udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
873
találat
lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 871-873
Névmutató:
Funar, Gheorghe
2008. május 21.
Megfellebbezte a központi választási irodánál az RMDSZ a Temes megyei választási irodának a szövetség plakátjai betiltásáról szóló határozatát. Az utóbbi napokban több helységben is óvást emeltek az RMDSZ választási plakátjai kapcsán. A PRM szenátora, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester óvását a Kolozs megyei, illetve a kolozsvári választási iroda elutasította. Hasonló kezdeményezés volt Nagyváradon is, ahol a Román Ökológiai Párt (PER) közleményben kifogásolta az RMDSZ-plakátok magyar szövegét. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, és kolozsvári polgármesterjelöltje sajtótájékoztatón közölte: Kolozsváron az utóbbi napokban több RMDSZ-es választási plakátot is eltávolítottak. Miután azokat újakkal pótolták, másnap megint hiányzott néhány. /Benkő Levente: Nem egyértelmű a törvény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2008. június 26.
A honatyák egyhangúlag megszavazták Gheorghe Funar szenátor és Ioan Ghise képviselő közös javaslatát, amely szerint televízió- és rádióadók hírműsoraiban egyenlő arányban kell pozitív és negatív jellegű és témájú híreket sugározni. Indoklásuk szerint a javaslat célja „a nézők és hallgatók általános közérzetének javítása”, a pozitívabb életkép elérése. „A javaslatunk összhangban van az európai törvénykezéssel” – magyarázta Gheorghe Funar. A nagy-romániás szenátor szerint az európai uniós tagországokban már sikerrel alkalmazzák a jogszabályt, és a magyarországi tévéadókra hivatkozott. „Én magam is rendszeresen követem a kábeltelevízión elérhető magyar csatornákat, és minden elismerésem az övék” – bizonygatta Funar, aki bevallotta, jól tud magyarul. Rasvan Popescu, az Országos Audiovizuális Tanács /CNA/ elnöke viszont úgy nyilatkozott, nincs elképzelése arról, hogyan lehetne gyakorlatba ültetni egy ilyen szabályozást. /S. M. L. : Funar jóról-rosszról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2008. július 29.
Boros János alpolgármesteri mandátuma utolsó napjaiban adott interjút a Szabadságnak. Nyolc évvel ezelőtt Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista ex-polgármester harmadik mandátumot nyert. Ekkor lett az egyik alpolgármester Boros János. Az alpolgármesterek beiktatásakor Funar kijelentette: ez a legsötétebb nap az életében. A sajtó azt latolgatta: vajon hány hónapig bírja Boros a strapát Funar mellett. Ekkor Boros elhatározta: „túléli” a nagy-romániás polgármestert. A legnagyobb elégtétele az volt, amikor a négy évvel ezelőtti helyhatósági választások első fordulója után aláírhatta a Funar munkakönyvére vonatkozó áthelyezési kérelmet. 2000–2004-ben gyakorlatilag semmilyen hatáskört nem ruházott át a polgármester. A városházi alkalmazottaktól megtudták: Funar hírzárlatot rendelt el irányában. A magyar intézmények számára Funar miatt továbbá gond volt az építkezési engedélyek megszerzése és aláírása. Borosnak nem sikerült megvalósítani a nyolc év alatt: a főtéri gödör betömését, a Márton Áron szobor, illetve az 1956-os emlékmű építkezési engedélyének megszerzését. Politikai okok miatt Boc polgármester a Márton Áron szobor felállításának engedélyezését az őszi választások utánra akarja halasztani. Boc polgármesterrel sem sikerült elintézni, hogy helyezzék végre el azt a háromnyelvű helységnév-táblát, amelyet még Funar idejében szavazott meg a városi tanács. Ami sikerült: a Házsongárdi kápolna restaurálása, az utak rendbetétele. Közbenjárására hozzáláttak a Szabók bástyájának restaurálásához, sikerült elindítani a Mátyás-szoborcsoport restaurálását. Sikerült bevezettetni a magyar nyelven történő esketést. /Kiss Olivér: Boros János: a magyar ügyeket kiemelt figyelemmel kezeltem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28., folyt. : júl. 29./2008. augusztus 6.
A Konzervatív Párt (PC) azt javasolta a Nagy-Románia Pártnak (PRM), hogy olvadjanak be a PC-be, jelentette be Codrut Seres PC-főtitkár. Lucian Bolcas PRM-s képviselő abszurdnak nevezte az egyesülés gondolatát, s szerinte se ő, se Gheorghe Funar nem folytathat ez ügyben tárgyalásokat. Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök megvetéssel utasította vissza az általa szégyentelennek minősített ajánlatot. /Pártfúzió a láthatáron? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./2008. szeptember 26.
Igaza van az Európai Bizottságnak, amikor azzal vádolja a román törvényhozást, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást a korrupciós ügyek kivizsgálásában – vélekedett Eckstein-Kovács Péter, aki szenátusi példákkal bizonyította állítását. Felháborítóbb a korrupcióval vádolt Serban Mihailescu PSD-s szenátor ügyében hozott jogi bizottsági döntés: a jogi bizottság tagjai további bizonyítékokat kérnek annak eldöntésére, hogy engedélyezzék-e a bűnvádi eljárás beindítását, vagy sem. A szenátor indokolatlannak tartja egy olyan szenátusi „vizsgálóbizottság” létrehozását, amely a Horea Roman Patapievici vezette Román Kulturális Intézet ellen folytatna vizsgálatot. (A PSD-s Adrian Paunescu és a PRM-s Gheorghe Funar kezdeményezte bizottság „a román nemzeti érzelmeket sértőnek”, „antiszemita és szexuális jellegűnek” minősített rendezvények miatt követel vizsgálóbizottságot.) Eckstein-Kovács hangsúlyozta, mindig is szót emelt az antiszemita megnyilvánulások ellen, azonban túlzás ilyesmivel vádolni a kortárs román művészi értékeket népszerűsítő Patapievici-éket. /Sz. K. : Magaviseletből „elégtelen” a szenátusnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2008. október 3.
Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, ellenzi az ötszázalékos parlamenti választási küszöb eltörlését a parlamenti választásokon, ahogyan azt Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora javasolta a szenátusban. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./2008. október 8.
Várhatóan még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt napirendre tűzik a képviselőházban a ciántechnológia bányákban való használatának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot, amelyet Eckstein Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátor dolgozott ki. Amennyiben a jogszabályt megszavazzák, a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat helyzete ellehetetlenül. Kiderült, az erdélyi római katolikus egyház eladta egyik verespataki ingatlanját a bányavállalatnak, annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatokban ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását, adta hírül a Szabadság napilap. /Gyergyai Csaba: Verespatak: kútba eshet a bányaberuházás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./2008. november 6.
„Túl sok sérelem érte a románokat magyar részről ahhoz, hogy az országnak egyhamar magyar elnöke legyen” – reagált Daniel Buda demokrata-liberális képviselő, arra a kérdésre: elképzelhetőnek tartja-e, hogy miután az amerikaiak színes bőrű elnököt választottak, Romániának belátható időn belül magyar államfője legyen. Daniel Buda szerint a románok, elsősorban az erdélyiek, nem tudják elfelejteni „mindazt a szörnyűséget”, amit a Horthy-csapatok műveltek annak idején Románia területén. Szintén a történelmi sérelmekre hivatkozva nem látja lehetőségét egy magyar államfő megválasztásának Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője sem. Szerinte ez egész Európában elképzelhetetlen. „A magyarok Magyarországon lehetnek államelnökök, nem Romániában” – jelentette ki Gheorghe Funar szenátor, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Arra a felvetésre, miszerint Barack Omaba sem Kenyában lett elnök, ahonnan családja származik, Funar leszögezte: „A különbség az, hogy a kenyaiak nem áhítoznak az amerikai földre, míg a magyarok minden porcikája Erdélyt kívánja. ” Cristian Diaconescu szociáldemokrata szenátor: „Szerintem a romániai választók is elég érettek már ahhoz, hogy ha az országuk érdeke úgy kívánja, túllépjenek az etnikai akadályokon. Ha olyan rátermett, s tetszetős üzenetű magyar jelölt kerül, elképzelhetőnek tartom, hogy megválasszák államelnöknek. ” Cristian Tudor Popescu, a Gandul vezető publicistája szerint nem az a fontos, hogy magyar vagy más nemzetiségű elnöke legyen Romániának, hanem az lenne a fontos, hogy legyen egy Obama-szintű elnökünk, vagy legalább egy olyan szintű jelöltünk, mondta. „Nem tudok jóslatokba bocsátkozni, hogy a román társadalom mikor lesz képes elfogadni egy magyar nemzetiségű jelöltet, de mindenesetre nem túl hamar” – tette hozzá Popescu. „Annak érdekében, hogy Romániában magyar nemzetiségű államfőt válasszanak, maguknak a magyaroknak kell megtenniük az első lépést, mégpedig az etnikai alapú pártok megszüntetésével” – vélte a publicista. „Akkor lesz Romániában magyar elnök, amikor a románok elfogadják az autonómiát – mondta Dan Pavel politológus. „Romániának egyhamar nem lesz magyar elnöke, mert itt a tolerancia nagyon alacsony szinten van. Nálunk a rasszizmus is magasabb szintű, mint Amerikában, holott nekünk nincsenek feketéink. ” /Magyar államfő: majd ha fagy. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./2008. november 28.
