udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1039 találat lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 1021-1039

Névmutató: Boc, Emil

2011. augusztus 24.

Összevont választások jöhetnek
Miután Traian Băsescu államfő a tisztán egyéni választókerületes választási rendszerre való áttérést szorgalmazta már jövő évtől, a nagyobbik kormányerő, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) újabb, a választásokkal kapcsolatos módosítást szorgalmaz: ezúttal a rendszerint nyáron megrendezett önkormányzati választásokat vonná össze az őszi parlamenti választásokkal. A PDL javaslatát koalíciós partnere, az RMDSZ is támogatja, és az ellenzék sem utasítja el, így megvalósulására nagy az esély. Arról ugyanakkor, hogy melyik időpontban rendeznék meg az összevont voksolást, még nincs javaslat.
Sever Voinescu, a PDL szóvivője tegnap kifejtette: azért jó ötlet összevonni a helyhatósági választásokat a parlamentiekkel, mert „rossz román szokás szerint” külön választásokkal az intézmények egy évre lebénulnak, a politikusok pedig „megbolondulnak”. Voinescu elmondta, a PDL tárgyal koalíciós partnerével, az RMDSZ-szel, mert törvénymódosítás csak politikai többséggel valósítható meg, és leszögezte: a demokrata-liberálisok a koalíció javaslatát akarják a parlament elé terjeszteni. Voinescu elmagyarázta, miért jó ötlet a két választás összevonása. „Így tanulták meg a román köztisztviselők az elmúlt húsz évben: választási évben semmit nem csinálnak. Mi több, választási évben a politikusok is elveszítik a fejüket, mert a két választási megmérettetés köti le minden pillanatukat. Következésképpen Románia számára jobb lenne, ha egyszerre kerülne sor az önkormányzati és parlamenti választásokra, majdnem egy évről egy, legfeljebb két hónapra csökkenne a választási forrongás ideje” – magyarázta. Elmondta, az összevonás mellett szól az is, hogy olcsóbb lenne, és jelen körülmények között Románia nem engedheti meg, hogy „megmaradjon a rossz hagyományok mellett”.
Voinescu szerint szükség lesz néhány törvénymódosításra a helyi közigazgatási törvényben, de ez csak akkor valósítható meg, ha létezik ilyen irányú többségi politikai akarat. A választási rendszerrel kapcsolatban Voinescu elmondta, hogy a 2008-as választásokon alkalmazott szabályokat meg kell változtatni, mert a „kiegyenlítés címén olyan emberek kerültek a parlamentbe, akik elveszítették a választásokat, és nem jutottak be olyanok, akik megnyerték”. Emil Boc miniszterelnök kedden azt nyilatkozta, hogy elméletileg lehetséges az önkormányzati és parlamenti választások összevonása 2012-ben, ennek időszerűségét a koalícióban elemzik, és ott hoznak döntést is a kérdésről. A miniszterelnök azt is elmondta, a koalíció elemzi az egyéni választókerületes, mandátum-visszaosztásos rendszer kiiktatását. „A koalíció jövő héten kezdi elemezni a választási rendszer kérdését. Tárgyalunk az ellenzékkel is. Egyelőre nincs koalíciós szinten elfogadott forma, mert még nem kezdtünk el tárgyalni” – tette hozzá Boc.
Az RMDSZ is benne van
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap elmondta, a magyar szervezet támogatja az önkormányzati és a parlamenti választások egyidejű megrendezését. „A koalíciós ülésen szó esett erről, és azt mondtuk, hogy szerintünk jó ötlet. Mi magunk is szorgalmaztuk még 2008-ban” – mutatott rá. Kelemen szerint egyrészt gazdasági, másrészt mobilizációs szempontok is indokolják az összevonást, mivel az önkormányzati választásokon rendszerint nagyobb a részvételi arány, mint a parlamentieken. Az egyéni választókerületes rendszer kapcsán kifejtette: ebben az esetben az RMDSZ csupán azon kerületekben nyerhetne, ahol a magyarok többségben élnek, a szórvány elveszne, ezért az arányos képviseletet tartja jobbnak. Kifejtette ugyanakkor, hogy még elemzik a kérdést, így egyelőre nem tud konkrét választ adni arra, hogy jó lenne a választási rendszer módosítása, vagy sem. Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint Erdélyben általában a PDL-nek kedvezhet az összevonás, míg Kovásznában az RMDSZ-nek kedvezhet, mivel az emberek jórészt elégedettek a szövetség polgármestereinek tevékenységével. Az ellenzék sem zárkózik el: Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint pártja akár összevont rendszerben is minél hamarabb megrendezné a választásokat, „csak ne csalják el azokat”. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) másik társelnöke szerint az USL számára nem lesz tragédia az összevonás, de a PDL sem ér el vele sokat.
„Ellenzéki” hangok
Az RMDSZ elnökével ugyanakkor a szövetség berkeiből nem mindenki ért egyet: Lakatos Péter Bihar megyei képviselő, aki rendszerint bírálja azon kormány döntéseit, amelynek saját pártja is tagja, úgy vélte, nem jó összemosni a dolgokat, mert így az önkormányzati választások átpolitizálódnának, és nem a helyi kérdésekről szólnának. Biharban egyébként az ellenzéki pártok képviselői is „rebellisek”: Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, a PNL városi elnöke a Lakatoséhoz hasonló érvek alapján utasítja el a kezdeményezést, és Ioan Mang PSD-s vezető sem támogatja, mivel szerinte a PDL mindezt azért akarja, hogy a parlamenti választásokat a még meglévő saját polgármesterei és megyei vezetői szervezhessék meg, és így elcsalhassák azokat. (A megyében amúgy az országos helyzettel ellentétben a PDL van ellenzékben, az RMDSZ a két ellenzéki alakulattal kötött együttműködési megállapodást.) Cristian Preda, a PDL európai parlamenti képviselője szerint ugyanakkor jó ötlet összevonni a két választást, ám a pusztán egyéni választókerületes voksolás bevezetése esetére úgy vélte, sem a százalékos, sem az alternatív küszöböt nem lehet megtartani. Rámutatott, az ilyen reform kedvezne a kis alakulatoknak, és demokratikusabbá tenné a választásokat. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szerint egyébként ahhoz, hogy a választásokat összevonják, új törvényre van szükség, amely mindenféle szavazást szabályozna. Marian Muhuleţ, a hatóság alelnöke elmondta: a helyhatósági és a parlamenti választások összevonásához új jogszabályra van szükség, semmiképpen nem lehet azt sürgősségi rendelet révén elfogadni.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 29.

Nagy József hazatér Barótra – A gázkibocsájtás miatt mondott le
Távozik az Országos Környezetvédelmi Ügynökség éléről a baróti Nagy József, miután a napokban Emil Boc miniszterelnök az általa vezetett intézményt tette felelőssé azért, hogy mától nagy valószínűséggel Románia széndioxid kibocsátási, úgynevezett „zöld jogosítványokkal” való kereskedésének jogát felfüggesztik.
A Zágoni Napokon résztvevő Nagy József elmondása szerint még a mai nap folyamán benyújtja lemondását, annak ellenére, hogy nem tekinti magát hibásnak a kialakult helyzetért. Úgy értékelte, hogy nem vonható felelősségre, amiért elődei elmulasztották elvégezni a széndioxid-kibocsátás felmérésének tökéletesítését, hogy ennek megfelelően állíthassák össze a jelentéseket. Nagy 2010-ben lett az ügynökség vezetője, azóta végig azon dolgozott, hogy a hiányosságokat pótolják. Ráadásul a mostani döntés egy 2009-ben leadott tanulmány nyomán született, amiért az intézmény vezetősége újból nem lehet felelős.
A szintén Zágonban tartózkodó Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter elmondta, elfogadja a lemondását annak ellenére, hogy általánosságban elégedett az igazgató munkájával. A tárcavezető hozzátette, Nagy már két hónapja jelezte: távozni akar az ügynökség éléről, és visszatér Erdővidékre, valószínűleg azért, hogy megpályázza Barót polgármesteri tisztségét.
Borbély ugyanakkor magyarázattal is szolgált a „zöld jogosítványok” ügyében, elmondva, hogy a 2007–2010-es időszakban nem történt semmi a jelentések alapjául szolgáló tanulmányok pontosítása, javítása terén, mindössze 2011-ben tudtak nekilátni ennek a munkának. A Kiotói Egyezmény értelmében Romániának 2007 óta évenként jelentést kell letennie a gázkibocsátások csökkentéséről.
Nagy Demeter István
Székely Hírmondó. Erdély.ma

2011. augusztus 29.

Botrány fogadja a székelyföldi SIC-fizetőeszközt
Nem várt heves ellenállás fogadja a román politikum részéről a székelyföldi SIC-pénzhelyettesítővel kapcsolatos kezdeményezést. Noha a székelyföldi helyi fizetőeszközzel kapcsolatban összehívott szombati, tusnádfürdői egyeztető még csak a kezdeti lépéseket jelenti, a romániai politikusok szemében már maga az ötlet is kiverte a biztosítékot: a SIC-pénzutalványokat van, aki csak viccnek, más viszont egyenesen az ország szuverenitása elleni támadásnak tartja.
Bár a valóságban még sehol sincs, ennek ellenére máris alaposan felkavarta a kedélyeket a székelyföldi helyi pénzhelyettesítő fizetőeszköz, a SIC bevezetésének gondolata. A több nyugat-európai ország – többek közt a svájci wig vagy épp a nyugatmagyarországi kékfrank – példája alapján elképzelt székelyföldi fizetési és elszámolási barterrendszer keretében bevezetésre kerülő, s nevében is Székelyföldre utaló SIC pénzhelyettesítő már az életre hívás szándékával is kivívta egyes romániai politikusok ellenszenvét.
Románia szuverenitását féltik a SI C-től
A SIC-fizetőeszköz, és az ezt kezelő majdani székelyföldi pénzintézetnek tekintett Siculorum Bes-Bank kapcsán tartott szombati, tusnádfürdői megbeszélés körüli heves ellenvélemények – mint Éltes Zoltán Imrétől, a SIC-kezdeményezés ötletgazdájától megtudtuk – nagyon meglepte az érintetteket, s ez rányomta bélyegét a 17 helyi vállalkozóval tartott egyeztető megbeszélésre is. A helyi kezdeményezés elleni legvehemensebb kirohanást Lia Olguţa Vasilescu szociáldemokra szenátor intézte, aki szerint a székelyföldi helyi pénzhelyettesítő ötletét egyenesen a román állam szuverenitás elleni támadásként értékelte. „A román állam szuverenitása elleni közvetlen támadás, mert a nemzeti valuta az állam szuverenitásának egyik eleme, és amikor valamely földrajzi térségben megjelenik egy másik pénznem, ami nem a román lej, akkor napnál világosabb, hogy a román állam veszít szuverenitásából” – fejtette ki még pénteken, azaz még a hétvégi tusnádfürdői találkozó előtt a politikus asszony, külön bírálva az ügy kapcsán Emil Boc miniszterelnököt is, amiért „a lábtörlő szerepét vállalva” nem foglalt még eddig állást a SIC kérdésben. De viccnek nevezte a székelyföldi fizetőeszközzel és bankkal kapcsolatos kezdeményezés Kelemen Hunor, a RMDSZ elnöke is, míg Borbély László, a szövetség politikai alelnöke csak „egzotikus álomnak” titulálta. „Ez egy vicc, nem egy bank. Olyasmiről, amit nem lehet megvalósítani, és aminek semmi értelme nincs, nem mondhatok semmit” – jelentette ki sajtókérdésre válaszolva szombaton Kelemen. Éltes: „erre álmunkban sem gondoltunk”
A nem várt heves ellenállás azonban egyelőre nem tántorítja el a kezdeményezőket céljuktól, így mint Éltes Zoltán lapunknak elmondta a szombati munkamegbeszélést szeptember 24-én, Csíkszeredában a társaságuk alakuló ülése fogja követni. „Arra viszont, hogy egy csoport létrehoz egy kereskedelmi társaságot, mely egy pénzhelyettesítő utalványt fog forgalomba bocsátani, s erre ilyen hevesen reagáljanak, még álmunkban sem gondoltuk volna. Nem egy bankjegyről, egy bankjegycímletről van szó, hanem egy olyan pénzhelyettesítőről, mint amilyent a jelenlegi romániai használatban az ételjegyek is betöltenek” – magyarázta Éltes. „A helyi pénz kibocsátásának Európa-szerte vannak előzményei, és sehol nem fordult elő ilyen jellegű fogadtatás, mint nálunk. A gazdasági híreket tanulmányozva, úgy hiszem, a válság java még ezután következik. Ezt próbáljuk kivédeni, erre próbáljuk a lakosságot felkészíteni: ha már nincs pénz a körforgásban, akkor legalább a barterkereskedelem a pénzutalványok révén történhessen. A SIC-pénzhelyettesítő lényegében arra jó, hogy a helyi árukereskedelmet gyorsítva élénkítse a termelést, s a kölcsönös bizalom hatására gyakorlatilag az egész gazdasági életet pezsdítse. Ezt bárkinek fel kellene tudni fogni, aki közgazdasági végzettséggel rendelkezik, vagy csak betekintése is van a gazdasági folyamatokba” – fejtette ki a székelyföldi SIC-pénzhelyettesítőt megálmodó szakember.
Nem lesz egyszerű az engedélyeztetés
A Hargita Népe kérdésére, hogy a negatív fogadtatás befolyásolja-e a további terveiket, Éltes nem titkolta: máris befolyásolta. Bár a társaságuk bejegyeztetésének akadályoztatásától nem tart, azonban a pénzhelyettesítő kibocsátásához nélkülözhetetlen minisztériumi és jegybanki engedélyek megszerzése kapcsán már érzi, ellenállásba fognak ütközi. „Alaposan ismerem a magyar gazdaságot és a magyar jogszabályozást is. A kékfrank kapcsán például míg az engedélyeztetési folyamat a magyar jegybankon fél év alatt ment át, értesüléseim szerint a Román Nemzeti Bank a véleményezését legkevesebb egy-másfél év alatt adja ki, de az időt akár két évig is elhúzhatják” – teszi hozzá Éltes, így a kezdeményezés engedélyeztetése kapcsán példaként emlegetett soproni kékfrank nevű helyi fizetőeszközzel ellentétben egyáltalán nem számítanak könnyed, hat hónapos átfutási időre.
Domján Levente. Hargita Népe (Csíkszereda)

2011. augusztus 29.

