udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1950
találat
lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 1921-1950
Névmutató:
Borbély László
2005. július 27.
Borbély László miniszter szerint jó ütemben haladnak a házak újjáépítési munkálatai Temes megye árvíz sújtotta településein, de a károsultak az ellenkezőjét állítják. A tárcavezető kijelentette: az állam tartja az ígéretét, és ott, ahol június 20-án elkezdődött a rekonstrukció, augusztus 20-ig átadják a kulcsrakész lakásokat – a kivitelező cégeknek büntetést helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem tartják be a kéthónapos határidőt. “Jogos és érthető az emberek türelmetlensége, de emlékeztetőül mondom: az állam nem lett volna köteles újjáépíteni az összedőlt vagy megrongálódott házakat, legfeljebb segítenie kellett volna. A kormány azonban úgy döntött, hogy mégis új otthont teremt a szerencsétlenül jártaknak” – jelentette ki a miniszter. Borbély minden helységben, amelyet felkeresett, arra kérte a lakosokat, hogy legyenek megértők, valamint szolidárisak a moldvai árvízkárosultakkal. Az ország keleti megyéjében sokkal nagyobb a tragédia. Torontálkeresztesen sokan panaszkodtak, hogy a 4–10 millió lejes állami gyorssegélyt még mindig nem kapták meg. Sokan kifogásolták, hogy egyszobás házat kapnak, holott eddig négy-ötszobásban éltek. /Pataky Lehel Zsolt: Újjáépítés árvíz után. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./2005. július 27.
„Sokan mondják, hogy szeretek telefonálni, ezt én is elismerem, de az esetek nagy többségében közügyeket szoktam intézni” – jelentette ki Borbély László területrendezési minisztert annak kapcsán, hogy a Közpolitikai Intézet (IPP) nyilvánosságra hozta: 2001 és 2004 között az RMDSZ politikusa, aki ezalatt a képviselőház háznagya volt, összesen közel 700 millió lejjel „beszélte túl” hivatali maroktelefonján a havi ingyenes keretet. „A házbizottság tagjaként nem nekem kellett követnem a telefonszámláim alakulását. A képviselőház vezetőségi tagjai, így a háznagy telefonbeszélgetései időtartamának különben sincs megszabott felső határa” – magyarázta Borbély László. /Cseke Péter Tamás: Borbély: szeretek telefonálni. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./2005. augusztus 1.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László területrendezési miniszterrel közösen tartott július 30-án tartott sajtótájékoztatóján beszélt a határátlépésről szóló kormányrendeletről. Mint mondta, a kormány az Európai Unió határok biztonságára vonatkozó kívánalmainak tett eleget, amikor meghozta azt a határozatot, amelynek értelmében meghívó esetén is kötelező módon fel kell mutatni az 500 eurónyi összeget. A határok biztonsága prioritás, mondta, de ennek úgy kell megtörténnie, hogy közben biztosítsák a szabad közlekedést főleg Románia és Magyarország között. Ezért a két hete hozott intézkedésből ezt törölték. Borbély László szerint hamarosan „megkezdik az erdélyi autópálya munkálatainak a folytatását”. Emellett megkezdték a Bucsin-Gyergyó útvonal teljes felújítását, és hamarosan beindulnak a Balavásár-Szováta közötti útszakasz munkálatai is. Markó aggódik a kormánykoalíció miatt, mert a vitákat, nézeteltéréseket kiviszik a sajtóba és nem a koalíción belül oldják meg. Bírálják a magyar kormányt, mondta Markó. Néhány nappal ezelőtt, az RMDSZ nevében Kelemen Hunor részt vett azon a tanácskozáson, ahol a Szülőföld Programot voltak hivatottak elindítani, de megint csak annyi történt, hogy megállapodtak, szeptember elején találkoznak és megállapítják a prioritásokat. Joggal bírálják a kormányt, húzták-halasztották, és eltelik az év, anélkül, hogy a program beindulna, mondta. /Markó Béla: „Mi nem értékelünk állandóan, mi dolgozunk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./2005. augusztus 1.
