udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 957 találat lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 931-957

Névmutató: Takács Csaba

2004. június 19.

Jún. 19-én Kasza József elnök meghívásának eleget téve RMDSZ küldöttség vesz részt Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetség jubileumi közgyűlésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József és Kerekes Gábor ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója képviselik. /RMDSZ-küldöttség a VMSZ jubileumi közgyűlésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2004. július 7.

Medgyessy Péter miniszterelnök Marosvásárhelyen hivatalos megbeszélést folytatott az RMDSZ csúcsvezetőségével. A kormányfőt Markó Béla szövetségi elnök fogadta, a megbeszélésen jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, RMDSZ képviselők, szenátorok, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Szabó Vilmos politikai államtitkár. Medgyessy elmondta, hogy az RMDSZ vezetőivel folytatott eszmecserén jó gondolatokat kapott arra vonatkozóan, hogy MÁÉRT-on milyen témákról essen szó, másrészt beszéltek arról, milyen fontosak az erdélyi szellemi élet fejlődését segítő Illyés meg Apáczai Közalapítványok. Medgyessy megígérte: ha az építők elkészülnek, november 15-én itt lesz a Sapientia új épületének avatóünnepségén. /(Bögözi Attila): Medgyessy: a székelyföldi látogatás hasznos volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2004. augusztus 26.

Az utoljára másfél éve megtartott Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) ismét elhalaszthatják, tudósított a Népszabadság. A februárról szeptember 11-re áttett konferencia a kormányválság miatt tolódna későbbre. Az EU-n kívül maradt magyar közösségek vezetői konkrét választ várnak a MÁÉRT ülésén a kettős állampolgárságról és az autonómiával kapcsolatos magyar álláspontról. Hangsúlyozzák: érdemi ülést várnak, még ha csúszik is az ülés. – Az új kormányfő dönti el, hogy vállalja-e a Medgyessy Péter által megadott időpontot, vagy későbbit jelöl ki – jelezte Szabó Vilmos államtitkár. Hozzátette: az előkészítések július óta folynak, így nem elképzelhetetlen, hogy a MÁÉRT ülése a tervezett időpontban legyen. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az ülés hosszas halasztása feszültséget teremtene a magyar közösségeken belül. Takács az ülésen választ vár arra, hogy az eddigi általánosságokon túl mit értenek Budapesten a kettős állampolgárság alatt. Kölcsönös tájékoztatás szükséges az autonómiatörekvésekről, ki kell alakítani az EU-integrációval kapcsolatos közös álláspontot, meghatározni a nemzeti minimumot, és tárgyalni kell a támogatási rendszerek részleteiről is. /Ismét elmarad a MÁÉRT? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ A Népszabadság cikke: Nyilas Gergely: Ismét elmarad a MÁÉRT? = Népszabadság, aug. 25./

2004. augusztus 28.

Aug. 27-én megbeszélést tartott az RMDSZ Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztálya. Számba vették a Kárpátokon kívül élő közösségeket, szervezeteket. Jelen volt Hapenciuc Adriana Klára, Suceava megyei RMDSZ-elnök, Stanescu Szabó Anna, a Ramnicu-Valcea-i, Pálosi Ferenc, a Konstanca megyei, Benke Pável, a Bákó megyei RMDSZ elnöke, továbbá Garnai Ferenc, a Galac megyei RMDSZ alelnöke. A Communitas Alapítvány Magyar Ház programja keretében az említett területi szervezetek számára minimum 50 négyzetméteres Magyar Ház-központot biztosítanak, fejtette ki Takács Csaba. A négy regáti megyében mintegy 6 ezer magyar él, ehhez képest viszont a júniusi helyhatósági választásokon a szervezetek közel 17 500 szavazatot tudhattak magukénak. /Köllő Katalin: Regáti RMDSZ-szervezetek tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2004. szeptember 10.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa határozata értelmében létrejött az RMDSZ Szövetségi Választási Bizottsága, amelynek feladata az előválasztások törvényességének, átláthatóságának, és demokratikus jellegének biztosítása. A Szövetségi Választási Bizottság elnöke Takács Csaba ügyvezető elnök, tagjai: Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az Országos Kampánystáb elnöke, Markó Attila, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság elnöke, Ungvári Zrínyi Imre, a Szövetségi Etikai Bizottság elnöke, valamint Veress Emőd jogász. /Létrejött a Szövetségi Választási Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2004. szeptember 27.

Történelmi felelőtlenséget vetett az erdélyi Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ) vezető Szász Jenő és támogatói szemére a székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszuson az RMDSZ ellen elhangzott vádaskodás miatt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Szász Jenő állításáról, hogy az RMDSZ „a román hatalom cinkosságával testvérháborút folytat” – Takács Csaba kijelentette: „Az RMDSZ teljes nyitottságról tett tanúbizonyságot, amikor az MPSZ tagjainak és vezetőinek is felkínálta a megmérettetés és a politikai képviselet lehetőségét.” /Takács Csaba az MPSZ vezetőinek vádaskodásairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. október 5.

Az RMDSZ országos ügyvezető elnökének, Takács Csabának a dévai Corvin Kiadója által megjelentetett magyar Ábécéskönyv harmadik oldalán vastag betűkkel szedve a román himnusz (Desteapta-te, Romane! – Ébredj, Román!) szövege található románul. Érdekes, hogy a román nyelv és irodalom tankönyvben nincs benne a román himnusz szövege, még magyarul sem, pedig ugyanaz a szerzőpáros (Makai Emese-Márta és Nagy Anna-Mária) készítette mindkét tankönyvet.    /Toducz Endre: Kakaóbiztos ábécéskönyv. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 5./

2004. október 6.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke részt vett a szövetség Bihar megyei küldötteinek jelölő gyűlésén. Kifejtette, hogy az országos vezetés elégedett a problémás megyék közé sorolt Bihar helyi RMDSZ-szervezetének munkájával. Kiss Sándor, a Bihar megyei választmány elnöke kifejtette, elállt attól, hogy bejutó helyet ajánljon a Szilágyi Zsolt képviselőnek a listán, mivel a politikus folytatta az aknakmunkát az RMDSZ ellen. Bihar megyében tíz személyt 373 küldött rangsorolt az október 2-i maratoni nagygyűlésen. A 371 érvényes szavazatból 332-t dr. Pete István szenátor kapott, listavezetőként a szenátusi munka mellett döntött. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki képviselői mandátumért fog indulni, 292 szavazattal lett második. Sóki Béla székelyhídi matematika-informatika szakos tanár 233 szavazatot kapott, ő ugyancsak a képviselőházi munkát választotta. Székely Ervinre 144-en voksoltak, harmadikként neki jutott még befutó hely a képviselői listán. /Balla Tünde: Takács Csaba elégedett a Bihar megyei RMDSZ munkájával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2004. október 8.

Andrei Plesu és Mircea Dinescu bejelentették, hogy lemondanak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségében betöltött tisztségükről az ellen tiltakozva, hogy a bizottság úgy döntött Corneliu Vadim Tudor nem dolgozott a politikai rendőrségnek, noha a titkosszolgálatoktól kapott dokumentumok ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A CNSAS vezetőségének ülésén nyolcan vettek részt és újra megvitatták a Nagy-Románia Párt elnökének ügyét. A résztvevők közül négyen, Mircea Dinescu, Andrei Plesu, Horia Roman Patapievici és Claudiu Secasiu arra szavaztak, hogy Vadim Tudor a politikai rendőrségnek dolgozott, amint az kiderül a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kapott dokumentumokból is. A vezetőség másik négy tagja, köztük Csendes László ez ellen szavazott. Gheorghe Onisoru, a bizottság elnöke, akinek a szavazata végül eldöntötte a Tudor-átvilágítás sorsát, arra szavazott, hogy Tudor nem volt tagja volt a politikai rendőrségnek. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az RMDSZ megvonja támogatását Csendestől, ha az átvilágító bizottság rendelkezésére álló dokumentumok alapján bebizonyosodik, hogy Vadim Tudor mégis a politikai rendőrség aktív tagja volt. /B.T.: CNSAS: C.V. Tudor nem volt besúgó. Plesu és Dinescu kiléptek az átvilágító testületből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2004. október 11.

Aradon a 276 küldött közül 204 jelent meg, tehát adott volt a 2/3-os kvórum. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az RMDSZ képviselőjelöltei közül Király András 104, Horváth Levente 74, Nagy István pedig 26 szavazatot kapott. A szenátorjelöltek közül Cziszter Kálmán 149, Bölöni György 55 voksot gyűjtött be. Király András első számú képviselőjelölt köszönetet mondott a megelőlegezett bizalomért. /Balta János: Régiónkban mindenütt van képviselő- és szenátorjelölt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2004. október 13.

Sajtóbotrányt okozott, C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) a rendelkezésére álló adatok alapján ártatlannak nyilvánította. Csendes László, a bizottság RMDSZ által jelölt tagja szavazatával Vadim javára billentette a mérleget. Csendes arra hivatkozott, hogy ,,a rendelkezésükre álló dokumentumok alapján” C. V. Tudort nem lehet a politikai rendőrséggel való együttműködőként megbélyegezni. Az RMDSZ csúcsvezetéséből eddig megkérdezett Takács Csaba és Verestóy Attila azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem alakított ki hivatalos álláspontot az ügyben.  Megdöbbentő, hogy egyes magyarok képesek minden erkölcsi skrupulus nélkül, a törvény betűjére hivatkozva olyan döntéseknek részesei lenni, amelyek etikátlan voltáról maguk is meg vannak győződve, jegyezte meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Szerecsenmosdatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2004. október 22.

Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint fennáll annak veszélye, hogy az erdélyi magyarság a november 28-án esedékes romániai választások nyomán parlamenti képviselet nélkül maradjon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében ugyanis két másik magyar szervezet is indulni kíván. Tibori szerint Fidesz-mintára és -biztatásra szerveződött Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Egy másik szervezet, a Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) benyújtotta a KVI-nak választási jelvényét. Az RSZSZ nemzeti kisebbségi szervezetként kívánt részt venni a novemberi választásokon, ezért számára nem volt kötelező a 25 ezer aláírás benyújtása. A KVI végül úgy döntött, hogy az RSZSZ bejegyzési kérelmét elutasítja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, az RSZSZ elődjét Ion Iliescuék hozták létre az RMDSZ ellenében, az MPSZ pedig, hasonló céllal, Orbán Viktorék támogatásával született meg. Tibori szerint az MPSZ egyetlen célt követ, azt, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe. /Tibori Szabó Zoltán: Megéri? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2004. október 27.

Okt. 26-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ismertették az RMDSZ államelnökjelöltjének programját. Markó Bélát Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke mutatta be, hangsúlyozva, a szövetségi elnök az az ember, aki megbízhatóságával, szavahihetőségével, következetességével helyt tud állni, és aki az RMDSZ új politikai programjának, a közösségi autonómiát is magában foglaló programnak méltó képviselője lesz. Markó Béla jelezte, olyan országot szeretnének az RMDSZ politikusai, amelyben nem elképzelhetetlen a magyar elnök sem. Az államelnökjelölt programjáról Kötő József ügyvezető alelnök, a programot ismertető füzet szerkesztője tájékoztatott. A rendezvényen bemutatták Markó Bélának A magyar dilemma /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, tanulmányokat, interjúkat, beszédeket tartalmazó kötetét. /Antal Erika: Bemutatták Markót, a jelöltet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2004. november 7.

Nov. 7-én Kolozsvárott tartottak megbeszélést a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjairól és szó esett a szórvány gondjainak megoldását szolgáló többlépcsős tervről. A megbeszélésen az RMDSZ területi szervezeteinek oktatási alelnökei mellett jelen voltak a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői is. A tanácskozás alapja volt a romániai magyar óvodások, iskolások aránya az 1992-es és az 2003-as adatok tükrében, mondta Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke. Az 1992/1993-as tanévben, amikor a magyarság Románia összlakosságának 7,1 százalékát képezte, 209.077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt magyar tannyelvű intézménybe, ami országos szinten 5,3 százalékot jelentett, a 2002/2003-as tanévben viszont a magyar nemzetiségűek részaránya országos szinten 6,6 százalékos, 176.610 magyar óvódást és diákot tartanak számon, ami az országos szinten beiskolázottak 4,8 százalékát képezi. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az a tény sem, hogy közel 50 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelven tanul. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem lehet mindenhol fenntartani a meglévő I-VIII. osztályt, de meg lehet tartani az I-IV. osztályokat működtető tanintézményeket. A szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására több lépcsős tervet dolgoznak ki. Ebben szerepel a kistérségi oktatási központok kialakítása, bentlakásos rendszerrel. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 7., 2574 sz./

2004. november 8.

- Eljött az ideje annak, hogy a Fehér megyei magyarság visszaszerezze parlamenti képviseletét. Ehhez azonban minden magyarnak be kell állnia az összefogás, az egység ernyője alá – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje nov. 6-i, Fehér megyei látogatása során. Markó négy napos szórványkörútjának utolsó napján Nagyenyeden, valamint Magyarlapádon találkozott a magyar közösséggel. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban ünnepélyesen átnyújtotta az iskola vezetőinek azt a kormányhatározatot, amely a kollégium épületének visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette a közös felelősségvállalás, valamint egy, a szórvány pedagógusait támogató közös stratégia kidolgozásának szükségességét. Simon László, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója megköszönte az RMDSZ vezetőségének a kollégium ingatlanainak visszaszolgáltatása érdekében kifejtett erőfeszítését. /(Csernik Attila): Az összefogás ernyője mindenkit megvéd. Markó Béla Fehér megye körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2004. november 12.

Nov. 12-én ismét összeül Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyre a határon túli magyar szervezetek, a magyar parlamenti pártok, illetve a magyar kormány képviselői hivatalosak. A testület legutóbb 2003 májusában ülésezett, az elmúlt másfél évben pedig alaposan megszaporodtak az egyeztetésre váró problémák, amelyek közül a kettős állampolgárság kérdése a legsürgetőbb. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: három pontban fogalmazna meg elvárásai: szülessen olyan közös politikai nyilatkozat, amelyben minden résztvevő az igennel való szavazásra szólítja fel Magyarország polgárait a dec. 5-én sorra kerülő kettős állampolgárságról való ügydöntő népszavazáson, továbbá szülessen konszenzus az itthon maradás megerősítésének gazdasági, nemzetpolitikai programjáról, szülessen meg a támogatási rendszereket stabilizáló döntés: a mindenkori magyar költségvetésnek egy adott százalékát a határon túli magyar közösségek identitásának megőrzésére lehessen fordítani. A kettős állampolgárság helyett fölajánlott külhoni útlevél egyelőre ismeretlen eljárás, ezt nem tudják támogatni. /Köllő Katalin: Ma újra összeül a MÁÉRT. Takács: Nem fogadunk el pótmegoldásokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2004. november 15.

A MÁÉRT VIII. ülését követő sajtótájékoztatón a magyar kormány nevében nyilatkozó Szabó Vilmos államtitkár elmondta, a Magyar Állandó Értekezlet nem tekinthető sikeresnek, fennmaradtak az álláspontok, a MÁÉRT határon kívüli tagszervezetei, illetve a magyar parlament ellenzéki pártjai fenntartották álláspontjukat az igen, a kormánypártok pedig a nem mellett. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a mostani MÁÉRT esetében „egy konszenzust kereső és konszenzust nem találó” ülésnek a tényével kell számolni. Eörsi Mátyás az SZDSZ nevében arról beszélt, hogy ő kettős állampolgár, egyszerre magyar és európai állampolgár. Bugár Béla vitatta Eörsi Mátyás kijelentését. „Nincs Európai Uniós egyetlen egy állam, sőt, arról a folyik a vita – mondta –, hogy mi lesz valójában az Európai Unió, tehát így nincs Európai Uniós állampolgárság sem.” Kifejtette, a kettős állampolgárságot a határon túli magyarok Európai Uniós gyakorlatnak tarják. Hangsúlyozta, azt szeretnék, ha december 5. nem arról szólna, hogy „mennyibe kerül egy határon túli magyar”. Emlékeztetett arra, hogy riogatásokkal ellentétben a magyar igazolvány megadása után nem özönlötték el Magyarországot a határon túli magyarok, és a felvidéki magyarok sem költöztek át tömegesen Szlovákia uniós országgá válása után. A Fidesz nevében Németh Zsolt kijelentette, a kettős állampolgárság ügyében azért szigetelődtek el a kormánypártok, mert nem vették figyelembe a magyar politikának azt az alapelvét, hogy a határon túli magyarokról csak az ő véleményük nyomatékos figyelembe vételével szabad dönteni. Közölte, a kormánypártok nem konzultáltak a határon túli magyarokkal, mielőtt kialakították „a két nem-re buzdító” álláspontjukat. Csapody Miklós az MDF álláspontját ismertette, hangsúlyozva, hogy igent mondanak, de szerintük nem a népszavazás az alkalmas módja az ügy jogi rendezésének. Az MDF nyolc javaslatot terjesztett a MÁÉRT elé, többek között Határon Túli Magyarok Bizottságának felállítását az Országgyűlésben, illetve a magyar állampolgárság kedvezményes honosítással való megszerzésének lehetővé tételét. /Guther M. Ilona: Konszenzust kereső és konszenzust nem találó MÁÉRT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2004. november 17.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolta, hogy bármilyen érdekeltsége volna a verespataki aranykitermelésben. Bayer Zsolt magyarországi publicistának egy MPSZ-rendezvényen tett kijelentéseit kommentálta. Bayer Zsolt nyilatkozatának egyetlenegy célja van: megrágalmazni az RMDSZ ügyvezető elnökét, lejáratni az RMDSZ-t a választási kampányban. Takács emlékeztetett: az RMDSZ annak idején elítélte a román kormány magatartását a tiszai ciánszennyezés kapcsán kirobbant botrányban, és most is hasonlóan határozott véleményt képvisel Verespatak ügyében. /Sz. K.: Takács Csaba cáfol: Nem érdekelt a verespataki projektben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2004. november 19.

Az RMDSZ arra kéri a magyar állampolgárokat, hogy igennel szavazzanak a december 5-i népszavazáson, a magyar kormánypártokat pedig felszólítja arra, hogy vizsgálják felül a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontjukat, olvasható az RMDSZ nov. 18-án kiadott közleményében. A közlemény felszólítja a magyar kormánypártokat, hogy "ne folytassanak az anyaországi választókat és a határon túli magyarokat egymással szembeállító kampányt". "Meggyőződésünk ugyanis, hogy minden magyar közös érdeke azoknak a jogszabályoknak az elfogadása, amelyek hozzájárulnak a magyar nemzet tagjainak akadálytalan együtt-éléséhez". Az RMDSZ a november 28-i romániai parlamenti választások után a rendelkezésére álló politikai eszközökkel kész mindent megtenni annak érdekében, hogy Romániában a kormánnyal elfogadtassa a kettős állampolgárság gyakorlásának feltételeit – szögezte le közleményében Markó Béla és Takács Csaba. /RMDSZ: Vizsgálják felül a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontjukat a magyar kormánypártok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2004. november 22.

Már tízezer bihari magyar támogatja aláírásával a határon túliak kettős állampolgárságát a Bihar megyei RMDSZ által elindított párhuzamos népszavazáson, tájékoztatott Lakatos Péter, a megyei RMDSZ elnöke. Nov. 21-én, vasárnap lakossági fórumot szervezett a Bihar megyei RMDSZ, amelynek vendége a MDF elnök asszonya, Dávid Ibolya és Takács Csaba, az RMDSZ országos ügyvezető elnöke volt. Nem kell tartani attól, hogy minden határon túli magyar elhagyja szülőföldjét, hiszen miután Magyarország az EU tagjává vált. A decemberi népszavazás sorsdöntő, mondta Dávid Ibolya. /(Balla Tünde): Dávid Ibolyával a kettős állampolgárságról. A kaput minél nagyobb erővel kell döngetni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./


lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 931-957




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék