udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3350
találat
lapozás: 1-30 ... 691-720 | 721-750 | 751-780 ... 3331-3350
Névmutató:
Einstein, Albert
2004. február 14.
Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere három mandátum után júniusban ismét indul a választáson. Közeledik az az idő, amikor önkormányzati hatáskörbe kerül az oktatatás, ezért hosszú távra kell kialakítani a stratégiát. Tulit Attila /Sepsiszentgyörgy/, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke szerint az RMDSZ már nem képviseli a magyarság egészét. Az MPSZ a választáson kitér majd az autonómiatörekvésekre. /Krónika (Kolozsvár), febr. 14./2004. február 14.
Lemondott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) és a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsában levő tisztségeiről Borsos Géza József Hargita megyei tanácsos, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A gyergyószentmiklósi TKT-ülésen közzétett lemondási nyilatkozatában Borsos kijelentette: “A Székelyföldön egypártrendszer uralkodik; az RMDSZ életben tartja a pártállami reflexeket, emiatt nem alakulhattak ki a demokrácia intézményei, nem állhatott helyre a diktatúra alatt felborult keresztény erkölcsi értékrend, a közösség a bomlás jeleit mutatja. Az RMDSZ-ben kialakult a diktatúra, virágzik a korrupció, kiszorult a konzervatív, nemzeti, keresztény értékrend.” Döntése okai között Borsos jelezte: nem vállalhat közösséget azzal az RMDSZ-szel, amely „tudatosan háttérbe szorította a Székelyföld érdekeit”. A Communitas Alapítványt említve jelezte: az RMDSZ „fennhatósága alá próbálja vonni közösségünk civil szerveződéseit, de nem enged betekintést a magyar közösség civil építkezésére szánt bel- és külföldi pénzek elosztásának módjába”. Borsos Géza kifejtette: a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsa „elveszítette önállóságát, kritikátlan végrehajtójává vált a pártközponti utasításoknak.” Borsos Géza mellé felzárkózott Ambrus Albert-Árpád, a gyergyócsomafalvi RMDSZ elnöke és két választmányi tag is. /Gergely Edit: Lemondott Borsos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./2004. február 17.
Több mint százhúsz résztvevője volt a Krónika-karaván február 15-i sepsiszentgyörgyi író-olvasó találkozójának, amelyen az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői először vállalták a nyilvános vitát. Az autonómia szükségességét senki nem vitatta, ám ennek megvalósítási módját másképp látták a felek. Az RMDSZ képviselői – Albert Álmos, Demeter János – a gazdasági megerősödést tartanák elsődlegesnek, és véleményük szerint csak ezt követően lehetne autonómiát létrehozni. Az MPSZ reprezentánsai – Tulit Attila, Kónya Ádám, Ferencz Csaba, Kovács István – azonban amellett érveltek, hogy nincs idő a várakozásra, a népességfogyás, a székelyföldi területek, ingatlanok románok általi felvásárlása, illetve a nemzetközi helyzet mind azt igazolja, hogy síkra kell szállni az autonómiáért. Márton Árpád képviselő megjegyezte, veszélyesnek tartja a külön történő megmérettetést. Az MPSZ egy majdani szövetségben gondolkodik, a parlamenti választásokat pedig egy alkunak kell megelőznie, amelyen mindkét fél a júniusi voksoláson elért eredményei szerint tárgyalhat. /RMDSZ–MPSZ vita az olvasótalálkozón. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./2004. február 19.
Megjelent a Csirák Csaba által szerkesztett Otthonom Szatmár megye című helytörténeti sorozat 20. köteteként Muhi Sándor Képzőművészeti élet Szatmáron című kismonográfiája. A könyv anyagának jó részét Szatmári Friss Újság közölte a 90–es évek második felében. /Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./ A kiadványról Csirák Csaba, a Szent–Györgyi Albert Társaság elnöke beszélt a február 20-án tartott könyvbemutatón. Elmondta, hogy az "Otthonom Szatmár megye" sorozat elsődleges célja az önismeret. A sorozat első kiadványa 1993–ban jelent meg, és néhány Szatmár megyei település rövid történetét tartalmazta. A 10 év alatt megjelentetett 20 kötet 39 szerző munkáját dicséri. Többen – mint például Muhi Sándor, Tempfli Imre, Csirák Csaba – büszkélkedhetnek azzal, hogy több dolgozatuk tartozik ebbe a sorba. Muhi Sándor könyve a szatmári képzőművészetet bemutató eddigi legátfogóbb kiadvány. Olyan, nevek, adatok, időpontok sokaságát tartalmazó könyv ez, amelynek figyelembevétele nélkül ezt követően nem írhat senki a szatmári képzőművészet múltjáról és jelenéről. /(fodor): Muhi Sándor: Képzőművészeti élet Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 21./ 2004. február 20.
Február 19-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták a sepsiszentgyörgyi Albert Kiadó két legújabb kötetét, Szabó Gyula kolozsvári író Kényszerpályák – emlékek egy letűnt írói idő elejéről és végéről, illetve Albert Ernő A halál völgye – a határőrség szervezése 1762–1765-ben című könyvet. Albert Ernő a bemutatón vallomással kezdte: tanárként jött fél évszázada Sepsiszentgyörgyre, de mindig is feladatának érezte, hogy az oktatásnál többet tegyen; és ajánlással végezte: legújabb könyve tisztelet azoknak a székelyeknek, akik halált megvetve küzdöttek szabadságért, függetlenségért, anyanyelvért. /(vop): Régibb s újabb történelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./2004. február 21.
Mostanában két maraton volt, írta gúnyosan Oláh István újságíró. Olvasást hirdettek Budapesten, Debrecenben, Magyarkanizsán, Kolozsváron és Marosvásárhelyen éjt nappá téve mondták Wass Albert műveit, „az író emléke előtt tisztelegve". Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület szándékuk szerint Guinness-rekordot döntögető műveletre készültek. „A másik maraton is hasonlóan nagy célokkal és szándékokkal indult: a gyergyószentmiklósi asszonyság távgyaloglásával a párizsi békeszerződés igazságtalanságaira, illetve az erdélyi magyarság elnyomására autonómia-éhségére hívja fel a figyelmet.” Öt napig volt úton, majd visszafordult. Eredeti úticélja Hága lett volna, de belázasodott. /Oláh István: Kabarémaratonok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2004. február 21.
Február 20-án Marosvásárhelyen a Kárpátok Népe Egyesület és a Magyar Ifjak Egyesülete szervezésében 24 órás Wass Albert felolvasó-maraton kezdődött el magyarországi és erdélyi városokban. Az eseményt a Guinness-rekord bizottsága is figyeli. Az egyik helyszín a marosvásárhelyi Református Diakóniai Központ. Az előző napon Lazar Ladariu, a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap főszerkesztője, a szélsőséges nézeteiről közismert költő, volt egységpárti parlamenti képviselő heves támadást intézett a kezdeményezés, a szervezők, és természetesen a szerző ellen. Ladariu irredenta, revizionista, neofasiszta szervezeteknek nevezte a szervező ifjúsági egyesületeket. Felháborítónak tartja, hogy „a háborús bűnöst", „többszörös gyilkost" ilyen módon akarják rehabilitálni. Ladariu megírta, hogy a szervező fiatalok engedélyt nyújtottak be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalhoz, melyben kérték, hogy a felolvasó rendezvényt népszerűsítő plakátokat ragasszanak ki a városban, de Dorin Florea polgármester nem adott engedélyt erre, mivel kizárólag magyar nyelvű a plakát. A főszerkesztő szerint 25-től 250 millió lejig terjedő büntetés jár a szervezőknek – egy 2002-es kormányrendelet alapján. /(Máthé Éva): Heves támadás Wass Albert-rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2004. február 24.
Feljelentették a Maros Megyei Ügyészségen a Wass Albert felolvasási rekordkísérlet szervezőit és résztvevőit. A megyei művelődési bizottság feljelentése szerint a szervezők megsértették a háborús bűnös személyek kultuszának tiltását előíró rendeletet, mert a kolozsvári népbíróságnak közvetlenül a világháború után Wass Albert ellen hozott ítélete változatlanul érvényben van. Feltűnik a kettős mérce: szinte ugyanazok szorgalmazták nem is olyan régen Ion Antonescu marsall szobrának felállítását azon a sétányon, amelyen érvényes városi tanácsi határozat ellenére még ma is ott van az Antonescu nevét tartalmazó utcanévtábla. Jellemző, hogy a polgármesteri hivatal közleményeiben következetesen a Ion Antonescu sétány megnevezés szerepel. Természetesen nem igaz, hogy Wass Albert háborús bűnös. A román igazságszolgáltatás politikai elkötelezettsége miatt nem sikerült mindeddig kieszközölni az író rehabilitálását. A román igazságszolgáltatást elmarasztalta az EU-raportőri jelentés. /Bálint Zsombor: Tanulságos ol-wass-mány. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./2004. február 24.
A Maros megyei rendőrfelügyelőség vizsgálatot indított a Wass Albert rehabilitációjának támogatására szervezett maratoni felolvasás kapcsán. Azt vizsgálják, hogy a rendezvény szervezői megszegték-e a béke- és emberiségellenes bűnöket elkövető személyek kultuszát tiltó 31/2003-as rendelet előírásait. ,,Jelenleg azt ellenőrizzük, hogy a február 20–21-én elszavalt versek a Wass-életmű részei vagy sem. Ha ez bebizonyosodik, és kiderül, hogy bűncselekmény történt, az ügyészséghez fordulunk. Ha csak kihágásról van szó, az ügyet átveszi a Maros megyei művelődési és kultuszügyi igazgatóság” – közölte a megyei rendőrparancsnok. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezete azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy merényletet követ el az államrend ellen azáltal, hogy támogatja a Wass Albert rehabilitációját támogató felolvasást. /Rendőrség versek ellen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./2004. február 24.
A hatályos törvények értelmében csak rendkívüli fellebbezés révén lehetne rehabilitálni a háborús bűnökkel vádolt, 1946-ban halálra ítélt Wass Albertet – jelentette ki Frunda György RMDSZ-szenátor. Korábban a Wass-család az ügyvéd-szenátort kérte fel, hogy indítsa el a rehabilitációs folyamatot, amely azonban elakadt. Frunda felidézte: Wass Albertet 1946-ban halálra ítélte a kolozsvári népbíróság. Azzal vádolták, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak a kivégzését. A vádlott nem volt jelen az ellene lefolytatott bírósági eljáráson, időközben ugyanis Németországba, onnan pedig az Egyesült Államokba menekült. Ott tisztázta magát, majd az amerikai hadsereg tisztjeként is szolgált. Amerikában halt meg kilencvenéves korában. Frunda emlékeztetett rá, hogy a kommunista kormány a hetvenes években kérte a kiadatását, hogy végrehajthassa a büntetést. Az amerikai kormány azonban az addigra lefolytatott vizsgálat eredményeként megállapította: az egykori ítélet alapjául szolgáló vádak nem felelnek meg a valóságnak, ezért nem is adta ki az írót. Amikor a román kormány másodszor is kérte a kiadatást, újból elutasításra talált. Néhány évvel ezelőtt a kormány rendeletet adott ki, amely tiltja, hogy háborús bűnösöknek szobrot emeljenek. Ennek alapján rendelték el a Maros megyei Holtmaroson és Szászrégenben Wass Albert szobrainak eltávolítását. Erről az egyik helyen a református, a másikon pedig a katolikus plébánosnak kellett gondoskodnia, mindkettőjüket beidézték az ügyészségre. Frunda bizonyítékot talált arra, hogy a bűncselekmény napjaiban Wass Albert nem volt abban a faluban, ahol a kivégzések történtek, így nem lehetett képes arra buzdítani a honvédséget, hogy kivégezzék az embereket. /Wass Albert jogi és politikai kálváriája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./2004. február 25.
Tizenkilenc Kárpát-medencei és észak-amerikai helyszínen tartottak a múlt hét végén 24 órás felolvasómaratont Wass Albert műveiből. A szervező Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület az író rehabilitálását és műveinek a tantervbe való felvételét kívánta elérni, illetve céljuk volt, hogy Guinness-rekordot döntsenek. A Maros megyei művelődési felügyelőség vezetője "bizonyítékokat gyűjt" arra vonatkozólag, hogy a felolvasás "bűntény-e" vagy csupán a "kihágás" kategóriájába tartozik, a megyei rendőr- felügyelőség pedig hivatalból indított eljárást az "ügyben". Vasile Cotoara rendőrparancsnok szerint ugyanis Wass Albert háborús bűnös, és a háborús bűnösök érdekében folytatott propagandáért, magánszemélyek esetében hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje rámutatott, ahogy közelednek a választások, a szélsőséges nacionalizmus kártyáját mindig kijátsszák Maros megyében, Romániában. Ezúttal rendőrségi segédlettel. Vasile Cotoara nem volt ilyen buzgó, amikor Antonescut méltató rendezvények sorozatát szervezték. A kommunista időkre emlékeztető módszerekkel figyeltették, filmeztették a felolvasóestet. Kelemen szerint ez megengedhetetlen. Az RMDSZ a történteket jelezni fogja az SZDP felsőbb szerveinek, mert megengedhetetlen, amit buzgó funkcionáriusok művelnek Wass Albert ürügyén. /Mózes Edith: Dr. Kelemen Atilla: Wass Albert nevét arra használják egyesek, hogy megosszák a román, illetve a magyar lakosságot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./2004. február 26.
Budapest kedvezően bírálta el a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diáktanácsának Medgyessy Péter kormányfőhöz intézett levelében megfogalmazott tiltakozást amiatt, hogy a nagykorú diákok nem kapnak támogatást a kedvezménytörvény alapján. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke jelezte, hogy a kedvezménytörvény alkalmazását felügyelő kolozsvári iroda arról tájékoztatta, hogy ettől a héttől a 18. életévüket betöltött diákok is igényelhetik a 20.000 forintos támogatást. A magyar kormány ugyanakkor elutasította a diáktanács kérését azzal kapcsolatban, hogy a támogatásokat terjesszék ki az óvodásokra is. /A nagykorú diákoknak is jár a kedvezmény. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./2004. február 26.
Az idén fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete tavaly, június végén alakult meg. A helyi szervezet az elmúlt hét végén Rákóczi-emlékülést szervezett, majd Rákóczi-bál zárta a napot. A Rákóczi Szövetség 1989-ben jött létre, eredetileg a felvidéki és a kárpátaljai magyarság támogatása érdekében. Ismeretes, hogy a felvidéki magyarok a Benes-dekrétum következtében a második. világháború után jogfosztottak lettek, sok felvidéki magyart lakosságcserével Magyarországra telepítettek; ezek a Magyarországon élő felvidéki magyarok alakították meg először a Csehszlovákiai Magyarok Baráti Körét, melyet a rendszerváltás mint Rákóczi Szövetséget jegyeztek be. A szövetség célja a határon túli magyarság megsegítése. A szövetség 6–7 éve döntött úgy, hogy a felvidéki és kárpátaljai magyarság mellett kiterjeszti együttműködési szándékát az erdélyi magyar közösségek irányába is. Ma a szövetségnek 110 helyi szervezete van, ezek kétharmada Magyarországon. Erdélyben helyi szervezet működik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Nagyváradon, Zilahon, Székelyhídon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Az erdélyi szervezetek megalakításában közrejátszott, hogy a szövetség fő programja az ifjúság nevelése és a közoktatás támogatása. Ifjúságnevelés terén különböző szaktáborokat szerveznek Magyarországon, amelyekre minden magyarok lakta területről várják az egyetemistákat, illetve olyan történelmi vetélkedőket, rendezvényeket, amelyekbe az egész Kárpát-medence középiskolásai bekapcsolódhatnak. A szövetség segíti testvérkapcsolatok kialakítását az iskolák között, ugyanúgy a testvértelepülési kapcsolatokat is. Március 15-én például 30 nagy autóbusszal viszik a magyarországi középiskolásokat a határon túli ünnepi megemlékezésekre, Pozsonytól Kassán át Kolozsvárig, Temesvárig és Nagybányáig. Sok volt diák jelezte vissza, hogy egy ilyen március 15-e alkalmával tett látogatás jelentette számára az első élményt, találkozást a határon túli magyarsággal. A fentiek mellett próbálják támogatni a közoktatást is, amely kevés civil szervezet programjában szerepel. A számítógépeket személyesen viszik el a Kárpát-medencei iskolákba, minden iskolába ötöt, így hoztak most számítógépeket a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Iskolaközpont számára. Egy másik program a felvidéki Beiratkozási program: Szlovákiában sok magyar általános iskola gondja, hogy a szülők nem íratják magyar tannyelvű iskolába gyermeküket. A program keretében a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvánnyal közösen kulturális programokat szerveznek az érintett családok számára. Tanszercsomagokkal támogatják a családokat, illetve a bejáró gyermekek számára megtérítik az útiköltséget, szociális ösztöndíjat is biztosítanak a nehéz helyzetben levőknek. Selyem Antónia, a gyergyószentmiklósi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta: tavaly a szabadságharc 300. évfordulója alkalmából szerveztek egy vetélkedővel egybekötött Rákóczi-emlékünnepséget, idén a Salamon Ernő Líceum diákjai Harrach Albert történelemtanár felkészítésében részt vettek a Cultura Nostra vetélkedőn, Székelyudvarhelyen. A diákok számára rendkívüli élmény volt, hogy tavaly a Rákóczi Szövetség vendégeként részt vehetett az 1956-os megemlékezéseken. /Gál Éva Emese: Tizenöt éves a Rákóczi Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./2004. február 27.
A véglegessé vált döntés után a megyei pénzügy kiküldte az értesítést Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének: az első zászlóperként elhíresült ügyben Albert Álmosnak ki kell fizetnie a százmillió lejes büntetést. 2002-ben első ízben azért rótt ki bírságot a prefektus a polgármesterre, mert eltűnt a román trikolór a városháza tornyának csúcsáról, és mert a hivatal levelezésében kétnyelvű fejléces papírt használt. Albert Álmos a büntetést nem fizette ki, a prefektúra pert indított, és meg is nyerte. Hiába érvelt az alperes, hogy a törvény előírta helyeken – a hivatal bejáratának két oldalán – egy percig sem hiányoztak a zászlók, azt pedig semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy az épület csúcsán is lobognia kell egy trikolórnak, illetve, hogy a leveleknek csak a fejlécén írta román és magyar nyelven a hivatal megnevezését, a bíróság, majd a törvényszék is a prefektusnak adott igazat. Albert Álmos közölte: még nem döntött, hogy milyen formában fizeti ki a százmilliót, annyi bizonyos azonban, hogy az ügyet – ezen a szinten – most a fizetéssel le kell zárni (a százmillió egyébként a polgármester rendelkezésére áll, egy testvérvárosi adományból, illetve helyi vállalkozók adakozásából már régebb összegyűlt a pénz). Albert Álmos a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. /(vop): Fizetnie kell Albert Álmosnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./2004. február 27.
Február 23-án megtartotta alakuló közgyűlését a szinérváraljai Sylvester János Egyesület. A jelenlévők egy héttagú kuratóriumot választottak, amelynek tagjai a következők: Szilágyi Adalbert elnök, szociális problémák felelőse; Sike Mária Márta alelnök, kulturális felelős; Adoreanu Kraiger Boglárka Klára oktatási-nevelési ügyek felelőse; Tepfenhárdt Ágota sportfelelős, pénztáros; Bak László egyházi ügyek felelőse; Székely Miklós környezet- és műemlékvédelmi felelős; Tamási Attila ifjúsági bizottság, titkár. Cenzornak Ilyés Tamás Lórándot választották. /(tami): Megalakult a Sylvester János Egyesület. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 27./2004. március 2.
A román hatóságok érzékenységét minden bizonnyal Bayer Zsolt erdélyi és székelyföldi felszólalásai bántják. A magyarországi újságíró például tavaly májusban az EMNT sepsiszentgyörgyi fórumán többek között „idióta román sovinizmusról”, „helyi hülye román rendőrről” beszélt. „El tudjátok képzelni, hogy mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írjanak szobraikra, amit akarnak? Ha fenyegetnék őket, amiért saját nyelvüket tanulják? Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk és tűrünk, de meddig még?” – hangoztatta felszólalásában Bayer, majd így folytatta: „És ha az a helyi hülye román rendőr még egyszer fenyegetőzni merészel, akkor oda kell menni néhányezer magyarnak a rendőrőrs elé, le kell ülni, és onnan addig ki nem jön senki, ameddig be nem fejezik egy életre azt, amit el sem lett volna szabad kezdeniük. És oda kell menni a Wass Albertről elnevezett iskola köré is, és megvédeni. Nehogy véletlenül azt képzelje Bizánc, hogy a magyaroktól elveheti egyik legnagyobb írójukat (…) Ébredjünk már fel, barátaim! Mindez itt és most történik velünk, miközben vezetőink pezsgőznek, és győzelmi jelentéseket tesznek közzé a javuló román–magyar kapcsolatokról. Persze könnyű úgy javítani a kapcsolatot, ha az egyik fél egyenesen imádja, ha arcul köpik, és minden nap házhoz megy a pofonért (…) Most követelni kell, s kiállni a jogért, az igazságért. És mi lehet a következetes tisztesség ma Erdélyben? Minden jogunk kikövetelése, méghozzá megalkuvás nélkül! Székelyföldi régió, területi és kulturális autonómia európai mintára – és kettős állampolgárság.” /R. Sz.: Mi bánthatja a románok érzékenységét? = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./2004. március 2.
Nemrég a világ különböző pontjain fiatalok maratoni felolvasónapot szerveztek Wass Albert műveiből. Céljuk az író műveinek népszerűsítése mellett az volt, hogy bekerüljenek a Rekordok Könyvébe. Sikerült felállítani az új Guinness-rekordot, majd a megyei rendőrparancsnok háborús bűnös népszerűsítése címén hat hónaptól akár öt évig terjedő börtönbüntetést is kilátásba helyezett. Frunda Györgyöt, a Wass család ügyvédjét megkereste a fiatalok egy része, segítségét kérve. A szenátor márc. 1-jén interpellált a szenátusban a szervezők zaklatása, megfélemlítése ellen. A parlamentben előzőleg Adrian Paunescu többször interpellált Wass Albert ellen, a sajtóban is cikkeztek róla. Frunda György leszögezte, Wass Albert nem háborús bűnös, még ha el is ítélték. A kolozsvári népbíróság 1946 januárjában az édesapjával együtt halálra ítélte, azzal a váddal, hogy felbujtották a honvédegység parancsnokát, hogy két faluban, Szentgotthárdon és Cegében kivégezzenek hat embert, négy románt és két zsidót. A per alatt sem Wass Albertet, sem az apját nem idézték be. Ők akkor már Németországban voltak, majd Amerikába telepedtek ki. Abban az időszakban, amikor a kivégzésre való uszítással vádolták, Wass Albert Szászrégenben volt. Erről amerikai emigránsok, amerikai bíróságok előtt tanúvallomást tettek. Sőt, a Wass család feljelentést tett a kivégzést elrendelő honvédtiszt ellen. Mindezek birtokában Frunda semmisségi panaszt nyújtott be Románia főügyészéhez. A román akadémia is elismerte Wass Albert írói nagyságát. /Mózes Edith: Frunda György: Ne zaklassák a gyerekeket! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./2004. március 3.
Horia Grama prefektus elrendelte el Tulit Attila sepsiszentgyörgyi magyar tanácsos leváltását. Hangsúlyozta, ebben a kivételes esetben példásan együttműködött a város vezetésével. Tulit Attila példátlannak nevezte, hogy egy magyar polgármester, Albert Álmos a román prefektus segítségét kéri egy megválasztott magyar tanácsos eltávolításában. Albert Álmos úgy érvelt, hogy törvény által előírt kötelességét teljesítette, de elismerte, személyes nézeteltérések állnak az ügy hátterében. Tulit Attila megfellebbezi a prefektus döntését. Úgy látja, ezáltal nemcsak városi tanácsosi tisztségétől akarják megfosztani, hanem attól is, hogy indulhasson az idei önkormányzati választásokon. /„Összeférhetetlenségre” hivatkozik Grama. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./2004. március 3.
A Népszabadság március elsejei beszámolója szerint a budapesti városatyák arról vitáznak, hogy helyes-e felállítani a Vérmezőn Wass Albert mellszobrát, amelyhez a kezdeményezők már megküldtek minden, a döntéshez szükséges iratot megkapott, a kulturális bizottság mégsem foglalkozik az üggyel. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete is pártolja az ötletet. Wass Albert Magyarországon is ellentmondásos személyiségnek látszik. A Népszabadság szerint az Antall-kormány nem adott neki hazatérési vízumot, a gróf a szélsőjobboldal prominensei közé tartozott. (A Népszabadság nyomán) /Wass Albert szobor – kérdőjellel Budapesten is? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ A Népszabadság állításával szemben a Horn-kormány nem adott Wass Albertnek hazatérési vízumot.2004. március 4.
Márc. 1-jén a szenátusban újból „napirendre került" Wass Albert ügye a politikai nyilatkozatok rendjén, csaknem egy óra hosszat. Az elindító Frunda György volt, aki megelégelte egyes szenátorok befeketítő törekvéseit, vádjait. Frunda György politikai nyilatkozatában félórás beszédet tartani Wass Albert védelmében és állást foglalt írói nagysága mellett. Szerinte nem volt példa és ezért bekerült a rekordok könyvébe: magyar ifjak hitet tettek Was Albert írói nagysága előtt, amikor műveiből február 21–22-én egyvégtében, megszakítás nélkül felolvasást tartottak világszerte. A fiatalok ellen egy bizonyos párt feljelentést tett, miszerint lábbal tiporták a kormányrendeletet, amely megtiltja fasiszta, rasszista, xenofób szervezetek működését, szimbólumaik használatát. Frunda összefoglalta a Wass-ügy történetét, kiemelve mindazokat a mozzanatokat, amelyek megkérdőjelezik a halálos ítélet érvényességét /Wass Albert nem is tartózkodott a helyszínen/. Frunda kitért Wass Albert szépirodalmi munkásságára is, mondván, ezek valós értékekkel gazdagították Románia kultúráját. Ezután Adrian Paunescu lépett a mikrofonhoz, valóságos előadást tartott, és „tiszta véletlenül" kezeügyében voltak idézetek. Például Vekov Károly képviselő nyilatkozata. Adrian Paunescu alantas támadást intézett Wass Albert fiai ellen, mondván, hogy lehet, sok pénzt szerezni, de ez nem jelenti azt, hogy egy ország, egy kultúra, egy kisebbség torkán le lehetne nyomni egy háborús bűnöst. Föltette a kérdést: vajon lehetséges-e, hogy egy szenátor perújrafelvételt kérjen egy olyan ítéletben, amelyben a román igazságszolgáltatás már döntött, és más megoldást kérjen? Paunescu után George Pruteanu is úgy érezte, meg kell nyilatkoznia. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Wass Albert újból téma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./