400 euró pluszköltséget akartak felszámolni a román határon a Magyar Vöröskereszt segélyét fuvarozó teherautóknak, mivel rakományuk súlya meghaladta a román törvényben megengedett felső határt, de végül a segélyszállítmány sikeresen átlépte a határt és célhoz ért. Borbély László megbízott minisztere közölte: minden határátkelő illetékeseit értesítik arról, hogy tegyenek kivételt az árvízkárosultaknak segélyt szállító gépkocsik esetében, hogy ezek minden akadály nélkül jussanak el a rászorulókhoz. A magyarországi katasztrófa elhárítás Dél-Moldvában járt segélycsapatának víztisztító csoportja tartálykocsival naponta 30 000 liter vizet osztott ki Targu Ocna és Comanesti településeken, a környékbelieknek pedig 7500 liter zacskós vizet juttattak. Ezen kívül a helyi lakosok állványos csapról 2000 liter vizet használhattak fel a magyar mentőcsapat víztisztító és fertőtlenítő szakembereinek jóvoltából. /Pluszköltséget akartak felszámítanak az árvíz-segélyeket szállító kamionoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./2005. augusztus 17.
Markó Béla kormányfő-helyettes augusztus 16-án hivatalos látogatást tett Kovászna megyében, Borbély László területrendezési megbízott miniszter kíséretében. Markó Béla elégedetlenségének adott hangot a Kovászna és Hargita megyei infrastrukturális beruházások szintjével kapcsolatban. /Nagy beruházások kellenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./ Figyelemfelhívónak, egyértelmű üzenetnek nevezte augusztus 16-i háromszéki látogatását Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. A vizitet záró sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón értékelte a látottakat Borbély László területfejlesztési és közmunkálatügyi miniszter is, külön hangsúlyozva: az Erdővidéket átszelő út építése nagyon megkésett, erre további négymilliárd lej átutalását ígérte. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ, illetve azok, akik a kormányban a szövetséget képviselik, próbálnak odafigyelni a Székelyföldre. A mostani látogatáson elsősorban infrastrukturális kérdések merültek fel. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók átszevezése mellett foglal állást. ,,A cél, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyéből hozzunk létre egy fejlesztési régiót” – mondta a politikus, hozzátéve, kiállnak az autonómia mellett (igaz, a Székely Nemzeti Tanács tervezetét nem tartják jónak), de pillanatnyilag a kisebbségi törvény, illetve a decentralizációt támogató jogszabályok elfogadását tartják elsődlegesnek. /(mózes): Figyelnek a Székelyföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./2005. augusztus 20.
Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, valamint Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, megbízott középítkezési és területrendezési miniszter Gyergyószentmiklóson beszéltek az útépítésről. Borbély László jelezte, az infrastrukturális beruházások céljaira rendelkezésre álló összeg jelentős hányada most a természeti katasztrófákban megrongálódott létesítmények helyreállításához szükséges. /(bálint): Nem lehet tudni, mikor folytatják az útjavítást. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./ 2005. augusztus 22.
Gyergyószentmiklósra látogatott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter. A régió RMDSZ-es tisztségviselőivel tartott találkozón kiemelték: elsősorban az RMDSZ munkájának köszönhető az évek óta járhatatlan Bucsin-tetőn áthaladó országút teljes felújítása, ami várhatóan lendületet adhat a környék idegenforgalmának, valamint a gyergyói-medence gazdasági fejlődésének is. A rekordidő – alig egy hónap – alatt lezajlott felújítás 500 milliárd lejbe került. Borbély László hozzátette: hamarosan következik a Csíkszereda–Balavásár útvonal felújítása. Szeptemberben folytatódik a földgázvezetékek lefektetése, és ha az idén nem is, de jövőre bevezetik a gázt Gyergyószentmiklóson. A városban egyébként a közeljövőben megkezdődik egy 150 férőhelyes sportcsarnok építése, Gyergyóditróban pedig tornaterem épül. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ számára elsődleges cél Erdély és ezen belül a Székelyföld infrastrukturális fejlesztése. /Gergely Imre: Borbély László szerint az RMDSZ érdeme a bucsini útjavítás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./2005. szeptember 2.
Csak a Bánságban mintegy 780 házat kell újjáépíteni az idei árvizek miatt, november végéig várhatóan ezt sikerül is teljesíti – mondta Borbély László, a területfejlesztéssel és közmunkálatokkal megbízott miniszter, hozzáfűzve, hogy az ugyancsak áradás sújtotta Moldvába és Hargita megyébe építőanyagokat küld a kormány. Hargita megyében rendkívül sürgős a leomlott galambfalvi híd rendbe hozása, hiszen e nélkül Székelyudvarhelyről nem lehet Segesvár felé haladni. A miniszter a jövő heti kormányüléstől azt várja, hogy a kormány tartalékalapjából minél nagyobb összeget utal majd ki a minisztérium hatáskörébe tartozó utakra, a megyei és községi utakra, hidakra, illetve más, infrastruktúrát érintő beruházásokra. /A kormány folytatja a házak újjáépítését. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./2005. szeptember 2.
Egy hónappal a legutóbbi Temes megyei látogatása után tért vissza az árvíz sújtotta bánsági településekre Borbély László miniszter. Egyes helyeken el sem takarították az áprilisban, májusban összedőlt házak romjait, így el sem kezdődhetett az újjáépítés. Július végén Borbély azt nyilatkozta, hogy szeptember elejére 130 új lakóépületet adnak át a károsultaknak, ehhez képest alig 50 van kulcsrakészen. “Az összesítés szerint a Bánságban 780 házat kell újjáépíteni, ebből eddig 49-et adtak át. Szeptember végéig további százat kell átadnunk” – jelentette ki. Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus jelezte, hogy 26 családnál nem történt meg a kárfelmérés, így nem kerültek be az állami lakásépítési programba. “Három keresztesi, 10 szigetfalui és 13 óteleki családról van szó. Egész egyszerűen kimaradtak, vagy kifelejtették őket. A házaik látszólag nem szenvedtek nagy kárt az árvízben, de utólag kezdtek düledezni a falak. Azon vagyunk, hogy ezeknél a családoknál is felmérjék a kárt, és javítsák meg, vagy ha kell, építsék újjá a házaikat” – nyilatkozta Marossy. /P. L. Zs.: Újabb miniszteri látogatás az árvíz sújtotta településeken. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./2005. szeptember 5.
„A fiatal nemzedéknek az eddiginél jóval fontosabb szerepe van abban, hogy a romániai magyar társadalom hogyan illeszkedik be az integrálódó, globalizálódó világba” – jelentette ki szeptember 4-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) negyedik alkalommal, Fiatalság az információs társadalomban címmel megrendezett hétvégi akadémiáján, a Nagyvárad melletti Félixfürdőn. Markó Béla kifejtette, Erdély az elmúlt időszakban – az infrastruktúra tekintetében – hátrányos helyzetbe került az ország többi részéhez képest. Borbély László területrendezési miniszter is hasonlóan vélekedett, kitérve arra, hogy nincs átfogó fejlesztési koncepció. Elmondta, a jelenlegi gazdasági régiók túl nagyok, de azok átalakítása azért is nehéz, mert a bukaresti ellenállás mellett a brüsszeli illetékesek is kitartanak mellettük. Kovács Kálmán, a budapesti Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetője arról beszélt, az új technológiák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar közösségek a fejlődés motorjává váljanak az általuk lakott térségekben. Romániai kollégája, Nagy Zsolt a nemzeti fejlesztési terv informatikai szegmenséről beszélt, és elmondta, idén 150, jövőre pedig 200 teleházat hoznak létre országszerte. A Maros megyei Mezőbándon pedig kísérleti jelleggel bevezetik a Powerline Communication nevű technológiát, melynek lényege, hogy az internet- és telefonszolgáltatás a villamos vezetékeken keresztül történik. /Balogh Levente: Fiatalok, információk és régiófejlesztés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./ Az RMDSZ jól döntött, amikor tudatosan, programszerűen felvállalta a szervezet fiatalítását: a fiatal szakembereknek ugyanis döntő szerep jut az európai uniós csatlakozás véghezvitelében, abban, hogy az erdélyi magyarság nyertese és ne vesztese legyen a csatlakozásnak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szeptember 3-án, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szervezte konferencián. A négynapos tanácskozáson az RMDSZ elnöke mellett a MIÉRT tagszervezeteinek mintegy nyolcvan képviselője, valamint számos szakértő, miniszter, államtitkár, parlamenti képviselő volt jelen. Markó nehezményezte, hogy a kormány nyolc hónapja alatt csupán tíz kilométer sztrádát sikerült építeni az országban. /A fiataloknak döntő szerepük van a csatlakozás véghezvitelében. Markó Béla a félixfürdői MIÉRT-konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2005. szeptember 15.
A kormány 21 millió eurót fordít az udvarhelyszéki árvizek következtében megrongálódott utak, hidak rehabilitációjára, és közel 7 milliárd lej értékben építőanyagokat biztosít a károsodott házak újjáépítéséhez – jelentette be Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter. /Megkezdődött az utak, hidak és házak újjáépítése a Székelyföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./2005. szeptember 16.
RMDSZ-es államtitkár is áldozatul esett a mini kormányátalakításnak, amit Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szeptember 15-én hajtott végre. Markó Béla bejelentette, hogy elégedett a magyar nemzetiségű államtitkárok munkájával, ennek ellenére Tariceanu leváltotta Demeter Attilát, aki a gazdasági és kereskedelmi minisztériumban töltött be államtitkári tisztséget. /Demetert is leváltották. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Demeter Attila, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára meglepődött a döntésen, melynek okáról még nem tájékoztatták. Az RMDSZ is elégedett volt Demeter munkájával. Borbély László kormánykapcsolatokért felelős alelnök elmondta, ez a miniszterelnök döntése volt, melybe előzőleg Markó Béla RMDSZ-elnök is beleegyezett. Borbély elmondta, megtalálják a módját annak, hogy Demeter Attila továbbra is Bukarestben hasznosítsa tudását. /Gazda Árpád: Menesztették Demeter Attilát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./2005. szeptember 19.
A román és a magyar külügyminiszter szeptember 30-án véglegesíti a közös kormányülés napirendjét, jelentette ki Borbély László ügyvezető alelnök a hét végén Budapesten. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel, Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Kolber István regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterrel találkozott, és megtárgyalták a román–magyar közös kormányülés napirendjét. A hét végén Marosvásárhelyen, a Magyar Professzorok Világtalálkozóján Markó Béla miniszterelnök helyettes kijelentette, szorgalmazni fogja, hogy a román–magyar kormányülésen legyen szó a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem román költségvetési finanszírozásáról és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kiemelt támogatásáról is. A rendezvényen Markó méltatta a magyar állam támogatásának és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának jelentőségét, leszögezve: a román állam adófizetőiként és teljes jogú tagjaiként az erdélyi magyaroknak joguk van a román állam által finanszírozott magyar felsőoktatásra. /Egyeztetések a román–magyar kormányülés napirendjéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./2005. október 4.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter jelenlétében október 3-án hivatalosan felavatták a Parajd – Bucsin-tető – Gyergyóalfalu közötti utat. Az 55 kilométeres műút az elmúlt 15 év legjelentősebb infrastrukturális beruházásának számít Hargita megyében. Borbély László hangsúlyozta, hogy a munkálatok Maros megyében is haladnak, Balavásár és Szováta között, ugyanakkor elkezdték a Csíkszereda–Székelyudvarhely útszakasz felújítását is, mintegy 16 kilométeren. 2006-ban fognak hozzá a Szászrégen és Maroshévíz közötti út felújításának. /Antalfi Imola: Hivatalosan is átadták a Parajd – Bucsin-tető – Gyergyóalfalu közötti utat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./2005. október 5.
Azonnali kivizsgálást rendelt el Borbély László miniszter, miután kiderült, hogy a Temes megyei Fény községben az újraépítendők jegyzékében több olyan lakóház is szerepelt, amelyet nem is öntött el a tavaszi árvíz. Az idei árvizek országszerte több mint 9000 lakást tettek tönkre, Temes megyében eddig 269-et adtak át az építők. Borbély bízik abban, hogy Temes megyében november végéig sikerül újraépíteni az árvízben lakhatatlanná vált 905 lakóházat, mert az árvízkárosultak egy része még mindig sátorban lakik. /Benkő Levente: Épen maradt házakat is fel akartak újíttatni Fényen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./ 2005. október 8.
Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője nyugdíjba ment. 1990 elején bízta meg őt a szerkesztőség munkaközössége. Az olvasók ragaszkodásának köszönhetően biztosították az újság rendszeres megjelenésének anyagi feltételeit, összegezett a búcsúzó főszerkesztő. Pénzügyileg a lap megőrizte függetlenségét. Frissíteni, fiatalítani kell a lapot. /Borbély László: Jöjjenek a fiatalok! = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./2005. október 12.
Az egyetlen napilap a hazai magyar sajtópiacon a Hargita Népe, amely 1990-től megmaradt régi tulajdonosánál, a megyei önkormányzathoz tartozik, mint önálló költségvetésen kívüli egység. Borbély László főszerkesztő nyugdíjba vonulásával a megyei tanács vezetőségének is bele kell egyeznie a lap új főszerkesztőjének kinevezésébe. Bunta Levente, a megyei tanács elnöke aláírta azt a rendeletet, melynek értelmében a gazdasági vezetőt bízza meg, hogy ideiglenes főszerkesztőt nevezzen ki. Bunta cáfolta, hogy a megyei tanács vezetősége beleszólna a lap működésébe. „Nem kívánunk beleszólni, mint megyei önkormányzat egy olyan kérdésbe, amely sajtóról, egyben sajtószabadságról is szól” – mondta az elnök. Hecser Zoltán, a lap felelős kiadója szerint a törvény nem tesz lehetővé olyan beavatkozást, amelynek végkifejlete befolyásolja a gazdasági helyzetet. Úgy véli, közintézményként nem lehet privatizálni a lapot. „Elvi síkon ez a kérdés többször is felvetődött, elég ellentmondásos módon. Apróbb kiigazítások szükségeltetnek, hogy tökéletes összhang legyen a működésünk és a jelenlegi jogszabályozás között.” /Daczó Dénes: Fontos a hovatartozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./2005. október 15.
Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter részt vett azon a román–magyar üzletember-találkozón, amelyet a budapesti Napi Gazdaság és a kolozsvári Krónika napilap szervezett Félixfürdőn. Borbély ismételten az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságát hangsúlyozta. Gansperger Gyula, a Wallis Rt. vezérigazgató-helyettese, a magyar ÁPV Rt. volt vezérigazgatója szerint a romániai ingatlanpiacon nagyon erős a kereslet, az olyan nagyvárosokban pedig, mint Bukarest, Temesvár vagy Kolozsvár főleg jó minőségű irodaházakat keresnek. /B. T.: Gazdag napirend ígérkezik a magyar–román kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2005. október 18.
Beke György barangolókönyvei révén érdemelt ki előkelő helyet a jelenkori magyar irodalom legjelesebbjei között. Csak emlékeztetőül néhány cím ezek közül: Szilágysági hepehupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok, Boltívek teherbírása, Itt egymásra találnak az emberek. 1996-tól kezdődően a Barangolások Erdélyben sorozatban jelenteti meg újból ezeket az író, kiegészítve a cenzúra által korábban betiltott részletekkel. És elkészült székelyföldi szociográfiai riportköteteivel is. Beke György munkásságáról írta monográfiájában Somos Béla: „Beke György eddigi életműve olyan érték, amelyre a harmadik évezred magyarságának önmaga ismerete és megőrzése érdekében szükség van és lesz. A történelmi szemlélet, mely minden művét áthatja, az Orbán Balázs-i szándék megnyilatkozása: »a népeknek szükség visszapillantani múltjokra, hogy jövőjükkel tisztában lehessenek, s főként nekünk, hogy a jelen bizonytalanságának ködében tájékozhassuk magunkat«. A gondolat, miszerint Beke György életműve nélkül nemzeti önismeretünk hiányos, szétdaraboltságunk fájóbb, megmaradásunk bizonytalanabb lenne, ekképp is kimondható: Beke Györgynek köszönhetően önismeretünk erősebbé, együvé tartozásunk tudata biztosabbá, nemzeti megmaradásunk bizonyosabbá vált.” Amint lehetősége nyílt rá, Erdély-járó útjait a Kárpát-medence más tájain folytatta, hogy feltérképezze a kisebbségi sorsba kényszerített nemzetrészeink helyzetét. Élményeit, tapasztalatait a Kapu Könyvek sorozatban megjelent Megrokkant élet című kötet tartalmazza. /(Borbély László): Beke György kisebbségi utazásai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./2005. október 19.
Januártól már várhatóan nem vesztegelnek órákat a román–magyar határon áthaladó személyvonatok azért, hogy az útlevél-ellenőrzést és a vámvizsgálatot elvégezzék a román és a magyar hatóságok. Remélhetőleg egy erről szóló egyezmény kidolgozásában is megegyeznek a felek, nyilatkozta Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter. Az ülés napirendjét egyébként mind Bukarestben, mind Budapesten csak október 19-re ígérték a kormányszóvivői irodában. A Krónika értesülései szerint a miniszterelnök az árvíz sújtotta székelyföldi települések felkeresésére készül. Látogatása helyszíneit és időpontjait azonban nem hozzák nyilvánosságra, hogy elkerüljék az ellenséges fogadtatás lehetőségét. Székelyföldön ugyanis tavaly általános megrökönyödést idézett elő Gyurcsány Ferenc és a Magyar Szocialista Párt elutasító álláspontja a magyar állampolgárság kiterjesztéséről tartott népszavazás kampányában. Csutak István, a román integrációs tárca államtitkára fontosnak tartotta, hogy a két fejlesztési tervben szövegszerűen is megegyező részek legyenek. Borbély László megerősítette, hogy az aláírásra váró megegyezések között ott lesz a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásáról szóló dokumentum, és a magyar állam támogatásával létrehozott Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami társfinanszírozásáról szóló egyezmény is. /Gazda Árpád: Román–magyar kormányülés: véget vetnek a veszteglésnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./