Távozik a környezetvédelmi ügynökség RMDSZ-es vezetője
Várhatóan ma benyújtja lemondását Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Hatóság igazgatója azt követően, hogy a kiotói egyezmény betartását felügyelő bizottság felfüggesztette Romániának a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési egységekkel való kereskedési jogát. Az RMDSZ-es szakember ezt szombaton jelentette be, hozzátéve, hogy nem tartja magát felelősnek a kialakult helyzetért.
Nagy József szombaton Sepsiszentgyörgyön közölte, lemond hivataláról, ha sor kerül Románia felfüggesztésére
A kiotói egyezmény betartását felügyelő bizottság felfüggesztette Románia jogát, hogy értékesítse fel nem használt szén-dioxid-kvótáját. Az erre vontakozó döntést augusztus 25. és 27. között, Bonnban megtartott ülésén hozta meg a testület, és tegnap hozta nyilvánosságra. Románia felfüggesztését a bizottság a július 6–8. között, szintén Bonnban tartott ülésén javasolták. A szankciót amiatt szabták ki, mivel Románia elmulasztotta idejében elkészíteni az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentést, amire a kiotói egyezmény kötelezi.
Borbély László környezetvédelmi miniszter elmondta, Romániának 2007-től kezdődően kell jelentést tennie a kiotói egyezmény alkalmazását ellenőrző bizottságnak, ám amikor miniszteri mandátumát átvette, megállapította, hogy ez irányban semmi nem történt, ezért hat tanulmányt rendeltek, melyek azonban csak az év vége felé készülnek el. „2007 óta kötelező jelentést tennünk e bizottságnál a gázkibocsátások felméréséről. Sajnos, elődeim semmit sem tettek, hogy ezt a felmérést tökéletesítsék. Több éve el kellett volna végeznünk ezeket a tanulmányokat, 2010-ben kettőt elindítottunk, és idén további négyet. Ezek összetett tanulmányok, valamennyi folyamatban van, és az év vége felé készülnek el. Május–júniusban indult a vizsgálat emiatt. Remélem, hogy a felfüggesztés nem tart az év végénél tovább” – nyilatkozta Borbély. A miniszter megjegyezte, hogy Bulgária, Görögország és Horvátország is kapott már hasonló felfüggesztést.
Nem bíznak Romániában
Egy magát megnevezni nem kívánó környezetvédelmi szakember véleménye szerint Románia felfüggesztésének oka az, hogy „nem bíznak abban, a román hatóságok képesek megbirkózni a melegházhatást okozó gázok kibocsátásának megbecsülésével országos szinten. Pontosabban, Bukarest nem volt képes helyesen jelenteni a melegházhatást okozó gázkibocsátások országos adatait, nem tudta elkészíteni ennek ún. leltárát” – magyarázta a szakértő.
A melegházhatást okozó gázok 2011-es országos felmérését az Országos Környezetvédelmi Hatóságnak (ANPM) kellett volna elvégeznie. A júliusi előzetes felfüggesztési határozattal egy időben kormányhatározat készült Romániában az ANPM tisztviselői létszámának növeléséről, akik ennek a leltárnak az elkészítésével foglalkoznának, ám eddig még nem minden állást töltöttek be, állítják az intézmény képviselői. Emil Boc kormányfő a múlt héten kijelentette, az ANPM első emberének „fejét akarja”, ha sor kerül Románia felfüggesztésére, valamint egy arra vonatkozó akciótervet, hogyan lehet elkészíteni minél hamarabb a jelentést, ami a szankció visszavonását vonná maga után. Nagy József szombaton Sepsiszentgyörgyön közölte, lemond hivataláról, ha sor kerül Románia felfüggesztésére, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem felelős a kialakult helyzetért. Nagy arra is felhívta a figyelmet, hogy Románia a szankció életbelépése előtt sem élt a fel nem használt szén-dioxid-kvóta értékesítésének a jogával.
Csökkenőben az árfolyam
A kiotói egyezmény valamennyi aláíró állam számára megállapít egy kvótát, megszabva, hogy az illető ország milyen mennyiségű gázkibocsátásra jogosult. Azon országok, melyek a megengedettnél kevesebb üvegházhatású gázt engednek a légkörbe, kvótájuk fel nem használt részét eladhatják olyan államoknak, melyek nem tudják betartani a kiotói egyezményben vállalt kötelezettségeiket. Amennyiben Románia elkészítette volna a jelentést, most 300 millió szén-dioxidkibocsátáscsökkentési egységet tudna értékesíteni. Borbély László elmondása szerint ennek jelenlegi értéke 1,8 milliárd lej, ugyanakkor Florentina Manea, a környezetvédelmi minisztérium klímaváltozással foglalkozó igazgatóságának vezetője csak 1,5 milliárd lejre becsüli az elmaradó bevétel értékét. Florentina Manea idén áprilisban arról beszélt, hogy Románia olyan országokkal tárgyal e jogosítványok eladásáról, amelyek nem teljesítették a kiotói egyezményben vállalt kötelezettségeiket, mint például Japán, Spanyolország, Portugália vagy Kanada. „Jó lenne, ha 2012-ig eladnánk ezeket a jogosítványokat, mert nem tudni, hogy át lehet-e vinni őket a következő évre. Reméljük, lesz konkrét üzlet az elkövetkező időszakban” – mondta akkor Manea.
A felfüggesztéstől függetlenül Románia már eddig is nagy összegű bevételtől esett el, ugyanis két év leforgása alatt a szén-dioxidkibocsátáscsökkentési egységek eladási ára két év leforgása alatt a felére esett. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 29.

Átállása esetén 2016-ig szavatolná az RMDSZ kormányon maradását Crin Antonescu – Kelemen nem tárgyal
Újabb ajánlattal próbálja árulásra rábírni az RMDSZ-t a román szociáldemokrata, valamint a liberális párt alkotta Szociálliberális Unió (USL). Crin Antonescu liberális pártvezető, az USL társelnöke a hétvégén úgy nyilatkozott: az ellenzék 2016-ig „szavatolja” a magyar alakulat kormányzásban való részvételét, ha az RMDSZ hozzájárul Emil Boc jobbközép kormánykoalíciójának bukásához.
Az elmúlt időszakban magyarellenes hangot megütő Antonescu azonban ultimátumot szabott a hatalmon lévő szövetségnek: már az őszi törvényhozási ciklus elején, szeptemberben meg kell vonnia támogatását a koalíciótól, ellenkező esetben az ellenzék nem számít a szolgálataira a jövőben. „Ha most velünk tartanak, garantálni fogjuk, hogy kormányon maradnak 2016-ig. Viszont az RMDSZ-nek meg kell értenie, hogy ha most nemet mond, az USL hatalomra kerülése esetén együtt vonulnak ellenzékbe Bocékkal. Néhányan börtönbe is vonulnak majd, de csak azok, akik törvénytelenséget követtek el” – hangzott Antonescu fenyegetéssel felérő ultimátuma. Antonescu egyébként arra számít, hogy a jövő évi választásokon az ellenzék a jelenlegi papírforma szerint fölényes győzelmet arat a kormányoldal fölött. A liberális elnök ultimátumára Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a Boc-kormány kulturális minisztere úgy reagált: pillanatnyilag nem merül fel a szövetség kilépésének kérdése, mivel a jobbközép koalíció szerinte „normális paraméterek között működik”. Érdemben azonban nem kívánt reagálni Antonescu ultimátumára.
Harmincmillió eurós spórlás
Kelemen Hunor ugyanakkor elmondta, az őszi parlamenti ülésszakban az RMDSZ prioritásai közé tartozik a választási törvény módosítása, a kisebbségi jogszabály elfogadtatásának továbbvitele, valamint a gazdaság élénkítésére és a szociális ellátásra vonatkozó intézkedések meghozatala. A választási rendszer esetleges változásáról elmondta, az RMDSZ akár támogatni is tudja azt az elképzelést, hogy az önkormányzati és parlamenti választásokat egy időben tartsák, és emellett három érvet sorolt fel. Szerinte egyrészt gazdasági, pénzügyi megfontolásból is jó ötlet a két választást egy időben tartani, hiszen akár 35 millió eurót is megspórolhat így az állam. Másrészt nagyobb lenne a választás mozgósító ereje, nagyobb lenne a részvétel.
„Harmadrészt a koalíciók szempontjából is előnyös lenne, hiszen eddig a helyi koalíciók másként alakultak szinte településenként, ezek pedig nem minden esetben egyeztek meg az országos koalícióval. A közös álláspont mind helyi, mind pedig országos szinten sokkal könnyebben kialakítható lenne” – ismertette érveit Kelemen, hozzátéve, a választási törvény módosításakor az RMDSZ egyetlen szempontot tart szem előtt: az arányosság elvét. „Az RMDSZ csak egy arányos képviseletet megőrző rendszert tud elfogadni, amelyben egyetlen szavazat sem vesztődik el, és amelyik tükrözi a választói akaratot” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Hozzá hasonlóan Emil Boc is úgy nyilatkozott, hogy a két választás összevonása révén a kormány 30 millió eurót – a 2008-as helyhatósági megmérettetés költségvetését – takarítana meg. A kormányfő szerint az összevonásról törvénytervezet formájában döntenének, valamennyi parlamenti párttal történő egyeztetés után.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 29.

„Lefejezte” az RMDSZ-es ügynökségvezetőt Emil Boc
„Úgy bántak el velem, mint Vlad Ţepes idején” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke annak kapcsán, hogy Emil Boc miniszterelnök lemondásra szólította fel az RMDSZ-es tisztségviselőt.
A kormányfő mulasztással vádolta Nagyot amiatt, hogy nem készültek el azok a jelentések, amelyeket Romániának a Kiotói Egyezmény értelmében az illetékes nemzetközi intézményeknek kell továbbítania, és amelyek lehetővé teszik, hogy Bukarest eladhassa szédioxid-kibocsátási kvótafölöslegét más országoknak.
Nagy József lapunknak elmondta, ma benyújtja a lemondását a miniszterelnöknek, bár nem tartja magát hibásnak a kialakult helyzetért. „Téves információk alapján, elhamarkodottan kiáltott ki hibásnak a kormányfő, aki mindenáron a lábamnál akarja látni a fejemet” – fejtette ki a Környezetvédelmi Ügynökség elnöke. Nagy szerint az elmarasztalás olyan adatok miatt született, amelyeket 2009-ben kapott meg az ügynökség, amikor nem ő volt a kormányintézmény vezetője, és 2010-ben kellett átküldeni.
Ráadásul Nagy József szerint szerkezeti problémák is vannak a folyamatban, ugyanis a begyűjtött adatokat az ügynökségnek úgy kellene továbbítania az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) illetékes testületéhez, hogy azt megelőzően szakcéggel kellene auditáltatni a jelentést, ami nem történik meg. A kormányfői elmarasztalás azt követően született meg, hogy a kiotói egyezmény betartásáért felelős nemzetközi testület egy hónappal ezelőtt figyelmeztető jelleggel megvonta Romániától a légszennyezési kvóta adásvételére vonatkozó engedélyt. A Boc-kabinet adatai szerint 3, az ellenzék szerint 18 millárd eurós bevételtől esik el az ország a kialakult helyzet miatt.
Szintén elődei felelősségét firtatta a kérdésben a román sajtó által megszólaltatott Borbély László környezetvédelmi miniszter, aki elmondta: elfogadja Nagy József lemondását, de a hibásokat azok között kell keresni, akik 2007-től 2010 elejéig vezették a szaktárcát.
„Nem szeretek ujjal mutogatni másokra, de elődeim a környezetvédelmi minisztériumnál nem tettek semmit a szabályok betartásáért, a kialakult helyzetért őket terheli a felelősség” – fogalmazott Borbély, aki jelezte: van már elképzelése arról, hogy ki vehetné át Nagy József helyét az ügynökségnél.
A tárcavezető elmondta: hat elemzést kellett volna elvégezni, ebből kettő azóta elkészült, mióta Nagy átvette a minisztérium vezetését, négyet pedig év végéig fejeznek be, így – a hiányzó hatástanulmányok benyújtása után – decemberben Románia újra kereskedhet a „kvótapiacon”. Az eddigi kereskedést viszonylagos siker jellemezte, Gyergyószentmiklós távfűtésének korszerűsítése például a dán kormánnyal kötött kvótaüzlet révén vált lehetségessé. Románia legfontosabb üzleti partnerei ezen a területen Japán, Spanyolország, Portugália és Kanada.
Borbélynak az elődei felelősségére vonatkozó kijelentésével kapcsolatosan Korodi Attila parlamenti képviselő – aki az említett periódusban leghosszabb ideig, 2007-ben és 2008-ban összesen 22 hónapig vezette a környezetvédemi tárcát – lapunknak leszögezte: Borbély Lászlónak alig két hónapja hiányzik ahhoz, hogy mandátuma hosszúságában beérje őt. „Ennél többet nem kommentálom a dolgot” – tette hozzá Korodi.
S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. augusztus 30.

Nagy megy, Abos jön
Kinevezte a lemondatott RMDSZ-es tisztségviselő utódját a kormányfő
Abos Gábort, a Környezetvédelmi Őrség eddigi főfelügyelő-helyettesét nevezte ki tegnap Borbély László környezetvédelmi miniszter javaslatára Emil Boc miniszterelnök az Országos Környezetvédelmi Ügynökség élére.
Abos Nagy Józsefet váltja a tisztségben, aki szintén tegnap nyújtotta be lemondását, azután, hogy a tisztségviselő a hétvégén jelezte már lemondási szándékát.
Mint arról az ÚMSZ tegnapi számában hírt adtunk: Nagynak amiatt kellett távoznia, hogy nem készültek el azok a jelentések, amelyeket Romániának a Kiotói Egyezmény értelmében az illetékes nemzetközi intézményeknek kell továbbítania, és amelyek lehetővé teszik, hogy Bukarest eladhassa széndioxid-kibocsátási kvótafölöslegét más országoknak.
Borbély László tegnap a minisztérium székhelyén tartott sajtótájékoztatóján jelentette be Abos jelölését. Borbély leszögezte: a jelentések elkészítésével kapcsolatos mulasztások 2007-re nyúlnak vissza, és amikor ő átvette a tárca vezetését, azzal szembesült, hogy a jelentések leadásához szükséges, mintegy félmillió euró összértékű, összesen hat szakmai tanulmányból egy sem készült még el.
Ugyanakkor a miniszter szerint 2009-ben az is akadályozta a munkát, hogy a pénzügyi és a környezetvédelmi tárca akkori vezetői nem tudtak megegyezni a szükséges törvénymódosításokról, amit Borbély mandátumának első öt hónapja után már sikerült is tisztázni.
„A miniszteri mandátumom ideje alatti első költségvetési kiegészítés után elkészült két tanulmány, és idén augusztusban jelentettük is ezt az előrelépést. Ennek ellenére nem sikerült elkerülni a kvótatranzakciók ideiglenes leállítását” – magyarázta Borbély, aki szerint „nem világvége” ez az állapot, nem veszett el semmi, hiszen a szeptemberben leadandó jelentés után decembertől remélhetőleg feloldják a tilalmat a nemzetközi intézmények.
„Addig is lehet tárgyalni a kvóták adásvételéről, csupán magukat a tranzakciókat kell néhány hónappal elhalasztani” – tette hozzá a miniszter. Borbély szerint egyébként a széndioxid-kibocsátási nemzetközi kvótapiac jelenleg nem túlságosan dinamikus, egyetlen országnak sem sikerült nagy mennyiségben áruba bocsátania ezeket a kvótákat, amelyekből Romániának 300 millió egység áll rendelkezésére. „Jelenleg egységenként 4-5 eurós piaci árról lehet beszélni, ami a két-három évvel ezelőtti érték alig egyharmadának felel meg” – tájékoztatott a miniszter.
Mint arról lapunk beszámolt, Borbélynak az elődei felelősségére vonatkozó kijelentésével kapcsolatosan Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter leszögezte: Borbély Lászlónak alig két hónapja hiányzik ahhoz, hogy mandátuma hosszúságában beérje őt. „Ennél többet nem kommentálom a dolgot” – tette hozzá Korodi.
Borbély tegnap kérdésünkre kifejtette: nem akar ujjal mutogatni senkire, de mindenkinek vállalnia kell a felelősséget azért, amit akkor tett, amikor miniszter volt. „Tudtommal az előkészítési munka el volt végezve, és a 2009-es időszak volt az, amikor leálltak a dolgok” – tette hozzá.
Abos Gábor, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség frissen kinevezett elnöke az Agerpres hírügynökségnek tegnap kifejtette: mandátumában „prioritást élvez azoknak az okoknak az azonosítása, amelyek miatt a Bukarestet elmarasztaló döntés megszületett, illetve azok elhárítása”.
S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. szeptember 7.

„Konstruktív hozzállást ígér az RMDSZ-nek a PDL a kisebbségi jogok kapcsán
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ egyaránt határozottan ellenzi a levélben szavazás bevezetését, amelyet a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szorgalmaz – derült ki a legnagyobb ellenzéki párt és a jelenleg kormányon levő magyar szervezet vezetői közötti keddi találkozón.
Victor Ponta, a PSD elnöke a találkozót követően elmondta, hogy az RMDSZ támogatását kérte a levélben szavazás bevezetésének megakadályozásához. „Felhívtam a figyelmet a választási csalás azon, legsúlyosabb formájára, amelyet a PDL, személy szerint pedig Teodor Baconschi külügyminiszter tervez, nevezetesen a diaszpórában élők szavazatainak ellopására” – jelentette ki Ponta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: a szövetségnek komoly fenntartásai vannak a levélben szavazással szemben. „Komoly fenntartásaink vannak, és ha az RMDSZ-ben még nem is alakult a hivatalos álláspont erről a kérdésről, már beszéltem párttársaimmal, és nagy többségük nagyon vonakodik. Sohasem mondtuk, hogy egyetértenénk a javasolt szavazási módszerrel, fenntartásaink nagyon erősek” – hangoztatta Kelemen.
Mint arról beszámoltunk, Teodor Baconschi azzal próbálta meg alátámasztani a levélben szavazás szükségességét, hogy ily módon a határon túl élő románok számára is biztosítható a lhetőség, hogy éljenek állampolgári jogukkal. A PDL májusi kongresszusán ugyanakkor úgy nyilatkozott, ezzel akár egymillió szavazatot is szerezhet a PDL. Az ellenzék ennek nyomán attól tart, hogy a PDL így szeretné elcsalni a jövő évi választásokat.
Kelemen arról is beszélt, a szintén a PDL által szorgalmazott alkotmánymódosítás nem valósítható meg a jelenlegi parlament mandátuma alatt, mert a kormányoldalnak nincs kétharmados többsége. Ponta is leszögezte: a jelenlegi parlament nem módosíthatja az alkotmányt.
Emil Boc: tíz régió is lehet
Emil Boc kormányfő szerint a koalíció jövő heti, keddi ülésére már tudható lesz, hogy megvan-e a konszenzus a választások összevonásáról. A miniszterelnök hétfőn este elmondta, addig a koalíciós pártok mindegyike megvitatja az erre vonatkozó javaslatot. A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette, arról ugyan a koalíció tagjai eltérően vélekednek, de a PDL hajlandó módosításokat is elfogadni, például arra vonatkozóan, hogy az államfő által javasolt nyolc nagyrégió helyett tíz jöjjön létre.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a találkozón a nemzeti kisebbségek jogai is szóba kerültek. Leszögezte: a kisebbségi jogokat a parlamentben elfogadott törvényekkel kell szavatolni, olyanokkal, amelyek akkor is hatályban maradnak, ha az RMDSZ nincs kormányon. Közölték, hogy a PSD részéről konstruktív hozzáállást várnak el a kisebbségi jogok kapcsán, amire az ellenzéki párt ígéretet is tett.
Az RMDSZ-t egyébként Kelemen Hunor, Máté András, Markó Béla, Borbély László és Fekete Szabo András, a PSD-t pedig Victor Ponta, Liviu Dragnea, Viorel Hrebenciuc, Ilie Sârbu és Mircea Duşa képviselte a tegnapi találkozón.
Kelemen Hunor a találkozó kapcsán elmondta: hétfőn beszélt Emil Boc miniszterelnökkel, aki megértette, hogy természetes, a hatalom és az ellenzék közötti párbeszédről van szó, így nincs szó a kormánykoalíció felbontásáról. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a koalícióban sikerül megállapodásra jutni a választási renszer átalakításáról ésa választások időpontjáról, és ismét leszögezte: az RMDSZ csak olyan választási rendszert tud elfogadni, amely biztosítja az arányos képviseletet a kisebbségek számára. Az RMDSZ koalíciós partnere érdemben nem nyilvánított véleményt a szövetség és az ellenzéki párt közötti találkozóról: Sever Voinescu, a Demokrata-Liberális párt szóvivője csupán annyit mondott: mindenki azzal találkozik, akivel úgy gondolja, hogy megéri.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

2011. szeptember 8.

Felsorolás vagy prioritási sorrend?
Csak a 43. helyre sorolta Emil Boc miniszterelnök a kormány prioritási listáján az RMDSZ által szorgalmazott kisebbségi törvényt. A jogszabályt a Demokrata Liberális Párttal (PDL) kötött koalíciós egyezség értelmében eredetileg a tavaszi parlamenti ülésszak végéig el kellett volna fogadnia a törvényhozásnak. A szövetség vezetői többször is hangsúlyozták, hogy a kisebbségi törvény el nem fogadása a koalícióból való kilépéssel járhat.
Ennek ellenére a parlamenti vakáció előtt az RMDSZ két okból is megkönnyebbülten vette tudomásul a 2005 óta benyújtott törvénytervezet vitájának elhalasztását. Egyfelől a szakbizottságban a koalíciós honatyák hathatos hozzájárulásával a magyar kisebbség számára hátrányos módosításokat vittek be a szövegbe, másfelől pedig félő volt, hogy a PDL által kezdeményezett megyésítés megtorpedózása miatt a nagyobbik kormánypárt sem szavazza meg a jogszabályt.
„Mi ezt a szöveget úgy értelmezzük, hogy a dokumentumban szereplő összes pont prioritásnak számít, és ez csak egy felsorolás, nem egy fontossági sorrend” – magyarázta az Új Magyar Szónak Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Máté szerint „ha viszont ez nem így van, és a kisebbségi törvény mégis a 43. helyen van fontossági szempontból, akkor nagy baj van”. „De szerintünk ezt nem képzelheti így a koalíciós partner sem” – tette hozzá a frakcióvezető, aki szerint a PDL régióátalakítási elképzelését viszont az RMDSZ nem tekinti prioritásnak, és semmilyen formában nem támogatja napirendre tűzését ebben az ülésszakban.
„Az RMDSZ-nek az őszi ülésszakban is a PDL kedvében kell járnia, ha azt akarja, hogy a kisebbségi törvény ne bukjon meg” – vonta le a következtetést Dan Motreanu, a képviselőház liberális háznagya.
M. Á. Zs., S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. szeptember 13.

Költözködő-tanügyi reformos tanévnyitó Kolozsváron
Elkezdődik a nagyenyedi Bethlen-kollégium felújítása
Kolozsvár három nagy iskolájának – az Apáczai-, a Brassai- és a magyar tagozatot is működtető S. Toduţă Zenelíceum – életébe hoz jelentős változást a 2011–12-es tanév. Az Apáczai-líceumban a délutáni oktatás szűnik meg az idéntől az elemi osztályok és a képzőművészeti tagozatos 5–6. osztályoknak a Karolina téri ferences kolostor udvari épületeibe való költözésével. A brassaisták idéntől egy épülettel odébb, az ókollégiumban tanulnak új lendülettel és új jelszóval (Örökké Brassai!), míg a zeneiskolások a városközponttól távolabb, ám korszerű iskolaépületbe költöztek. Nagyenyeden mozgalmas időszak kezdődik: az idén startolnak a Bethlen-kollégium várhatóan több évig tartó felújításával. Mindezen túl az új oktatási törvény minden tanintézetben gondoskodik arról, hogy érdekes legyen ez a tanév: a szülőknek és önkormányzatoknak hangsúlyosabb szerepet kell vállalniuk az iskolák vezetőtanácsában.
Apáczais tanévkezdés Mézga családdal és tündérkerttel
Vidám csevegés zaja verte fel tegnap az Apáczai-líceum csendjét, majd az ünneplőbe öltözött diákok-szülők rendezetlen sorokban sétáltak át a Farkas utcai templomba. Az ünneplő gyülekezetet Székely Szabolcs segédlelkész fogadta. Dávid imádsága után a népszerű magyar rajzfilmsorozat, a Mézga család közismert mondata zendült fel: „MZ/X, jelentkezz! MZ/X, jelentkezz”. A lelkipásztor a rajzfilmsorozat epizódjainak történéseit így foglalta össze: a kapcsolatfelvételt követte a kívánság elmondása, majd a kívánság érkezése. E szakaszok jellemzik az imát is – zárta a kitérőt a lelkipásztor, hozzátéve: manapság sokan Istent, az imádságot kívánságteljesítő automataként fogják fel. Pedig az imádság nem csak erre való, hiszen az imádságban tudunk mindenkit szeretni. „MZ/X, jelentkezz! Isten jelentkezz!” – kérte végül X, majd azt a kívánságot fogalmazta meg Isten felé, hogy tegye áldásossá a most kezdődő tanévet.
Magó Vivien, Deák Petra és Gregus Fóris Gergő 2. osztályos tanulók szavalatai köszöntötték az új tanévet, majd László Attila alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket: „Mi megtettük a magunkét”. Utalt ezzel arra, hogy minden magyar gyermek magyarul tanulhat, és hogy sikerült elérni azt is, hogy ne délután járjanak iskolába. Megköszönte a szülőknek-tanároknak, hogy „gyöngyszemmé nevelték ezt az oktatási intézményt”, és emlékeztetett arra a jelentős lépésre, hogy a tanügyi törvénynek köszönhetően számos döntés átkerül a mi kezünkbe – ehhez kívánt sok sikert, hogy bizonyíthassuk, képesek vagyunk jó döntéseket hozni.
Vörös Alpár igazgató a szokásosnál is meghatottabban vette át a szót, hogy a vakációs események rövid számbavétele után bejelentse: 20 éves álom vált valóra, hiszen a ferences rendnek köszönhetően végre megoldódott a tantermek kérdése, és ezzel megszűnik a délutáni tanítás problémája. Az igazgató által „tündérkertnek” nevezett, egykor a zeneiskolának otthont adó ingatlanba az elemisták és a képzőművészeti tagozatos 5–6. osztályosok költöztek, ez a változás felszabadultabbá teszi az iskolai órarendet. Ugyanakkor kifejtette: az új tanévben a rend és a fegyelem erősítése a cél, hiszen így érhetők el minél jobb eredmények. Azt is elmondta: folytatják a tematikus napok sorozatát, majd figyelmeztetett: tanszercsomag-gyűjtést szerveznek a Dorkas Aid szervezettel közösen az iskola rászoruló diákjai számára.
A tanévnyitó osztályfőnöki órákkal zárult az iskola épületében, előbb azonban az elsősöket a nagyobb elemisták fogadták, még a „régi” épületben: a legkisebbek virágkapu alatt tértek be az alma mater falai közé. (B. B.)
Erkölcsre és tudásra helyeznek hangsúlyt a Báthoryban
Minden tanévnyitó az újdonság erejével hat, és egymást ki nem záró kettősségeket hordoz: elkezdeni és folytatni, meglátni és viszontlátni jellemzi egyaránt az iskolai év első napját, amelynek ünnepélyességét elsősorban az elsős kisdiákok fogadtatása adja meg. A Báthory István Elméleti Líceum nagyépületének udvarára idén is „virágkapun” át mentek be a legkisebbek, a nap főszereplői, akiket a felújított és hangulatosan díszített osztálytermekben vártak a könyvek és egyéb tanszerek.
A tanévnyitó közös imával kezdődött. Kovács Sándor főesperes az évkezdés mottójának a következő mondatot szánta: „Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek./ Hogyha Isten úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.” Emellett több értékes és szép gondolattal, tanáccsal látta el a diákokat: légy független, gondolkodó létező; ne légy haragvó, légy önzetlen, élj tisztán és igazul, teremts rendet önmagadban és a világban.
Egy közös érdek, a tanév kezdete, több mint ezer embert hozott össze az iskola udvarára – mondta Timár Ágnes igazgató, aki ünnepi beszédében arról is szólt, hogy a tanüggyel még soha nem foglalkoztak annyit, mint idén, és ennek az érdeklődésnek a kiváltó oka elsősorban az érettségi eredmény volt, amelyek alapján ízekre szedték az oktatást. Az igazgató kiemelte, hogy a Báthory-líceumnak előnyére szolgált az érettségi körüli botrány, hiszen igazolta az intézmény által vallott értékeket, miszerint a tudás érték, amelynek haszna később mutatkozik meg. Példa erre, hogy a líceum az érettségin 98 százalékos sikeraránnyal büszkélkedhet, a megye első tíz iskolája közé sorolható, és első a magyar iskolák között. Az új tanév a változások tekintetében is sok újdonságot hoz, de az igazgató megnyugtatott: ezek jobbára adminisztratívak lesznek, a tanszemélyzet munkájának célját és érdekét továbbra is a diákok jelentik, a hangsúlyt ezentúl is az erkölcs és a tudás megszilárdítására helyezik.
Király András tanügyi tanácsos, az oktatási tárca államtitkára beszédét előbb románul olvasta fel Borsos László államtitkár-tanácsos, majd magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte az RMDSZ szerepét a tanügyben elért változtatások tekintetétben, és dicsérően szólt arról, hogy az idei érettségi eredmények átlagán a magyar oktatás 20 százalékkal emelkedett felül. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes Emil Boc kormányfő üzenetét tolmácsolta, amelyet arra a mondásra épített, miszerint a tudás kincs, és erre alapozva kell felnőniük a következő generációknak is. Péter Tünde figyelmeztetett, új kihívásoknak kell megfelelni, tovább kell lépni és gyarapítani kell gyermekeink tudását. Szerinte a Báthory-líceum biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a diákok az elkövetkezőkben is megkülönböztethessék a jót a rossztól, az értékest az értéktelentől, majd külön köszöntötte az elsősöket, nyolcadik, kilencedik és tizenkettedik osztályt kezdőket. László Attila alpolgármester arra biztatta a diákokat, ne féljenek a megmérettetéstől, sorsuk irányításától, ennek példáját vegyék át elődeiktől, szüleiktől. (Ú. I.)
Jelszó született a Brassaiban
Nem szokványos helyen és körülmények között nyitotta meg a tanévet a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum. Mint ismeretes, az intézmény a nyáron költözött „egy házzal odébb”, az egykori egészségügyi iskola, az ókollégium épületébe. Így a tanévnyitót is eredeti helyszínen, a Béke téri Diákművelődési Házban tartották meg.
Telt ház előtt Vajnár János Zsolt történelemtanár üdvözölte az egybegyűlteket, köztük a kolozsvári polgármesteri hivatal képviselőjét, Szabó Tamást, továbbá az iskola igazgatóját, Kósa Máriát és igazgatóhelyettesét, Iszlai Enikőt. „Örökké Brassai!” mondattal váltak meg az iskolától a ballagáskor, ez pedig mára jelszóvá vált. „Örömmel »jelentjük«, hogy sikerült iskolánk új épületbe való költöztetése, s közös feladatunk marad őrizni Brassai professzor szellemét” – mondta a ceremóniamester.
Kósa Mária a beszédében szintén kitért az újdonságra. „A szatmárnémeti Kölcsey Főgimnázium és a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium után iskolánk is költözni kényszerült ugyanazon okokból. Nem a mi hibánkból és nem a mi akaratunkból” – mondotta az igazgató. „Az az iskola, amely a kommunizmus legsötétebb éveiben is anyanyelvünk és magyarságtudatunk ápolásának egyik legfontosabb erdélyi központja volt, az új tanévre 42 tanárjával és mintegy 500 diákjával távozni kényszerült az évtizedeken át megszokott épületből.” Kozma Béla szavaival élve: „Egy iskola sohasem holt anyag […] A skóla mi vagyunk, te, én, ő – mi valamennyien. Bennem és benned, általam és általad élő. Bennünk. Sőt, a mögöttünk jövőkben. Diákjainkban.” Kósa Mária szokás szerint külön köszöntötte azokat a diákokat, akiknek még különlegesebb az évkezdés: az óvodától búcsúzó elsősöket, az tanítók védőszárnyai alól kinövő ötödikeseket, és a már saját döntéseiket követő kilencedikeseket. „A Brassai erejét nem a falak adják, hanem szellemisége, tanárai és diákjai teljesítménye. S erre nagyon vigyázunk ezután is. Akárki ellenében” – zárta beszédét az igazgató.
Az ünnepi műsorban a hetedikes Balogh Mónika mondott verset; tanításról, tanulásról szóló gondolatokat osztott meg Ecsedy-Baumann Brigitta, Bagaméri Noémi és Nagy Tamás; Szallós-Kis Csaba Janikovszky-szöveget olvasott fel; Kis Szabolcs a Betűország kincsei, az elsős Szallós-Kis Flóra pedig az Utolérem a bátyámat című költeményt szavalta el – kiválóan.
A Vajnár Emese tanító néni irányításával színpadra felvonuló elsősök megkapták az igazgatóktól a brassais nyakkendőt, majd zárásként a hatodikos Szabó Norbert a Legyen öröm a tanulás című verset mondta el. Örökké Brassai – jelszó született, Vajnár János Zsolt ezzel fejezte be az ünnepélyt, amely után a tanulók átvonultak az iskola épületébe. (P. J. A.)
Kezdődik a Bethlen-kollégium felújítása
Sok változást hoz az új tanév a nagyenyedi Bethlen-kollégium életébe is: a reform értelmében novembertől megújul a vezetőtanács, a líceumi tagozaton nevelési órákat iktatnak be, ugyanakkor beindulnak a kollégium felújítási munkálatai. Az újdonságokról Szőcs Ildikó igazgatót kérdeztük.
– Még nincs meg a kivitelező, de valószínűleg a déli szárnnyal kezdjük majd a munkálatokat, ahol az internátus is van, amit átcsoportosítunk a Bagolyvárba. Az a cél, hogy a 3–4 évig elhúzódó munkálatok alatt is megmaradjon a délelőtti oktatás – tájékoztatott az igazgató, aki reméli, hogy az iskola épülete teljesen átalakul, és sokkal jobban fogja szolgálni a közösség igényeit.
Az iskola vezetőtanácsának módosulásával kapcsolatosan Szőcs Ildikó úgy véli, szemléletbeli változásra is szükség lesz: – Jó partnert kell választani majd, aki az iskola érdekében dolgozik. Azok a szülők, akik vezetőtanácsi tagok lesznek, végre „belülről” látják majd az iskola életét, gondjait és talán jobban mozgósíthatják a szülőközösséget a cselekvésre. Ők nemcsak akkor fognak feljönni, ha díjazzák a gyermeket, vagy történetesen csínytevést követett el – mondta az igazgató.
A Vártemplomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött hétfőn a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanévnyitója. Szilágy Róbert informatikatanár gitárosai az alkalomra választott zenét játszottak. Krecsák Albert alpolgármester szerint az iskolán és a szülőkőn múlik az iskola sorsa, a tanácstagok biztosan együtt fognak működni. „Építő típusú” emberek kellenek – mondta. Turzai Melán igazgatóhelyettes bejelentette: új nevelési aligazgató került az iskola élére Turzai Ildikó matematika szakos tanár személyében. Krecsák Albert alpolgármester köszöntötte az ifjúságot, megemlítve, hogy a kollégium a megújulás útján halad. Szabó Hajnal tanfelügyelő a szülők figyelmét hívta fel arra, hogy a magyar iskolákat alkalmanként mi magunk szüntetjük meg, nem mások. Fogni kell a gyermekek kezét, miután a neki megfelelő iskolába íratták. Manea Florin a rendőrség részéről hívta fel a figyelmet a balesetmegelőzés szükségességére. Varga Magdolna és Zudor Mezei Mátyás 4. osztályos tanulók köszöntötték a 22 első osztályost, akik virágot és ajándékot kaptak.
A kollégium 22 első osztályossal, két ötödik osztállyal (18–18 tanuló) és három kilencedikkel (89 tanuló: matematika-informatika, tanító-óvóképző és turisztika-közélelmezés) indul az idén. Nőtt a bentlakók (123) és az ösztöndíjasok száma (csaknem 60). (Bakó Botond)
Összetartó kis közösség a Ghibu-líceumban
A Donát negyedi O. Ghibu Elméleti Líceum tanévnyitó ünnepségén Irsai Mónika aligazgató köszöntötte magyarul a tanulókat és azok szüleit, illetve a tanárkollégákat.
– Megkérdezhetitek, miért érdemes ebbe az iskolába járni? Bárki választ adhat erre: kis közösségünk az összetartáson, együttműködésen, barátságon, közös célokon, vágyakon alapszik. Tanárok, tanítók, szülők azért fogtak össze, hogy jobbá, szebbé, élménytelivé tegyék iskolai éveiteket, családias légkört teremtsenek. Olyan élmények várnak itt rátok, melyek ide, a Donát negyedi iskolához kötnek titeket hosszú évekig. A tietek is ez az iskola, hiszen ti hozzátok magatokkal a sok új ötletet, a lendületet, a vidámságot, a segítőkészséget, ti teremtitek meg azt a diákközösséget, melyre nagyon büszkék vagyunk – magyarázta az aligazgató, majd úgy vélekedett: a közösen kitűzött és megvalósított cél mindig azt bizonyítja, hogy tartozunk valahova és közösséget ápolunk. Irsai ugyanakkor arra kérte a szülőket, hogy kapcsolódjanak be ők is az iskola életébe.
Goga-évnyitó: először és utoljára
Vannak, akik először, és vannak, akik utoljára vesznek részt a Monostor negyedi O. Goga Iskola évnyitóján. Újak az elsősök, akik viráglabirintuson keresztülhaladva érkeznek. Elengedik édesanyjuk kezét, de máris ott egy másik kéz, amely nem hagyja őket magukra: az osztálytársé – jövendőbeli padtársé, vagy baráté, ki tudja... Közös sors vár rájuk: ugyanazok a követelmények, ugyanaz a felkészítő program, ugyanaz a gondoskodás. Nekik szól bátorításként a legtöbb üdvözlet meg a két, társaik által elszavalt vers. Ők azok, akik talán a legnagyobb ámulattal hallgatják az Ábrahám Gizella tanítónő volt osztályának furulya- és gitárelőadását.
Utolsó évnyitójukra jöttek el ide a nyolcadikosok. Büszkén néznek körül: lám, most ők a legnagyobbak. Egyféleképpen jó, mert minden korban íratlan jogokat jelentett végzős diáknak lenni. Másrészt rossz is, mert ahogy a többgyermekes családban az elsőszülöttet terheli a legnagyobb felelősség, ők is érzik: figyelniük kell a kisebbekre, példát mutatni és eredményeikkel növelni iskolájuk hírnevét. Mindez pedig önfegyelmet és nem kevés munkát követel.
Ha szétnézünk az iskola udvarán, mindenfelé mosolygó arcok, kíváncsi szemek, sok-sok virág, fényképező szülők, ünneplő tömeg. Körülnézni mindenki tud. De előre nézni? Igazából csak azok képesek előre nézni, akik hajlandók visszafelé is pillantani.
Eszembe jut egy nem is olyan régi évzáró, amelyre eljött egy volt tanítványunk is. Végignézte az ünnepélyt, majd odajött a tanárokhoz. Nem szólt semmit, csak sírva borult a nyakunkba. Szavaknál többet mondott ez a gesztus. Iskolánk eszerint nemcsak tudást adott át, hanem sok-sok szeretetet is, amit nem lehet elfelejteni.
Kívánom, hogy a most kezdő, a most végző évfolyamok és köztük a többiek tudják bizalommal fogadni tanítóik, tanáraik odaadását, hiszen minden igyekezet értük van. Közös célunk, hogy kiteljesedjenek egyéniségként, megszerezzék a tudás biztonságát, és hagyják magukban nagyra nőni az Embert. (Korom Mária tanár)
47. tanévnyitó a Titulescu-iskolában
Immár 47. alkalommal szólította iskolába régi és új növendékeit a Nicolae Titulescu (volt 1-es számú) Általános Iskola a Györgyfalvi negyedben.
A késő nyári vagy inkább kora őszi napsütésben zsibongó tömeg: gyerekek, szülők, nagyszülők, gyülekeztek az iskola udvarán, amely tárt kapukkal, dallamos zenével hívogatta őket. Az ünnepség a szokásos rendben, bensőséges hangulatban zajlott. A négyszögbe rendeződött résztvevők valósággal körülölelték az elsősöket (két román és egy magyar tannyelvű osztály indult az idén), akik a tanító nénik vigyázó tekintete és biztató mosolya védelmében izgatottan várták a nagy pillanatot: az első csengőszót.
Az egyházi áldás meghallgatása után az intézmény igazgatója, Kőmíves Şoimiţa közvetlen hangon üdvözölte az iskola legfiatalabbjait, majd ismertette azokat az új kihívásokat, amelyek az idei tanévben várnak a tanulókra, tanárokra, szülőkre egyaránt. Köszöntését azzal a szép einsteini gondolattal zárta, miszerint a tanulás lényege a megismerés öröme.
Balog György aligazgató örömmel jelentette be, hogy az iskola magyar tagozatának megerősődését az is jelzi, hogy a most induló első osztályba 25 gyerek iratkozott be. Megköszönte a szülőknek és a helyi közösségnek az iskolának és a tagozatnak nyújtott állandó támogatást, felkérte őket a további együttműködésre. Az ünnepség az elsősök román és magyar nyelvű szavalataival zárult, majd a legifjabb iskolások a nagyobbak virághídja alatt zenei kísérettel léphettek be életük első iskolájába.
Zenelíceum a kolostori cellából a köszörűig
Az új épületre és az ebből adódó új helyzetekre való tekintettel a szokottnál ünnepélyesebb keretek között, de stílusosan dobszóval-cintányérral nyitották meg a tanévet a S. Toduţă Zenelíceumban. Délelőtt 10 órakor tanulók (kis- és nagydiákok román és magyar tagozatról egyaránt), szülők és pedagógusok sokasága töltötte be az egykori Unirea iskola udvarát, és hallgatta meg elsőként Adrian Mureşan ortodox pap rövid áldását és imádságát, majd Marinela Marc főtanfelügyelő-helyettes tolmácsolta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség üdvözletét, kifejtve: öröm számukra, hogy annyi év izgalma után végre megoldás született, és a zenelíceum beköltözhetett saját épületébe, ahol immár el lehet kezdeni építeni a jövőt.
– Meglehet, eleinte talán kicsit kényelmetlen lesz az épület, büszkének kell lenni azonban a megye legmodernebb iskolájára. Kívánjuk, hogy a legkisebbek is érjék el, sőt haladják is meg az erre a tanintézményre jellemző színvonalat – fejtette ki a tanfelügyelő, aki ezt követően Emil Boc kormányfő üzenetét is felolvasta. A miniszterelnök tanévnyitó üdvözletében elismeréssel említette az új tanügyi reformot és a román oktatásban elkezdődött mentalitásváltást, kifejtve ugyanakkor, hogy a diákok életében az iskola és a tanulás prioritást kell hogy jelentsen az egyéb, életkorukra jellemző elfoglaltságok sorában.
Az új iskolát Sorin Apostu polgármester is köszöntötte, üzenetét Laura Marginean tolmácsolta az ünneplőknek. Az elöljáró örömét fejezte ki, hogy sikerült a lehető legjobb körülményeket megteremteni a zeneiskolások számára, és kiemelte a szülői felelősség és modellnyújtás fontosságát is. Frappáns és ihletett rövid szónoklatot tartott Adrian Pop, a Gh. Dima Zeneakadémia rektora, aki a zene templomának tartópilléreit, a diákokat köszöntötte immár saját hajlékukban, arra intve őket, örvendjenek továbbra is a muzsikának. Adrian Brănescu ifjúsági és sportminiszter üdvözletét Beniamin Chira művészetekért felelős tanfelügyelő olvasta fel, gratulálva az iskola és a város vezetőinek a megvalósításhoz. A miniszter kifejtette: türelmetlenül várja az első koncertet az új épületben.
Vasile Sandean-Ovadiuc igazgató arra biztatta a szülőket, tekintsék egyfajta nyílt napnak az évnyitót, járják be az új épületet. Ugyanakkor az intézményvezető köszönetét fejezte ki a tanári és tanítói karnak és a személyzetnek a költözés lebonyolításában nyújtott segítségükért. Csatlakozott az elismeréshez Kállay-Miklós Tünde aligazgató, aki magyarul is szólt az ünneplőkhöz, kiemelve: az ember szentesíti meg a helyet. – Hatvan évvel ezelőtt a ferences atyák elkobzott celláiban kezdődött a zeneoktatás Kolozsváron, a zene miatt azonban a cellák megbocsátottak. Most feltevődhet a kérdés: mit keres a hegedű a köszörű helyén? A zene rövid idő alatt megszenteli majd ezt a helyet is – biztosított mindenkit az aligazgató, külön köszöntve az elsősöket, a végzősöket, a szülőket és a pedagógusokat. (S. B. Á.)
Virágkoszorús iskolaünnep az unitárius kollégiumban
Solymosi Zsolt aligazgató áhítatával vette kezdetét tegnap reggel a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitó ünnepsége a belvárosi unitárius templomban. Máté evangéliumának felidézett sorai a tágas kapu és széles út, illetve szoros kapu és keskeny út lehetőségeire világítottak rá.
Popa Márta iskolaigazgató elmondta: a természet elcsendesedése ilyenkor mindenkit emlékeztet arra, hogy a forró nyár után következik a gyümölcshozó ősz. Kifejtette: ez a tanév különösen jelentős, hiszen 110 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az imponzás unitárius kollégium. – Sok-sok élet odaadó munkájára emlékezünk ezen a jelentős évfordulón, olyan szeretettel és gondoskodással fogunk az épületre vigyázni, mint amilyen szeretettel őseink átadták – tette hozzá. Az iskolaigazgató szerint a 2011–2012-es tanévben újdonságnak számít, hogy fokozatosan bevezetik az új tanügyi törvény előírásait, délután nyelvvizsgára való előkészítőt szerveznek diákoknak, és az eddiginél is fokozottabb figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a tanévnyitó alkalmával azt kívánta diákoknak, tanároknak, szülőknek egyaránt, hogy mindig hallják azt az isteni hangot, amely rendet és harmóniát teremt bennük. – Szülőknek, pedagógusoknak, egyházi alkalmazottaknak azon kell dolgoznunk, hogy szeretetre neveljük diákjainkat, hogy azt tudják végezni, amit igazán szeretnek – hangsúlyozta a püspök.
Czire Szabolcs, a szülői bizottság elnöke kiemelte: az iskoláknak nem versengeniük kell egymással, hanem azt az érték- és irányvesztettséget, bizonytalanságot kell leküzdeniük, amit gyermekeik szemében látnak. – Az iskola feladata, hogy rávilágítson gyerekeink értékeire, önbizalmat adjon – hangsúlyozta.
A tanévnyitó ünnepi hangulatát fokozták Gorzó Boglárka ajándékdalai, Kiss-Kalló Ákos és Lukács Bíborka versei. Az évnyitó a virágkoszorúk, tájékoztató mappák átadásával zárult: az elsősök fejére a végzős diákok helyeztek virágokat a befogadás szimbólumaként, az ötödikesek iskolájukról szóló, míg a kilencedikesek a kollégium belső életének rendszabályát tartalmazó mappát vehettek át a nagyobbaktól. (dézsi) Szabadság (Kolozsvár)