A Nagy-Románia Párt /PRM/ nemzeti egységkormány létrehozását javasolja a parlamenti választások után, amelynek minden parlamenti párt része lenne – jelentette ki Gheorghe Funar szenátor, a párt főtitkára, erre a gazdasági világválság miatt van szükség. Hozzátette, mivel az RMDSZ nem párt, hanem szövetség, ezért az RMDSZ egyedül ellenzékben marad majd. /Nemzeti egységkormányt akar Funar. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./2008. december 3.
A választásnak megvannak a nagy vesztesei és a meglepetésként ható győztesei. Nem jutott be Gigi Becali és C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke mellett a t. Házba Adrian Paunescu, Norica Nicolai és Gheorghe Funar sem. A román parlament tagja lett Oana Mizil, Ceausescu kommunista miniszterelnökének unokája, Toader Paleologu, Dan Voiculescu, Ioan Talpes /évekig a Külföldi Hírszerző Szolgálat elnöke volt/ és Elena Udrea. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./2009. január 14.
Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt volt szenátora indulni szeretne a kolozsvári polgármester-választáson. A volt kolozsvári polgármester ugyanakkor anyagi támogatást kért a szenátustól, mert jelenleg nincs állása. Elmondása szerint folytatni kívánja oktatói tevékenységét az Agrártudományi Egyetemen. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./2009. május 12.
A kolozsvári Főtér-rendezés első áldozatai a kidöntött lámpaoszlopok. Alkotójuk, a neves iparművész, fémszobrász, a Képzőművészeti Egyetem egykori tanára, a Barabás Miklós Céh 1997-es nívódíjasa, Károly Sándor, ha élne, most lenne 60 éves. Özvegyét, a szintén képzőművész Károly Zöld Gyöngyit a városuk sorsáért aggódó szemtanúk azonnal értesítették a történtekről. Honnan is tudhatná a Regátból származó Sorin Apostu polgármester, hogy egy Kolozsvár arculatát évtizedekkel ezelőtt formáló képzőművész, a Szamos-híd korlátjának, a Román Színház előtti lámpaoszlopoknak, számos ablakrács és kapu készítőjének egyik, a tér hangulatához illő alkotásáról van szó. László Attila alpolgármester szerint a formatervezett alkotások majd méltó helyre kerülnek. A polgármesternek a műemlékek feliratozásával kapcsolatos kijelentése azonban rosszindulatú. A magyar nem nemzetközi nyelv, ezért semmi keresnivalója a műemlékek feliratain, azok román, angol és francia nyelvűek lesznek, közölte. Amikor a történelmet meghamisító, magyargyalázó emléktáblák felkerültek a Mátyás-ház, a Mátyás-szobor és a Petőfit is vendégül látó egykori Biasini szálló falára, Gheorghe Funar kezében volt a város. Emil Boc polgármestersége idején naivul azt remélték, hogy a gyalázkodó feliratok helyére más kerül. A magyar emléktáblák eltávolítására még maga Gheorghe Funar sem merészkedett. Remélhetőleg Sorin Apostu sem erre gondolt, amikor a magyart és a németet – egyébiránt az idelátogatók zöme éppen ezt a két nyelvet használja – száműzni óhajtja. /Németh Júlia: Kolozsvári múlt, kolozsvári jelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2009. május 14.
Kolozsváron a műemléképületekre három nyelvű /román, angol és francia/ feliratot helyeznek el. Magyar nyelvű nem lesz, Sorin Apostu polgármester ezt azzal indokolta, hogy a magyar nem nemzetközi nyelv. Annak idején Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista „kolozsvári bíró” azt mondta, azért nem írják ki magyarul is a város bejáratainál elhelyezett tájékoztató táblákra, melyek Kolozsvár testvérvárosai, mert a magyar nem nemzetközi nyelv. /Kiss Olivér: Sorin Apostu = Gheorghe Funar? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2009. június 20.
Eltelt egy év azóta, hogy László Attilát alpolgármesterré választották Kolozsváron. Egy év tapasztalatait összegezte. Megköszöni elődje, Boros János munkáját, aki négy évet Gheorghe Funar, négy évet pedig Emil Boc helyetteseként vezette a várost. Most tapasztalhatta, milyen nehézségekkel jár az alpolgármesteri tevékenység. László Attilának a helyzetfelmérés, a leltárkészítés volt az első feladata. 6200 olyan föld-visszaigénylési kérelem várt elfogadásra, amely 1991 óta nem került napirendre. Ezen kívül majdnem 5 ezer ingatlant igényeltek vissza a volt tulajdonosok, naponta 40-80 pere volt a városházának, stb. László Attila vezeti a helyi földosztó bizottságot, hetente 30-150 visszaszolgáltatási kérelmet bírálnak el. Az alpolgármester munkájában a legfontosabb eredménynek a kolozsvári magyarok esélyegyenlőségének biztosítását tekinti. Sikerült elérnie, hogy a föld-visszaszolgáltatási kérvényeket beérkezésük sorrendjében bírálják el, ne más szempontok szerint. Kiderült, hogy birtokba helyezettek között aránytalanul kevés a magyar. Sikerült pénzt juttatni a magyar oktatási intézményeknek az iskolák tatarozására. Sikerült beszerezni a Márton Áron szobor építkezési engedélyét. Bevezette azt, hogy a reggeli órákban hozzá fordulhatnak a kolozsvári magyarok. László Attila odafigyelt arra, hogy a városházán megüresedett helyekre magyar fiatalok is pályázzanak. Nem sikerült elérnie, hogy Guttman Szabolcs személyében magyar főépítésze legyen a városnak. Amióta polgármester lett Sorin Apostu, nehezebben lehet vele dolgozni. A Mátyás-szobor restaurálása február 11-én a magyar kormány átutalta a szükséges összeget. /Kiss Olivér: „Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz ez a tisztség”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./2009. június 25.
A városháza tíz éve törvénytelenül használja a Funar-korszakban megalkotott és elfogadott címert – jelentette ki Nicolae Endroiu, a G. Baritiu Történeti Intézet igazgatója. Endroiu arra kérte Sorin Apostu polgármestert, hogy mihamarabb kezdeményezze a régi címer visszaállítását. – Legkésőbb szeptemberben a városi tanács hozzon határozatot arról, hogy a helyhatóság mindenhol az 1369-ben napvilágot látott címert vagy annak enyhén módosított változatát használja – mondta. Szégyenletesnek és megalázónak tartotta azt, hogy a polgármesteri hivatal a Román Akadémia hatáskörébe tartozó helyi heraldikai bizottsággal hosszú évekig pereskedett a címer miatt. – Gheorghe Funar volt polgármester beperelt bennünket, mert nem voltunk hajlandók láttamozni, és elfogadni a városháza akkori vezetősége által egy ötletbörze során nyertesnek nyilvánított pályamunkát – emlékeztetett Endroiu. /Kiss Olivér: Törvénytelen Kolozsvár jelenlegi címere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./2009. június 29.
A világot bejárt Cs. Szabó László jó hatvan évvel ezelőtt Párizs és Budapest elé állította példának a Szent Mihály-templommal és a Mátyás-szoborral ékes, szabályos nagy teret, Kolozsvár főterét. Amikor első osztályba vitte édesanyja Szabó Dezsőt, akkor Fadrusz János alkotása, a Mátyás-szobor még nem is állt, mégis így mondta gyermekének: „Ez a világ legszebb tere, fiacskám. Kolozsvár a világ legszebb városa. Majd, ha felnősz, rajkóm, akármerre jársz, ne felejtsd, hogy kolozsvári vagy. Itt szebben beszélik a magyar nyelvet, mint máshol. Ne hozz soha szégyent Kolozsvárra, gyermekem. ” Az életből szintén távozott magyar író, Csiki László hangjátéka, a Visszaút (Kolozsvár főtere), amely a Korunkban jelent meg (1992. 2.), már arról szólt, hogyan kell becsapni az Amerikából hazalátogató, Cluj-Napocában a maga ifjúkorának kincses Kolozsvárát kereső öreget, hogy ne érje végzetes sokk az újratalálkozáskor. A Kolozsvár helyettesítésére alakított, egy ideje Mihai Viteazult, illetve Avram Iancut idéző városi terek nem mozgatták meg igazán a román írók fantáziáját. Így aztán a kolozsvári magyarok ügye lett a Főtér sorsa – és ezzel ellentétben román nemzeti ügy a magyar büszkeség kezelése, megtörése. Gheorghe Funar mutatott erre hatásos példát. Kántor Lajos szerint nem azok szolgálják a kolozsvári magyarságot, akik minden fához ragaszkodni próbálnak, hanem akik meggyőzni próbálják a másik felet az értékőrzés európai mércéjéről. Kántor nem ért egyet azokkal, akik megkérdőjelezik a már Nagyszebenben bizonyított főépítész, Guttmann Szabolcs hitelességét. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. 2009. június (2). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./2009. július 28.
A rendszerváltás után megalakult első erdélyi közhasznú alapítványok egyike a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, ügyvezető elnöke Pillich Katalin. A Kolozsvár belvárosában levő közintézményt egyszerűen csak a Heltaiként emlegetik a kolozsváriak, vagy a városban tanuló magyar diákok, egyetemisták. 1991-ben jegyeztették be a férjével, Pillich László közíró-újságíróval a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt, amely immár 18 éve működik, és amelynek elsődleges célja az volt, hogy az akkoriban Magyarországról bőségesen érkező könyvadományokból a kolozsvári magyar olvasóközönséget kiszolgáló közkönyvtárat hozzanak létre, emlékezett a kezdetre Pillich Katalin. A könyvtár köré kiépültek a különféle kulturális rendezvények, melyeket ma a Heltai alapítvány szervez és támogat. Az intézmény fontos szerepet vállal a hagyományőrzés, hagyományápolás terén, oktató- és továbbképző programokat, de néptáncoktatást is szervez. Pillich László előrelátásának köszönhetően panzióval, konferenciateremmel és alkalomadtán étteremként is működő kávézóval bővítették az intézményt, ezek bevétele az alapítvány önfenntartását hivatott biztosítani. Az alapítvány konferenciaközpontként is működhet. Egyre kevesebb támogatás érkezik a magyar civil szervezetek számára. Az alapítvány kezdettől támogatta a kolozsvári táncházmozgalom továbbélését, és részt vett a néptánctáborok megszervezésében. „A táncházmozgalomhoz egyébként személyes kötelékek fűznek, hiszen a fiunk, Balázs másodikos kora óta néptáncos, jelenleg pedig ő irányítja a Szarkaláb néptáncegyüttest” – tette hozzá. A Szarkaláb együttes hetente háromszor próbál a Heltaiban, és cselekvő részese az alapítvány egyik legrangosabb rendezvénye, a Szent István Néptánctalálkozó szervezésének. A rendezvényt évente az európai kisebbségek néptánctalálkozójaként hirdetik meg. A rendezvény nyitógáláját minden évben Szent István napján, augusztus 20-án rendezik. A rendezvény látványos momentuma a kolozsvári népviseleti felvonulás, mely a Heltai székhelyéről indul, és a résztvevők a Főteret megkerülve a Szent Mihály-templomban gyűlnek össze, ahol meghallgatják a Szent István-napi ünnepi misét. „Kezdetben gyakran füttyszó kísérte a felvonulást, Gheorghe Funar korábbi polgármester például egy ízben föl is jelentett bennünket, mert a magyar zászlót is végigvittük a menettel, de mivel a magyarországi románok vitték a zászlót, könnyen visszavertük a támadást” – mesélte Pillich Katalin. Az alapítvány közművelődési tevékenysége a jelentősebb évfordulók alkalmával történelmi vetélkedők szervezése, többnyire pályázati pénzekből. Évek óta rendezvénysorozatot indítanak március 15. tájékán, kolozsvári és Kolozs megyei iskolákat, bevonva tematikus rajzversenyt és történelmi versenyt hirdetnek meg. Ősszel az ‘56-os forradalom tiszteletére szerveznek minden évben megemlékezést. Idén októberben is megrendezik a Horváth Béla Stúdiószínpaddal közösen a Kolozs megyei amatőr színjátszócsoportok találkozóját. Az alapítvány következő terve egy kisebbségi dokumentumtár létrehozása. /Varga László: Heltai Gáspár Alapítvány: nagykorú szervezet, kiterjedt feladatkör. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./2009. szeptember 7.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette: pártja azt kéri a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéktől hogy indítson nyomozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlés résztvevői ellen, és büntesse meg őket. Ugyanakkor bírálta Traian Basescu államfőt, mivel nem játszott moderátor-szerepet az ügyben. – A Nemzeti Liberális Párt arra kéri az állam valamennyi intézményét, elsősorban az ügyészséget, hogy indítson nyomozást, és büntesse meg székelyudvarhelyi rendezvény résztvevőit. Hozzátette: a PNL mindig a nemzeti kisebbségek jogainak támogatója volt, hangsúlyt helyezve a kulturális jogokra. /Ügyészségi vizsgálatot kér Crin Antonescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Heves magyarellenes reakciót váltott ki a bukaresti parlamenti pártok részéről a két székelyföldi nagygyűlésen megfogalmazott autonómiaigény. A román politikusok többsége érdekes módon leginkább az SZNT és az MPP által Székelyudvarhelyen rendezett találkozón elhangzottakat bírálta, holott azon ugyancsak a területi önrendelkezés mellett foglaltak állást. Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke, európai parlamenti képviselő felszólította az erdélyi magyarokat: költözzenek Dél-Tirolba, ha tetszik nekik a területi autonómia, Gheorghe Funar, PRM főtitkára pedig népszavazást rendeztetne a székelyföldi önrendelkezés tárgyában. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke szerint az egységesülő Európában az erdélyi magyarok 20. századi nézeteket vallanak „szeparatista” téziseikkel, miközben szenátor kollégája, Lia Olguta Vasilescu szerint a nagygyűléseken megjelent önkormányzati képviselőktől meg kell vonni mandátumukat az ország területi integritásának veszélyeztetése miatt. /Rostás Szabolcs: Etnikai válsággal és szeparatizmussal riogatnak a román politikusok a nagygyűlések kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./2009. szeptember 14.
Szobrot állít a marosvásárhelyi önkormányzat Stefan Gusa tábornoknak, a ‘89-es temesvári, majd bukaresti véres események egyik vitatott kulcsfigurájának. A tiszt nevét viselő alapítvány kezdeményezésére született döntést valamennyi frakció támogatta, beleértve a tíz taggal rendelkező RMDSZ-t is. Cserében a román pártok képviselői megígérték, hogy amint elkészül a Sütő András szobrának dokumentációs terve, ők is megszavazzák annak felállítását. A határozat értelmében Gusa büsztje azon a vársétányi talapzaton kap helyet, ahol eredetileg egy másik katonai szervezet Ion Antonescu háborús bűnös marsall szobrát szerette volna felavatni. A konszenzussal született tanácsi döntés felháborodást keltett a temesvári forradalmárokban. Az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa volt az egyike azoknak a tábornokoknak, akik 1989 decemberében belelövettek a temesvári tüntetőkbe. A katonai ügyészség 1997-ben Victor Atanasie Stanculescuval és Mihai Chitackal egyetemben Gusát bűnösnek találta. Gusa még életében tagadta az ellene felhozott vádakat, mi több, a forradalom hősének tekintette magát. Ion Iliescu és az alakulófélben lévő állam vezetői néhány nap elteltével lemondtak Gusa szolgálatairól. Egy interjúban az ismert rendező és egyben a forradalom egyik aktív résztvevője, Sergiu Nicolaescu azzal vádolta a generálist, hogy 1989. december 23-án államcsínyt tervezett, azonban magára maradt, a vezérkar többi tagja ugyanis elhatárolódott a tervtől. Későbbi interjúkban Gusa hősként pózolt, azt állítván magáról, hogy ő volt az, aki békés megoldást talált a temesvári forradalomra, illetve sikerült megakadályoznia az idegen, elsősorban szovjet erők behatolását Romániába. A csontrákban szenvedő Stefan Gusa egy bécsi klinikán, 1994. március 28-án elhunyt. Temetését huszonegy ortodox pópa celebrálta, élen Epifanie Norocellel, Buzau és Vrancea megye püspökével. A politikusok közül a ceremónián Niculae Spiroiu akkori hadügyminiszter, Simion Cotoi volt párttitkár és az egykori Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Gheorghe Funar vett részt. Románia főként ókirálysági részein utcákat és hadtesteket neveztek el róla, nevét viselő alapítvány működik, illetve szülőfalujában, Spatarun már mellszobrot is állítottak emlékére. A tábornok halála után a Gusa-kultusz kialakításában Josif Constantin Dragan is fontos szerepet játszott. A vasgárdista múltjáért elítélt, később viszont a leggazdagabb román állampolgárrá vált Dragan jelentős pénzösszeggel támogatta a kultusz ápolóit. /Szucher Ervin: Szobrot kap a forradalmárgyilkos. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./2009. szeptember 18.
Gazdag rendezvénysorozatot szerveznek Kolozsváron az európai örökség napok keretében. Kolozsváron szeptember 19-én két helyszínen, a Szabók bástyájánál és a Continental Szállónál zajlanak a rendezvények. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság a Farkas utcai református egyházközséggel kiállítást és sétát szervez. A rendezvényeket ismertető sajtótájékoztató botrányban fulladt. Dan Brudascu, a Városi Művelődési Ház igazgatója /évekig Gheorghe Funar expolgármester sajtófőnöke volt, később a Nagy-Románia Párt képviselője/ kifejtette, a Continental Szállodában történelmet írtak. „Csak két személyt hoznék fel példának – mondta – mindkettő fontos politikus volt. Az egyik Kun Béla, aki 1918-ig gyakran itta kávéját ebben a vendéglőben, amelyet akkortájt New York kávéháznak hívtak, és Octavian Goga költőt, Románia volt miniszterelnökét, akit itt mérgeztek meg, lassan ölő méreggel 1938. május 5-én. Goga két nappal később meghalt. Kolozsvár nagy írói és költői közül többen is itt töltötték idejüket”, folytatta Brudascu, majd kiselőadást tartott saját képviselői múltjáról, hogyan harcolt a régi ortodox templomok védelméért stb. Köllő Katalin újságíró közbeszólt: tudomása szerint egy hétvégi rendezvény sajtótájékoztatójáról van szó, nem pedig valamelyik párt kampányrendezvényéről. A rendezvényt hirdető plakátra magyar nyelven is került volna szöveg, erre azonban nem került sor. Maria Golban igazgató kifejtette: a rendezvényre az Európai Unió ünnepének keretében kerül sor, minden ország a saját nyelvén népszerűsíti az örökségnapokat, ennek megfelelően a plakát román nyelvű. Köllő Katalin közbevetésére, hogy a magyar nyelv ugyanolyan hivatalos nyelv az unión belül, és Kolozsvár lakosságának mintegy 20 százaléka magyar anyanyelvű, illetve a város épített örökséghez a magyaroknak is van némi közük, az igazgatónő nem tágított, csak román nyelvű plakátot nyomtattak. /Köllő Katalin: Botrányos sajtótájékoztató a kulturális örökség napjairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./