9 százalék. A maradék 40,1 százalékon a többi vallás hívei osztoznak.
A portál azt állítja: az ortodox egyház rendelkezik a legkevesebb templommal a hívek arányát tekintve, mivel átlagosan 994 hívőre jut egy templom. Mivel azonban a 16 403 ortodox templom közül csupán 13 511 parókia, a többi kápolna vagy kolostori templom, ez az arány egy az 1200-hoz.
A Basilica.ro által hivatkozott adatok szerint az 1989 óta eltelt 26 évben az ortodox egyház 3 191 templomot építtetett, míg a többi egyház – amely a lakosság 13,55 százalékát fedi le – 5 222 istenházát emelt. Ennek nyomán az ortodox portál azt írja: a román ortodox egyház még csak a dobogón sincs, ami a templomok számának 1989 utáni növekedését illeti. A kimutatás szerint csupán a hetedik helyet foglalja el 35,1 százalékos bővüléssel.
Az első helyen a pünkösdista egyház áll 268,8 százalékos növekedéssel, a másodikon a hetednapi adventisták (199,2 százalék), a harmadikon pedig az evangéliumi keresztények (170) állnak. A további sorrend: baptisták (113,7), pravoszláv egyház (45,6). A hatodik helyre egy magyar történelmi egyház is befért: a kimutatás szerint a református egyház templomainak száma 35,47 százalékkal bővült.
Mindez azt jelenti, hogy 122 pünkösdista hívőre jut egy templom, míg a hetednapi adventisták esetében ez a szám 64, az evangéliumi keresztényekében 93, a baptistákéban pedig 72. A pünkösdista egyház hívei 356 314-en vannak, számukra 1989 óta 1950 imaház épült, míg a 16 307 004 ortodox számára 3 191.
Mint ismeretes, Romániában régóta vita tárgyát képezi, hogy a gyakorlatilag államegyháznak tekintett ortodox egyház úgy kapott jókora összegű állami támogatásokat templomépítésre és -felújításra, illetve egyéb, természetbeni juttatásokat, hogy közben különféle vállalkozásain keresztül jelentős profitszerző tevékenységet folytat, amelynek jövedelme után adómentességet élvez.
Az egyik legvitatottabb projekt a Bukarestben épülő, a Nemzet Megváltásának Katedrálisa elnevezésű templom: a megalomán beruházás összértéke várhatóan eléri a 200 millió eurót. A kormány eddig jelentős összegekkel támogatta a 120 méteres magasságúra tervezett, 38 ezer négyzetméteres alapterületű székesegyház megépítését.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2016. április 12.
Kór(ház)kép
A diagnózist nagy vonalakban felállították, most következhet az egyáltalán nem olcsó terápia – nagyjából így összegezhető annak a nagyváradi tanácskozásnak a lényege, amelyen partiumi és erdélyi szakemberek egyeztettek arról, hol lenne szükség magyar nyelvű kórházra.
A tanácskozás előzménye, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület már a telket is megvásárolta Nagyváradon, és a megvalósíthatósági tanulmányt is elkészíttette.
A kórház felépítéséhez ugyanakkor magyar állami támogatást kért – csakhogy az intézmény befogadására bejelentkezett Csíkszereda és Marosvásárhely is. A váradi tanácskozáson a rivális tervek „összefésülésére” tettek kísérletet, és végül olyan, kompromisszumos nyilatkozat született, amely szerint mind a váradi, mind a csíkszeredai regionális kórházra szükség van.
Most már csak pénzre lenne szükség, amit viszont nem lesz könnyű előteremteni. Eleve szégyenletes és méltatlan, hogy a magyar államnak kell a zsebébe nyúlnia erdélyi magyar kórházépítésre, mivel a román állam az adónkra igényt tart ugyan, de abból nem hajlandó biztosítani az anyanyelvi ellátást a magyar adófizetők számára. Sőt a kolozsvári kórházban hiányos románnyelv-tudása miatt megalázott székelyföldi lány esete éppen azt jelzi, hogy a sovinizmus még a hippokratészi esküt is felülírja.
Pedig mi, magyarok is ugyanúgy fizetjük az egészségbiztosítónak a kötelező hozzájárulást, mint a románok – cserébe viszont a gyakran hiányos egészségügyi szolgáltatások mellett még lenézés és kioktatás is jár annak, aki nem képes a saját szülőföldjén egy számára idegen nyelven megfelelően kifejeznie magát. Holott ha van olyan terület, amelyben fontos az anyanyelvhasználat biztosítása, az épp az egészségügy, hiszen gyorsabbá és hatékonyabbá teheti az ellátást, ha az orvos és a páciens kommunikációját nem nehezítik nyelvi gondok.
Ehelyett viszont azt tapasztaljuk, hogy még a magyar nyelvű orvosképzés ellen is folyamatosak a támadások. Pedig egyértelmű, hogy a magyar nyelven teljes körű szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények a szó szoros értelmében életmentőek lehetnek a magyar közösség számára.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2016. április 15.
Washingtoni bírálat magyarellenesség miatt
Keményen bírálja Romániát a korrupció miatt az Egyesült Államok tavalyi évre vonatkozó emberi jogi országjelentése. A dokumentumból a magyar közösség sérelmei sem maradtak ki.
Felrója Romániának a magyar közösséggel szembeni diszkriminatív intézkedéseket – többek között a székely jelképek elleni román hatósági hadjáratot is – az Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok témájában összeállított, 2015-re vonatkozó éves jelentése, amelyet helyi idő szerint szerdán délután hoztak nyilvánosságra.
A jelentés azt is leszögezi: a korrupció, különösen a hivatalos személyek körében tapasztalható korrupció továbbra is problémát jelent Romániában, a törvénytelenül szerzett vagyonok elkobzása még mindig nehézkes, és számos akadályba ütközik.
A magyar közösség kapcsán a jelentés, amelyben az RMDSZ által összeállított dokumentumokat is felhasználtak, megállapítja: folytatódott az anyanyelvhasználat korlátozása a bíróságokon és a közigazgatásban, és az önkormányzatok egy része nem hajlandó kétnyelvű feliratokat kihelyezni. Kitér arra is, hogy a bíróságok megakadályozták a magyar nyelvű lapok önkormányzati finanszírozását, és hogy a kormány továbbra is elutasítja a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását. Emellett a magyar nyelvű kulturális intézmények számát is kevesli.
Felrója a nemzeti, főleg a székely jelképek használatának korlátozását, és azt is, hogy tavaly a marosvásárhelyi önkormányzat betiltotta a március 10-re tervezett székely szabadság napi menetelést. A jelentés kitér a moldvai csángók helyzetére, amelynek kapcsán megjegyzi: egyes teleüléseken kormánytámogatással tartanak magyar órákat, más településeken azonban a hatóságok megtagadták a magyarórák megtartását.
A dokumentum a restitúciós ügyekben tapasztalható hiányosságokra is kitér: a magyar panaszok közül a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítását rója fel. A restitúció témájában egyébként megemlíti azt, hogy egyes esetekben a helyi hatóságok hátráltatják az ingatlanok visszaszolgáltatását, bár annak felgyorsítására korábban a parlament kidolgozta az úgynevezett pontrendszeres eljárást. Felrója a dokumentum, hogy a görög katolikus egyház még mindig nem kapta vissza minden ingatlanát.
Mindemellett a romák és a fogva tartottak jogainak megsértése, a szexuális kisebbségek elleni diszkrimináció és a sajtószabadság megsértése miatt elmarasztalja Romániát.
Korrupció minden szinten
A jelentés egyúttal hosszasan ostorozza a korrupciót. „Bár a jogszabályok bűnügyi felelősségre vonást írnak elő a korrupción ért hivatalosságok számára, a kormány nem ültette hatékonyan gyakorlatba a törvényeket, a hatóságok képviselői, beleértve a bírákat is, pedig anélkül keveredtek korrupciós ügyekbe, hogy elnyerték volna büntetésüket" – áll a jelentésben.
A dokumentum rögzíti, hogy a mentelmi jog, amit azon jelenlegi és volt kormánytagok élveznek, akik parlamenti mandátummal rendelkeznek, egyes esetekben megakadályozta a nyomozás folytatását. Kitér arra is, hogy a kenőpénz adása továbbra igen elterjedt az állami szektorban, különösen az egészségügyben.
A korrupciós ügyekben lefolytatott perekről a jelentés megállapítja, hogy az ítéletek gyakran következetlenek voltak, hasonló jellegű bűncselekményekben jelentős eltérés mutatkozott köztük. A meghozott ítéletek gyakorlatba ültetése ráadásul eljárásjogi problémákba ütközött, különösen ami a vagyonelkobzásokat illeti. Az összeférhetetlenség, az etikai követelmények semmibe vétele és az, hogy a közigazgatás tagjai továbbra is gyakran büntetlenek maradnak, mindhárom hatalmi ág, a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom körében is problémát okoz. A jelentés külön felhívja a figyelmet, hogy a korrupcióval leginkább fertőzött terület a közbeszerzéseké.
Késlekedő vagyonelkobzás
A dokumentum rámutat: a törvény értelmében a törvénytelenül szerzett vagyonokat el kell kobozni, ám a bírák és ügyészek ezt rendszeresen elmulasztják elrendelni, a hatóságok pedig amúgy is nehezen képesek ezeket a vagyonelemeket azonosítani.
Az adóhivatalnak, amelynek a bűncselekményekből származó vagyonok elkobzása, kezelése és felszámolása lenne a feladata, sem elegendő személyzete, sem forrásai nincsenek. Ráadásul az elkobzás folyamata maga nehézkes és nem hatékony.
Bár a törvények nyilvános hozzáférést írnak elő a kormányzati döntéshozatali folyamatra vonatkozó adatokhoz, a jogvédő szervezetek és a sajtó gyakran panaszkodnak arra, hogy a kormány következetlenül alkalmazza a jogszabályt. A kormány és a parlament nem átlátszó módon alkotott meg és fogadott el törvényeket, és a kormány továbbra is túl sok, a parlament által nem ellenőrzött rendeletet dolgoz ki, ami növeli a törvényhozói hatalmát. A washingtoni külügyi tárca ennek nyomán megállapítja: a hatóságok gyakran nem tartják tiszteletben a döntéshozatali folyamatok átláthatóságára vonatkozó előírásokat.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma évente ad ki jelentést a világ országaiban tapasztalható emberi jogi helyzetről. A mostani jelentésben megjegyzik: továbbra is a világ számos országában tesznek olyan lépéseket kormányszinten, amelyek sértik az alapvető jogokat. John Kerry külügyminiszter a jelentés ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy a demokratikus értékeket ért támadások azt jelzik: az irányításban világszerte válságjelenségek mutatkoznak.
„A világ összes régiójában azt tapasztaljuk, hogy kormányzati és kormányon kívüli szereplők növekvő mértékben korlátozzák a civil társadalom mozgásterét, korlátozzák a média és az internet szabadságát, megpróbálják kiszorítani az ellenzék hangjait, egyes szélsőséges esetekben pedig embereket ölnek meg vagy kényszerítenek otthonuk elhagyására” – hangoztatta Kerry.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2016. április 15.
Misztikum
Tovább erősíti magáról a „soviniszta liberális” képet a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely a korrupciós ügybe keveredett eddigi bukaresti főpolgármester-jelöltje, Ludovic Orban helyett váratlanul Marian Munteanut, az 1990-es posztkommunista-ellenes megmozdulások egyik fő alakját húzta elő a cilinderből tartalékként.
Munteanut 1990-es érdemei akár még alkalmassá is tennék a feladatra, hiszen a Ion Iliescu-féle kommunista második vonal hatalomátmentési kísérlete ellen szállt síkra, az életét is kockára téve.
Azóta azonban sok minden változott: többek között a két világháború közötti fasisztoid, ortodox miszticista legionárius mozgalom szimpatizánsaként tartják számon, a Mi Szövetségünk nevű szervezete is ilyen eszmeiséget képvisel, nagy adag EU- és Amerika-ellenességgel nyakon öntve.
A PNL azonban a jelek szerint felvállalja ezt, mivel nem akar lemaradni a szociáldemokraták mögött a „Melyik a sovinisztább román párt?” vetélkedőben. A liberálisok a jelek szerint nagyon kompenzálni akarnak. Egyrészt azt, hogy 2014-ben egy nem román nemzetiségű jelöltet, Klaus Johannis akkori pártelnököt indították harcba az államfői székért.
Johannis azóta már több ízben is igyekezett bizonyítani, hogy német gyökerei ellenére románabb a románoknál – a román himnusz felhangzásakor szívére tett kéz még csak nevetséges volt, a szociáldemokraták ügyeletes magyargyűlölői által kezdeményezett akcióba való beleállás, az, hogy visszavonta Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapott kitüntetést, viszont már azt jelzi: komolyan gondolják, hogy a „mélyromán” szavazók meghódításával nyernének választást.
A PNL népszerűsége csökkenőben, és eddig nem volt képes hiteles, liberális értékeket felvonultató programmal előállni. Mindezt most egy, az ortodox egyházat és a hadsereget a legfontosabb intézményeknek tartó, a románságot rejtélyes külső és belső erők által fenyegetett nemzetnek látó jelölttel kompenzálnák. Nem irigyeljük a bukarestieket, ha Munteanu lesz a győztes. Igaz, az ország többi polgára sem lesz irigylésre méltó helyzetben, ha a „liberálisok” ezzel a doktrínával nyernek parlamenti választást.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2016. április 18.
Új ház az egyháznak Váradon
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) létrehozása után kilencvenöt évvel, ünnepi külsőségek mellett, a testvéregyházak, illetve a magyar és a román kormány képviselőinek jelenlétében avatták fel az egyházkerület új székházát vasárnap délután Nagyváradon.
Az ünnepség délután az Újvárosi református templomban kezdődött, ahonnan zászlós felvonulás keretében vonultak át a résztvevők a közeli, a KRE első püspöke, Sulyok István nevét viselő utcában felépült székházba, ahol a rendezvény nyitányaként Csűry István, a KRE püspöke hirdetett igét az épület kavicsos udvarán összegyűlt többszázas hallgatóság előtt.
Az elöljáró rámutatott: szinte a semmiből sikerült megépíteni „azt a székházat, ahol Isten lelki vezetését letapinthatjuk, és az egyházkormányzás ügyeit is intézzük”. A püspök arra buzdította a híveket, hogy vegyék birtokba az ingatlant, amely reményei szerint évszázadokra szól majd, és a hiteles egyházkormányzás székhelye lesz majd.
Emlékeztetett: az új székházra azért van szükség, mert az eddig székháznak tartott épületben – amely még Sulyok István idejében épült, és oktatási, illetve kulturális központként szolgált –, már hiányosak voltak a körülmények. Köszönetet mondott az újvárosi református egyházközségnek, amiért eddig befogadta a püspökséget, és kijelentette: itt az ideje, „hogy saját lakunkban, saját birtokunkban folytassuk”.
„Nagyon szükséges, hogy a Királyhágómelléken élő reformátusok a saját lábukon álljanak” – mutatott rá a püspök. A továbbiakban a többi református egyházkerület, illetve a magyar és a román kormány képviselői mondtak köszöntőt. Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspök a székházépítést célul kitűző emberek bátorságát és kitartását méltatta.
Az életképesség bizonyítéka
Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője – Trianon után erről, a Debrecen központú egyházkerületről szakadt le a KRE – az együvé tartozás fontosságára hívta fel a figyelmet, és kifejtette: az új székház láthatóvá teszi a magyar református jelenlétet a város forgalmas övezetében.
Gál Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) igazgatótanácsi kancellárja a KRE létrejöttének történetét idézte fel, emlékeztetve, hogy a Trianonban a tiszántúli egyházkerülettől elszakított 183 gyülekezet másfél éves gondolkodás után határozta el az új egyházkerület megalapítását, amelynek élére Sulyok Isvtán bihari esperest választották meg, ám az akkori román kormány nem ismerte el az új egyházi struktúrát, ezért a KRE képviseletét az erdélyi egyházkerület vállalta fel. A bukaresti kormány végül csak 1938-ban ismerte el a KRE-t. „Az új székház a királyhágómelléki reformátusok életképességének a jele” – szögezte le, hozzátéve: az EREK most anyaként elengedi a királyhágómelléki egyházkerület kezét, hogy testvérként még erősebben megszoríthassa.
Részt vett az eseményen Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök is, aki közölte: a katolikusok is osztoznak a reformátusok örömében, hiszen a székházavató az egész bihari magyar közösség számára jövőbe mutató alkalom. „Az új székház elsődleges funkciója, hogy otthonul szolgáljon, és emlékeztessen arra, hogy itthon vagyunk, és építkezni akarunk, mivel közös akaratunk a megmaradásról szól” – hangoztatta a katolikus püspök.
