udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
989
találat
lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 961-989
Névmutató:
Verestóy Attila
2007. május 18.
Lázadoznak a civil szervezetek Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljhatalma ellen, főleg mert a budapesti és a bukaresti kisebbségi támogatásokról is egyedül dönt. A magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek, valamint a budapesti kormány képviselőinek részvételével megtartotta alakuló ülését február végén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette Regionális Egyeztető Fórum. Ezután megkezdték a pályázatok kiírását. „Kliensrendszer alakult ki, az erdélyi civil szervezetek aszerint kapnak pályázati pénzeket, hogy mennyire támogatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzéseit” – vázolta a helyzetet Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa április 20-án állásfoglalásban nehezményezte, hogy létfontosságú területekre (ifjúság, mezőgazdaság, nem szakkönyvek kiadása) nincs pályázati kiírás, s „elfogadhatatlanul kevés” összeget irányoznak elő például az egyházakra, vagy hogy nincs lehetőség az uniós pénzek lehívásához szükséges önrész megpályázására, miközben a civil szervezetek 95 százaléka ezt képtelen letenni az asztalra. A külön ifjúsági keret megszüntetése a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét is váratlanul érte. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az állásfoglalásra válaszul Kolozsváron kijelentette, azok számára idegen az új nemzetpolitika, „akik etnobizniszben gondolkodnak”. Bodó ezt úgy kommentálta a HVG-nek, hogy Törzsök „Erdélybe exportálja a magyar politika gondjait, mert éppen Magyarországon létezik etnobiznisz”, és „cinizmus ennek emlegetése”, amikor a civileket oda sem engedik a tárgyalóasztalhoz. Az RMDSZ, egyedül dönt a Bukaresttől idén kapott 265 millió forintnak megfelelő lej sorsáról. Rossz nyelvek szerint az RMDSZ közpénzt pumpál a politikáját támogató lapoknak, hisz a legtöbbet, 57,5 millió forintnyi lejt a sajtó kapott, miközben művelődésre 45 millió, ifjúsági célokra 26,8 millió, szociális pályázatokra pedig mindössze 11 millió forintnyi lej jutott. Szembetűnő, hogy a Verestóy Attila szenátor, Communitas-kurátor birtokolta Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és Erdélyi Riport hetilap összesen 3,3 millió forintnyi lejt kapott. Az RMDSZ-ellenes, sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapnak csak némi morzsa jutott, a szövetséggel szemben ugyancsak kritikus kolozsvári Krónika napilapnak pedig, forráshiányra hivatkozva, egy lejt sem ítéltek meg, ahogy a megszűnés határára sodródott Erdélyi Napló hetilapnak sem. „Az elvük, hogy aki nincs velük, ellenük van” – mondta a HVG-nek Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Sokan fanyalognak amiatt is, hogy a szintén a Communitas által finanszírozandó, várhatóan júniusban induló Erdély FM rádió a dugába dőlt Erdélyi Magyar Televízió számára Budapestről átutalt 300 millió forintot is megkaparintotta. Az erdélyi magyar média ezt csak RMDSZ-rádiónak becézi, Bodó szövetsége panaszlevelet írt Gyurcsánynak, de csak egy udvarias választ kapott, aminek az a lényege, hogy a pályázatok elbírálásába Budapestről nem szólnak bele. A megoldás a civil szervezetek szélesebb körű bevonása lenne. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a Communitas kuratóriumának tagja a HVG-nek csak annyit mondott: hajlandók tárgyalni erről. /Irházi János / Kolozsvár: Harc a kisebbségi pénzekért Erdélyben − Egy a buksza! = Heti Világgazdaság, május 19./2007. május 18.
„Nem kívánom kommentálni” – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor képviselő, arra a kérdésre, milyen elvek alapján osztotta el a Communitas Alapítvány általa vezetett sajtószaktestülete a rendelkezésére álló keretet. Több szerkesztőség úgy vélte, a napilapoknak és hetilapoknak szánt támogatásoknál az RMDSZ-hűség alapján mérlegeltek a pénzosztók. A Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilapnak például 30 ezer lej jutott, a szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló Erdélyi Napló hetilapnak pedig egyetlen lejt sem juttatott a testület. A Verestóy-tulajdonban levő lapokra tett utalás kapcsán Kelemen Hunor cáfolta, hogy a tulajdonosi háttér szerepet játszott volna a pénzosztásban. Arra a kérdésre, hogy miért tűnt támogatandónak az Új Magyar Szó Törvénytár melléklete, és miért utasították el a Krónika hasonló funkciójú Jog-ász mellékletét, ismét a „nem kommentálom” válasz érkezett. /Gazda Árpád: Kelemen Hunor: no comment. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./2007. május 21.
A május 19-i népszavazás – a szavazócédulák 97,8 százalékának összesítése alapján – eredménye: Traian Basescu államfőre szavazott a polgárok 74,3 százaléka, a menesztésére csak 24,9 százaléka voksolt a menesztésére. A két székely megyében több mint 80 százalékos volt az államfő támogatottsága a szavazatukat leadók körében. „A mai szavazatokból én azt a következtetést vonom le, hogy a román választók a politikai osztály megújulását sürgetik” – mondta a felfüggesztett államfő. Jelezte, hogy be fogja vezetni az egyéni szavazókörzetes választási rendszert és szorgalmazni fogja az alkotmány módosítását. „Elsősorban egy fontos és aggasztó jelenségre hívnám fel a figyelmet: az alacsony részvételre” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. „A többségben magyarlakta régiókban tapasztalt, az átlagnál is alacsonyabb részvétel azt mutatja, a magyarok még kevésbé tekintették prioritásnak a népszavazást, és ilyen értelemben még kevésbé tartják fontosnak az elnöki intézményt, mint a lakosság többi része” – fejtegette az RMDSZ elnöke. /Traian Basescu államelnök visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A közvélemény-kutató felmérése szerint a romániai magyarok hetven százaléka Basescu mellett szavazott. Több európai politikus, köztük az Európai Bizottság elnöke máris üdvözölte a népszavazás eredményét, és a reformok folytatását kérte Bukaresttől. A választásra jogosultak 44,02 százaléka élt szavazási jogával. „A választók 75 százaléka támogatta az én programomat, és mindössze 25 százalék szavazott bizalmat a felfüggesztésem mellett voksoló 322 honatyának, azaz Voiculescunak, Iliescunak, Geoanának, Hrebenciucnak, Vadim Tudornak és Verestóy Attilának” – szögezte le Basescu. /Farcádi Botond: Basescu ismét az élen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2007. május 21.
Az RMDSZ-nek nem sikerült célba juttatnia az államfő leváltását szorgalmazó üzenetét, ismerte el Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély szerint a szövetségnek mielőbb le kell vonnia a megfelelő következtetéseket. Kifejtette: „Fel kell készülnünk az embereink megvédésére. Kormányszinten már jeleztük a helyzet tarthatatlanságát, annál is inkább, hogy nemcsak magyarok, hanem más, nem Basescut támogató pártok tisztségviselői ellen is hasonló nyomásgyakorlás tapasztalható”. Az RMDSZ vezető politikusai elnémultak. Markó Béla közölte, autót vezet, így nem válaszolhat a kérdésekre. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kelemen Hunor kampányfőnök sem válaszolt a napilap hívásaira. /Borbély László: rosszul kommunikáltunk. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2007. május 21.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes Borbély László vidékfejlesztési miniszterrel, az RMDSZ több tisztségviselője kíséretében Székelyföldre látogatott. „Ami fontos Gyergyónak, Székelyföldnek, fontos az egész országnak” – jelentette ki Markó Béla Gyergyószentmiklóson. „El kell jutni oda, hogy ami Gyergyóban érdem, az ne legyen bűn az ország másik részén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a gyergyószentmiklósi sportcsarnok hétvégi avatóünnepségén. A politikus azokra a vádakra célzott, melyekkel bizonyos RMDSZ tisztségviselőket az Országos Korrupcióellenes Ügyészség azért zaklat, mert – úgymond – etnikai kritériumok alapján osztottak pénzt a helyi közösségeknek. Borbély Kelemen Hunor képviselő és Verestóy Attila szenátor kíséretében további két sporttermet avatott Hargita megyében, egyet Homoródalmáson, másikat Csíkszentléleken. Idén Hargita megyében további öt sportlétesítmény épül, közöttük egy sportcsarnok Csíkszeredában. Borbély emlékeztetett: tavaly két tornaterem építését finanszírozta a szaktárca, Korondon és Szépvízen, a 150 férőhelyes gyergyói terem értéke pedig meghaladja a 3 millió új lejt. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Csíkszentsimonban részt vett a „Szelektív hulladékgazdálkodás Alcsík Kistérségben” című projekt elindításán. A székelyföldi régiók csupán összefogással tudnak választ találni az uniós csatlakozás kihívásaira – hangzott el hét végén Gyergyószentmiklóson a G-8 vidékfejlesztési stratégia bemutatásáról szóló konferencián, melyen 8 Gyergyó-medencei település közös fejlesztési stratégiájának célkitűzéseit elemezték. /A Székelyföld „ébresztése”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./2007. május 23.
Traian Basescu azért került a támadások kereszttüzébe, mert nem tudják neki megbocsátani, hogy Saulusból Paulus lett. Bár a múltja nem makulátlan, időben felismerte a posztkommunista, szekus elit leváltásának szükségességét, ezzel viszont értelemszerűen rengeteg érdeket sért – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egykori politikusa szerint a Markó Béla vezette formáció évek óta feladta a demokratikus elvek védelmét, s számos antidemokratikus bukaresti törvényhez adta szavazatát. Basescu a bukaresti parlamentben elítélte a kommunizmus bűneit, lehetővé a szekus dossziék megnyitását, és támogatta azt, hogy a legmagasabb politikai szinten jelentkező korrupciót is vizsgálja az ügyészség. Rengeteg érdeket sértett, az egész romániai politikai elit szembefordult vele. Ez magyarázza a furcsa szövetséget, amelynek vezető ereje a ma Szociáldemokrata Párt néven futó posztkommunista párt, élén Mircea Geoana elnökkel, akinek Securitate-ezredes volt az apja. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szekus kapcsolatai közismertek. Az RMDSZ esetleges Securitate-kapcsolatai közszájon forognak, ami pedig a liberálisokat illeti, több vezető politikusukról is kiderült ügynökmúltjuk. Az RMDSZ feladta a demokratikus értékek védelmét, sok antidemokratikus törvényt megszavazott Bukarestben. Basescu három RMDSZ-politikust hoz nyíltan összefüggésbe korrupciós ügyekkel: Verestóy Attilát, Markó Bélát és Nagy Zsoltot. Verestóy a média szerint a székelyföldi erdők kiirtásával alapozta meg óriási vagyonát. Markó Béla és Nagy Zsolt büntetőjogi felelősségéről Kincses Előd nem nyilatkozhat. Meg kell várni a nyomozás eredményét. Az érdekes, hogy Markó Béla meg nem jelent verseiért óriási összeggel járó szerződést tudott kötni romániai magyar és magyarországi kiadókkal. Markó Béla sajnos immár képtelen racionálisan gondolkodni. Kincses Előd nem tudja megmagyarázni például Tőkés László megfosztását a tiszteletbeli elnöki címtől. A püspök akkor már gyakorlatilag politikai holtvágányon volt, az RMDSZ Operatív Tanácsában mindenki mindig ellene szavazott. Azáltal viszont, hogy a szatmári kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki címet, azt érte el a szövetség, hogy az erdélyi magyarság képviselete végletesen megosztottá vált. Az RMDSZ szűk vezető elitje mindenre elszánt, képtelen a megújulásra. Ráadásul úgy be van betonozva a hatalomba, hogy egy következő kongresszusig semmiképpen sem lehet leváltani őket, noha az RMDSZ is megérett a megújulásra, éppen úgy, mint a felvidéki Magyar Koalíció Pártja vagy a Vajdasági Magyar Szövetség. /Pataky István (Magyar Nemzet): Túl sok érdeket sértett a román államfő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.2007. május 25.
Azoknak az RMDSZ-es politikusoknak, akik a referendum alkalmával elkötelezték a szövetséget a vesztes oldal mellett, hátrébb kellene lépniük, bár egy lépést – hangoztatta május 24-én sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szerinte elsősorban Markó Béla szövetségi elnököt terheli a felelősség, illetve azokat a politikusokat, akik az államfő felfüggesztése mellett érveltek, köztük a két frakcióvezető, Verestóy Attila és Márton Árpád. Ugyanakkor érthetetlenségének adott hangot amiatt, hogy Markó Béla azt a Kelemen Hunort jelöli az ügyvezető elnökség élére, aki ennek a sikertelen kampánynak az élén állt, és akit képviselői teendői egyébként is Bukaresthez kötnek. Eckstein-Kovács Péter kiemelt fontosságúnak tartja az európarlamenti választások megfelelő előkészítését. Egy felmérés szerint azok közül, akik biztosan elmennek szavazni, 45,1 százalék az RMDSZ-listára, 23,7 százalék pedig a független jelöltként induló Tőkés Lászlóra szavazna, 31,2 százalék pedig még nem tudja, hogy kire adja voksát. Ezekből az adatokból kiindulva nem nehéz kiszámítani, hogy sem az RMDSZ jelöltjei, sem Tőkés nem jut be az EP-be. Eckstein-Kovács emlékeztetett: ő mindig is a közös lista mellett érvelt, ez sokkal jobban mobilizálná az erdélyi magyarokat az őszi EP-választásokon. A szenátor elmondta azt is: mindeddig Tőkés nem adta komoly jelét annak, hogy indulna az RMDSZ-listán. Eckstein-Kovács szenátor kifejtette: Markó Béla bejelentése, miszerint a helyzet stabilizálódását követően lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, azt jelzi, hogy az RMDSZ-nek csillapodott az étvágya, ami a kormányzást illeti. /SZ. K. : Markó Bélát terheli leginkább a felelősség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./2007. május 25.
Elképedek, amikor látom, mennyire megváltoztak az RMDSZ-politika vezéralakjai. A román cikkíró a Cotidianul bukaresti lapban emlékezett: mint marosvásárhelyi, tud egyet s mást róluk, a régi rendszerből, amikor még gyalázták a rendszert, verseket írtak. Azóta leromlott az RMDSZ-elit politikai viselkedése, megtollasodott politikusok csoportjává vált, lepaktáltak a Nagy-Románia Párttal (PRM). Pályájukra visszapillantva: ellenzékiek, a demokraták, majd a posztkommunisták, ma pedig a PRM szövetségesei. Fölösleges minden érv vagy indoklás. Markó Béla, Verestóy Attila, Frunda György vagy Borbély László feltűnése Iliescu, Geoana, Vacaroiu, Vadim vagy Voiculescu mellett ma már megszokott kép. Annyira megszokott, hogy undorral töltötte el a magyar választópolgárokat is. Miután 2004-ben arra kényszerítették őket, hogy úgymond a közösség érdekében a Szociáldemokrata Pártra szavazzanak, most azt kérték, támogassák az 1989 utáni Románia legidiótább politikai akcióját, a Traian Basescu menesztését. A magyar választók nem szavaztak rájuk. „Markó úr, vajon még mindig maradni kell? – kérdezte a cikkíró. /Marius Cosmeanu: Zihál az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./ Megjelent a Cotidianul május 21-i számában.2007. május 26.
Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, Eckstein Kovács Péter szenátor „már régóta nem képviseli az RMDSZ álláspontját”, az RMDSZ vezetőségének lemondására irányuló felkérése pedig „ízléstelen”. „Bármilyen problémát tárgyalnánk, Eckstein szenátor más véleményen van. Nem tudom, miért van még velünk, de pluralista alakulat vagyunk, tehát mindenkit, így Eckstein Kovács Pétert is megilleti a vélemény szabadsága” – mondta az RMDSZ elnöke. Markó úgy véli, jobb lett volna, ha szolidáris lett volna velük a szenátor. „Az RMDSZ vezetősége elemezte a referendum eredményeit, és én, anélkül, hogy Eckstein szenátor kérte volna tőlem, kijelentettem, le fogok mondani a miniszterelnök-helyettesi tisztségemről. Ízléstelen, hogy miután ezt kijelentettem, ilyesmit kérjen tőlem” – mondta Markó. Eckstein sajtótájékoztatón ugyanis azt mondta, nem szeretné, ha kizárásokig fajulna a dolog, de Markó Béla RMDSZ-elnöknek, illetve Márton Árpádnak, a képviselőház RMDSZ-csoportja elnökének és Verestóy Attilának, a szenátus RMDSZ-csoportja elnökének le kellene mondaniuk, ők támogatták ugyanis Traian Basescu államfő leváltását. Markó szerint a kommunikációs zavarokhoz az is hozzájárul, ha egyik-másik RMDSZ-es vezető politikus – így Eckstein-Kovács Péter is – a közös döntéseket folyamatosan megkérdőjelezi. Markó továbbra sem hiszi, hogy az RMDSZ-nek támogatnia kellett volna a népszavazáson Traian Basescut. Szerinte a „büdös-cigányozás” körüli legutóbbi botrány is azt mutatja, hogy nagy bajok vannak az államelnök toleranciájával és a kisebbségekhez való viszonyával. /Markó: A „büdöscigány” elnököt nem támogatjuk! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./2007. május 28.
A romániai magyar közösség egységének visszaállítását, az erdélyi magyar politikai szervezetek koalícióját szorgalmazták többen a TEKT ülésén. Személyi konzekvenciák levonásáról nem esett szó. Többen felrótták, hogy az RMDSZ akkor kezdte markánsan támadni az államfőt, amikor Basescu élesen bírálta Markó Bélát és Verestóy Attila szenátort. „Ily módon Markó Béla személyes sértődöttségét erőszakolta rá a szövetségre” – fogalmazott az egyik területi elnök. Egyébként a TEKT résztvevői egyetértettek abban, hogy a Traian Basescu által mára összehívott konzultáción az RMDSZ-nek szorgalmaznia kell egy szigorú lusztrációs törvény gyors elfogadását, de el kell utasítania az egyéni választókörzetes szavazási rendszert. /Rostás Szabolcs: Politikai irányváltást szorgalmaztak Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei vezetői. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./2007. május 30.
Doru Tulus, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) ügyésze tájékoztatást kért a szenátus állandó bizottságától arról, hogy Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora hogyan szavazott egy törvénytervezet esetében. Vacaroiu szerint a kérdést megvitatták az állandó bizottságban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a DNA ügyészének kérése hivatali visszaélésnek tekinthető. Mindenkinek jogában áll úgy szavazni, ahogyan azt a lelkiismerete diktálja. /Verestóyt támadja a DNA. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2007. május 31.
Verestóy Attila szenátor elmondta: „Nincsenek illúzióim, tudom, hogy van néhány ügybuzgó személy, aki mindenáron be akarja bizonyítani, hogy a Basescu által oligarchának titulált személyek hadilábon állnak a törvénnyel. Romániában voltaképpen nincs, nem alakulhatott igazi oligarchia, az általam ismert nagy vagyonosok talán tízegynéhány kivétellel bárhol a világon tisztes befektetőnek minősülnének. A kívánatos az, hogy nálunk is minél több legyen belőlük. ” Szerinte az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály /DNA/ nem ügyet akar megoldani, hanem ügyet akar kreálni mostani eljárásával. Verestóy leszögezte, tőzsdei tevékenységét a törvények legteljesebb tiszteletben tartásával folytatja, nyeresége után tisztességesen adózik. „Az ügyésznek bűnügyekkel, nem pedig közkinccsé tett információkkal és azok birtokosaival kell foglalkoznia” – tette hozzá. /Bogdán Tibor: Verestóy: az ügyészség ügyeket kreál. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./2007. június 1.
Ioan Corodan nagy-romániás szenátor nemrég a felsőházban elhangzott kijelentése keltette fel az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) érdeklődését Verestóy Attila iránt. Corodan állítása szerint az RMDSZ politikusa és néhány társa a szenátusban szerzett információit a tőzsdén hasznosította. Következésképpen Verestóy 19 perc alatt 10 millió eurót nyert, állította a sajtó. A DNA tájékoztatást kért a szenátustól a Befektetési Társaságokban (SIF) birtokolt részvények számának korlátozásáról szóló törvény vitájától. Az ügyészek elsősorban Verestóy Attila iránt érdeklődtek, aki a SIF-részvényekkel rendelkezik, és így az érdekellentét gyanúja merül fel. Verestóy Attila elmondta: Ioan Corodan szenátor felszólalásában tényszerű állítások nem hangzottak el, a nagy-romániás szenátor által emlegetett 200 millió eurós nyereség légből kapott. A szenátor hangsúlyozta: az, hogy a szóban forgó napon ő is adott el részvényeket, ez csak véletlen egybeesés.; Verestóy gyanúsnak tartja, hogy éppen a „kampány hevében” nyitnak dossziét, amelyben egy tőzsdei manőver kedvezményezettjeként tüntetik fel. Verestóy hangsúlyozta, mindezek puszta rágalmak, amelyekkel nem csak őt, hanem még jónéhány RMDSZ-es politikust próbálnak meg lejáratni. /Kiss Bence: Verestóy: „Ha valaki nyert a tőzsdén, nem én voltam”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./2007. június 4.
Verestóy Attila szenátor szerint az RMDSZ-nek tárgyalnia kell a többi magyar szervezettel. „Ellenkező esetben parlamenti képviselet nélkül maradhat a közösség, mások fognak dönteni a sorsunkról” – figyelmeztetett a politikus. Az egyházakat, munkáltatói szervezeteket és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) nevesítette lehetséges tárgyalópartnerként. „Akár a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) is tárgyalni kell, amennyiben lesz a szervezetben tisztújítás, hogy hiteles, a közbizalmat megszerző vezetőkkel tudjunk tárgyalóasztalhoz ülni” – tette hozzá. „Az MPSZ a hiányos elnökséggel is jól működik” – jelentette ki Szász Jenő MPSZ-elnök, akit meglepett a Verestóy kijelentése, eddig ugyanis Verestóy soha nem kívánt tárgyalni az MPSZ-szel. „Megnyugtathatom a szenátor urat: legkésőbb július végére összegyűjtjük a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, ez most az MPSZ egyetlen feladata. Az MPP alakuló kongresszusán lesz tisztújítás, és lesz tárgyalópartnere az RMDSZ-nek, feltéve persze, hogy érdemben akarnak tárgyalni, és nem a népszavazás kudarcát akarják elkendőzni. ” Szász véleménye szerint csak egy másik független politikai szervezet léte kényszerítheti ki az elitváltást az RMDSZ-ben. „Az SZNT nem kapott semmilyen tárgyalási felkérést az RMDSZ-től. Ha valóban együttműködést akarnak, nem zárkózunk el: támogathatják az autonómia-népszavazásunkat” – mondta Fodor Imre, az SZNT elnöke. Június 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága (ÁB), ennek tagjai kétkedve fogadták Verestóy kijelentését. „A szenátor úr korábban csalásnak nevezte az autonómia-népszavazást. Most higgyük el neki, hogy mégis együttműködne velünk?” – jegyezte meg Benkő Emőke, Bardóc-Miklósvárszék képviselője. “Az RMDSZ csak akkor akar partner lenni, ha veszít. Az ősszel minden együttműködési kísérletünk kudarcba fulladt, elzárkóztak a közös európai parlamenti képviselet létrehozásától. Ennek ellenére sem zárkózunk el az együttműködéstől, meg is tehetik az első jobbító lépést: ne indítsák az EP-képviselői listájukat, támogassák Tőkés Lászlót, az erdélyi magyarok képviselőjét, akinek kétszer akkora esélye van a bejutásra, mint az RMDSZ-nek” – mondta Tulit Attila háromszéki ÁB-tag. /K. Cs. : Párbeszéd feltételekkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./2007. június 6.
A környezetvédelmi világnap alkalmából a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodája (Ifi-Infotin) szervezésében diákok takarították meg június 5-én a Suta-tó környékét. A Zöld Erdély és a Zöld Székelyföld egyesületek kezdeményezésére Csíkszeredában 151 választópolgár szólította fel a Hargita megyei parlamenti képviselőket arra, hogy tekintettel a ciántechnológia használatának rendkívüli környezeti és egészségügyi kockázataira, menjenek el szavazni, amikor a ciántechnológia betiltásáról szóló törvénytervezetről kell dönteni a képviselőházban. A választópolgárok azt követően fordultak választott képviselőikhez, miután a szóban forgó törvénytervezet elbukott a szenátusban amiatt, hogy a május 30-i ülésen a 137-ből csupán 73 szenátor volt jelen. Így a jelenlévők nagy többsége (75 százaléka) hiába szavazta meg a törvényt, mert a szükséges 69 szavazat helyett csak 55 gyűlt össze. A szenátus üléséről négy RMDSZ-es szenátor is hiányzott (Frunda György, Markó Béla, Szabó Károly Ferenc és Verestóy Attila). Markó Béla szövetségi elnök május 23-án biztosította a hozzá nyílt levélben forduló 32 erdélyi civil szervezetet, hogy az RMDSZ támogatni fogja a szóban forgó törvénytervezetet. – Hiába biztosított minket Markó Béla az RMDSZ támogatásáról, ha ő maga sem jelent meg a szenátus ülésén, amikor a törvénytervezetet meg kellett volna szavazni – mondta Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. /Környezetvédelmi világnap – Megtisztították a Suta-tó környékét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./2007. június 8.
Kelemen Hunor képviselő lesz az RMDSZ hierarchiájának második legfontosabb pozícióját betöltő politikusa – hacsak a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem dönt másképp. Takács Csaba eddigi ügyvezető elnök leköszön tisztségéről, utódjául pedig Markó Béla szövetségi elnök Kelemen Hunort javasolta. Az ügyvezető alelnökök személyéről is szavaznak. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője nem zárta ki a tárgyalás lehetőségét az MPSZ-szel sem, ha lesz tisztújítás a szervezetben. A nyitással Markó Béla is egyetért. /Cseke Péter Tamás, Simon Judit: RMDSZ-őrségváltás a Majális utcában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./2007. június 9.
Vizsgálódni kezdett a Korrupcióellenes Ügyészség Verestóy Attila sógora, Ferenczy Károly kétes ügyletei után – adta hírül az Evenimentul Zilei bukaresti lap. Az újság egyik áprilisi számában jelezte, hogy a szenátor rokona 2001-ben 135 millió lejért vásárolta meg a műemlék épületként besorolt székelyudvarhelyi kúriát az Agroprodcom Rt. állami cégtől. Néhány hónap múlva ugyanaz a cég eladott Ferenczynek hat hektár földet több építménnyel, egy tavat és egy gyümölcsöskertet, összesen 25 000 euróért. Ezt a szerződést megtámadta az udvarhelyi városháza, mert a hathektáros telket saját vagyonának tekintette. Szász Jenő polgármester abszurdnak tartja az eladási árat, Udvarhelyen egy négyzetméter terület ára 20–150 euró. A polgármester szerint Ferenczy egy garzonlakás áráért kapta meg a telket. Az ügyészség megerősítette ezt, elkezdte a nyomozást. /Bajban a sógor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./2007. június 9.
Volt egyszer egy pártlap Sepsiszentgyörgyön, Megyei Tükörnek hívták, a nyolcvanas évek elején, miután négyoldalas napilappá vált, elvesztette olvasói kétharmadát, mindössze hatezer példány kelt el belőle. A kommunista párt szócsöve volt, nem tetszett a pártbizottságnak, hogy propagandaeszköze ily látványosan népszerűtlenné vált, kiadta a parancsot a községi párttitkároknak, fizessenek elő, s az apparátussal is rendeltessék meg a lapot. Sikeres akció volt, néhány hónap alatt tízezer fölé emelkedett a példányszám, s kúszott rendesen fölfelé. A négyoldalas, jórészt Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeivel, a pártélet rovattal és némi napi információval megjelenő újság meglehetősen magas példányszámmal érte meg a rendszerváltást. 1989 után egymás után szűntek meg a korábban nagy példányszámú és nem is népszerűtlen lapok, átrendeződött a sajtópiac, a helyzet stabilizálódni látszott. Az RMDSZ kivetette soraiból a másként gondolkodókat, elmosta a platformokat, egy szűk csoport vette kezébe a vezetést. Megvásárolta a már működő lapok, rádiók közül azokat, amelyek erre kaphatók voltak, esetleg újakat alapított. S a támogatásra szánt pénzeket – melyeket a román állam a magyar kisebbségnek, s nem az RMDSZ-hez hű sajtónak, kulturális egyesületeknek adott – szemrebbenés nélkül saját körén belül osztotta el. Sokatmondó tény, hogy Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány elnöke, amikor újságírók szóvá tették e természetellenes helyzetet, így reagált: nincs kommentárom. Az RMDSZ szócsöveit nagylelkűen támogatja. Tulajdonosaik minden létező romániai vagy magyarországi anyagi forrást felkutatnak, és alaposan meg is fejik azokat. A Romániai Magyar Szó két évvel ezelőtt csődbe jutott, most Új Magyar Szó (Maszol) néven jelenik meg, kiadója, többségi tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor. Példányszámgondjai lehetnek, mert a hazai és magyarországi átlagot meghaladó támogatások ellenére, no meg a Nagy Zsolt vezette minisztérium százezer eurós nagyságrendű reklámjuttatásai dacára, most terjesztési hadjáratot indított. Sepsiszentgyörgyi irodájuk vezetője, Király Róbert azzal az ajánlattal keresi fel a községek polgármestereit, hogy fizessenek elő önkormányzati pénzből ötven példányra, ellentételezésképp a 8,9 millió régi lej értékben az év folyamán bármikor hirdetést közölhetnek a lapban. Abban reménykednek, hogy az ötven ingyen példányból néhányat megszeretnek, és előfizetnek rá. Kovászna megye 46 településének felében Király sikerrel járt, máshol nem. Márton Árpád képviselő egy korábbi körlevélben felszólította az RMDSZ tisztségviselőit, vegyék, olvassák a lapot, mert pontosan tájékoztat az RMDSZ politikájáról, a bukaresti történésekről. A kézdivásárhelyi Székely Hírmondó azt ajánlotta, hogy a helyi tanács pengessen le minden hónapban száz eurót a szerkesztőségnek, s ellenszolgáltatásképpen a Hírmondó igen szép cikkeket fog közölni a községről. A Communitas Alapítvány írott sajtónak szánt román kormánypénzéből az átlagot meghaladó 15 000 lejes támogatásban részesült a Székely Hírmondó, de a magyarországi Szülőföld Alapítvány is tavaly bőven csurgatott Tamás Sándor és Antal Árpád képviselő rádióinak, vállalkozásainak. Antal Árpád Pro Regio Siculorum Egyesület fejlesztési központjára kétmillió forintot adtak, az Antal & Tamás Kft. az Aktív nevű tévére (amiről eddig úgy tudták, hogy a sepsiszentgyörgyi Média3 Alapítvány tulajdona) 2,5 millió forintot kapott, az Antal Árpád vezette Pro Regio Siculorum Egyesület a Régió Rádió beindítására 3,5 millió forintot, a kézdivásárhelyi Profi Rádió támogatására, mely közismerten társtulajdonban él a Székely Hírmondóval, 3,5 millió forintot kapott, miközben az Anyanyelvápolók Sepsiszentgyörgyi Szövetsége 700 000 forintot. /Simó Erzsébet: Sajtószabadság, -etika és a mindent fölülíró pénz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./2007. június 11.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) június 9-i marosvásárhelyi együttes ülésén elemezte a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazást. Mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig a felszólalók többsége azt hangsúlyozta: a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van saját érdekképviseletre, és a népszavazási kudarc tanulságait levonva továbbra is egységben kell tevékenykednie. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten elhibázottnak nevezte az RMDSZ-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla bejelentette, június végéig lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, és teljes figyelmét az elnöki feladatok ellátására fordítja. A magyarság miniparlamentje Kelemen Hunor képviselő személyében új ügyvezető elnököt választott a leköszönő Takács Csaba helyébe. A népszavazással kapcsolatban Markó feltette a kérdést: „Ugyan bizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk?” Basescu elnöki köztársaság megteremtésére törekszik, rendőrállamot akar kiépíteni, és nagy szerepe van abban is, hogy a román pártok ma ki akarják penderíteni a magyarokat a parlamentből és a kormányból. Az RMDSZ elnöke azonban belátta, hogy mindezen érvek ellenére a szervezet hibázott. A politikus szerint együtt kell maradnia az RMDSZ-nek. „Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagoknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását!” – jelentette ki. Markó szerint Európa is, sőt a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre, hogy „minden rendben van velünk, nem kell már idefigyelni”. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel. Eckstein-Kovács ismételten felszólította az RMDSZ vezetőit: e népszavazási kudarc után „tegyenek egy lépést hátra”. A felszólalók nagy része nem tagadta, hogy az RMDSZ hibázott, de helytelenítette, hogy Eckstein-Kovács Péter nyilvánosan szólította fel visszavonulásra az RMDSZ vezetőit. Kelemen Atilla európarlamenti képviselő, Maros megyei elnök úgy fogalmazott: a népszavazási kudarc „hideg zuhanyként” érte a szervezetet, de ez a tanulságok levonására készteti a szövetséget. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke nehezményezte, hogy Eckstein-Kovács a szervezet vezetőinek a leváltását nem „családon belül” kezdeményezte. Lakatos Péter Bihar megyei képviselő elismerte a szervezet hibáit, de hangsúlyozta, hogy ebben a belpolitikai helyzetben, az RMDSZ-nek nagyon sok dolga van a romániai magyarság ügyeinek a megoldása terén. Veres Valér egyetemi tanár kiemelte a miniszterelnök-helyettesi tisztség fontosságát az oktatás szempontjából, hangsúlyozva, nem lenne jó megoldás lemondani erről. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borbély László miniszter is. Toró T. Tibor képviselő „monumentálisan rossz döntésnek” nevezte a népszavazással kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta, a felelősséget nem kell másokra hárítani. Szerinte világos jelt kapott a szövetség a választók részéről arra vonatkozóan, hogy az erdélyi egypártrendszer leáldozott. Toró a párbeszédben látja a megoldást, erre megfelelő keretet teremtene az erdélyi magyar kerekasztal. „Tetszik vagy nem, Tőkéssel ki kell egyezni. Nem szeretetből, hanem mert a helyzet így kívánja’’ – fogalmazott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, nem tartotta korrektnek azt, hogy Frunda György a területi elnököket okolta a kudarcért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felvetette az elnöki szóvivői státus létrehozásának az ötletét. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) több RMDSZ-es tisztségviselővel egyetemben korrupcióval vádolja, mivel „etnikai alapon” támogatáshoz segített magyar településeket. Markó kifejtette: párbeszédet ajánl Tőkés Lászlónak is, akivel az elmúlt időszakban többször is egyeztettek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja ügyében. Az ülésen Markó Béla köszönetet mondott Takács Csaba leköszönő elnöknek az 1993 óta kifejtett munkájáért, amiért Ezüstfenyő díjjal és Bethlen Gábor plakettel jutalmazta. Ezt követően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy Kelemen Hunort javasolja Takács Csaba utódjának. Kelemen Hunor öt főosztály létrehozását javasolta a következő személyekkel az élen: Borbély László, kormányzati kapcsolatokért, Cseke Attila, önkormányzatokért, Kovács Péter területi szervezetekért felelős alelnök, továbbá Lakatos András oktatási és Szép Gyula művelődési alelnök. Ugyanakkor bejelentette a gazdasági és ifjúsági főosztály megszűnését, ezek helyett programirodákat hoznak majd. A testület állásfoglalást fogadott el azoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek az ügyében, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég büntetőjogi eljárást indított. A dokumentumban aggodalommal állapították meg, hogy a DNA egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve vizsgálatot kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen. Az SZKT–SZET határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megválasztásáról és megalakulásáról, valamint az SZKT megválasztásáról. /Papp Annamária: Markó: Szükség van Romániában a magyar érdekképviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ „Mi támogatjuk az erdélyi magyar politikai élet szereplői közötti reprezentatív kerekasztal létrehozását, aminek kétségkívül az RMDSZ is tagja kellene legyen. Én azonban úgy látom továbbra is, hogy az RMDSZ-ben a megújulásnak semmiféle jele nincs” – fejtette ki Szilágyi Zsolt. /Lokodi Imre: Befelé fordul és kifelé nyit az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ „Sem nélkülünk, sem helyettünk nem teszi meg más a munkát” – jelentette ki Verestóy Attila, aki a lemondásra való felszólításra csak azzal reagált, hogy ennek a családja örvendene a legjobban. Antal István képviselő szerint a sajtó nagy mértékben felelős amiatt, hogy a népszavazáson a magyarság kihátrált az RMDSZ mögül. A terem vastapssal állt ki az ügyészek által vizsgált Cseke Attila helyettes államtitkár mellett. /Gazda Árpád: Mérsékelt önvizsgálat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./2007. június 15.
Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető kifejtette, minden olyan civil és politikai ambíciókat is tápláló civil szerveződéssel együtt kell működni, amely nem az RMDSZ lesöprését tűzte ki célul. Az RMDSZ az elmúlt esztendőkben erős és határozott országos politikai szerepre is vállalkozott, hangsúlyozta. A népszavazás kérdésében: „Jó döntést hoztunk, és a kampány jelszava is jó volt: igent a demokráciára”. Verestóy szerint: „Tévedés, hogy a Basescu mellett szóló szavazatok, azaz a nemek valamiféle RMDSZ-ellenességet jelentettek volna. ” A szenátor szerint „a lejáratási kampány, amelyet ellenem is folytatnak, nem más, mint egy stratégia része: a politikai vezetők hitelének megnyirbálásával a közösség megosztható”. /Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető: Mi a megoldás része vagyunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jún. 14./