2011. szeptember 21.

EPP-s „fejtágító” Bukarestben
Tizedik nyári egyetemét tartja Bukarestben holnaptól szombatig az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának szakmai háttérintézménye, az Európai Gondolatok Hálózata (EIN).
Tizedik nyári egyetemét tartja Bukarestben holnaptól szombatig az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának szakmai háttérintézménye, az Európai Gondolatok Hálózata (EIN). A rendezvényen, amelynek házigazdája Románia Parlamentje, jelen lesz a térség több állam- és kormányfője, az Európai Néppárt vezetői és az alakulat európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja.
A nyári egyetem lehetőséget ad arra, hogy a döntéshozók megvitassák az Európai Unió előtt álló kihívásokat. Az idei találkozó témái a gazdasági és szociális válságból adódóan az európai piac versenyképessége, a 2020-ig tartó költségvetési távlat, a pénzügyi piacok szabályozása, demográfia és beilleszkedés, innováció és kreativitás, a transzatlanti közösség, a kereszténydemokrata értékek védelme, a Nyugat-Balkán államai és Moldova Köztársaság európai csatlakozási távlatai.
A képviselők és meghívott előadók eszmét cserélnek ugyanakkor a Fekete-tenger térségében rejlő geostratégiai és gazdasági potenciálról, a biztonságról és stabilitásról, valamint az energiáról, a térség legfontosabb stratégiai és integrációs tényezőjéről.
A házigazda Románia részéről Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes üdvözlik majd a rendezvényt. A konferencia keretében tartott előadáson többek között felszólalnak: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Korodi Attila, az alsóház külügyi bizottságának elnöke.
Az EIN-konferencia alkalmából holnap délben az RMDSZ elnöke kétoldalú megbeszélést folytat Wilfried Martenssel, az Európai Néppárt elnökével. A megbeszélésen az európai politikai fejlemények és a romániai belpolitikai helyzet elemzése mellett a felek áttekintik az RMDSZ és az EPP kapcsolatát.
Bukarestben tartják a 2012-es EPP-kongresszust
Megerősítette lapunknak Winkler Gyula a demokrata liberális Sorin Frunzăverde kijelentését, miszerint jövőre Bukarestben szervezik az Európai Néppárt tisztújító és programmódosító kongresszusát. „Ma (tegnap – szerk. megj.) a politikai közgyűlés is megszavazta a helyszínt, a hivatalos bejelentésre azonban még várni kell” – magyarázta az ÚMSZ-nek az EP-képviselő.
Hangsúlyozta, az esemény több szempontból is fontos Bukarest és Románia, illetve az RMDSZ és a PDL számára. Utóbbiaknak egyrészt a választási év miatt, másrészről pedig azért, mert ezáltal a néppárt elismeri eddigi munkájukat. „Bukarest néhány napra az EPP fővárosa lesz, ezáltal is bizonyítva, hogy Románia nem periféria, hanem fontos EU-tag” – magyarázta Winkler.
(Farkas István) Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. szeptember 23.

Elmaradt a döntés Románia schengeni csatlakozásáról
Bizonytalan ideig halasztódik Románia és Bulgária csatlakozása a belső uniós határok megszűnése nyomán létre jött schengeni övezethez, miután a lengyel EU-elnökség az előre bejelentett holland és finn vétó miatt nem is bocsátotta szavazásra az Európai Unió belügyi és igazságügyi bizottságában a kétlépcsős csatlakozásról szóló kompromisszumos tervet. Az európai uniós belügyminisztereknek az EU belügyi és igazságügyi bizottságának csütörtöki, brüsszeli ülésén kellett volna dönteniük a schengeni bővítés kérdésében. Azonban Hollandia és Finnország korábban jelezte, hogy nem támogatja a két ország felvételét, mivel nem tartják megbízhatónak a külső határok védelmét, és a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságát is megkérdőjelezik.
Miután a belügyminiszteri értekezleten a 22 tagállam belügyminiszterei ismertették álláspontjukat, a tanácskozást felfüggesztették, és a tagállamok EU-nagykövetei folytatták az egyeztetést arról a kompromisszumos tervről, amelyet a lengyel EU-elnökség dolgozott ki, és amelynek értelmében két lépcsőben történne meg a bővítés: először csak a légi és a vízi határátkelőkön oldanák fel a határellenőrzést, a szárazföldi határok ügyében pedig csak jövőre döntenének.
Az EU soros lengyel elnöksége bejelentette: két állam – Hollandia és Finnország – lehetetlenné tette a döntést Románia és Bulgária schengeni csatlakozása tekintetében. „Ígéretszegés történt”, mivel a két tagjelölt állam uniós csatlakozása alkalmával ígéretet kapott arra, hogy a feltételek teljesítése esetén tagjai lesznek a Schengen-övezetnek.
„Ennek alapján pedig szomorú következtetést kell levonnunk a tagállamok közti kölcsönös bizalom tekintetében” – nyilatkozta csütörtökön Brüsszelben Jerzy Miller lengyel belügyminiszter. „Április óta tudjuk, hogy a két állam teljesítette a csatlakozási feltételeket. Az uniós csatlakozásuk alkalmával Romániának és Bulgáriának tett ígéretet nem sikerült betartani” – tette hozzá a lengyel miniszter.
Hollandia és Finnország már a tanácskozás előtt megismételte csütörtökön: egyelőre nem támogatja, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez.
A tanácskozására érkező Gerd Leers holland bevándorlási és menedékjogi miniszter újságíróknak azt mondta: Hága elismeri, hogy a két ország határvédelme technikai értelemben felkészült a csatlakozásra, de ezen túlmutató bizalomra is szükség lenne: arra, hogy száz százalék biztonsággal meg tudják állapítani, a két szóban forgó ország mindent megtesz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Leers szerint jelenleg nem ez a helyzet, így Hollandia nem támogatja azt a kompromisszumos elképzelést, hogy idén ősszel csupán a vízi és a légi kikötőkben töröljék el a határellenőrzést, a szárazföldi átkelőkről pedig csak jövőre döntsenek.
A zárt ajtók mögött folyó megbeszélésről később diplomatáktól az szivárgott ki, hogy Hollandia mellett Finnország is elutasította a két ország idén márciusi csatlakozását megtorpedózó franciák és a németek által elfogadhatónak gondolt kompromisszumos javaslatot.
Az uniós tagállamok zöme egyébként a bővítés mellett foglalt állást: Wilfried Martens, a konzervatív alakulatokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) elnöke, aki a néppát háromnapos nyári egyetemére érkezett Bukarestbe csütörtökön, biztosította az őt fogadó Emil Boc miniszterelnököt arról, hogy az EPP-tag belügyminiszterek – a hollandon kívül – támogatják a két ország schengeni csatlakozását. Martens közölte, a többi EPP-s miniszter megpróbálja meggyőzni holland kollégáját a román ésa bolgár csatlakozás szükségességéről.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szintén találkozott Martensszel, kifejtette, nehéz elfogadni, hogy újabb feltételeket szabnak Románia számára, amikor a csatlakozás technikai felktételeit már teljesítette. Szerinte a baj forrása Hollandián belül található, az ottani belpolitikában.
Mint ismeretes, a hivatalos román álláspont az, hogy a holland ellenkezés a hágai kormánykoalícióban részt vevő euroszkeptikus Szabadságpárt ellenkezésének tudható be.
Traian Băsescu román államfő az ügy kapcsán elmondta: amennyiben Hollandia fenntartja elutasító álláspontját, Románia az Európai Tanács októberi ülésén napirendre kívánja tűzetni a bővítés kérdését.
A bukaresti belügyminisztérium schengeni osztályának vezetője, Marian Tutilescu ugyanakkor azt mondta: nem kizárt az sem, hogy Románia az európai bírósághoz fordul a vétó miatt.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

2011. szeptember 23.

RMDSZ-támogató Néppárt
„Nagyon elégedett vagyok az RMDSZ kormányzati, parlamenti és európai parlamenti tevékenységével és szerepével és bízom abban, hogy Romániában is értékelik ezt a munkát, illetve az ebből származó hasznokat” – jelentette ki a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel tartott tegnapi kétoldalú megbeszélés utáni bukaresti sajtótájékoztatón Wilfried Martens.
Az Európai Néppárt elnöke az EPP szakmai háttérintézménye, az Európai Gondolatok Hálózata tizedik nyári egyetemére érkezett a román fővárosba több neves néppárti politikus kíséretében.
Martens délben találkozott az RMDSZ-es politikusokkal, akikkel a román-magyar politikai kapcsolatokról, a szövetség politikai szerepvállalásáról, illetve a magyar kisebbség jogairól és törekvéseiről tanácskozott. Az EPP elnöke emlékeztetett: a belga kormány miniszterelnöke volt, amikor átszervezték Belgium intézményrendszerét úgy, hogy a három nemzet képviselői egyforma szintű autonómiaformát alakítottak ki.
„Éppen ezért kiemelten fontosnak tartom a nemzeti kisebbségek számára az autonómia elérésének lehetőségét” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Martens, aki szerint a romániai magyarságnak egységes képviseletre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja őrizni és erősíteni pozícióját, illetve előre tudjon lépni a kisebbségi jogok érvényesítésében.
Kelemen Hunor elmondta, a megbeszélésen áttekintették az Európai Unió tagállamait is érintő gazdasági válság legfontosabb megoldási lehetőségeit és tárgyaltak az Európai Néppárt jövő évben sorra kerülő, bukaresti kongresszusáról is. „Határozott ígértet kaptunk Wilfried Martenstől arra, hogy az EPP programjának módosításakor helyet kapjanak a nemzeti közösségek jogai, az autonómia kérdése, és mindazok a közösségi jogok, amelyeket az RMDSZ évek óta szorgalmaz” – fogalmazott Kelemen.
A nyári egyetem résztvevőit házigazdaként a román államfő, Traian Băsescu köszöntötte
Martens délelőtt Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott, akit arról biztosított: a néppárti politikusok támogatják Románia schengeni csatlakozását.
A nyári egyetem délutáni megnyitóján a házigazda Románia részéről Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes üdvözölték a rendezvényt. Az előadások keretében felszólalt Kelemen Hunor szövetségi elnök és Korodi Attila, az alsóház külügyi bizottságának elnöke is.
Farkas István. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. október 4.

