udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1375
találat
lapozás: 1-30 ... 721-750 | 751-780 | 781-810 ... 1351-1375
Névmutató:
Frunda György
2006. június 20.
Június 19-én a parlamentben folytatódott az igazságügyi miniszter és az RMDSZ közötti háború. Az RMDSZ politikusai az ellenzék és a Konzervatív Párt támogatásával Frunda György szenátor által benyújtott törvénykezdeményezés mellett kardoskodtak, ami a főügyész és helyetteseinek a kinevezését a Legfelső Bírói Tanács (LBT) hatáskörébe irányítaná. Jelenleg ezeket a kinevezéseket az igazságügyi miniszter teheti meg. Macovei miniszteri tisztségbe iktatása óta arra törekszik, hogy a kormány ellenőrzése alatt tartsa az igazságszolgáltatást. /Folytatódik az RMDSZ–Macovei harc. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./2006. június 21.
A politikai hatalom beavatkozik az igazságszolgáltatás munkájába, állította Frunda György RMDSZ-szenátor. A beavatkozás egyik módja, szerinte az, ahogyan az ügyészeket kinevezik. Ezért kidolgozott egy törvénytervezetet, amelynek központi eleme, hogy ne az igazságügyi miniszter javasolja az államelnöknek az ügyészeket kinevezésre, hanem a Legfelsőbb Bírói Tanács. Az RMDSZ-en belül sem egyöntetűen támogatott tervezetet – Toró T. Tibor a képviselőházi szavazáson is tartózkodott. A június 20-i képviselőházi vitában a képviselők nagy része Frunda György javaslatát támogatta, de mivel kétharmados többség kellett az elfogadásához, a tervezet mégis elbukott. A törvénytervezet esetében a döntő ház a szenátus, és Frunda reméli, hogy itt megszerzi a szükséges szavazatszámot. Frunda tervezete vita tárgyát képezte az RMDSZ frakcióülésen is. Toró T. Tibor képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor kifogásokat fogalmazott meg Frunda tervezetével kapcsolatban. Toró Tibor egyike volt annak a tíz képviselőnek, akik a szavazáson tartózkodtak. Monica Macovei miniszter szerint Frunda tervezete alkotmányellenes. /Isán István Csongor: Frunda György-Monica Macovei csörte az igazságszolgáltatás reformja kapcsán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./2006. június 28.
Az Európa Tanács működését megreformáló indítványt nyújtott be Frunda György a Parlamenti Közgyűlésen. Frunda javaslata az ET monitoring-rendszerét új alapokra helyezné, mert szerinte a jelenlegi rendszer diszkriminatív, ugyanis az ET előírásai szerint csak az új tagországokat kell ellenőrizni, a régiek ez alól a procedúra alól mentesek.. Frunda javaslata szerint a régi tagországokból ábécé sorrendben kiválasztott évi tizenegyet. Ezenkívül ha valamely tagországból olyan jelzések érkeznek, hogy megsértik az emberi jogokat, a javaslatnak megfelelően a panaszok kivizsgálására azonnal adódik mód. A régi tagállamok közül Franciaország az iskolapéldája az ET előírások be nem tartásának. Nem ismerik el például a kisebbségek létét jogi szempontból. Oroszország egyike a legbíráltabb országoknak a tanácsban. /Isán István Csongor: Frunda-reform az Európa Tanácsban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2006. június 28.
Az 1990. évi bukaresti bányászinvázió eseményeit újravizsgálják, de az 1990-es marosvásárhelyi fekete március okainak tisztázása szóba sem kerül. A Pro Europa Liga felvette a kérdést, de semmiféle hivatalos reagálás nem történt. Sajnálatosan szaporodik azoknak a pártoknak a száma, amelyek a kisebbségi kérdést többségi nacionalizmussal meglovagolva kovácsolnak politikai tőkét maguknak. Boda József egyetemi tanár, politológus, aki tagja volt annak a bizottságnak, amely az ideiglenes parlament (CPUN) részéről kiszállt Marosvásárhelyre kivizsgálni az eseményeket, elmondta emlékeit. Boda József az 1989-es fordulat utáni első hónapokban Király Károly munkatársa volt, aki akkor a CPUN alelnöke volt és egyben a Nemzeti Kisebbségi Jogok Bizottságának elnöke, ennek a bizottságnak az alelnöke pedig – emlékezete szerint – Verestóy Attila volt. A bizottság eléggé népessé alakult, együtt dolgozott például Varujan Vosganiannal és még sok más kisebbségi személyiséggel, lévén, hogy nagyhirtelen többen is kinyilvánították kisebbségi mivoltukat. Boda akkor csodálkozott, mert olyan nemzeti kisebbségek is jelentkeztek, amelyekről ő eddig nem tudott. Marosvásárhelyről egyre-másra érkeztek rémhírek, de egyiknek-másiknak volt valóságalapja is, ezért időben jobban oda kellett volna figyelni. Boda szerint nem lehet analógiát találni arra, hogy más kisebbségi megmozdulásokkal összevessék. Boda szerint az RMDSZ érdeme, hogy megindult a kisebbségi kérdés békés, párbeszéden alapuló rendezése. Kezdődött mindez abban a tárgyalóhelyiségben, ahol többek között egymással szemben ültek az RMDSZ és a Vatra Romaneasca egyesület képviselői. A szóban forgó bizottságban Boda Verestóy Attilával, Gelu Voican Voiculescuval, N.S. Dumitruval és másokkal együtt volt 1990. március 20-án Marosvásárhelyen. A tárgyalóterem egyik felén ültek a magyarok képviselői, az RMDSZ-vezetők, velük szemben a Vatra. A magyar szóvivő Frunda György volt, de Borbély László is jelentős szerepet vállalt. Frunda logikus érveket sorakoztatott fel, és megoldásokat javasolt. A Vatra nevében egy Pop nevezetű törvénybíró beszélt, aki képtelen volt a másik felet is figyelembe venni. Az RMDSZ magatartása mégis olyan meggyőző volt, hogy Gelu Voican Voiculescu és N. S. Dumitru egymás után verték vissza a Vatra vádjait. Annak idején Ion Iliescu javasolta, Boda kérdezze meg az RMDSZ-től, igényt tart-e rá, mert ki lehet eszközölni kisebbségügyi tárcát a kormányban. Emlékezete szerint Szőcs Géza válasza az volt, hogy nem kérnek belőle. Boda a jelenről kifejtette, az RMDSZ politikusai – Markó Béla és kollégái – kiváló professzionisták, akik sok esetben meghatározó tényezők a kormányzás adott területein. Amennyiben a romániai magyarság felaprózódik, elveszhet minden eddigi eredmény. Az a tény, hogy a Demokrata Párt Tabarát bízta meg a kisebbségi törvény eláztatásával, olyan gesztus volt az RMDSZ ellen, amely miatt az RMDSZ-nek tiltakoznia kellett volna. /Béres Katalin: Emlékek, az együttélés hajóján. Beszélgetés Boda József politológussal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2006. július 3.
Július 1-jén tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa ülését Marosvásárhelyen. – Olyan kisebbségi törvény kell nekünk, amely az eddigiekben megteremtett egyéni jogok területéről átlép a kollektív jogok területére – jelentette ki Markó Béla az ülésen, melyen mintegy 150 RMDSZ-es polgármester, alpolgármester és más önkormányzati vezető is részt vett. A fórum napirendjén az RMDSZ önkormányzati tevékenységének elemzése is szerepelt. Markó Béla rámutatott: szükséges az elemzés, mert két év telt el a helyhatósági választások óta. Óriási vehemenciával lángol fel továbbra is a nacionalizmus, az idegengyűlölet – tette hozzá. Az RMDSZ-nek ma is naponta szembe kell néznie a nacionalizmus próbálkozásaival. Romániában még ma sem visszafordíthatatlan mindaz, amit az etnikumközi viszonyokban elértek. Az RMDSZ majdnem másfél éve kínlódik sikertelenül a kisebbségi törvénytervezet elfogadtatásával. Markó kifejtette, hogy az RMDSZ a koalícióban senkinek nem a csatlósa. Az RMDSZ a 1,5 milliós magyar közösség képviselője. Az RMDSZ ellenzi azt, hogy mindenkit lehallgassanak, hogy rendőrállami intézkedésekkel korlátozzák az emberi jogokat, hogy a titkosszolgálatok hatáskörét bővítsék. Egyetért azzal, hogy a szekuritátés múltat fel kell tárni. A vajdasági és a felvidéki magyar erők kiszorulása a kormányzatból és az RMDSZ-re mért ütések olyan folyamat részei, amelyre oda kell figyelni, mondta Markó. Ugyanakkor úgy vélte, a gyergyóditrói székely népgyűlés paródia volt. Markó bírálta a székely megyéket, amiért a hónapokkal ezelőtt elhatározott együttműködés részteleit nem alakították ki. Frunda György SZKT-elnök arra biztatta az önkormányzatokat, hogy éljenek az adott jogokkal, használják az anyanyelvet, adják vissza a tulajdonokat. Követelte a magyarlakta vidékeken több magyar bíró és ügyész kinevezését (Maros megyében egyetlen magyar ügyész sincs), illetve közösségi rendőr alkalmazását. Kónya-Hamar Sándor kolozsvári képviselő hiányolta, hogy Markó nem elemezte az anyaország és az erdélyi magyarság viszonyának alakulását. Eckstein-Kovács Péter kolozsvári képviselő nehezményezte, hogy a szövetségi vezetők az ellenzéket ellenségnek tekintik. Felülről akarnak ellenzéket létrehozni az SZKT-n és az RMDSZ-en belül – mondta. Felhozta Sógor Csaba szenátor esetét, akit a szövetség vissza készül hívni az Interparlamentáris Unióból amiatt, mert elment Ditróba. Egyetértett azzal, hogy Ditró paródia volt, de úgy vélte, hogy ott mégiscsak magyar emberek voltak jelen, akikért meg kell próbálni tenni valamit. Toró T. Tibor képviselő szerint a kisebbségi törvény elfogadása megfeneklett, s az RMDSZ vezetősége a kulturális autonómiát valami mással próbálja kiváltani. Azt ajánlotta, hogy az RMDSZ karolja fel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómia-kerekasztal összehívására tett javaslatát. Sógor Csaba csíkszeredai képviselő a külső és a belső ellenzékkel való párbeszédet hiányolta. Borbély László képviselő szerint az RMDSZ erős, és meg tudja védeni a magyarságot. Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: az RMDSZ-t önállósága miatt, kormánytól függetlenül, Budapesten sem szeretik maradéktalanul, de tisztelik. Az RMDSZ nem örvend a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszűnésének, inkább a hatékonyságát kellett volna növelni. Elismerte, hogy a HTMH alkalmassága megkérdőjelezhető a jelenlegi körülmények között. Megköszönte viszont az elvégzett munkát a HTMH valamennyi vezetőjének, munkatársának, akik az elmúlt 15 évben sokat dolgoztak a határon túli magyarságért. Takács figyelmeztetett: jóhiszeműen kell viszonyulni a magyar kormány által javasolt változtatásokhoz. „Be vagyunk avatva a határon túli magyarságot érintő átszervezéssel kapcsolatos kérdésekbe” – jelezte. /Tibori Szabó Zoltán: Közös érdek a nacionalizmus visszaszorítása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ Markó Béla azt szeretné, ha a magyar tanítók több fizetést kapnának, mint a románok. Markó elmondta, hogy ezek az elemi osztályokban oktató pedagógusok több tanórát tartanak mind románból, mind anyanyelvből, ezért természetes lenne, hogy magasabb bért kapjanak. Frunda György, RMDSZ szenátor a mellett érvelt, hogy a magyar iskolákban csak magyar nyelven oktassanak, kivéve a földrajzi megnevezéseket, ugyanis azzal ő is egyetértett, hogy ezek román megnevezésének ismerete fontos. Frunda szerint szükséges, hogy a magyar lakosság aránya a rendőrségi állományban is tükröződjék; példaként Marosvásárhelyt említette, ahol a magyar lakosság aránya 50 százalék, de a rendőrségen alig 10 százalék a magyar anyanyelvűek száma. Az RMDSZ-szenátor sürgette, hogy azokban a megyei tanácsokban, ahol az RMDSZ többségben van, beszéljenek magyarul. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./2006. július 4.
A Demokrata Párt felvállalta a múlt héten, Marosvásárhelyen a Tudor Vladimirescu és az 1989. December 22. negyedet összekötő út megépítését támogató referendum kiírását szorgalmazó demonstrációt – mondta többek között Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, a Demokrata Párt megyei elnöke. Az RMDSZ-t viszont politikailag dorgálta meg a polgármester, mondván, ellenszavazatuk politikai erődemonstráció volt. A referendumot elvetette a tanács, ennek ellenére Florea nem mond le arról, hogy a városlakók véleményét megkérdezze. Frunda György szenátor sürgette a magyar nyelv használatát a tanácsüléseken. Erről Dorin Florea kifejtette: „Meggondolatlan és illetlen gesztus lenne, ha magyarul beszélnének a tanácsülésen.” Románia alkotmánya kimondja, hogy az ország egységes nemzetállam. Nem a székelyföldiek „agyával” kell e témát megközelíteni – jelentette ki. /(vajda): Politikai offenzívát indít Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Emlékeztető: Marosvásárhely lakosságának közel fele magyar.2006. július 7.
Nemzetpolitikai kérdésekről tárgyal az RMDSZ vezetőiből álló küldöttség Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel július 7-én Budapesten. A találkozón jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György, az SZKT, és Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi-, illetve Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Borbély László ügyvezető alelnök, középítkezési és területrendezési miniszter is. A megbeszélésen az intézményi politikát, a támogatáspolitikát, valamint a magyar kormány átszervezése nyomán felmerülő, az erdélyi magyarságot érintő kérdéseket vitatják meg. – Erre a találkozóra azért kerül sor, mert a magyar kormány konzultálni kíván a határon túli magyarság vezetőivel, így az RMDSZ-szel is a HTMH-val, a támogatási stratégiával kapcsolatosan – jelezte Kelemen Hunor képviselő. – Az RMDSZ már rég azon a véleményen van, hogy ezt a támogatási rendszert át kell alakítani. Ez rendszer ilyen formában nem működtethető tovább, meghaladta az idő – mondta. Kelemen szerint az RMDSZ fenntartja a kulturális és oktatási intézmények működésének hosszú távú támogatásának szükségességét. Megjegyezte azonban: ahhoz, hogy ez sikeres legyen, jobb koordinációra van szükség. – Még nem ismerjük a magyar fél ez irányú álláspontját. Azt gondoljuk, hogy a támogatási rendszer akkor működik jól, ha a nagy célkitűzéseknek, projektek támogatására összpontosít, és nem aprózza el a magyar adófizetők pénzéből a határon túli magyarságnak juttatott támogatást. A nagy projektek közé sorolandók a kultúrát, az oktatást és az informatikát érintő tervek. Továbbra is fontosnak tartjuk a szórvány oktatási projektek támogatását, vagy az erdélyi magyar kultúra digitális adatbázisának megteremtésére vonatkozó elképzelések támogatását – mondotta Kelemen. – A másik elv, amely mellett kitartunk, az, hogy ne döntsenek rólunk – nélkülünk. A konzultáció legyen ténylegesen konzultáció. Az egyeztetés első lépése a HTMH-ra vonatkozik, amely – mint tudjuk – átkerül a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ezt a döntést elfogadhatónak tartjuk. A hivatal lefokozásával, eljelentéktelenítésével viszont nem értünk egyet – nyilatkozta Kelemen Hunor. /N.-H.D.: Gyurcsánnyal tárgyalnak az RMDSZ vezetői. Kelemen Hunor: Régóta szorgalmazzuk a támogatási rendszer átalakítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2006. július 10.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésein az utolsó másfél-két évben unalmas egyhangúsággal születnek meg a döntések. Nincs meg a belső ellenzék, amely aktív és hangos volt ezelőtt pár évvel. Nemegyszer a többség elfogadta a belső ellenzék javaslatait. Az utolsó másfél évben nincs ilyen. Ezért Frunda György szenátor belső ellenzék létrehozására biztatta az SZKT-t. „Úgy vélem, hogy a magyarságnak az RMDSZ-en belül kell megoldania a kérdéseket” – mondta. A Szabadság Toró T. Tibor Temes megyei képviselőt, a néhai Reform Tömörülés elnökét, az egykori, az RMDSZ-ből kiszorult belső ellenzék „utolsó mohikánját” kérte, kommentálja az SZKT-elnök kijelentését. Toró T. Tibor kifejtette, Frunda György SZKT-elnök ott fojtotta a szót az ellenvéleményt megfogalmazókba, ahol csak érte. Most mivel magyarázható ez a kijelentése? Az RMDSZ „kisparlamentje” afféle bólogatójánosok gyülekezete? Ezt eddig mindig vehemensen kikérték maguknak az RMDSZ vezetői. Most inkább politikai célszerűségről van szó. Kongresszus közeledik, az RMDSZ sokkal jobb eséllyel vág neki a megméretkezésnek, ha el tudja hitetni a szavazókkal, hogy a Szövetség valóban integrálja a különböző gondolkodásmódokat. Furcsa, hogy Frunda szerint az ellenzéket meg lehet szervezni felülről, a központból. Az RMDSZ-en kívüli ellenzék szerveződése előrehaladott stádiumban van. Miután pedig színre lép egy alternatív szerveződés, akkor az RMDSZ-nek azokat a mechanizmusokat megtalálni, amelyekkel ki lehet alakítani a közös véleményt, együttműködést a szervezetek között. Fájdalmas, hogy az RMDSZ a jelenlegi formájában már nem tudja képviselni az erdélyi magyar társadalomban jelentkező összes véleményt. /Székely Kriszta: „Gyere vissza, ellenzék!” Nosztalgiáról, pluralizmusról, együttműködésről Toró T. Tiborral. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2006. július 11.
Az RMDSZ-t támadva keres politikai családot Európában a Nemzeti Kezdeményezés (PIN) párt. Lavinia Sandru alelnök Strasbourgban és Brüsszelben arról „tájékoztatta” az európai képviselőket, hogy az RMDSZ nem európai párt, mivel etnikai alapon szerveződik, és nem támogatja a nők politikai szerepvállalását. A PIN eleve nacionalista diskurzusra épített. Képviselői indították el azt a kampányt, amelynek eredményeként a törvényhozás máig nem szavazta meg a Gozsdu Közalapítványról szóló román-magyar egyezményt. A PIN több, úgynevezett jelentést állított össze. Ezekben többek között a székelyföldi románság siralmas helyzetét, illetve az RMDSZ térségbeli hegemóniáját tették szóvá. Lavinia Sandru alelnök a Jurnalul National című lapban közölte, hogy az RMDSZ a román-magyar megbékélés ellen munkálkodik, sőt hogy „Románia-ellenes ügynök”. Ez utóbbi állítás alátámasztására a Székelyföld területi autonómiáját célzó törekvéseket, Frunda György szenátornak a nemzet fogalmáról készített Európa tanácsi ajánlását és a kisebbségi törvény elfogadására irányuló lobbit hozta fel. /PIN-roham az RMDSZ ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2006. július 14.
Június 13-án Marosvásárhelyen a tanács ülésén dr. Benedek István ezúttal magyarul szólt. Elmondta, a 215-ös közigazgatási törvény értelmében azokban a helységekben, ahol a lakosság több mint 20 %-a kisebbségi, a tanácsülésen joguk van az anyanyelv használatára. A tanács RMDSZ-frakciója nem élt vissza ezzel a jogával, bár anyanyelvükön jobban tudnak érvelni, s az is igaz, hogy több román tanácsos ért magyarul. Frunda György szenátor előzőleg tett javaslatát minősíthetetlen szavakkal illette Dorin Florea polgármester, szerinte „illetlenség” lenne, ha a magyar tanácsosok anyanyelvükön beszélnének, holott ennyi idő alatt a polgármesternek kellett volna megtanulnia magyarul – vélte a tanácsos. Benedek sajnálatát fejezte ki Dorin Florea ismételt kirohanásáért, mert ezáltal nemcsak a kisebbségieket sérti, hanem a város közhangulatát is rontja. Doru Opriscan független tanácsos Benedek István kétnyelvű felszólalását amolyan nyelvgyakorlatnak vélte, s arra kérte társait, amennyiben bevezetik azt, hogy magyar nyelven szólaljanak fel, akkor igényli, hogy szóról szóra fordítsák majd le a beszédet. Kolozsváry Zoltán ülésvezető azzal zárta le a vitát, hogy nem akar lemondani erről az előjogáról, de ő társai iránti tiszteletből használja gyűléseken a román nyelvet, minthogy ilyen tiszteletből illene a velünk együtt élőknek is ismerniük a mi anyanyelvünket. /(vajda): A tolmácsgéptől a bútorcseréig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./2006. július 27.
Egyelőre szórványos vita zajlik az RMDSZ megújulásáról. Az ÚMSZ július 19-i számában közölte Borboly Csaba írását, amelyben a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ megújítására. Borboly Csaba nézeteit az ÚMSZ nem osztja, és nem is utasítja el. Az RMDSZ vezető tisztségviselői nyilatkoztak a szövetség megújulásáról alkotott nézeteikről. Elsősorban a struktúra megújításában kell gondolkodni – vélte Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke. A területi szervezetekre és az önkormányzatokra kell koncentrálni nagy mértékben, ezeket meg kell erősíteni. Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke szerint az RMDSZ-nek politikai párttá kell válnia. Az Operatív Tanácsnak legalább havonta össze kellene ülnie, a kongresszusnak pedig két évenként. Az SZKT-elnök nem tagadja, hogy az SZTK ellaposodott. A testület évente csak négyszer ül össze. Markó Béla szövetségi elnök szerint változtatni kell, de a párttá alakulással nem ért egyet. Takács Csaba ügyvezető elnök a szövetség szerkezetén nem változtatna, csak a mechanizmusokon. Ő is elégedetlen az SZKT-val, „de nem állítaná, hogy nem működik”. Takács Csaba nem hiszi, hogy a pártosodás irányából jönnének a megoldások. Verestóy Attila, az RMDSZ felsőházi frakciójának elnöke szerint „egy teljes értékű RMDSZ újraszervezésére van szükség”. /Szőcs Levente: ÚMSZ-vitafórum az RMDSZ megújulásáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./2006. augusztus 4.
Ismét vita folyik az RMDSZ-ben arról, hogy a szervezetnek pártként vagy szövetségként kell tovább működnie. Az RMDSZ legutóbbi, Szatmárnémetiben tartott kongresszuson a küldöttek többsége úgy döntött, hogy a Tőkés László által betöltött tiszteletbeli elnöki tisztség törlésével kizárja a belső ellenzéket. A pártosodás irányába tolná a szervezet jövőjét Nagy Zsolt, aki Kelemen Hunorral, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnökével együtt a fiatal generáció prominens képviselője. A fiatal politikusok tervükhöz az idősebb korosztály körében is támogatókra találnak, Frunda György is ezt szorgalmazza. A párttá alakulás ellenzői között vannak a szövetség jelenlegi vezetői, Markó Béla és Takács Csaba ügyvezető elnök. /Párt vagy érdekvédelmi szervezet? Forró nyárhoz illő vita az RMDSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2006. augusztus 11.
Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László megbízott miniszter és Verestóy Attila szenátor után most Frunda Györgyről írta a Romania Libera és az Evenimentul Zilei, hogy dossziéja átkerült a hírszerzéstől az átvilágító bizottsághoz. Az Evenimentul Zilei megállapította, hogy a Frunda dossziéja az ügynök dossziék kategóriába tartozik. Frunda határozottan cáfolta, hogy együttműködött volna a volt titkosszolgálattal. Hozzátette: 1988-1989 között körülbelül háromszor hívták be a Szekuritátéhoz, de megfigyeltként és nem besúgóként. Hozzátette: eddig többször is kérte, hogy adják ki a róla szóló aktákat, de ezt megtagadták, mivel abban szerepelt még néhány aktív titkosügynök. Mona Musca bemutatta dossziéjának a nyilvánosságra hozható részleteit. /Frunda is cáfolja, hogy együttműködött volna. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2006. augusztus 12.
Jogilag nem vonhatók felelősségre azok a politikusok, akikről megállapítják, hogy másoknak ártva, együttműködtek a kommunista hatalmat kiszolgáló Szekuritátéval, noha korábban ennek ellenkezőjét vallották, jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora, hozzátéve: őket csak a szavazópolgárok „büntethetik meg” a következő választásokon. A legutóbbi parlamenti választások előtt ugyanis minden törvényhozónak nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy együttműködött-e az egykori Szekuritátéval, vagy sem. Augusztus 11-én a Gandul című napilap nyilvánosságra hozta annak a 29 politikusnak a listáját, akikről a titkosszolgálatoktól az elmúlt hetekben újabb dossziék érkeztek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS). A neveket Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője nem erősítette meg, ugyanakkor megállapítható, hogy az elmúlt napok kiszivárogtatásainak zöme hitelesnek bizonyult. Ezen a listán a politikusokat több kategóriába sorolták annak függvényében, hogy milyen viszonyuk volt az egykori politikai rendőrséggel. A megfigyeltek iratcsomójával rendelkezik az a személy, akinek minden lépését az egykori Szekuritáté nyomon követte. A hálózati típusú iratcsomóval azok rendelkeznek, aki nyilatkozatban vállalták, hogy jelentéseket írnak a politikai rendőrségnek. Ha valakiről megfigyelési dosszié kerül elő, az még nem garancia arra, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval, hiszen a titkosszolgálat a megfigyelt személyek egy részét is behálózta. Így például a Gandul szerint Frundának a megfigyelési dossziéja mellett hálózati iratcsomója is előkerült. A helyzetet bonyolítja, hogy az iratok között sincs rend, s az átvilágítók sokszor a megfigyelési dossziékban egyértelműbb, besúgói múltról tanúskodó bizonyítékot találnak, mint a hálózati aktákban. Az RMDSZ-es vezetők közül eddig mind cáfolták azt a gyanúsítást, hogy együttműködtek volna az egykori politikai rendőrséggel. Korábban Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György is hangsúlyozta, hogy csak megfigyeltek voltak, Borbély László pedig tagadta, hogy aláírt volna nyilatkozatot a Szekuritáténak. Sógor Csaba is cáfolta, hogy együttműködött volna az egykori titkosszolgálattal. Közölte: Tőkés Lászlóval folytatott kapcsolatáról kellett három jelentést írnia, az első kettőt 1984-ben, a harmadikat pedig 1989-ben, a Román Kommunista Párt novemberi kongresszusa előtt, amikor nyílt levelet intézett Nicolae Ceausescuhoz, hogy a hatóságok hagyják abba Tőkés László zaklatását. Kelemen Hunor elmondta: két egyetemista társát fedezte fel besúgói közül az eddig rendelkezésére bocsátott iratokból. Garda Dezsőt sem lepte meg, hogy megfigyelték, szerinte a Szekuritáté utóda, a Román Hírszerző Szolgálat az ő telefonbeszélgetéseit még manapság is lehallgatja. /B. T.: Frunda: Csak a szavazók ítélkezhetnek a politikusokról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2006. augusztus 12.
„Nem voltam ügynök, besúgó, a Szekuritáté vagy más hazai, külföldi titkosszolgálat beépített embere. Soha nem írtam alá ilyen jellegű kötelezettségvállalást a Szekuritáté, a SRI vagy egyéb román vagy külföldi titkosszolgálatnak, soha nem írtam egyetlen nyilatkozatot, jelentést vagy bármilyen iratot, ami a Szekuritátéhoz jutott volna” – jelentette ki augusztus 11-én sajtótájékoztatón Frunda György RMDSZ-szenátor. A szenátor kifejtette, hogy 1996-ban és 2000-ben megkapta azt az igazolást, amelyből kiderül, hogy nem volt titkosszolgálati ügynök. Édesapját az ’56-os forradalom idején kifejtett politikai tevékenysége miatt ítélték halálra, majd ezt az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Mindez rányomta bélyegét a szenátor további életére, egyetemistaként, ügyvédként is zaklatta a Szekuritáté. Mindössze két nyilatkozatot tett, mindkettőt akkor, amikor két külföldi útjáról visszatért, amiben elmondta, hogy nem folytatott senkivel beszélgetést Romániáról. Frunda szerint a támadások célja egyrészt az, hogy a közvéleményben fenntartsák a magyarveszélyt, másrészt az RMDSZ elismert, hiteles és népszerű csúcsvezetői – Markó Béla, Borbély László, Verestóy Attila és személye – ellen irányulnak. Frunda úgy látja, Cosmin Gusa „megkapja a témákat, információkat és pontosan tudja, mikor kell támadni”. /Antalfi Imola: Frunda György cáfol: nem jelentett a Szekuritáténak! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./2006. augusztus 14.
Az átvilágító tanács (CNSAS) két héten belül dönt annak a 29 politikusnak az esetleges besúgói múltjáról, akiknek szekuritátés dossziéja nemrégiben került a testülethez. A sajtó által megszellőztetett nevek között nyolc RMDSZ-es honatya szerepel. Frunda György szenátor szerint éppen az RMDSZ vezetőinek hitelrontása a cél, azokat támadják akik „személyesen ki tudtak állni, akik a rendszerváltás után közvetlenül a Szekuritaté ellen szót mertek emelni, akik olyan törvényeket képzeltek el, amelyek a volt Szekuritáté embereinek érdekeit sértik.” Frunda hozzátette, mindig távollétében éri a támadás. Februárban támadták, édesanyja halálakor, amikor azt nyilatkozta, hogy ő nem Románia, hanem elsősorban a választói érdekeit képviseli. Most is távollétében próbálják besározni. Frunda hangsúlyozta: „nem írtam alá semmiféle dokumentumot, aminek alapján bármilyen formában elköteleztem volna magamat, hogy a Szekuritáté besúgója legyek. Nem írtam jelentést, feljegyzést egyetlen emberről sem, se jót, se rosszat nem közvetítettem senkiről, azt viszont írásban utasítottam vissza, hogy bármilyen formában a Szeku spiclije legyek.” Egyetem alatt nem egyszer zaklatták. Ügyvédi praxisa alatt is többször behívatták, mert védte a Jehova tanúit, a homoszexuálisokat és azokat az orvosokat és nővéreket, akiket Ceausescu rendszere elítélt tiltott abortuszért. Nem mondatták, hogy van egy papír: kötelezettséget vállalt a Szekuritátéval szemben. „Épp ahogy felmutatták Tőkés Lászlóról, rólam is felmutathatták volna, csakhogy nem tehették.” Látható, hogy az RMDSZ-t kétszer is jobban támadják, hogy bebizonyítsák, a szövetségben is vannak besúgók. Frunda rámutatott, egyformán kezelik az üldözöttet és a besúgót. /Lokodi Imre: Egyformán kezelik az üldözöttet és a besúgót. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./2006. augusztus 14.
Nyilvánosságra került annak az első 28 parlamenti politikusnak a neve, akik egykoron a múlt rendszer politikai rendőrségének nyilvántartásában szerepeltek, és időközben dossziéjuk a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) került. „A helyzet rendkívül súlyos, hiszen szolgálati titkok jelentek meg az újságokban” – nyilatkozta Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője. Tájékoztatása szerint a kiszivárogtatás felelősei akár börtönnel is fizethetnek tettükért. Csendes László, a CNSAS titkára már felkérte Claudiu Secasiut, a testület elnökét, indítson belső vizsgálatot a tettesek kilétének felfedésére. A sajtó szerint Frunda György szenátor úgynevezett megfigyelési, illetve beszervezési dossziéval egyaránt rendelkezik. Frunda György és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor tagadta, hogy valaha is együttműködött volna a Szekuritátéval. A megfigyeltek között szerepel Kelemen Attila képviselő, aki elmondta, bárt tudja, hogy kik és miért figyelték a kommunista rendszerben, már nem sok figyelmet fordít a leleplezési folyamatnak. Toró T. Tibor képviselő, akit szintén megfigyeltek, ugyancsak azt állítja, soha nem volt besúgó. Életében csupán egyszer, a kommunista rend elleni szervezkedéssel vádolt apja védelmében írt alá nyilatkozatot a Szekuritáténak. Becsek-Garda Dezső kijelentette: tudja, hogy megfigyelték és mai napig megfigyelik, lakását, telefonbeszélgetéseit lehallgatják. /Cseke Péter Tamás, Gujdár Gabriella: Nyolc magyar a huszonnyolcból. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./2006. augusztus 14.
Az egyik országos román napilap nyilvánosságra hozta a politikusok szekus dossziéit tartalmazó úgynevezett “29-es listát”. A rajta szereplő parlamenti képviselők legtöbbjének üldözött dossziéja van, s csupán 10-nek van együttműködési dossziéja, azaz ők politikai rendőrségi tevékenységet folytattak. A feltételezett együttműködők listáján Mona Musca (PNL), Frunda György és Sógor Csaba (RMDSZ), Cristian Radulescu (PD), Liviu Campianu és Gheorghe Dragomir (PNL), Radu Terinte (konzervatív), Ion Mocioaica (SZDP) és Constantin Mocanescu (volt nagy-romániás) mellett egy Hunyad megyei honatya neve is szerepel: Firczák György, a rutén kisebbség parlamenti képviselője, s az egyik Hunyad megyei forradalmár szervezet elnöke. A történész végzettségű Firczák György azt állítja, hogy a Securitate figyelte őt 1989 előtt, elsősorban Erdély történetéről szóló írásai miatt. /(CH. A.): Csiripelő Hunyad megyei képviselő? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./2006. augusztus 16.
Frunda György RMDSZ-szenátor megtekintette mind az öt szekusdossziét. Az átvilágító bizottság /CNSAS/ leköszönő szóvivője, Cazimir Ionescu bejelentette: ezentúl titkosan, és csakis igennel vagy nemmel szavazhatnak, de mindaddig nem hoznak döntést a politikusok ügyében, ameddig a két titkosszolgáltat, az RHSZ és a KHSZ nem adja írásban, hogy valamennyi politikus-dossziét átadtak. Frunda, miután szembesítették dossziéi tartalmával, ismételten kijelentette: nem működött együtt a Szekuritátéval. Nem írt alá együttműködési kötelezvényt, nem írt jelentéseket, nincs fedőneve, a róla kiállított megfigyelési dossziékban viszont öt álnevet használtak vele kapcsolatban. – Ebben a helyzetben van a többi RMDSZ-vezető is – vélekedett Frunda, aki szerint ennek a dosszié-cirkusznak a célja – többek közt – a szövetség kompromittálása. Elmondta: ’89 előtt két nyilatkozatot is írt, az egyikben visszautasította az együttműködést, a másikban pedig arról „tett ígéretet”, hogy nem hozza nyilvánosságra a titkosrendőrség behálózási kísérletét. E két nyilatkozat közül csak a második lelhető meg az iratok közt. A szenátornak összesen öt, két hálózati és három megfigyelési dossziét mutattak be. Frunda szerint a hálózati iratcsomók, amelyeket azon személyek számára is kiállítottak, akiket megpróbáltak ugyan behálózni, de nem sikerült, az ő esetében is ilyen sikertelen kísérletről tanúskodnak. – Amikor 2000-ben az államfői tisztségre jelöltek, kértem, mutassák meg a dossziémat, de visszautasítottak azzal az indoklással, hogy olyan tisztek neve szerepel benne, akik még mindig aktívak, és akiknek személyét nem lehet nyilvánosságra hozni. Most viszont, amikor átnéztem az iratcsomók tartalmát, egyetlen ilyen nevet sem találtam, csak azokét a régi szekusokét, akik még Marosvásárhelyen figyeltek – mondotta. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint ez az egész dosszié-hisztériának Traian Basescu az értelmi szerzője. Basescu mindent megpróbált, hogy kiteljesítse hatalmát. A szenátor szerint azzal, hogy Basescu jóváhagyta a parlamenti képviselők eddig titkosított dossziéinak a nyilvánosságra hozatalát, elsősorban nem a szekusmúltat akarja tisztázni, hanem a román törvényhozást akarja lejáratni, a teljes káoszban pedig kiprovokálni az előrehozott választásokat. Az SZDP szóvivője, Cristian Diaconescu bejelentette: pártja megfosztja párttagságától minden olyan tisztségviselőjét, akiről kiderül, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke, akit az átvilágító bizottság korábban elmarasztalt, kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy Traian Basescu államfő is együttműködött a Szekuritátéval. Ezt az álláspontot képviseli Emil Constantinescu volt államfő is, aki már tavaly decemberben megkereste a bizottságot azzal a kéréssel, hogy világítsák át Basescu múltját. Claudiu Secasiu, a bizottság elnöke bejelentette: elkezdték a vizsgálatot Constantinescu bejelentése nyomán, eddig azonban csak a Külügyi Hírszerző Szolgálattól /SIE/ kaptak választ, amely szerint egyetlen, Basescu elnök múltjával kapcsolatos dokumentumra sem akadtak az archívumban. Cazimir Ionescu szóvivő cáfolta azokat a sajtóban napvilágot látott információkat, amelyek szerint a következő „csomagban” olyan politikusok dossziéi szerepelnek, mint Theodor Stolojan, Teodor Melescanu, Adrian Severin és Mircea Geoana. Ioan Talpes független szenátor, a SIE volt elnöke azt nyilatkozta, hogy azon politikusok, akiknek megfigyelési dossziéja – akár hiányosan is – a CNSAS-nál van, egytől-egyig besúgók és ügynökök. Ezzel Talpes cáfolta a politikusok azon állítását, miszerint a megfigyelési dosszié léte nem a Szekuritátéval való együttműködést, hanem a megfigyelést jelentette. Ioan Talpes szerint újabb dosszié-hullám várható: az 1990 után keletkezett dossziék is a politikusoknak a Szekuritátéval való együttműködését bizonyítják. Szerinte léteznek olyan politikusok, akik 1990 után is együttműködtek a Szekuritátéval a régi hagyományok szellemében, akiket új, „pozitív, a változásoknak megfelelő” feladatok elvégzésével bíztak meg. /Sz. K.: Szavazási módszert változtatott az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2006. augusztus 17.
Arra kérdésre vonatkozóan, hogy büntetőjogilag felelősségre vonhatók-e a korábban magukat tisztának tekintő, az átvilágítók rostáján mégis fennakadó politikusok az RMDSZ jogász politikusai közül, Frunda György és Máté András Levente nemmel, míg Ecktstein-Kovács Péter igennel válaszolt. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) csíkszeredai szervezete felkérte Garda Dezsőt, Kelemen Hunort, Sógor Csabát és Verestóy Attilát, hogy hozzák nyilvánosságra a teljes dossziéjukat. Az MPSZ csíkszeredai elnöke, Márton Róbert kijelentette, a Székelyföld lakói képesek lesznek az iratok alapján eldönteni: ki volt besúgó, és ki nem. Hasonló módon kezdeményezte a Transindex internetes újság, hogy Frunda György szenátor is hozza nyilvánosságra a Szekuritáté vele kapcsolatos anyagát. /Traian Basescu: nem lesz megtorpanás az átvilágításban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./