Ünnepi ajándék a magyar kormánytól
A magyar kormány képviseletében Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese szólalt fel, aki jó hírt tolmácsolt: közlése szerint a magyar kormány azzal ismeri el a partiumi magyarság megmaradási törekvéseit, hogy két héttel ezelőtt arról döntött, 45 millió forinttal támogatja az új székház befejezését és berendezését.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja különleges örömnek és ünnepnek nevezte az új székház átadását, és a magyar közösség széthúzását ostorozta, megjegyezve: egymás nélkül nem tudunk boldogulni, egymásra vagyunk utalva. A román kormányt képviselő Victor Opaschi egyházügyi államtitkár a vallásszabadság ünnepének nevezte a székházátadást, és emlékeztetett: az ország kormánya egyrészt azzal támogatja a kisebbségi egyházakat, hogy megkönnyíti a vallásszabadság gyakorlását, másrészt támogatja az egyházakat a vallási önazonosság biztosításában. Egyben fontosnak nevezte a vallási alapú diszkrimináció és gyűlölködés elleni fellépést.
Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő történelmi pillanatnak nevezte a székházavatót, amely egyben a 25. Festum Varadinum ünnepségsorozat egyik nyitóeseménye, és az RMDSZ partnerségéről biztosította az egyházakat. A zárásként felszólaló Huszár István nagyváradi alpolgármester történelmi pillanatnak nevezte az eseményt a váradi keresztények és a KRE életében, méltó, a kor igényeinek megfelelő épületként jellemezve az új székházat. A felszólalásokat követően az avatóünnepség kulturális műsorral zárult.
Az új püspöki székház, amelynek alapkövét 2014. október 24-én tették le, 280 négyzetméteren terül el. Az épület egy olyan, belvárosi, háromezer négyzetméteres telken épült fel, amely már 2008 óta a KRE tulajdonában van. Az ingatlan mintegy 300 ezer eurós beruházással épült meg. Megépítésére azért volt szükség, mert abban az ingatlanban, amelyben eddig a püspökség irodái működtek, a Partiumi Keresztény Egyetem kapott helyet.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2016. április 27.
Traian Băsescu: Victor Ponta titkos ügynök volt
Volt fedett titkos ügynökként nevezte meg Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfőt és a hozzá közel álló, jelenleg független képviselőt, Sebastian Ghiţát Traian Băsescu volt államfő egy Facebook-bejegyzésben.
Băsescu annak kapcsán nyilvánított véleményt, hogy a pártelnöki, majd a miniszterelnöki tisztségről az ellene indult korrupciós eljárások miatt lemondani kényszerült Ponta a hétvégén arról írt: a Szociáldemokrata Párt vezetői között egy korábban miniszteri tisztséget is viselő fedett titkosszolgálati ügynök is van, aki át akarja venni az irányítást a párt fölött.
Băsescu mindezt úgy kommentálta: volt államfőként csak két ilyen politikusról van tudomása, akik „abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy ügynökök lehettek": magáról Pontáról, aki a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), illetve Ghiţáról, aki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügynöke volt mindaddig, amíg parlamenti mandátumot nem szerzett.
Hozzátette: ezt „természetesen" soha nem tudja bebizonyítani. „Ők már nem akarnak a titkos szolgálatok nevében pártok feletti uralmat átvenni. A többiek önkéntes véleménybefolyásoló ügynökök, alacsony IQ-jú szolgák, akik tévesen azt hiszik, hogy a karrierjüket egyengetik" – fogalmazott a volt államfő. Szerinte a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány, amelyet „tábornokok és ügyészek hoztak létre", egyszerűen a tehetetlenség emlékműve.
Băsescu szánalmasnak nevezte Ponta fedett ügynökökkel kapcsolatos kijelentéseit, de úgy vélte: ha nem is ügynökökkel, de véleménybefolyásoló személyekkel tele van a sajtó, akik védettséget élveznek, ha szolgálják az ügyet, támogatva azt a gondolatot, hogy a hazát csak a tábornokok és az ügyészek menthetik meg, tömegesen tönkre téve a politikusokat. Az exelnök szerint a hitelesség csak akkor állítható vissza, ha erős parlamenti ellenőrzés jön létre a titkos szolgálatok fölött, mivel egyre többek vélik úgy, hogy a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a társadalom szereplői közül egyre többen vetik föl a szolgálatok befolyásának témáját.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)2016. április 28.
Orosz fenyegetés a romániai rakéták miatt
Újabb fenyegetést fogalmazott meg Oroszország a NATO által Romániába és Lengyelországba telepíteni kívánt rakétavédelmi rendszer miatt.
„ Moszkvát rendkívül aggasztja a NATO antiballisztikus rakétarendszereinek Romániába és Lengyelországba telepítése, amit tilt a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozását kimondó egyezmény (INF)" – közölte az orosz külügyminisztérium, leszögezve: Moszkva lépéseket tesz az önvédelem érdekében. „Az antiballisztikus rakétarendszerek telepítése egyértelműen Oroszország ellen irányul" – áll az orosz külügy éves jelentésében, amelyről kedden este számolt be a Sputnik hírügynökség. A jelentés leszögezi: Moszkva minden intézkedést megtesz a biztonsága szavatolása érdekében.
Oroszország már több ízben is hangot adott azon álláspontjának, miszerint a dél-romániai Olt megyében található Deveselu légi támaszponton telepített rakétaütegek megsértik az INF-szerződést. Az INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése") katonai szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amelyet Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov a SZKP főtitkára 1987. december 8-án. A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500–5500 km-ben (300–3400 mérföldben) határozták meg.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2016-ban) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)2016. május 6.
Rossz reklám
Rögtön két, az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kevesebb mint egy hónapja kiadott, a romániai emberi jogi visszásságokat felsoroló jelentésben megemlített negatívumot is megismételt a román igazságszolgáltatás, amikor a nagyváradi bíróság reklámzászlónak minősítette a Partium zászlaját, amelyet Tőkés László EP-képviselő tűzött ki irodájára.
A dokumentum ugyanis felrója a magyar közösséggel szembeni jogcsorbító román hatósági fellépéseket, így a nemzeti jelképek üldözését is, másrészt pedig – igaz, a korrupciós ügyek kapcsán, de a megállapítás minden témára érvényes – sérelmezi, hogy nem egységes a bírósági gyakorlat, így aztán ugyanolyan ügyekben gyakran szögesen ellentétes ítéletek születnek a bíróságokon.
A Maros megyei törvényszék ugyanis még az év elején jogerősen kimondta, hogy a székely zászló nem tekinthető reklámzászlónak, márpedig a Partium zászlaját ugyanolyan körülmények között fogadták el és tűzték ki, mint a kék-arany lobogót, tehát nemigen eshet más elbírálás alá. Legalábbis józan ésszel gondolkodva.
Más kérdés, hogy a Partium zászlaja – bár több száz éves leírás alapján készült el – fiatalabb, így kevésbé ismert és beágyazott, mint a székely lobogó. Ráadásul a partiumi közösség regionális öntudata sem annyira kiforrott, mint a székelyeké, lévén hogy a régió csupán a Magyarország török megszállása által eredményezett szükségszerűség nyomán jött létre, határai képlékenyek voltak, és a törökök kiűzése után a trianoni diktátumig nem is létezett, hiszen helyreállt Magyarország területi egysége.
Idővel eldől, fogékonyak-e a Partiumban élő polgárok az önálló regionális szerveződésre és szimbólumrendszerre, bár megtörténhet, hogy éppen a román hatóságok régiós jelképek elleni hadjárata hívja fel még jobban a figyelmet a központosító törekvésekkel kapcsolatos visszásságokra. Akárhogyan is alakul, egy dolog bizonyos: annak fényében, hogy az ország nyugati partnerei a jelek szerint az ilyen ügyekre is odafigyelnek – bár a jelzett problémák orvoslásának számonkérési mechanizmusa nem igazán egyértelmű –, minden ilyen bírósági döntés nagyon rossz reklám a román igazságszolgáltatás, a romániai jogállamiság számára.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2016. május 16.
Diaconut felbőszítette esetleges kitiltásának híre
Magyarország a szélsőségesen magyarellenes Bogdan Diaconu kitiltását tervezi. A soviniszta román politikus válaszul a restitúciós ügyekhez kapcsolódó korrupcióval megvádolt és Budapestre költözött volt RMDSZ-es képviselő, Markó Attila kiadatását követeli – számol be Balogh Levente a kronika.ro-n. Arról, hogy Magyarország kitiltani készül a szélsőséges nézeteket hirdető Egységes Románia Párt (PRU) elnökét, független parlamenti képviselőt, a Népszabadság cikkezett szombaton saját értesülésre hivatkozva. A lap információi szerint a budapesti kormány ülésén szóba került, hogy a jövőben nem engedik be az országba a magyarellenes kirohanásairól ismert Bogdan Diaconut. Diaconu tavaly alapította meg a nacionalista, magyarellenes Egységes Románia Pártot (PRU), amelynek első kongresszusán, január végén bejelentette egy – a Magyar Gárdára hasonlító – „polgári önvédelmi" szervezet létrehozását Karóbahúzó Vlad (Vlad Țepes) Őrjárata néven. Diaconu a Népszabadságnak nyilatkozva azzal fenyegetőzött: ha eredményesen szerepelnek a 2016-os parlamenti választáson, kitiltják a magyar cégeket Romániából. Szerinte a magyar kormány azért akarja kitiltani, mert a PRU „az egyetlen párt, amely ellent tud állni a magyar irredentizmus térnyerésének".
A Népszabadság azt sugallja, hogy a magyar kormány a kitiltással a Jobbiknak tesz gesztust. Tavaly októberben ugyanis három évre kitiltották a Jobbik alelnökét, Szávay Istvánt Romániából. Erről Szávay márciusban szerzett tudomást, amikor a határon feltartóztatták. A képviselő most a lapnak úgy nyilatkozott, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már tájékoztatta arról, a kormány lépése válasz az ő kitiltására. Budapest jelezni akarja: elfogadhatatlanak tartja, ha egy másik uniós tagállam így lép fel egy magyar parlamenti képviselővel szemben. A jobbikos politikus egyébként nem örül annak, hogy Diaconuval hasonlítják össze, mert ő nem tartja magát „románellenesnek". Minderre Bogdan Diaconu Facebook-oldalán először egy összeesküvés-elmélettel reagált, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök valójában Klaus Johannis román államfő és „főnöke", Angela Merkel német kancellár felszólítására csatlakozott azon erőkhöz, amelyek „cenzúrázni" akarják a PRU által képviselt román nacionalizmust. Emellett arról „tájékoztatta" Orbán Viktort, hogy az őszi parlamenti választásokat követően, amikor a PRU – szerinte – parlamenti párt lesz, kitiltja a magyar cégeket Romániából, mivel azok álláspontja szerint a „magyar szeparatizmust" pénzelik. Egyben azért fognak küzdeni, „hogy betiltsák az államellenes RMDSZ-t, valamint a többi autonómiapárti magyar szervezetet, amelyek közül egyesek egyenesen terrorszervezetek, mint a HVIM.”
Azt is közölte: pártja fel kívánja venni a kapcsolatot a Magyarországgal szomszédos országokban tevékenykedő nacionalista pártokkal, „hogy harapófogóba szorítsák a magyar irredentizmust.” Később nyilvános felhívást tett közzé, amelyben felszólította a román hatóságokat az általa bűnözőnek nevezett Markó Attila kiadatási ügyének rendezésére. „Másfél éve a bűnöző volt RMDSZ-es képviselő, Markó Attila még mindig Magyarországon bujkál a magyar állam védelme alatt, a román hatóságok pedig elfelejtették megtenni a kiadatásához és romániai bíróság elé állításához szükséges lépéseket" – áll a közleményben.
Diaconu szerint ellenkező esetben a román hatóságok cinkossá válnak abban, hogy a szökésben levő bűnöző elkerülje a felelősségre vonást. „Markó Attila igazságszolgáltatás elé állítása kulcsfontosságú a nemzetbiztonsági fenyegetést jelentő, törvénytelen erdélyi visszaszolgáltatások hálózatának felderítésére, amelyekben Magyarország is érintett, ezt bizonyítja, hogy a magyar állam bujtatja a bűnözőt" – áll a szélsőséges politikus közleményében. Mint ismeretes, Markó Attila RMDSZ-es képviselő korábban az ingatlanrestitúcióért felelős bukaresti szaktestület magyar tagja volt. Ebbéli minőségében jogerősen három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, miután a bíróság szerint jogtalanul döntött a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáról az azt építtető református egyháznak. Ezt követően az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) azzal is meggyanúsította, hogy szándékosan felülértékelt bukaresti ingatlanok után jogtalanul járó kárpótlási összegek kifizetéséről szóló döntésekben vett részt. Mivel emiatt a korrupcióellenes ügyészség előzetes letartóztatásba akarta helyezni, ő tavaly lemondott, és Budapestre költözött. Románia az Interpollal adatott ki nemzetközi körözést ellene.
Markó Attila a Krónikának Diaconu követelésével kapcsolatosan úgy nyilatkozott: nincs véleménye a szélsőséges politikus kifakadásáról. „Ilyen beteg emberekkel nem foglalkozom, csak legyintek", szögezte le – írja a kronika.ro.
Erdély.ma2016. május 26.
Jogerősen elítélték a volt védelmi minisztert
Jogerősen egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte kedden este a legfelsőbb bíróság Corneliu Dobriţoiu tábornokot, volt védelmi minisztert, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorát a magas rangú katonatisztek törvénytelenül lezajlott, áron aluli lakásvásárlása miatt indított perben.
Ezzel helyben hagyták a tavaly márciusban született alapfokú ítéletet. A volt minisztert hivatali visszaélésben és okirat-hamisításban való bűnrészesség miatt ítélték el, az ítélet végrehajtását azonban három év próbaidőre felfüggesztették.
Az ügyben számos további magas rangú egykori katonatisztet, illetve védelmi minisztériumi alkalmazottat is felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek. Felmentették ugyanakkor Traian Pigui tartalékos dandártábornokot, aki a bűncselekmények elkövetése idején a védelmi minisztérium vagyonkezelő osztályának vezetője volt, és ugyancsak felmentő ítélet született Floarea Șerban, a jogi osztály korábbi vezetője esetében. A vád szerint az érintettek jogosulatlanul jutottak áron alul a védelmi minisztérium tulajdonában levő szolgálati lakáshoz. Az államnak okozott kár összértéke 962 ezer lej.
A DNA 2013-ban emelt vádat Dobriţoiu és társai ellen, a gyanú szerint ugyanis Traian Pigui, a védelmi tárca vagyonkezelő osztályának vezetője 1999 és 2005 között törvénytelenül tette lehetővé, hogy magas rangú katonatisztek áron alul juthassanak állami tulajdonban levő szolgálati lakáshoz. A hatályos jogszabály lehetővé tette ugyan, hogy a tisztek alacsony áron megvásárolják állami szolgálati lakásukat, ám csak azzal a feltétellel, ha érvényes bérleti szerződéssel rendelkeztek, illetve hogy ne rendelkezzenek saját lakással. A most elítélt érintettek ezt a törvényt játszották ki.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2016. május 27.
Tăriceanu vádol
Elképesztő vádak hangzottak el a héten az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kapcsán.
A két intézményt olyan okkult és irracionális szervezetnek nevezték, amelyek beavatkoznak a politikai életbe, politikai alapon „lőve ki” bizonyos kényelmetlen politikusokat, egyik fő céljuk pedig az, hogy a polgárok szemében elhiteltelenítsék a demokratikus intézményeket.
A vádak mellett nem lehet csupán egy kézlegyintéssel elmenni, mivel azokat az államfő utáni második legfontosabb közjogi méltóság betöltője, a szenátus elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu tette. Ebbéli minőségében pedig óriási a felelőssége, hiszen a felsőház elnöke szavának súlya van. Vagyis ha ilyesmit állít, akkor komoly bizonyítékokkal sem árt előrukkolni, hiszen az a helyzet állt elő, hogy az egyik hatalmi ág, a törvényhozás legmagasabb rangú képviselője konfliktusba került a másik hatalmi ággal, az igazságszolgáltatással.
Tăriceanu vádjainak hitelességét ugyanakkor rontja, hogy kijelentéseit azt követően tette, hogy a DNA bűnvádi eljárást indított ellene hamis tanúzás és bűnpártolás miatt, az ügyészek szerint ugyanis hazudott, amikor kihallgatásán azt állította: nem állt közeli kapcsolatban a Lambrino herceg nevéhez fűződő törvénytelen erdőrestitúciós ügyben érintett üzletemberekkel. Ehhez képest a most nyilvánosságra került adatok szerint még miniszterelnökként több partijukon is részt vett, ami ugyan nem bűncselekmény, ám kérdéses, hogy miért tagadta le.
Szintén nem a hitelességét növelő tény az, hogy a szenátus elnökeként immár két alkalommal sem tartotta fontosnak kellő eréllyel fellépni annak érdekében, hogy a házbizottság határozatképes legyen, és végre ki tudja tűzni a 2014-es államfőválasztáson a külföldi románok szavazásának akadályozásával gyanúsított volt külügyminiszter, Titus Corlăţean elleni bűnvádi eljárás jóváhagyásáról szóló voksolás időpontját. Fönnáll ugyanis a gyanú, hogy többek között ezzel hálálja meg Corlăţean pártjának, a PSD-nek a szenátus élére történő kinevezését. Mindezek fényében nehéz nem arra a következtetésre jutni, hogy vádjai nem többek egy sarokba szorított, levitézlett politikus szánalmas vagdalkozásánál.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2016. június 2.
Furcsa háború
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) okkult és irracionális felső hatalommá vált, amelynek célja egyes politikusok félreállítása és a politikai intézményekbe vetett állampolgári bizalom megingatása. Az ilyen és ehhez hasonló kijelentések mellett az ember általában legyintve megy tovább, mondván: összeesküvés-elméleteket gyártó holdkórosok, frusztrált fantaszták mondhatnak csak ilyet 2016-ban egy európai uniós tagállamban.
Ez a mostani kifakadás azonban mégis más, mivel az ország második legfontosabb közjogi méltóságától, a szenátus elnökétől, Călin Popescu Tăriceanutól származik. Persze a megállapítás hitelességét némileg rontja, hogy közvetlenül aznap született, amikor a DNA bejelentette: hamis tanúzás és bűnpártolás gyanúja miatt bűnvádi eljárást indított a 2004 és 2008 között a miniszterelnöki tisztséget is betöltő politikus ellen a Paul Lambrino herceget is érintő erdőrestitúciós ügyben, azonban mindenképpen jól illusztrálja, miről szól a közélet 2016 Romániájában.
Sőt nyugodtan fogalmazhatunk úgy is, hogy az utóbbi évek Romániájában, hiszen a DNA az elmúlt esztendőkben valóban az ország közéletének egyik legfontosabb szereplőjévé vált, miután szinte futószalagon állított bíróság elé korábban érinthetetlennek tartott üzletembereket, politikusokat, minisztereket, hogy aztán már a volt és hivatalban levő miniszterelnökök is sorra kerüljenek. A vádemelések pedig nagyon sok esetben végződtek letöltendő szabadságvesztésről szóló jogerős ítélettel: a közkedveltté vált poén szerint lassan egy árnyékkormány is megalakulhatott volna a börtönben, hiszen számos exminiszter mellett egy időben Adrian Năstase volt kormányfő is a büntetés-végrehajtás „vendégszeretetét” élvezte a bíróság által bizonyítottnak látott korrupciós ügyletei nyomán. De a DNA ezután sem állt le: Victor Ponta személyében tavaly már egy – akkor még – hivatalban lévő miniszterelnöknek is „nekiment”, most pedig Tăriceanu személyében újabb exkormányfő, egyúttal hivatalban levő szenátusi elnök került a korrupcióellenes ügyészség célkeresztjébe.
Persze nem ő az egyetlen politikus, aki önálló életre kelt entitásnak bélyegzi a SRI-t és a DNA-t, amely célirányosan látott hozzá bizonyos kényelmetlennek bizonyuló politikusok levadászásához. Hasonlóan nyilatkozott Ponta is, de Liviu Dragnea, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is ilyesmit sejtetett, miután két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a 2012-es, Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szóló népszavazáson elkövetett választási csalások miatt. A gyanú kimondva-kimondatlanul az, hogy a DNA azokra a politikusokra száll rá, akik nem hajlandóak maradéktalanul a washingtoni érdekek szolgálatába állni – ezt a retorikát erősítheti az, hogy az Egyesült Államok nagykövetsége számos alkalommal fogalmazott meg csöppet sem burkolt bírálatot, amikor a politikum valamilyen formában akadályozta a korrupcióellenes küzdelmet, például a korrupcióval gyanúsított honatyák elleni bűnvádi eljárás elutasítása révén. Washington szerint ugyanis a korrupció nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hiszen a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem kívánatos, hogy sötét ügyleteik miatt esetleg az oroszok (vagy bárki más) által megzsarolható személyek legyenek kulcspozíciókban a geostratégiailag fontos fekvésű szövetséges országban. Így aztán a washingtoni illetékesek egyszer sem mulasztották el a korrupcióellenes harc folytatását szorgalmazni, az egyik leghatékonyabb romániai intézményként emlegetve a DNA-t. Csakhogy az is tény, hogy számos más, nyugat-európai ország nagykövetsége is több ízben bírálta már a politikumot, amikor az igazságszolgáltatás tevékenységének korlátozására alkalmas kezdeményezésekkel állt elő.
Amelyekben amúgy az RMDSZ is részt vállal: Márton Árpád képviselő például azzal a törvényjavaslattal, amely nem minősítené bűncselekménynek, ha egy honatya 2013 előtt alkalmazta valamely családtagját képviselői irodájában, vagy Máté András, aki az ügyvédek ügyészségekkel szembeni védettségét növelő, az ügyfelekre vonatkozó dokumentumok lefoglalását és a telefonjaik lehallgatását tiltó jogszabály-módosítás mellett kardoskodott.
Tény ugyanakkor, hogy a DNA tevékenységében valóban találni nem kevés bírálható elemet. A Markó Attila volt RMDSZ-képviselő elleni eljárás, amely a restitúciós folyamat lejáratására is alkalmas lehet, illetve az autonómiapárti kiállásukról ismert székelyföldi elöljárók, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester ellen zajló nyomozások már csak azért is furcsák, mivel kiderült: Markót egy olyan ülés miatt vették elő, amelyen részt sem vett, Antal esetében nem egészen világos, miben merül ki a károkozás ténye, Ráduly ügyében pedig az őrizetbe vételekor rejtélyes módon kiszivárogtatott „bűnlajstrom” a vádiratban igencsak lesoványodott.
Jelenleg tehát furcsa háború zajlik Romániában: a DNA „dübörög”, és egymás után indítja a bűnvádi eljárásokat közismert személyek ellen, a politikum pedig közben megpróbál az ügyészek munkáját nehezítő jogszabály-módosításokkal előállni, egyes politikusok korrupciós eljárással a nyakukban is csak azért is újabb tisztségért indulnak a választáson, miközben arra panaszkodnak, hogy a korrupcióellenes ügyészek – titkosszolgálati támogatással – a választott demokratikus intézmények hitelességének aláásásán ügyködnek.
Pedig a helyzet az, hogy – mindamellett, hogy a korrupcióellenes ügyészség tevékenységét néha túlkapások és bakik is jellemzik – ezen hitelesség erodálásáért senki sem tett többet a szóban forgó, demokratikusan választott intézmények tagjainál. Még jóval azelőtt, hogy a DNA tevékenysége felpörgött volna.
Balogh Levente |
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2016. június 7.
Egyértelmű a PSD győzelme a választásokon
Bár valamelyest csökkent a különbség a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között a vasárnapi önkormányzati választás – kedden, 99,46 százalékos feldolgozottság után közzétett – részeredményei szerint, a PSD diadala továbbra is egyértelmű.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a polgármesterekre leadott szavazatok 37,62 százalékát szerezte meg (2 830 555 szavazat, 1669 mandátum), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 32,63 százalékot kapott (2 455 186 szavazat, 1079 mandátum), az RMDSZ 4,13 százalékot (310 934 szavazat, 195 mandátum), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 5,89, százalékot ért el (443 384 szavazat, 64 mandátum), független jelöltekre 5,20 százaléknyian szavaztak (53 mandátum). Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a voksok 0,28 százalékát kapta (21 171 voks), a Magyar Polgári Párt (MPP) 0,25 százalékot ért el (19 355 voks, 13 mandátum). Két jelölt EMNP–MPP támogatással győzött.
A helyi közgyűlésekben az eredmény: PSD 36,15 (2 667 526 voks, 16 556 mandátum), PNL 30,70 (2 265 110 voks, 13 082 mandátum) ALDE 6,62 (488 917 voks, 2480 mandátum), RMDSZ 5,21 (384 680 voks, 2281 mandátum), Népi Mozgalom Párt (PMP) 4,03, (297 563 voks, 1291 mandátum), EMNP 0,47 (35 019 voks, 207 mandátum), MPP 0,25 (18 993 voks, 158 mandátum).
A megyei közgyűlések össszetétele: PSD 37,55 százalék (2 874 317 voks, 517 mandátum), PNL 31,97 (2 447 182 voks, 437 mandátum), RMDSZ 5,36 (410 408 voks, 93 mandátum), ALDE 6,31 (483 212 voks, 64 mandátum), PMP 4,26 (326 177 voks, 27 mandátum), EMNP 0,49 (38 215 voks, 6 mandátum), MPP 0,21 (16 824 voks, 6 mandátum).
Az RMDSZ megyei listáira négy évvel ezelőtt, a 2012-es önkormányzati választáson 491 864-en szavaztak (5,52 százalék), az EMNP 44 276 voksot gyűjtött, az MPP-re 36 671-en szavaztak. A polgármestereknél az RMDSZ 203 mandátumot nyert, az MPP hetet, az EMNP pedig kettőt. Az RMDSZ 2261 helyi tanácsosi tisztséget szerzett meg, az MPP 266-ot, az EMNP 214-et, az EMNP és az MPP közösen 14-et. Megyei tanácsosi mandátumból az RMDSZ 88-at gyűjtött, az MPP és az EMNP pedig 7-7-et 2012-ben.
Szövetkezik a PSD
Amúgy kedden a PSD elnöksége kiértékelte az eredményeket, ezt követően Liviu Dragnea pártelnök közölte: az ALDE-val és az UNPR-rel a 41-ből 27 megyei közgyűlésben tudnak többségi koalíciót alakítani. Egyébként Augustin Lazăr legfőbb ügyész kedden közölte: összesen 245 olyan bejelentés érkezett, amelyben többszörös szavazás gyanúját fogalmazták meg. A legfőbb ügyészség kivizsgálja a panaszokat.
Eközben Bukarest 1. kerületében a meglepetésre a főpolgármesteri választáson második helyet elért Mentsük meg Bukarestet Szövetség (USB) a szavazatok újraszámolását kérte, arra hivatkozva, hogy 17 szavazókör megfigyelők nélkül maradt. Mint arról beszámoltunk, ez volt az egyetlen kerület, ahol az előzetes eredmények alapján úgy tűnt, az USB jelöltje, a francia Clotilde Armand megakadályozhatja a Szociáldemokrata Párt győzelmét, azonban a végleges adatok később itt is PSD-s győzelmet mutattak.
Johannis bosszús
A választást értékelve kedden a luxemburgi látogatáson tartózkodó Klaus Johannis államfő úgy nyilatkozott: az országban szilárd és visszafordíthatatlan a demokratikus folyamat, és a bukaresti eredményt kivéve, amely kapcsán megjegyezte: a pártoknak új ajánlatokkal kellene előállniuk, a részvételi arányt sem tartotta rossznak. Sejtetni engedte ugyanakkor, hogy a korábban általa vezetett PNL kudarca bosszantja. Emellett megjegyezte: igencsak vitatható, hogy számos olyan politikust választottak meg, aki ellen bűnvádi eljárás zajlik, ezért ismét csak a politikai osztály megújulását szorgalmazta. Arról is beszélt, hogy a kötelező szavazás bevezetése nem megoldás.
Balogh Levente
Székelyhon.ro