„Újramelegített” régióátszervezés
A régióátszervezés és a választási törvény módosítása kapcsán is homlokegyenest eltér a hatalmon lévő demokrata-liberálisok és az RMDSZ álláspontja, olyannyira, hogy a nézetkülönbség a koalíció működőképességét is veszélybe sodorhatja.
A PDL vezetőségének vasárnap esti ülése után kiderült, az Emil Boc kormányfő vezette alakulat november végéig szeretné tisztázni a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos kérdéseket, hogy a jövő évi állami költségvetés tervezetét már az új területi felosztás alapján dolgozzák ki. Az RMDSZ támogatásának megszerzése érdekében a nagyobbik kormánypárt hajlik arra, hogy 10 vagy 12 megyére osszák fel az országot.
Mint ismeretes, a régióátszervezés kérdését júniusban az RMDSZ nyomására jegelte a koalíció, a szövetség ugyanis elutasította Traian Băsescu államfő javaslatát, miszerint a tervezett nyolc „megamegyén” kívül Hargita és Kovászna megye megőrizheti önállóságát. Máté Andrástól, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjétől megtudtuk: a szövetség a tegnapi koalíciós egyeztetésen egyértelművé tette, számára nem prioritás a régióátszervezés ügye, a kérdést csak a 2012-es választások után kell napirendre tűzni, az pedig kizárt, hogy idén átrajzolják a megyéket, régiókat. Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy a PDL-vel idén februárban meghosszabbított koalíciós megállapodás határidő leszögezése nélkül érinti a régióátszervezés kérdését, ami az RMDSZ szerint 2013 után aktuális. „Ha a PDL tiszteletben akarja tartani a protokollumot, akkor csakis a fejlesztési régiók, és nem az adminisztratív területek átszervezéséről tárgyalhatunk, amiről mi már beterjesztettünk egy törvénytervezetet a képviselőházba. A mostani törvényhozási ciklusban viszont nem látjuk értelmét a megyék átszabásáról tárgyalni” – jelentette ki a Krónikának Fekete. Kérdésünkre, miszerint nem áll-e fenn a veszélye annak, hogy a PDL – akárcsak júniusban – a közigazgatási átszervezés meghiúsítása miatt megtorpedózza a kisebbségi törvény idei parlamenti elfogadását, a szenátor úgy válaszolt: fennáll a veszély, viszont az RMDSZ továbbra is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a két kérdést nem lehet „egy csomagban” kezelni.
A régióátszervezésnél is keményebb diónak számít a koalícióban a választási törvény módosítása, a PDL ugyanis – Băsescu ösztökélésére – a tisztán egyéni választókerületes rendszerre való áttérést forszírozza; ez esetben az a képviselő és szenátor szerez mandátumot, aki választókerületében begyűjti a legtöbb szavazatot. Az RMDSZ azonban a német modellt támogatja, vagyis hogy az egyéni választókerületes rendszert egészítse ki a kompenzációs pártlista, ez utóbbi hiányában ugyanis az erdélyi magyarok csak a Székelyföldön és Bihar, Szatmár megyében lennének képesek honatyákat küldeni a törvényhozásba. Fekete Szabó András a Krónikának elmondta, az RMDSZ olyan vegyes rendszerben érdekelt, amely révén egyetlen szavazat sem vesztődik el, a kompenzációs lista ugyanis lehetővé teszi, hogy a szórványvidéken vagy a Kárpátokon túli megyékben leadott „magyar” voksok is megjelenjenek képviselet, vagyis mandátum formájában.
„Ha a PDL nem hajlandó beleegyezni a kompenzációs lista megőrzésébe, akkor más koalíciós partner után kell nézniük, velünk ugyanis nem tudják megcsinálni a tiszta egyéni választókerületes rendszert. És ez esetben nem támogatjuk a helyhatósági és a parlamenti megmérettetés összevonását sem” – szögezte le a szenátusi frakcióvezető. Hozzátette: az RMDSZ ellenzi a képviselők és szenátorok létszámának 300-ra történő lecsökkentését is, ez esetben ugyanis a magyarságnak kevesebb honatyája lenne, mint a 18 fős frakcióval rendelkező nem magyar kisebbségeknek, holott a magyar közösség létszáma tízszer akkora, mint a roma, török, szerb, német és egyéb kisebbségeké együttvéve. Fekete szerint a honatyák létszámának lefaragását a többi kisebbség sem támogatja, mert attól tart, hogy ez előbb-utóbb az ő képviseletük rovására megy. A szenátor közölte, a választási törvény módosítása ügyében szerdán, a koalíciós alakulatok képviselői alkotta szakbizottságban folytatódik a vita. Máté Andrástól különben megtudtuk: az RMDSZ nem fogja megszavazni a levélben történő szavazásról szóló PDL-s tervezetet sem.
Kormányátszervezés: majd a „nagyok”
A PDL vezetői és területi elnökei úgy határoztak, hogy a kormány esetleges átalakításának kérdése Emil Boc miniszterelnök és Traian Băsescu államfő hatásköre, ők ketten hivatottak eldönteni azt is, hogy mely miniszterek cseréje lenne indokolt. Az elmúlt időszakban több demokrata politikus, valamint az államelnök is a kormány átalakításának szükségessége mellett érvelt, sajtóértesülések szerint a „menesztendők” listáján szerepel Valeriu Tabără mezőgazdasági, Ion Ariton gazdasági, Gheorghe Ialomiţianu pénzügy- és Teodor Baconschi külügyminiszter. Az RMDSZ már korábban leszögezte, hogy nem tartja indokoltnak a szövetség tárcavezetőinek lecserélését.
Krónika (Kolozsvár)

2011. október 11.

MOGYE: nem a miniszteri kérésre
Nem teljesíthetők a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartájának átírására vonatkozó kérések, mivel a tanügyminisztérium által javasolt elképzeléseket a szenátus nem hagyná jóvá – vélekedett Constantin Copotoiu, az egyetem rektora az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában.
Hozzátette: a dokumentumot hatályos törvények alapján alkották meg, az elképzelések szerint pedig olyan előírásokkal kellene kibővíteni, amelyek sem a törvénnyel, sem az egyetemi autonómia elvével nem egyeznek. Az intézményvezető úgy véli, a politikai szférának nem kellene beleavatkoznia a MOGYE problémáiba, ezzel ugyanis sérül az új tanügyi törvényben előírt intézményi autonómia. A magyar tagozat külön megszervezett évnyitójával kapcsolatban kifejtette: az érintettek etikai hibát követtek el a döntés meghozatalával.
„A magyar vonal akár hetente szervezhetne ilyen jellegű rendezvényt, a hivatalos évnyitót azonban együtt kellett volna megünnepelnünk. Természetes, hogy mindannyian szembesülünk hiányosságokkal, a román tanárok és diákok csakúgy, mint magyar társaik, de vannak bizonyos általános érvényű elvárások, amelyek mindenkire vonatkoznak” – részletezte a rektor. Hozzátette: noha a február 9-én hatályba lépett tanügyi törvény előírja, hogy a megfelelő életkort betöltött oktatókat azonnal nyugdíjazni kell, az egyetemről mégsem távolítottak el egyetlen tanárt sem. „A nyugdíjazott pedagógusoknak megadtuk a lehetőséget, hogy továbbra is taníthassanak, órabér alapú bérezés ellenében, az intézmény vezetősége ugyanis nem találta elfogadhatónak az érintettek azonnali elbocsátását. A minisztériumtól egyértelmű utasítást kaptunk: ha nem küldjük őket nyugdíjba, a törvény előtt kell felelnünk. A román tagozat esetében is ugyanígy jártunk el” – mutatott rá a professzor.
„Sok az akadály”
Mint mondta, a tanerők hiánya is mindkét tagozaton problémát jelent, leginkább a fogorvosi és gyógyszerészeti szakon. „Az utóbbi 8 évben minden, a magyar tagozat által kérvényezett állást meghirdettünk, annak ellenére hogy a törvény szerint nem lehet etnikai különbséget tenni a felvételizők szempontjából. Idén hat hely maradt üresen a magyar vonalon, sokan részt sem vettek a versenyvizsgákon, a megjelentek pedig nem tettek eleget az elvárt feltételeknek” – magyarázta a rektor. Hangsúlyozta: több kollégájával együtt javasolta egy olyan magyar vonal létrehozását, ahol minden elméleti és gyakorlati óra a kisebbség nyelvén zajlik, ennek eldöntése azonban az egyetem vezetősége és a szenátus feladata, akik nem értettek egyet az elképzeléssel.
A rektor mindemellett úgy véli, a magyar vonal létrehozásának számos más akadálya is van. „Elképzelhetetlen, hogy minden magyar diák saját nyelvén tegye le a doktori vagy rezidensvizsgáját, egyszerűen nem rendelkezünk megfelelő számú szakemberrel, akik a kisebbségi hallgatókkal foglalkozni tudnának. Mindemellett egy külön tagozat infrastrukturális beruházást is feltételez, amelyre jelenleg szintén nincs fedezet. Ezenkívül egy romániai orvos kénytelen a többség nyelvén megtanulni a szakkifejezéseket, csakis így tudja később gyakorolni a szakmáját” – vélekedett Copotoiu. Hozzátette: az etnikai megosztással történő felvételizés sem megoldható, így ugyanis mind a magyar, mind a román diákok esetében fennállna a hátrányos megkülönböztetés lehetősége.
Az egyetem szenátusi bürójának tegnap délután megtartott heti ülésén, mint megtudtuk, nem került szóba a miniszteri utasítás és az esedékes chartamódosítás. Ez egyébként nem is a szűk vezetőség feladatköre. „A rektor kezében a döntés, neki kellene összehívni a szenátust. Lehet húzni az időt, egy-két hetet még halogatni az ügy intézését, de a végtelenségig ez nem mehet így. Gondolom, egy miniszter által aláírt utasítást csak nem lehet semmibe venni – még nálunk sem” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, a MOGYE rektorhelyettese, hozzátéve, az, ami a marosvásárhelyi egyetemen történik , már egy dél-amerikai szappanoperánál is rosszabb.
Morariu az ittas PDL-seket okolja
Az ügy kapcsán a román ellenzéki pártok tegnap Marosvásárhely fekete márciusát megelőző és követő diskurzussal rukkoltak elő. Közös sajtóértekezletükön a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) orvos-politikusai a szeparatizmus bátorításával, az egyetem kettészakításával, a román és magyar diákok, betegek, illetve kórházak szétválasztásával vádolták meg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ helyi és országos vezetőit. Silviu Morariu, a PC első alelnöke egyenesen hazugoknak, prostituáltaknak, képmutatóknak nevezte a nagyobbik kormánypárt politikusait, név szerint Traian Băsescu államfőt, Emil Boc miniszterelnököt, Daniel Funeriu oktatásügyi minisztert, Toader Strojan és Doru Oprişcan Maros megyei parlamenti képviselőket. Ugyanazokkal a jelzőkkel illette a PDL országos alelnökét, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert és Marius Paşcan Maros megyei prefektust is.
„Ők a felelősek a kialakult helyzetért. Most azzal védekeznek, hogy lényegében nem is támogatták az egyetem kettészakítását, vagy részegek voltak, amikor dönteni kellett” – jelentette ki Morariu, aki 1990-ben a MOGYE-n működő román diákliga vezetőjeként egyike volt azoknak, aki a kisebbségi jogok ellen szólaltak fel. Kérdésünkre, hogy a felsoroltak közül ki az, aki megvallotta, hogy ittas volt, amikor a magyar oktatás ügyét támogatta, a PC orvos-politikusa meghátrált, mondván, hogy ezt tőlük kell megkérdezni. A konzervatív vezető viszont kijelentette: a politikumnak nincs joga beleszólni az egyetem ügyeibe és ráerőszakolni álláspontját a szenátusra. „El a lábakkal a marosvásárhelyi egyetemről, nyomorultak!” – üzente a kormánypárt képviselőinek Silviu Morariu.
Butuc a tatároktól is tart
Szintén a 90-es évek elején, a hajdani Vatra Românească, valamint a szélsőséges szervezetet támogató hatalom részéről lehetett olyasmiket hallani, hogy a magyarok előbb külön egyetemet, majd külön kórházat, később talán külön járdákat akarnak maguknak. A retrográd szólamokat a tegnap Ovidiu Butuc, a PNL Maros megyei alelnöke és Florin Buicu, a PSD vezetőségi tagja ismételték meg. A két orvos szerint a MOGYE-n kialakult konfliktus akár odáig fajulhat, hogy amennyiben anyanyelvükön tanulnak, a leendő magyar orvosok csak magyar pácienseket óhajtanak vagy tudnak kezelni. Kérdésünkre, hogy miért nézik retardáltnak azt a kisebbségi egyetemistát, aki képes elvégezni egy nehéznek tartott, hatéves egyetemet, Buicu kifejtette, hogy szerinte nincs gond a magyar fiatalok értelmi képességeivel, csakhogy ha eddig románul tanultak, ezentúl is megtehetnék.
„Értsék meg: mi együtt akarunk dolgozni. Nem akarunk szeparatizmust. Mert lehet, hogy holnap jönnek majd a tatárok, és külön tatár fodrászüzletet kérnek” – jelentette ki Ovidiu Butuc. A PNL alelnöke hozzáfűzte: amennyiben a kormánynak sikerül rávennie a MOGYE szenátusát a charta módosítására, a liberális párt pert indít a Boc-kabinet ellen.
Kőrössy Andrea, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. október 14.

Emil Boc a régiókról: nem jön létre sem Székelyföld, sem egyéb etnikai struktúrák
A régiók átrajzolásának nem az a célja, hogy létrejöjjön a Székelyföld – szögezte le pénteken Emil Boc miniszterelnök, aki szerint a kormányzati partner RMDSZ „nem akarja megérteni az átszervezés előnyeit”. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közben azt hangsúlyozza: a 2012-es választásokig lehetetlen az átszervezés.
Az ország közigazgatási-területi átszervezése az emberek érdekeit követi, nem az a célja, hogy létrejöjjön a Székelyföld vagy hasonló etnikai struktúrák – mondta Emil Boc. A miniszterelnök szerint az átszervezésnek gyakorlati célja van: az új rendszerben a megyék közvetlenül férhetnek hozzá az európai uniós alapokhoz.
Hangsúlyozta, az átszervezés szükségességét még a koalíciós partnerek sem értik eléggé. „Tárgyalunk a koalícióban, az RMDSZ-szel is, ők azonban makacsul nemet mondanak, így folytatjuk az egyeztetést” – fogalmazott Boc.
Boc arra utalt, hogy az RMDSZ régióátszervezési tervezetében Hargita, Kovászna és Maros megye egy régiót alkotna Székelyföld néven. A PDL azonban nem ért egyet ezzel, elképzelései szerint ez a három megye külön régiók részei lennének.
A legutóbb megjelent információk szerint a nagyobbik kormánypárt az 1960-as évek Romániájának közigazgatási felosztását venné alapul, ebben a rendszerben Hargita és Maros ugyanahhoz a régióhoz tartozna, Kovászna megye pedig egy másik régió része lenne Brassó megyével együtt.
A sajtóban ezzel kapcsolatban megjelent információkat azonban a PDL szóvivőjén keresztül cáfolta: Sever Voinescu szerint fel sem merült semmiféle hasonló elképzelés.
Traian Igaş közigazgatási és belügyminiszter úgy fogalmazott pénteki sajtótájékoztatóján, hogy az ország közigazgatási-területi átszervezését „most, és még az idén” végre kell hajtani. A miniszter – mint mondta – „több megértést” vár az RMDSZ-től. A szövetségnek meg kell értenie, hogy „az állam megreformálását nem lehet kis jelentőségű okokból megakadályozni”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken azt mondta: csak a sajtóból értesült a PDL állítólagos 12-14 régióval számoló tervezetéről, a kormánykoalícióban erről a változatról nem volt szó. Hozzátette: a PDL-vel tulajdonképpen egyetlen átszervezési változatról sem tárgyaltak a koalíció keretében.
Az RMDSZ elnöke szerint egyébként a 2012-ben esedékes választásokig lehetetlen megvalósítani az amúgy szükséges regionális átszervezést, mivel egy évvel a választások előtt nem lehet közigazgatási káoszba taszítani az országot.
Ezenkívül az RMDSZ korábban többször is egyértelművé tette, nem fogadja el az eddigi régióátszervezési terveket, amelyek külön régiókba sorolják a székelyföldi megyéket.
Valeriu Stoica: az RMDSZ etnikai jellege nehézséget jelent
A romániai politika tizenöt éve az etnikai alapon szerveződő RMDSZ körül forog, amely hol a baloldal, hol a jobboldal felé húzza a kormányzatot – jelentette ki pénteken Valerius Stoica. A PDL korábbi alelnöke, aki jelenleg a párt egyik think-tank alapítványát vezeti, úgy vélekedik: ha a romániai jobboldal továbbra is az RMDSZ körül forog, nagyon nehéz lesz egy igazán Romániának szóló politikai projektet kidolgozni.
„Nem hiszem, hogy az RMDSZ valaha is lemond etnikai jellegéről, és nem hiszem, hogy hajlandó lesz politikai doktrínákra alapozni önmagát. Nagyon nehéz lesz megreformálni a politikai rendszert, amíg a politikai pártok mellett létezik egy etnikai párt is” – fogalmazott Valeriu Stoica.
Krónika (Kolozsvár)

2011. október 18.

Súlyosan félretájékoztatták a számlálóbiztosokat több városban
A családtagok bediktálhatják a távollévők adatait
Súlyos félretájékoztatás történt három, a magyar közösség számára kiemelten fontos erdélyi nagyvárosban a Statisztikai Hivatal által tartott számlálóbiztosi képzésen. A www.nepszamlalas.ro szerint az eset súlya alapján a rendszerváltást követő időszak legnagyobb, a nemzetiségi statisztikákat érintő hamisítási kísérletéről beszélhetünk. A múlt héten Maros, Bihar és Kolozs megyében tartott kérdezőbiztosi felkészítéseken tévesen magyarázták el a népszámlálás módszertanát a kérdezőbiztosoknak. Az itt elhangzottakkal ellentétben, ha valaki nincs személyesen jelen a kérdezésnél, a róla nyilatkozó családtag vagy egy háztartásban élő személy bediktálhatja a távollévő nemzetiségét, anyanyelvét és vallási hovatartozását is. Ez abban az esetben is így történik, ha a nem jelenlévő személy más településen vagy akár külföldön tartózkodik. Így például a Magyarországon tartózkodó vagy dolgozó román állampolgárok adatait is közölhetik az otthoniak.
A múlt héten fokozatosan érkeztek a hírek Marosvásárhelyről, Nagyváradról és Kolozsvárról, miszerint a képzéseken a számlálóbiztosokat úgy tájékoztatták a Statisztikai Hivatal részéről akkreditált kiképzők, hogy a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a személyesen jelen lévő személyek nyilatkozhatnak. Eszerint ideiglenesen távol vagy a kérdezés időpontjában nem otthon tartózkodó (pl. munkában, iskolában, az üzletben lévő stb.) családtagjaink nemzetiségéről nem nyilatkozhatunk. Ez az utasítás egyértelműen ellentmond azoknak a módszertani elveknek, amelyeket a népszámlálási bizottság (vagyis a kormány) elfogadott (Népszámlálási személyzet tankönyve 5. és 72. oldal).
A www.nepszamlalas.ro szerkesztői szerint nyilvánvaló, hogy nem egyedi esetről és nem félreértésről, hanem tudatos félretájékoztatásról van szó. A félretájékoztatás több ezer kérdezőbiztost érint, épp azokban a városokban, ahol az etnikai arányoknak a legnagyobb tétjük van. Ezen elvek alkalmazása azt eredményezheti, hogy a lakosság 35–40 százaléka „nem nyilatkozik” a nemzetiségéről. Így a magyarok aránya is ilyen mértékben csökken: Marosvásárhelyen 30, Nagyváradon 18, Kolozsváron 12 százalékra. Ez azért teremt kritikus helyzetet, mert a nyelvi jogok gyakorlásának feltételét képező 20 százalékot a teljes népességből számolják, függetlenül attól, hogy mekkora a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya. Érdemes azt is megjegyezni, hogy 2002-ben összesen 1941 személy (0,008%) volt Romániában, aki nem nyilatkozott a nemzetiségéről.
„Jelenleg még nem tudjuk, hogy történt-e más településeken hasonló jellegű félretájékoztatás. Ha igen, más esetben is veszélybe kerülhet a nemzetiségi statisztikák tisztasága. Kérjük azokat a számlálóbiztosokat, akik hasonló utasítást kaptak, jelezzék a nepszamlalas.ro szerkesztőinek! A magyar lakosság figyelmét arra hívjuk fel, hogy továbbra is vállalják maguk és családtagjaik nemzetiségét, ha pedig ennek rögzítésére nem hajlandó a számlálóbiztos függesszék fel a válaszadást, és ne írják alá a népszámlálási űrlapokat!” – szögezik le közleményükbe a honlap szerkesztői.
Egyértelműek a jogszabályok és az útmutatók
Székely István, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője, a Szabadság kérésére, a cenzussal kapcsolatban felröppent, egymásnak ellentmondó információkat tisztázta.
– Mind a népszámlálás kiírásáról szóló kormányhatározat, mind pedig az ehhez kapcsolódó alacsonyabb rendű jogszabályok, illetve a számlálóbiztosoknak kiosztott útmutatók egyértelműen kimondják: elégséges, ha a lekérdezés időpontjában egy családból csak egy személy tartózkodik otthon, ugyanis ez a nagykorú, azaz 18 évesnél idősebb személy bediktálhatja az illető háztartásban élő összes személy adatait. Ő megadhatja a nemzetiséget, anyanyelvet és felekezeti hovatartozást is – hangsúlyozta a szakember.
Hozzátette: fontos megjegyezni, hogy a bentlakásban vagy kintlakásban élő egyetemisták gyakorlatilag hiába képeznek egy háztartást, egymás adatairól nem nyilatkozhatnak, ez csakis a családok esetében alkalmazható, amennyiben nagykorú személy diktál be adatot a számlálóbiztosnak.
A kérdezőbiztosok munkaideje ugyan 8 órától 20 óráig tart, de így sem kereshetik fel a családokat éppen olyankor, amikor mindenki otthon tartózkodik, ezért ésszerű az a megoldás, hogy egy személy nyilatkozhat a lakásban élő összes tagról. – Itt próbáltak meg különböző értelmezéseket bevinni: az állampolgárok nem nyilatkozhatnak közvetlen hozzátartozójuk nemzetiségéről, anyanyelvéről és vallásáról utóbbiak távollétében. Egyrészt a hatóságok fontosnak tartják ezeknek a személyeknek is az összeírását, hogy Románia lakossága valahol 20 millió fölött legyen, másrészt azonban az ő szempontjukból nem jó, ha az illetőknek más nemzetisége van, hiszen ez más vonatkozású problémákat is felvethet – fogalmazott Székely István.
Az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője megjegyezte: a hatóságokat értesítették az értelmezési rendellenességről, akik viszont félreértésnek minősítették a történteket.
A diákok összeírásának módszertana
A középiskolás diákoknak és az egyetemistáknak a népszámláláson való besorolására egyértelmű módszertant határozott meg az Országos Statisztikai Intézet – közölte lapunk érdeklődésére Kiss Tamás szociológus, aki az RMDSZ népszámlálási kampánycsapatának tagja. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy miként sorolja be a statisztikai hivatal azokat a diákokat, akiket otthon és a tanulmányuk helyén is a P (persoane-személyek) és a G (gospodării-háztartás) űrlapra vezetik be a számlálóbiztosok. Az RMDSZ ugyanis arra hívta fel a diákok figyelmét, hogy otthon a szüleik, de ők maguk tanulmányaik helyszínén is diktálják be adataikat az említett két űrlapra, hiszen csak így tartozhatnak az ország állandó lakosságához.
Arra a kérdésünkre, ha egy diák választani akar aközött, hogy például Kolozsvár vagy szülőhelye lakosságának számát gyarapítsa-e, a szociológus leszögezte, hogy nincs lehetőség választásra, mivel a statisztikai hivatal nagyon pontos útmutatást adott a diákok és az egyetemi hallgatók nyilvántartásba vételére.
Megismételte, emiatt nagyon fontos, hogy a diákok személyesen is sort kerítsenek a számlálóbiztossal való találkozásra tanulmányi városukban, hiszen ellenkező esetben előfordulhat, nem szülővárosuk vagy falujuk magyar nemzetiségű lakosaként kerülnek be a végső statisztikába, hanem nem regisztrált nemzetiségű állampolgárként. Ez a lehetőség akkor fordulhat elő, ha a diákok adatait a személyes találkozó elmulasztása híján a bentlakás adminisztrátora diktálja be. Ő ugyanis nem nyilatkozhat a számlálóbiztosnak a diák nemzetiségéről, anyanyelvéről és vallási hovatartozásáról. A statisztikai hivatal azonban végül kiszűri a személyi szám (CNP) alapján a kétszer nyilvántartásban szereplő személyeket, és előfordulhat, hogy az otthoni nyilvántartásból kiveszik a szóban forgó diákot, aki így csak a Kolozsváron rögzített adataival marad a végső statisztikában. Ez a veszély az albérletben lakó diákok esetében is fennáll.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap személyesen tájékoztatta Emil Boc miniszterelnököt az erdélyi nagyvárosokban történt félretájékoztatásokról, valamint levélben fordult Traian Igaş belügyminiszterhez és Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Hivatal elnökéhez, akiket szintén tájékoztatott a történtekről. Felhívta a figyelmüket arra, hogy ez az utasítás egyértelműen ellentmond azoknak a módszertani elveknek, amelyeket elfogadott a kormány.
B. T., K. O., P. A. M.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. október 21.

