udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1281
találat
lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 1261-1281
Névmutató:
Ilie, Ion
2003. július 7.
Ion Iliescu államfő júl. 5-én felavatta Románia szentpétervári főkonzulátusát. /Ion Iliescu főkonzulátust avatott Szentpéterváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2003. július 7.
Elégedettséggel nyugtázta Ion Iliescu államfő a múlt hét végi háromnapos oroszországi látogatását, amely eredményeként Vlagyimir Putyin orosz államfővel aláírták a két ország közötti - már tíz éve húzódó - politikai alapszerződést. A román-orosz alapszerződés megkötése, valamint a politikai és üzleti szférában tapasztalható kapcsolatok felelevenítése történelmi pillanatot képez a két állam viszonyát tekintve - nyilatkozta moszkvai útjáról hazatérve Ion Iliescu államfő júl. 5-én. Az államfő ismételten hangsúlyozta, hogy a két ország múltból hozott problémáit (főként az Oroszországba menekített román kincsek kérdését) nem elfelejtett tényként, hanem reálisan kell kezeli. "A román üzletembereknek is rá kell ébredniük az orosz gazdaság kínálta lehetőségekre. Elégedettséggel tölt el, hogy a múlt hétvégi moszkvai orosz-román üzletember-találkozóra - ahol 300 orosz cég reprezentánsaival fogalmazhattak meg új üzleti elképzeléseket - mintegy 200 romániai vállalat képviselője jött el," - vélekedett Iliescu. A államfő orosz Gazprom mamutcég vezetőivel is találkozott; Románia földgázgondjainak megoldása végett sürgette egy román-orosz vegyes vállalat létesítését. /Sikeres moszkvai látogatás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./2003. július 21.
Némileg egymásnak ellentmondó értékelésekkel számoltak be júl. 19-én az országos román lapok a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született román-magyar megállapodásról. Néhány központi újság hírt sem adott arról, hogy Bukarestben tárgyalt a magyar külügyminiszter. A híradások azt emelték ki: Kovács László a román hatóságok segítségét kérte, hogy kárpótlásban részesüljenek azok a már Magyarországon élő egykori romániai magyarok, akiktől vagy akiknek közvetlen rokonaitól a kommunista rendszer idején elkobozták Romániában lévő ingatlanjaikat. A magyar külügyminiszter szerint mintegy 5 ezer ember vár ilyen kártérítésre. Beszámoltak a lapok arról is, hogy a magyar külügyminiszter Magyarországra szóló meghívást adott át Mádl Ferenc köztársaság elnök nevében Ion Iliescu román államfőnek. A kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született megegyezésből a román sajtó elsősorban a magyarigazolványok sorsával foglalkozott. A Cotidianul szerint Budapest még egy kompromisszumra hajlandó volt a kedvezménytörvény kérdésében azzal, hogy elfogadta: idővel sor kerül a magyarigazolványok cseréjére. /A román sajtó sem értette a státus-megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./2003. július 21.
Államfőként harmadszor utazott júl. 20-án Pekingbe Ion Iliescu. Látogatásának célja a román-kínai gazdasági kapcsolatok megélénkítése. Jelenleg 5000 kínai tulajdonú cég működik Romániában, 41 millió dollár alaptőkével, de a két ország kétoldalú forgalma messze elmarad az 1979-es rekordszinttől, amikor meghaladta az 1079 millió dollárt. Elutazása előtt Iliescu Cosma bányászvezér kegyelemben részesítését helyezte kilátásba. Szerinte túl szigorú büntetéssel sújtották, mivel nem lehet egyedül őt tenni felelőssé a történtekért. - Iliescu kitüntette Adrian Paunescut. - A Pro Európa Liga Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora mentelmi jogának felfüggesztését kérte. /Iliescu Pekingbe utazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./ Ion Iliescu elnök 1991-ben és 1994-ben is tett látogatást a kínai fővárosban. Iliescu 1971-ben szintén Pekingben járt, a Nicolae Ceausescu által vezetett román küldöttséget tagjaként.Ceausescu hazatérve számos területen megkísérelték közvetlenül is átültetni a román gyakorlatba a "kínai tapasztalatokat", egyfajta román "kulturális forradalomként". A bennfentesek szerint Iliescu tiltakozott, ami részleges kegyvesztését eredményezte: először vidékre helyezték át, megyei párttitkárnak, majd egy könyvkiadóhoz küldték. Mint "belső száműzöttet", sokan őt kezdték a román politika reménységének tekinteni - ez alighanem hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1989 decemberében a népharag elsodorta a Ceausescu-diktatúrát, ő tűnt annak a személynek, aki a diktatúrából képes átvezetni az országot egy posztkommunista reformkorszakba. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu kivégzését. A kínai vezetők már 1989. dec. 27-én üzenetben biztosították az új román vezetőket arról, hogy tiszteletben tartják a román nép választását. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, kivéve Romániát. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, és nem érdektelen, hogy mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. A miniszterelnöki és egyéb magas szintű kölcsönös viziteket összeszámlálni is nehéz lenne. 2000-ben a román-kínai kereskedelem volumene 298 millió dollárra emelkedett. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ 2003. július 21.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tisztjeinek közel egyharmada nem kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát - hangzott el az Országos Hírszerző Akadémia évzáró ünnepségén. A szolgálat igazgatója ugyanakkor szóvá tette, hogy egyre több hírszerző hagyja ott az intézményt jobban fizetett állásokért. A múlt hónap végéig száznyolcvan SRI-s tiszt kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát, miközben hetvennégy hírszerző nem férhet hozzá az észak-atlanti szervezet titkaihoz - közölte Radu Timofte SRI-igazgató. A tiszteknek több oldalas kérdőívet kell kitölteniük, arra kell választ adniuk, hogy tagjai voltak-e valamely titkosszolgálatnak az elmúlt rendszerben. Az újságírók feltették a titkosszolgálati vezetőnek a kérdést: létezik-e még valamilyen kapcsolat a SRI és az egykori Szekuritáté között? "Valószínűleg, ezt a terhet még évekig a vállunkon hordjuk majd. Nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e ilyen kapcsolat. De ha megszabadulok ettől az archívumtól is (a volt politikai rendőrség irattárától - szerk. megj.), indokolt lesz a kijelentés, hogy a jelenlegi hírszerzésnek semmi köze a volt Szekuritátéhoz" - válaszolta Radu Timofte. Ebben az összefüggésben az ünnepségen jelen lévő Ion Iliescu államfő kijelentette: a SRI és a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE) megújult. Nem hiszem, hogy a két szolgálatban vannak még olyan emberek, akik politikai rendőri tevékenységet folytattak a kommunista rendszer idején - mondta az államfő, aki szerint elképzelhető, hogy a SRI-ben ma is többen dolgoznak a volt Szekuritáté tisztjei közül, de - szerinte - ezek főként a technikai személyzet tagjai. A SRI igazgatója szóvá tette, hogy egyre több hírszerző tiszt hagyja el az intézményt a magáncégek által ígért magasabb bérért. Ion Iliescu elnök hangsúlyozta: a hatékonyság növelése érdekében a titkosszolgálatok kénytelenek csökkenteni tevékenységük átláthatóságát. Azonban - mondta Ion Iliescu - megfelelő alkotmányos és törvényes eszközökkel megelőzhető az állampolgári jogok megsértése, a demokrácia játékszabályaitól való eltávolodás. /Szőcs Levente: Megbízhatatlan titkosszolgálati tisztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./2003. július 22.
Iliescu elnök kitüntette Adrian Paunescut Románia csillaga lovagkereszti fokozatával, kijelentve, hogy a költő-politikust tiszteli és csodálja. Iliescu boldognak látszott, hogy - bevallása szerint - három és fél évtizede megszakítás nélkül együttműködhetett ezzel "a vulkanikus szellemmel". Paunescu nemzeti szocialista húrokat pengetve szolgálta ki a diktatúrát. Olyannyira, hogy 89 decembere után még a szakállát is levágatta, hogy fel ne ismerje és meg ne lincselje a dühöngő tömeg, s hónapokig bujkált. Most pedig többszázan ünnepelték-éltették a frissen felkent lovagot, köztük Razvan Theodorescu művelődési miniszter és Mircea Geoana külügyminiszter. Ion Iliescu azt is kilátásba helyezte: ha a "szén hajnalcsillaga", Miron Cozma megfelelő érvekkel alátámasztott kegyelmi kérelmet nyújt be, esetleg szabadlábra helyezi a bányászvezért. Mindenki tudja, hogy ki hívta a bányászokat Bukarestbe rendet teremteni, s ki dicsérte meg őket és vezérüket azért, hogy miközben feldúlták a pártszékházakat, szétzúzták az egyetemet, a tévét. /Németh Júlia: Lovagi torna a Cotroceni-ben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ Tudvalevő, hogy Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe.A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, az Erdélyi Református Püspökség és a Romániai Unitárius Egyház Jakubinyi György érsek, valamint Pap Géza és Szabó Árpád püspökök kézjegyével ellátott nyilatkozata értelmében a Gold Corporation Társaság júliusban közölte az erdélyi történelmi egyházakkal abbeli szándékát, hogy felvásárolná a tulajdonukat képező verespataki templomokat, egyházi épületeket és temetőket. Az említett egyházi vezetők júl. 21-én tartott megbeszélésükön leszögezték, hogy a verespataki tervezett beruházás a természeti és az épített környezetre egyaránt katasztrofális következményekkel járna, és a helybeli lakosságot sem hagyná érintetlenül. A verespataki terv már eddig is mérhetetlen és pótolhatatlan kárt okozott az említett egyházaknak: a kártalanítással egybekötött kitelepítés hangoztatásával olyan légkört teremtett, amely bomlasztólag hatott az ottani közösségre. Az egyházfők közölték, hogy mindennemű anyagi kártérítés dacára is csak a legvégső esetben hajlandók lemondani templomaikról, egyházi épületeikről és temetőikről: akkor, amikor az illetékes hivatalos szervek már minden engedélyt megadtak a kitermelés megkezdésére. /Az egyház nem alkuszik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./2003. július 24.
Ceausescu elsőszámú udvari költője, Adrian Paunescu alighanem a legjellegzetesebb figurája a jelenlegi román közéletnek. Minden bukaresti tévéstúdió gyakori meghívottja, maga is állandó műsorvezető. Paunescu az egyik tévéadásban feltette meghívottjainak - Berindei történészprofesszornak, Raoul Sorbannak, Hajdu Győzőnek - a kérdést, hogy mit akarnak a magyarok erőteljes Horthy-kultuszukkal. Természetesen Erdélyt akarják - hangzott a szolgálatkész válasz a Paunescu-barát Hajdu Győző szájából. Ion Iliescu elnök a Románia Csillaga érdemrenddel, annak lovagi fokozatával tüntette ki Adrian Paunescut, rendkívüli érdemeiért. A Cotroceni Palotában a kb. 300 ünneplő személy közt jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter és Mircea Geoana külügyminiszter is. /Kántor Lajos: A nemzetmentő bárd (avagy ki kivel szövetkezik). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./2003. július 26.
Az izraeli külügyminiszter hivatalába rendelte Románia tel-avivi nagykövetét, hogy tisztázza: Ion Iliescu államfő holokauszttal kapcsolatos kijelentései Bukarest hivatalos álláspontját tükrözik-e. Ezt megelőzően Yosef Lapid izraeli igazságügyi miniszter "érzéketlennek" nevezte a román államelnök holokausztról szóló kijelentéseit, amelyeket Ion Iliescu szintén a Haaretz pénteki számában közölt interjúban tett. "A holokauszt nem csak az európai zsidó lakosságot érintette. Sokan mások, például lengyelek is úgyanúgy meghaltak", mondta Iliescu. "A náci időszak Romániájában a zsidók és a kommunisták azonos bánásmódban részesültek. Az én apám kommunista aktivista volt és lágerbe küldték. Negyvennégy évesen halt meg, kevesebb, mint egy évvel hazatérte után", nyilatkozta a román államfő. "A holokauszt általános jelenség volt Európában (...), ilyen események Románia területén is történtek; az 1941-es bukaresti és iasi-i mészárlások és a zsidók transznisztriai koncentrációs táborokba küldése Románia területén történt, ezekért az eseményekért az akkori vezetőket terheli felelősség", mondta Ion Iliescu. Hozzátette: "lehetetlen, hogy ezért a román népet és társadalmat vádolják". A román államfő szerint Románia jelenlegi gazdasági helyzetében a zsidó javak visszaszolgáltatása kapcsán folyó pereket vagy elhalasztani, vagy pedig elutasítani kell. "Az emberek nélkülöznek, ugyanakkor egyesek követelésekkel lépnek fel, mivel a javakat a második világháború idején és azt követően államosították. Ez vajon azt jelenti, hogy szegény ma élő román állampolgároknak kell fizetniük az akkor történtekért? Húzzuk le a bőrt azokról, akik most nyomorban élnek? Hogy a többieket kárpótoljuk? Nem hiszem, hogy ez a megfelelő megoldás", fogalmazott Iliescu. Hasonló diplomáciai incidens történt júniusban is, amikor a román kormány jóváhagyta a Román Nemzeti Levéltár és az Egyesült Államok holokauszt Emlékmúzeuma közti együttműködésről szóló megállapodást. Az akkori ülés után a kormányközlemény szerint a román kormány "bátorítja a holokauszttal kapcsolatos kutatásokat (...), de hangsúlyozza, hogy 1940 és 1945 között Románia területén nem volt holokauszt". Ez a közlemény vitát kavart a nemzetközi sajtóban, a zsidó közösség pedig bírálta a román kormány álláspontját. Mariana Stoica román nagykövetet akkor az izraeli külügyminisztériumba rendelték, hogy magyarázattal szolgáljon a közlemény kapcsán. A bukaresti kormány utólag újabb közleményt adott ki, amelyben vállalta az ötven évvel korábbi román állam felelősségét a holokauszt áldozataiért és hangsúlyozta, hajlandó együttműködni a kérdéskört tanulmányozó nemzetközi intézményekkel. Ion Iliescu elnök nem érti, Yosef Lapid izraeli igazságügyi miniszter miért nevezte "érzéketlennek" a Haaretz című lapnak adott interjúban a holokausztról tett kijelentéseit, és úgy véli, hogy a holokausztot teljes komplexitásában kell elemezni. "Nem értem a minősítést. Azt mondtam, hogy a holokauszt európai síkon általános jelenség volt. Nem létezik román, német, vagy lengyel holokauszt. Egy általános folyamat volt, amelynek Románia területén is voltak összetevői", nyilatkozta Iliescu júl. 25-én. Az államfő kifejtette, nem csupán a magyar megszállás alatti Erdélyben történtek mészárlások, ahol a végső megoldást alkalmazták, a zsidókat - Elie Wiesel szüleit is - pedig koncentrációs táborokba küldték, hanem Romániában is, a legionáriusok hatalomra kerülése idején. Iliescu szerint a legionáriusok legyőzése után Antonescut terheli a felelősség az 1941-es iasi-i mészárlásokért és a zsidók transznisztriai táborokba küldéséért. "Természetesen, ezek az elemzések árnyalják is a történteket. Sztálingrád után Antonescu is figyelmesen ítélt meg bizonyos dolgokat, és többé nem fogadta el, hogy Romániában a végső megoldást alkalmazzák a zsidók ellen. Ellenkezőleg, a román területek menedékül szolgáltak a megszállt Erdélyből érkező zsidók számára", fogalmazott Iliescu. /Nem ült el a holokauszt-ügy. Újabb román-izraeli diplomáciai incidens. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./2003. július 28.
Ion Iliescu államfőt legalább annyira határozottan el kell szigetelni, mint Jörg Haidert, az osztrák szélsőjobb vezetőjét, ha a Haaretzben megjelent kijelentések igazak, Románia pedig nem intézkedik a zsidóellenes fasizmus feléledése ellen, olvasható a Jerusalem Post című izraeli napilap kommentárjában. Ion Iliescu, a közelmúltban több ízben is megsértette a zsidó érzékenységet olyan kommentárokkal, amelyek a holokauszt tagadásáig mentek el, és kollektív módon mentesítették Romániát a zsidók második világháborús lemészárlásában való részvétel felelőssége alól, olvasható a Jerusalem Postban. A román elnök elmulasztotta megemlíteni, hogy 420.000 zsidó halt meg a háborús román vezetés alatt. Közülük 265.000-en az 1939-es Románia területeiről származtak és a 608.000 romániai zsidó 43 százalékát képviselték. A gyilkossági ráta jóval magasabb volt, mint a fasiszta Romániához csatolt területeken - áll a Jerusalem Post vezércikkében. Az izraeli napilap azt is hangsúlyozta, hogy a román nép soha nem lázadt fel az együttműködő hatalom ellen, és nem tiltakozott a még a 20-as években bevezetett zsidóellenes törvények ellen; a romániai zsidók többet szenvedtek a románok, mint a megszálló németek miatt. "A románok gyűjtötték össze a zsidókat és küldték munkatáborokba vagy koncentrációs lágerekbe, például Tîrgu-Jiura. A románok deportálták a zsidó lakosság nagy részét Transz-nisztriába, ahol legtöbbjüket kivégezték", fogalmazott a lap. A lap szerint az újfasiszták megerősödtek Romániában. /A Jerusalem Post Jörg Haiderhez hasonlítja Iliescut. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./2003. július 28.
Ion Iliescu júl. 27-én már "magyarázatot adott" a szerinte félremagyarázott korábbi kijelentésére. Az Elnöki Hivatal által közölt magyarázatban Iliescu "meglepődésének és szomorúságának" adott hangot, megjegyezve, hogy a Háárec-interjút csupán részletek alapján értelmezték az izraeli hivatalosságok és a hazai és külföldi újságírók. A közlemény szerint Iliescunak nem állt szándékában bagatellizálni a holokausztot, hanem arról az általános jelenségről beszélt, amely az emberiség modern történetében páratlan tragikummal járt. Ugyanakkor a kor romániai fasiszta vezetését teszi felelőssé a helyzetért, amely nemcsak a zsidókat, hanem a kommunistákat, a szociáldemokrata ellenzékieket és a cigányokat is ugyanabban az embertelen bánásmódban részesítette, a "románosítás" jegyében. Továbbá a közlemény rámutat, hogy az államfő személyében Románia elismerte a zsidóság ellen elkövetett tetteket, és hajlandó felelősséget vállalni ezekért a cselekedetekért. A közlemény kitér arra is, hogy sok román is kockáztatta életét azért, hogy megmentse zsidó honfitársait./Incze Ferenc: Magyarázkodó elnök. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./2003. július 29.
Az izraeli vezetés kéri a román kormányt, hogy ismertesse világos álláspontját a holokauszttal kapcsolatban, Ion Iliescu államfő erre vonatkozó kijelentései után, áll az izraeli külügyminisztérium közleményében. David Peleg, az izraeli külügyi tárca Közép-Európáért és Eurázsiáért felelős igazgatóhelyettese júl. 27-én átadta az izraeli kormány határozott tiltakozását a román államfő nyilatkozataival kapcsolatban Mariana Stoica tel-avivi román nagykövetnek. Leszögezte: Izrael komolyan veszi Iliescu kijelentését, miszerint az európai zsidók holokausztja nem tekinthető egyedülálló problémának, és ebben a megállapításban a holokauszt tagadásának egyik formáját látja. Peleg emlékeztetett, hogy Izrael támogatta Románia NATO-hoz és az EU-hoz történő csatlakozását, és hangsúlyozta: e folyamat alapja egy toleráns civil társadalom létrehozása kell, hogy legyen, amely bátran szembenéz múltjának sötétebb oldalaival, felelősséget vállal érte és tanul a múltból. /Izrael magyarázatot kér a román kormánytól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2003. július 29.
Ion Iliescu elnök júl. 28-án levelet küldött Moshe Katsav izraeli államfőnek, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Haaretz című lapnak adott interjú "szelektív és hiányos" ismertetése kétségeket ébresztett Románia holokauszttal kapcsolatos álláspontja vonatkozásában. "Az elnöki hivatal kiadott egy dokumentumot, amely határozottan és félreérthetetlenül részletezi országunk álláspontját és az én személyes álláspontomat a holokauszttal kapcsolatban, a román állam felelősségét a múlt század 30-as és 40-es éveinek Romániájában a zsidókkal szemben alkalmazott bánásmód kapcsán, és az államosított vagy elkobozott zsidó javak egykori gazdáinak erkölcsi és anyagi kárpótlásával kapcsolatban. Ez nem egy új álláspont, erre alapul országaink és népeink jó viszonya", áll Iliescu. A levélhez csatolták az Elnöki Hivatal közleményét is, amely szerint Iliescu "meglepetéssel" vett tudomást izraeli hivatalos vezetők és romániai újságírók reakciójáról, akik félreértelmezték a Haaretz-beli interjúban mondottakat. /Ion Iliescu levelet írt Moshe Katzav izraeli elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2003. július 30.
A Polgári Szövetség felkérte Ion Iliescu államelnököt, hogy vonja vissza a kitüntetést, melyet nemrég adott Adrian Paunescunak, mert Ceausescu diktatúrájának legodaadóbb költője és kiszolgálója méltatlan e magas érdemrendhez, a szövetség ugyanakkor tiltakozik Miron Cozma közkegyelemben való részesítése ellen is, adta hírül a Romania libera. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./2003. július 31.
Moshe Katsav izraeli államfő júl. 30-án válaszolt Ion Iliescu tisztázó levelére. Ebben az izraeli elnök elismerte, hogy "a második világháborúban sok európai állampolgárt megöltek. A náci rendszer brutalitása több nemzetet érintett, de csak a zsidó népet üldözte eredete miatt, a rasszizmus embertelen ideológiájára alapozva tetteit. A háború nem minden áldozata volt zsidó, de minden zsidó áldozat volt. A tömegmészárlás terve a zsidó nép megsemmisítésére irányult" - olvasható a levélben. Katsav elnök reményét fejezte ki, hogy Románia "szembe tud nézni múltjával, és azzal a ténnyel, hogy a romániai zsidók több mint a fele halt meg a holokauszt ideje alatt. A zsidó nép ellen elkövetett embertelen és egyedi bűntett feletti sajnálkozás, a zsidó néppel való együttérzés biztosítja az eljövendő generációk jövőjét." /Izraeli válasz Iliescu levelére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2003. augusztus 1.
Elsősorban a román-moldovai alapszerződésről kíván tárgyalni Ion Iliescu államfővel aug. 1-jei találkozóján Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke. Iliescu azonban határozottan kijelentette: a kérdés nem kerül terítékre a találkozón, "mert a dokumentum tervezett szövege idejét múlta". A Botosani megyei Stanca-Costesti községben találkozik a két államfő. Voronin szerint a szerződés még ebben az évben tető alá hozható és fontosnak tartja, hogy aláírják a román-moldovai határegyezményt is. /Cseke Péter Tamás: Voronin sürgeti az alapszerződést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./2003. augusztus 1.
Alaposan felborzolta a román sajtó kedélyét az a moldovai-román szótár, amely most jelent meg a Moldovai Köztársaságban. A 19 ezer szót tartalmazó, 5 ezer példányban kiadott szótár valóban egyedülálló a maga nemében, hiszen "két olyan különböző nyelv" megértéséhez akar segítséget nyújtani, amely nyelvek beszélőinek egyáltalán nincs szükségük tolmácsra, ha egymással szót váltanak. A szótár kiadása előtt napvilágot láttak az első felháborodott cikkek, a román lapok azonnal kiderítették, hogy a munka szerzője, Vasile Stati a moldovai nacionalizmus harcos szószólója, aki már 1999-ben nagyon is ismertté tetté nevét Bukarestben egy történelmi tanulmányával. A Moldova története dátumokban címmel megjelent könyvében Stati azt az elméletet fogalmazta meg, hogy a moldovaiak a XI. század elején jelentek meg ebben a térségbe. Európa északi részéről jöttek és semmilyen kapcsolatuk nem volt a románokkal. Ezzel a történelmi háttérrel érthető, hogy Románia és Besszarábia 1918-ban történt egyesülését a szerző a Moldova ellen elkövetett román agresszióként, a bécsi döntéseket pedig a demokratikus Moldovai Köztársaság és Észak-Bukovina román megszállás alól való megszabadulásaként értékelte. A román lapok ízekre szedték a szótárt, amelyben közismert román szavak régies, ma már alig használt jelentése található. Tiltakozott a Román Akadémia, román nyelvészek írtak azonnal hosszú, felháborodott kritikákat. Román részről nem zárták ki azt a lehetőséget sem, hogy a szótár valójában azért készült el, mert jó néhány évvel ezelőtt Ion Iliescu államfő tett egy olyan megjegyzést, hogy miként lehet moldovai nyelvről beszélni, amikor nem is létezik moldovai-román szótár, a két ország vezetőinek tárgyalásain pedig nincs szükség fordításra. Azt persze senki nem állíthatja biztosan, hogy valóban ez lett volna az ok. Ion Iliescu aug. 1-jén találkozik a román-moldovai határon Vladimir Voronin moldovai államfővel. /Gózon István (MTI): Román-moldovai szótárháború. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./2003. augusztus 2.
A román és moldáv államfő aug. 1-jén Stinca Costesti-en tartott megbeszélést. Iliescu és Voronin egyetértett abban, hogy az alapszerződést felül kell vizsgálni. A találkozón szóba került a kettős állampolgárság kérdése is: az államfők úgy vélték alapos elemzésre van szükség ezzel kapcsolatban. /Újratárgyalják a moldáv-román alapszerződést? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./A jövőben elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kell alapulnia Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyának - hangzott el a két elnök találkozóján.A román fél a dialógus és a konszenzus útján szeretné megoldani a két ország közt még fennálló problémákat. Iliescu szerint Romániát és a Moldovai Köztársaságot számtalan közös érdek fűzi egymáshoz: a demokrácia, a fejlődés szükségessége, az állampolgárok életszínvonalának emelése, társadalmi béke, politikai pluralizmus, kulturális értékek, valamint egy olyan történelmi örökség, amelyet "elég nehéz" megemészteni. "Nem szeretnénk újabb falakat emelni Románia és a Moldovai Köztársaság közé, még akkor sem, ha tartanunk kell majd magunkat a NATO és az EU-tagságunkból fakadó kötelezettségeinkhez" - jelentette ki Ion Iliescu. A megbeszélés végén a román államfő a sajtóval közölte, hamarosan román kereskedelmi központ nyílik Chisinauban, ami megkönnyíti a román vállalkozók üzleti tevékenységét a Moldovai Köztársaságban. Vladimir Voronin azt állította, moldovaiul beszélt, és Ion Iliescu azért értette meg őt, mert "tud moldovaiul". Hozzátette: "én is tudok románul". Iliescu ezt másként látta. Mint mondta, mindketten románul beszéltek. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a román nyelvnek tájszólásai vannak többek között Olténiában, Erdélyben, a Bánságban, a Máramarosban és Moldovában. Iliescu levonta a következtetést: "közös a nyelvünk, ezért gond nélkül megértjük egymást". /Cseke Péter Tamás: Voronin: a virágok hídjának ideje lejárt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./2003. augusztus 4.
Az izraeli média, különösképpen a román nyelvű lapok tovább foglalkoznak a Ion Iliescu román államelnök több mint egy héttel ezelőtti, a Háárec című izraeli újságban tett kijelentéseivel. Iliescu a Háárecben úgy nyilatkozott, hogy Európában nemcsak a zsidók voltak a holokauszt elszenvedői; mások, például lengyelek is haltak meg ugyanolyan módon. Kiemelte, hasonló elbánásban volt részük a kommunistáknak is, s példaként említette saját édesapját. Az izraeli sajtó óriási felháborodással kommentálta a román elnök szavait. A Jerusalem Post egyenesen Jörg Haiderhez hasonlította Ion Iliescut. Hétvégi kiadásában a tel-avivi Ultima Ora című román nyelvű napilapban Itzak Artzi publicista terjedelmes kommentárban foglalkozott Iliescu elnök kijelentéseivel. Artzi a romániai holokauszt egyik legismertebb szakértője, Jean Ancel történész könyvéből idézett, amely szerint 240 ezer romániai és 180 ezer ukrajnai zsidó meggyilkolásáért az akkori román hatalom a felelős. "Ezeknek a bűnöknek a beismerése komoly erkölcsi felelősséget hordoz, és az azóta eltelt ötven év alatt Románia nem merte vállalni ezt a felelősséget, nem kért nyilvánosan bocsánatot, mint ahogyan Németország is megtette már" - írta az Ultima Ora. Az izraeli román lapok egybehangzóan megállapítják: Iliescu kijelentései felesleges válsághelyzetet keltettek a Románia és Izrael közötti kapcsolatokban. A kommentárok szerint a román kormánytól küldött sajnálkozó levelek őszintesége megkérdőjelezhető. Ion Iliescu kijelentéseit elítélő tiltakozásra készülnek a tel-avivi román nagykövetség előtt a romániai bevándorlók izraeli ernyőszervezete, a HOR által mozgósított, 25 ezer tagot számláló fiókszervezete is. A Romániából származó izraeliek elégedetlenségüket szeretnék kifejezni a román hatóságoknak a holokauszt áldozatai iránti kegyeletének hiánya és az Antonescu-kultusz romániai folytatása miatt. A legvehemensebben Avraham Poraz belügyminiszter ítélte el a román államelnök kijelentéseit. Poraz - akinek nagyszüleit a román Vasgárda ölte meg - 1996-ben is elmarasztalta a 112-es törvényt jóváhagyó, akkor is államelnök Ion Iliescut. A törvény lehetővé tette a Romániából elszármazott zsidók államosított ingatlanjaiban lakó bérlők számára, hogy megvásárolhassák a lakásokat. Poraz szerint Iliescu kiérdemelte, hogy Izraelben persona non gratának tekintsék. Kifejtette: ha meghívást kapna romániai látogatásra, nem azért menne, hogy - amint tavaly Elie Wiesel tette - ünnepeltesse magát, hanem azért, hogy elmondja az igazat a holokausztról, és tiltakozzék az elkobzott zsidó vagyon visszaszolgáltatásának akadályoztatása ellen. Colette Avital, a knesszet bevándorlási bizottságának elnöknője kijelentette: "Románia kormányát a felelősség teljes hiánya jellemzi. A nyilvánvaló igazságokat tagadó nyilatkozatok többet ártanak Románia tekintélyének, mint Bukarestben gondolnák." /Junger Ernő, Tel-Aviv: Tovább gyűrűzik Izraelben az Iliescu nyilatkozatai keltette botrány. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./2003. augusztus 8.
Ion Iliescu államfőnek a holokausztra vonatkozó kijelentése nem hiba, hanem számítás eredménye, "amely a választási kampány megerősítésére irányul" - jelentette ki Andrei Oisteanu kutató. A Független Újságírók Központja vitát szervezett, a Holokauszt probléma a román sajtó tükrében címmel. Az eseményen részt vett Andrei Oisteanu, a jelenség kutatója és Adrian Cioroianu történész. Cioroianu alátámasztotta Oisteanu gondolatát: "Nem hiszem, hogy Iliescu antiszemita lenne, sőt megfelelő érzékenységgel közeledik a problémához. Ő olyan generáció tagja, amely nem tud beszélni erről az eseményről. Nem ismeri a megfelelő nyelvezetet. Beszédéhez választási érdekek is fűződnek." Oisteanu néhány, Romániában megjelent könyvet mutatott be, amelyek a holokauszt kérdését tárgyalják. Ezek közül az egyik Ion Antonescu marsall miniszteri tanácsának tárgyalásait, míg egy másik a zsidóellenes törvényeket tartalmazza. Adrian Cioroianu a román hatóságok számára lehetséges kifejezésmódot javasolt: "Románia olyan események helyszíne volt, amelyek az európai holokauszt történelmének szerves részei. Meg kell értenünk: a holokauszt nemcsak gázkamrákat jelent, hanem éhenhalást, fagyhalált és kivégzést is." A vitán résztvevők véleménye szerint a holokauszt probléma megoldásának egyik módja az lenne, ha azt alaposabban tárgyalnák az iskolai tankönyvek. A jelen generáció olyan tankönyvekből tanult, amelyek tagadták, hogy az ország részt vett volna a holokausztban. A Romániai Zsidók Történelmét Kutató Egyesület képviselője, Lia Benjamin által szerkesztett XI-es tankönyv részletesen tárgyalja a zsidók sorsát az európai történelem szintjén, de a Románia történelmével foglalkozó XII-es tankönyv nem említi a problémát. /Szakmai vita a holokausztról. Iliescu nem ismeri a vonatkozó kifejezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./2003. augusztus 19.
Államfőként aug. 19-én harmadszor utazik Pekingbe Ion Iliescu elnök, hiszen 1991-ben és 1994-ben, előző mandátuma idején is tett látogatást a kínai fővárosban - de régebbi emlékeket is felidézhet. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, de nem Románia. Ion Iliescu egyike volt a kevés államfőnek, aki már 1991-ben, majd 1994-ben is ellátogatott Kínába. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását, és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. Adrian Nastase kormányfő tavaly júniusban, majd idén tavasszal, éppen a SARS-járvány legveszélyesebb időszakában járt Pekingben. A kétoldalú forgalom két évtized alatt töredékére csökkent, 1999-ben 191 millió dollárt tett ki. 2000-ben ez a szám 298 millió dollárra emelkedett, már ötezer kínai tulajdonú cég működött Romániában, igaz, összesen csak 41 millió dollár alaptőkével. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./