udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1950
találat
lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 1921-1950
Névmutató:
Borbély László
2005. november 30.
Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2005. december 2.
Homlokegyenest mást tapasztalt Borbély László középítkezésekkel és területfejlesztéssel megbízott miniszter az árvíz sújtotta Temes megyei településeken folyó rekonstrukcióknál, mint amit egy héttel korábbi temesvári villámlátogatásakor jelentettek neki, és amit ő a sajtóval közölt. Akkor azt mondta: a 819 újjáépítésre jelölt házból 261 maradt még hátra, ebből 215-öt befejeznek a november 30-i határidőre, és csak 46 esetében szükséges újabb kéthetes haladékot adni az építkezést végző cégeknek. Valójában 182 lakóépületek nincs kész, és a jelek szerint lehetetlenség befejezni december 15-ig. Többek között Fényen 112, Óteleken 39, Jánosföldén négy házat kellene addig átadni. “December 15-ig minden házat be kell fejezni, kifogásokat nem fogadok el a késlekedésre” – sürgette a munkálatokat a miniszter, aki menesztette tisztségéből az építkezéseket vezető Országos Lakásügynökség (ANL) területi kirendeltségének igazgatóját, Ionel Laichici-ot. /P. L. Zs.: Döbbenet: 46 helyett 182 házat kell befejezni. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./2005. december 3.
A Mátyás király-szoborcsoport mellékalakjaihoz hasonló méretű alkotással gazdagodhat Kolozsvár Főtere, Márton Áron szobrával. A műalkotás felállítását eredetileg idénre tervezték a Szent Mihály plébániatemplom bejáratához közel eső zöldövezetben. Bocskai Vince szobrászművész elmondta, hogy a háromméteres szobor bronzba öntése alapos munkát igényel. A munkát Karcagon végzik. A bukaresti művelődési minisztérium fennhatósága alatt működő bizottságnál az engedély kibocsátása elhúzódott, csak két héttel ezelőtt kapták meg, tájékoztatott Borbély László területrendezési és középítkezési megbízott miniszter. /-or-: Márton Áron-szobor csak tavasszal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2005. december 5.
„Nem elég a mandátum megszerzése, bizonyítanunk is kell, hogy megérdemeltük a választók bizalmát” – nyilatkozta Borboly Csaba elnök a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Tanácsának hét végi, marosfői ülését követően. „A tanácskozás másik fontos hozadékának tartom, hogy megjelent számos kormányzati tisztségviselő, akik az önkormányzatok számára nagyon fontos lehetőségeket ismertettek” – hangsúlyozta az elnök. A rendezvényen Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter az önkormányzatok és infrastruktúra viszonyáról tartott előadást, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár környezetvédelmi helyzetjelentést ismertetett, szintén előadásokat tartott Csutak István és Jakab István államtitkár. „A tanácskozás egyik fő célja volt kialakítani azt a közösséget, amely 10-15 év múlva a romániai közéletben meghatározó szerepet vállalhat” – vélte Kovács Péter RMDSZ ügyvezető alelnök, a Miért társelnöke. /Bizonyítani akarnak a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./2005. december 9.
Bihar megye több mint 50 települése részesül abban a 12 millió összértékű támogatásban, amelyet infrastrukturális beruházások befejezésére utalt ki december 8-i ülésén a tartalékalapból a román kormány. Ez csupán egyike a több erdélyi magyar megyét is közvetlenül érintő kormányhatározatnak. Borbély László közmunkaügyi miniszter közölte, a kormánytámogatásban részesült 24 megye közül 8 kifejezetten magyarlakta. A Bihar megyei kedvezményezett települések között van Szalonta, illetve Biharfélegyháza, Értarcsa, Hegyközcsatár és Tóti község. Ezek a magyarlakta helységek – a helyi és megyei RMDSZ szervezetek kezdeményezésére – összesen 2 millióhoz jutottak. A pénzt vízvezeték- és úthálózat-javításokra fordítják. Hargita megye összesen 4,5 millió értékű támogatást kapott. Az összeg Csíkszereda, Csíkcsicsó, Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Balánbánya, Felsőboldogfalva, valamint a megyei tanács között oszlik meg, szintén infrastrukturális beruházások befejezésére, út- és hídjavításra költik. Kovászna a megyei és községi utak, pallók és hidak, felüljárók javítására, illetve a csatornahálózat felújítására fordítja majd a kiutalt másfél milliót. Hasonló a rendeltetése a Szatmár megyének kiutalt 2 millió lej támogatásnak is, Brassó megye 2 milliót költhet a Brassó és Kovászna megyét összekötő megyei út – javítására. Hargita megye újabb 3 milliót, Maros megye székhelye és a közigazgatásilag Marosvásárhelyhez tartozó Marosszentgyörgy pedig másfél milliót kapott a lakossági fűtéspótlék biztosítására. /Gujdár Gabriella: Jelentős összegű kormánypénz ütötte a „magyar megyék” markát. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2005. december 12.
December 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes felszólalásában kijelentette: többször is halálosan megfenyegették bocsánatot kér a lányától „hiszen talán először is azért ütötték őt a gazemberek, mert az én lányom”, fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában leszögezte: Románia még mindig az ellentétek országa. Példaként az októberi román–magyar együttes kormányülést említette, amely után négy nappal a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. Markó mérleget készített az egyéves kormányzásról. A pozitívumok közé sorolta, hogy sikerült olyan jogi keretet kidolgozni a visszaszolgáltatás területén, amely példátlan a volt kommunista államokban. Eredménynek számít még több székelyföldi út megjavítása, az árvízkárosultak megsegítése és az egyházaknak juttatott több tízmilliárd lej, új iskolák létrehozása. Az észak-erdélyi autópálya kudarc, mert 2005-ben egy centimétert sem építettek az útból. Nem ment előre a kisebbségi törvénytervezet, késik a felekezeti oktatási törvény kidolgozása. Leszögezte: nem kezelhetik az RMDSZ-t a koalíció függelékeként. Kitért a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzési kezdeményezésére. A kisebbségi törvénytervezet kapcsán Szász Jenő egyre gyakrabban helyezkedik azonos álláspontra Gheorghe Funarral. Ebben a helyzetben a kérdés az, hogy folytatják-e a párbeszédre alapuló, megbékélés politikáját, vagy pedig teret engednek a szélsőséges nacionalistáknak. Toró T. Tibor, az RMDSZ-ben a maradék ellenzéket képviselő törvényhozó bírálta a szövetséget amiatt, hogy csak most terjesztették a parlament elé a kisebbségi törvénytervezetet. Szerinte a tervezet kidolgozásakor az RMDSZ sem az egyházakat, sem a civil szférát nem kezelte partnerként. Márton Árpád cáfolta, hogy ez lenne az első autonómiatörvény, emlékeztetett a kilencvenes évek elején beterjesztett tervezetre, és a Székely Nemzeti Tanács próbálkozásaira. Markó hiányolta, hogy Toró kizárólag belső okokkal próbálja magyarázni a kisebbségi törvénytervezet problémáit, és nem említi a román nacionalizmust. /B. T.: Nem a koalíció függeléke az RMDSZ Markó kategorikus üzenetet intézett Basescuhoz és a Demokrata Párthoz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ „Az elmúlt napokban kétszer ütötték-verték az én ragyogó lányomat, ezt a jóeszű, erős, szabad embert úgy, hogy visszhangzott tőle az ország. Ütötte egyszer két sötétben ólálkodó gazember, aztán rögtön utána ütni kezdte őt egy nekivadult politikus, több, a hírforrások versenyére hivatkozó senkiházi televíziós szerkesztő, és jónéhány, erkölcsöt és jóérzést nem ismerő újságíró. Magyarok is közöttük” – mondta az SZKT ülésén Markó Béla. „Én nem ilyen világért küzdöttem” – szögezte le Markó. Emlékeztetett: amikor az RMDSZ a jelenlegi koalíciót létrehozta, megegyezett az akkor már államelnök Traian Basescuval és a leendő miniszterelnök Calin Popescu Tariceanuval arról, hogy olyan kisebbségi törvényt fogadnak el, amely létrehozza a kulturális autonómia intézményeit. „Ennek az egyezségnek a felrúgása bizonyítja, hogy Románia továbbra is a nagy ellentétek és ellentmondások országa, amely a megbékélési politika, az integráció és a szélsőséges nacionalizmus éles alternatívái között vergődik – fűzte hozzá Markó. – Állóháború zajlik a tisztességes célok, a jogos közösségi követelések és a nacionalizmus, a szószegő politizálás között”. Markó megerősítette: az RMDSZ nem lép ki a koalícióból. „Lépjen ki az, aki az egyezséget megszegi” – fejtette ki. Rendkívül élesen bírálta Markó a romániai magyarság egységének megbontására törekvő csoportokat, főként a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ). Súlyos dolognak minősítette Markó azt, hogy „Szász a magyarság háta mögött Funarral fog kezet”, meg azt is, hogy a Magyar Polgári Párt felhívásban arra buzdítja a románokat, hogy írják alá minél többen az MPP-t támogató listákat, mert a párt bejegyzése esetén „az RMDSZ-nek vége”. Borbély László miniszter felhívta a figyelmet: amiatt, ami az utóbbi hónapokban a kisebbségi törvénnyel történt, megkérdőjeleződhet Románia EU-s tagsága is. A falu- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos anyagot Kerekes Gábor gazdasági alelnök terjesztette elő. A vitában felszólalók egyetértettek abban: Románia a rendszerváltás után elmulasztotta az ország vidékfejlesztési programját kidolgozni. /Bögözi Attila: Elnöki feddések a SZKT-n – kemény hangnemben a „csörtetőkről” és a „szószegőkről”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Puskás Bálint Zoltán elmondta, megalázó volt, hogy a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet leszavazásakor örömujjongás tört ki. Abert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke kifejtette: nem működik a közintézmények vezetőinek cseréje. Konkrétan a művelődési igazgatóságot említette, ugyanis a Kovászna megyének juttatott pénzből /Szekeres Attila: Románia az ellentétek országa (Markó Béla). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./2005. december 13.
Négyszázmillió forintot osztott szét Erdélynek a magyar kormány. Rosszul jártak azok az erdélyi kultúrintézmények, amelyek elhitték a Szülőföld Alap illetékeseinek, hogy az idei keretből csak a nagy horderejű projekteket támogatják, és elálltak a pályázástól. A kuratórium végül a támogatási keret nagy részét is felaprózta a kisebb, helyi érdekű projektek között. Nagyobb, több millió forintos tételeket csupán az RMDSZ politikusaihoz kötődő intézmények kaptak. A romániai magyar nyelvű média támogatására kiutalt 70 millió forint több mint tíz százalékát a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor többségi tulajdonában lévő lapoknak (Erdélyi Riport, Új Magyar Szó) juttatta az alap kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiuma. Az átlag felett kapott még a Frunda György érdekeltségi körébe tartozó Rádió Ga-ga és a Borbély László RMDSZ-alelnök nevéhez kötődő Bernády Alapítvány is. A Geszthy Ferenc Társaság által idén szeptemberben beindított dévai Téglás Gábor Iskolacsoport 90 millió forintot, az ugyancsak az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítvány pedig 55 millió forintot kapott, utóbbi a fiatal egyetemi oktatók letelepedését célzó kolozsvári ingatlanépítési projektjére. A Hunyad megyei oktatási intézmény létrehozásához korábban 110 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. Százmillió forintot kapott a Sapientia Alapítvány az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működésére és eszközfejlesztésére. Az erdélyi magyar napilapok közül többek között a Gutinmelléki Friss Újság (1,3 millió forint), a Szatmári Friss Újság (egymillió), a nagyváradi Bihari Napló (egymillió), a sepsiszentgyörgyi Háromszék (egymillió), a kolozsvári Szabadság (1,5 millió) és a marosvásárhelyi Népújság (1,5 millió) részesült támogatásban. Számos heti- és havilap is kapott pénzt az alaptól: a kolozsvári Korunk folyóirat és a Helikon hetilap három-hárommillió forintot, a marosvásárhelyi A Hét 2,5 millió forintot a kortárs magyar művészeti, színházi, irodalmi, kritikai adattár román és magyar nyelvű megjelentetésére, az ugyancsak marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány pedig kétmilliót a Látó irodalmi folyóirat kiadására. Emellett számos más erdélyi alapítvány, kulturális intézet, szervezet részesült még támogatásban, így félmillió forintot kapott a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes Újabb táncos idők elnevezésű produkciójára. Székely István, a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumának alelnöke elmondta: az öt pályázati kiírás közül jobbára a média esetében érzékelhető a támogatások felaprózódása. „Elsősorban azokat a regionális intézményeket támogattuk, amelyek nagyobb régiót szolgálnak ki, de akadnak olyan nyertes pályázatok is, amelyeknél nem beszélhetünk országos vagy regionális kisugárzásról. Minderre az a magyarázat, hogy a magyar pénzügyminisztérium előírásai miatt az Illyés és más alapítványok számos megítélt támogatása beragadt, emiatt döntöttünk úgy, hogy kisebb-nagyobb összegekkel több intézményt támogatunk, hiszen veszélybe került a tevékenységük” – nyilatkozta a Krónikának Székely. Az Új Magyar Szónak nyújtott hétmillió forintos támogatásról elmondta: a bukaresti napilappal együtt három újonnan indult erdélyi rádióadót részesítettek nagyobb összegű finanszírozásban. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke elfogadhatónak nevezte azt az elvet, hogy kiemelten támogatják a nemrég létrejött médiaintézményeket, viszont úgy véli, hogy az idei pályázati kiírás során az erdélyi magyar sajtó nem ismertethette igényeit kellőképpen. /Felaprózódott a Szülőföld Alap pénzkerete. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./2005. december 16.
Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter a vele készült beszélgetésben kifejtette, az árvíz utáni helyreállítás, újraépítés során az állami pénzek kezelésében, a szerződések megkötésében nem volt semmi gond. Az a legnagyobb baj, hogy a kormánynak nincsenek igazából prioritásai. Borbély elmondta, a kormányprogramunkban arra törekednek, hogy végre sikerüljön logikusan, koherens elképzelésen belül tervezni. Ez azt jelenti, hogy Erdélynek, és ezen belül a Székelyföldnek az eddiginél több pénzt kell kapnia. Az elmúlt tizenöt évben nem tudták megváltoztatni azt felfogást, miszerint Erdély amúgy is fejlett, ide nem kell annyi pénz, mint máshova. Csakhogy Erdélyben, különösen a Székelyföldön tönkrementek például az utak. Borbély eddigi legnagyobb sikerélményének a Bucsin-tetőn áthaladó, valamint a Balavásártól Csíkszeredáig tartó két székelyföldi út helyrehozatalát tartja. /Benkő Levente: Több pénz Erdélynek: mert megérdemli. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./2005. december 17.
Bő két héttel ezelőtt még 182 ház várt teljes újjáépítésre vagy befejezésre az árvíz sújtotta Temes megyei településeken, december 16-ára viszont minden lakóépület készen fogadta Borbély László középítkezési minisztert, aki a legnagyobb kárt szenvedett három helységben, Óteleken, Jánosföldén és Fényen szemrevételezte az építkezéseket. Borbély közölte, a vályogból épített házak falai a kiszáradás után megrepedhetnek, életveszélyessé válhatnak. Ezért tavasszal újabb kárfelmérést rendelnek el, és ahol szükséges, segítenek az újjáépítésben. /Pataky Lehel Zsolt: További segítséget ígért Borbély László az árvízkárosultaknak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./2005. december 20.
Újjáépített házakat adott át, felújított hidakat és utakat tekintett meg december 19-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László miniszter az udvarhelyszéki árvízkárosult településeken. A két RMDSZ-es politikus Farkaslakán, Malomfalván, Kobátfalván és Siménfalván tartott többórás helyszíni szemlét. A helyi önkormányzatok elégedettek az eredménnyel. „Példaértékű az udvarhelyszékiek szolidaritása, ahogyan az itt élők egy emberként, hatékonyan léptek fel az árvízkárok helyreállításakor. A gyors segítségben az RMDSZ, de a kormány is jól teljesített: az árvizek után mintegy 227 milliárd régi lej értékű kormánytámogatás érkezett az érintett településekre” – jelentette ki Markó Béla. /Segély udvarhelyszéki bajbajutottaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./2005. december 22.
December 21-én a szenátusban 36 ellenzéki szenátor indítványának vitája zajlott, a szociáldemokrata és nagy-romániás szenátorok azzal vádolta a kormányt hogy nem számolt el nyilvánosan az árvízkárok kezelésére szánt összeggel való gazdálkodásról, az intézkedéseket elégtelennek tartották. Az indítvány végső célja Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter lemondatása volt, mert szerintük a jelenlegi katasztrofális helyzet kialakulásáért Borbély Lászlót terheli a felelősség. Borbély László válaszában elmondta, a kormány érdemben teljesítette kötelezettségét az árvízkárok okozta helyzet kezelésében. Bemutatta, miként használták fel a kiutalt összegeket és az európai támogatásokat. Borbély elismerte, hogy vannak nehézségek az újjáépítési folyamatban, de hozzátette, a kormány újabb összegeket szán az árvízkárosultak helyzetének javítására. Végül a szavazáson az indítványt elvetették. /Béres Katalin: Borbélyt akarta leváltatni az ellenzék. Egyszerű indítvány és lökdösődés a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2005. december 28.
„Jövőre felszámolják a román államnak a Bechtellel szembeni tartozását” – jelentette be Marosvásárhelyen, év végi sajtótájékoztatóján Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter. /Bögözi Attila: A Bechtel folytathatja a munkát. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./2006. január 6.
Kilencedik alkalommal jelent meg a szabadkai Hét Nap /főszerkesztő: Dudás Károly/ hetilap kiadásában a Vajdasági Magyar Kalendárium. Magyarságtudatot erősítő összeállításai miatt ismerteti az évkönyvet a lap. Körképet fest a délvidéki magyarságról, megmaradásukért folytatott küzdelemről. A kalendárium szerkesztői lelket vernek a csüggedőkbe, a magyarverésekkel megfélemlített fiatalokba. Szabadkai kezdeményezés volt a Kárpát-medencei legitim magyar szervezetek összefogására a december 5-i sikertelen népszavazás után előállt helyzet rendezésére. Ebből a kezdeményezésből nőtt ki a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma, a Mini-MÁÉRT, mely Szabadka után Bécsben és Marosvásárhelyen tárgyalta a magyar nemzet sorskérdéseket. A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács határozatot hozott a vajdasági magyarság nemzeti jelképéről, nemzeti ünnepeiről és emléknapjairól. A döntés értelmében a vajdasági magyarság nemzeti jelképe három egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. A jelkép közepén egy hegyes talpú hasított pajzs található, melynek első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében a zöld hármashalomnak arany koronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt, a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A vajdasági magyarság nemzeti ünnepei: március 15., augusztus 20. és október 23. A vajdasági magyarság emléknapjai: október 6. és november 1. A vajdasági magyarság jeles napjai: a magyar kultúra napja (január 22.); az anyanyelvi világnap (február 21.); a magyar sajtó napja (március 15.); a vajdasági magyar könyv és olvasás napja (március 29.); a magyar költészet napja (április 11.); a táncművészet világnapja (április 29.); az Európa-nap (május 9.); a vajdasági magyar irodalom napja (július 27.); a magyar dráma napja (szeptember 21.); a vajdasági magyar mozgókép napja (október 13.); a délvidéki magyar színjátszás napja (október 29.); a magyar tudomány napja (november 3.); a magyar közoktatás napja (november 22.); a kisebbségek világnapja (december 18.). Erősen ritkulnak soraik, lassanként elfogy a déli végeken a magyarság. Újvidéki statisztika olvasható a kalendáriumban. 1910-ben 13 343 magyar lakosa volt Újvidéknek (az össznépesség 39,7 százaléka), 1941-ben 31 130 (50,4%), 2002-ben viszont már csak 12 468 (5,3%). Ez idő alatt a szerbek létszáma 11 594-ről (34,5%) 176 817-re (75,2%) gyarapodott, a németeké pedig 5918-ról (17,6%) 366-ra (0,1%) apadt. (Más nemzetiségűek jelenleg a város lakosságának 19,4 százalékát teszik ki.) Újvidék esete nem egyedi, a nemrégiben még magyar többségű Szabadka Marosvásárhely sorsára jutott, csak a magyar választók fegyelmezettségének és a horvátok támogatásának köszönhetően van magyar polgármestere. Idén 60 éves a Hét Nap hetilap. /Borbély László: Körkép a délvidéki magyarságról. Vajdasági Magyar Kalendárium – 2006. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 6./2006. január 17.
„Önerőből a község nem tudta volna megoldani az iskola felújítását, hiszen saját bevétele 2,5 millió lejre tehető” – fejtette ki Máthé Edit madéfalvi alpolgármester a falu műemlék iskolájának felújításáról. A madéfalvi Zöld Péter Általános Iskola felújításának tervezése egy éve elkezdődött. Az 1885-ben épült régi iskolaépületet a tavalyi nyári árvíz során a megáradt Olt rongálta meg, a falak beáztak, így a felújítási munkákhoz sürgősen hozzá kellett kezdeni. Az árvíz utáni napokban a helyszínre látogatott Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László területrendezési miniszter, akik megígérték, hogy az iskola felújítását támogatni fogják. Végül az iskolának november folyamán kormányhatározattal 3 millió lejt utaltak ki. Az elkezdett munkálatok során megerősítik az épület alapzatát, kicserélik az iskola tetőcserepeit és részben a tetőszerkezet tartógerendáit. A Zöld Péter Általános Iskolában jelenleg 142 diák tanul. /Daczó Dénes: Műemléket mentett az árvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2006. január 19.
Az idei év költségvetésébe foglalt százmillió eurónyi összeg helyett 500 millió euróval finanszírozza idén az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait a kormány – erősítette a meg hírt Borbély László területrendezési és középítkezési tárcavezető. Az összeg módosulását korábban Calin Popescu-Tariceanu kormányfő jelentette be, viszont a hivatalos értesítés még a sztrádát építő amerikai Bechtel cég képviselőihez sem jutott el. Borbély László reménykedik, ebből az 500 millió eurónyi összegből a telekkisajátítások folytatása és a terep előkészítése mellett legalább 50 kilométeres autópályaszakaszt is meg lehet építeni az év végéig. /Bálint B. Eszter: Több pénz sztrádára. Borbély: 50 kilométer autópálya készülhet el idén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./2006. január 21.
Polgármesterek, alpolgármesterek és megyei tanácsosok találkozójára került sor január 20-án Kolozsváron, az RMDSZ Fürdő utcai székházában. Óriási a lemaradás az infrastruktúra terén, amelyet az alig másfél évtizedes múltra visszanéző önkormányzatok saját erejükből képtelenek voltak behozni. A résztvevők sérelmezték, hogy nem ismerik kellőképpen a pályázatírási szabályokat. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke elmondta, az idei év költségvetési összegei nagyjából a túlélésre elegendők. A decentralizáció helyett központosító törekvés érvényesül. A gondok sok községben nagyrészt azonosak: az út-, víz-, gáz-, villany-, telefonhálózat kiépítése és bővítése terén kevés az eredmény. A községi utakra továbbra sincs elegendő pénz. Ezért a minisztérium Borbély László területrendezési és közmunkálatokért felelős megbízott miniszter kezdeményezésére megpróbál egy községi útjavító programot elindítani, ahol a községek pályázhatnak útjavításra. /Nagy-Hintós Diana: Törekvés a vidéki infrastruktúra fejlesztésére. Kolozs megyei magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./2006. január 30.
A hét végén a budapesti Márton Áron Társaság, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az RMDSZ és a Keresztelő Szent János Plébánia közös szervezésében ötödik alkalommal tartották meg Marosvásárhelyen a „Kereszténység és Közélet” tanulmányi napokat. A meghívóban az szerepel: lehet-e jövője a keresztény társadalomtanításnak. A politikai szférát Csáky Pál szlovák és Markó Béla román miniszterelnök-helyettesek, Borbély László miniszter, és Kelemen Kálmán, a Romániai Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke képviselte. A sajtó és közélet viszonyáról Peták István és Pálfy G. István értekezett. /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./2006. február 3.
Nincs igazuk a borúlátóknak, akik azt hirdetik, hogy nagyon megcsappan a könyvek iránti érdeklődés. Az igaz, kevesebb idő jut olvasásra. Elmúlt a hét szűk esztendő, szépirodalomból, szakkönyvekből bő a választék, már-már túlkínálat mutatkozik. Bárki bármilyen könyvhöz hozzájuthat, mégis viszonylag kevesen vásárolnak. Két katalógus áll a magyar érdeklődők rendelkezésére, egyiket az Erdélyi Magyar Könyvklub, másikat /Erdélyi Könyvek Katalógusa/ a Romániai Magyar Könyves Céh adja ki. Az Erdélyi Magyar Könyvklub idei első évnegyedi katalógusában bő a kínálat. Elsősorban magyarországi kiadók könyveit (de nem csak) ajánlják, postán, telefonon, faxon, e-mail-en, interneten is lehet rendelni. Az Erdélyi Könyvek Katalógusa, a múlt év végi marosvásárhelyi könyvvásárra készült igényes katalógus, kilenc erdélyi magyar könyvkiadó legújabb könyvtermését mutatja be. /Borbély László: Könyves kínálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./2006. február 9.
Hamarosan megállás nélkül haladhatnak át a vonatok a román-magyar határon. Ebben az ügyben tárgyalt Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter Budapesten. A miniszter emlékeztetett, a tavalyi közös román-magyar kormányülés több döntését már sikerült átvinni a gyakorlatba: megnyílt a csíkszeredai főkonzulátus, és már kevés hiányzik a sepsiszentgyörgyi magyar kulturális központ felavatásáig. A miniszter kiemelte annak jelentőségét, hogy a nemzeti fejlesztési terv tekintetében a magyar féllel számos határon átnyúló projektet sikerült összeállítani. A nemzeti fejlesztési terv irányításával Jakab István pénzügyi államtitkárt, az országos területfejlesztési koncepció kialakításával pedig Borbély Lászlót bízta meg a kormány. /Béres Katalin: Közös magyar-román vámellenőrzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2006. február 14.
Hamarosan megállás nélkül haladhatnak át a vonatok a román–magyar határon – közölte február 13-án Borbély László, területrendezésért és közmunkálatokért felelős megbízott miniszter, miután Budapesten a magyar kormány több tagjával találkozott. A politikus megbeszélést folytatott Lamperth Mónika belügyminiszterrel és Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel. A szakértők februárban Aradon találkoznak, hogy véglegesítsék az elképzelés gyakorlatba ültetéséhez szükséges eljárásokat. /Megállás nélkül a román–magyar határon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./