Népszámlálás: sok a rendellenesség
Alig kezdődött el, máris rengeteg rendellenességet jelentettek a lakosok a népszámlálás kapcsán, a csütörtöki panaszok elsősorban a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatosak. A legsúlyosabb visszaélést Kolozsvárról, a Györgyfalvi lakónegyedbeli Detunata utcáról jelentették, ahol a számlálóbiztos indokolatlanul visszautasította a nemzetiséget, anyanyelvet és a vallást rögzítő P űrlap bemutatását, és a háztartásra vonatkozó adatokat rögzítő G űrlapot is csak többszöri felszólításra vette elő, a kitöltését azonban határozottan viszszautasította.
Máté András megyei RMDSZ-elnök a bejelentés alapján panaszt emelt a kolozsvári népszámlálási bizottságnál a törvénysértő cenzor felelősségre vonását, illetve a panasztevő adatainak megfelelő regisztrálását kérve.
Elutasított etnikai, vallási jellemzők
Rendellenességre hívták fel a figyelmet Brassóból is, ahol a számlálóbiztos egy magyar családnál a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdést azzal vezette fel, hogy ezekre nem kötelező válaszolni. A válaszadó jelezte, hogy nyilatkozni szeretne, amit a cenzor csak többszöri felszólításra volt hajlandó tudomásul venni. A megyei RMDSZ ügyvezető elnöke panaszt tett a városi és megyei népszámlálási bizottságnál. Sepsiszentgyörgyön egy kérdezőbiztos nem volt hajlandó regisztrálni azon személyek adatait, akik nem tartózkodtak otthon. A megkérdezett az RMDSZ által működtetett zöld számon jelezte a rendellenességet, minek következtében a szövetség megyei szervezete felszólította a megyei statisztikai hivatalt, amely orvosolta a kérdést. Az Arad megyei Fazekasvarsándon több háztartásban ceruzával akarták kitölteni az anyanyelvre, nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat. Az RMDSZ panaszt tett a helyi népszámlálási bizottságnál, így az érintett személyek adatait ismét rögzítik. Bihar megyében több településről is jeleztek rendellenességeket a polgárok az RMDSZ megyei szervezetének forródrótján. Több ízben is előfordult, hogy a számlálóbiztos vagy nem akarta helyben beírni a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat, vagy azt állította, hogy családtagnak nem áll jogában nyilatkozni hozzátartozója etnikai és vallási jellemzőiről.
Kovács Péter RMDSZ-főtitkár az esetek kapcsán elmondta, ezek is igazolják, hogy amennyiben a magyar válaszadók időben jelzik a rendellenességeket, kiküszöbölhető a probléma. Ismételten felhívta a figyelmet, hogy a számlálóbiztosnak minden esetben fel kell tennie a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdést, és a választ be kell vezetnie az űrlapra. Akik rendellenességet tapasztalnak, a szövetség által működtetett 0800-802009-es, ingyenesen hívható zöldszámon vagy a helyi RMDSZ-nél jelezhetik, a bihari szervezet egy mobilszámot is működtet a cenzus alatt, a 0742–084503-as szám éjjel-nappal hívható. 
Diverzió Sepsiszentgyörgyön
A népszámlálás első napjára, csütörtökre virradóra Jelentem: székely vagyok! feliratú lapok jelentek meg a sepsiszentgyörgyi postaládákban, amelyek megtévesztésig hasonlítanak a Magyar Polgári Párt (MPP) Jelentem: magyar vagyok! mottójú képeslapjára. Antal Árpád polgármester is kapott egyet, ő hívta fel az MPP vezetőinek a figyelmét a diverzióra, majd sajtótájékoztatóra hívta Kulcsár Terza József megyei elnököt, hogy tisztázza a félreértést. Utóbbi hangsúlyozta, pártjának semmi köze a reklámanyagokhoz, feljelentést tett az ügyészségen, hogy ismeretlen tettesek visszaéltek az alakulat nevével és logójával. Mint arról beszámoltunk, az MPP Jelentem magyar vagyok! felirattal több ezer képeslapot szórt ki Erdély-szerte. A diverziós lapokon ugyanaz a kis huszár látható, a másik oldalon az MPP logója jelenik meg a következő szöveggel: „Vállaljad (sic!) nemzetedet az októberi népszámláláson! Mindig székelyek voltunk! Székelyeket Székelyföldnek!”.
Antal Árpád hangsúlyozta, a magyar közösség számára fontos események előtt gyakoriak a hasonló diverziók, volt már a választások vagy március 15. előtt is. Szerinte a diverzió hátterében azok állnak, akiknek érdekük, hogy a népszámlás után az derüljön ki: csökkenjen a magyarság aránya. Sepsiszentgyörgy Románia legnagyobb, többségben magyarok lakta városa, 2002-ben a lakosság 75 százaléka vallotta magát magyarnak. Akkor a székely nem jelent meg külön etnikumként, ám mindössze 14-en szerepeltek a „más nemzetiségű” öszszesítésnél, valószínűleg ők székely nemzetiségűnek vallották magukat. Antal Árpád elmondta, a román hatalom már 1930-ban próbálkozott azzal, szerencsére sikertelenül, hogy a székely etnikum megjelenjen a népszámlálási íveken, majd 1977-ben ez megtörtént. Az RMDSZ 2011-ben sem tudta ezt az opciót kivetetni, holott a román regionális identitást, például a mócként vagy morosánként bemutatkozókat automatikusan román nemzetiségűnek regisztrálják. Szász Jenő MPP-elnök csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján egyébként felrótta az RMDSZ-nek, hogy nem sikerült megakadályoznia, hogy az űrlapokon a maghiar mellett az ungur, a secui és a ceangău is megjelenjen etnikumként.
Eközben a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma bejelentette, hogy a három megyében felügyelni fogja a népszámlálás menetét. A szervezet ezt azért tartja szükségesnek, mivel „a magyar szervezetek túlzott etnikai jelleget tulajdonítanak ennek a közigazgatási akciónak. Mint írják, a magyarok „különböző manipulációs eszközökkel mesterségesen növelnék a magyarság számát”, hogy alátámaszthassák a területi autonómia igényét.
A népszámlálás kezdése egyébként országszerte gondot jelentett a számlálóbiztosok nagyszámú visszalépése miatt, Kolozsváron például csütörtökön reggel 160 cenzor visszakozott és napközben is zajlott a pótlistán lévők felkészítése. Emil Boc kormányfő a helyzet kiértékelését kérte. (A pszichológiai küszöb alatt? A 20 milliós „pszichológiai küszöb” alá csökkenhet Románia lakosságának hivatalos száma – figyelmeztet Mircea Kivu szociológus. A szakember szerint a lakosság száma 21 millióra tehető, de ebből 2–3 millióan külföldön dolgoznak, és többé-kevésbé le vannak telepedve ott. Hangsúlyozta, hogy a hiányzók az aktív lakosság soraiból kerülnek ki, így az új adatok szerint a lakosság még nagyobb része lehet eltartott, azaz nyugdíjas, munkanélküli vagy kiskorú.)
Krónika (Kolozsvár)

2011. október 25.

Újabb rendellenességekre hívja fel az Országos Statisztikai Hivatal figyelmét az RMDSZ
Kelemen Hunor szövetségi elnök ismét levélben fordult Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Hivatal elnökéhez, amelyben egy sor rendellenesség megoldását kéri. A hibák közül nagyon sokat az RMDSZ zöld vonalán jeleztek a lakosok, ugyanakkor a Szövetség területi és helyi szervezeteit is felkeresték panaszaikkal.
Kelemen Hunor ma elküldött levelében jelezte, a szabálytalanságok egyrészt a népszámlálási biztosok viselkedésére vonatkoznak, másrészt a népszámlálási útmutató helytelen alkalmazására.
„Az RMDSZ-hez beérkezett panaszok nagy része arra vonatkozik, hogy a kérdezőbiztos kihagyja a nemzetiségre, anyanyelvre vonatkozó kérdéseket, közölvén, hogy ezek lekérdezése nem kötelező. Arról is sokan tájékoztatattak, hogy a kérdezőbiztos nem tölti ki a nemzetiségre vonatkozó rubrikákat, csupán a megfelelő kódokat írja be, amely később visszaélésekhez vezethet. Ugyanakkor, ha ki is töltik az erre vonatkozó válaszokat, a biztos helytelenül írja be a nemzetiséget (pld: magiar/maghiar helyett), így majd az összesítésnél ez az „egyéb” kategóriába kerül majd. Probléma továbbá, hogy a biztosok sok esetben a nemzetiséghez automatikusan a románt írják be, mivel összekeverik az állampolgárságot az etnikummal. Arról is többen értesítettek, hogy az űrlapok kitöltésénél ceruzát, vagy egyéb, olyan íróeszközt használnak, amit később könnyen törölhetnek” – áll a Kelemen Hunor által elküldött levélben.
Az RMDSZ által jelzett rendellenességek közé tartozik továbbá az, hogy a kérdezőbiztosok visszautasítják az ideiglenesen távollevők és az egyetemisták feltűntetését a „P” űrlapon.
A szabálytalanságokról elsősorban Kolozs, Bihar, Szatmár, Maros, Temes, Szeben, Brassó és Bákó megyékből érkeztek a tájékoztatások.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezelőtt egy héttel már tájékoztatta az Országos Statisztikai Hivatal elnökét a népszámlálás elején felmerült szabálytalanságokról. Akkor Kelemen Hunor azt követően fordult az Országos Statisztikai Hivatalhoz, hogy három megyében (Kolozs, Bihar, Maros) tévesen értelmezték az összeírás módszertanát a kérdezőbiztosok számára tartott felkészítők során. Az itt elhangzott téves utasítások értelmében a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a kérdezéskor jelen lévő személyek nyilatkozhatnak.
Az Országos Statisztikai Hivatal elnöke múlt heti válaszában biztosította az RMDSZ elnökét, hogy a kérdezőbiztosok mindenhol írásban megkapják azokat a szükséges információkat, amelyek kizárják a metodológia téves értelmezését, és lehetővé teszik azt, hogy a népszámlálás eredményei a lehető legpontosabban tükrözzék a realitást.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szintén a múlt héten személyesen tájékoztatta Emil Boc miniszterelnököt a népszámlálás kapcsán felmerült félretájékoztatásokról, ugyanakkor levélben értesítette Traian Igas belügyminisztert is.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ismételten felhívja mindazok figyelmét, akik bármelyien rendellenességet tapasztalnak, akadályba ütköznek a népszámlálás során, azonnal jelezzék a Szövetség helyi irodáiban vagy az ingyenesen hívható zöld vonalon: 0800-802009.
erdon.ro

2011. október 26.

A románul nem tudókat is megszámolják
Kolozsváron a lakosság közel felét számolták össze
Külön papírra jegyezte fel a biztos a nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó adatokat, csak kódot írtak be, másutt ceruzával-radírozható golyóstollal töltötték ki az ûrlapokat. László Attila alpolgármester hangsúlyozta a rendellenességek jelzésének fontosságát: a panaszokat orvosolják. Mi több, ahol nem beszélnek magyarul (pl. idõs személyek), oda magyar személyt küldenek ki.
Tegnap László Attila a Szabadságnak részletezte a népszámlálás kapcsán jelentett rendellenességeket. Adatai szerint az RMDSZ ingyenes számára (0800-802-009) olyan bejelentés érkezett, hogy az Alverna utca 59. szám alatt a biztos nem ment be a hátsó épületbe összeírni a polgárokat. A bejelentés alapján az illetõnek jelezték a rendellenességet, s összeírta azokat a személyeket is, akikrõl korábban megfeledkezett.
Más esetekben a nemzeti hovatartozást taglaló mezõbe egybõl a kódot írta be a számlálóbiztos. Az érintettek tudomására hoztuk, hogy fontos megfelelõen, betûkkel kitölteni ezt a részt, a kódolást utólag kell megejteni.
- Bizonyos esetekben az egyetemi hallgatók vonatkozásában az ideiglenesen jelen levõ személyekre vonatkozó ûrlapot töltötték ki, s nem pedig a P jelzésût. Ugyanakkor tisztáztuk a radírozható golyóstollak használatából adódó eseteket is. Utóbbit az 1918. December 1. útról jelezték. A helyzetet tisztáztuk a számlálóbiztossal, s tudomására hoztuk, hogy a hatóságok által szolgáltatott golyóstollat használja - közölte a tisztségviselõ.
A Mehedinþi utca 10. szám alól érkezett a bejelentés, hogy ceruzával töltötték ki a nemzeti és felekezeti hovatartozást jelzõ mezõt. Az alpolgármester közlése szerint ebben az esetben a körzetfelelõs segítségével ellenõrizték az összes adatlapot, s korrigálták a hibákat.
- A Vágóhíd térrõl érkezett két olyan bejelentés, hogy az imént említett két mezõt a számlálóbiztos külön papírra jegyezte fel. Ebben az esetben is a korábban jelzett módon jártunk el - közölte László Attila.
Kolozsvár alpolgármestere megköszönte a város magyarságának azt a hajlandóságot, amelyet a népszámlálás iránt tanúsítottak.
Közölte: olyan jelzések is érkeztek, hogy egyesek nagyon ellenségesen viselkednek bizonyos számlálóbiztosokkal.
- Néhányszor az összeíró orrába csapták az ajtót. Más esetben az illetõ egy ideig gond nélkül szolgáltatta az adatokat, majd hirtelen valami történt az illetõ fejében, elkezdett üvöltözni, s kitessékelte emberünket. A számlálóbiztos értesítette a rendõrséget. Ez az eset a városnak abban a részében történt, ahol fura dolgok mennek végbe - jegyezte meg az alpolgármester anélkül, hogy pontosított volna.
Elmondta: Kolozsváron eddig 60 645 lakásban jártak a számlálóbiztosok. László Attila adatai szerint ez azt jelenti, hogy 151 958 személynek az adatait sikerült lekérdezni. - Lassan közeledünk a munka feléhez - tette hozzá.
Arról számolt be, az elmúlt napokban olyan esetek is történtek, amikor a számlálóbiztos nem tudott az idõs polgárok anyanyelvén beszélni, azok pedig nem tudtak románul. Ezeket az eseteket központosítják, a címek eljutnak a városháza illetékeseihez, s egy magyar személy megy házhoz. A kitöltött ûrlapot eljuttatják az illetõ körzet népszámlálási biztosához.
Az alpolgármester arra kéri a polgárokat, a rendellenességeket jelezzék az RMDSZ imént leírt zöldszámán vagy a polgármesteri hivatal vezetékes telefonszámán: 0264-430-011. Megtudtuk: két kérés érkezett arra vonatkozóan, hogy népszámlálási megfigyelõk ügyeljék felül a folyamatot. Errõl a városházán mûködõ népszámlálási bizottság dönt.
Keddi lapzártánkkor László Attila kolozsvári alpolgármester telefonon értesítette szerkesztõségünket, hogy az illetékes hatóságok tegnap délután (a Szabadság hírportálra feltöltött videointerjú készítése utáni idõpontban - szerk. megj.) érkezett hivatalos pontosítása alapján a számlálóbiztosoknak kötelezõ kérniük, az alanyoknak pedig muszáj szolgáltatniuk a személyi számot.
A szóban forgó videointerjúban a városi tisztségviselõ azt mondta, a polgárokra bízza azt, hogy megadják-e vagy sem a személyi számukat.
A Szabadság október 25-i lapszámában Székely István, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának a vezetõje azt állította: az RMDSZ álláspontja értelmében, ha valaki aggályosnak tartja a személyi szám bejelentését, akkor ne adja meg. Ugyanakkor az Országos Statisztikai Hivatal (INS) szóvivõje, Vladimir Alexandrescu szombaton egy olyan bejelentést tett, amelynek értelmében azokat a polgárokat is nyilvántartásba veszik, akik a népszámláláskor megtagadják személyi azonosító számuk (CNP) felfedését, és ezért semmilyen büntetés nem jár. - Senki nem köteles ezt a számot bemondani népszámláláskor, ha valamilyen okból ezt nem óhajtja megtenni - hangsúlyozta a szóvivõ.
?JABB LEV?LBEN EMELT PANASZT KELEMEN HUNOR
Kelemen Hunor szövetségi elnök ismét levélben fordult Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Hivatal elnökéhez, amelyben egy sor rendellenesség megoldását kéri. A hibák közül nagyon sokat az RMDSZ zöldvonalán jeleztek a lakosok, ugyanakkor a Szövetség területi és helyi szervezeteit is felkeresték panaszaikkal. Kelemen Hunor ma elküldött levelében jelezte, a szabálytalanságok egyrészt a népszámlálási biztosok viselkedésére vonatkoznak, másrészt a népszámlálási útmutató helytelen alkalmazására. Az RMDSZ által jelzett rendellenességek közé tartozik továbbá az, hogy a kérdezõbiztosok visszautasítják az ideiglenesen távollevõk és az egyetemisták feltûntetését a P ûrlapon. A szabálytalanságokról elsõsorban Kolozs, Bihar, Szatmár, Maros, Temes, Szeben, Brassó és Bákó megyékbõl érkeztek a tájékoztatások. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezelõtt egy héttel már tájékoztatta az Országos Statisztikai Hivatal elnökét a népszámlálás elején felmerült szabálytalanságokról, ugyanakkor levélben értesítette Traian Igaº belügyminisztert is, és személyesen tájékoztatta Emil Boc miniszterelnököt.
Szabadság (Kolozsvár)

lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 1021-1039




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék